Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

1906. augusztus 26. N Y I R V I D É K 34-ik szám. 3 levelében kívánt, hogy : „az egyletbe uj életet galvanizaljak." Maradt minden a régiben. Sőt a csökönyösség- ! nek, az érthetlen közönynek fokozódó jelével találkoztam és fájdalommal konstatálom, hogy utolsó üléseink 5-6 tag megjelenése mellett megtarthatók alig voltak. ígéretemet In váltva, — hattyú-dalként látom elhangzani elnöki proklamációmat; — azon rem nyben, hogy egy ujabb fiatal erőnek talán mégis jobban fog sikerülni a „.alva nizálás" nehéz művészete, — még mielőlt szeretett egyletem agóniáját végig nézni kénytelen volnék — bejelentem, hogy illúzióim szétfoszlása után nincs erőm helyemen maradni s rövid egy évi sikertelen küzdés után megtisztelő megbízatásomat a tisztelt közgyűlés kezébe visszahelyezve — kérem felmentésemel. Mint egyszerű la?, megmaradni óhajtok az egylet kötelékében s kivánom annak — ha lehet, felvirágoztatását. Tiszteletű i: Gyűrében, 1906. augusztus 12. Tóth József, elnök. TANÜGY. Értesítés a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium köréből. 1. Felvétel. Az 1906— 7-ik tanévre a főgimnázium III— VIII-ik osztályaiba szeptember hó 1., 3. és 4-ik napjain vétetnek tel a lanulók es pedig az előző osztály sikeres elvégzését igazolo bizonyítvány aUpján. Az V-ik osztályba lépő tanuló szülője vagy gyámja a fölvételnél köteles kijelenteni, hogy belépő fia, illetőleg gyámolija, a görög nyelvet fogja-e tanulni, vagy az ezt helyettesítő tanfolyamba véteti föl fiát. A beirata-t augusztus hó 30. és 31 én a pótló- és javitó-vizsgálat előzi meg. Az első felvétel alkalmával a tanuló személyesen köteles megjelenni és pedig a szülő, vagy ennek helyettese kuéretében ; bemutatja iskolai-, születési- és himlőelleni ujraoltási bizonyítványát. 2. Iskolai fizetések. A fölvételnél minden tanuló 4 korona fölvételi dijat fizet, melynek fizetése alól senki sem menthető fel. Fizet továbbá minden lanuló: gimnáziumi alapra 2, országos nyugdíjalapra 6, könyvtárra 1 — i koronát; ezen felül még az ev. ref. és izraelita tanulók 6—6 koronát vallástanitási dij címen fizetnek. Az évi tandij 60 korona. Ez összeg fele a beiratáskor, nnsik fele február hó l-ső napján előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. 3. Elengedés. Azon „jeles", vagy legalabb mindenből „jó" o=ztalyzattal biró szegény tanulók, kik tandij elengedesben kívánnak részesülni, ez iránt való kérvényeiket, kellően felszerelve, a főgimnázium kormányzó tanácsáh iz cimezve, augus/.tus ho 15-ig az igazgatóhoz nyújtsák be. Később beadott folyamodást tekintetbe nem veszünk. Az első osztályba lépő tanuló tandijelengedésre igényt nem tarthat. 4. Magantanulók. Deczember 31-ig a felvehetést igazoló okmányok birtokában lévő magántanulók bármikor jelentkezhetnek ; ezentúl azonban csak a felettes hatóságnál történt bejelentés és engedély a'apján. A felvételnél minden tanuló gimnáziumi alap és tandijiészlet címén 32, a nyugdíj-alapra 6, könyviárra 1 — 1 koronát fizet. Ezen 39 korona a beiratás alkalmával előre fizetendé. Vizsgálati dij 80 korona ; vallástani vizsgálat dija a keresztyen tanuloknál 6 — 6, az izraelitákná

1 10— 10 korona fejenként. 5. lápintézet. A tápintézetbe vallásfelekezeti külömbség nélkül vesszük fel a tanulókat. Tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 130 korona, mely összeg két részletben előre fizetendő Mészáros Ferencz főgimn. tanár, tápintézeti felügyelőnél,, (ephorus.) A tápinlézeti dij egy részének elengedéseért ugyancsak augusztus 15-ig lehet folyamodni. 6. Javitór és pótló érettségi vizsgálatok. Ezen vizsgálatok a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületben megállapított rend szerint ez évben a mi tanintézetünkb n fognak megtartatni. Felhívom mindazokat, kik pótlólag egész érettségi vizsgát szándékoznak lenni, hogy nálam folyó évi aug. ho 25-ig bezaiólug, előzetesen jelentkezzenek; tartózkodási helyüket pontosan tudassák, s okmányaikat — 20 korona vizsgálati diijal együtt — jelentkezés alkalmaval küldjék be. Az Írásbeli pólló érellségi vizsgalat szeptember hó 10., 11. és 12 ik napjain történik. A szóbeli vizsgálat, valamint egyes tantárgyakból két hO múlva teendő javitó vizsgálatra utasított maturandusok vizsgálata, a felsőbb tanhatósaggal történt !• gujabb megállapodás szerint, szeptember hó 13 dikan (tizenharmadikan) reggel kezdődik. Egyéb felvilágosítást — kívánatra — szívesen nyújtok. 7. Zeneoktatás. A tanártestület javaslatára a kormányzótanács engedelyével, Santroch Alajos főgimn. ének- és zenetanitó ugy a vonós hangszerekben, mint a cimbalom- es zongorán nyújt oktatást. A kormányzótanács által megálapitott dijak ezek: havonkint vonóshangszereken való tanításért 2—2 kor., cimbalom- és zongora taniláséri 4—4 kor, m 'ly összeget a zene- és daloskörnek felügyeletével megbízott tanar szedi be a jelentkezők és résztvevőktől. A zeneoktatas menetére a tanártestület ügyel fel; a tanulók az év végen nyilvános vizsgálatot tesznek. Néhány tehetséges, a zene iránt hajlammal biró szegény tanuló ingyen oktatásban részesül ; ez iránt az illetők nálam jelentkezzenek. Nyíregyháza, 1906. évi augusztus hóban. Letfler Sámuel főgimnáziumi igazgató. Értesítés. Az izr. elemi iskolában a beiratások folyó aug. kó 30-an, a tanitás szept. 6-án kezdődnek. A ki tandij kedvezményt óhajt, folyó aug. 25-ig adja be ez iránti kérvényét, a később beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Az iskolaszék niegbizásából : Bónis Menyhért, ig. tanitó. Értesítés. A nőipariskolában a beiratások szept. 4. 5. és 6-ikán fo?nak m°gtaria'ni az iskola helyiségében, egyháztér 4. sz. d. e. 9—1-'. és délután 3—5 óráig. hésly Serene, igazgató. A Magyar Védó Egyesület Szabolcsmegyei Osztályának közleményei. A Magyar Védő-Egyesület Szabolc^ármegyei Osztály által f. évi szeptember hó 8-án a Sóstón tartandó ünnepély lóversenyének feltételei. I. Úrhölgyek kocsiversenye. Kettes fogatoknak, versenybíróval. Táv.: 3000 m. Tiszteletdíj az I-sőnek, 11-iknak és III-iknak. Futhat minden Magyarországon ellett fs nevelt ló, mely még nyilvános pályán nem indult. Oly ló, melyben sem orosz, sem amerikai ver ninc-en, 25 m térelőnyben részesül. Beiratási dij 20 korona. F. v. f II. Vadászverseny. Tav. kb. 4000 m. Tiszt eletdij az 1-sőnek ll-iknak és III-iknak. Futhat minden ló, úrhölgy által lovagolva. Lovagolandó 100 lépés távolságra a malter mögött. Behatási di, 20 korona. F. v. f. Altalános határozmányok: 1. Nevezni lehet Szikszay Sándor gazdasági egyesületi titkár urnái (Nyíregyháza, vármegyeháza). 2 Nevezések a beiratási díjjal egyidejűleg fent nevezett címre, 1906. szeptember hó l-ig beküldendők. Utónevezések azonban — kettős beiratási dijjal — a starlnál is elfogadtatnak, valamint, egyik vagy másik nevezeit ló a start elölt is — kettős beiratási dij mellett — kicserelhető. Nevezendő: a lo neve, kora, színe, neme és származása. 3. Hajtani csakis négykerekű, négyüléses kocsiban lehet. 4 A kocsiverseny tiszta ügetésben hajtandó. Ha valamely ló vágtatásba esik, az addig csendesítendő, mig ismét ügetésbe megy át. III. Taligásvtrseny. Tav : Egyszer a pálya körül. I. dij: 25 kor.; II. dij: 15 kor,; III. dij: 10 korona. Nevezés a startnál. Indulhat minden Nyiregyhaza város hatósága által engedélyezett, számozott taligás. IV. Mezőgazdák versenye. Táv.: Egyszer a pálya körül. I. dij: 25 kor.; II. dij: 15 kor; III dij: 10 kor. Nevezés a startnál. Futhat minden, Szabolssvármegye területén nevelt ló, mezei gazda tulajdonában. Lovagolandó nyereg nélkül. * * * A rendező bizottság névsora a következő: I. Altalános rendezés: Mikecz Dezső elnök, dr. Szabó László, Mikecz István, dr. Hodnár István, Szikszay Sándor, dr. Murányi László, Májerszky Béla, Leffler Sámuel, Propper Samu, Haas Ipnácz. II. Rendfenntartás: Májerszky Béla elnök, Kertész Bertalan, Juhász Etele. III. Kiállítás és vásár: gróf Vay Gáborné elnök, dr. Kovach Elekné, Kégly Szeréna, Mikecz Dezsőné, Groák Ödönné, dr Bodnár Istvánné, Imre Jánosné, Klár Gusztavné, dr. Bodnár István. Ruzsonyi Pal, Háuffel Lajos, Hoffuiann Mihály, Doktor Ármin, Haas Ignácz, Bleuer Lajos. IV. Tűzoltó verseny; dr. Konthy Gyula elnök, Becker Mihály, Antal János. V. Gömb és czéllövészet: Somogyi Gyu!a elnök, Rónay Jenő, Hrabovszky Guidó, Szomjas Gusztáv, dr. Járossy Sándor. VI. Lóverseny: Liptay Béla elnök, báró Buttler Sándor, Orosz György, Kallay Frigyes, Szikszay Sándor, Klár Gusztáv. VII. Piknik: Básthy Barnáné elnök, gróf Vay Gáborné,dr. Flegmann Jenőné,dr. Sarvay Jánosné,BurgerPalné, dr. Szabó Lászloné, Básthy Berta, Juhász Ételéné, Kovach Győzőné, Lipthay Jenőné, Liszkay Károlyné, Szikszay Sándor, dr. Dohnál József, dr. Oláh Lajos, dr. Kerekes István, Vietórisz István. VIII. Színi előadás: Mikecz Dezső elnök, dr. Konthy Gyula, Okolicsanyí Dezső, Mikecz István, dr. Bodnár István. Műsor: 1. Kiállítás és vásár sorsolással kapcsolatosan. 2. Tűzoltó verseny a nyíregyházi és kisvárdai önkentes tűzoito társulatok között. 3. Lóverseny (női, mezőgazdasági és taligás verseny). 4. Gömb és czéllövő verseny. 5. Gazdasszony verseny (d li étkezés ideje alatt). 6. Szini előadás este a városi színházban Fedak Sáli k. a. és Zilahy Gyula űr felléptével. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. 1. Dohánytermelőinkhez. A sz ibolcsvarmegyei gazdasági egyesület növénytermeleti szakosztálya javaslata folytán a dr. Kerpely Kálmán vezetése alatt álló debreceni dohány termelési kisérleli állomás megtekintésére folyó hó 21-én tanulmány kirándulást rendez. A dohánytermelők sajat érdekeben kívánatos, hogy ebben lehetőleg minél nagyobb számban részt vegyenek. Indulás Nyiregyházárul aug. 21-én reggel 6 óra 50 perckor induló vonattal. 2. Szőlőtermelőinkhez. Egyesületünk a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesületerek szíves közreműködésével a Szabolcsvármegyei Magyar Iparv.'dőegyesületszeptember 8-án tartandó ünnepelye alkalmával, a Sóstó fürdőtelepen a szőlő- és bortermelők értekezletét fogja megtartani. Köztudomásu do og, hogy homoki szőlőink érdekében — eltekintve itt-ott az első telepileseknél élvezett állami támogatást, — vajmi kevés közérdekű i.tézkedés történt. Azért tehát ragadja meg lehetőleg minden szőlősgazda e ritkán kínálkozó alkalmat, hol bizonyára saját előnyére fordítható tapasztalatok gyűjtésére lesz módja. Az érteke?lel alkalmával egyben néhány ujabb eredetű szőlő- és borgazdasági gépet is lesz alkalmunk termelőinknek bemutalni. Részletes programmot e lap legközelebbi számában közölünk. ÚJDONSÁGOK. Telefon szam 139. Szt. István napján. Nagy ünnepet ül augusztus 20-án Magyarország. A legelső koronás magyar király emlékének hódol. Ez az ünnep belső jelentőségénél fogva impozánsan emelkedik ki ünnepnapjaink közül. Nemzetünk legkegyeletesebb hagyománya az első király tisztelete. Előttünk van szt. István dicső alakja feje körül glóriával, kezében karddal és az ország koronájával. Szt. István műve méltó folytatása volt a honfoglaló Árpád munkájanak. Az európai állami életnek az első nagy király tetteivel váltunk osztályosaivá. Augusztus 20-án díszt öltenek a középületek, a magyar trikolór büszkén leng, a harangok megindítóan zúgnak s az ünneplő nép magasztos ihlettel telve áldozik a dicső király emlékének. A nap jelentős voltához nem szabad a hétköznapi élet hullámveréseinek férkőznie. Az emberiség halad. Az emberi lélek az egekre tör. A természet nyitott könyv, melyből kisugárzik a gondviselés örök akarata. Minden nemzet érzi hivatását, de i^y van ez magában az állatvilágban is. A sas tudja, hogy képes magasra repülni, az oroszlán pedig érzi bátorságát. A létért való küzdelemben föltárul előttünk a tudomány igazsága s szüntelenül küzdünk, hogy diadalt arassunk. Az emberiség kebelében világszabadság honol, de az alkotmányosság védőbástyája a hazaszeretet oszlopán emelkedik föl. A szolgaságról lepattantak a bilincsek és a zordon tél nyomán üde tavasz keletkezett. A megfagyott vérkeringést üde lüktetés váltolta föl s tettekre hevítette a megdermedt agyat. A szabadságban a nép győzött, a nép akaratában az igazság s az igazságban az emberiség. A szeretet balzsamával enyhültek a sebek. Két ragyogó géniusz ölelkezik az ezredéves Magyarországban. Az egyik a nemzeti haladás, a másik a szabadság. A multak dicső tanulságai adnak erőt a kitartásra. Az ellenséges nemzetiségi bomlasztás ellen a nemzeti kultura a legbiztosabb fegyver. Ez az egyesítő hatalom a műveltség keretén belül érvényesül. A nemzettest beteges tagjait csak a felvilágosodás és művelődés eszközeivel vagyunk képesek alaposin meggyógyítani. Szt. István király ereklyéiben varázs erő és hatalom rejlik. Ez szálljon nemzetünkre szent ihlettel és egész súlyával. A nagy király hazaszeretete áradjon szét a délibábos rónán és az égbe nyúló bérceken, hatalmas vizeinken, zúgó erdeinken és susogó nádasainkon. Ebben az önző világban, a nyomorult érdek és pénz «hajhás/:atában a hazafiság magasztos érzelme egyesítse az ország minden lakóját az imádott haza szeretetében. Érezze minden ember, hogy dicső és boldogító tudat: magyarnak lenni! Ha ez a kívánság általában érvényesül, akkor a n?mzeti dicsőség emlékei nem halványulnak el s a nemzet életgyökere egészséges hajtásokat tenyészt s a termőképesség mindinkább fokozódik. Ünnepeljük azért mindnyájan a magyar királyság megalapításának, a magyar alkotmány és a magyar állam megteremtésének fenséges emlékezetét egy szívvel, egy lélekkel, akármelyik templomba járunk is. A nagy király koronájának fénye századokon át ragyog. Bölcs törvényei adtak a nemzetnek életjogot és ezen a jogon ipült föl a magyar állam alkotmánya. Az utódokra marad az épület tetőzetének elkeszitése. Soha se feledjük, hogy a szt. István szerzette alkotmány vitte be a magyart a kultur nemzetek soraba s ez biztosította a magyar állam fejlődését és fennmaradását. És ezt az alkotmányt védte és óvta a magyar vagyonnal, vérrel, élettel ezeresztendőnek harcos enyészete, ezeresziendőnek ezer átalakulásai és változásai és ezerszer ezer veszélyei, véizivatarjai közölt. Mert az alkotmány az a forrás, melyből hazánk anyagi és szellemi fejlődese. haladása, gyarapodá-a és lölvirágzása fakad ; az alkotmany a magyar népléleknek lelke, szívenek vére, hordozó gerincének velője, am lyért ha kellett küzdött, ha kellett szolgált, könyörgölt, tűrt és lemondott és ha kel ett a csatasíkon vért, verejtéket hullajtott. É-i hozzá hű marad a magyar amig e szép földön migyar leszen és még a legutolsó magyar ember i=. magával viszi a s-írba, ott fog az feküdni porladó szíven, megdermedt kebelén . . . A fődolog, hogy szívben és lélekben magyarok maradjunk, mert mihelyt nemzeti jellemünk zománca megtörik, akkor allami eletünk veszedelemben fog forogni. — Adja a jó Ég, hogy a magyar szellem mennél jobban terjedjen és verjen mély gyökeret. Nagy erkölcsi és politikai erő van abban a tudatban, hogy „a nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely !" Legyen a kózs'.ellemben lendület, lelkesedés és áldozatkészség. Szt. István koronajának történelmi legenda köréhez legyen jövőre is a nemzeti közszabadság védelrn; csatolva.