Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
4. 1906. julius 29 . 7 Országos Központi Egyleti Elnökség leirata a nyugdíjügy egyöntetűvé tétele s nyugdijviszonosság elvének megállapítása tárgyában. 8. Ugyanaz a „ Községi Közlöny" anyagi s erkölcsi támogatása largyában. 9. Ugyanaz Dr. Kampis János „Közigazgatás. Könyvtár" czímü füzetes irodaimi vállalatnak támogatása targyában. 10. Alapszabály módosító bizottság jelentese s az általa bemutatott uj alapszabálytervezet tárgyalása. 11. Jubileumi bizottság jelentese. 12. Országos központi Egylet közgyűlésére kiküldött tagok útiköltségének végleges megállapítása. 13. Folyó év szeptember hóban tardandó országos központi egyleti közgyűlésre kű'dötségi tag megválasztása. 14. Jóváhagyással ellátott uj nyugdijszabályzat bemutatása. 15. Ezen szabályrendelet 7. §. értelmébem választmány megalkotása targyábani előterjesztés. 16. Előterjesztés a nyugdíjazott községi jegyzők, illetve azok özvegyei s árváinak kimutatása tárgyában. 17. Előterjesztés az egyleti évi rendes közgyűlésen megjelent tagok fuvar-es napidijainak az illető községi pénztárak terhére leendő megálhpitása tárgyában. 18. Ismételt előterjesztés a vármegyei pénztárak s számvevőség visszaállítása tárgyában. 19. Tagtandijhátrálékok behajtása targyábani intézkedés. 20. Uj egyleti tagok felvétele. 21. Esetleges indítványok. Kelt Gyürében, 1906. évi julius hó 21-én. Alajos Ferencz, jegyző. Tóth József, elnök. A Magyar Védő Egyesület Szabolcsmegyei Osztályának közleményei. A M. V. E. Szabolcsmegyei Osztálya által folyó hó 15-én megtartott nagy értekezleten Nyíregyháza város kereskedő osztálya egyhangúlag, lelkesedéssel csatlakozo't a magyar-ipar védelmi actiohoz s bejelentette egyúttal, hogy a M. V. E. zászlaja alá sorakozik. A védő-táblát óhajtók részere aláírás végett kiadott kerelmi ívek nagy resze még nem érkezvén be, a vezetőség, dacára annak, hogy az említett értekezlet óta már két hét eltelt, nincsen tisztában azzal, mennyien vannak és kik azok, akik a M. V. E. védőtábláját megszerezni kívánják? Felkérjük ennélfogva azokat, akiknél védőtáblakérelmi ív van, hegy azt minél számosabb kereskedővel aláíratva, hivatalos helyiségünkbe lehetőleg mielőbb beadni szíveskedjenek, hogy a védő táblák kiallittalatása iránt intézkedhessünk. A f. hó 28-áig védő-táblát kértek a következők : Hoffmann Mihály, Surányi István, Eisler Kár ly, Ungár Lipót. — Lenhorn I. cég már előbb az Országos VédőEgyesülettől kert és kapott védőtáblát. Hivatalos helyiségünkben (Vármegyeháza, déli sarok) naponként délután 2—3 óra között Dárkinek szívesen szolgálunk felvilágosítással. A M. V. E. Szabolcsmegyei Osztályának Elnöksége, A „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyíregyházán idáig „Héttői Hírlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hirlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyírvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcimzésénól a „Nyírvidék" címre a legnagyobb figyelmet fordítani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyírvidék" Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon 139. Kérelem. Szükségem lenne okmányos bizonyítékra arról, hogy az 1760 táján születeti Bicsmegyey Zsuzsánnának a szülei Bác?megyey Sámuel és Huszthy Sára voltak. Szükségem lenne lovábbá a Tunyoghy és Rapolty családok nemességére és címerére vonatkozó adatokra. Akinek ezekre nézve adatok vannak birtokában, kérem, legyen szives engem erről értesíteni. Nyíregyháza, 19C6. julius 2l. Inczédy Lajos, vmegyei í'őlevéltárnok. BSSr Fölkérjük lapunk előfizetőit, hogy a félév alkalmából lejárt előfizetéseiket m egujitani szíves ke djen e k. ÚJDONSÁGOK. Telefon szam 139. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete tignapelőtl, pénti ken délután 3 órakor a városháza nagytermében r, ndes képviseleti közgyűlést tarlóit. A gyűlésen kevesen vettek részt. — A f.-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat kormánybiztosává a földmivelésügyi m. kir. miniszter Vay Gábor grófot, vármegyénk főispánját nevezte ki. — Az alkotmánypárt üdvözlése. A szabolcsmegyei alkotmánypárt megalakulván, küldöttségileg üdvö zölte az országos alkotmanypárt vezetőséget. A küldöttségben Vay Ádám gréf veze ésével Horváth Ferenc báró, Jármay József, Bodnár István dr. és Lipthay Béla vettek részt. A vendégek üdvözlésére a tagok nagy számban jelentek meg. A kormány tagjai közül ott voltak : N Y I R V t D É K^ Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignác miniszterek és Bolgár Ferenc államtitkár A vendégek tiszteletére társas* vacsorát rende'tek a Városligetben, amelyen résztvettek : Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, Bolgár Ferenc államtitkár, Návay Lajos a Ház alelnöke, Andrássy Sándor ? jr6í, Batthyány Lajos gróf és még számosan az alkotf.iánypárt tagjai közül. — Májerszky Béla polgármester tegnapelőtt délelőtt átvette hivatala vezetését. — Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter e napokban körrendeletet intézett valamennyi II. fokú iparhatósághoz, melyben felhívja, hogy utasítsák az elsőfokú iparhatóságokat, hogy amennyiben a kereskedők a származást illető felirattal, jelzéssel vagy jelvénnyel ellátott idegen árut hazai gyártmányként hoznak forgalomba, indítsák meg ellenök késedelem nélkül az iparkihágási eljárást. — Ügyvédi kamara köréből. A debreceni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Sütő József njiregyházi ügyvédet, önkéntes lemondása folytán, az ügyvédek névjegyzékéből törölte. — | Dr. Garay Kálmán. metése a mult vasarnap délután 5 órakor ment végbe a Selyem-utczai gyászházból óriási résztvevő közönség jelenlétében. Az egyházi szertartást ft. Ferenczi Bertalan nagykállói főesperes végezte nagy segédlettel. Kint a temetőben a helybeli ügyvédi kar és a városi dalárda nejben dr. Prok Gyula ügyvéd, az iparos-ifjak önképzőegyletének nevében pedig Kazimír Károly, — lapunk nyomdájának tagja — tartóit megható gyászbeszédet. Dr. Prok Gyula beszédét itt közöljük: Tisztelt gyászoló gyülekezet! Eltörölt a hegedűm, nem akar szólani! Fülembe cseng még most is ennek a búsongó nótának minden akkordja, amiket szerette hegedűdből lelked mélységes vonzalma szerint te szólaltattál meg, kedves Kálmán bátyám! Hol szilajul, miként a zu 3>ó zivatar, majd fenkölten, miként a martir lelkének békéje, hol búsongva, miként a szárnya szegettmadár borús szomorúsága, majd derülten, mint a reménynek csillogása szólt a nóta. Ennek a nótának érzelmi scálájában. a zene titokzatos nyelvén keseregted el életednek és pályádnak gazdag tartalmát, sikereit és csalódását. Szilaj temperamentummal, akadályt nem ismerő akarat erővel, a humanismus jegyében indult meg az a pálya. Munkásság, lelked nemes jósága, önzetlenség voltak segítő társaid ama feladatoknak teljesítésében, a melyeket gyermekkorod ideálisinusával, úíy is mint a jogélet és igazságszolgábalás tiszteletreméltó bajnoka, ugy is, mint a közélet puritán munkása, ugy is, mint a társadalom hűséges szolgája magad elé tü'.tel. Ennyi nemes tulajdonság mellett csak természetes, hogy fokról-fokra hágtál a közéleti elismerésben, a társadalom megbecsülésében és pályatársaid őszinte szeretetében. Soha nem szűnő tevékenységgel fáradtál a te lelkednek tiszta eszményei szerint a közélet fejlesztésében, a társadalom érdekeinek istápolásában, mindezekben és mindezekáltal önön boldogságodat is keresve, Hanem nem álom az élet. Szomorú valóság az;, amelyben mindent ki kell vivnia magának az embernek, de sohasem lehet az, amit kivívhat annyi, amennyi szükséges a boldogságunkhoz. Midőn az elért sikerek egész seregében való megelégedés nyomán zavartalanul ülött tanyát a lelkedben a megnyugvás fenkölt érzése, kezdiek előkerülni — miként a fekete éjnek titokzatos szellemei — azok a láthatlan ellenségek, amelyek lassan, de annál biztosabban őrlik meg a nemes lelkek életerejét. HálátLnság a közéletben, irigység a társadalomban, bizalommal való visszaélés azok részerői, akikért időt, munkát és anyagi javakat áldoztál, mindezekhez járulván a túlfeszített munkásság reakliójaként jelentkezett titkos kór — voltak azok az ellenségek, amelyek testedből az energiát, lelkedből a küzdelemre való kész-éget kipusztították. És mit mondjak arról Édes Kálmánom! hogy hivatásodban, az ügyvédi gyakorlatban egyszer, minden átmenet nélkül azt kellett észrevenned, hogy a le nemes idralismusodat a legridegebb üzleti szellem váltotta fel, hogy a nemes traditiókban élő regi ügyvédi, valódi jogvédői foglalkozást a fürge speculativ tülekedés szorította ki helyéből, hogy a jogszolgáltató biróságban tért hódított az ügyvédnek fölösleges kellemetlenkedő tényezőként való felfogása, amely a tárgyilagosság rosszul alkalmazóit köpenyege alatt a bírói szents-éget és ki*áltságoltságot tette dogmává — — becses önérzetek árán! Bizony Édes Kálmánom, én megértettelek, amidőn hegedűd húrja a szárnyaszegett madár borús szomorúságát sirta. Es visszavonultál! Messze a vásár forgatagától, a hol minden ember többet kínál, mint amennyije van, s többet vesz, mint amennyire szellemi és anyagi erőivel képesítve van. Magányodba elvittél mérhetlm keserűséget, lehangoltságot, de meg nem fogyatkozott emberszereletet és idealismust. Ez volt a te legnagyobb ékességed a csalódás óráiban is, és joggal vigasztalhattad magadat azzal, hogy csak nagynak vannak ellenségei, hogy csak sziklát repesztenek dinamittal. őszintén gyászolunk koporsód felett pályalársaid, mert a kihaló félben levő régi ügyvédi kar nemes alakjai közül egyik legnemesebb alussza benne örök síri álmát. Őszinlén gyászollak különösen én, akit oly önzetlenül vettél körül atyai szíved éltelő melegével. Most már örökre eltörött a hegedű. Nem fog szólni többé szivet tépő keservesen, csalódottan. Fogadd búcsú szavát pályatársaidnak, fogadd a te hűséges dalárdádnak utolsó köszönetét! Édes Kálmánom! Isten vJed ! — Új szabadkikötök. A földmivelésügyi m. kir. mi.nister Bercel, Gáva, Kenézlő, Fiakamaz és Zalkod szabolcsvármegyei községeknek a szabadkikötő és rakodóhely kijelölése és használata tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. 30-ik szám. vő. Heringh Erzsike úrleány és Nagy Kálmán Syogy-erész esküvője f. évi augusztus hó 4-én, délelőtt lesz a nagyváradi teleki utcai ref. templomban. — A Magyar Védő Egyesület Szabolcsmegyei Osztálya, — mint értesültünk, — a f. évi szeptember hó 8-án, Kisasszony napján, a Sóstón nagy, szenzációs népünnepélyt fog tartani. A befolyandó tiszta jövedelmet az osztály magyar ipar-védelmi célokra fordítja. Az ünnepély tervezésének és rendezésének elén gr. Vay Gáborné sz. Zichy Mártha urnő őméltósága á'l. — Munka kiállítás. Nagy csomó igazán mesés kidolgozású honi kézimunka látható Ruzsonyi Pál helybeli divat- és sport mű áru kereskedésében. A kézimunkákat főispánnénk, Vay Gáborné grófné őméltósága adta át Ruzsonyinak árusitas végett. A munkák amelyeknek megtekintése is igazi élvezetet szerez a hozzáértőknek, olcsó áron állanak a nagyközönség rendelkezésére. Pártolásra pedig annál inkább is miitok, mert szépségök és olcsóságoktól eltekintve, honi magyar lányok és nők munkája, a melyek méltóságos gróf Zichy Sarolta védnöksége alatt álló, a Pozsony megyei Cziffer helységben levő „Szent Erzsébet Ház"-ban készültek. — A Sóstó fürdő pénztárnál egy szürkés színű leány felöltő van letétbe helyezve. Igazolt tulajdonosa ugyanott átveheti. — Uj Jövedelmi forrás a városoknak. Nagyváradról érdekes terv hirét vetlük. Lukács Ödön Nagyvárad adóügyi tanácsnoka néh. Lukacs Ödön fia, egy olyan javaslatot dolgozott ki, a mely városának leljesen uj jövedelmi forrást nyitna meg. A tervezetet egész lelki nyugalommal teheti magáévá minden város és a többek közt a nagy pótadóval küzdő Nyíregyháza is. A javaslat az 1883 : VII. t.-c. serelmes voltát óhajtja megszüntetni, s lényege az, hogy a bankokban elhelyezett tőkék tulajdonosai ne vonassanak ki a községi adózas alol, már csak azért sem, mert ezek a tőke tulajdonosok a községi egyesülés előnyét jóval nagyobb mértékben élvezik, mint azok a kis emberek, akik jövedelmük után keservesen izzadjak ki az egyenes allami és a községi adót. Lukács Ödön tanácsnok statisztikailag bizonyítja be, hogy az I8á3: VII. t.-c. ide vonatkozo rendelkezése a tőkék után fizetendő 69.469 kor. községi jövedelemtől fosztotta meg az 1904-ik évben. Lukács Ödön tanácsnok javaslatát tiszta és világos érvekkel magyarázza meg. „Ha tekintetbe vesszük, — úgymond, hogy a magyarországi városok mennyire kezdetén vannak még a legszükségesebb közintézmények m -gaikotásának is, ha tekintetbe vesszük, miszerint ugy ezen közintézmények létrehozása, mint egyáltalán a gazdasági és kulturális haladás érdekében minő áldozatok lesznek még, általuk meghozandók, akkor azt hiszem, hogy közönyösen nem tekinthetünk el a tőrvény által okozott ezen sérelem felelt, de lelkiismeretes meditálás után meg kell állapitanunk: orvosolható-e az, a tőrvény a városi érdekekre nézve előnyösen megváltoztatható-e és pedig anélkül, hogy ez a változás a gazdasági erdekek összességenek szempontjából hátrányosnak lenne Ítélhető. Szép és terhes munkálat eredménye következik ezután egy, a munkálat indokolásának értékét nagyban elősigilő statisz ikii kimutatásban, mely a magyarországi pénzintézetek 1881. és 1904. évbeli, tehát a tőkekamat és járadékadó behozatala előtti és a mostani forgalmáról ad világosan beszélő képet. Az adatok tönkretesznek minden olyan érvelést, mely a bankbetétek megadóztatását a pénzintezetek forgalomcsökkenésének ürügye alatt ellenzi. Igazolják tehát ezek az adatok azt is, hogy az ellustult tőkének községi adó alá vonása a pénzintézetek érdekeit semmiben sem befolyásolná károsan. Rendre dönti meg esután mindama kifogásokat, melyeket a községi adó behozatala ellen felhozhatnak. Kimutatja, hogy ez a körülmény sem a betétek visszariasztását, sem a kölcsönök megdrágulását nem idézné elő, sem pedig megrontó vagy haszoncsökkentő befolyást nem gyakorolna a pénzintézetekre s a tőke mobilizációra egyáltalán nem gyakorol káros befolyást. Ha az 1883-ban behozott sokkal terhesebb tőkekamat ado nem gyakorolt káros befolyást a pénzintézetekre, az ehhez kepest túlságosan enyhének mondható községi adó semmi esetre sem árthat nekik." — Ctyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb feleség, anya, anyós, n gyanya Török Józsefné szül. Cséplő Katalin folyó évi julius hó '22 ik napján hajnali 4 órakor, életének 72-ik, bolgog házasságának 50-ik esztendejében, hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban elsz nderült. Drága halottunkat folyó hó '23 án délulán 5 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint, a Morgó melletti temetőDen örök nyugalomra helyezni s az engesztelő szent-mise-áldozatot folyó hó 24-ik napján, délelőtt 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak bemutatni. Nyíregyháza, 1906. évi julius hó 22-ik napján. Isten áldása legyen drága hamvain! Török József ferje. Frőhlich Istvánné sz. Török Viktória. Nébenmáyer Antalné szül Török Irén gyermekei. Frőhlich I-tván, Nébenmáyer Antal vejei. Nébenmáyer József, Frőhlich Stefánia, Pisszer Jánosné szül. Nébenmáyer Irén férjével, Frőhlich Géza, Frőhlich Ilonka unokái. Lendvay Kálmán és neje szül. Kazár Ilona ugy magok, mint gyermekeik: Kálmán, Anna, Lajos, Ilona, Ferencz, Erzsébet, Migda és számos rokonok és testverei nevében is fájdalomtelt szívvel tudadtják József Bandi fióknak f. é. julius hó 23-án 5 hónapos korában rövid szenvedés utan töitént elhunytát. Födi miradványai f. hó 25-én d. e. 9 órakor fognak a Morgó-temetőben a róm. kath. egyház szertartása szerint a morgói sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő gyászistenitesztelet f. hó 26 án d. e. 9 órakor fog a helybeli róm. kath. szentegyházban az E^ek Urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1906. julius hó 24. Áldás lengjen drági hamvai felet. — Küldöttség a miniszternél. Tokaj község 4 tagu küldöttsége, melyhez Balsa község kiküldöttje is csatlakozott, e hó ll-én a tokaji Erssébet közúti hidon a hídvám eltörlése ügyében tisztelgett a kereskedelmi es pénzügyminisztereknél Ez alkalommal Kossulh Feienc kereskedelmi miniszter kijelentette, miként ellensége a vámsztdésnek s mint a szabadközlekedés híve a hidvám eltörlése tekintetében feltétlen támogatást igért. A küldöttség biztató ígérettel távozott a pénzügyminisztertől is. ügyvéd, volt országgyűlési képviselő te-