Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
29. 1906. julius 15. NYIRVIDÉK 28-ik szám. Nem tudom szabad-e állani a kocsi belsejében — de ha nem szabad — akkor miért engednek felszállani annyi utast — és ha szabad — miért nem alkalmaznak a kocsiban a pesli villamosok módjára szíjakat a melybe a szegény álló pasas megkapaszkodhassék ? * * * A mai gyermekek ! . . . Ugy mondom el, a hogy hallottam : A kis Laci a nagynénjénél nyaral, valami huncutságért a néni megporolta a nadrágját, minek következtében éktelen sírásra fakadt. Mikor már jól kibömbölte magát a gyerek, oda áll a nagynéni elébe: Tulajdonképpen nincs is joga magának engem megverni, tudja ; de azért csak szeressen, mert akkor jó leszek ! ! * * • * Ugyancsak a Laci mellé német leányt hozattak, hogy a fiu tanuljon németül beszélni. Az eredmeny az, hogy a német lány két hónap alatt tökéletesen beszél magyarul, ellenben a Laci természete nem veszi be a német nyelvet sehogy sem. Hiába minden igyekezet. A napokban is uzsonna ideje volt, a Laci mamája igy szólt a kis sovinisztához: Fiacskám, mond meg a leánynak, hogy hozza be a kávét; Németül mondd ám fiacskáin ! . . . Minek mama, szol Laci némi gondolkodás után nagy komolyan, 'sz megérti az, ha beszélek is ! . . . * * * A múltkor szó esett a h. betüról, vegyük hát elő ugyan azon a jogon a t,-t is! Annál is inkább, mert már több féle elnevezését illetőleg jelentőségét hallottam emlegelni. Ha például azt látjuk irva, hogy t. szolgabíró, ugy-e tisztában vagyunk, hogy azt jelenti: hogy tiszteletbeli; ha pedig t. hadnagyot irunk, olvasva tartalékos a t. betű jelentősége. Eddig ismertük a t. betű jelentőséget! Ujabban azonban, amint halljuk, a t. betű azt is jelentheli, hogy „tisztességes" Hegyessi Spitzné még azt is hozzá tenné: „Vagy nem ??..." * * * Érdskes foglya van a helybeli kir. törvényszéknek. Az illető névjegye a következőképpen hangzik : Magyar-Láposi, Vajasdi és Fahidi, Közép-Száraz és Nagy-Ajtai AYTAI S. A. LÁSZLÓ székely nemes a magas pápasági Pius rendjel tulajdonosa, a lengyel Societas-Catholica és a római Vox-Ubris társulatok tagja. És ennyi ilőnévvel, mindössze 300 koronái tudott elsikkasztani! — Levél Szent-Gallenből. Dr. Zimmermann Rezső főgimnáziumi tanár tanulmány útra használva fól nyári szünidejét, a kövelkező érdekes levelet irta a napokban lapunk felelős szerkesztőjének : Szent-Gallen, 190G. julius 16. Kedves barátom! Istennek segedelmével eljutottam azon eseményeknek színhelyére, ahol atyáitok ezer esitendővel ezelőtt — Heribald tanúsága szerint — bemutatkozó látogatást tettek. Nem mondom: „atyáink", mert nem akarok oly szemtelenül hazudni, mint a hogy odahaza e részben is a nájmagyarok szoktak, s velük együtt a dicső múltú liberálisok, mert a nevem, fajtám amúgy is nyilván elárulja, hogy az én atyáim akkoriban a német földón legeltették marháikat s biztosan adózlak az erre csatangoló magyaroknak. Mellesleg legyen mondva, akkoriban az én atyáim a Heribald-féle németek közé tartoztak. Ezt onnan következtetem, hogy nemsokara Magyarországba mentek lakni, tehát minden valószínűség szerint bolondul megszerették a magyarokat, mint Heribald. Ez a választás elég ügyetlen és peches volt. Mert mig a sors a magyarokat tartotta fenn, addig a Zimmermannok itt Németországban adták le az adót a magyaroknak, mikor pedig a németek felülkerekedtek, akkor már magyar földön izzadták ki a németek adóját. De bárcsak ez a sors egyedül a Zimmermann família sorsa lenne! És ne az egész nemzeté! Stb. stb. Mindamellett, hogy a virágzó nép az anyagi és erkölcsi erőknek rengeteg mennyiségével rendelkezik és hasonlithatlanul előtte jár ami elhagyott s romlásnak indult nemzetünknek, jól eső érzés fog el, amint végig nézek e gyönyörű völgyön, a lölölt, hogy legalább volt idő, a mikor erkölcsi erők dolgában felülmultuk, s egy kicsit megugrattuk őket. Mert hej, cudarul ugrálnák ők bennünket háromszáz esztendeje ! De hát ha még fordul a kerék ? De hát sem történelmet mondani, sem moralizálni nem akarok én Neked, kedves Öregem, csak írnék, ha tudnék egyetmást áilapotom felől. Afelől, hogy jöttem én Szent-Gallenbe. Bizony másképen, más készséggel, más okból és célból, mint a régi magyarok. Ök egy katona nép, harcias, egészséges, lovagias büszkeségével bántak el ezzel a jámbor néppel; jókedvük fiatalos, pajzán, szilaj, de mértéket tartó. Én egy tehe tetlen békességre nevelt kedély félénk bizonytalanságával, kinél a fiatalos jókedv csak vendég szokott lenni. Ők lóháton, a hátuk mögött a tartalékban 4 — 5 jóvérű mén lovat tartva, szép nyalka csapatokban beszerezték, amire szükségük volt, a hodoló gyáva néplől: én az utolsó negyedévi fizetés maradványait aggodalmasan beosztogatva nap-nap mellett, hol vonaton, hol gyalog, egyes-egyedül, és ugyancsak tágra nyitom fülem, amig ezeket megértem, s összeszedem a tudományomat, mig megértetem velők, amit. akarok. A Szent-Gallenben járt magyarok a legelső helyen a kolostorban tartottak pihenőt; én azt nézem, mielőtt belépek a szállóba, hogy ne legyen nagyon drága. Ők szabadon válogattak abban, amit elvinni akartak, s megvették az erőnek értékén. Ez pedig a legnagyobb érték. Én megnézem a sz-'p kirakatokat, s mivel nincs értékem, amin vegyek valamit, — odébb megyek. Ök bemutatkozni jöttek Európának, s bemutatkozásuk impozáns volt, amint Ekkerhardl krónikája rank bagyá. M gjelenésükkel elrémítették a gyávákat, de gavallér voltuk im'tkét a gyáva nép félelme dacára is me f c'őrzé. N kem nem igen van módom gavallérkodni, mint egy tourista, szerény igényekkel jövök, s boldog vagyok, hogy az ő gavallér voltuk emiekét, Ekkerhardt krónikáját ártaUan szemekkel megtekinthetem. Szóval ahol ők urak voltak, én sz' jé. y ember vagyok. Hanem azért, ha ér valamit az ismeret, abból egy keveset, amennyi belém fér, el akarok vinni haza. A világ első népéve emelkedett német nemzet élele sok megszívlelni valót mutat. Igaz, hogy ennek ism rete pusztán n nm sokat ér. Mert ha érne valamit, akkor a sok Nemetországot járó magyar már felépíthette volna Magyarországot. Az ismerethez erő és akarat kell, ami bennünk kevés van. Majd meglátjuk, mire mehetünk Annyi bizonyos, hogy ez az ut érdekes és tanulságos. Isten veled! őszinte barátod: Zimuierinanu Bezső. TANÜGY. Értesítés. A sárospataki ev. ref. tőiskolában a jövő 1906/7 iskola év szeptember 1-én kezdődik. A theologiai- és a jogakadémián az előadásokra való jelentkezés határideje szeptember 8. és 9-ike. Az újonnan belépők 1—8-ig, a katonaságtol jövők október 8-ig vétetnek fel. Az előadások szept. 11 -én kezdődnek. — Beiratási díj (új tanalóknál) a th ol. és a jogakadémián 8 korona. A theol. akadémián a tandíj egész évre 18 K. A jogakadémián aprót, vallásúak egesz évre tandíj és egyéb címeken 64 K.-t, a nem protestánsok 86 K-' fizetnek. A főgimnáziumban (melynek I. II. és III. osztálya párhuzamos) a javitó-, pótló- és magánvizsgák szept. 1. es 3. napján, a fölvételek, beiratkozások szept. 1 —5-ig mennek végbe és pedig 1—4-ig a protestánsokra, 5-én — amennyiben a létszám engei i — a más vállá,-uakra nézve. A tanítások 6-án kezdődnek. Beiratási dija az új tanúlóknak a főgimnáziumban 4 kor. Tandíj és egyéb címeken a gimn. tanúlók közül a protestánsok egész évre 56 K-t, nem protestánsok 96 K-t fizetnek. A VII gimnáziumtól kezdve a főiskola protestáns vallású növendékei az ünn pi követség (legitió) kedvezményét élvezik. Szegyenysortú joghallgatók és gimn. tanúlók tandijeleng 'désOen részesülhetnek s az erre vonalkozo kellőleg felszerelt kérvenyek aug. )5-ig a főiskolai igazgatósághoz njútandók be. Szorgalmas és jó előmenelelü tanulók szorgalmi dijakban és tápinté eti jótéteményben (ingyenes. 40 és 80 koronás helyek) részesülhetnek. A tápintézeti egész évi teljes dij 110 K. A városban a főiskolai igazgatóság által engedélyezett helyeken szállás és élelmezés olcsón, átlag havi 30—40 K-ért kapható. A főiskolai inlernálusban gimn. 'anúlók és akadémiai hallgatók egyaránt évi 600 (hatszáz) K-ért kapnak teljes ellátást. Jelenkezés 1906 —7-re augusztus 15 ig, Az internátus szabályzatát kíván itra megküldi s tudakozódásokra készséggel ad felvil igositást az akadémiai, illetőleg a főgimnáziumi igazgató. Az új iskolai évben akadémiai és közi£.ugató Dr. Meezner Sándor, főgimn. igazgató Dr. Rácz Lajos. A sárospataki ev. ref. főiskola igazgatósaga. Felvétel tanitónőképzőbe. A szatmárnémeti ev. ref. tanítónőképző intézet I. osztályába oly leányok véteinek fel, akik 14. életévöket már betölt ölt ék és annyi előképzettséget igazolnak, a mi nnyil a polgári leányiskola tehőbb leányiskola és leánygy mnasium alsó négy osztályának sikeres elvégzése nyújt. A felvételi kérvények az igazgatótanácshoz intézendők s az intézeti igazgatóhoz küldendők. A kérvényhez csatolandók ; a keresztlevél, iskolai bizonyítvány az előző iskolai évről, himlőoltási és orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó alkalmas a tanítónői pályára és érzékszervei épek. Az egész évi tandíj a járulékokkal együtt 80 korona, ebből a behatáskor fizeLndő 26 korona, októbertől kezdve 6 korona havonként. Kérelem. Szükségem lenne okmányos bizonyítékra arról, hogy az 1760. Iáján született Bácsmegyey Zsuzsánnának a szülei Bácsmegyey Sámuel és Hu-zthy Sára vobak. Szükségem lenne lovábbá a Tunyoghy és Rápolty családok nemességére és címerére vonatkozó adatokra. Akinek ezekre nézve adatok vannak birtokábin, kérem, legyen szíves engem erről értesíteni. Nj iregyháza, 19^6 julius 21. Inczédy Lajos, vmegyei íőlevéltarnok. A „Nyírvidék" Közönségéhez! Nyíregyházán idáig „Héttői Hírlap" címmel megjelent újság a nevét „Nyírvidéki Hírlap"-ra változtatta. Kérjük a Nyirvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcimzésénél a „Nyirvidék" címre a legnagyobb figyelmet torditani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyirvidék' 1 Nyíregyháza.) A „NYÍRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon 139. ÚJDONSÁGOK. Telefon szam 139. | Dr. Garay Kálmán. | Par napi kinos vivódás ulán feladta a harcot egy erős szervezet s egy még m'ndig reményteljes élet felett diadalt araiott a halál. Dr. Garay Kálmán szombaton reggel meghalt. Nem egy látókörében szúk, érzelmeiben sivár, gondolkodásában átlagos ember dőlt ki a sorból, hanem egy fenkölt szellemű, s minden gondolatában ideális elme pihent meg örökre, egy mely érzé=ü, a kicsinyek és szegények bajai és szenvedései iránt érzékeny szív dobbanása szünl meg, hogy magával vígje egy szerelő család égő fajdalmai s e város egész társadalmának őszinte részvétet. A legszebb férfi korban, erejének teljességében, nagyobb feladatokra készen ragadta el a halál, váratlanul, s még azelőtt, mielőtt szeretteinek teljes boldogságát, a vezetese alatt álló intézményeknek teljes virágzását megérhette s élvezhette volna. Nyíregyháza varosát egy cikluson át képviselle az országgyűlésen, s bár ahoz a parlamenti párthoz tartozott, melynek a népszerűségből osztályrészül alig-alig jutott, a magyar iparosság es az önálló vámterület érdekeiért folytatott őszinte és önzetlen küzdelmével azok szeretetét és elismeréséi is megnyerle, kik politikai szempontból ellenfelei voltak. Mint löbb életerős és közhasznú in ézminy vezetőjét és megalapítóját, s mint a város volt tisztiügyészét széleskörű ismereteivel s agitaliv természetével általános nepszerüség vette körül, s a segedelemért hozzá forduló szegények és t Ihagyottak közül bizonyára sokan lesznek olyanok, kik a megérdemelt hálán;.k, s az elvesztese lölölt érzett őszinle fájdalomnak könoyeit elsiiatjak a koporsojára boiulo göröngyök felett. Elhunylarol a család, a „Nyiregyházi Kölcsönős Segélyző Egylet" és a nyiregyházi iparos ifjak önképző egylete adlak ki gyászjelentést, amelyek a kővetkezőképpen hangzanak: Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy a legjobb ferj apa, testver, sógor Dr. Garay Kálmán ügyvéd, v. orsz. kepviselő, a Nyiregyházi kölcsönös segelyző egyesület" ig. elnöke, S abolcsváim< gye törvényhatóságának, Nyíregyháza város képviselő-testületének tagja, a nyíregyházi ipartestület diszelnöke, az iparos ifjak önképző egyletének s a városi dalárdanik elnöke, stb, stb. folyó 1906 évi julius ho 21-én reggel 5 orakor, életének 54-ik, boldog házasságának 2l-ik esztendejében rövid szenvedés és a halotti szentség ajtalos felvétele után jobb létre s enderült. Draga halottunkat a róm. kath. egyház szertartása szerint f. hó 22-én délután 5 órakor fogjuk a Morgó temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezni s az engesztelő szent miseáldozatot folyó ho 2t-án délelőtt 9 órakor fogjuk az egek Urának bemutalni. Kelt Nj iregyházan, 1906. évi julius hó 21-én. Áldás es beké hamvain ! özv. Garay Kálmanné sz. Andor Anna, felesege. Ferlicska Rudolf, özv. Bodor Károly né sz. Ferlicska Ida, gyermekeivel, m.nt testvérek Anna, Kálmán, Gyula, Mariska, Eleiká gyermekei. Beszedits Vilmos Dr. Andor Endre, Andor József, Andor Bela mint sogorok csaladjaikkal. Berti László gyamfia, nejével sz. Kálmánchey Vilmával. A „Nyiregyházi kölcsönös segélyző egylet mint szövetkezet" igazgalósága őszinte fajdalommal jelenti, hogy egyesületünknek alapító tagja és elnöke nagyságos Dr. Garay Kálmán úr volt orsz. gy. képviselő, ügyvéd, stb. folyó év julius ho '21-én reggeli 5 orakor elhunyt. Nyíregyháza, l90ti. julius 21. Emiekét megőrizzük! Az igazgatóság. A nyiregyházi iparos ifjak önképző-egylete mély fájdalommal jelenti, hogy dr Garay Kálmán úr egyletünk megalapítója, s egy negyedszázadon át ügyszeretettel vezető elnöke ma reggel meghalt. A nyugalom helyére a legőszintébb s leróhatatlin hálánk és kigyeletünk kiséri s áldott emléke közöltünk örökké élni fog. Nyíregyháza, 1'06. julius 21. A nyiregyházi ;paros-ifjuság önképző-egylete. — Kitüntetett tanítok. A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr f. évi julius hó 4 én kelt rendeleteivel Szabó Endre nyiregyházi róm. kath. és Szokolay Miklós pazonyi ev. ref. tanítóknak a népnevelés terén töllött több mint 40 évi buzgó lelkiismeretes és sikerdús működésükért elismerését és köszönetet fejezte ki. — Zoltán István főszolgabírónak a VII. fizetési osztályba való előléptetését a belügyminiszter jóváhagyta. — Dr. Kállay Rudolf, a helybeli Erzsébet kórház igazgató lőorvosa, e hó 19-én utazoll el Lubló fürdőre 6 heti tartózkodásra. — Halálozás. Véltük és mély részvétlel közöljük a következő gyászjelentést: Alólirotiak mélyen szomorodott szívvel tudatjuk, hogy a forron szeretet és felejthetetlen férj, apa, nagyapa, testvér és rokon gencsí és érmihályfalvi Gencsy Sámuel f. évi julius hó 18-án reggeli 7 órakor életének 53-ik, boldog házasságának 23-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A boldogultnak földi maradványai a f. hó 20-án délután 3 orakor Uj fehértón, az ev. ref. egyház szertartása szerint megtartandó gyász-htenitisztelet után Kis-Létára fo, nak szállíttatni és ott 21-én a családi sírboltban elhelyeztetni. Uj fehértó, 1906. julius 18. Béke lengjen hamvai felelt ! leveleki Molnár Gyula mint após gyermekeivel. Özv. Gencsy Sámuelne szül. leveleki Molnár Ilona és gyermekei : Mártha ferj vei nagykallói Kállay Andrással és gyermekével Márthuskával, Ilonka, Olga, Mária. Testvérei : Gencsv Albeit nejével Gencsy E éllel és gyermekeivel, özv. Hegedűs Edéné szül. Gencsy Amália gyermekeivel, özv. Nozdroviczky Jenőné szül. Gencsy Viola gyermekeivel.
