Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-07-15 / 28. szám

4. 1906. julius 15. NYIRVIDÉK 28-ik szám. 4. §. „A fentebbi rendelkezés a'apjan kiküldött közeg a vizsgálat teljesilésén kivül a törvényhatóságokkal és törvényhatósági tisztviselőkkel szemben más hatáskörrel és hatósági jogkörrel a kormány részéről fel nem ruházható." A küldöttség a lörvrnyható-ági ügyeknek gyors elintézését biztosítani óhajtván, s kiakarván zárni azt, hogy egyes nagyobb jelentőségű ügyek felsőbb ellátása indokolatlanul elodaztassék a törvény 5. § ának utolsó pontját a következőleg javasolja kipótolni. „Ha az illető miniszter a felterjesztéstől számított 40 nap alatt érdemlegesén egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat helyben hagyottnak tekintetik s végrehajtható." Ugyanezen szakaszban a törvényhatóságnak a tulajdonjogból eredő jogait feltetlenül megvédeni kivánván, ezen 5. §-ust a kövelke,ő rendelkezossel látja szükségesnek kipótolni : „Nem tartoznak azonban kormányhalósági jóváhagyás alá a törvényhatóságnak a tulajdonjogából folyo rendelkezései, s ezek csakis f'elebbezés esetén vehetők felülvi álat alá." íy 10. §-a szerint kormányhatósági jóváhagy . '•<•'' igénylő törvényhatósági határozatokat a magyar L^rt .yi belügyminiszter, a főispán felebbezésére, vagy e nélkül is, a lelterjesztett jegyzőkönyvek alapján, hivatalból észlelt okokból megsemmisíthet és uj eljárást rendelhet el, sőt közérdekű ügyekben, a törvényhatóság ujabb nyilatkozatai ki sem véve érdemlegesen határozhat. Ezen rendel!.a törvényhatóság önkormányzati jogára nézve felelte sérelmes lévén, s az e szakaszban hivalhozott „törvenyben ütköző" kifejezés tágértelmü s mindenkor különböző magyarázatra szolgáltathat okot, ez okból ezen 10. §-t a küldöttség két irányban látja szükségesnek módosítani. 10. §. „Kormányhatósági jóváhagyást nem igénylő (5. §.) határozatok csakis az érdekelt felek felebbezése esetén vehetők felülbirálat alá." A törvény 19. §-a arról rendelkezik, midőn a törvényhatóság a kormány rendeleteinek végrehajtását megtagadja, s az ellen felirati jogával él. Ezen §. harmadik bekezdesébe a küldöttség ezen szót „rendőri" bevenni javasolja, mert az 1870 : XXII. t.-czikk 1G. §-ában ezen kifejezés benfoglaltatik, s az esetleges visszaélések ellen, csak a régi törvény ezen rendelkezésének visszaállít isa kepezhet biztosítékot. Ugyanezen szakaszban a küldöttség egy esetleges törvénytelen kormanyzásr" tekintettel, a következő alkotmányjogi biztosíték jellegev.il biró rendelkezést kívánja felvenni: 19. §. utolsó pont. „A kormány ezen törvényszakaszban foglalt rendelkezéseket az országgyűlés együtt nemlétében, vagy azon esetben, ha annak működése meg van gátolva, nem gyakorolhatja." A törvénynek a törvényhatósági bizottságról szóló 21. §-a szintén pótlásra szorul, mert a közel mult meggyőződte jLI arról, hogy egy törvénytelen kormány által nem törvényes hatáskörrel kinevezett királyi biztos a törvényhatóság autonom jogailól megfosztva, ezen jogokat saját szemelyére ruházta át, s ezen hatáskörben hajtattak végre, a minden jogos alapot nélkülöző rcnjlkezések. Ez okból a törvény i . §-át következő ponttal javasolja a küldöttség kiegészíteni, 21. §. utolsó pontja. „Ezen jogok gyakorlását korlátozni, felfüggeszteni vagy másra átruházni csak a törvényhozásnak lehet." A törvény 46. f a szabályozván a közgyűlés összehívására vonatkozz idelkezéseket, a vármegye főispánjának kezébe e teki t. en oly hatalmat tesz le, melynek birtokában a>: ii,., .riiinyzati jogok gyakorlása rne' akadályozható, épen ezekből mindennemű visszaélésnek elejét veendő ezen §. második ponlja következőleg volna módosítandó. 40. §. 2. pont. „Rendkívüli kö/gyűlest a főispán saját haláskörében, barmikor az alispán és polgármester pedig csak kivételesen t i. ha a főispáni szék üres, vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez képest liivhat össze. A főispán vagy ennek akadályoztalása esetén az alispán, illetve polgármester, 40 i.izottsági tag írásbeli közös kérelmére a kérvényben jdzelt ügy tárgyalására lendkivüli közgyűlést legkésőbj 15 napi határidőre összehívni köteles. Ha ezen kötelezettségnek a főispán meg nem felelne, az eselbin a közgyűlést az alispán vagy helyettese köteles összehívni." Ugyanezen törvényszakaszban foglalt azon rende'kezés. .Rendkívüli közgyűlésben csak oly ügyek tárgyalhatók, melyek a tárgysorozatban benfoglaItatnak" mint a törvényhatósági ügyek gyors elintézését hátráltató, és sok eselben el nem hárítható kárt okozó rendelkezés kihagyalni javasoltalik. A törvénynek 57-dik, s főispán jogkört meghatározó szakaszát a küldöttség több pontjába látja "szükségesnek modosílani, mert a szerzett tapasztalatok igazolják, hogy ha jogainkat körül nem bástyázzuk,* a központi hatalom törvénytelen kiküldöttei azon könnyen rést ülhetnek, s ezen jogokat teljesen illuzóriu-á is lehelik. Az 57. § nak I) ponlját a küldöttség törölni javasolja, mert ezen szakasz mig egyrészt a 82. §-al ellentétben áll, másrészt az ezen szakaszban foglaltakra tekint- teljesen felesleges is. '.en §. d) és g) pontjában ugy a tisztviselők feli a. .. . mint kinevezése kérdésében, szükségesnek 1: j'.'. a i.űlc.óttség, iiogy a vármegye alispánja mindi? meihallgaltassek s így ezen szakaszokat ezen szavakkal „a vármegye alispánjának meghallgatásával* kipólolni javasolja. Az i) pont f következő ponttal lenne kipóllandd: „A főispán hatásköre csak törvényhozási intézkedés állal bővíthető ki" s ugyanezen pontnak második bekezdése a következőleg lenne módosilandó: „Ha az alispánnak, illetőleg polgármesternek a főispáni ri ndelet végrehajtása ellen aggályai vannak, 24 ora alatt a törvényhatósági közgyűléshez jelentést tesz, s ennek intézkedése előtt a főispán rendeletét végrehajtani nem köteles." Az i) pontnak harmadik bekezdése a törvény 19. §-ának javaslatba hozol t módosítására szintén kihagyandó. Miután a törvényhatóságok s igy Szabolcsvármegye is, évtizeden át a vármegye főispánja részére, az általa nagy költséggel létesített székházban ingyen lakást biztosított rendelkezésre, a nélkül, hogy ezért a kormány által a főispánokat megillető lakbér a vármegye háztartási alapja javára folyósittalott volna, a küldöttség a törvény 58. §-át a következő ponttal javasolja kiegészíteni : 59. §. ulolsó pont. „Ha azonban a törvényhatóság természetbeni lakást bocsát a főispán rendelkezé-ére, a főispán javára megállapított lakáspénz a törvényhatóság pénztárát illeti." Azon körülményre lekintettel, hogy alkotmányos jogaink és hatályban lévő törvényeink értelmében, egy parlamenti többséggel nem rendelkező kormány által kinevezett főispán, mint ilyen a törvényhatóság által el nem ismerhető, a törvény G0 § ának a küldöttség a kövelkező kipótlását hozza javaslatba. 60. §. „A főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le. Parlamenti többséggel nem biró kormány által kinevezett főispántól azonban a törvényhatóság az eskü kivélelet megtagadhat ja." Ezzel kapcsolatban javasolja a küldöttség továbbá azt is, hogy az eskü szövege magába a törvénybe iklattassék be. A törvény 64. §-ának módosítását, miután a törvény 19. §-ának 3-dik bekezdésébe ezen szó „rendőri" az 1870 XLII. t.-czikk 16. §-ában foglaltaknak megfelelőleg beiktatlatni javasoltatott, a küldöttség szintén átdolgozni javasolja, inert csakis az ország érdekeit veszélyeztető rendőri intézkedések végrehajtásának megtagadását tartja olyannak, a midőn a főispán, amennyiben az alispán, illetve polgármester a törvény 19. illetve G8. §. d), és 73. § e) ponljaban foglaltaknak kötelességszerűig eleget nem tenne, esetleg a törvényhatóság mindazon lisztviselőivel és alkalmazottaival rendelkezhessék, kikre a halaszthatatlan rendőri intézkedés végrehajtásánál szüksége van. A törvény 65. §-a az előbbi szakasz folytán teljesen töröltetni véleményeztetik. A törvény 68. §-a oly módon javasoltalik megállapítani, hogy a vármegye alispánja, egyedül a törvényhatósági közgyűlés elé évenként egyszer a törvényhatóság előző évi állapotáról tartozik jelentést tenni, mig ugyan ezen szakaszból ezen szavak „mint a főispánok" mint teljesen feleslegesek kihagyassanak. A vármegyei tisztviselők által leteendő eskü mintáját megállapító 8G. §-nak a küldöttség szintén módosítását javasolja, s véleményezi, hogy abb ;n a kövelkező pont foglaltassák be : „Én N. N. esküszöm, hogy Magyarország alkotmányos királyához hü leszek' síb. A 87. §. rendelkezése folytán az eíetleg üresedéslévő állások, amennyiben ezen törvényszakasz azt rendeli, hogy azok csak rendes közgyűlésben tölthetők be, sokszor a közérdek nagy hátrányára hónapokon át csakis helyettesítés utján töllhetük be, ezen mivel sem indokolt rendelkezése a törvénynek a küldöttség véleménye szerint szintén módosítandó lenn. a következőleg: 87. §. „Az időközben megüresedett állások az ügyviteli szabályzatnak megfelelően a legközelebbi közgyűlésen töltendők be. Javasolja továbbá a küldöttség, hogy a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról alkotolt 1886 : XXIII. t.-c. is több pontjaiban ínódosittassék, s fegyelmi ügyekben a dörtes legfelsőbb fokban egy független bíróságra, a közigazgatási bíróságra ruliá/.tassek át, mert mig a lisztviselők minden önkényes eljárástól csak ily módon lehetnek megmenthetők, ezen körülmény amennyiben elégséges fog lenni a-ira, hogy a vármegyei (tisztviselőkben, a saját jövőjök biztonságában vetett hit megerősödést nyerjen, s biztosítást nyerjenek arra nézve is, hogy a kormány és annak közegei részéről jövő mindennemű üldözésektől mentek maradnak oly cselekményeikért, melyeket hazánk alkotmányának és törvényes jogainak megvédése érdekében követlek el. Ez okból a törvény 6. §-ában ahol a magyar királyi belügyminiszter, mint II., illetve III. fokú fegyelmi halóság van megjelölve, a küldöttség javasolja, hogy mindenült a „közigazgalóság biróság" szó illesztessék be, s az 1901 : XX. t.-cikk 3. §-a. is, melyben kimondva van, hogy kél egybe hangzó határozat ellen csupán felülvizsgálati kérelemnek van helye töröltessék, s mondassék ki, hogy fegyelmi ügyekben a két egybe hangzó határozat ellen a magyar királyi közigazgalási bírósághoz panasszal elhet. Javasolja továbbá a küldöttség még azt is, hogy ugyanezen szakaszban a tiszli főügyész felebbezési és panasz joga is biztositassék. Ehez képest ugyanezen törvény minden egyes szakaszából a belügyminiszter szó — hol az fegyelmi fórumként van megjelölve — szintén törlendő. Ugyanezen szempontokból kell a küldöttségnek javasolni az 188G: XXII. t.-cikk 90 -108. §-ainak módosítását is. Törölni javasolja továbbá ezen törvény 99. §-ában a főispán részére biztosított azon jogot, hogy „a főispán azonban a belügyminiszlé hez bármely határozatot hivatalból felebbezhel", mert azon körülményből, hogy a főispán a fegyelmi hatósági k közül kihagyatik, ezen törvényszakasz módosítása önként következik. Ugyancsak löröllelni javasoltatik ezen törvényszakasz második azon pontja is: „a főispán azonban az ekép bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik, s a belügyminiszter az iratokat végleges elintézés végett ujabb 30 nap alatt felkivánh itja." Ezen szakasz utolsó pontja pedig következőleg módosiltassék : „Véglegesen befejezett fegyelmi ügyek a vármegye főispánjához a fegyelmi ügyek elintézése eredményének nyilvántartásba velele céljából bemutatandók. Az 1886: XXII. és 188G: XXIII. t.-eikknek a községi elöljárók és vármegyei alkalmazottak fegyelmi ügyeire vonatkozó, részének a fentiekben vázolt kiegészítésével, illetve módosításával módosítani, illetve j összhangzásba hozni javasolja az 1896 : XXVI. t.-cikket is, s annak egyes szakaszaiba a közigazgatási bíróságot, mint legfelsőbb fokú fegyelmi hatóságot beilleszteni kéri. Vissza tekintve a küldöttség azon ellentétes, s merőben törvényellenes f lfogásra, mely az alkotmányunk ellen lefolytatott küzdelem során a hadseregbe, vagy honvédségbe való önkéntes belépés kérdése körül forgott hasonló esetek ismétlődését kizárni óhajtván, véderőről szóló az 1889: VI. t.-cikk 22. §-a után a következő pontot javasolja felvenni: „A hadseregbe vagy honvédségbe való önkéntes belépés azon esetben, ha az újonc julalékot a törvényhozás meg nem szavazta „nincs megengedve." Elejét veendő továbbá annak, hogy az újonc jutalék megszavazásának hianya miatt a hadsereg és honvédség legénységében beállott hézagok betöltése céljából a póttartalék behivassék, a tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején tényleges szolgálattételre kivételes visszatartása, vagy behívása tárgyában alkotott 1888. XVIII. t.-cikkbe uj szakaszként beilleszteni rendeli a következőket : „A törvény I. §-ában emiitett különös körülmények közzé, az, hogy az újonc julalékot megszavazó förvény megalkotva nincs, s újonc jutalék ez okból hiányzik, — nem számitható." Az 1883. évi XV. t.-cikk egyes rendelkezéseit a küldöttség szintén módositandönak véleményezi: mert azon körülményt, hogy a törvényhatóságoktól a részökre megállapított állami javadalmazás bármely körülmények közölt is, megoszlassék, ezen törvény rendelkezésével és a közigazgatás akadálytalan menetével össze nem egyeztethető. Ugyanezért a (örvény 2-ik szakaszába beiktatni véleményezi, hogy: „Ezen évi illetmény sem részben sem egészben semmi körülmények kőzö't meg nem vonható, s ha megvonatnék a törvényhatóság magánjogi igényeit a törvény rendes utján érvényesítheti." A közadók kezelésérői szóló 1882. évi XLIV. t.-c.-et szintén több irányban látja szükségesnek módosítani, különösen beiktatalni javasolja ezen törvénybe azon rendelkezést, hogy: „Az országgyűlés lio/zájárulása és megszavazása nélkül beszolgáltatott adókat a királyi adóhivataloknak elfogadni nem szabad." Javasolja továbbá a küldöltség, hogy a törvény 4G. §-ában a királyi pénzügyigazgatóságok részére biztositolt azon jog, hogy a községi elöljárókat 4 koronálól 50 koronáig terjedő pénzbirsággal sújthatja, mint az 1886. évi XII. t.-cikk 90. és következő szakaszaival ellentétben álló intézkedés hagyassék ki, mert a királyi pénzügyigazgatóság az ezen törvényben megjelölt fegyelmi hatóságok Között helyt nem foglal, s ezen törvény szellemével össze nem egyeztethető, hogy a fegyelmi eljárás elrendelése nélkül a királyi pénzügyigazgatóság az első fokú fegyelmi hatóság hatáskörén tul eső bizságokat róhasson ki. 46. §. Amennyiben az állami egyenes adók beszedesével és beszállításával a megelőző szakaszok értelmében megbízott községi közegek (városi) a beszedés és beszállítás körüli teendőket nem a pénzügyminiszter által kijelölt módon, vagy n^m a kitűzött határidőkben leljesilenék, a kiráyi pénzügyigazgatóság a mulasztást elkövető községi (városi) közegek ellen illetékes fegyelmi hatóságánál feljelentést tesz. Javasolja továbbá a küldöttség az 1885. évi V. t.-ci<knek hifejezetten hatályon kivül helyezései is, inert alkotmányos államban meg nem tűrhető az, hogy királyi biztosoknak törvény által meg nem állapított hatáskörrel való kiküldése egy egészen más rendelkezést tartalmazó törvény alapján eszközöltessék. Ezzel kapcsolatban tisztelettel vé'etxHnyezi a küldőtlség miszerint törvényhozási ulon, történjék intézkedés a közigazgatási biróság hatáskörének panasz körül Írására, hogy eleje vétessék a közel mullban felmerült ama sajnálatos esetnek hogy a biróság és belügyminiszter között fenn forgott hatásköri összeülkezés esetében a minisztertanács hozott határozatot. Tiszteletlel javasolja a küldöltség, továbbá, hogy a közigazgatas helyes és gyors menetének biztosítása szempontjából a számvevőségek állittassnak vissza. Végül az 1891. évi XXXIII. t.-c. mely kimondotta, hogy a közigazgatás a vármegyékben állami feladatot kepez, kifejezetten hatályon kivül helyeztetni javasoltatik ; — mert az elmúlt idők meggyőzn k arról, hogy az alkotmány védelmének súlypontja csak is akkor lehet a törvényhatóságokban, ha az autonomia eredeti állapotaba visszahelyeztük, s ezen feladatdkat továbbra is választott tisztviselők teljesitik. Elmélkedés. Az iskola előkészítő, gyakorló terme az éleinek ; és itt főszereplő a lanitó. És valamint a drámai költemény általában véve nem egy bizonyos ember, — vagy néhány ember küzdelmét lünteti fel, hanem általában az emberiségnek harcát önmagával, erkölcsi bukását és küzdelmei által való megtisztulását mutatja be, ugy az iskola is nem csupán egy tanítóval, hanem minden tanítóval megismerteti az élet leggöröngyösebb útját, melyen ha ereje legnagyobb megfeszítésével nem halad, a sima országutat el nem éri soha és a nehéz ulon nyakát szegi. Ennek dacára mi néptanítók — mint a nemzet lankadatlan szorgalmú úttörői — mégis megtanultuk elődeinktől öröklött önmegtagadásunkat és le