Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-11-18 / 46. szám

1906. október 14. N Y I R V I D É K 41 -ik szám. 7 SzaJolcsvármegyének is rész jutott a dicsőségből, hogy mgáénak nevezhette a Rákóczi szabadságharc egy vité tábornokát, rész jutott az örömből, hogy e vármege hantjai alatt fogja örök álmát aludni hontalanságától megtért kuruc Vay Ádám! ő barnvai immár megszentelték ezen, századokon át az ő nemzetsége által birt földet, ide zarándokoljunk ezentúl, ha hitvallást akarunk tenni hazaszereetünkről, ha erőt akarunk gyűjteni hazánk ellenségei, elnymói elleni harcban! Midőn tehát ezen emlékművet, mely kuruc Vay Ádffli porladozó részeit magában foglalva megőrizni hiutva lesz, kegyeletes gondozás végett vármegyém ne ében átveszem, egyúttal kerem a Magyaiok Istenét, hq;y árassza el szívünket az itt nyugvó szabadsághős Uigoló hazaszeretelével, önfeláldozásával, hogy az ő pldáján okulva, habozás nélkül áldozzuk hazánk szabadságáért életünket vérünket. Az alispán ezután elhelyezte a talapzatra a várnegye ezüst koszorúját, a következő szavak kíséretében : Dicső Vay Ádám, kurucok vezérférfia! Szü ő vármegyéd lakossága nevében helyezem sirhantodra ezen, hadvezéri mivoltodat megillető babért. Legyen szülőföldeden nyugovásod békés és ha szellemed a csendes szellők szárnyán el-el suhan e jól ismert rónaságokon, lássa örök időkig szabadnak, boldognak e sokat szenvedett hazát ! Ezután Zoltán Elek ny. altábornak, főrendiházi tag a főrendiház koszorúját helyezte el, a következő S'avakkal: Mint vén generális, mély tisztelettel állok az egykori gem ralis hamvai előtt és leteszem e sirra a főrendiház hazafias kegyelete jeléül a főrendiház koszorúját. Majd Kállay Leopold országgyűlési képviselő helyezte a képviselőház koszorúját a ravatalra e szavakkal: Nagy idók Magasztos alakja, vitéz kuruc, vaj i Vay Ádám, üdvözöllek a nemzet nevében ! Honfi erényed , tőrhetlen hűséged, szilárd jellemed, önzetlen hazafiságod olyan erények, amelyek előtt meghajtom a nemzeti kegyelet lobogóját. Ez erényeidnek elismerésével leteszem e sirra a képviselőház megbízásából a nemzet koszorúját. Ezután a küldöttségek, ezek között a 48-as honvéd egylet, a nyirbogdanyi és nyiradonyi választókerületek, a meghívott törvényhatóságok küldöttei helyeztek el koszorúikat. Leffler Sámuel, a nyiregyházi főgimnázium igazgatója a következő szavakkal helyezte el a koszorút: Nemzeti küzdelmünk dicső hőseinek sírja legyen a magyar ifju-ág Mekkája, ahová elzarándokoljon mindenkor azért, hogy az ősök honszerető lelkének szemléletéből, a mult dicső emlékeiből lelkesedést ... a jelen küzdelmeihez erőt, jellemet és kitartást s a magyar haza szebb jövője iránt táplált bizalmat, hitet merítsen. Leteszem e koszorút hamvaid fölé a nyiregyházi ág. h. ev. főgimnázium tanártestülete és ifjúsága nevében hálás gyermeki kegyelettel és a b gmélyebb tisztelettel! Vira?szon sírod felett ezentúl is az örökemlékezel! Végül a Vay család nevében báró Vay Elemér tartott beszédet : Báró Vay Elemér beszéde. A legnemesebb kegyelet érzetével állunk itt mindnyájan — de különösen családod tagjai — koporsód körül, melyben hamvaid nyugszanak Vay kdám\ — melyek oly hosszú időn át számü/öttek voltak. A legtisztább tisztelet, elismerés hazafiságod iránt, szeretet, lagaszkodás azon mult iránt, melyb>n neked is oly kiváló szerep jutott, összehoztak ezek ma itt bennünket, hogy letegyük a haza szent földébe, tőled annyira szeretett fészkedbe földi maradványaidat, melyek oly tok éveken át távol a messze idegenben, csak n mán porladoztak. De nem jöttünk temetni, nem gyászoló közönség van itt együtt, mert ez örömnap mindnyájunknak, ünnepély családodnak. Azon nehéz időkben, melynek a magyar annyit köszönhet, bár üldözte a balsors, ezen nagy időkben eltöltött életedért, szereplésedéit, jellemedért ime a mai napon kapod meg a nemzettől az igaz látható elismerést, hogyne volna ez akkor azoknak, kik hozzád legközelebb állanak — kik neved viselik — örömünnep. Igen is az! Elő voltál te eddig is közöttünk, mert dicső volt a Te emléked, melyet dicsőbbé tett a mai napon a nemzeti kegyelet. Élni fogsz te családod köreben örökké. Multad és a mai nap emlékét a maga tisztaságában át fogják adni az ifjabb nemzedeknek, hogv az újra és újra, tovább és tovább adja a jövőben, hogy mig csak egy Vay lesz is e hazában, az mind Tőled, belőled — közülünk a legnagyobbtól — tanulj i meg, hogyan kell, ha szükség van reá, tűrni és szenvedni a nsmzettel, hogyan kell szeretni a hazát, melyért a nemzet köszönete — késhet — de nem maradhat el soha ! ! Nem dul most viszály, nemzet és király együtt munkálkodnak a haza javán. És e mai napból — a csak nem régen lefolyt nagy nemzeti ünnepélyek mindegyikéből — a király nemes szíve, bölcsességének egyegy ténye is sugárzik ki és karöltve a nemzeti kegyelettel, a messze ta\ólban is hirdeti a békét és igazságot! Adná a gondviselés, hogy e fénysugár bevilágítson sok sötét kebelbe, hol még mindig nem tudjak, avagy nem akarják megismerni a magyart! Pedig l'vidniok kellene, mert meg van írva a történelem számos lapján, fel volt irva a te zászlódra is Vay Ádám amit mi ma is ereklyeként őrzünk sziveinkbe, alkotmányában, szabadságában ne bántsd a magyartl' Hozzanak áldást — Vay Ádám hamvaid e ho ra, hogy soká, soká, mindig békesség legyen közöttünk, hogy Te is örökre nyugodtan, békében pihenhess e sírboltban. Molnár Mihály vajai ev. ref. lelkész mondott ezután imát, s azután a dalárda éneke közben a család tagjai levitték a koszorúkkal borított kopor.-ót az emlékmű alatt készült sírboltba. A váimegye, a nyirbogdányi és a nyírbátori választó kei ületek ezüst koszorúit a vármegyei muzeumban helyezték el, megőrzés végett. Az ünnepély végeztével Vay kdám gróf látta szívesen várkastélyaban a küldöttségeket, kik részben a 12 óra után indított külön vonattal, részben a délutáni rendes von ttal utaztak el Vajáról. Vay idám életrajza. Rákóczi szabadságharca nem végződött be teljesen a nagymajthenyi mezőkön; azok kőzött, kik a szatmári békekötés pontj«ít el nem fogadva, készebbek voltak a bujdosás keserű kenyerét enni egy szebb jövő reményeben mint szolgaságot viselni jólétben, nevezetes szerepet játszott Vay Ádám. Vayai Vay Ádám, Vay Péter és csepei Zoltán Anna fia. ősrégi csalad ivadéka. Á család eredete felmegy egész a honalapitásig a Vaya v. Voya nemz tség a honfoglaláskor már szerepel, 994-el Vaya Tamás, ki Géza fejedelemmel rokonságban volt és vele egyszerre keresztelkedett meg, mint e't I. Ferencz által 1779-ben kiadott bárói diploma (I. m íjorházai báró Vay levéltár és iványi Fekete Erzsébet felett 1695-ben tartott halotti praedicatio berkeszi gr. Vay levéltár), továbbá Pere sényi Nagy Lászlónak „Orodias' c. alatt Nagyváradon 1804-ben és Gsetsényi Svastics Lnátz szentmiklósi pl-bánosn >k, .Magyarok Históriája" c. alatt 180 >-ben Pozsonyban megjelent munkáiban olvashatjuk, ennek fiai Mesk, Jolalh, Medve, Gergely, Omyth, Ábrahám, ennek fia Benedek, utódai jelentékeny szerepet vittek az ország ügyeiben, igy 1346-ban egy nagy perben szerepel Nicolaus de Vaya mint kimigisló alak; Dénes de Vaya, kinek fia P.d Szarvaskeő ura I. Ulászlótól révszabadalmat nyer 1408. Ábrahám Zsigmond király alatt országló volt, hősi tetteiért 1414-ben cimerujitást és pallosjogot kap, (I. berkeszi gr. Vay levéltár) Vay Vitus Lombardiában véghez vitt jeles tetteiért 3 falut; a család tagjai számos egyházi méltóságot viseltek, némelyek a Malthai lovagrend vitézei voltak, rokonságba jutott Zipolya János 38-ik magyar királylyal, a Báthoriak révén vérszerinti rokonságban áll a család Rákóczival, ki Vay Ádámot többször szólítja .kedves bátyám'-nak, hozeá irt leveleiben. Vay Ádám, bár születésének évét biztosan nem tudjuk, körülbelől 1656-ban született Vaja községben, hol atyja, ki 1650-ben Szabolcsvárm gye alispánja volt, lakott ; de mint maga irja, Vaján már nem tudták m g keresztelni, mert a tatárok pusztítása elől szülei Szőlős városaba menekültek, itt élt egy ideig, majd Eperjesre került, ott kiképezvén magát, a dunántuli főurak udvarában töltötte fiatalabb éveit; m íjd Fülekre jutott, honnan azonban rövid idő muiva, miután Fülek vár egykori alkapitányának, iványi Fekete Lászlónak szendrői Aszalay Erzsébettől született leányát — Erzsébetet — nőül vette, lo78-ban eltávozott. Nejével jelentéki ny birtokot kapott. Igy : Ajnácskeő várát az uradalom egy részével, a sirok

t jószágot és Gsányt Hevesvármegyében, Rád es Bodrony Nógrádban. Ezenkívül még saját jókora vagyona volt Szabolcsvármegyéb 'n. Az ezekre való felügyelet \onta el valószínűleg a harci éleitől. A Thököly-fele felkelés ajnácskeői várában találta, hol ekkor szivesebben tartózkodott, több biztonságot nyújtván ez a vajai ősi várnai. Thököly a felkeles kitörésekor elfogatU, mert nem akart partjara állani, hogy Thököly a törökkel szövetkezett, ekkor kapta a .kuruc* nevet. Felesége azonban 1000 aranyon kiváltotta, a kiváltás után hűséges hive maradt Thökölynek s már 1684 ben a tatár seregben mint komisszárius műköaik, hogy azokat élelemmel ellássa, de inkább azért, hogy hatalmaskodásuknak halárt szabjon. Több adatunk van arra, hogy a tatároktol számos keresztyén lelket mentett meg. A felkelés lezajlása után fogságba, Bécsújhelybe került és birtokait ugy az övéit, mint feleségéét elvettek, 687-ben azonban kiszabadul, vagyonát sok huza-vona után aranyon és ezüstön visszaszerzi s megyéje mar mint követet küldi fel az országgyűlésre. Első neje 1695-ben elhalálozott, 1699 ben újra birtokait háborgatják, 1700. julius 17-en azonban Lipót kegyelmet ad neki, ezen időre esik 2-ik há'assága ugrotzi báró Zay András és báró Révay Krisztina leányával, Annával. Azon időnek igaz kálvinistáját talaljuk benne, bár a császári udvar kegyét mindenképen kínálják neki, de hilsorso

sainak elnyomitása már 1701-bm újra a felkelők és eleggd tlenek láboi ába viszi. Rákóc/.y érdekében tartott gyűléseken élénk részt vesz, de midőn Longueval, egy francia tiszt elárulja Rákóczit, a több szereplőket: Vay Ádámo testvéreivel M hálylyal és Lás/loval, továbbá Szirmay Ltván itélő mesterrel együtt elfogják, előbb Kassára, m íjd Budára, onnan újra Bécsújhelybe viszik, szabadsagát csak nehezen és igen szigorú feltételek alatt nyerte vissza 1703-ban Vaján kitűzték Rákóczi .pro libertate' zászlaját s Vay Ádám ettől fogva folyton Rákóczi m-lMt küzdött; igen nagy tekintélyben állott az összes magyar nemesseg elő;t, s gróf Bercsényi mellett belolyásra, hatalomra és a fejedelemhez való baráti viszonyara nézve legjelentősebb alak. S a felkelés szervezéseben majd olyan szerepe volt, mint Rákóczynak. XIV

7. Lajos francia király külön levelben fordult Vay Ádámhoz ; az o-ztrák udvar pedig olyan ellenséget látott benne, kinek hálását Rákócziéval egynek tartotta, ezt bizonyítja Rákóczi is, ki .Önvallomás"-ában ezeket irja: .Vay Ádám, a ki , előkelő származásánál, bölcsességénél, tehetségeinél és ' a'on tiszteletnél fogva, m lylyel őt a kisebb nemesség I környezé. nagyhírű ember volt.' Nagykálló elfoglalása | utan 1703-ban udv iri főmarsallá és a testőrség kapi- j tány va lesz. Rákóczinak ugy magán, mint egyébb ügyei- i ben nevezetes szerepet játszott, ezután folyton emelkedett a tekint- lyben és a fejedelem előtt való kedvesség- I ben, a legnemesebb fejedelem „igaz barátjának és attyafiának" tartja, az ő páratlan hűségű „öreg szolgáját" s az» írja róla, .Fejub lemnek, Nimródtól fogva nem volt hűbb embere, mint k-gyelmed nekem", s ez a hű-ég egy és változatlan élete m nden viszonyában, ő volt az, ki a szabadsagon kivül vallásukért is küzdő protestánsokat Oltlykkal együtt megnyugtatta, szóval, hogy tehetségét, tudását, tekintélyét szépen érvényesítette nemzete, vallása és fejedelmi h isznara. Méltó jutalmát elnyerte: 1703-ban Munkács várának parancsnoka; 1705-ben a Széchényi országgyűlésen a rendek szenátora, a jászok és kunok kapitánya; 1707-ben Békés és Mára maró- vármegyék főispánja, Szarvakeő várának örökös ura, törhetetlen kuruc, kit jellemez a róla szóló kuruc nóta : „Mondd kdám Bercsényinek Ne higyj bátyám a németnek Megírja az a levelet Mint a kerek köpeny eget. Pecsétet is nyomat rája Mtnt a holdnak karimája De nincsen abban semmi virtus Verje meg a Jézut Krisztus.' Az onodi országgyűlésen is kijutott neki a szerep. Bercsényivel s többekkel együtt ő volt az, kik a túróci két követet felkoncoltak s főszeiepet vitt a detronisalio kimondásában. A függetlenségi nyilatkozat aláírásával elismerte, hogy Magyarország és Ausztria között fennálló viszonyban Magyarországnak egyedüli érteke az elszakadás. A szerencsétlen trenc éni ütközet után, a melyet ő ellenzett is, a békés elintézés híve volt ; midőn Palffy és a császáriak felszólították Rákóczit a békés egyezkedésre a fej. delem Vay Ádám vajai varát választotta, s pedig mint maga irja azért, mert itt érezte magát legnagyobb biztonságban. A tárgyalások, melyek bizony eredményre nem vezettek, 1711. január utol-ó napj iiban folytak. A gyászos emlékű szatmári bekekólés után a fejedelemnek azt az ajánlatot telte, hogy Munkács várát bizza rá s ő addig védelmezni fogja, mig a fejedelem külföldi segítséggel visszatér; de a fejedelem látva a veszélyt, s tudva azt, hogy csekély számú megmaradt hadaival a várat sokáig tartani nem lehet, ezt a nemeslelkű ajánlatot nem fogadta el és kényszeritette a menekülesre, féltvén híveit a császáriaki ól, kik ha kézre kerítik, biztosan kivégzik, s igy nyilatkozott róla levelében „B rc-iényit és Vay Ádámot pedig magammal kell vinnem. mert ezek nem olyanok, kik bármily fellételek mellett megadnák magukat." Ment, követte urát a száműzetésbe is. 1711. febr. végén elhagyta az országot, hogy s ha se láthassa viszont, mer,, a szatmári békekötes előnyeit elfogadni nem akarta, s mikor Pállt'y levélben tudomására hozta, hogy ha a békekötés feltételeit elfogadja, kegyelmet nyer, javait visszakapja, azt válaszolta: „tudja meg kigyelmed, hogy Vay Ádám nem volt bajusztalan gyermek, mikor II. Rákóczi Ferencz Ö felségének hűséget esküdött.' Lengyelországban élt egy ideig; feleség • követte a száműzetésbe, 1711. martiusban találkozott vele Styrj lengyelországi faluban; a fejedelemmel pedig május 19 én Javorowban. 1712-ben betegsége miatt állandó 'artózkodási helyül Dinzigot választotta. Itt élt először a francia király 5000 livre kegydijából, később midőn ezt elvesztette, drágaságait adogatta el, hogy magát és családját fenntarthassa. Sokszor panaszkodik de nem magáért, mint ez Rikóczihoz irt leveléből is kitűnik, hanem családjáért és hű feleségéér', kit alig tud már tartani, s ez onnan van, hogy a hadjárat alatt tetemes összeget bocsátott vagyonából a fejedelem rendelüezesére, ki megígérte, hogy azt visszatéríti, de szavát épp akkor gem tudta beváltani, mikor hűséges emberének legnagyobb szüksége lett volna rá, midőn oly nyomorban volt, hogy igy panaszkodott: .Arra az extremitásra jutottam, nem aranyom, nem tallérom, Isten engem ugy segéljen, egy Dulkám sincsen, ket aranyos matéria szoknyaja van feleségemnek, nem adhitlya el, ezennel kiégeti, az'al élnek, amig élhetnek gyermekivel', méltán mondhatta a kesergő zsoltáriró szavait, .a nyomorúságnak egyik mélysége a másikat követi . . . minden te áldasaid és bajaid én rajtam által mentek „s méltán Írhatta 1714-iki végrendeletében „vilem nyomorgó feleségem." Vele nyomorgott családja is, azokat sem akarta haza bocsátani a nyakas kuruc s csak sok kérésneo engedve bocsátotta fiat 3 év múlva haza Küzdelmes nemes életét 1719 jan. 31-én körülbelől 63 éves koraban végezte be. Közel 200 esztendeig pihent idegen földben, hol szintén nagy becsülésben volt része, sírja eddig Danzig legrégibb helyőrségi templomiban volt. Akkor p dig, mikor Ű felsége, megértvén a n >mzet óhaját a bujdosókit haza hozatni rendelte, ravatala Dan/igban a helyőrségi templomban állott, hamvainak átadása, a helyőrségi katonai főpap végezvén a szertartást, katonai assistentiával történt, amennyiben a helyőrségi parancsnok helyettese legfelsőbb parancsra résztvett az ünnepségben. Üdv a nemet császárnak és Danzig városának, hogy oly tiszteletben laitolták és hűen megőrizték a sokat hányatott vitéz, kuruc hamvait. A kormány áital emelt díszsírba nov. 15-én tették. Találjon csendes pihenést, örök nyugodalm it, abban a földben, amelyet nemzetsége Vaya a honfoglaláskor szerzett, a hol ö született, a melyért oly hősiesen küzdött, a melyért annyit szenvedett. N'agv magyar volt

, igazi ku

ruc

, hiüiű kálvinista. _ Ujabb idők. VI. Nyugodt lelkiismerettel és szerénytelenség nélkül állithatom, hogy a vármegyében a hivatalvizsgálatokat én hoztam divatba. Ez elődeim, és az előző alispánok részéről nem mulasztásnak tulajdonitható, hanem egyszerűen annak, hogy az 1886-ik XXI. t.-czikknek e részbeni végrehajtása már csak nékem juthatott osztályrészül. Építési terveket és költségvetést olcsón készít Nyíregyháza, Kaik 45. Szuchy József építőmester