Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

8 5 i-ik szám. N Y I R V I D E K 1906. december 23. ért' feliratú zászlóival diadalról-iiiadalra. Es ha most halmainkon a tűz bármi okból is ki nem gyuladhatna, gyujtsuk tel az ifjak és gyermek szívekben az igazi honszerelem lángját, ápoljuk a magyar szabadság tüzét es véssük be a gyermeki szívekbe eltörölhetlenül nagy honleányunk, Ziinyi Ilona fiának II Rákóczy Ferencz fejedelemnek dicső alakját, mint a magyar szabadság egyik örök eszményét. Erre módot és alkalmat kívánván nyújtani, ha a felekezeti iskolánál az egyházi főhatóságok máskép ni m rendelkeztek volna, a Vall. Kö/okt. ni. kir. miniszter úrnak folyó hó 16-án kelt 3846 -ü06. elnöki sz. rendelkezése szerint is — a következőképpen ünneplendő a dicső fejedelem emléke — vármegyénk népoktatási intézeteiben. Október hó 27-én érkeznek a szent hamvak a magyar földre. Ha lehetséges, az illető helyi egyházi hatoságok megkérendők, hogy e pillanatban a harangok konduljanak meg és egy órán at szóijanik. Október 28-án a budapesti ünnepség napján összegyújtendők a növendékik, rövidesen megmagyarázandó, mi történt aznap Budapesten, mily fölséges pompával szállítják el a nagy fejedelem holttetemeit. Október 29-én a Kassán megtartandó nemzeti ünnep napján — Rákóczy ünnepély — név alatt ifjúsági ünnepély rendezendő. Az iskolai igazgató tanitó ismertesse, méltassa II Rákóczy Ferencz érdemeit, egyszersmind i'Z ifjúságot nemzetünk nagy fiai iránt kegyeletre buzdítani: — s ekként hazafias érzelmeikben erősíteni törekedjék. A hol ifjúsági egyesület van, ott e napon este szintén Rákócíyt dicsőítő ünnepély rendezendő. A községi elöljáróság bevonásával igyekezzék a tanító vagy a tantestület valamely közeli domb csúcsán máglyát lakatni, azt egy fél vagy egész órán at égetni, úgy, hogy a máglya lángja a községbe és a messze határokban is látszódhassék. A rendre és a fegyelemre a legszigorúbban őrködjék a tanitó. E napon a tanitás az összes iskolákban szünetel. E napot az iskolákra nézve is ünneppé kell emelni, felhasználandó Rákóczy elévülhetetlen hazafiúi érdemeinek a tanuló ifjúság előtt Jeendő megismertetése és ezzel nemzetünk egyik legnagyobb és legdicsőbb alakjának emléke iránt minden hazafi által érzett kegyeletet és li-zteletet a nemzet tanuló ifjúságának fogékony lelkébe oltva — maradandóvá kell tenni. Nyíregyháza, 1906. október hó 17-én. Szabolesvármegye kir. tan felügyelősége. ÚJDONSÁGOK. Telefon szam 139. — Vay Ádám kuruez generális Danzigból haza hozott s ideiglenesen a Vay család sírboltjában elhelyezett hamvainak, az állam által emelt mauzóleumban való elhelyezése a jövő hó 15-dikén nagy, országos jelentőségű ünnep keretében fog végbemenni Vaján A vármegye törvényhatósága, az ünnep módozatainak megállapítása céljából e hó 23-án rendkívüli közgyűlést tart s az állandó választmány 20-dikán tartott ülés n a következő javaslatban állapodott meg. 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az ünnepen a törvényhatóság összes tagjaival résztvenni kíván. 2. Hivassanak meg az összes u. n. Rákóczi vármegyék és mindazok a vármegyék, ahol Vay Ádám kuruez generális köztisztségeket viselt, továbbá a Vay család tagjai. 3. Az ünnep napján, november 15-én külön vonat indul Vajára reggel 8 órakor. 4. Vajára megérkezve a menet a következő sorrendben sorakozik : 2 tárogatós, 8 díszruhás vármegyei huszár a várnagy vezetése alatt, lóháton. Ezután következnek a kormány, a főrendiház, a képviselőház képviselői s a törvényhatósági bizottság tagjai. A menetet két oldalt vármegyei hajdúk kisérik. A menet a Vay család sírboltjához vonul s a koporsó a nyíregjházi dalárda éneke közben a sírboltból kivétetik. Itt Görönibey Péter ev. ref. esperes tart ünnepi beszédet. Ezulán a koporsót a család és a törvényhatósági bizottság tagjai fölváltva a községbe viszik, az állam állal emelt mauzóleumhoz, ahol a kormány egy tagja átadja a hamvakat és az emlékműt az alispánnak, ki beszéd kíséretében átveszi azokat. Ezután a vajai ev. ref. lelkész imát mond s az ünnepet a dalárda éneke fejezi be. — II liákóczi Ferencz temetési menete Kassán. A véglegesen megállapított sorrend : 1. A menelet megnyitja a lovasrendőrség egylovas rendőrtiszt vezetésével. 2. Gróf Hadik János belügyi államtitkár, a menet lovas kapitánya. 3. Negy küitös lovon, címeres zászlós harsonákkal. 4. Abauj-Torna vármegye és a többi vármegyék népies lovas bandériuma négyes sorokban. A törvényhatóságok alfabetikus sorrendjükben. 5. Szabolesvármegye 12 díszruhás népies lovasbandériuma négyes so okban. 6. A 14. Rákóczi vármegye népies küldöttségei nyolcas sorokban (egyenkint 20—40 taggal) saját zászlóikkal és a vármegyék színeit viselő vállszalagokkal vi-z'k a váimegye koszorúját. 7. Kassa szab. kir. város és a szomszédos váiosok iskoláinak küldöttségei. 8. Egyletek és testületek küldöttségei, zászlóikkal, eselleg koszoiuikkal. 9. Fúvózenekar. 10. Temetési kornétát vivő városi tanácsosok, a törvényhatósági bizottság két tagjának kíséretében. 11. Lovas herold, lován Magyarország címerével, lovát kél csatlós ve eli, uláni két gyalog apród Magyarország és két gyalog apród Rákóczi fejedelem cimerét viszi 12.' Teljesen páncélba öltözött lovag, kezében arany buzogánnyal s lovat két csatlós vezeti. 13 Egy apród Rákóczi korabeli öltözetben piros bársony párnán arany tollas sisakot visz, a kit ket fegyveres testőr kisér. _ . 14. Egy apród lefelé fordított hegyű pallost visz s mellette két testőr halad. . 15. Egy apród párnán arany lovagi sarkantyút es vezéri botot visz, a kit két testőr kisér. 16. Egy apród az aranygyapjas rendjellel, ket tes'or kíséretében. , , , ,. , „ 17. Fekete harcimén aranyhímzésű alakokkal (kerek felett repkedő és kardot villogtató sas, Rákóczi címeralak) díszített fekete bársony terítővel, melynek földig érő uszályát két apród viszi. A lovat ket csatlós vezeti. 18. Egyesíti tt uri lovas-bandérium a Rákóczi vár megyékből, az ország zászlóját ví ő lovassal és Rákóczi régi hadilobogóival. 19. Kassai dalárda. 20. Temetést végző papság. Szerzetes rendek. Püspökök. Pontifikáló biboros. 21. Három lámpát vivő lovas. 22. II Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait vivő halottas kocsi hat fehér ló által vonva. Minden pár lovat ket csatlós vezet féken, három nyeregben ülő lovásszal. A koporsó arany lángnyelvekkel hímzett bíbor színű teritővel van letakarva, közepén a Rákóczi és Zrínyi címer, tetején hermelines kucsma és keresztbe tett kaid. A terítő földig érő uszályát a Rákóczi vármegyék alispánjai viszik. A koporsó mellett mind a két oldalon 3—3 apród halad az ország és a Rákóczi esalád cjnipr pajzs íval. A testőrséget Rákóczi 14 vármegyéjének alispánja Szatmárnémeti szab. kir, város polgármestere és Kassa szab. kir. város polgármest re és két tanácsnoka képezik akként, hogy mindkét oldalon haladnak. Ezeken kivül két oldalt 24 viasz faklya vivő, ugyancsak mindkét oldalon a 14 Rákóczi vármegye 6-6 hajdújából alakított őrséggel23. Két lámpát vivő lovas. 24- A Rákóczi csaladnak női ágon leszármazó rokonai. 25. A második halottas kocsi négy fekete ló által vonva, melyen gróf Bercsényi Miklós és neje gróf flsáky Krisztina, grof Eszterházy Antal és Ribrik Miklós hamvait tartalmazó koporsók nyugosznak. A terítő jjemzetí színű, az illető családi eimerekkel. Ket oldalt 2—2 címert v^vp apród 2—2 testőrrel és 6—6 fáklyavivővel. 26. Thaly Kálmán vezetése alatt a tetemeket Konstantinápolyból hazahozó ötös küldöttség. 27. Magyar királyi miniszterelnök jobbj in a főrendiház elnökével, balján a képviselőház elnökével, 28. A magyar kormány tagjai. 29. A főrendiház tagjai. 30. A képviselőház tagjai. 31. Kassa és Szatmárnémeti szab. kir. városok és a Rákóczi vármegyek közönségének küldöttségei főispánjaik vezetése alatt. 32. Az ország többi vármegyei és városi törvényhatóságoknak ^küldöttségei. 33. Hatóságok köröttei. 34. Abauj-Torna vármegye pépíes lovasbanderiumának második csapatja. — Őfelsége a király Benczúr Gyula festőművészt vármegyénk, illetőleg városunk szülöttét, élethossziglan való tartammal főrendiházi taggá nevezte ki —- Korányi Frigyes jubileuma. Negyven éve mult, hogy a magyar orvosi tudomány egyik büszkesége, Korányi Frigyes elfoglalta egyetemi tanszékét. Eí a negyven esztendő szakadatlan munkásságot és sikeres törek vést jelent. Az ujvilág-utczai régi épületben, mely akor tájt az orvosi egyetemet foglalta magában, két kis szoba egy segéd, egy nagyitóűveg, egy hallócső ég tíz beteg jutott a fiatal Korányinak. Ez volt az egész belgyógyászati klinika és ebből a semmiből teremtette meg Korányi azt a hatalmas intézetet, mely a migyar orvostudomány egyik központja lett. Negyven év során Korányi Frigyes a tanítványok egész gárdáját nevelte. Legjelesebb munkatársai, egykori és mostani tanítványai a kik kö/ül sokan a magyar orvosi kar legkiválóbbjai, a mult kedden délelőtt 9V2 órakor összegyűltek az I. belgyógyászati klinika tantermében, hogy megüljék Korányi negyven éves tanári jubileumát. Az ünnepi beszédet Ketly Károly dr. udvari tanácsos mondotta. 1865-ben került a kiváló tudós Budapestre. Megelőzően tizenkét esztendőt töltött Nagykállóban, ' mint gyakorló-orvos. A fővárosban eleinte az ideggyógyászat magántanára volt, de rövid idő múlva, 1866-ban, már az I. egyetemi klinika igazgatója és a belgyógyászat rendes nyilvános tanára lett. Az alkotmány visszaállítása után Korányi amaz örök emlékezetű férfiak sorába lépett, kik annak a f:,adatnak szentelték magukat, hogy megteremtsék a modern Magyarországot. Korányi Balassával, Jendrássikkal és Markusóvszkyval együtt Magyarország közegészségügyének gzabá'ynzásáról emlékiratot terjesztett a kormány elé. Korányi egyúttal lankadatlan munkásságot kezdeti az egyetemi orvosképzés emelése erdekében. Trefort közvetítésével a kormány nagyobb összegeket bocsátott Koiányi r. ndelkedésére labortoriumának ber ndezése és egy uj klinika építése czéljából. Korányi tápár volt az első, a ki a budapesti klinikán rendszeresítette a laboratóriumi munkát. Mindig arra buzdította halgatói

1, hogy a tudományos téren praktikusan is dolgozzanak és hallgatóitól a gyakorlati vizsgalati módszerek teljes ismeretét követelte. Korányi klinikájának berendezése éppen a vizsgálati mód.-zerek szempontjából mintaszerű, olyannyira, hogy egyei berendezéseit több külföldi klinikára is átplántálták. Az orvosképzést a kiváló tudós mindig nagyon a szivén viselte. Nagy befolyásával mindig hathatós segítségére volt azoknak az orvosoknak, a kik vezetése alatt tovább akarták képezni m gnkat és önálló tanulmányokat folytatnak. Sikerü't is neki, hogy egész sereg jeles tanítványt neveljen magának. szövegű falragaszt Korányi legnagyobb és soha el nem évülő dicsősége azonban a tüdővész leküzdésére irányuló nagyszabású akcziója. Korányi volt az első, a ki arra hivta fel a közönséget, hogy társadalmi akczió ulján kell szembeszállani a tüdővészszel, mely hazánkban éppen a legmagyarabb nép közül szedi legtöbb áldozatát. Érről 1896ban a főrendiházban is fényés beszédet mondott. A magyar társadalom Korányi áldásos kezdeményezesére szivesen áldozott a nemes czélra. Az akczió eredménye eddigelé a budakes i tüdőbetegek szanatóriuma. Korányi ritka nagy érdemeit a hivatalos körök is elismertek 1884-ben a Tudományos Akadémia tagja lett. 1888 ota a budapesti kir. orvosegylet elnöke, 1891 ota a főrendiház tagja, 1897 óta az igazságügyi orvosi tanács elnöke. Ebben az evben megkapta a Szent István-red kiskeresztjét is, miután már régebben a III osztályú vaskorona-rendet és a magyar nemességet adományozták neki. Keddi jubileumán nemcsak az orvosok h 'nem az egész or.-zág is szívből ünnepelte a kiváló magyar embert, az igazi nagyságot. Az ünneplésben osztozik a nagy tudós szülő vármegyéje Szabolcs is. — Uj tiszteletbeli tisztviselők. Vay Gábor gróf főispán dr. Jármy István budapesti ügyvédet vármegyei tb. főügyészszé, Tóth Béla közig, gyakornokot pedig tb aljegyzővé nevezte ki. — A debreceni főiskola zarándok utju Rákóczy temetéséhez. A dgbrecení főiskola hallgatói közül mintegy ötvenen gyalog zarándokolnak el Kassára R,koczy temetésére. Nyíregyházára 23 án este órkezn ;k a hazafias ifjak. Szállásuk a városházi nagy termében lesz. A város az ifjakat megvendégeli, a kik másnap reggel indulnak tovább Kassa felé, A debreceni ifjak a következő küldték városunkba: Polgártársak ! flü unotlcái a kuruczalcnqk ! A kétszázéves nagy halott, de a nemzet szivében élő nagyságos fejedelem hamvai vissza érkeztek a kuruezok vérétől áztatott hazai földbe. Temetésükön csodálatos örömkönyeket sir a magyar nemzet és küldi koporsójához a maga képviselőit minden vármegyéje az országnak Jelentést tesznek ők a nagy aluvónak, hogy nem hullott hiába a kuruezok vére j él még a magyar, készen állanak a harcra a kurucok dandáiai, megfújják a tárogatót, meghajtják a zászlót a nagy fejedelem kopqrsója e|fltt. A debreceni kollégium kétszáz év előtti ifjúsága nevében mi is jelentkezni megyünk. ÁH még a magyarság ősi vára, élnek még a hős elődök unokái. Gyalog zarándokolunk nagyságos fejedelmünk poraihoz ! Ez utunkban október hó 23-án este ti hozzátok is megterünk. El akarjuk vinni, tolmácsolni akarjuk a ti szivetek érzelmeit is. — Jöjjetek elébünk! lássátok a mi lelkesedésünket, hogy mi is ismerjük a ti lelketek szeretetét és háláját. Köszöfltűpk fitekef, a kuruezok unokáit. Pár nap múlva találkozunk í Éljen örökre a nagy Rákóczy emléke ! Éljen a magyar szabadság! A debreczeni főiskola zarándok ifjúsága, — Az uj felvételi épület. Már megemlékeztünk arról a mozgalomról, a melyet tevékeny polgármesterünk Májerszky Béla indított meg az uj állomás épület tervének megváltoztatása érdekében. Az elkészített tervek ugyanis sokfele okból nem feleltek meg a kívánalmaknak. Ebben a tárgyban küldöttség is járt a minisztériumban és a mint a következmények mutálják teljes eredménynyel. A már vállalatba kiadott terveket visszavették és az uj tervek megállapítása tárgyában e hó 12-én folytak a tárgyalások a helyszínén, Pfaff elnöklete alatt. A tárgyaláson fésztvettek a központi vasúti igazgatóság, a debreczeni uzletvéz;tőseg, a nagyváradi pcsU- eg távírda igazgatóság kiküldöttei, Májerszky Béla ' polgármester meghívásával. A bizottság megállapította az uj terveket, a me'yek szerint az uj felvételi épület igen díszes, nagyszabású és emeletes lesz. A mint értesülünk az uj tervek a szatmári uj felvételi épület mintájára kéczijlnek el. — A kisvárdaf lóvprspnyt igen kedvező napfényes időben tartotta meg a kísvárdavjc|éki gazdakö^ e hó 14-én — nagyszámú közönség részvételével. A verseny eredménye a következő : I. Forgqch dij- Sjikverseny. j ső Qrosz Miklós fetj Iov. Orosz Sándor ur, tiszteletdíj, 2-ik Qrasi Míklói Viganó, Iov. br. Eltz, 3-ik Korníss Ferencz Gyöngyöm, lov Krause kapitány. Totalizatőr 5:9. II. Lovaregyleti dij. Sikverseny. t-ső Schey kapitány, Galmiche, lov. Gzárán Zoltán ur, 2-ik Nagy Ákos Alászolgája. lov. br. Eltz, 3-ik gróf Merweldt kapitany Robot, lov. gróf Erdődy Rudolf. Totalizatőr 5:8. III. Urlovas szövetkezet dija Gátverseny professíónátus lovasok részére, l-ső gróf Men^elát, Jaguár, Tqv, Cserny, 2-ik Lipthay Béla Mátyás, lov. Galló, 3-ik id. Heuson Vilmos Bandika, lov. Ghuóber, 4-ik Lipthay Béla Erény. lov. Galgóczy. Totalizatőr 5:23. IV. Földművelésügyi m. kir. miniszter dija. Akadályverseny. l-ső gróf Meriveldt k pitány Jutalom, lov. Gencsy Károly ur, 2-ik Nagy Ákos kapitány, lov. br. Eltz, 3-dik Reviczky Tamás hadnagy Augustin, lov. Czáván Zoltán ur, Totalizatőr 5'9. V. Gazdaköri dij. Gátverseny, kapitány, Kukoricza János, lov. br, kapitány Ijíeveletlep-je, lov. Czáván zatőr 5:10. Mezei gazdák versenyében első lett Dancs András Vezér lova, második Vég János, karmadik Nagy András lova. — 4?

arászát- 4 szahqlcsvárm egjei ^garászegyesület november hó 7. és a következő napjain tartja meg ez évi agár=versenyét a nagykállói tarlókon, Novembar hó 6-án esle 9 és fél órakor Nyiregyházán a Korona szállodában a társulat közgyűlése lesz, melyen az agarak első összevetése is eszközöltetni fog. November hó 7-én és a következő napokon dij-agarászat a nagykállói tarlókon. 7-én este 8 órakor társas ebéd a Korona szálloda nagytermében, utánna tánc. 8-án este társas ebéd ugyanott. A verseny első dija: 800 korona készpénz és tiszteletdíj, (200 korona érték). Második dij : tiszteletdíj 200 korona érték. l-ső Nagy A kos Itz. 2 ik Sckcy fái oltán ur. Totali-