Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

XXVII. évfolyam. 42. szám. "Nyíregyháza, 1906. évi október hó 21. rv L XV. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételeit: Egész évre . 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISKOLA-UTCA 8. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hiidetések 10 szóig +0 fii., minden további szó 4- fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Szabolcsvármegye és Nyíregyháza vasút* hálózatának fejlesztése. (Ajánlva : Mikecz Dezső alispán és Májerszky Béla polgármester figyelmébe.) Aki mintegy 50 év, tehát egy félszázad ota ismeri Nyíregyháza város viszonyait és rohamos emelkedesét egy nagy tót, parasztfalutol a mai városi s székhelyi állapotáig, az tudhatja, hogy Nyíregyházának Szabolcsvármegye székvarosává valu emelkedésében egyik legloutosabb tényező vala az első szabolcsvármegyei vasút elnyerése; azután az a helyes és bóles vasúti politika, melyet S abolcsvármegye intéző ferfiaíval karöltve, három-négy évtized óta kifejtett vagyis az a vasúti központosítás, melyért sokat álmodott, midőn a nyíregyháza - csap—ungvári, a nyíregyháza—nyirbátor—mátészalkai, a nyíregyháza—polgári s a nyíregyháza—vásárosUriményi és a nyireg) háza — dombrádi vonatok Uiindulasi pontjainak középpontjává tette önmagát. El kell ismerni, be kell vallaui, hogy ez a vasúti politika időszerű volt, helyes volt és valóban bölcs politika volt és Nyíregyháza város emelkedése, rohamos fejlődése ennek a bölcs vasúti politikának volt logikai, természetes következményé. Mert Nyíregyháza ez által lett megyei központi hellyé : Szabolcsvármegye székvárosává; a kultura, a kereskedelem, közgazdasági élet központjává, Minden egyéb ezen központivá való emelkedésnek folyománya volt. Ezeket indokolni, igazolgatni, bizonyítgatni, egészen felesleges időtöltés volna. Azonban másrészről az is bizonyos, hogy a haladás, a fejlődés öröktörvénye szünetelést, megállapodást nem ismer. Azok a nagy kaliberű, éleslátású, eszes, okos, bölcs férfiak, akik a vármegi e s Nyíregyháza városa részéről ezeket a dolgokat, a vasutaknak Nyíregyházáról való Tengeren-tulról. A „Nyírvidék" olvasói bizonyára emlékeznek még a szabolcsvarnugyeí ^azda-ági egyesület egykori Mkaiui.ak — Louis Fodornak — az esetére, ;ik , körü beiül 10 évvel ez előtt egyszer csak eltűnt Nyíregyházáról. Louis Fedor most hiit ad magáról Ame: ikubol, levelet irva Liptay Jenő úrhoz. Az érdekes levelet itt közöljük : Rocklord, szept. II. 1906. Kedves Jenő barátom! Nem tudom, képes leszek e még I velet iini magyar n) elven, nurt mióta elhagytam az országot, nem volt alkalmam ez. n szép nyelvet has-.ná ni és nem hiszem, hogy száz magyar szót hallottam \agy beszéltem úz esz erdőben, természetes tehát, hogy nagyobb részét elfel' jtettem, de mindegy, megpróbálom. Képzelem csodálatodat ezen levél vételére", hogy ki lel,el ennek írója és latlak mielőtt olvasását folytatnád, az aláíráshoz fordulni. Louis Fedői ?!! Mi az ördögbe! Hogy van, hol van, mit tesz, hogy él es mit akar? Hogy természetes kíváncsiságodnak eleg t t «)ek, ezen kérdésekre felelni asatok, mielőtt levelem tulajdoni céljához térnek; de történetem nem rövid. Amint tudod, legnagyobb erőlködés in és szorgalmamnak dacára nyíregyházi ü/letemben nem boldogultam és mielőbb észre vettem es legjobb akaia;om ellenére oly pénzügyi nihezségekbe kerültem, hogy azokból magamat kibontani lehetetlennek talallam és ho^y a szégyent elkerüljem, el ke

1 lett szöknöm. Szerencsémre eleg eszem volt ezt olyképjn megtenni, hogy el mm foghattuk. Biztos voltam, hogy Am likába hamar állást szerezhetek, nem a gazdaság terén, elégi ndően ismertem az amerikai viszonyokat olvasasbol és tudtam, hogy azok nagyon különböznek az európaitól, de a gépészeti a vagy mérnöki téren, mert, ámbár, ezt neked soha el nem Leszel em, mérnök \ oltani, mielőtt a gazdaságkiindulását tervezték, irányították: elhullhattak, elhalhattak, elinulha lak s minden önérzetes nyíregyházi emb r áldhatja emiékezetöket, de a v;>ros fejlődés nek megszüunie, meg illapodnia; de süt szünetelnie sem szabad. „Succeduut uovi, veteres migratae colom!" . . Bizonyára örülhet Nyíregyháza városa annak a fejlődési fokozatn ik, melyet egy félszázad alatt eiért. De az utódokuak, ha méitók akarnak lenni elődeikhez, nem szabad az ősök által sZ' rzett babérokon sütkérezni,szunyókálni, hanem meg kell tenni ma is azon lépéseket, melyeket a város fejlődése s Szabolcsvármegye közgazdasági-, ipari-, kereskedelmi- s kulturális érdekei tólök megkívánnak, ha jól felfogjuk — megkövetelnek Megkövetelnek főleg a vezetőktől allásaik, helyzetűkből kifolyólag, vezető szerepöknél fogva. Ha már most ilyen magasabb szempontból tekintjük Nyíregyháza helyzetét s S/.abolcsvanuegye érdekeit, nem több csak egy esztendő elfolyása óta, látnunk kell, hogy valami, szünetelés, megállapodás s ez által úgy Nyíregyháza, mint Szabolcsvármegyére, ha még nem épen nagy is, de már egy kis mérvű érdekcsoukulás bekövetkezett. Bekövetkezett pedig ez az á tal, hogy a vármegye forgalmának egy része a nagy károly — mátészalka—vásárosnamény—csapi vonal által Nyíregyházától, tehát Szabolcsvármegye székvárosától is eltereltetett. Nem n;igy baj! — mondhatj.ik a rövid látású emberek; de csak is ezek! Mert ha az eme kedés létrájából egy lépcső, egy fog hiányzik, az mindig b.ij, mindig h.ba. E^y gépnek, egy óra-műnek ha egy kereke hiányzik, az a baladast hátráltatja; zökkeué.-t s elóbb-utobb romlást okozhat Hátha még ^hez hozzávesszük azokat a tervezeteket, mezeket nap-uap után hallhatunk és olvashatunk. Ha meggondoljuk, hogy mi hoz fordultam. Reményeimben nem csalódiam és röviden itt érkezésem uijn alkalmam lett volni meglehetős jó állomást szerezni, de hal hónapig nem tettem egyebet, mint nyiiegyházi üzleti könyvemet rendoehozni, melyeket szerencsésen magammal litlern, hogy bukásom által senki többet ne veszítsen miit kik>-iülheletlen — ha isen könyveket magammal nem vittem volna. — Második sorbnn időmet az angol nye;v tanulasára fordítottam. Szeri ncsémr gyermekkorom!) n iskolában egy kissé angoiul tanultam es nem felej ettem vala el mind, de neui \olt elegendő folyékony larsa'gá ra és üzletb, n való használathoz. Elkés üléseimet > é^ eg el végez vn, állas után néztem és első sorban néhány mezőgazdasági gépgyaroshoz irtam, kiknek címét a nyíregyházi aiatógépverseny alkalmával tanulta u m-g. Adriance, Platt és társa, Ponghkeepsiebjn, N.w York államban az első volt kikli z fordultam és azonnal igen kedvező választ nyertem de, amint mondtak, nem lévén szükségük reám azonnal, vámom kellett. Azt hittem, hogy minden rendben volt, de úgy láls/ik, hogy időközben utánam kérdezősködtek M gyarors'.ágban és hog/ budapesti képviselőjük, ,i Magyar Gazdok Szövetkéz, te Budapesten nem rajzulia jellemem t n igyon e'ő lyösen, ugv hogy az ulolso pereben mind ledőlt. T, rineszelesen le voltam hangolva, de — ámbár pénzem csaknem mind elment, mert az élet itt igen diága — ketségbe nem estem, han m folytattam kutatásaimat és rövidesen utána, amikor csak 10 dollár volt a zsebemben, épen elég egy vasúti jegy megszerzésére, helyet találtam a Jo'.nston Harvestoy M chiri Cimpi'y-nál Bataviaban, New-Yoik áiUm felső részében es kö'úl belül oly távola világhírű N.agara vízeséstől, mint Nyíregyháza Tokajtól, ahol a következő 3 vagy négy liónip al.tt minden vasárnapot töllőttém. E'< n cégnek levélben viszontagságaimat őszinttn elbeszéltem és ámbá

r nem volt reám szükségük, kínállak géprajzolói is gépészmér. öki állással olv időig, amikor sikerül jobban fi/elett h;lyet szerezni. Ezt azért tették mert emlékezlek reá, hogy a nyíregyházi aratógep. ver-eny alkalmával néhány jó szolgalatot tettem nekik. Fizetésem nem volt nagy, de elegendő tisztességei létezéshez és e melleit családomnak 25 dollárt — körülbelül lesz annak a következése, ha a Dombrád—Kisvárda —Mada vagy bakta— bátor — ermihalyfalvai tervezett vasúti vonal kiépül!] Vagy ha az a vasúti terv és halózat megvalósul, mely a f évi „Debreczen" c. lap 196 számában ilyen cím alatt jplent meg: „Debreczen, mint közgazdasági gócpont." bizony felni lehet és félni kell, hogy ha ezek a tervek megvalósulnak Nyíregyháza oda jut, ahová kicsiben ma Kisvárda jutott a Nyíregyháza — Dombrád és nyíregyháza—mada—vásárosnaményi vasútak kiépítése által. Mozgolódik most már Kisvárda is: de nagy kérdés: nem jár-e úgy, mint járt hajdan Kálló !? Kállónak is lett idóvel vasútja. De már — elkésett vele; sőt talán inkább még karára lett; mivel a könnyű s kényelmes közlekedés még a helyi ipart és kereskedelmet is letörte, megölte. Hiába/ a nagyobb központi hely, a tömeg erő válik! Az

1 tán van már annak a „Debreczen" stb. című mozgalomnak egy Nyiregyhaza s Szabolcsvármegyére nézve káros, veszedelmes irányú s messzire kiható kiiudulási poutja Értem a debreczen —sáirsoni immár kiépített vasútvonalat. Nem tudom, ha gondoltak-é, ha gondoluak-é erre Nyíregyháza s Szabolcsvármegye ezidőszeríntí vezerferfiai?! S ha gondolnak és elgondolják, hogy ha az a d'ibreczeu —sámsoni vonal Adony — Bo^át—B'torig kiépül, elgoudolják-é, hogy mi sors várh it egy ily vasút-vonal (ismétlem debreczen — sámson —adony —bogát— bátori vasút-voual) mellett, Nyíregyházára és Szabolcsvármegyére'} . Én azt hiszem — prófétálni, jöveudölgetni nem szeretek; de azt hiszem, hogy ez nem lenne előnyös Nyíregyházára: közgazdasági-, ipari-, . kereskedelmi viszonyaira. — És a.t is hiszem, hogy az a debreczen—nyiradony—bátori vonal Szabolcsvármegyének azt a részét, a nagykálloi járás déli részét, amely most is csak tákolva vau 60 forintot — küldhettem huvonkínl. Ki zdetben rz nagyon kielegi'ő volt, mert minden, munka, az amerikai élet, amerikai gyártás módja, amer kai üzletvezetés és gondolkozás módja egészen uj volt nekem, hanem rendkívül gyorsan hozzá szoktam és aklimatizál am magam it és néhány hét elmultával teljesen otthon voltam mindenben es azután igen jó szolgalatokat tettem e cégi ek, amit készségesen el is ismerlek. E mellett szerettem a várost, Bataviat, An.erika leggyönyörűbb kisebb városainak egyikét, szerettem foglalkozásomat annyira, hogy semmiért sem cserellem volna uj életemet a régivel. Balavia gyönyörű kis váró-, körülbelől 10000 lakossal. Utcái szélesek és mindkét oldalon oly öreg fákkal vannak b ültetve, hogy a legmelegebb napon is alig e^y-egy napsugár hatolhat át. Minden utca asphalt-ial van kö\eí.ve vagy inkább készítve és a gyalogútak cementből állanak, e mellett az utcák, természeteden télen kivéve, folytonosan vizzel locsoltatnak, ugy, hogy pornak solia szine > incs. Ha egy ilyen városon keresztül jári ál, azt hinned, hogy itt szegény ember nincs és ezen kisebb városokban igazán nincsen is, vagy legalább csak k vetélésen rueit a munkás em .érnek nincsen alkilma költözésre — a mit ezu'án meg fogok magyarázni, — ha dolgozik, jó fizetése vau es mindenkinek főcélja egy csinos kis házacskat epileni sajat számára; a ki dolgozni nem akar, hamar ki lesz űzve a \ árosból. Ámbár- mióta ilhagytam Batáviat sok különféle várost látogattam meg és ámbár Amerika keleti államiiban a kissebb varosok mind ugyanazon terv szerint vannak épi ve, soha olyan gyönyörű helyet, mint Bataviat nem talá tam. Itt dolgoztam 5 hónapig. Kitűnő bizonyitványnyal és aj mlatokkal ellátva nem igényelt többet egy hélnel alkalmazást szerezni Pennsylvania államban, a körülbelől 400( 0 lakossal biró „Yor»." nevezetű városban egy igen nagy gyárnál, ahol gőzgépeket es gö/kazinokat csináltunk. Fizetésem itt hamar 3 és 4 dollárra szállott le későbbén naponkint, nem maradtam ott sokáig, csak !) hónapig, mert a rajzolo terem igen közel lévén a kazán műhelyhez, a lárma oly nagy volt, hogy nem állhattam ki es végre majd Morrv Flek Kállói-utcsa 27, sz, (g^aSS 1 ^ a&J Hyiregyh&za, , . ^^ -r.,e>.. m

. -^w