Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-10-07 / 40. szám

% 1906. szeptember 23. N Y I R V I D É K 38-ik szám. 5 Az igazgató havonként meglátogatja az osztályokat, észrevételeit közli a tanítónővel, ellenészre élei esetén a havi ertekeíleten ezt megvitatás t. rgyává teszi. A konyhai berendezésért a csoport vezetőnők a felelősek, kiktől a tanév végén. junius hó közepén, átveszi az igazgató. A háztartási népiskolák célját szolgáló el-ő könyv, mely tehát ut'örő munkát is végez, ,Háztartási és gazdasági ismétlő leányiskolák könyve" cím alatt jeleni meg. Miután a helyes Előszó úgy a célt, mint a módszert feltünteti, ebből veszem szemelvényeimet. A könyv kitűzött célja az, hogy: bevezesse a magyar leányokat a gazdasági élet ismeretébe, mozgalmaiba, az ipar es kereskedelem terére, megtanítva a gyakorlati élet követelményeire-, arra, hogy önállóan cselekedni tudjon, hogy az éetküzdelem minden esélyeivel szemben fölvértezve legyen ; irányítani és berendezni tudja szűkes háztartását, mérsékelni igényeit, de fokozni hasznot hajtó munkájával csaladi jólétét; mert csakis igy menthetjük meg a szociális tévtanok mételyező hatásától, igy tesszük képessé a takarékosságra. A helyesen kiiűzött cél mutatja a nemes gondolkodást, mutatja az elvállalt munka nehézséget. E könyvben az olvasási gyakorlatokat, az u. n. kedélyképző olvasmányokat nem találjuk, sem a nyelvtani dolgokat; egyedül azokat, melyeknek ismerete szükséges az életben. Összehasonlítva az ismétlő iskolakban eddig használatos olvasókönyvekkel, egy és ugyanazon cini feldolgozásában is lényeges eltérést tapasztalunk Pl. Baromfitenyésztés cím alatt nemcsak a fajtákat sorolja elő egy kis mese kíséretében, hanem sóira veszi az apró jószágot, feltünteti jó és rossz tulajdonságaikat; megismertet a betegségek okaival, gyógyitási módjával, az óvintézkedésekkel. A konyhakertnél, az eddigiektől eltérőleg, előveszi a konyhakerti növények ültetési módját, idejét, ápolását; a termés főzését részletesen, úgyszintén a befőzhetők elkészítési módját. A kenyér cím alatt hasonló részletességgel tárgyalja a kenyér elkészítésének módját. Gyakorlati irányzattal példát nyújt arra, hogyan kell a legszegényebb háztartást helyes beosztással vezetni. A gazdaságtani részt követik a földrajzi, történelmi és egészségtani részek célirányos feldolgozásai. Ez utóbbi részben meglanit az egészség ápolására, betegápolásra, gyermek ápolásra, életmentésre, a ragályos betegségek tölismerésére és óvintézkedésre. De mindezekre nem a megszokott általánosságban, hanem a meg- és fölismeréshez szükséges részletezéssel. És ez a könyv, melynek lapozgatásában elmerültem, mindannak dacára, hogy a legjobb utat választja célja leié, még sem bizik erejében, hanem segítségül hivja a vallásos nevelést És miért ? Feleljenek rá a szerzői, ozv. Végess Sándorné felsőbb leányiskolái t. nitó és Scossa Dezső kir. tanfelügyelő : „. . . . mert csak a vallásos nevelés által lehet az önfeláldozás ama magas polcára helyezni, melyre mint anyának szüksége van." Majd tovább igy folytatják: „Csak a vallásos megnyugvás képesiti a nőt arra, hogy éjjelt nappallá téve dolgozzék övéiért s mo-olyogva tőrülje le a családfentartó homlokáról a külvilág küzdelmeiben szerzett verejtéket.* Ezek eddig ismeretlen hangok: ismeretlen érzéseket keltenek. Az élet ismerői Írják e könyveket! Az életből veszik, az életbe viszik tanításaikat. E könyv szellemének minden mozdulata arra törekszik, hogy a nő megismerje az elhagyott, régi munkakört, rendbe hozza a családi tűzhelyt, megóvja a kosmopolita gondolkodástól, meg az anyaföld rögéhez való hűtlenségtől .... „Nem elég — mint a hires szociológus Le Play mondja A munkás viszony reformja cimü művében — ha valamely nemzet kebeleben a jó gyakorlatát némely ember példája és befolyása meggyökerezteti, szükség van azonkívül pozitív intézményekre is, melyek a társadalmat fenyegető bajok ellen erős gátat emeljenek." A háztartási népiskolák, ha szociális föladatukat betöltik, erős gátak lesznek. 8. E. A cselédtörvény módosítása. A Nagyváradon e hó 18. és I9-én tartott országos gazdagyülés a gazdasági cselédekre vonatkozó törvény módosítása iránt a következőkben állapodott meg: 1. Gazdasági cselédül alkalmazható, aki 12-ik életévét betöltötte. 2. Minden cselédnek bérlevél adandó, melyen élelmezés minősége, egyébként pedig az összes kialkudott bér és a kiszolgáltatandó gabonanemüek minősége megállapítva és bevezetve legyen. 3. A felfogadott, vagy a szolgálatból elbocsájtott cseléd nevét 14 napon belül köteles munkaadó a községi elöljáróságnak bejelenteni, hol erről nyilvántartás vezetendő. 4. Jövőben csak oly cselédlakások építhetők, hol egy családra egy külön szoba számíttatik. A törvény életbeléptétől számi'ott 10 éven belül minden munkaadóra nézve kötelező, hogy minden családos cselédjének külön szobát adjon, még akkor is, ha a cseléd az ellenkezőt kívánja 5. Vasárnapokon, karácsony, húsvét, pünkösd két-két ünnepnapján, a Szent István napkor a gondozására bízott jószág férőhelyének rendes ellátásán kivül a cseléd köteles délelőtt 8 óráig a holtleltárt és a majort rendbehozni, külső mezei munkára azonban ezen napok folyamán nem kötelezhető. Halaszthatlan sürgős mezei munka esetén azonban, melynek elmulasztása a gazdának súlyos anyagi veszteséget okozna, joga van a gazdának a cselédet vasárnap s illetve ünnepnap is kirendelni, köteles azonban az akkor folyó napszámot, nem egész napra terjedő munkánál, minden esel ben legalább félnapi bért a cselédnek azonnal kifizetni. Elemi csapások mint árviz, tü'.vész, zivatar stb. esetén a cseléd köteles vasár- és ünnepnapokon is a védekezési munkálatokat napszámbír igénye nélkül teljesíteni. Ha a cseléd vasárnap vagy a kijelölt ünnepnapokon i-tentiszleletre akar menni ugy el mi csapást kivéve, délelőtt külön munkára nem kényszeríthető. 6. A gazdának visszatartási joga van a cseléd által rosszakarat, vagy hanyagságból okozott kárért, köteles azonban követeié én-k megítélése végett a bírság kiszabásától 30 n pon belül az arra illetékes hatóságnál az eljárást megindítani, egyébként kárát csak rendes uton érvényesítheti. A gazdának ezen igényei azonban a cselédnek a szolgálatból való kilépésétől számilottegy éven tul elévülnek. 7. A gazdasági cseléd határoz,itlan időre alkalmazottnak tekin'eiik, fi Imondás ideje aug. 1., költözködés idej" november l-re állapittas-ék meg egyöntetüleg. 8. Jogos felmondásnak a törvényben tételesen m> gállapitandó eseteiben az illetékes községi elöljáróság bármely fel megkeresésére köteles a felmondást azzal, akit illet, azonnal írásban közölni, amely ellen három napon belül kifogással elhet az érdekelt, mely esetben a községi elöljáróság az ügyet elbírálás végett az elsőfokú közigazgatási hatósághoz teszi át. Ha kifogás nem emeltetik, ugy a lölmondás a 15 napra szól. 9. A gazda köteles a cseledkőnyv egyes rovatait pontosan és az igazságnjk teljesen megfelelőleg kitölteni, ha a cseléd a minősítéssel megelégedve nincs, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, mely meg nem tagadható, s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó. 10. A cseléd felesége és kiskoiú családtagjainak gyógykezeléséről a gazda gondoskodjék. 11. A cselédszerződés megszegése kihágást képez s a birság nemfi/etés esetén fogsággá változtatható át. 12. Az u. n. urinapok követelese a cseléd családtagja részéről, vagy azok munkájának olcsóbb napszámbér mellett való lekötése tilos. Jogaban áll azonban a gazdának bérlevélben kikötni, hogy előre meghatározott napszámbér mellet a cseléd felesége hány nap és mely időszakban tartozik házimunkát végezni. Ha a cseléd családtagja részesföldet vállal, akkor annyi napot köteles szolgálni, mint a többi vállalkozó. 13. Ha a cseléd lakóhelyétől távol teljesít szolgálatot, ugy a berlevélben előre megállapított élelmezési pótlékban részesítendő. 14. A fegyvergyakorlatra bevonuló családos cseléd bére kiszolgáltatandó, póttartalékos azonban erre a kedvezményre igényt nem tarthat. 15. Cseléd tüzelőt el nem adhat s magával nem vihet. 16. A bérlevélben biztosítandó, hogy a cseléd marháj i mily takarmányt és legelőt fog kapni. 17. Ha a cseléd bérföldjén elemi csapás folytán semmi sem termett, vagy számba nem jövő mennyiség, ugy a gazda a cselédet a bérlevélben előre megállapított módon kárpótolni tartozik. — Jégkár és tűzkár ellen a cseledet a gazda biztosítani tartozik s a biztosítási dijat a cseledtől behajthatja, ellenkező esetben kár esetén a cseléd kárát megteríteni tartozik. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A Borsodmegyeí Gazdasági Egyesület f. évi október hó 14-én Miskolczon, a vásártéri istálókban tejelő és tenyésztehén és üszővásárt rendez. A vásárra vonatkozó tudnivalók egyesületünk hivatalos helyiségében megtekinthetők s ugyanott bejelentési ivek is kaphatók. Giardinetto. Pesti vigéc, könyv elárusító és előfizető gyűjtő ajánlgatja a legújabb divat lapot. A pasas nem áll kötélnek, hiába ad egy fél évi előfizetési dij, csekély 6 koronáért egy pompás divatlapot, ilyen, meg olyan mellekletekkel — ráadásul pedig 10 finom kötésű regényt. Mikor már teljesen kifogyott minden, eddig még nem letező kedvezményből és a pasasa hajthatatlan maradt, igy szól: „Most már csak azt szeretném tudni, hogy mi kell a magyarnak" !??... * * * Hiába próbálják a lapok Porubszky tábla elnök urat magyar ellenes rendelete alkalmából tisztára mosni. Hiába történt a meggondolatlan intézki dés az igazságszolgáltatás érdekében, mi tiltakozunk ellene. Mert akkor karba vész az a magyarosodást szívvel-lélekkel terjesztő — fői g a helybeli evangelikus egyház által támogatott — lelkes hazafias mozgalom, a melyet városunkban már évek óta örömmel tapasztalhatunk. Ha a nemzetiségi nyelvű — nálunk tót atyafiak megszagolják — pedig meg?zagolják, mert ilyenre akadt és akad vizsla, a nép szava, barátja, bőven — hogy nem föltétlenül ,muszáj" taagyarul beszélni, legalább a hivatalokban — vissza van vetve a szent törekvés munkája legalább 10 esztendővel. # • * Egyik kisebb gőmöri faluban asszony birót választottak ! A kisbiró, az már régebben is asszony volt! És még egyik-másik újság egész szenzációt csinál abból, hogy Amerikában legújabban nő-rendőrök is vannak. Hat kérem — sajnos — ugy látszik, hogy mi is amerikaisodunk erősen. Síjnos pedig azért a dolog, mert, lu a kis faluból nem ment volna ki minden férfi Amerikába, nem kellett volna annyira modernnek lennie szegény kis falunak, hogy asszony birót válasszon magának. És a mi a legsajnosabb a dologban az, hogy igás ! * » A helybeli ál omáson történt. Egy hosszú kaftános zsidó nagy cókmókot rakott le az első és második osztályú váróterem előtti perronon. A kapus a kinek nem tetszett — mondjuk — tőle? a nagy cókmok — rászól a pasasra, hogy menjen a III. osztályú váróterembe. — Miért mennék én a III osztályú váróterembe ? — feleli kérdezve a mi emberünk. „Mert itt nincs helye harmadosztályú utasnak, — jelenti ki a kapus — ügybuzgósága helyességének teljes tudatával. Rendőr I Na, indul már, egy-kettő! — A rendőr megjelenik. Két csillagos! Na, mért nem megy már a III. osztályú váróterembe! Mi? — Miért mennek ? válaszol még mindég türelmesen a mi emberünk? Honnan tudja, hogy nincs II. osztályú jegyem? — Honnan tudom, mert olyan a pofája, ilyen zsidó, ilyen pofával nem utazik II. osztályon ! Na, megy, nem megy ! ? — Igy a tapéntatos rendőrző férfiú. De már erre kitör a békés honpolgár: — Pofája van magának, még pedig komisz, neveletlen, paraszt, rendőr pofája tudja ! Paraszt pofája — ha nekem zsidó pofám van, — ordítja és kivág egy II. osztályú bérletjegyet! Hogy a rendőr ellen a kilátásba helyezett jogos feljelentest megtette-e, nem tudjuk. A „Nyír vidék" Közönségéhez! Kérjük a Nyirvidék előfizetőit, hirdetőit, munkatársait és olvasóit, hogy a lapunknak szánt pénzküldemények, hirdetések, közlemények, tudósítások megcimzósónól a „Nyirvidék" címre a legnagyobb figyelmet fordítani szíveskedjenek, nehogy a nekünk szánt küldemények avatatlan kezekbe kerüljenek. (Címnek tökéletesen elegendő: „Nyirvidék" Nyíregyháza.) A „NYiRVIDÉK" szerkesztősége. Telefon. 139. Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, kérjük a lejárt előfizetések szíves megújítását. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. | Október 6. | Népem nemtője ölts gyászruhát s sirasd a megdicsőült hősöket, s emlekezzél a nagy idők nagy embereire. Borongó fájdalom fussa be minden magyar keblét a ma feltámadt emlékekre, s kifejezhetetlen, csak érezhető hála és tisztelet fogja el és dobogtassa meg édes mindnyájunk szívét a megdicsőültek szelleme iránt; ez a kettős érzelem, aminek évről-évre való megujulását kivánja tőlünk a tizenhármak önfeláldozása s parancsol nekünk a nemzeti becsület és kötelesség. ötvenhét évvel ezelőtt, 1849-ben október 6-án vérebe fult a titáni küzdelem s koporsó előtt állott a nemzet. Hazánk ege elborult, a nap elsötétedett, s az ősz, mint az anya, csend s melankóliával szőtte a hervatag fátyolt a letiport magyar földre, melyen kévék helyett pirosló tetemek várták az eltakarítást. Szabadságharcunknak 13 kimagasló alakja mult ki ezen a napon Aradon s Magyarország első független magyar minisztériumának elnöke gr. Batthyány Lajo; nyitotta meg Pesten a nemzeti vértanuk hosszú sorát. A nemzet dicsőségének napja ekkent leáldozott s mintegy tüneményes álomkép vonult el a nemzet szemei előtt. A magyar sereg virága letarolva, a dicsők bosszúnak dobva áldozatul . . . A nemzet fátyolt vetett erre a szomorú mullra. ők, nemzeti létünk hősei, szabadságunk vértanúi, most is élnek s lelkük hevével árasztják el az ősök földjét s hazafias érzést és szabadságszeretetet lehelnek mindenüvé. Szellemük nem engedi merengésbe borulni a magyart, sőt ébredésre készteti. A tizenhárom aradi vértanúnak az emléke őrökké él a kegyeletes és hazafias szivekben ... a nemzeti dicsőség vértanúi nem haltak meg, mert halhatatlanok. Klió, a történetírás múzsája bevéste nevüket nemzetünk történelmének táblájába. A lelkes aradiak szobrot állítottak a vértanuk emlékének. A napnak aranv sugaraiban föl-fölcsillog ez a szobor az őt megillető fényben, s a vértanuk az egykor megtört hazának feltámadásáról álmodnak szépet, nagyot és dicsőt. Legyen a vértanuk szobra örökké intőjel a hazafiságra s legyen minden magyar ál hatva a dicsők szellemcsókjától, hogy erezzük a szabadság termékeny leheletét homlokunkon és keblünkben. Az akkor tépett sebek behegedtek azóta és a béke szelid pálmája borul a gyászos elmultakra ; de azért a mai napon jól esik lelkünknek e komor, behantolt emlékeken elmerengeni s visszatekinteni azokra a napokra, amelyek dicsőséget szereztek a magyarnak, maradandót és nagyot, de amelyeknél az a gyász még nagyobb volt, mely napunk leáldoztával csillagtalan éjjé változtatta sok időre jelenünket. Ez a kegyeletes em'ékezés és imádatszerü tisztelet nem tiltott többé. Az évszázados félreértések, melyek a magyar nép és magyar trón közé furakodtak, hogy a megértés, kölcsönös bizalom megizmositása s testvéries kézfogás helyett eltávolítsák egymástól, ma már eloszlottak. Nemzet és király megértik egymást. A múlttal kibékít a kegyelet, a jelennel való megelégedésre bir az