Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

% 1906. szeptember 23. N Y I R V I D É K 38-ik szám. 5 Rájöttek pl., hogy nyáron, mikor a bélhurutok tömegesen szedik áldozataikat, ha elromlik is a tej, nem betegszik meg minden gyerek, csak azok, a kiknek a bélhuzama nem volt rendben ; azzal tehát, a mivel eddig kizárólagosan magyarázták a bélhuruiokat, nem találtuk el csak egy részéi az igazságnak. Itt a fővárosban pl. egy helyről — mondjuk a központi lejcsarnokból — ezer meg ezer gyerek táplálékát csinálják naponla ; ezek tehát egyforma baktériumlarlalmu, egyformán jó vagy rossz lejet kapnak, de, bármilyen nagy legyen is a meleg, bármilyen nagy legyen is a tej elromlása, csak egy kis része betegszik meg a gyermekeknek, a többi egészséges marad. Egészséges marad az a gyerek, a kinek a természetes immunitása nagy, azaz az a gyerek, a ki a fertőzések ellen sikeresebben lud védekezni; megbetegszik az, a kinek ez az immunitása kicsi. Más példákkal is be lehet ezt bizonyítani; igy látunk diftéria, luberculózisnak egyarant kitelt gyermekeket, a kiknek csak egy része betegszik meg, mig a többi ugy védekezik még a megtörtént fertőzés ellen is, hogy az egyáltalán nem lör ki rajta. Ez a természetes immunitás tehát a legnagyobb jótétemény, a mit gyermekeinknek juttatunk s ez az ideál, nem pedig a kövérség, a melyre öntudatosan törekednünk kell a csecsernők kezelésében s a melyei el is érhetünk. Függ pedig a természetes immunitás első sorban az örökléstől; erős, egészséges, fiatal szülők gyermekeinél aránylag a legnagyobb. Függ másodsorban a táplálástól ; anyatejjel, mint már többször hangsúlyoztam, fertőző betegségek elleni védőanyagok mennek át a csecsemő szervezetébe s nagyrészt okai annak, hogy az első élethónapokban kanyarót, diftériát, vörhenyt alig látunk. Mesterségesen táplált gyermekek ezen immunitása hasonlilhatallanul kisebb, mint a szopós gyereké. Függ végre az immunitás — és ez mai témánk — a szervezet vegyi szerkezetének egyensúlyától, különösen pedig a víztartalmától. A szervezet tulnagy vagy tulkis víztartalma egyaránt jár a természetes védettség csökkenésével, még pedig igen tetemes mértékben. Ez az oka annak, hogy bélhurutus gyermek pl., a kinek napi sulyméretei rendesen nagy különbözeteket mutatnak, hasonlíthatatlanul inkább van kitéve más fi r • tőzéseknek ; ez az oka, hogy lisztéi lultáplált gyermekek, a kiknél a szülők olykor ragyogó arccal emlegetik, hogy a gyermek 2 — 3 hét alatt majdnem egy kilót hízott, veszedelemben forognak. Mert azt még a laikus is e'képzelheti, hogy pl. egy 5 kilogrammos gyerek nem gyarapíthatja teste tömegét ily óriási módon. A mérleg által mutatott súlynövekedés, az arc és test felfúvódottsága, látszólagos jó kinézése ilyenkor vízvisszatartás által vannak csak feltételezve, a mely — ha az edény teli lett — egy-két nap alatt lefolyik. De ez a sulyveszteség súlyos betegségi tünetekkel jár, a melyeket ugyancsak bélhurulnak szoktak nevezni, pedig nem azok. Egészséges súlynövekedésnél sohasem látunk nagy ugrásokat, — nincs a természetben ugrás ! A mennyire hibás az, ha a gyermek súlyban elmarad, éppen ugy hibás az is, ha a növekedés tulgyors. Nem a test szövete, a fehérje, zsir stb. azok, a melyek ilyenkor a szövetek közé asszimilálódva lerakodnak, de a viz, amely elönti a szervezetet. Nincs még egy éve, hogy egy viruló egészségű fiatal pár büszkén mutatta előttem három hónapos, 9 kilogrammos, valóban gyönyörű gyermekét, — 2 rövid nap alatt pusztult cl meningitiszben! És nincs még egy hete, hogy ugyanazon családban a másik 9 kilogrammos gyerek ágyánál elszoruló szívvel kellett ugyanezt a diagnózist, kimondanom. A családban sohasem volt semmi tuberkulózis, a gyerekek imunitása voll végtelen kicsi s hogy ebben az erőilelett tultáplálásnak sok része van, az feltéllen meggyőződésein. alap lakás bérlete A vármegye őszi közgyűlése. A vármegye rendes őszi közgyűlését Vay Gábor gróf főispán október hú 9 és következő napjaira hívta össze. A '251 pontból álló tárgysorozatból közöljük a következő nevezetesebi) pontokat: A vármegye alispánjának Időszaki jelentése. A vármegye 1907. évi közigazgatási árva és gyámhatósági költségelőirányzata. A törvényhatósági közúti alap 1907 l'.IOS. évi költségelőirányzata. A törvényhatósági vámos közúti alau 1907. év költségelőirányzata. Belügyminiszteri leirat a főispáni tárgyában hozott közgyűlési határozatra Belügyminiszteri leirat a vármegye törvényhatósági bizottságának a korcsmákról, sörházakról és kávéinérésekröl alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. Honvédelmi miniszteri rendeld a főispánoknak a csendőrség igénybevételére jogosult hatóságok közé sorozásáról szóló rendelet hatályon kivül helyezése tár gyában. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a törvény hatóság közutain alkalmazott utkaparók szolgálati viszo nyairól alkotott szabályrendeletre vonatkozó észrevételei tartalmazó leirata. A kereskedelemügyi rn. kir. miniszternek, a törvény hatóság közutain alkalmazott utkaparók és családjai! nyugdíjaztatásáról alkotott szabályrendeletre vonatkozó észrevételeit tartalmazó leirata. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek, a törvény hatósági vámos közúti alap tartozásai rendezése céljábó felveendő 150.000 koronás függő kölcsön felvételi módo zataira vonatkozó leirata. Dr. Mezössy Béla földmivelésügyi miniszteri államtitkárnak a törvényhatóság által kinevezése alkalmából hozzá intézett üdvözlő iratra vonatkozó válasza. A ni. kir. földmivelésügyi miniszternek a Keszthely Debreczen, Kassa és Kolozsváron lévő m. kir. gazdasági tanintézeteknek akadémiai rangra emelése tárgyában kiadott rendelete. Az üresedésben levő vármegyei t. alügyészi állás nak választás utjáni betöltése. Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának át irata az alkotmány biztosítása tárgyában hozott s az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása tárgyában. Temes- és Sárosvármegyék közönségének az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával űzött nemzetiségi izgatók megfékezése, ügyében intézett átiratai. Borsodvánnógye közönségének átirata az ország katonai térképének Magyarországon való készítése és lorgalomba hozatala tárgyában. I'estvámégye közönségének a vármegyei pénztárak es számvevőségek visszaállítása tárgyábani átirata. Pozsony vármegye átirata a vármegyei pénztárak es számvevőségek visszaállítása tárgyában. Jász-Nagykun-Szolnokvárnaegye közönségének a kiszolgált vagyontalan katonák állami segélyben való részesítése tárgyában. Sopronvármegye közönségének felirata a sajtószabadságnak törvényileg leendő szabályozása iránt. Nyitravármegye és Kassa szab. kir. város közönségének felirata a nemzetiségi sajti) üzelmei tárgyában. Abauj-Tornavármegye közönségének átirata, melyben köszönetét fejezi ki az alkotmányvédelem alkalmából hozzá intézett üdvözlésért. Temesvármegye közönségének a mezőgazdasági cseléd és munkás mozgalmak meggátlása tárgyában a ni. kir. belügyminiszterhez intézett s pártolás végett megküldött felirata. Számonkérőszék jelentése a tisztviselőikar tevékenységéről. Alispáni előterjesztés a demecseri törvényhatósági vámos közút végpontját a debrecen ungvári (hatósági közúttal összekötő útrész kiépítése iránt. Alispáni előterjesztés a köz- és árvapénzek elhelyezéséről. A vármegye alispánjának előterjesztése a bizottsági tagságokról lemondott, Jármy János, Krasznay Sándor, Tóth Gyula, Dankó Fái, Dudinszky Emil, dr. Wilt György és Péchy Pál, valamint az elhalálozás folytán megüresedett bizottsági tagok helyeinek választás utján leendő betöltése céljából szükséges intézkedések elrendelése iránt. Alispáni jelentés a nyíregyháza—dombrádi h. é. vasul egyes állomásaihoz vezető hozzájáró utak létesítési költségei tárgyában. Alispáni előterjesztés a vármegye székházában lévő egyik szobának a magyar védőegyesület szabolcsvármegyei osztálya hivatalos helyisége részére történt átengedése tárgyában. Alispáni előterjesztés a községi és körjegyzők 1907. évi állami fizetéskiegészitése megállapítása iránt. Alispáni jelentés Kossuth Lajos összes munkáinak megrendelése tárgyában. A közigazgatási bizottságba gróf Vay Gábor és dr. Mezössy Béla lemondása folytán megüresedett két tagsági liuly betöltése. A közigazgatási bíróságnak a vármegyei alkalmazottak javadalmazása beszüntetése tárgyában hozott belügyminiszteri rendeletre hozott határozata. A vármegyei mezőgazdasági bizottság javaslata a tiszai járásban megüresedett mezőgazdasági bizottsági tagsági helyek belöltése tárgyában. A vármegyei egészségügyi bizottság javaslata a "Nyíregyháza r. t. városban létesíteni szándékolt 6-ik gyógytár felállítása iránt beadott kérvényekre. A vármegyei tisztviselői nyugdíj választmány javaslata dr. Jósa András vármegyei tiszti főorvosnak nyugdíjaztatása iránt beadott kérvényére. Nyíregyháza város képviselőtestületének határozata egy a/, állati hullák feldolgozására hivatott hullaégelö készülék felállítása iránt. Kállósemjén község képviselőtestületének határozata' a nagykállói képviselovúlasztókerületbe leendő bevonása, s Kállósemjén községnek a törvényhatósági bizottság tagjainak választása iránt alakított körzet székhelyévé leendő kijelölése iránit. Nyíregyháza város képviselőtestületének az útfelügyelői állás minősítésének megállapítása tárgyában hozott határozata. Nyíregyháza városnak egyes ulczák kikövezése tárgyában hozott határozata. Nyírbátor községnek a Kossuth és lliinyady utcák kikövezése tárgyában hozott határozata. A szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyesülőiének az egyleti rendes közgyűlésen megjelenő tagok költségeinek megtérítése ügyében beadott kérelme Tiszti ügyészi javaslat az óvadék köteles Nyíregyháza városi tisztviselők óvadékának elengedése és visszaadása tárgyában a város képviseletének 173/906. kgy. sz. határozatára. Tiszliiigyészi javaslat Nyíregyháza város képviselőtestülete által a város jövedelmei mikénti szaporítása es kiadásainak csökkentése, iránt javaslattételre kiküldött bizottság működése tárgyában 1S0/906. kgy. sz. a. hozott s Májerszky liéla által megfelebbezetl határozatra. Tisztiügyészi javaslat Nyíregyháza város képviseletének a „Rózsa" utcza csatornázása tárgyában hozott határozatára A nagykállói járás főszolgabírójának előterjesztése egy szolgabírói és egy napdijasi állás rendszeresítése tárgyában A nyirbogdányi járás főszolgabírójának előterjesztése főszolgabírói hivatalánál egy második szolgabírói állás rendszeresítése iránt A nyíregyházi h é vasút részvénytársaság kérelme a Kisvárdálól—Nyirmadáig és Nyirmadától— Nyírbátorig tervezett h. é. vasút építésére 180 ezer korona hozzájárulás megszavazása, illetve törzsrészvények jegyzése iránt A nyíregyháza—dombrádi h. é vasúttal kapcsolatban kiépíteni tervezett huj—balsai vonalon érdekelt községek kérelme törvényhatósági segélyezés iránt Olchváry Pál főszolgabíró kérelme fűtés és világítási átalány kiutalása iránt Angyalossy Pál főszolgabíró kérelme a VII. fiz. osztályba való előléptetése iránt. Nyírbátor községnek az ottani ev. ref. egyház tulajdonát képező malomhely elcserélése tárgyában hozott határozata. Nyírbátor községnek a „város szolga" név alatt ismert szolgálmány eltörlését kimondó határozata A házi ipar fejlesztése Szabolcsvármegyében. Nagyloutosságu, socialpolitikai szempontból is figyelemre méltó tervvel foglalkozik a M. V. E. Szabolcsvármegyei Osztályának igazgatósága. Az iparvédelminek passiv, csupán felügyeletre, ellenőrzésre szorítkozó munkássága mellett aclive is dolgotni akar s felvette munkakörébe az ipar fejlesztését, helyesebben annak céltudatos előkészítését, melynek sikeres megvalósítása mig egyrészt állandó foglalkozást, keresetet njuitana sokaknak, másrészt a mar-mar teljesen elsülyedt, s a gyári termeléssel szemben valósággal tengődő kisipart vezetné az óriási versenyben, a mai viszonyok és eszközök által kijelölt egyedül helyes útra : a szövetkezésre. A terv még szinte embrióban, az első megbeszélések szakában van. Útbaigazítás, tanácsadás vegett felkérte és meghívta az űgyvezetőség a Magyar kereskedelmi múzeum felügyelőjét, Örley József urat, ki a meghívásnak szívesen eleget tett, f. hó 25-én lejött hozzánk és az egyesület hivatalos helyiségében alapos tudással, bő lapasztalatokból merített szakértelemmel fejtette ki nízeteít az iparfejlesztési akciónak szükséges voltáról, megvalósításának módozatairól eszközeiről, kellékeiről. Legfontosabbnak, s a programba első sorban felveendőnek tartja a vármegye termelésének, s különösen a házi iparilag feldolgozható anyagok előállításának beható megfigyelését, mennyiség és minőség tekintetében, hogy aztan ebez képest azt az ágat karolhassuk fel, amely az ilteni viszonyoktioz képest elterjedésre, fejlődésre legalkalmasabbnak ígérkezik. E'.zel egyidejűleg ki kell kutatni, foglalkozik-e a nép és milyen házi iparral ? az egyes falvakban hányan vannak, akik mondjuk — szövéssel, fonással foglalkoznak? Ha ezen vizsgálódások során kitűnik, hogy a már meglevő házi ipart gondozás alá venni érdemes, akkor lehet a földmivelésügyi ministerium oz fordulni, ahonnan a szükséges anyagi támogatásra számiihatunk, s a munkások állandó foglalkoztatása végett vállalkozónak a leküldesét is kérhetjük. A vizsgálódás megejtésének legalkalmasabb módja volna, ha az egyesület az egyes községi jegyzőkhöz megfelelő kérdő-iveket küldene. A községi jegyzők leginkább vannak abban a helyzetben, hogy a szükséges adatokat a néppel való közvetlen érintkezés utján összegyűlhessék. Az egyesület már most felkéri Szabolcsvármegye hazafias jegyzői karát, hogy ezen, a nép javát, jólétének emelését célzó mozgalomban a hozzájuk majdan kiküldendő kérdőivek hű és pontos kitöltése által résztvenni s ezáltal igyekezetünket, tervünket a megvalósítás (elé segíteni szíveskedjenek. M-g vagyunk győződve, hogy ez a kérelmünk — hiszen a nép érdeke nekik is szivökön fekszik — nem lesz pusztaban elhangzó kiáltás. Ami a kisiparnak felsegitését illeti, itt első sorban kiemelendő, hogy a kisiparos egymagában nem rendelkezvén elegendő anyagi erővel, alig képes a rohamosan fejlődött nagy tőkével dolgozo gyári iparral szemben versenyben maradni. Amit ezen a téren tehet az egyesület, az egyedül az volna, hogy ipari hitelszövetkezetet létesítene, amely — mig egyrészt a kisiparost mígfelelő anyagi erővel ellátná, másrészt esetleg gondoskodhatna az áru elhelyezéséről, de különösen arról, hogy a nagyobb megrendeléseket — az állam vagy egyes intézetek részéről — az ekként szövetkezetté alakítandó kisiparosok kaphatnák meg Nagy körültekintést igénylő s kissé problematikus ez az akció, mert azt láija az euiber, hogy ahol az ilyen szövetkezet vezetősége lelkesen dolgozik az iparosok javán, olt prosperál és áldásos, míg ellenben bizalmatlansággal küzdve, megbukni Kénytelen. Helyünk nem engedi, hogy most tüzetesen foglalkozzunk az igazán tanulságos, s mindenkit érdeklő megbeszéles egyes részleteivel, de legközelebb azokra is visszatérünk. Csak még tartozó hálás köszönetünkéi fejezzük ki e helyen is ismételten Örley urnák, aki lekötelező szívességével nem sajnalta a fáradságot, hogy közöttünk megjelenve, tanácsaival, reális és praktikus észrevételeivel, csak annál inkább fe kelti bennünk a vágyat, hogy terveinket keresztül vigyük. Az egyesület részéről a mozgalmat Dr. Szabó László ügyvezető vette kezébe, akinek már sokszor tapasztalt ügyszeretete, buzgósága és rátermettsége elég girancía arra nézve, hogy a megkezdeti munkát elpihenni nem engedi. V I. Szabolcsvármegyeí gazdasági egyesületi közlemények. A bábolnai m. kir. áll mii ménes birtok központi majorjaban /. évi október hó 10-én délután i'/a órakor í!l drb 1—2 eves luberkulinra nem reagált simenthali tenyészbika árverésen el fog adatni. Az árverés részletes feltetelei, valamint a bikák jegyzéke egyenletünk hivatalos helyiségeben megtekinthetők. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a mesterséges borok tilalmazásáról: A hazai bortermelés érdekében különös súlyt helyezek arra, hogy a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalanak tilalmazásáról .'zóló 1893: XXIII. t.-c. rendelkezései mindenki által szigorúan megtartassanak. E célból mindenek előtt szükségesnek tartom, hogy a közönség a legkiterjedtebb módon tajékoztassek az idézett bortörvénynek s e törvény végrehajtási rendeletének (1897. évi 53850. keresk. min. szám.) különösen azon rendelkezéseiről, amelyek a borkezelésre vonatkozo korlátozásokról és tilalmakról szőlanak. Ennélfogva felhívom a Címet, hogy — tekintettel a szüret idejének közeledésére — haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy az érdekeltek — saját érdekükben — a legkiterjedtebb módon leendő közzététel (hirdetmények, kidobolás stb.) utján, minden esetre még a szüret megkezdése előtt, különösen arra figyelmeztessenek, hogy a bortörvény (1893: XXIII. t.-c.) és az