Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

1906. szeptember 23. NYIRVIDÉK 38-ik szám. 3 De nemcsak ez a kétségtelenül elsőrendű haszna 1 -nne a tiszaháti birtokosság szempontjából a FelsőTisza hajózhatóvá tételének, hanem kővel kezménye lenne egyúttal az is, hogy azok a kis értékű termények, szalma, széna, kukorica szár, a homok, kavics és földes anyagok, melyek a Tiszaháton termelhetők, de ma a magas vasú:i szállítási költségek mellett forgalomba nem hozhatók, uj kereseti forrásokra nyújtanának alkalmat. Kőzútaink teljesen el vannak hanyagolva, fánk nekünk nincs, vagy ha van, a legrosszabb minősegben és csak mereg drágán szerezhető be a drága vasúti szállítás miatt. Ezeken a bajokon egyenként és összesen, mind segitene a Felső-Tisza hajózhatóvá télele és a DunaTisza csatorna. Természetes dolog, hogy helyes közlekedési politikát csak akkor csinálunk, ha nem hagyjuk ki a kombinációból azt az eshetőséget sem, hogy a magyar mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos iparágak, malom-, szesz-, cukoripar termelésnek egyrészét külföldi piacokon kell érlékesitenünk. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a fent már említett második fiumei vasúti vonal építésének elrendelése és hogy ennek a célja fölfogásommal teljesen azonos, azt bizonyítja Kossutnak az a kijelentése, hogy a Fiume felé vezető vízi ut egyrészét csatlakozásban a tervezett uj vasúthoz szintén megakarja épi eni, mert ez lesz az a közlekedési útvonal, mely magyar területen, magyar tengerhez vezet, s amelyen a migyar külkereskedelem forgalma minden idegen befolyás és beleszólás nélkül lehonyolitható. Nagyon messze vezetne, ha annak a jelentőségét is fejtegetném, hogy a külön vámterület bekövetkezese után meginduló gyáripari fejlődésnek a feldolgozandó nyers anyag, a szén es a kőszén termelés elszállításánál micsoda jelentősége van az olcsó vizi útnak, s ennek a jellemzésére csak azt említem föl, hogy mikor ezelőtt két évvel első cikkem a lapokban megjelent, egy külföldi gyár egyéb, könnyen teljesíthető feltételek mellett komoly ajánlatot tett nekem egy a Tiszamentén fekvő gyártelep felállítására és arra, hogy ha a Tisza hajózhatóvá tétele közköltségen végeztetik s ez a munka a gyár érdekkörének megfelelő bizonyos magasságig végrehajtatik, két millió koronával hajlandó a költségekhez hozzájárulni. A képviselőház nyári szünete alatt nagyszabású akcziót óhajtok megindítani a Tiszahát összes birtokosait a kis gazdától kezdve a legnagyobb földbirtokosig érdeklő ezen fontos kérdés tárgyalására és megbeszélésére, amelyre már most fölhívom a tiszaháti érdekeltség figyelmét azzal a ktréssel, hogy ezt az akciót közérdekből és saját jól fölfogott érdekében minden tiszaháti gazda szívvel, lélekkel támogassa. Kelt Besztereczi-Vár, 1906. szeptember. Dr Horváth József, nagyvázsonyi orsz. gyűl. képviselő. Az iskolai zászlóaljakról. A mult év julius havában felhívást intéztem kartársaimhoz, a magyar néptanítókhoz, hogy hazánk minden részében alakítsuk meg az iskolai zászlóaljakat; neveljünk olyan nemzedéket, ame'y a magyar nevet nagygyá és dicsővé teszi s hogy más nemzetek is fjljék és tisztelettel emlegessék a magyart. A munkaszeretet, tisztaság, rendszeretet, pontosság, becsületesség és jó szivüség erényeinek fejlesztésével együtt haladjon a testi ügyesség fejlesztése is olyan irányzattal, hogy növendékeinkből testileg, lelkileg edzett, erős, kitartó, a katonai gyakorlatokban, főleg a céllövészetben kiváló ügyességű férfiak váljanak, kik hazánkat rajongásig szeretik s érte, ha kell, életőket s véröket áldozzák. Felhívásom eredményeül jelezhetem, hogy löbb mint 100 helység lanitója — nagyobbrészt igazgatója — fejezte ki érdeklődését a Kecskeméten megindult inozmár semmit, itt nem két, nem is bárom párt van, hanem száz, mindenki egy külön pártol alkot: a maga pártját. — És én nem is fogom tűrni, hogy itt bárki Miskolcyt bántsa, mert n;kem is tetszik az csinos fiatalember — kiállja végre Krúdy Mariska elkeseredetten. — Nem, nem hagyjuk kiabálják többen. A dolog nem ludoni hova fajul, ha ekkor meg nem jelenik az igazgatóné. — Micsoda lárma ez itt lányok ? Nem lehet maguktól a hatodik szobában sem dolgozni — hangzik szigorú hangja a teremben. Mintegy varázsütésre elcsendesül a zaj, az igazgatóné folytatja : — Pedig jó volna már egyszer tisztességesen viselni magukat. Ismét panasz vau ellenük. A délelőtt is neveletlen viselkedésükkel vérig sértetlek egyik köztiszteletben álló tanár urat. Az osztály megfogja őt kérni. Még pedig most mindjárt. Ö épen itt van az épületben. Jöjjenek utánam! S a nem sokkal ezelőtt még oly elszánt, mindenre kész sereg egyetlen tiltakozó szót sem hallatott. A hiúság legyőzte az egyetértést. Sőt mindenik oly dacos elégülctlenséggel nézett a többiekre, mintha most is azt mondaná: Csak azért is én belém szerelmes Miskolczy tanár ur ! Csak azért sem vagytok benn a küldöttségben. S a hajdusárándi ev. ref. polgári leányiskola testületileg megsértett hölgykara Miskolczy tanár urat testületileg megkövette. Igy végződött az első magyar leányforradalom. • * * S ebben a dologban az a legérdekesebb, hogy tényleg megtörtént. Hanem azért kijelentem, hogyha a bájos szereilők bármelyike nekem szemrehányásokat fogna tenni, I ogy őket igy pellengérre állítottam, én, nehogy csak egyet is közü'ök magamra haragítsak, inkább visszaszívom az egész históriát. Kiss Pál. galom iránt s kérte az .Útmutatás az iskolai zászlóaljak szervezésére" című s szervezőbizottságunk által készített munkát, melyet mindegyik kérelmező díjtalanul meg is kapóit. Hogy pedig szervezőbizottságunk az iskolai zászlóaljaknak hazánkban való terjedéséről — magának az ügynek fejlesztése szempontjából — tájékozást nyerjen, a bizottság megbízásából kérdőíveket bocsájtottani ki mindazon kartársakhoz, kik az „Útmutatást' megkapták. A kitöltve visszaérkezett kéidőivek adatai szerint 7 községben az anyagi segítség hiánya miatt a kísérletezés eredménytelen maradt, 7 községben a szervezés munkája folyamatban van, 8 községben pedig részben és egészben életbeléptetlék az .iskolai zászlóaljak szervezetét", 4 községben a tiniló nagy elfoglaltsága miatt nem történt kísérletezés. A többi kérdőivek nem küldettek vissza. A legszebb er dményt Vadászerdőn (Temesmegye) érték el. Az erről szóló tudósítás vonatkozó részét Malós István igazgató ur engedelméből, tekintve annak ezen ügy fejlődésére irányuló nagy horderejét, a kövei kezőkben közlöm; Kedves Kartárs Ur! Midőn kérdéseire megadom a feleletet, legyen szabad röviden a mi működésűnkét ismertetnem s néhány észrevételt tennem. Mi az iskolai zászlóaljak szervezése tekintetében eddig még csekély propagandát csináltunk, mert a mult tanév alatt előbb magunk akartunk meggyőződést szerezni annak gyakorlati keresztülvileléről, hasznosságáról, szóval tapasztalatot kellett szereznünk a kivitelről, hogy másoknak is lelkiismeretesen ajánlhassuk ; másrészt teljesen lekötött bennünket a magunk kiképzése, a szervezés munkája, a felszerelésre szükséges költségek előteremtése s végül maga a gyermekek kiképzése. Mi magunkat a 7-dik hadtest parancsnokságának s különösen Jager őrnagy és Gáli Henrik főhadnagy jóindulata és ügybuzgósága folytán 6 hét alatt képeztük ki ugy a céllövészet elméleti és gyakorlati részében, mint a katonai gyakorlatok keresztül vitelében. Ez alatt több mint 500 koronát gyűjtöttünk felszerelésre, szemléltető eszközökre, ilyeneket magunk is készítettünk. Felszerelésünk ma teljes solt állunk, hogy a jövő tanév oktober 6-án, mikor az iskolai zászlóalj fogadalom tétele lesz, ugyannakkor a főispánné őnagyméltósága zászlóanyasága mellett felavatjuk iskolai zászlóaljunk 400 koronát érő zászlóját is. Az érdeklődést felettes hatóságainknál, a megyénél, sőt a minisztériumban is teljes mértékben sikerült felkölteni. A tanév alatt a tanfelügyelőség és a megye részéről többször és többen szémlelték meg iskolai zászlóaljunk haladását. A belügyminisztérium részéről Ruffy Pál miniezteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium részéről Baitóky miniszteri tanácsos és Dezsényi min szteri titkár, kik telepközségünket meglátogatták, megszemlélték iskolai zászlóaljunkat s kifejeztek teljes elismerésüket a látottak felett. Kartársaink érdeklődését csak két izben hivtam fel ez ügy iránt két közleményben, melyek egyikét a .Délvidéki Tanügy", a másikat a „Temesvári Hírlapban" tettein közzé. Eredménye ennek csak az lett, hogy egy pár környékbeli tanitó átjött hozzánk megnézni működésünket s a székelykevi és vingai collegák óhajtják talán felállítani a jövő tanévben, legalább erre mutat az, hogy több irányban kértek tőlem felvilágosítást. Nekünk most tervünk nagyobb propagandát csinálni. Nevezetesen a megyei lapokban, hivatalos tanügyi közlönyeinkben felszínen óhajtjuk tartani körülbelől egy évig ez ügyet az által, hogy isk. ziszlóaljunkról löbbször közlemenyeket teszünk közzé. E mellett az őszi és tavaszi tanítói gyűlésen ismertetni óhajtjuk iskolai zászlóaljunkat és ennek működését egy kisebb csapattal be is óhajtjuk mutálni. A jövő nyári nagygyűlésen, melyen Temes, Krassó és Torontál tanítósága szokott részt venni, szintén előadást tart valamelyikünk s lehetőleg egy kisebb csapattal gyakorlatilag is működünk. Igy hiszem, hogy felköltjük kartarsaink érdeklődését és kedvet csinálunk a zászlóalj szervezéséhez. Csak egytől félünk, s ez az, hogy nekünk a szervezéshez nyomtatványaink nincsenek s itt fordulok ama kéressel önhöz, ha ilyeneket kérnek majd tőlünk, utalhatunk-e Önökre s nyujlhatnak-e majd önök kellő számú: „Szervezési Utasilást Karlársaink rendelkezésere." Ezek után áttérek az egyes megjegyzésekre. Mi az Önök utasítását a mi viszonyainkhoz alkalmazottan módosítottuk. Nevezetesen : A tornatananyagot összeegyeztük a tanterv tananyagával s felvettünk már gyakorlatokat is. Az altisztek egyszersmind előlornászok a szabad és sz rgyakorlatoknál. A céllövészeti óvó és r. ndszabályoknál, valamint a lőulasitásnal felvettük a zaszlóval való jelzést. A célzás gyakorlása végett különböző alakokat rajzoltunk a lőtér kerítésére épp ugy, mint a kaszárnyában. A célba lö;ést akként osztottuk be, hogy a 4 ik század tancél- és alaktancéltáblákra lő 15—20—30 lépés távolról fekve, térdelve, állva, alátámasztott fegyverrel. Az á-ik század ugyan igy, de ezeken kivül egész fedetlen és fedett alakcéltáblákra is. A C ik század minden támasz nélkül a fentieken kivül keretes és csoport cégtáblákra, valamint egyes vatfigurákra homok láda alkalmazásával. Mi az elméleti oktatás főrészét s a célba lövést télen is gyakoroltuk a szobában 15 lépésről. Az eredmény általán — az első év kezdetlegességét és nehézségét véve tekintetbe — kitűnő, mert (minden fiú 30 lövést tett) az átlagos találás a 4 ik században 75 százalék, az 5 ik században 54 százalek és a 6-ik században 48 százalék volt. Jövőre bizonyára nagyobb lesz a siker. A zászlóalj szervpzeten is tettünk némi módosítást. Egyebekben teljesen az önök kitűnően szerkesztett utasításai szerint jártunk el és pedig kellő sikerrel. Iskolai életünk minden fázisában a zászlóalj szervezetnél előirt szellemet vezettük be. A gyermek mindenkor, mindenért katonásan jelentkezik, szabályszerű viseletet tanúsít. Vannak napos altisztjeink, kiknek kötelessége a rendre, tisztaságra, ruházatra, feladványok elkészítésére való felügyelet s akik ezekről a tanóra elején rövid szavakkal jelentést tesznek s az osztálytanító az esetleges ügyeket rövid 5 pjre alatt elintézni. Délután tanóra végén a naposok jelentkeznek a napiparancsért, melynek (elolvasása után átadják a szolgálatot a következő altiszteknek ; 5 perc alatt ez is végbe megy. Ked ves Kartársam ! Az ügyet nem ismerő egyén nem is képzeli mily óriási nevelőhatása van a szervezetnek a gyermekre; nálunk figyelmezesül elég egy „Vigyázz!" szó s az egész osztály órán keresztül csendben, nyugodtan figyel a magyarázatra, mig a tanitó : „Pihenj !"-t nem vezényel. Nem látni köztük piszkos, piszkos ruházatu, vagy rongyos gyermeket, feladványaikat pontosan, rendb.n, tisztán készítik el. Penzumaikra pontosan elkészülve, pontosan jönnek az iskolába s az utcán bárhol illedelmesség, szelídség s szép magatartás jellemzi őket úgy, hogy nemcsak az idegenek, de a helybeli szülők is csodálkozásukat fejezik ki a gyermeksereg magaviselete felett. Sok szülő, ki már javito intézetre gondolt, hálát ad az égnek s a zászlóaljak megteremtőinek e kitűnő eszméért, melylyel gyermekeikből egész más lényeket képeztünk, rövid idő alalt és pedig szelídséggel; hisz egesz tanév alatt csupán egy gyermeket kellett néhány órai elzárásra ítélnünk többször elkövetett lopásai miatt. Szorgalmuk is óriásilag fokozódott, ugy hogy még a mult tanévekben a 350—400 gyermekből rendesen elbukott 50—60, e tanévben 21-re szállt le a bukottak száma. Ha más haszna nem volna is, már csak ezen eredmény is elegendő ok arra, hogy az iskolai zászlóaljak hazánk minden iskoláiban felállíttassanak. Nem igaz ám az, hogy a tanitó ezzel nagy munkát vesz a nyakába, lehet talán a szervezés évében, de ott is kamatostul visszafizetik a tanulok magaviseletükkel, fegyelmezettségükkel, szorgalmukkal s azzal a nemes versenynyel, melylyel iparkodnak az egy, majd a két csillagot kiérdemelni, később azt megbecsülni, hogy le ne fokoztassanak. Szóval a tanítónak az iskolában felényire csökken a munkája. Mi ezt éreztük, tapasztaltuk. És hiába, mi is emberek vagyunk s öröm tölti el lelkünket s boldog megelégedes, ha látjuk munkánk eredmenyet, fáradságunk sikerét s jól esik az az elismerés, mit hébehoba egyik vagy másik felettestől nyerünk. Mindezeket Önöknek köszönhetjük kedves Kartárs, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal készítették el tervezetüket, látlak a szervezéshez, s végezték és végzik azt az úttörő munkát, mely igazán nehéz és elismerés nélküli munka s melynél legfeljebb az nyújthat Önöknek örömet és elismeré t, ha egy-egy Kartársat, iskolát meghódíthatnak nemes és nemzeti szempontból eléggé meg nem bic^ülhelő eszméjüknek. Mi, hogy önök mint kezdeményezők iránti tiszteletünket lerójjuk, megfogunk mozgatni minden követ, hogy az „Iskolai Zászlóaljak" Temesmegye összes községi és állami iskoláiban felállíttassanak rövid pár év alatt. Az erre való közreműködésre már is bírjuk a temesmegyei tanfelügyelőség igéretét s hisszük, hogy az ő hathatós támogatása mellett tervünk győzni log. * * * Matos István igazgató ur levele s benne kifejezett szép siker nagy örömmel töltötte el szivünket. Látva, hogy vadászerdői Kartársaink a szervezet hazafias irányát felismerve, annak megvalósítására s tökeletesbitésere törekedlek s ugyszólva a mozgalomnak apostolaivá lettek : fölébredt lelkünkben újra a bizalom, hogy hazánk lelkesedő és hazafias tanítói, tanügybarátai fölbuzdulnak s ott is, hol meg ezen ügyben semmit sem tettek, szervezni fogják az iskolai zászlóaljakat. Hiszen, ha előbb a szervezetnek köllségbe nein kerülő részeit valósítjuk is meg, a hazafias és erkölcsi neveles terén szép eredményt érünk el, s ha az eredményt látja a lakosság, a szervezet többi részenek megvalósitásara meghozza az anvagi áldozalot. Az iskolai zászlóaljak szervezésére vonatkozó felvilágosítással és az „Utmutatás"-sal készséggel szolgál Kecskeméten az „Iskolai zászlóal ak" szervező-bizottsága. Ualogli Dénes, a szerv. biz. elnöke. Felhivás a nagy közönséghez. A M. V. E. Szabolcsváimegyei osztálya örvendetesen jelzi, hogy hazafias törekvésében mind több és több oldalról reszesül a kii űzött nemes célhoz méltó támogatásban. Elől járnak e téren az egyesület természetes szövetségesei: a hazafias kereskedők, a kik közül már eddig is szép számmal jelentkeztek „ Védötábla" engedélyezése iránti kérelemmel. Egyesületünk a kérvények nagy részét elintézte, az árujegyzékeket és az azokhoz hazainak feltüntetett iparcikkeket helyszíni vizsgálat alá vette s elismeréssel igazolhatja, hogy kereskedőink buzgalommal törekednek üzleteikből és raktáraikból az idegen cikkek kiküszöbölésével a magyar áruknak helyet engedni. A vizsgálatok eredményéhez képest „ Védötdbldk' adatlak ki eddig a következő nyiregyházi kereskedőknek Surányi István fűszer- és vegyes, Ungár Lipót rőfös- és divataru, Eisler Károly cipő- és divatáru, Hoffmann Adolf fűszer- és vegyes, Preis Bertalan posztó, Roscnthal Vilmos fűszer- és vegyes nagykereskedő, Glück Dezső (Ignácz) fűszer- és vegyes nagykereskedő, Nagy Gyula divatáru kereskedő cégek részére. A „ Védőtáblák" már ott is díszelegnek e cégek kirakataiban jelezve, hogy ott a mi egyesületi eszménk és törekvésünk átlépte a küszöböket. A hazafias magyar közönség nagybecsű figyelmét ezúton is felhívjuk ez önzetlen kereskedő cégek nemzeties irányú elhatározására s ajánljuk magyar áruraktárukat a fogyasztók bizalmába és támogatásába. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a helyzet és a körülmények nehézségeire való tekintettel a felsorolt cégek még mindeddig nincsenek abban a helyzetben, hogy áruraktárukat kizárólag magyar ipartermekekkel lássák el, az egyesület által kiadott s esen üzletekben kifüggesztett „Árujegyzékek" azonban bárkinek tájékozást nyújtanak arra nézve, hogy minden egyes üzletben mely cikkek azok, a melyeknek hazai származásáról a helyszíni vizsgálat alapján egyesületünk meggyőződött.