Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

1906. szeptember 23. NYIRVIDÉK 38-ik szám. 3 De nemcsak ez a kétségtelenül elsőrendű haszna 1 -nne a tiszaháti birtokosság szempontjából a Felső­Tisza hajózhatóvá tételének, hanem kővel kezménye lenne egyúttal az is, hogy azok a kis értékű termények, szalma, széna, kukorica szár, a homok, kavics és földes anyagok, melyek a Tiszaháton termelhetők, de ma a magas vasú:i szállítási költségek mellett forgalomba nem hozhatók, uj kereseti forrásokra nyújtanának alkalmat. Kőzútaink teljesen el vannak hanyagolva, fánk nekünk nincs, vagy ha van, a legrosszabb minősegben és csak mereg drágán szerezhető be a drága vasúti szállítás miatt. Ezeken a bajokon egyenként és összesen, mind segitene a Felső-Tisza hajózhatóvá télele és a Duna­Tisza csatorna. Természetes dolog, hogy helyes közlekedési politi­kát csak akkor csinálunk, ha nem hagyjuk ki a kom­binációból azt az eshetőséget sem, hogy a magyar mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos ipar­ágak, malom-, szesz-, cukoripar termelésnek egyrészét külföldi piacokon kell érlékesitenünk. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a fent már említett második fiumei vasúti vonal építésének elren­delése és hogy ennek a célja fölfogásommal teljesen azonos, azt bizonyítja Kossutnak az a kijelentése, hogy a Fiume felé vezető vízi ut egyrészét csatlakozásban a tervezett uj vasúthoz szintén megakarja épi eni, mert ez lesz az a közlekedési útvonal, mely magyar terüle­ten, magyar tengerhez vezet, s amelyen a migyar kül­kereskedelem forgalma minden idegen befolyás és bele­szólás nélkül lehonyolitható. Nagyon messze vezetne, ha annak a jelentőségét is fejtegetném, hogy a külön vámterület bekövetkezese után meginduló gyáripari fejlődésnek a feldolgozandó nyers anyag, a szén es a kőszén termelés elszállításánál micsoda jelentősége van az olcsó vizi útnak, s ennek a jellemzésére csak azt említem föl, hogy mikor ezelőtt két évvel első cikkem a lapokban megjelent, egy kül­földi gyár egyéb, könnyen teljesíthető feltételek mellett komoly ajánlatot tett nekem egy a Tiszamentén fekvő gyártelep felállítására és arra, hogy ha a Tisza hajózha­tóvá tétele közköltségen végeztetik s ez a munka a gyár érdekkörének megfelelő bizonyos magasságig végre­hajtatik, két millió koronával hajlandó a költségekhez hozzájárulni. A képviselőház nyári szünete alatt nagyszabású akcziót óhajtok megindítani a Tiszahát összes birtokosait a kis gazdától kezdve a legnagyobb földbirtokosig érdeklő ezen fontos kérdés tárgyalására és megbeszé­lésére, amelyre már most fölhívom a tiszaháti érde­keltség figyelmét azzal a ktréssel, hogy ezt az akciót közérdekből és saját jól fölfogott érdekében minden tiszaháti gazda szívvel, lélekkel támogassa. Kelt Besztereczi-Vár, 1906. szeptember. Dr Horváth József, nagyvázsonyi orsz. gyűl. képviselő. Az iskolai zászlóaljakról. A mult év julius havában felhívást intéztem kar­társaimhoz, a magyar néptanítókhoz, hogy hazánk min­den részében alakítsuk meg az iskolai zászlóaljakat; neveljünk olyan nemzedéket, ame'y a magyar nevet nagygyá és dicsővé teszi s hogy más nemzetek is fjljék és tisztelettel emlegessék a magyart. A munkaszeretet, tisztaság, rendszeretet, pontosság, becsületesség és jó ­szivüség erényeinek fejlesztésével együtt haladjon a testi ügyesség fejlesztése is olyan irányzattal, hogy nö­vendékeinkből testileg, lelkileg edzett, erős, kitartó, a katonai gyakorlatokban, főleg a céllövészetben kiváló ügyességű férfiak váljanak, kik hazánkat rajongásig sze­retik s érte, ha kell, életőket s véröket áldozzák. Felhívásom eredményeül jelezhetem, hogy löbb mint 100 helység lanitója — nagyobbrészt igazgatója — fejezte ki érdeklődését a Kecskeméten megindult inoz­már semmit, itt nem két, nem is bárom párt van, ha­nem száz, mindenki egy külön pártol alkot: a maga pártját. — És én nem is fogom tűrni, hogy itt bárki Miskolcyt bántsa, mert n;kem is tetszik az csinos fiatalember — kiállja végre Krúdy Mariska elkese­redetten. — Nem, nem hagyjuk kiabálják többen. A dolog nem ludoni hova fajul, ha ekkor meg nem jelenik az igazgatóné. — Micsoda lárma ez itt lányok ? Nem lehet ma­guktól a hatodik szobában sem dolgozni — hangzik szigorú hangja a teremben. Mintegy varázsütésre elcsendesül a zaj, az igaz­gatóné folytatja : — Pedig jó volna már egyszer tisztességesen vi­selni magukat. Ismét panasz vau ellenük. A délelőtt is neveletlen viselkedésükkel vérig sértetlek egyik köztisz­teletben álló tanár urat. Az osztály megfogja őt kérni. Még pedig most mindjárt. Ö épen itt van az épületben. Jöjjenek utánam! S a nem sokkal ezelőtt még oly elszánt, mindenre kész sereg egyetlen tiltakozó szót sem hallatott. A hiú­ság legyőzte az egyetértést. Sőt mindenik oly dacos elégülctlenséggel nézett a többiekre, mintha most is azt mondaná: Csak azért is én belém szerelmes Miskolczy tanár ur ! Csak azért sem vagytok benn a küldöttségben. S a hajdusárándi ev. ref. polgári leányiskola tes­tületileg megsértett hölgykara Miskolczy tanár urat tes­tületileg megkövette. Igy végződött az első magyar leányforradalom. • * * S ebben a dologban az a legérdekesebb, hogy tényleg megtörtént. Hanem azért kijelentem, hogyha a bájos szereilők bármelyike nekem szemrehányásokat fogna tenni, I ogy őket igy pellengérre állítottam, én, nehogy csak egyet is közü'ök magamra haragítsak, inkább visszaszívom az egész históriát. Kiss Pál. galom iránt s kérte az .Útmutatás az iskolai zászlóal­jak szervezésére" című s szervezőbizottságunk által ké­szített munkát, melyet mindegyik kérelmező díjtalanul meg is kapóit. Hogy pedig szervezőbizottságunk az iskolai zászló­aljaknak hazánkban való terjedéséről — magának az ügynek fejlesztése szempontjából — tájékozást nyerjen, a bizottság megbízásából kérdőíveket bocsájtottani ki mindazon kartársakhoz, kik az „Útmutatást' megkapták. A kitöltve visszaérkezett kéidőivek adatai szerint 7 községben az anyagi segítség hiánya miatt a kísérle­tezés eredménytelen maradt, 7 községben a szervezés munkája folyamatban van, 8 községben pedig részben és egészben életbeléptetlék az .iskolai zászlóaljak szer­vezetét", 4 községben a tiniló nagy elfoglaltsága miatt nem történt kísérletezés. A többi kérdőivek nem küldettek vissza. A legszebb er dményt Vadászerdőn (Temesmegye) érték el. Az erről szóló tudósítás vonatkozó részét Malós István igazgató ur engedelméből, tekintve annak ezen ügy fejlődésére irányuló nagy horderejét, a kövei kezők­ben közlöm; Kedves Kartárs Ur! Midőn kérdéseire megadom a feleletet, legyen sza­bad röviden a mi működésűnkét ismertetnem s néhány észrevételt tennem. Mi az iskolai zászlóaljak szervezése tekintetében eddig még csekély propagandát csináltunk, mert a mult tanév alatt előbb magunk akartunk meggyőződést sze­rezni annak gyakorlati keresztülvileléről, hasznosságáról, szóval tapasztalatot kellett szereznünk a kivitelről, hogy másoknak is lelkiismeretesen ajánlhassuk ; másrészt tel­jesen lekötött bennünket a magunk kiképzése, a szer­vezés munkája, a felszerelésre szükséges költségek elő­teremtése s végül maga a gyermekek kiképzése. Mi magunkat a 7-dik hadtest parancsnokságának s különösen Jager őrnagy és Gáli Henrik főhadnagy jóindulata és ügybuzgósága folytán 6 hét alatt képez­tük ki ugy a céllövészet elméleti és gyakorlati részében, mint a katonai gyakorlatok keresztül vitelében. Ez alatt több mint 500 koronát gyűjtöttünk felszerelésre, szem­léltető eszközökre, ilyeneket magunk is készítettünk. Felszerelésünk ma teljes solt állunk, hogy a jövő tanév oktober 6-án, mikor az iskolai zászlóalj fogada­lom tétele lesz, ugyannakkor a főispánné őnagyméltó­sága zászlóanyasága mellett felavatjuk iskolai zászló­aljunk 400 koronát érő zászlóját is. Az érdeklődést fe­lettes hatóságainknál, a megyénél, sőt a minisztériumban is teljes mértékben sikerült felkölteni. A tanév alatt a tanfelügyelőség és a megye részé­ről többször és többen szémlelték meg iskolai zászló­aljunk haladását. A belügyminisztérium részéről Ruffy Pál miniezteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium részéről Baitóky miniszteri tanácsos és Dezsényi min sz­teri titkár, kik telepközségünket meglátogatták, megszem­lélték iskolai zászlóaljunkat s kifejeztek teljes elis­merésüket a látottak felett. Kartársaink érdeklődését csak két izben hivtam fel ez ügy iránt két közleményben, melyek egyikét a .Dél­vidéki Tanügy", a másikat a „Temesvári Hírlapban" tettein közzé. Eredménye ennek csak az lett, hogy egy pár környékbeli tanitó átjött hozzánk megnézni műkö­désünket s a székelykevi és vingai collegák óhajtják talán felállítani a jövő tanévben, legalább erre mutat az, hogy több irányban kértek tőlem felvilágosítást. Nekünk most tervünk nagyobb propagandát csi­nálni. Nevezetesen a megyei lapokban, hivatalos tanügyi közlönyeinkben felszínen óhajtjuk tartani körülbelől egy évig ez ügyet az által, hogy isk. ziszlóaljunkról löbb­ször közlemenyeket teszünk közzé. E mellett az őszi és tavaszi tanítói gyűlésen ismertetni óhajtjuk iskolai zászlóaljunkat és ennek működését egy kisebb csapattal be is óhajtjuk mutálni. A jövő nyári nagygyűlésen, me­lyen Temes, Krassó és Torontál tanítósága szokott részt venni, szintén előadást tart valamelyikünk s lehetőleg egy kisebb csapattal gyakorlatilag is működünk. Igy hiszem, hogy felköltjük kartarsaink érdeklődé­sét és kedvet csinálunk a zászlóalj szervezéséhez. Csak egytől félünk, s ez az, hogy nekünk a szervezéshez nyomtatványaink nincsenek s itt fordulok ama kéressel önhöz, ha ilyeneket kérnek majd tőlünk, utalhatunk-e Önökre s nyujlhatnak-e majd önök kellő számú: „Szer­vezési Utasilást Karlársaink rendelkezésere." Ezek után áttérek az egyes megjegyzésekre. Mi az Önök utasítását a mi viszonyainkhoz alkalmazottan módosítottuk. Nevezetesen : A tornatananyagot össze­egyeztük a tanterv tananyagával s felvettünk már gya­korlatokat is. Az altisztek egyszersmind előlornászok a szabad és sz rgyakorlatoknál. A céllövészeti óvó és r. ndszabályoknál, valamint a lőulasitásnal felvettük a zaszlóval való jelzést. A célzás gyakorlása végett külön­böző alakokat rajzoltunk a lőtér kerítésére épp ugy, mint a kaszárnyában. A célba lö;ést akként osztottuk be, hogy a 4 ik század tancél- és alaktancéltáblákra lő 15—20—30 lépés távolról fekve, térdelve, állva, alátá­masztott fegyverrel. Az á-ik század ugyan igy, de eze­ken kivül egész fedetlen és fedett alakcéltáblákra is. A C ik század minden támasz nélkül a fentieken kivül ke­retes és csoport cégtáblákra, valamint egyes vatfigurákra homok láda alkalmazásával. Mi az elméleti oktatás fő­részét s a célba lövést télen is gyakoroltuk a szobában 15 lépésről. Az eredmény általán — az első év kezdet­legességét és nehézségét véve tekintetbe — kitűnő, mert (minden fiú 30 lövést tett) az átlagos találás a 4 ik században 75 százalék, az 5 ik században 54 százalek és a 6-ik században 48 százalék volt. Jövőre bizonyára nagyobb lesz a siker. A zászlóalj szervpzeten is tettünk némi módosítást. Egyebekben teljesen az önök kitűnően szerkesztett utasításai szerint jártunk el és pedig kellő sikerrel. Is­kolai életünk minden fázisában a zászlóalj szervezetnél előirt szellemet vezettük be. A gyermek mindenkor, mindenért katonásan jelentkezik, szabályszerű viseletet tanúsít. Vannak napos altisztjeink, kiknek kötelessége a rendre, tisztaságra, ruházatra, feladványok elkészítésére való felügyelet s akik ezekről a tanóra elején rövid sza­vakkal jelentést tesznek s az osztálytanító az esetleges ügyeket rövid 5 pjre alatt elintézni. Délután tanóra végén a naposok jelentkeznek a napiparancsért, melynek (elolvasása után átadják a szolgálatot a következő al­tiszteknek ; 5 perc alatt ez is végbe megy. Ked ves Kartársam ! Az ügyet nem ismerő egyén nem is képzeli mily óriási nevelőhatása van a szervezet­nek a gyermekre; nálunk figyelmezesül elég egy „Vi­gyázz!" szó s az egész osztály órán keresztül csendben, nyugodtan figyel a magyarázatra, mig a tanitó : „Pihenj !"-t nem vezényel. Nem látni köztük piszkos, piszkos ruházatu, vagy rongyos gyermeket, feladványaikat pontosan, rendb.n, tisztán készítik el. Penzumaikra pontosan elkészülve, pontosan jönnek az iskolába s az utcán bárhol illedel­messég, szelídség s szép magatartás jellemzi őket úgy, hogy nemcsak az idegenek, de a helybeli szülők is cso­dálkozásukat fejezik ki a gyermeksereg magaviselete fe­lett. Sok szülő, ki már javito intézetre gondolt, hálát ad az égnek s a zászlóaljak megteremtőinek e kitűnő eszméért, melylyel gyermekeikből egész más lényeket képeztünk, rövid idő alalt és pedig szelídséggel; hisz egesz tanév alatt csupán egy gyermeket kellett néhány órai elzárásra ítélnünk többször elkövetett lopásai miatt. Szorgalmuk is óriásilag fokozódott, ugy hogy még a mult tanévekben a 350—400 gyermekből rendesen elbukott 50—60, e tanévben 21-re szállt le a bukottak száma. Ha más haszna nem volna is, már csak ezen eredmény is elegendő ok arra, hogy az iskolai zászló­aljak hazánk minden iskoláiban felállíttassanak. Nem igaz ám az, hogy a tanitó ezzel nagy munkát vesz a nyakába, lehet talán a szervezés évében, de ott is ka­matostul visszafizetik a tanulok magaviseletükkel, fegyel­mezettségükkel, szorgalmukkal s azzal a nemes verseny­nyel, melylyel iparkodnak az egy, majd a két csillagot kiérdemelni, később azt megbecsülni, hogy le ne fokoz­tassanak. Szóval a tanítónak az iskolában felényire csökken a munkája. Mi ezt éreztük, tapasztaltuk. És hiába, mi is emberek vagyunk s öröm tölti el lelkünket s boldog megelégedes, ha látjuk munkánk eredmenyet, fáradságunk sikerét s jól esik az az elismerés, mit hébe­hoba egyik vagy másik felettestől nyerünk. Mindezeket Önöknek köszönhetjük kedves Kartárs, kik fáradságot nem ismerő buzgalommal készítették el tervezetüket, látlak a szervezéshez, s végezték és végzik azt az úttörő munkát, mely igazán nehéz és elismerés nélküli munka s melynél legfeljebb az nyújthat Önök­nek örömet és elismeré t, ha egy-egy Kartársat, iskolát meghódíthatnak nemes és nemzeti szempontból eléggé meg nem bic^ülhelő eszméjüknek. Mi, hogy önök mint kezdeményezők iránti tiszte­letünket lerójjuk, megfogunk mozgatni minden követ, hogy az „Iskolai Zászlóaljak" Temesmegye összes köz­ségi és állami iskoláiban felállíttassanak rövid pár év alatt. Az erre való közreműködésre már is bírjuk a temesmegyei tanfelügyelőség igéretét s hisszük, hogy az ő hathatós támogatása mellett tervünk győzni log. * * * Matos István igazgató ur levele s benne kifejezett szép siker nagy örömmel töltötte el szivünket. Látva, hogy vadászerdői Kartársaink a szervezet hazafias irá­nyát felismerve, annak megvalósítására s tökeletesbité­sere törekedlek s ugyszólva a mozgalomnak apostolaivá lettek : fölébredt lelkünkben újra a bizalom, hogy ha­zánk lelkesedő és hazafias tanítói, tanügybarátai fölbuz­dulnak s ott is, hol meg ezen ügyben semmit sem tettek, szervezni fogják az iskolai zászlóaljakat. Hiszen, ha előbb a szervezetnek köllségbe nein ke­rülő részeit valósítjuk is meg, a hazafias és erkölcsi neveles terén szép eredményt érünk el, s ha az ered­ményt látja a lakosság, a szervezet többi részenek meg­valósitásara meghozza az anvagi áldozalot. Az iskolai zászlóaljak szervezésére vonatkozó fel­világosítással és az „Utmutatás"-sal készséggel szolgál Kecskeméten az „Iskolai zászlóal ak" szervező-bizottsága. Ualogli Dénes, a szerv. biz. elnöke. Felhivás a nagy közönséghez. A M. V. E. Szabolcsváimegyei osztálya örvende­tesen jelzi, hogy hazafias törekvésében mind több és több oldalról reszesül a kii űzött nemes célhoz méltó támogatásban. Elől járnak e téren az egyesület termé­szetes szövetségesei: a hazafias kereskedők, a kik közül már eddig is szép számmal jelentkeztek „ Védötábla" en­gedélyezése iránti kérelemmel. Egyesületünk a kérvények nagy részét elintézte, az árujegyzékeket és az azokhoz hazainak feltüntetett ipar­cikkeket helyszíni vizsgálat alá vette s elismeréssel iga­zolhatja, hogy kereskedőink buzgalommal törekednek üzleteikből és raktáraikból az idegen cikkek kiküszöbö­lésével a magyar áruknak helyet engedni. A vizsgálatok eredményéhez képest „ Védötdbldk' adatlak ki eddig a következő nyiregyházi kereskedőknek Surányi István fűszer- és vegyes, Ungár Lipót rőfös- és divataru, Eisler Károly cipő- és divatáru, Hoffmann Adolf fűszer- és vegyes, Preis Bertalan posztó, Roscnthal Vilmos fűszer- és vegyes nagykereskedő, Glück Dezső (Ignácz) fűszer- és vegyes nagykereskedő, Nagy Gyula divatáru kereskedő cégek részére. A „ Védőtáblák" már ott is díszelegnek e cégek ki­rakataiban jelezve, hogy ott a mi egyesületi eszménk és törekvésünk átlépte a küszöböket. A hazafias magyar közönség nagybecsű figyelmét ezúton is felhívjuk ez önzetlen kereskedő cégek nemze­ties irányú elhatározására s ajánljuk magyar áruraktáru­kat a fogyasztók bizalmába és támogatásába. Tájékozásul megjegyezzük, hogy a helyzet és a kö­rülmények nehézségeire való tekintettel a felsorolt cégek még mindeddig nincsenek abban a helyzetben, hogy áruraktárukat kizárólag magyar ipartermekekkel lássák el, az egyesület által kiadott s esen üzletekben kifüg­gesztett „Árujegyzékek" azonban bárkinek tájékozást nyújtanak arra nézve, hogy minden egyes üzletben mely cikkek azok, a melyeknek hazai származásáról a hely­színi vizsgálat alapján egyesületünk meggyőződött.

Next

/
Thumbnails
Contents