Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-11 / 10. szám

1906. február 25. N Y I R V I D É K 8-ik szám 5. — Iskola épités Karászban. A Karászban épilendő iskola és tanitói lakás munkái! az elöljáróság felsőbb jóváhagyás reményében 10.597 korona vállalati össze­gért a február 26 án tartott árt jtés alapján Thuroczi József kisvárdai építőmesterre bízta. — Előkelő hölgyek milliói csakis a teljesen ártalmatlan, sem higanyt, sem olmot nem tartalmazó Földes-féle margit-crémet lekinlk a hivatását legtökéle­tesebben szolgáló szépitőszemek. Elragadtatással szólnak hatásáról, mert nemcsak tisztítja, puhává és bársonysimá vá teszi az arcot, hanem fehéríti, frissíti, fiatalja. Etősilő és enyhítő alkatrészeinél fogva mint higiénikus szer is becses. Megvédi az arcot a naptól, széltől, hatását lénye­gesen növeli a margit-szappan és a margit-hölgypor. E'.en elismert legjobb szerek minden gyógytárban kap­hatók, de óvakodni kell utánzatoktól. Postán küld; Földes gyógyszerész Arad. — Jegyzőválasztás. A halálozás folytán meg­üresedett turai körjegyzői állásra a választás holnap lesz a túrái községházánál délelőtt 10 órakor. — A Zoltán-féle csakamájolaj azért örvend oly nagy elterjedésnek, mert tápereje igen nagy s a gyer­mekek valamint felnőttek szívesen veszik be. Páratlan sze különböző gyermekbetegségek elhárítására, mert a gyermekek erejét és ellentálló képességét növeli. Üvegje 2. korona a gyé.gyszertárakbau. — Az egészség fenttartása ós a takarékosság mindnyájunknak annyira fontos, hogy mindenre, a mi e kettői elősegíti, a legnagyobb figyelmet kell fordíta­nunk. Nem lehet azért háziasszonyainknak eléggé ajánlani: a családi asztalra mindég Kathreiner-féle Kneip-maláta kávét szolgáltatni. Ez tisztán elkészítve, vagy nagyobb arányban a babkávéval keverve a kávéital ideálját szol­gáltatatja' melyet senki sem fog többé nélkülözhetni, mihelyt jótékony hatását felismerte. Nagyobb örömmel fogja tapasztalni minden háziasszony, hogy a Kalhieiner használata által nevezetes takarítást lehet elérni. Külö­nösen figyelembe veendő, hogy a babkávé-iz fontos előnyeit csakis a valódi Kathreier bírja a zárt eredeti csomagokban, melyek a Kneipp-páter védjegygyei vannak ellátva. Főleg óvakodjunk a nyitva mérlegelt pörkölt termékektől. Köhögés, rebedtség és elnyálkásodás ellen legbizto­sabb szer az ákácvirágnxéz-cnkorka, amelyet kel­lemes izénél fogva gyermekek is szívesen megesznek. Egjf doboz ára 40 fillér. Kapható egyedül Dr. SZOP­Kö DEZSŐ „Aranysas" gyógyszertárában Nyíregy­házán Pazonyi utca 3. szám. 672—18—15 Gyermek álmok. Irta: Katz Etelka. (Folytatás) Egy jellemes ember azonnal eltávozott volna s nem várja be a találkozást. Nem tettem ! Amilyen szép lány volt, olyan gyönyörű asszony lett belőle ! Nem lepődött meg velem s egész nyugodtan elbe­szélte, hogy a térje egy bánya-mérnök nagyobb meg­bízást kapott valihol az angol gyarmatokban s úgy költöztek Londonba — Boldog? — kérdeztem. Erre a gyöngédtelen kérdésre lehangolt lett s gyor­san válaszolt: — Igen. A férjemnek mindent elmondtam nyíltan. Hallotta volna az a komoly okos ember milyen nyugod­tan végig hallgatott . . . s a megjegyzése néhány szó­ból állott: — Gyermek álmok, a kor betegsége; én nekem soha sem volt ábrándozásokra időm! . . Hallotta volna azt a melegséggel telt szavakat, mikor csintalanul azt kérdeztem : Maga talán nem is szeretett soha ? — Addig mig magát nem ismertem nem! Ez első és u'olsó sze­relem hiheti! — Sok mindent elfecsegtünk egymásnak s ott találkoztam azzal az özvegygyei, kivel azon az emlékezetes estén mulattam ... a legjobb barátnők letlek s mint független gazdag asszony ő is eljött a híres ködös világvárost megtekinteni — Róla keveset beszélek . . . maga még gyer­mek . . . szóval mi nagyon jóba leltünk . . . egy szál­lodában laktunk . . . és . . . együtt mentünk a szín­házba és 8 h napot a legnagyobb boldogságban töltöt­tünk ; a szőkeség, bátyám és többen tudtak erről a viszonyrol s megszakították vele és velem az érintke­zést ... 8 hónap múlva haza kellett jönnöm .... minden héten ír ... én egyre válaszoltam. — Akarja látni a leveleit ? Én a legnagyobu felháborodással utasítottam vissza, ő pedig tovább folytatta: — De ezek aféle lalmi szerelmek voltak .... olvasná annak az asszonynak a síró, könyörgő levelét . . . mindegyik levele legalabb 6—8 oldalas s telve forró vallomásokkal, esküvésekkel. „Vissza követelem szívedet, vissza sírom. Hát feledhetnéd azt, ki feláldozta neked hírnevét ... * — Kérem, kíméljen, ne folytassa — vágtam én közbe. — Ezt rendreutasításnak veszem. Bevallom, nem szép tőlem ez a nyíltság . . hisz maga egy gyrroek . . de ha olvasná csak egy levelét: megvetné. Ostobaság! Vissza sírja, mert követelésről szó sem lehet, — a szí­vem, azt a szívet, amivel a birtokosa nem rendelkezik szabadon, ami őrökre le van kötve egy édes ártatlan gyeimeknek . . . s annak a szívenálam . . . ügye édes Erna, igaz ? — Hogy . . . — Hogy a mi szíveink ki vannak cserélve. — A maga szíve nem tudom hol maradt .... Berlinben-e vagy Londonban ? Az én szívem érintetlen, afölött vagy még nem zúglak, vagy nagyon is elzúgtak a szerelem viharai, de mégis ha azt hiszi, hogy nálam van : én készséggel visszaadom annak a nyöszörgő őnagyságának . . . — Nem akarja talán bebeszélni nekem, — mert a mondottakból azt ertim — hogy vagy meg soha sem szerelett, vagy ha szeretett, úgy az a szerelem megszűnt ? — Bebeszélni nem akarom. Igy van. Komolyan, igazán soha sem szerettem. Erre a szavakra ő ingerült lett. — Ha a maga szerelme nem önzetlen, nem tiszta volt, ment minden számítástól ... s ha m»ga engem nem éppen úgy szeret most, mint egy évvel ezelőtt s ha évekkel ezután is nem úgy fog szeretni mint most: akkor a föld nem forog, az Isten ki állítólag kormá­nyozza a világot soha sem létezett. Esküszöm, hogy szeret, szeretelt, szeretni fog! Kell! Akarom! Elégtételt, fényes elegtételt fogok adni az okozott fájdalmakért . . a könnyükért . ... most egyelőre becsületem int a tar­tózkodásra. Én ki jobban ismerem önmagát, mint maga saját énjét, engem ha a látszat után akar megítélni újabb és újabb csalódások érik ... Az én tetteim nem lehetnek tükrök melyből egyéniségem jellemér* követ­keztetni lehet . . . Istenemre, nem! Másoknál lehet, hogy így van e z- Lássa én olyan dolgokat, mik felett egyes emberek mosolyogva térnek napirendre, a leg­komolyabban veszem. Lesz idő mikor föl leszek ez alól a becsület kötelekek alul szabadítva ... A véletlentől fűgg. Lehet még ma, talán hónapok múlva, talán egy­ket év múlva. Bízzék bennem ! Szerelmünk szentségére könyörgöm! Bízzék bennem! — Ne indulatoskodjék barátom. Jöjjünk rendbe egymással. Elvégre illik, hogy ilyen nyíltságot hasonlóval viszonozzak, Tudja meg, hogy az egész vonzalom csak színjátszás volt . . . — Maga színjátszó ? — Ne szakítson félbe. Nekem egyszerűen tetszett, jobban mondva hízelgett az, hogy elég szeretetre méltó­nak talált. S ha már benne voltam a játékban folytatnom kellett. Ez, hangsúlyozom, csak et volt az oka, hogy leveleire válaszoltam. Azt különben egy pillanatig se higyje, hogy én is a szőke szépség vagyok Szépnek kell ugyan lennem egy kicsit mert olyan válogató ízlésű nem szerethetne mint maga ; ez hiúságomat fokozza . . . . — Édes Ernára nagyon rosz színésznő, a képmu­tatás művészetét nem sajálithatta el . . . s a szavak, csókok hazug érzés állal késztetett nyilatkozatok lettek volna ? — Elröppent s elenyészett „corpus d«li<ti". Igen, hazúgok voltak mind! — Sajátságos Lremtés! nagyobb benne a büsz­keség mint a szerelem. Az a ludat, hogy valaki talán játékot űzött szívével hacsak néhány pillanatig — vagy pár napig is képes olyan elhatározásra bírni mit a meg­fontolás lehet, hogy igen — de a szív semmi esetre sem tanácsolhat. — Meggondolta e milyen következményei lehetnek elhatározásának ? — Semmi következményei. Szívesen gondolok ma­gára — érdek nélkül mindig. De ennél többet ne kíván­jon ! Tegnap utolszor csókolt meg erre én esküszöm! — S az a fanatikus rajongasszerü szerelem mit legutóbbi levelében emiitett megszűnt? — Jól mondta: legutolsó. Nem szűnt raeg mert nem is létezett. Haragosan távozott s én pedig, hogy életemben talán először es ennyit kellett hazudnom és tudja Isten mpnnyit fog kelleni még — hisz ki egyszer le lép az egyenes ösvényről nagyon nehezen tér rá újra — a si­rasban kerestem vigasztalást. — Istenem hát ő is! ó kit a legnemesebb legjelle­mesebb embernek képzeltem s kit élénk fantáziáim se­gélyével a közönséges emberek nivójáin jóval fölül állí­tottam, ő is csak olyan mint más. Óriási ürt éreztem szivemben lelkemben .... Talán a szerelem végkép eltűnt — vagy a puszta szerelem maradt meg és az ihlet elszállott ? Az a szegény, szegény asszony talán most is sír a hűtlenre gondol ki éppen egy órával ezelőtt akarta egy más lénynek föK-ulni a boldogságát .... ki elég önhitt volt azt hinni, hogy nincs női szív ki neki az ellenál­halallannak ne higyjen. Ki, kiismerje aljas gondolkodás­módját és a kiérdemelt megvetésben részesítse . . . hatha csalódom? hátha mégis egy ritka jellemű ember k ;t csak azért nem lehet kiismerni mert hozzá hasonló vagy nincs vagy csak nagyon kevés van ... . Jóságos Isten hát meg mindig szeretem ? Igen, érzem, hogy szenvedelyem csak szívem utolsó dobbanásával szűnik meg ! De büsz­keségemen nem szabad csorbának lenni ! Félre ingadozó kislelküseg! Hat nem esküdött ő meg, hogy szeret nem kell mert ő akarja ? Zsarnoki elbizakodottság. 2 hét múlva jött el a leírtak után. Nincs erőm a köztünk fefolyt párbeszédet naplomban megörökíteni. — Ajánlatot tett, hogy keljünk m#g együtt bol­dogan .... Természetesan visszautasítottam. — Gyáva! sziszegte 0 hangosan. — Ez a kifejezés magára vonatkozhat . . . igen maga gyáva édes barátom; Gyáva! Ezután a jelenet után kerültem őt. Néhány hét múlva találkoztunk Én » legrövidebb feleleteket adtam és ha tehettem el kerültem, hogy beszélnem kelljen. Ahogy a himző ruhámra vollam hajolva nesztelenül a hátam mögé jött és a vállamon keresztül hajolva meg akart csokolni. Természetesen egy arculütéssel előztem meg s komolyan kérdeztem : úgy látszik megfeledkezett eskümről ?! ő pirulva ült vissza a székére fenyegetődzni kezdeti, hogy öngyilkos lesz. Én tréfának vettem állítását és nevettem. No meglássa, hogy meg teszem. Meg kell tennem csak azért is, hogy gyávának ne tartson. — Ha megtenné, épen akkor tartanám és tarthat­nám gyávának! — Mit érintené az magat ? most már látom, hogy soha sem is érintette volna! — Akkor meg nevetséges lenne ha megtenné. Legyen esze barátom ; beláthatja, hogy értem ugyan nem érdemes valami bolondott tenni. Nem válaszolt. Elment. Azóta nem találkoztunk, de biztos forrásból tudom, hogy nem lett öngyilkos. Most valószínűleg Londonban lesz vagy Berlinben van. Eloszlott édes Gyermek álmok !!! 14 hónappal később. Éppen utolsó találkozásunk napjain kolostorba megyek sok-sok le rásra méltatlan viszonttagság ulán. Sokszor megsiratott boldog gyermek álmok ! Vége. KÖZGAZDASÁGÉ. A trágya alászántása. A gazdák nézete eltérő arra nézve, hogy mi czélszerübb: a trágyát az első szántással mélyen alászántani és a má­sodik szántást némi sakélyre, vagy pedig a trágyát az első szántással sekilyen alászántani és a második szán­tást venni mélyre. A trágyát mélyen alászántani nem helyes és pedig azért nem, mert a mélyen alászántott trágya, miután elég levegő nem tud hozzáférni, nagyon csekely hátast tud kifejteni. A trágya inkább elszenese­sedik és padig annál nagyobb mértékben, minél mé­mélyebbsn szánta 1 ik alá. A nehéz kötött talajon ez okból nem lesz czélszerü a trágyát 12 emnél melyebben alá­szántani Olyan gaodaságokban, a hol kevés az igaerő, ezen helytelenítendő eljárást alkalnnzzák. A trágyát sekélyen alászán'ani és később megadni a mélyebb szán­tást helyesebb. Ezen eij írás mellett a trágya kihordás után azonnal szétteregettetik és sekélyen alászántatik, a szántás mélysége mindig a talaj kötöttsége szerint kell, hogy igazodjék. M nél korábban végzi a gazdi ezen mun­kál annál jobb, mert a talaj kisziradisa e által tete­mesen mérsékeltetik; a trágya hordása pedig hamarább veszi kezdetét, a gyomirtás is nagyobb mirvü. E'.en trágya alászantási módon egyik másik káros állat irlása is előmozdittatik. Ha a trágya alászán'ása ulán néhány hét múlva a tarló kizöldül, a larló mélyen megszánta­tik és ezel a trágya is eloszlik az egész szántott rét­egben és az elvetett magból fejlődő növény mindig ele­gendő táplálékot talál. Ha az isláló-trágN ával kapcso­latosan műtrágyákat is alkalmazunk, azok hatása is kedvezőbb lesz a trágyának ez utóbb leirt módon való alászántása. Tehát ha az istállótrágya alászántásá­nak mélységéről van a szó azt mondhatjuk, hogy leghe­lyesebb eljárás, ha a trágyát sekélyen szántjuk alá. A kötött talajok mfveléséró'l. A kötött talajok miveléséről és és különösen értékéről a vélemények meglehetősen eltérők. A kultúr talajok közCtt a kötött talajok is megfelelő értékkel bírnak és megfelelő terméseket adnak, ha azok helyesen vannak művelve, ha azok kellő kulturállápotban tartatnak. Mi­után pedig ez nem könnyó bolog a kötött tal.ijoknál, azért is erdekes L. szlavóniai bérlőnek ez irányban szer­zett tapasztalata. A kötött talajokat a feket ugarai jó kulturállapotba hozhatjuk és hacsak nincsen kizsarolva igen jó terméseket is szolgál'at ai. Miután azonban ugart ma már kevés gazdaságban tartanak, azért más módon kell a talaj jó kulluralapotat biztosítani. Ezen olyan módon lehetséges segíteni, ha az illető területet a kul­túrnövény ulán, tehát az aratás után a tarlót azonnal leszántjuk, akár beveljük ugyanazon év őszán, akár nem. Mert ha a kötött anyag mindjár aratás után felszántalik. akkor már egész nyáron át omlik és bomlanak benne a szerves alkatáeszek. A talajrészecskek jobban apró­zódnak és az őszi szánlás nem szaggat fel túlnagy rögöket, tehát a fagy omlasztó hatása is és a talaj ter­mékenysége is nagyobb lesz. Azáltal hogy a talaj felső rétege lazítva van, a talajban levő nedvesség elpárolgása meg van gátolva, az esővíz a talajba szivároghat és a talaj felső rétege az őszi szántásig jól beérik. Az ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents