Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-05 / 9/a szám - Rendkívüli kiadás

XXVII. évfolyam. Rendkívüli kiadás. 9. a) szám. Nyíregyháza, 1906. márczius 5. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: A z előfizetési pénzek, megrendelések s a A Up szellemi részét képező tiildemények, | Hirdetési dijak: rostán vagy helyten házhoz hordva ; szétküldése tárgyában leendő felszó- * alatt kéretne, bekaldem , Minden négysser hasábzott petit sor egysier Egész évre 8 korona. l a ml áso k J 6ba Ele k kiadó-tulajdonos w J^®? 1® l6a l6Te,9k 0" k l8inert kezekto 1 ; kö^ae U fillér; többazöri közlés eaetében 8 fill Félévre 4 , kónvvnvomdá iához iskola-utcza 8 wám ">gaatat,nait el. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér évrp 2 Kony vnyomuajanoz íssoia utcza a. szam A kéziratok csak vilásos kívánatra a az Apró hirdetések 10 szói g4o fii.,minden további szó iNegyed_evre^ ^^ • — (Janoszky ház) intézeaddk. 1 illető költségére küldetnek visaza. -i fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Általános Tudósító és GrUnman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. Emlékezetes közgyűlés! Szabolcsvármegye díszes székházának nagy­termében sokáig emlékezetben maradó rendkívüli közgyűlésre jöttek össze e hó 5-dikén a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai, valószínű, hogy hosszú vagy rövid időre-e, ki tudná megmondani mi van nemzetünk sorsáról megirva a csillagokban — egyelőre utoljára. A nagy terem teljesen megtelt az összesereg­lett bizottmányi tagokkal s a karzat előkelő hölgy­közönséggel. Kevéssel 10 óra után megszólalt az elnöki csengetyű s Mikecz Dezső főjegyző, jelezve, hogy a vármegye főispánja szabadságon távol van, az alispán pedig a tárgysorozat 2-ik pontjánál sze­mélyesen érdekelve lévén, annak letárgyalásáig őt hízta meg a tanácskozás vezetésével, a közgyűlést a következő, többször zajos éljenzéssel megsza­kított beszéddel nyitotta meg: Teki ilOVLCÜ VOl i ViiyliHLuaagi UiZULisUgi AÜZ­gyűlés! Midőn Szabolcsvármegye mai rendkívüli köz­gyűlésére egybegyűlt bizottsági tagokat szívélyesen üdvözlöm, egyúttal bejelentem, hogy báró Feilitzsch Berthold, főispán úr hosszabb szabadságra távo­zása miatt nem elnökölhet, az alispán úr pedig addig, míg a tárgysorozat 2-ik tétele alá felvett és az 0 személyét érintő ügy le nem targyalta­lik, engem mint törvényes helyettesét bízott meg az elnöki teendők végzésével. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a napirend megkezdése előtt az elnöki székből néhány kijelentést, tegyek. Mindenek előtt jelezni kivánom, hogy a jelen közgyűlés a tekintetes törvényhatóság ama ren­delkezésével szemben, hogy minden hó 10-ikén tartassák közgyűlés, előbbre tűzetett ki azért, mert a jelenlegi szomorú idők egymást gyorsan követő eseményei között az alkotmányvédő szű­kebb körű bizottság is, osztva az alispán úr fel­fogását, helyesebbnek tartotta, ha mielőbb mód nyujtatik a törvényhatóságnak a napirendre tűzött kérdésekben határozni, és mert tudtuk azt, hogy mindaddig, míg báró Feilitzsch Berlhold főispán úr hivatalából el nem távozik, a közgyűlés össze­hívása akadályokba nem ütközik. A mai közgyűlésre kibocsátott tárgysorozat maga egy jellemző okmánya marad sok vészen Viharon átment nemzetünk történelme legutolsó napjainak. Szabolcsvármegye választolt tisztikara, mely vármegyéjét tehetségéhez, erejéhez mérten híven igyekezett szolgálni, távozni szándékszik helyéről. Távoznia kell, mert lelkiismeretével meg­győződésével össze nem egyeztetheti, hogy tovább szolgáljon egy olyan uralom alatt, mely alkotmá­nyunk biztosítékait egymásután löki félre, a közsza­badságot bilincsekbe verni igyekszik. Távoznia kell, mert iine már több törvényhatóság önkormány­zati joga fel van lüggesztve és kilátásunk van reá, hogy ez nálunk is bekövetkezik; már pedig valamint egy földi lény sem élhet akkor, ha az éltető levegő tőle megvonatik, úgy nem nélkülöz­hetjük mi, választott vármegyei tisztviselők a tör­vényhatósági autonomia légkörét egy percre sem A vármegyei önkormányzatnak idáig tapasztalt korlátozása, és jövőben majdnem bizonyosra vehető felfüggesztése azon sajnos kényszerhelyzet elé állitotta a tisztikart, hogy be kellett látnia, mi­szerint ily körülmények között szeretett várme­gyénknek hasznos szolgálatokat nem tehet, javát elő nem mozdíthatja. iiim... ,ui» Nem lévén tehát kilátás arra, hogy hosszabb ideig megmaradhassunk vármegyénk szolgálatában, elhatároztuk, hógy megbízatásunkat , megbízóink kezébe visszaadjuk, s amidőn azt fájó szívvel, könnyes szemekkel tesszük, egyúttal biztosítjuk a törvényhatóságot, hogy mindenkor büszkeséggel fogunk azon időkre visszatekinteni, midőn szeren­csések voltunk Szabolcsvárni' gye törvényható­ságának szolgálatában állani. Még egyel jegyzek meg, tekintetes törvény­hatóság. Ez az, hogy azon tisztviselő társaink, kik részint nyugdíjjogosultság hiánya, részint magánviszonyok következtében állásaikat egyelőre megtartják, el vannak határozva, hogy a kormány­nak törvénybe ütköző rendeleteit nem fogják végrehajtani s a kiküldendő kormánybiztost tör­vényes közegnek el nem ismerik, rendeleteit nem teljesitik. Ezek után kérve a magyarok Istenét, hogy e sokat szenvfiíieít, bazárM és npmzpfxől a .mai idők fojtó ködének sötétségét oszlassa el és egy szebb jövőt virasszon reánk, a rendkívüli köz­gyűlést ezennel megnyitom, és kérem, hogy a tárgysorozatot elintézés alá venni méltóztassék. Az éljenzés lecsendesedése után Bory Béla, nemzeti ellenállásunk küzdel­meinek vezérharczosa jelentkezett szólásra, s a következő beszédet mondotta: Midőn az elnöki kijelentésekhez hozzászólani bátor vagyok, kapcsolatosan kell foglalkoznom azzal, hogy a törvénytelen és alkotmányellenei kormány, amely létezését nem a nemzet akara­tából, nem a parlament többségéből merítette, átkos munkáját betetézte azzal, hogy a vármegyék­ben a nemzeti ellenállásnak hazaíias törekvéseit az abszolutizmus eszközeivel elfojtsa, azon vár­megyéknek hazafias törekvéseit, amelyek a leg­válságosabb időkben is az alkotmányos jogrend védbástyái voltak mindenkoron. Sőt tovább megyek, ezen úgynevezett minisz­térium ajánlatával, beleegyezésével történt az országgyűlésnek feloszlatása minden törvényes formák mellőzésével, katonai királyi biztos kikül­désével, katonai karhatalommal; ezen ügyvezető kormány hozzájárulásával, az országgyűlés ratifi­kálása nélkül köttettek meg újólag a lejárt vám­szerződések ; ezen kormányjavaslatára a vármegyék autonomikus jogainak letörése czéljából neveztet­nek ki a királyi biztosok, amely intézményt tör­vényeink most már nem ismerik. Mind ezen törvénytelenségek ellen nemcsak én, de úgy va­gyok meggyőződve, Szabolcsvármegye törvény­hatósági bizottságának minden egyes tagja tilta­kozunk és ez ellen óvást emelünk! Amely kormány ily eszközökhöz nyúlni elég vakmerő, az lehet egy nyerészkedési egyesület, lehet egy közkereseti társaság, vagy lehet akármi egyéb, de nem lehet egy törvényes, alkotmányos felelős magyar minisztérium. És én nem csodálkozom, hogy Szabolcsvár­megye hazafias tisztikara ily körülmények között a tevékenység teréről visszavouul, mert nem ta­láltatik ezen tisztikar között egy sem, aki a maj­dan beplántált stréber alakokkal a solidaritást vállalná, nem találtatik egy sem, aki azokat kar­társainak elösmerné, nem találtatik egy sem, aki az elnöki székbe beültetett királyi biztosnak tör­vénytelen rendelkezéseit végrehajtaná. És ez lévén visszavonulásuknak oka, ezen ténykedésükkel egyszersmind beigazolták nemcsak hazafiságukat, de beigazolták Magyarország alkotmányos törvé­nyeinek feltétlen tiszteletben tartását is. Valószínűleg Szabolcsvármegye tisztikarával hivatalos téren, itt e zöld asztalnál egyhamar nem lesz alkalmunk találkozhatni, azon tisztikar­ral, amely úgy a hivatalos, valamint a társadalmi téren évek hosszú során tiszteletünket, becsülé­sünket és ez a helyes kifejezés, szeretetünket tel­jes mértékben kivívta, kiérdemelte. Tudom, hi­szem. sőt beleképzelem magam a tisztikar érzü­letébe, hogy ezen vármegye közönségétől, ezen zöld asztaltól, a megszokott hivatalos munkakör­től nehezére esik a megválás, — de biztosíthatom Szabolcsvármegye tisztikarát, hogy ez a mi ré­szünkről, Szabolcsvármegye közönsége részéről hatványozva áll és ezen tisztikarral történt érintkezésünk emlékét őrizni fogjuk minden­koron. Szabolcsvármegye tisztikarának ezen el­határozásával szemben kell, hogy nemcsak Sza­bolcsvármegye törvényhatósági bizottsága, nemcsak ezen varmegye nagyközönsége, de az egész nem­zet mélyen meghajoljon, és ezen ünnepélyes pilla­natban tegyünk szent fogadalmat arra nézve, hogy az alkotmányos jogrend helyreálltával mind­azokat, akiket egy időre kénytelenek vagyunk nélkülözni, amidőn módunkban lesz, vissza­helyezzük. Hogy pedig még a jövő nemzedék is Szabolcs­vármegye tisztikarának hazafias ténykedéséből pél­dát és okulást meríthessen, a következő indítványt teszem: Mondja ki Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága, hogy ezen vármegye megválasztott tisztikarának, a mai napon kifejezésre jutott azon ténykedésével szemben, hogy ez idő szerint a vármegyei önkormányzaton rést ütött absolu­tizmus korszakában telt ama kijelentésére, hogy eddig viselt tisztségeiről visszavonul és ez által a törvénytelenségek elkövetésére segédkezést nem nyújt, ezen példás, hazafias és önfeláldozó maga­tartását nemcsak teljes helyesléssel fogadja és a legnagyobb fokú elismerését nyilvánítja, de kötelezőleg kijelenti egyszersmind, hogy az alkolmányos jogrend helyreáltával Szabolcsvár­megye közönsége becsületbeli kötelességének ösmerendi mindazokat, akik ezen tisztikar sorai­ból a közügyek szolgálatára testi és szellemi erejök teljes épségében vállalkozni még hajlandók lesznek, eddigi tisztségeikbe visszahelyezi. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkese­déssel elfogadván, clr. Meskó László kérdést intézett az elnöklő főjegyzőhöz az iránt, hogy a szabadságolt főispán törvényes helyettesítése iránt a kormány részéről történt-e intézkedés? Mikecz Dezső főjegyző e kérdésre vála­szolva tudatta, hogy az alispánnak a főispán sza­badságoltatásáról annyiban van tudomása, hogy a főispán úr ezt az alispánnal szóbelileg tudatta. A főispánnak az alispán által való törvényszerinti helyettesítése iránt azonban a kormány semmi intézkedést ez ideig nem tett. Dr. Meskó Liszló indítványára a közgyű­lés Mikecz Dezső főjegyző és Bory Béla el­hangzott beszédeit egész terjedelműkben a köz­gyűlésről fölveendő jegyzőkönyvbe fölvenni ha­tározta. Dr. Kauzsay Ödön aljegyző felolvasta ez­után Szikszay Pál alispánnak a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez nyugdíjaztatása iránt inté­zet következő kérvényét:

Next

/
Thumbnails
Contents