Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-06-10 / 23. szám

^ 23-ik szám. NYIRVIDÉK 1906. junius 10. 2>, reményteljes, gyönyörködő szemekkel néztem a világot, az életet, az embereket és a szabadság és egyenlőség után törekedtem és elvül kitűztem, miszerint személyemmel és összes erőmmel a közönség akarata 1 gfelsőbb vezérletének alávetem, hogy azt, amiről a társadalomba lépteinkor lemondottam, mint az egésznek egyik része visszanyerjem. És ha most öregek szokása szerint szemüvegen át visszatekintek a múltra, az emlékezet szeiid gilambja nyugodtan röpköd emlekrő,-emlékre ; enyhül-t es megnyugvás tölti el egész valómat. Mint künn a természetben, úgy bensőmben is a tél uralg immár, de nem az a kegyetlen dermesztő tél, mely megfagyasztja az élet gyönge virágait, hanem az a másik, mely pihenést nyújt a fáradt természetnek, enyhülest, vigasztalást az ellankadt keheinek. Gyakran megesik az életben, hogy valakinek működését félreismerik, nevehez a szánakozó kicsinylést fűzik, sőt halála után is csak évtizedekkel adják meg neki az elismerést. Egyébiránt az emberek életében a végleges célt érés csak illúzió. A cél, mely távolból nézve oly csábító, oly csillogó, ha eléretett, elveszti bűvös vonzerejét és újra fényesebb, magasabb célra törekszünk. Az élet szüntelen törekvés egy magasabb cél felé; a megnyugvás, vesztegetés, megpih -nés, lemondás már kezdő halál. De felnunlhet-e az emberi megátalkodottság, kötelmeink teljesítésétől P Hiszen már a régi kor bölcse (Seneca) mondá, hogy magok az Ltenek legnagyobb kedvteléssel tekintenek a küzdő férfiúra, ki nemcsak sorsa részei ellen vív, hanem kemény és diadalmas harcot áll benső világa lázadó hatalmaival is. Példájuk tanít tűrni csüggedetlenül, munkálni másokért önzetlenül, s annak érzetében találni nemes k háboritást, hanem édes jutalmat is, hogy egy magasabb szellemvilág harcosaivá szentelteténk. Ez önérzet és mtggyőződés ereje veszi el fullánkját a tövisekn k, melyekből nem egyszer font koszorút a választottak fejére hálátlanság vagy félreismerés; ez ringatja lelkemet a mostoha jelen légkörében, messze jövendők derengésével, vagy a múlt idő azon tanulságaval, hogy a s;.ellem működése örök és halhatatlan. Risztéit Hölgyeim és Uraiig! JSzelőtt 25 évvel a kezdet nehézségeivel küzdöttem, szerény helyzetből kiindulva raég is folytonos haladás, emelkedés erzetével bírtam, most néha oly érzés száll meg, mintha a föld alattam inogna és én sülyedni kezdenék. Mint jövevény tagtársaim birodalma által e helyre emelve találom magamat, ahol annyi jeles férfiú — csak halottjainkat amlitem — Id. Vay István, dr. Boldizsár Imre, Szálkái Emil, Mandel Eduáid, Schveiczer Géza, Csákány Győző — részint mint elnök, részint mint tisztviselői e humánus egylet fejvirágoztalá^a körül közreműködtek. Érdekeiknek íénykoszorujából egy-egy SUgár az £n nevemre ís esett, ép meggyőződésem, hogy ez érdemem fölötti megtiszteltetés, épen megnevezett jelesek emléke iránti kegyeletnek és annak köszönhetem, hogy munkatársuk, sőt, büszkeséggel mondom, személyes barátjok vultam több évtizeden keresztül. Ez elhunyt mestereim és dicső barálaim, kiknek körében én is gyengébb erőmhöz képest működni igyekeztem, lankadatlan erővel és kitartással küzdöltek az emberiség legszentebb érdekei mellett. A villám a felmagasió csúcsokat szokta sújtani, a kérlelhetetlen halál e dicsőket idő előtt elragadván, engemet itt felejtett. A régi jó időkről szolok, nem gúnyos értelemben mint raott divat és szokás, hanem teljes meggyőződésből. Hiszen az egylet vezető férfiainak és nőinek iránya és törekvese a folytonos emelkedés korszaka volt. Néhai id. Vay István volt főszolgabíró 1§81. évben alakította az egyletet és a közgyűlés akkoron : Id. Vay Jstvánt és özv. Szeles Áronnét társelnököknek, Mikolay Lajosnét pénztárnoknak, dr. Boldizsár lmret orvosnak, Balogh Ferenczetjegyzőnek, dr. Boldizsár Imiénél, Vozáry Rezsőnét, Bogáthy Józsefnét, Gencsy Albertnél, Bay fereneznét, Mandel JCduardnét, dr. Szende Adolínet, Mandel Lászlónet, Márkus Antalt, Mandel Eduárdot, Vozáry Rezsőt, Schveiczer Gézát választmányi tagoknak választolta meg. A bekövetkezett halálozások folytán 189 . évben tartott közgyűlésen a választmány újra alakult és megválasztanak: Vay István most már nyugalmazott főszolgabíró és Mikolay Lajosné társelnököknek, dr. Boldizsár Imréné és Csákányi Qyő/.ő társalelnököknek, Balogh Fe refic^ jegyzőnek, Szálkái Emil pénztárnoknak, dr. Boldizsár Imre orvosnak, Deme Ignácz ügyvédnek és Gencsy Albertné, Bo

ráihy Józsefné, Buday Gyuláné, Orosz Miklósné, Mandel Dezsőné, Vozáry Rezsőné, Mandel Béiáné, özv. Jármy Elekné, Vay Jánosné, Szilágyi Béla, Várallyai Ferencz, Truszka Ltván, Rácz Bertalan, Péchy Bela, Tatos Lajos, Máikus Antal és Hatvani Pal választmányi tagoknak. Azóta fájdalom elhaltak: Id Vay István, özvegy Széles Áionné, dr. Boldizsár Imre, Schveiczer Géza. Szálkái Emil, Csákányi Győző, Mandel Eduárd, Mandel Eduárdné, Orosz Miklósné, Szilágyi Béla és Rácz Bertalan. Elhunyt jeleseink, migukat egészen az örök igaz, jó és szép szolgálatára szentelvén, mind nesetre méltók arra, hogy az utókor ne csak elismeréssel adózzék emléküknek, hanem szent örök égül tekintse munkáikat és példájukat egyaránt. Az 1900. évben tartott közgyűlésen, részint elköltözés, részint elh dálozás miitt a vahsztmány ujon alakult és megválasztattak. Hahnel Ferencz és Hühnel Ferenczné társ elnöknek, dr. Leövey Elek, dr. Leövey Elekne és özv. Szálkái Emiiné társ alelnököknek, Balogh Ferencz jegyzőnek, Deme Ignácz ügyvédnek, időközben dr. Kulcsár Barna bás orvosnak, Boldizsár Imre pénztárnoknak, Balogh Ferenczné, Farkas Bertalan, Hitter Lajos, Hitter Lajosné, Nemes Bela, Nemes Bélané, Mandel Józsefné, Szabó Lajos, Szabó Lajosné, Mandel Béláné, özv. dr. Szende Adolfné, Mandel Dezső, Mandel Dezsőné, Baner Lipót, Baner Lipótné, dr. Róth Izsóné, Mandel Ödönné választmányi tagoknak. Ez a választmány mai napig is működik. A tagok száma 1883. évben legtöbb volt 148, — még ma a legkevesebb alig 50. Az egyletnek van 46 állandó tagja kik egyszer s mindenkorra 20—20 koronát befizetlek s ezen összeg 920 korona a központi pénztárba küldettek be. Azon kívül az egyes tagsági dijakból a központot illető hanyadból beküldetett 954 korona 58 fillér. — Ágy alapítványra az „Erzsébet" kórházban befizetünk 2000 koronát. Néhai Erzsébet királyné emlék szoborra 100 koronát. Szegények felsegélyezésére kiadtunk 3244 kor. 16 fillért. Ez idő szerint az egylet vagyona 1536 kor. 65 fillér. Megemlítésre méltónak tarlom, hogy az egylet emberbaráti kö'elességét nemcsak a jótékonyság terén gyakorolta, hanem tanácsokkal és támogatással szolgált ott is, hol mások azt kivihetetlennek tartották. Az egylet beteg tagjait kik hozzá fordultak ágy alapítványnak alapján és ha ez be is volt töltve kérelmünkre az Erzsébet korházba felvétette teljesen ingyeneseknek vagy csekély 70 kr. napidíj fizetés mellett. Az egylet már három éven át felsőbb iskolákban járó szegény tánulókat évenként 200 korona segélyben részesít, és ez' n segélyt mint alapítványt á'landósitani óhajtja. Mennyivel örvendete^ebb és kedvesebb ha élő jeleseinkről megeml kezhetünk. Mikoloy Lijosné, özv. Boldizsár Imréné és Vay István 1900. évben az egylet elnökségéről lemondottak. Akkoron a közgyűlés érdemeiket jegyzőkönyvileg megörökíteni és arról írásban értesíteni határozta. A rni meg is történt. De én aki velük ezen egylet érdekében közreműködtem s ismerem oda adó nemes lelkünket a közgyűlés elé vagyok bátor terjeszteni, hogy élő jeleseinkről ne fetedkezzünk meg és ma újra örökítsük meg jegyzőkönyvileg nevüket és jótékony működéseiket. Mé yen t. hölgyeim és uraim! Tettre készen vagy elfáradva, de járjuk az élet utait. Jókedvvel és lankadtan kötelességeket kell teljesítenünk, míg a vállunkon hordott keresztet odalűzik sírunk fölé, hogy alatta megpihenjünk. És módunkban áll a választás, hogy szeretet

1 el, tisztelel tel környezve, tökéletes lelki harmóniával vagy békületlen szívvel jussunk-e el a célig? És csak tőlünk függ, hogy erényeinknek lehessenek csak ellenségei; erényeinkkel győzzük le, nyerjük meg őket. Elfogult lélekkel és hanggal fejezem De jelentésemet azon kérelemmel, hogy működjünk vállvetve, vallási és politikai tekinteteket félretéve az irányban, hogy szegény nemzetünknek, hazánknak ne csak vérünkkel, hanem életünkkel is használjunk és közös elhatározásai szolgáljunk. Névmagyarosítás. Magyarsző. Kevés helyet szentelhetünk annak, a mit e két szó alatt elmondhatnánk s mondanunk kellene a nélkül, hogy bennünket a sovinizmus erőszakoskodásának vádja illethetne. Ha valaha ugy most időszerű annak vizsgál si, hogy a névmagyarosítás és magyarszó előbbre vitelében megtetle e társadalmunk kötelességét? Bármilyen engedékenyek, báimennyire elnökök akarnánk ís lenni azon reményben, hogy a mi késik, a?, nem múlik, mégis kénytelenek vagyunk inegál'apitani, hogy társadalmunk egyes részei, a kik p.dig számot tarlanak a magyar névre, sőt arra is, hogy igaz, minden izében való magyaroknak tekinttessenek, mulasztást követtek el, vagy — enyhébben szólva — hátralékban vannak. A budapesti közlöny nip nap után tömeges névmagyarosítást hoz és sajnos e névmagyarosítások között nyiregyházi lako§ a? elmúlt 1905. évben csak 5 izben tordul elő. Egy ilyen nagy lélek számú és igen igen sok idegen hangzású, sőt egyenesen német nevü honpolgárral rendelkező városban, mint Nyíregyháza, most a mindent migyarilani, magyairá tenni törekves időszakában csupán 5 egyén lett nevéban magyarrá! Kereskedőink; Wirtschefterék, Ungárék, Kleinék, Hoffmannék,Blumbergék,Frischék, Manheimerék, Schvarczék stb. stb., — a kik pedig meggyőződjünk szerint m ndnyájan jó hazafiak, a kikkel a nemzeti küzdelem porondján volt alkalmunk találkozhatni s a kiknek — ha telyesen magyaroknak akarják magukat tekinttetni, nem szabad az csztrakokra s a koronázatlan J zsef császárra emlékeztető német nevet tovább viselniök, — még mindig a régi firma alatt szerepeinek mint kereskedők, mint magán emberek. Pedig a saját jól felfogott érdekük az volna, hogy névben, névvel való megjelenésükben is magyarok legyenek. Talán attól félnek, hogy a magyar vérből, magyar léttorrá-ból táplálkozó osztrák megharagszik, ha ők is a keieskedők nevükben is magyarokka lesznek s ez által is erősbitik a magyar vezér szerepet a monarkia államaiban ?! Ne féljenek a kereskedők I Ausztria tizenkettedik óraja ütött. Lehet mindenki nyíltan: névben és szóban magyar, az osztrák ezért soha rajtuk bosszút nem állhat. Nagy és a viszonyokkal ismerős diplomaták a napokban is tettek nyilatkozatot, hogy közel van óraja a M igyarország vez '-r szerepének, a mire akor már megérett, cs.<k nekünk kell resen lenni s a történelmi pillanatot felhas/nalni s közzüiünk az osztrákot pártoló legcsekelyebb árnya'atot is kiirtani, mindenütt, minden vonalon, szóban, névben, tettben, — sőt a lelkünk mélyén nyugvó gondolatban is csak a magyart hagyni érvényesülni s mindent, ami nem magyar, kizárni közzü:ünk. A harcot ineg kell vivni ! Ne legyen közöttünk magát magyar hazafinak nevező osztrákra emlékeztető idegen hangzású név ! Ne hagyja el ajkunkat csak magyar szn! Ma is igaz a közmondás: Nyelveben él a nemzet! S mi élni akaiunk. Igaz, hogy a hibás közfelfogás szerint művelt cm ber csak egy nyelvet, nem beszélhet, de az igazi sovén magyar most az átalakulások e nagy pillanatában, a minek elementáris, erő fel való kitörését a gyűlölt szom szédnal latjuk — tuLeszi magát az axiómán s megtagadja, hogy tud mis nyelvet, mint a zengzetes, kellemes magyar nyelvet. A német nyelv és német családi nevek kizárása ne jelenlsen német ellenest, hanem csupán osztrák ellenest s ha félre tolta a magyar a haladását, nemzeti érvényesülését, a magyar nemzeti állam kifejlődését gátló Ausztriát, akkor lehetünk a németekkel, mint teljesen önjogu íüggetlen, magyar nemzeti állani, a . • i j szomszédi viszonyban, sőt barátságban is, a mikorra, ha kitartunk, az uralkodó dynasztia is magyarrá alakul át s ki esik Ausztria kezéből ez az egy básis is, a mire vezető szerepét a monarkiában alapíthatta. Ragadjuk meg az alkalmat, használjuk fel a kedvező időket s Magyarországunknak minden irányhoz való erős kifejezésével s érvényre juttatásával, nemzetiségünknek szóban, nyelvben, neveken s mindenben való kidomboritásával, kimutatásával s előtérbe helyezésével mo,t kard és fegyver nélkül kivívhatjuk azt, a miért őseink az előccalározásokat, a bevezető harcokat buzogánnyal, fegyverrekkel hősiesen vívták meg s fenttartva, megőrizve a magyar nevet, annak prestizsét, biztositolták az államalkotó és fenttartó magyar nemzet resztre az országot és a hatalmas nemzeli állammá létei jogosultságát. Magy ar mivoltunk kidomboritásánál s annak a romlatlan gyermek lélekbe, szívbe való bevitelénél vegyes felelősségteljes feladat vár a tanítókra és tanárokra, hogy tökéletes: névben, lélekben, gondolkozásban, tettben magyar ifjúságot neveljenek. Ne sajnálják azért a gyermekek oktatására hivatottak az idői, a fáradságot. Vegyék ki a nemzeti kialakulásunkért folytatott harcból osztály részüket ők is. Éljenek és cselekedjenek ugy, hogy a tanítványoknak jó példái szolgáltassanak s a külszín kedvéért tegyenek félre minden előítéletet, minden feleslrges konzervatismust s tegyék nevüket is magyarrá. Nem soroljuk fel a nyíregyházi lanitók és tanárok neveit, de kérjük őket, hogy idegen hangzású neveik megmagyarosításával is mutassák meg, hogy teljesen magyarok s ha a magyar nemzeli symbolumát, a .tulipánt" feltűzik s annak méltó harcosai akarnak lenni, legyenek nevükben is magyarok, a mit reméljük, a társadalom többi lagj ii is követni fognak. Dr. Kovács Miklós. TAN ÜGY. Értesítés. A nyíregyházi kereskedő tanoncz-iskolaban az évzáró vizsgálat junius hó 17 -én délután 2 órától a központi ág. h. ev. népiskolában a II-ik fiúosztály tantermében fog megtartatni. Miről a t. főnökök, valamint a tanügybarátok tisztelettel értesíttetnek. Nyíregyháza, 1906. junius G. Ruhmann Andor, igazgató-tanító. Értesítés. A nyíregyházi ág. hitv. evang népiskolák tanulóinak évzáró vizsgálatai 1906. évi junius hó 17-től junius hó 25 ig bezárólag a következő sorrendben tartatnak meg: Június 17-én d. u. 3—4-ig templomi együttes énekvizsga. Június 18-án d. e. 8—10-ig a központi IV. fiúosztályé : Ruhmann Andor tanitó vez. alatt. Június 18-án d. e. 10—12-ig az Újtelek tanyai iskoláé : Stoll Ernő tanító vezetése alatt. Június 18-án d. u. 2—4-ig a Nádasi tanyai iskoláé: Tolnai Pál tanitó vezetése alatt. Június 18-án d. u. 4—6-ig a Bálint tanyai iskoláé : Neumann Jenő tanitó vez alatt. Június 19-én d. e. 8—10-ig a Sóskút tanyai iskoláé : Ország Gábor tanitó vez. alatt. Június 19-én d. e. 10—12-ig a Mandi tanyai iskoláé: Aczél Sándor tanitó vez. alatt. Júniús 19-én d. u. 2—4-ig a Sípos tanyai iskoláé: Scholcz Ottó tanitó vez. alatt. Június 19-én d. u. 4—6-ig a Halmos tanyai iskoláé : Bercsényi Pál tanitó vezetése alatt. Június 20-án d. e. 8—10-ig az Antal tanyai iskoláé : Kiss István tanitó vezetése alatt. Június 20-án d. e. 10—12-ig a Benkő tanyai iskoláé: Droppa Ede tanitó vezetése alatt. Június 20-án d. u. 2—4-ig a Súlyán tanyai iskoláé: Kubinyi Tivadar tanitó vez. alatt. Június 21-én d. e. 8—10-ig a központi V—VI. fiúosztályé: Stoffan Lajos tanitó vezetése alatl. Június 21-én d. e. 10—12-ig a közpoti III. b) leányasztályó: Boczkó Lajos tanitó vezetése alatt. " Június 21-én d. u. 2—4-ig a központi I. leányosztályé : Schőn Dániel tanitó vezetése alatt. Június 21-én d. u. 4—6-ig a központi II. fiúosztályé: Ozvald József tanitó vezetése alatt. Június 22-én d. e. 8—10-ig a központi IV. leányosztályé: Kubacska István tanitó vez. alatt. Június 22-én d. e. 10—12-ig a központi III. a) leányosztályé: Nandrássy Aurél tanító vezetése alatt. Június 22-én d. u. 2—4-ig a Körte-útcai I - II. vegyes osztályé: Fazekas János tanitó vezetése alatt. Június 22-én d. u. 4 6-ig a Nádor-útcai I—II. vegyes osztályé: Pataky Lajos tanitó vezetése alatt. Június 23-án d. e. 8—10-ig a központi V—VI. leányosztályé : Rúzsa Endre tanító vezetése alatt. Június 23-án d. e. 10—12-ig a központi III. b) fiúosztályé: Srniczer Ágoston tanitó vez. alatt. Június 23-án d. u. 2—-4-ig a központi II. leányosztályé : Prisztavka Lajos tanitó vezetése alatt. Június 23-án d. u. 4—6-ig a Buza-téri I—II. vegyes osztályé: Petrikovics Pál tanitó vezetése alatt. Június 25-én d. e. 8— 10-ig a központi III. a) fiúosztályé : Mácsánszky Lajos tanitó vez. alatt. Június 25-én d. e. 10 - 12-ig a központi I. fiúosztályé: Béler Gusztáv tanitó vezetése alatt. Június 25-én d. u. 2—4-ig a Debreceni-utcai I—II. vegyes oszt.: Szabó Endre tanitó vezetése alatt. Ezen évzáró vizsgálatokra a t. szülök, valamint a tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán, 1906. évi június hó. Az iskolaszéke elnökség. Értesítés. A nyiregyházi államilag segélyezett ipariskola tanulóinak évzáró vizsgái a róm. kath. iskola helyiségben köveikező napokon és sorrendben lesznek megtartva: folyó hó lü-án délután 5 órától 8 óráig az előkészítő osztály csoportokban, 17-én d. e. 8 órától