Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-05-27 / 21. szám

1906. május 27. N Y I R V I D É K 21 -ik szám. 3 a tanítványok tudománya, de menjünk lejebb s mondjuk, hogy az alsóbb fokú iskolák tanszékein ülnek ilyen értelmi homályban tévelygő egyének, akkor aztán magyarázatát találjuk annak a rettenetes felületességnek, mely széltében, hosszában jellemzi az ifjúság tudását és erkölcseit. A közoktatás ügyének intézői tehát csak úgy szolgálják hűen hazájukat, ha e tanszékekbe világos fejeket ülteinek, kik aztán kepcsek is lesznek értelmes nemzedéket nevelni, melynek tiszta fogalmai vannak az erkölcsről, tehát szükségképpen tiszta erkölcsüek is lesznek. Tanügyi kormányaink már régóta látják, hogy kezdve az elemi népiskolától fel az egyetemig, hiba van a tantervek körül, és az egész vonalon át meg is kezdette a tantervreviziót; igy jutott például az elemi nép iskola a mult évben egy 391 oldalra terjedő uj tanterv — és utasításhoz, mely tulajdonkép a régi, azzal a változtatással, hogy némely tantárgy anyaga a régitől eltérőleg osztatott fel az egyes osztályok közt. Uj benne a kézügyességi oktatás, melynek a népiskolába való behozatalánál ugyanazt az eljárást követték, mint mikor sok év előtt a selyemhernyó-tenyésztés céljából az egész országot megszámlálhatlan selyemhernyó petével árasztották el, de mikor ezek kikeltek, neln volt őket mivel etetni, mert nem volt eperfa ; most pedig azt a világboldogító kézügyességi okta

(ást felvették az újnak nevezett tantervbe, de nincs tanitó, a ki tanítsa, mert a tanítókat ily irányú kiképezletésben nem részesítették. De azért a jövő tanévben már az uj tanterv szerint kell tanítani; legalább igy rendelte el egyik előbbi tanügyi vezetőnk. Kár az ilyen régiből összefoltozott és némi ötletszerűséggel uj lével — a kézügyességgel — feleresztett tervvel még csak kisérletezni is, mert még beo-ztásában sem jobb a réginél. A kísérletezés pedig majd ismét elrabol legalább egy évtizedet, mely idő tehát teljesen elveszett. A legcélszerűbb vf'na ezen „új"-nak nevezett tantervet mellőzni és egy sióban teljesen uj lantervet készíteni, melynek a lehetőség határai közt az egyéniség és jellein fejlesztés, továbbá az erkölcsi növelés kép zi a bázisát; addig pedig, míg ez elkészül s inig olyan tanitó nemzHdéket nevelünk, mely az uj irányt megérteni es végrehajtani képes lesz, maradjunk inkább a réginél, mert annak összes előnyeit és hátrányait a most működő tanilósag már ismeri, tehát nem kell céltalanul kisérleleznie, hanem a hátrányosat mellőzve, a jót pedig felhasználva : eredményesen dolgozhatik. Kisvárda. Rédl Ferencz. SZÍNHÁZ. Vasárnap és pénteken : Leányka. Hétfőn: Aszfalt betyár. Kedden : Gsokpirulak. Szerdán : Dóriit kisasszony. Csütörtökön: Bagdadi hercegnő. Verő György három felvonásos daljátékában többet isznak, mint énekelnek, XVII. századbeli magyarsággal beszélgetnek s a darab végén az egymáshoz illők egymásé lesznek. Igy veszi el némi kalamitások ulán Teleky Margitot Thököly Imre, Ludmillát pedig Habakuk mester az udvari predikáLor. Az első felvonás sokat ígér, szines és eleven, a szöveg ötletes, a muzsika nna k<-;vésbbe az. A darab még a második felvonásban is , tartja magát, hogy a harmadikban aztán invenció- és vérszegénységben, lanyha tapsok közt múljon ki. Hogy az elöadas sikere mindkét este mégis nagy volt az a Zilahyné (Teleky Margit). Ternyei (Tököly), Polgár (llabakuk) és Fóthy (Ludmilla) számlájára irandó. Zilahyné és Ternyei duettje a második felvonásban, a De szép ország, de szép ország édes Magyarország . . . kezdelü szinte a könyezésig meghatotta a közönségei, a mely különben a Polgár és Fóthy mókázásain, ügyes ének és láncparódiáin sokat nevetett. Az Aszfalt betyár — Feld és Faragótól — julius és augusztus hónapokban, aszfalt olvadás idején a budai nyári színkörben hódit vakító pcrcellán nadrágjával. Hozzánk egy kissé korán köszöntött be, lévén még hűvösek az esték fagylalt és limonádé nélkül is, de hódítani nálunk is hódított. Hiába próbálnánk mi elmélkedni arról, hogy harminc egynehány előadásból nem jut hetenként két este is a lenge múzsának, a közönség Ipcál'ol bennünket s a maga szempontjából a kö önségnek van igaza. Schruok urnák és kedves családjának viszontagságai a Janó és Hanka szere'mi históriájával elegyítve széles jókedvű telt ház előtt zajlottak le. A jókedv élesztői vollak Deésy Alfréd a címszerepben, mint Bimbó lovag az aszfaltburkolat hőse, Polgár a Schmock ur jóizü személyesitője, Sarkadi a Jano, Fóihy a Hanka leányzó szerepében. Egyikőjük se birkózott nehéz problémákkal, de különösen hangos siker járt a Sarkadi nyomában, aki az e fajta szerepekben mindig brilliánsan viseli magát. Schönthan Ferenc vígjátéka a Doritt kisasszony egy jól eltöltött estét szerzett a közönségnek, Szabó Irmának pedig, akit már oly régen láttunk a színpadon, megérdemelt ünneplést és tapsokat, Képességeit, melyeket mindig sokra tarlottunk, új színekben csillogtatta meg szerdán előtlűnk. Értelmességével, közvetlen és művészi alakításával lelket adott az előadásnak. Nagyon tetszett Békés is a Doritt ur szerepében. Jatéka eleitől végig n gondosság, lelkiismeretes tanulmány s az apró reszletekig menő finom kidolgozás eredménye. Ehez méltó volt a hatás, melyet ez a direk színész, aki feladatat mindig komolyan veszi, elért. Ternyei, mint Glenman Ailhur jeleskedett, Almássy Lola (Lady Sparkler) kisebb túlzásokat leszámítva, szintén jó volt. Csütörtökön félig üres nézőlér előtt játszották a Bagdadi hercegnőt, pedig az előadás nagyobb érdeklődést is megérdemelt volna, Ternyei (Jean de Hun gróf) és Lukács Juliska (Lionetl), Sarkadi és Szakács játékán nyoma sem volt a Tulipán-ünnep fáradsagain ik. A színház jörőheti műsora: Vasárnap 27-én délután: Lisistrata, operette. Este: Fehér Anna, népdrámi. Újdonság. Hétfőn 28-án : Őrnagy úr. Bohózat. Kedden 29-én : Katinka grófné, operette. Újdonság. Szerdán 30-án : Bállcirályné, .vígjáték. Szenes legény Szenes leány, operette. Csütörtökön 31-én: Jerichó falai, szininű.Ujdon

;ág. Pénteken jun. 1 -én: Trubadur. Opera Szombaton 2 án : Miss Chipp, énekes színmű. Újdonság. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A kassai cs. és kir. 6. hadtest területen levő csapatok részére 1900. okt. 1-tűl 1907. szept. 30-ig szükséges rozs, takarmány neműek és tüzelő anyagok jegyzéke, valamint a szállítási feltetelek egyesületünk titkári hivatalában megtekinthető. A tübingeni egyetemen ekkor állandó volt a borszag és mámor, megengedték a professzor urak, hogy a diák az elméje frissen tartására negyedévenkinl 1Ü0 liter borral élhessen, megfelelő és hasznos részletekre fölosztva. A tanár urak is é.tek a borral bőven, sőt oldalbordáik is, mert 1591-ben nyilvános megrovás érte 2 lanár feleségét, Crusius és Honibergné úrnőket a túlontúl való kancsóhajtogatásért, sőt az előbbit már másodízben. Mivelhogy Würtlenbergben az 1540. és 1541. évek tömérdek bort hozlak és oly erős volt az, hogy aki belőle-félkupával megívoit, mámoros lett, a jelzett 2 évben 700 ember itta magát agyon. Hozzáteszi a krónikairó, hogy ostobaság is egy messzelynél többet inni, vagy amennyi jól esik. Egyik német kis városban mértékletesség-egyesületi gj űlesen erősen szónokolt az elnök a korcsmalátogatas ellen. Fölszólalt erre egy rezes orrú úr és igy szólt: Nem vagyok megtévedt lélek, ha korcsmába járok: 1. Mert nem tudni, meddig él áz ember és meddig járhat még oda. 2. Jobb, ha a korcsmáros zsebébe foly a pénz, mint a patikuséba. 3. Az asszony akkor takarithat kedvére, ha a férje nincs otthon. 4. Az ember a korcsmában parancsolhat, otthon csak engedelmesség a dolga. 4. Az asszony csak néha barátságos, a pincérnő mindég. G. Az emberrel nem megy vele a korcsmába a felesége is. 7. Senkii öl rosszat nem mondanak baratai a korcsmában, ha ő is jelen van. 8. Az asszony teljes igazsággal mondhatja, hogy nem vagyok otthon, ha alkalmatlan hitelező keres. 9. A korcsmában ököllel is lehet ütni az asztalt, otthon nem szabad. 10. Mert az ember társas lény, magában nem iszik", tl. Mert . . . de mar itt megvonta lőle az elnök a szót, befejezve az ülést. A borhamisítás ellen Anglia i:>27-ben, Németalföld 1384-ben hozott törvényt, Németország még nem intézkedett. meg is történt tehát, hogy Antverpenben ÚJDONSÁGOK. — Vay Ádám hamvainak hazaszállítása. Vay Ádám a hős kuruc generális — mint az ismereles, egyike volt a Bákóczi féle szabadsagharc alatt a fejedelem legodaadóbb híveinek mint ilyen elkísérte őt a szabadság napjának leáldozásával a szomorú számkivetésbe is. Száműzetéséből soha sem tért vissza, megh dt idegen földön, ő, a ki a hazai földet annyira szerette. Danzigban, Porosz Lengyelországban temették el, s hamvai még most is ott nyugosznak. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök a napokban értesítette gróf Vay Gábort, Szabolcsvárniegye főispánját, hogy a hős tábornok hamvait a közeli napokban hazaszállítják Vajára, s e célból grof Vay Ádám és grót Vay Tihamér már el is utaztak Danzigba. — Nagy Lajos, a nyiregyházi járásbíróság vezető bírája a héten nyugalomba vonult, miután csaknem negyven esztendőt töltött a magyar igazságügy szolgálatában. Keveseknek adatott meg ily hosszú időn át egy hivatásnak szolgálata, még kevesebben vannak, akik nála méltóbban töltötték volna be azt a munkakört, mely rájuk bizatolt. Mintaképe volt az igazi magyar bírónak, a jog és törvény páratlan alkalmazójanak. — kápo-ztaleveleket találtak olyrn borban, amely Kölnből oda 1454 ben jutott.A francia cognac hamisítási mérete kiolvasható az 1895. évi hivatalos statisztikából. A Charente départemenlben 8 évi bortermés 153,721 hektó volt, abból 19615 hektó cognacnak készült és ez idő alatt abból a kerületből csak Angliába 4 millió gallon cognac ment ki, több mint 182,000 hektó, más irányokba szintén annyi. A kiküldött cognacmennyiség .144,000 hektóval haladta meg a termést. Brémában akkora a jó bor becse, hogy k

:cifrázo l pincehelyiségben maga [a város méri a hamisítatlan rajnait és mozelit, mint nevezetes borágnedűt. A boriadó szőlőkultúra Bulgáriában hanyatlóban van. 18öS-ban még 118,793 hektár volt a borag birodalma, lS'i7-ben már 3,978-al kisebb, 189'J-ben megint 3,072-vel kevesebb és a meglevő 110,944 hektárból is csak 96,704 hektár adott szüretet. Ennek a hanyatlásnak ott a phylloxera megjelenése volt az oka. O t úgy látszik, elején vannak a bajnak ma. amelyből a m gyar szőlőkultúra hatalmasan bontakozik már ki. Itália borszürete a XX. században hanyatló volt : 1901-ben 44*18 millió hektoliter, 1902-ben 41*44 millió, 1903-ban 35" 1 millió hektoliter. Az Adriai tenger Lissa szigetének bora nagyon Ízletes és erős ital, belőle évente vagy 60,000 hektoliter kerül kivitelre; a szőlőtőkéket terraszokon művelik, a tőkék sorban állnak s azokon alacsony művelést űznek a karikás gyakori. Ha zsugorodik az olasz bortermelés, — neküuk magyaroknak nem baj, mert szőlőterületeinket folyton gyarapítjuk, vajha teremne annyink, hogy a küllőidet is nekünk kellene a borág nemes nedűjével ellátnunk. X Ismerte a törvényt nemcsak rideg betűi szerint, de annak lelkét a maga igazi célzataival. Elméjének törvénytudása, szivenek jóságával és igazságszeretetével párosult. Jogi tanulmányait Debrecenben végezte, 1866-ban szerezte meg az ügyvédi oklevelet. 1867 —1872-ig HajduBöszörményben törvényszéki lanácsos s a bíróságok rendszeres szervezésekor ls72-től Hajdulndházon vo t albiró. A telekkönyveknek egyes bíróságokra való átruházásakor Kis-Várdára neveztetett ki, 1877-ben jölt Nyíregyházára, mint albiro, 1894 óta volt a járásbiriság vezetője. Nyugalomba vonulása alkalmiból a táblabírói címet kapta Őfelségétől. A jogkereső közönség hálája és szen tetUljes emlékezete kíséri őt a pihenésbe, melyet négy évtized nemes munkája után keres fel. — A Nőegylet kö/gyülése. A nyiregyházi jótékony nőegylet rn.i 27-en d. e. 11 órára a Városháza nagytermében közgyűlést hivult össze. E gyűlés jelentőségteljes s fontos aNöcgylei életéin n, amennyiben csendes, áldásos működési körét az árvák felsegélyezéséi és n. velését. honleányi kötelességek teljesítésével akarja kibővíteni. E gyűlés van hivatva, hogy méltóságos grof Vay Gáborw úrnő ismertető előadása után a »Tulipán Szövetség"-et megalakítsa, annak módozatait, működéseit megvitassa. Az ügy, melyet a „Tulipán* jelkepez, méltóbb kezekben nem lehet, mint asszonyaink kezében. Ha honszerelmünk diadalt ül a külföld termékein, lia úgy csekelységekben, mint nagy dolgokban nem csak mondva" de „téve", a , Tulipán" jegyében járnak el, gyermekeiket ebben a szellemben nevelik, ugy ismét emelhetjük, hogy .Magyarország nem volt, hanem lesz." A gyűlés után a Sóstón déli I órakor közebédre gyűlnek össze, melyre ez uton is felhívja a hazafias férfi és hölgy közönségünk ligyelinét a nőegylet elnöksége s keri, hogy hu valaki talán iiet nem látott volna, forduljon özv. Básthy Barnáné úrnőhöz. Indulás a közgyű lés után külön kísvasuttal a Városháza elől. Egy terilék ára 4 korona. — Tűzoltóink Milánóban. Mint azt már több izben jelentettük, a nyiregyházi önkéntes tüzoito egyesület a milanói tüzoito kongresszuson 25 taggal részt vesz. Derék tűzoltóink szerdán d. u. utaztak el dr. Konthy Gyula főparancsnok vezetése alatt s két napot töltve Budapesten, szombaton indultak onnan Milánó felé, hová hétfőn reggel érkeznek meg. — Meghívó. A rakamaz—nyiregyházi egyesitett egyházkerületi tanítói kör folyó hó 31-én Bakamazon fogja tartani ez évi rendes közgyűlését, melyre az illetékes lelkész és tanitó urakat van szerencsém hivatalos tisztelettel meghívni. Tárgysorozat: 1. 9Va órakor sz. mise Veni-Sancleval, melyen testületileg veszünk részt. 2. 10 órakor a közgyűlés megnyitási, elnöki bejelentések. 3. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Gyakorlati tanítás a uztdestörtek logalmüril. Előadó: Szomják Sándor nyíregyházi tanitó. 5. Felolvasás a nőnevelésről. Előadó: Varga Ferenc nyíregyházi tanitó. 6. Az esetleg beérkezendő pályamunkak tnegbiralása iránt intézkedés. 7. Pénz- és könyvtárnok jelentése. 8. Központi gyűlésre két képviselő küldése Egerbe. 9. Az időközi tanügyi felsőbb rendeletek ismertetése. 10. Köri-, tagsági- és segélyegyleti díjak befizetése. 11. Jövő gyűlés targya, ideje és helye. 12. Emlékbeszéd Bistey Ilona elhun>t tagtársnő lölölt, tartja; Bóla Kálmán tiszaeszlári tanitó. 13. A felsőpatai tanitnkör átirata a lanitofizelések rendezése tárgyaban. 14 Egyházi ének és zene tanítása. Előadó: Bévfy Kálmán tiszadadai tanitó. 15. Esetleges indítványok. 16. Jegyzőkönyv hitelesítők. Kelt Nyiregyházán, 1906. május 17-en. Petrovits Gyula, apát, esperes, tanitóköri elnök. — Eljegyzés. Bér Dezső budapesti jeles rajzolóművész eljegyezte Bleuer Böskét, Bleuer Lajos földbirtokos és neje leányát, Nyiregyházán. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Rettegi Sándor nyírbátori pénzügyőri biztost Trencsénbe pénzügyőri főbiztossá nevezte ki s helyére Nyírbátorba Veszely József szamosujvári pénzügyőri biztost helyezte át — A magyar védő egyesület szabolcsmegyei osztályának előkészítő bizottsága kéri azokat, a kiknél uggyűjtő ivek vannak, hogy az iveket a hét folyamán legyenek szívesek dr. Bodnár István ügyvéd úrhoz beküldeni, mert az egyesület alakuló közgyűlése a jövő hó folyamán meg fog tartatni. — A kisvasút hibái. Szinte unalmas dolog már, irní vagy beszélni arról a sok bajról és hibáról, a mi az úgynevezett kisvasuton napról-napra történik s leheletlen, hogy a garmada számra érkező különböző rekriminációkat közölhessük. A héten azonban egy karambol és egy tengely kigyuladás történt. Az elsőnel kisebbnagyobb sérülések árán menekült meg az összeütköző vonat közönsége. Erre vonatkozólag a kisvasutak igazgatósága a következő jelentést küldötte be ho'Zánk : „A Nyirvidék Tekintetes Szerkesztőségének ! Helyben. A ma reggel történt összeütközés tényállását a következőkben közlöm: A Nyíregyházáról reggel 7 órakor indult tehervonat 6 rakott kocsit viLt a Sóstó-felé. A mozdony az esőtől megnyirkosodott sinen a terhel nem tudta a híd felé haladó emelkedésen felvontatni, miért is a lejtőről ujabo lendületet nyerendő visszalelé haladt s eközben a sóstói kocsi utat megelőző kanyarulatból Dombrád felé haladó motorvonattal összeütközött. Mindkét vonat személyzete erősen fékezett s azzal az összeütközés erejét enyhítette annyira, hogy az öszszeütközött kocsik kevés rongálódást szenvedtek s a személykocsik összes ablakai épen maradtak. Az utasok közül néhányan kisebb zúzódást szenvedtek, orvosi segélyre senki sem szorult. Az utasok másfél órai késes után utjokat tovább folytatták. Az üzlelkezelőség a balesetről felettes hatóságának jelentést tett." Mi azt hisszük, hogy a sok kisebb-nagyobb hiba legfőbb oka az, hogy a kisvasutnál nincs megfelelő kvalilikációju személyzet s ebben az irányban a viszonyok teljes szanálását reméljük az igazgatóság amaz intézkedéséből, hogy vizsgázott niótorkezclöket keres és fog alkazmi.