Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-05-20 / 20. szám

1906. május 13. N Y I R V I D É K 19-ik szám. 197 hőst az Oberensián túl viszi s ott kell neki nem tudom mi rémekkel küzdeni. Ilyen az embr; s'emcben csak ónnak van értéke, becse, a mit ismer, a mivel bir, s e szerint méri, itéli meg a világot s embereket." A tazdag ember csak nagyon nehezen vagy éppen nem képes saját erkölcsi becsét vagy t rtéket meghatarozni, mert környezete, nagyon riika kivétellel, hizelgő ; már p"dig az ember, ha nem gazdag is, hajlandó magat jobbnak tartani mint a milyen valóban, hát még ha hizelgők szünetnélküli dicséretét hallja, hogy ne jönne teljes tévedésbe önbtese iránt?! Pedig azt a tényt lélektanilag már régen bebizonyították, hogy nem a/ gazdag, ki sokkal bir, hanem az a ki kevés;el is beéri. Az embart baratja •— de itt a szó teljes értelmében kell a „baiál" szót érteni — mindig jobbnak, ellensége mindig rosszabbnak festi, mint a milyen valóban. Midőn az ember barátait ellenségeinek tekinti, néha kenyszeriti őket, hogy azokká legyenek. A lai asztalás mutatja, hogy a közéletben, sőt még a vallas dolgában is elég nagy azok száma, kik Istent és embert behizelgés állal akarjak maguknak megnyerni, nem pedig valóban létező őszinte egyenes érzelmük ápolásával. Ezek színlelése annyira megy és az ámilást és önámitást annyira viszik, hogy még az Istent is persvadálhatni vélik. Vannak tudákos rmbe;ek, kik mély értelmüeknek akarnak látszani, de ismervén ürességüket, egészen mystikus homályba takaródzanak s mintegy fátyol vagy rostély mögé vonulnak tarta matlan eszméikkel, hogy ekképen optikai csalódásba ejtse saját szellemének és jellemének megítélésében az őt környező társadalmat, és ez a felületes tömegnél ideig-óráig sikerül is nekik; de azok előtt, kik valódi emberismei eltel birnak, bármenynyire takarják is csakhamar előlünnek a mesterkélt homályban alig látszó lólábak Azok száma aránylag nagyon csekuly, kik az erényt az emberi méltóság- és kötehsség érzetéből, tehát belső meggyőződésből ápolják és gyakorolják, — mert sokkal többen vannak azok, kik az erényt önmagában veve csak kétes értékű szellemi vagyonnak lekinlik, melvet, ha azzal a közönség előtt kell megjelenniük, külsőleg betanult korrektséggel szoktak fellünle'ni, de a kik, ha ennek kultiválása, vagy csak egyszerű gyakorlata öi'hasznukkal vagy szenvedélyeikkel ellente be jön, szép csendesen elsiklanak a morál bidja alat!, azután másfelé néznek s elhitetik magukkal, hogy igy kellett cselekedniük, s hogyha a tiszta morál szempontjából eljárásuk nem igy volt rendjén, talán kevesen vették észre ; az ilyen emberek abból a tág lelkiismeretű és tisztességtelen elvből indulnak ki: „mundus vult decipere: ergo decipiatur.* A nagyok, kik befolyással és rendelkezési hatalommal birnak, ha teljesitik is az előttük csúszva-mászva kegyet vagy hivatalt ostromlók kívánságait, részint azért, hogy kegyeket osztogathassanak, részint talán azért, hogy ezeket is lekötelezel tekül bírják, az ilyen embereket vagy egyáltalában nem, vagy nagyon kevésre becsülik s csak eszköznek tekintik. Ezekre a szánandó alakokra gondolt Madách, midőn igy elmélkedik : „Adj ezen néhány kivált egyénnek láncot és gyűrűt, Adj más játékszert s mond im a tömeg Fölébe tollak, ez teszen nemesbbé, És elhiszik és a népet lenézvén Elviselik, hogy őket is lenézd." . Az embei azt hinné, hogy a tanult embereknek okvetlenül menleknek kellene lenniök az előiteletéktől és elfogultságtól, hogy naayménü síeihmi szabadsággal kellene biiniok, muri hisz a tudományok arra valók volnának, hogy értelmi meggyőződést szerezzünk velők, hogy iyy ítéletünk tisz'a legyen és mindent kellőkép mérlegelni, tehát érdeme szerint méltányolni tudjunk, i s mégis, ha az embereket nem csak felületesen nézzük, hanem ténykedésüket lélektanilag közelebbről vizsgáljuk, azon meglepő felfedezésre jutunk, hogy nemcsak általában a tanult, hanem még a legtanultabb, vagyis tudományos embeiek közö't is éppen nein kicsiny azok Ali pasa nagyon mjrges vol

f, de mert magyar nem akadt útjába, azokat a török kereskedőket verette meg, akik ugyanakkor Baj n voltak és nem várták meg a tisztelt rokont. Aztán meg a török lyukhoz kirendelt őr tünt el nyomtalanul. Azt hitték, hogy beleesett a lyukba, de hogy hiába kiabáltak ulánna, majd mikor törökök szálltak be a lyukba, hiába keresték. Eltűnt nyomtalanul. Pedig ott jártak a holtteste felett. Az a 11 ember körmével mély tirt ásott és ugy Leniette el. És pedig úgy lörlént az egész dolog, hogy amidőn az eltemetett török katona volt az őr, az a lyuk szélén elszundikált. Arra ébredt fel, hogv a nyakát barátságtalanul szorongatják. De annyira ám, hogy lelegzetetet is alig tudott venni Egv Allaht akart mondani, hogy talán csak álom e kényelmetlen helyzet s a lányokkal megrakott fü?efa feltalálójának nevére megszűnik, de nem ludta azt sem kimondani. A hold lényefen világított, előtte volt a vár, a melynek őrei egy nagyobb kiáltást meg is hallanak, de a legény, aki torkát fogta, nem engedé a megmentő k'altást megtenni. Egy másik legénv pedig ott hasalt és beszélt le a lyukba. Még mintha halloUa volna, hogy azt mondja a lyukba beszélő legény, hogy várjanak, ha beáll a sötét idő, min Inyájan megszabadulnak, s mintha még azt is hallotta volna, hogy a törököt nem cipelhetik el, annak ássanak sirt, holnap majd kapákat is hoznak, s aztán felemelték s repülj repült .... Oda esett a 11 fogoly elé, akik aztán el is temet'ék. E/ a két legény pedig volt Nagy Ferkó és az apja előtt volt magyar biró, Vas Maté fia Jóska. Annak az apját pedig karóba huztta a pasa, mert a leányát bántó töröknek bitörle a tejét. A ké! bossználló fiatal ember élet halálra összeesküdött. Másnap a török lyukhoz kirendelt őr szintén eltűnt. És így m°nt ez 8 nap egymásután. száma, a kik midőn anyagi vagy szellemi jogokat, befolyást, vagy hivatalt nyernek, megfeledkeznek arról, hogy m'iulen jog és kivált-,ig egyszersmind kötelességekkel is jar. Es e megfeleűkezes következménye, hogy néha ott is büntet, a hol nem kellene, néha pedig ott is felment a hol okvetlenül cl kellene marasztalni. így válik aztán a törvényt alkalmazó b.ró a törvény zsaruokává; igy ölti magára a jogcím i jogtalanság bitor eljárását, mert a ki a jogot kötelességérzet nélkül akarja értékesíteni, az jogosulatlanságot követ el. A befolyásos ember nagy társadalmi célok el résére lévén felhatalmazva, ilymodon eshetik a társadalmi célokkal s \ égeredmenyben önmagával is ellentétbe, es pedig a néikül, hogy szükségkép rossz embernek kellene lennie ; a nép pedig, mely előzőleg jóravaló embert lát é? ismer, de mé yebben n m gondolko ik. csak az eredmények meddősegen töprenkedik, igy tehU ritkán jut azon gondolatra, hogy jó, becsületes, tanult, de nem hivatott ember áll a teendők élén — pedig az nagyon visszás állapot, midőn az alatt valónak, vagyis a kormányzottnak több fülfogasa, tehát mélyebb és helyesebb belátása van, mint az elöljárónak. Kisvarda. RédI Ferencz. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A kassai m. kir. III. honvédkerületi parancsnokság kerületéhez tartozó csapatok részére 1906 október 1-töl 1007 Szeptember 30-ig szükséges zab, széna, szalma és tüzelő anyagok jeg^éke, valamint a szállítási feltételek füzete egyesületünk titkári hivatalában megtekinthető. SZÍNHÁZ. Május 12-én szombaton és 18-án pénteken Csókpirulák. Vasárnap: Falu rossza és Gül-Baba. Hétfőn: A postás tiu és huga. Kedden: Lysistrata Szerdán: A párbaj. Csütörtökön : Faust. Ilenequin és Bilhaud urak a Csókpirulák szerzői nagy malaczok az ur szine előtt. De malaczságaikat olyan finom selyem-papirba burkolva, olyan megnyerő mosoly lyal és elegáns bókkal nyujljak át a nyilvánosságnak, hogy nem lehet haragudni rájuk. A morál egy kissé távol áll tőlük, legalább is olyan távol, mint tőlünk az a millió, azok az alakok s az életfelfogásnak az a franczia jobban mondva párisi fajtája, mely darabjuk minden szavaból felénk tükröződik. Helyzeteket bonyolítani, embereket őrjítő kavarodásokba sodorni, finoman mosolyogva szemtelenkedni és megkaczagtalni, ehez mindenekfölölt értenek. Kezükre játszottak ebben a szombati estén Síabó Irma, aki Fortiqu.m doktorné, Angele szerepében játékának egyszerűségével, meleg bájával megértette velünk féljenek Zilahinak mintaszerű hűsegét, aki viszont olyan jó arczczal keveredett bele a leglehetetlenebb helyzetekbe is, hogy szívesen megbocsátottuk neki egy-két félrelépését. Békés, mint a veszedelmes pirulák feltalálója tartózkodó tudott lenni ebben a túlzásokra csábító szerepben. Rajtuk kívül Almási Lolának, Ardainénak és Szakácsnak volt számottevő sikere. Pénteken az előadást megismételték. Vasárnap délután a régi jó Falu rosszát, este GülBabát adták az első szereposztással. Szegeny néhai Diderot a mindenhez értő, az elmés paradoxonok nagy mestere mennyire elbámult volna a hétfő esti előadást látva. Zilahyék (vagy a közönség?) bebizonyították, hogy az öreg franczia poros elméletei tótágast állhatnak, az előadás mégis jó, a taps meg nem szűnő, a siker, hangossága utan ítélve óriási. A poslás fiu es huga, vagy Ninette a szép majoros leány, illetve csak a máját markold, hogy meg ne sántuljon — kitűnő és elmés egy darab. Hogy honnan rángatta elő a direktor, őszintén megvallva nem tudjuk, de azt E napokban már Budavárát ostromolta az a sereg, amely pár hónap múlva vissza is foglalta a törököktől. Aggasztó rémhírek jöttek mindenfelől s a török nagyvezer az egyes parancsnokokat óva :ntette, hogy felesleges kegyetlenkedéssel az elkeseredést ne szítsák. Annak is híre ment, hogy sok hivő annyira megkedvelte a magyarok szép országát, hogy látva az ozmán hatalom szünését, a magyar videkekre szöknek s hitüket is megtagadva, letelepülni készülnek az országban. Ezt pedig meg kell akadalyozni; a habozót karóba húzatni, Igy aztán Ali pasa is jobban el volt foglalva a maga törökjeivel, mint a magyarokkal. Abban a meggyőződesben volt, hogy az őrök mind elszöknek. A kilenced napra tehát két őrt rendelt ki, akik közül egyik valami módon szinten rokona volt s akinek vallási meggyőződéserői, de különösen arról, hogy mit sem érne a szökéssel, biztos volt. Másnap reggel aztán hírül hozták neki, hogy mind a ket őr olt van a lyuk előtt, csakhogy a fejük a lábuk közé van betéve. Mindegyik mellett pedig ott van egyegy kapa, amivel a fejőket betörték. A barlangban aztán nem találtak semmit. Az éj homálya mellett elmenekültek. Az öregek a nádasokban húzódtak meg. a fiatalok pedig vonultak arra felé, amerről jött a hire a seregnek, akik aztán még az év szeptemLer havaban elvették a töröktől Sz. kcsőt. Mi volt az a szép Budához képest, ahova vetélkedve, vers ngve törek'dbk a hatalmas török császárnak legjobb vezérei. Öreg Nagy András uram pedig még élt egy évig a szabad Magyarországon — és pedig visszaköltözött Szekcső főutcájára szembe a regi Villa Macedón orummal, a szép aiyja házába, amelyben a m isféls-/á>adig egy follozó varga lakott vala, s melynek ugyanazonosságát a nagyatyja, atyjának, az pedig noki bizonyilá. hisszük nem csalódunk, ha a budai nyári színkörre, vagy a városligeti muzsacsarnokra gondolunk. Mellékes külömben, hogy hol tartották kereszt viz alá, mellékes az is, hogy a színház földszintjén alig volt huszonöt ember, a harmadik felvonásban ugyanis megszaporodott a közönség. Zilahi és Zilahiné a társulat 4—5 tagjával beállottak publikumnak, hogy az előírás szerinti színházi botrányt rendezzék. Ez sikerült is. Legfőbb érdeme van benne Polgarnak, aki a májakat markolászó levélhordó szerepében s Békésnek aki. mint a szinésztrupp direktora kaczagtatott meg bennünket. Fóthy Frida temperamentumos eleven primadonna volt. Énekszámait többször megkellett ismételnie. Deési az aggasztóan hülye bárót játszotta aggasztó élethűséggel. Kedden este itt először Lysistrata a Király színház kiállitásos nagy operettje. Ami a kiállítást illeti, azért csak dicsérni tudjuk az előadás buzgó rendezőjét. A mi nyomorúságos színpadunkra alig ismertünk rá, oly ragyogóan kiöltözött. Maga a darab egy szomorú és ötlet ne kül való operett bár, kár hozzá a szép diszlel s a fülbemászó kedves muzsika. Élvezhetővé tették az előadást Zilahiné, Pozsonyi Lenke, Ternyei és Polgár. Szerdán Lavedin Henry 3 felvonásos színműve a Párbaj. Ez a darab a problémákat feszegető franczia munkák közül való, eleitől végig csupa érdekes, bár néha ellaposodó párbeszéd és sok hatásus jelenet. Valamennyi alakja az atheista Morey doktortól (Ternyei) a kegyes Boléne püspökig, (Békés) erős tollal megrajzolt, élesen megvilágított egyéniség. Jó szinész kezében sok jó alkalom nagy sikerek kiváltására. Ezt az alkalmat Lukács Juliskán kivül talán csak Ternyei használta ki igazán és érdeme szerint. Lukács Juliska mint De Chailles herczegné keresetlen és igaz volt, megindulásai nagy lelki válságok reflekszeiként hatottak Ternyei alakítása ritka éitelmességre, mély átgondoltságra vallott, elkerüli minden hamis pathoszt s ezzel elérte a sikert. Mindketten képességeik legjavát adták. Szakács (Dániel abbe) úgyszólván elejtette a maga hálás feladatát egy homályos semmit mondó r.lakot játszott, elmosódó körvonalakkal, ennek a nemes és hivő fiatal papnak markáns tulajdonságai nélkül. Jobb volt Békés az öreg Bolée püspök szerepében. Csütörtökön Faustot Gounod csodaszép szerzeményét, telt ház nézte végig nagyon jó előadásban. Meglepetve tapasztalhattuk, milyen értekes hanganyaggal rendelkezik a társulat s énektudás dolgában milyen képzett és fegyelmezett a karszemélyzet is. Zilabyné énekelte Margarétát s mi soha se élveztük még ennyire az ő ragyogóan tiszta, széles skláju hangját, pompás kiejtését. A szereplők különben, mintha egymással versenyeztek volna. Karacsot a címszerepben, Bayt és Pozsonyit, Polgárt mint Mefistot mindegyiket csak dicsérni tudjuk, a direktornak pedig hálásak vagyunk az előadásért. A színház e heti műsora : Vasárnap délután .János vitéz." Rege. Újdonság. Bérletszünet. Vasárnap este „Leányka." Operette. Újdonság. Bérletszünet. Hétfőn: „Aszfalt betyár." Énekes bohózat. Újdonság. Paratlan bérlet. Kedden : „Lisistrata" Operetette. Páros berlet. Szerdán: „Doritt kisasszony." Vígjáték. Újdonság. Paratlan bérlet. Csütörtökön: „Bagdadi hercegné" Szinmű. Páros bérlet. Pénteken: „Csepűrágók." Operette. Újdonság. — Páratlan bérlet. Szombaton: .Őrnagy ur." Vígjáték. Újdonság. Páros béi let. Luxus lóvá3ár es lóverseny. A nyíregyházi gazdasági egyesület ez évi luxus és tenyeszló kiállítását és vásárját, valamint lóversenyet június hó 20. és 2l. napján tartja meg, amelyre vonatkozólag közöljüK a következőket: S abolcsvármegye Gazdasági Egyesülete Nyiregyházán 1905 évi június hó 20-ikán és 21-ikén díjazással és lóversennyel egybekötött luxus és tenyészló kiállítást és vásárt rendez. Programra: I. Június hó 19-én: Délután 2 órától kezdve a biráló bizottság működik. II. Június hó 20-án: Vásár egész nap, reggel 6 órától este 6 óráig. Délelőtt 10 órától déli 12 óráig az összes hátas és kocsi lovak bemutatása az e célra berendezett pályán Hátas lovak nyereg alatt, kocsi lovak befogva. Délután 3 órakor ügető verseny a vásártér körül bt rendezett pályán. III. Június hó 21-én: Vásár reggel 6 órától déli 12 óráig. Délután fél 3 órakor kezdődoleg lóversenyek a katonai gyakorlótérén berendezett versenypályán. A lóversenyek részletes programmja később fog közzé tétetni. Általános tudnivalók: 1. A vásáron és kiállításon minden magyarországi tenyésztő részt vehet. 2. A vásárra és kiállilásia hajtandó lovak és fogatok június 1(> ig az i gyesület titkári hivatalához bejelentendök. 3. A bejelentések a beérkezés soirendjében vételnek figyelembe. 4. A vásárra és kiállításra érkező állatok állatorvos által megvizsgáltatnak és a vásár bezártáig állandóan állatorvosi felügyelet alatt tartatnak. 5 A díjazásra pályázó lovakat június hr 19-én délután Ü orálg kell az istállókba, illetve a'korlálok közzé beállítani.