Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-04-15 / 15. szám

6 15-ik szám. N Y I R V I D É K 1906. április 15. 52 kr. 55 „ „Tej, mellénygomb és kifli, összesen . Petroleum, alamizsna, csizmakefe . . Liszt, subick és gallérvasalás «S „ Egy pár csirke » Vegyes 7 frt 51 „ Katinak, Mucusnak (a „Mucus" az én vagyok!) és a szemetesnek 12 frt." De itt már-^ifakadtam ! Dühösen mulattam rá a kezemben levő ^jf

ecombbal az utolsó tételre ; a „Mucus" egészen zsiros IWe mutatvány következtében. — No hát 'azt ünnepélyesen kikérem magamnak, hogy engem a szemetes mellé IHyezz. Tégy bele a tejbe, vagy akár a petróleumba, de az mlr még sem járja, hogy én a szemetes kompanislája legyek. — De ugy-e azt nem bánod, -- szélt pityeregve a feleségem — hogy a Kati melleit vagy ? Hogy ez irányban a bővgbb tárgyalások megindításának elejét vegyem, jónak láttam hirtelenében folytatni a pörölést. — És különben is tele van az egész könyv felesleges kiadásokkal. Azt az 5 forintot kivéve, amit nekem adtál, a többi kiadás mind csökkenthető s jót állok, hogy csökkenni is fog. Tej ezután nem kell: csokoládét iszunk; mellénygomb nem kell: majd begombolom a kabátomat ; kifli felesleges : süss kalácsot! — szóltam dühösen, végighúzva a tejet, mellénygomb^t és a kiflit az egyik, ép kezemben lévő, közkedveltségnek örvendő pipifalattal! — Petroleum sem kell! Amint sötétedik: lefekszünk vagy színházba megyünk ! Ehhez az indítványhoz hozzájárult a feleségem is, de oly stiláris módosítással, hogy előbb menjünk színházba s aztán feküdjünk le. — Liszt sem kell, megeszünk helyette egy pár „Kugler"-t! És ami a gallért illeti : ha meg lehet fordítani a mandzsettát, megcsinálom a gallérral is! Majd rendet hozok én a házba ! — Hát az a „vegyes" 7 frt 51 krért micsoda ? — mind „felvágott" ? ? A feleségem e kérdésre odatette az orrom elé a balkezét s azon végigböködte a különfélékét, vagy hétszer végigsélálva az ujjain. Volt abban: telefon-hírmondó, fokhagyma, ibolya-parfüm, makaróni, kukker-javüás, keserűvíz . . . szóval a mosónétól kezdve fgész a tormás virstliig minden. Eközben én kétségbeesve turkáltam a tálban, keresve a másik zuzál. A feleségem megesküdött, hogy ő csak egyet evett meg. A Kati szakácsné — ki szintén szereti a zúzát — derítette fel a rejtélyes esetet, megmagyarázván, hogy : — De nacscsága kérem, az ilyen fiatal csirkének még nem igen nő ám ki a zúzája! Ezután meg a feleségem számolókönyvét kerestük — teljesen nyoma veszett ! — Jesszuskám! — kiáltott fel elrémülve a feleségem — csak nem ettük meg azt is a nagy civakodásban ? ? Végre ott találtuk meg a számolókönyvet a tányéromon a csontok alatt a szaftban : már egy negyedóra óta mártogattam bele a kenyeremet ! A csibe fejét elköltve, eszmetelten kiáltottam fel: — Asszony! íme a sors ujja ! Számadási könyved megsemmisült! Borítsuk a feledés fátyolát a múltra ! — s ezzel tragikai mozdulattal takartam el a szalvétával a csibe megcsontosuli maradványait. —- Kezdjünk új, takarékos életet és számadási könyvet! S hogy annak az 5 frtnak, amit ebben a hónapban nekem adtál, az új számadási könyvben is nyoma legyen, legjobb lesz, ha megadod újra ! A feleségem 1 forint erejéig belement a megnyitó ünnepelybe s aztán az új élet küszöbén takarékos hangon azt kérdezte tőlem : — Mucuskám ! mit együnk vacsorára ? Én elgondolkodva mártottam bele egy darab kenyeret a múltba, akarom mondani a régi számadási könyvbe és zuza után epedő szívvel elérzékenyülten rebegém : — Rántott csirkét, angyalom ! — de lalán két párt! s&r IRODALOM. Magyarok daloskönyve. A néplélek legmisztikusabb és mégis legkézzelfoghatóbb nyilvánulása a népköltés ; csodálatosan titokzatos, mert soha semmi tudós kutatás nem fogja kideríteni, honnan támadtak e gyönyörű, szabályos vagy szabad ritmusok, e fölvillanó ötletek, a nagy, összefüggő, széles epikai történetek; és egyúttal ékesen szóló és világos is, kétségbe nem vonható bizonysága a nép jellemének, alkotó kedvének, tükre sorsa viszontagságainak, amelyek intézése fölötte álló hatalmaktól függ. A magyar népköltés egyike az elsőknek a világ minden népeié közül. Eposzt nem alkotott, oly okokból, amelyeket Arany János, a nagy epikus meggyőző erővel fejtett ki, bár kétségtelenül már folyamatban volt a honfoglalás mondáiból a nemzeti hősköltemény kialakulása. Annál gazdagabb, szárnyalóbb, termékenyebb a magyar néplira, formára teljesen önálló, semmi idegen nép hatásától meg nem ihletett, tartalomra bámulatosan sokoldalú leleményes, mindig azonban ós minden változatában igazán költői. A középkori virágének pajkosan, enyelegve, gyengéden, vagy tüzes érzékiséggel dalol a kedvesről A nemzeti küzdelmek idejében a népi eredetű költészet nemzeti tartalommal teljesedik meg és csatákban harcra gerjesztője tarogatoja lesz a kurucnak. Itt is éri el virágzása tetőpontját; erről az emelkedett helyről, a hova alig jutott föl még nyugoti országoknak tisztán népies költészete, büszkén tekinthet körül a magyar néplira a meghódított szivekre. Mindazt, ami egy üldözött, szabadságától álnokul megfosztott, de ereje öntudatában a hatalom gőgje ellen föllázadt nép lelke mélyén lakozik, teljesen és diadalmasan juttatja érvényre a kuruc költészet: A győzelmek szilaj örömét, a teljes függetlenség ragyogó álmát, a bujdosók komor kétségbeesését, rejtekhelyükből előbújó fájdalmát s mindenek fölött az ádáz, engesztelhetetlen, soha meg nem békélő — németgyülöletet. Szerteheverő kincs volt sokáig a magyar néplira ; a szájhagyomány adta nemzedékről-nemzedékre, vagy híven meg őrizve szövegét, vagy a kor kedve szerint átformálva ; anyák énekeltek gyermekeiknek, az unokák vették át örökül őseiktől. Csak a mult század negyvenes évei, melyek a nép szélesebb rétege iránt a politikai érdeklődést is felköltötték, kezdték buzdítani irodalmunk némely jeles művelőjét a népköltés egybegyűjtésére. Hosszú és fáradságos munka volt ez, ma sincs befejezve. Idők folyamán az is kiderült, hogy mennél lelkiismeretesebb a gyűjtésnek ez a neme, annál inkább válik belőle tudós, filológus mű, mint egy részletes statisztikája a magyar nép ezeréves szellemi termelésének. Csakhogy ez a dolog nem a nagyközönségnek való. A szájhagyomány ingadozó és zonytalan adalékai helyébe szükségünk van az irásos gyűjtésre, de olyan módon, hogy hasznát vehesse ne csak a kiválasztod a tudós, hanem mindenki, akinek a nótázáshoz kedve vagyo

nVissza kell adni a népnek, ami a népből eredt. Olyan könyvet kell a kezébe juttatni, a melyből semmi sem hiányzik, a mit jól nevelt, biztos izlés költészetéből kiválasztásra érdemesnek itclt. Természetes, hogy a könyvnek nemcsak dústartalmúnak, lehetőleg kimerítőnek kell lennie, hanem egyúttal formásnak és olcsónak is. Százezrek olvassák el s merítsenek belőle szívderítő jó kedvet, vigasztalást, hazafias épülést. A Budapesti Hirlap gondoskodott erről az eleven szükségletről. Magyarok daloskönyve címmel most adott ki egy vaskos, csaknem hatszáz oldalas kötetet, melynek ízléses kötésben egy forint az ára. Szerkesztését Dura Mátéra bizta, aki maga is poéta, sok hajlandósággal az egyszerű és igaz népiességre. A szerkesztő a könyvet szerelmi-, dévaj-, hazafias-, bor-, elbeszélő- és katona-dalok cimen osztotta külön-külön szakaszokra. Általánosságban munkájáról ennyit : a nagy gond, szerencsés tapintat és föltétlenül megbízható tájékozottság vezette ; egyaránt kedveli azt, ami a múltban anyáink nótája volt s kissé fakult színével igaz mesét mond elhervadt szerelmekről és azt, ami a ma dala. Azonban e derék szerkesztő meg fogja nekünk bocsátani, ha nem róla beszélünk, hanem erről a rózsaszínű, rózsás kedvű könyvről, amelynek szépsége, üdesége, ragyogása elsőül mégis csak a népköltés érdeme és azoké az ihletett költőké, akiknek megadatott, hogy a nép nyelvén szólaljanak meg. Velők foglalkozni éppen olyan hálás föladat a könyv ismertetőjének, mint szerkesztőjének lehetett virágaikat csokorba kötni. — A leggazdagabb természetesen a szerelmi költészet. Ha háromszáz lapját végig olvassuk a mélabús, epedő, boldog és kesergő szerelem legszebb magyar nótáinak melódiája cseng fülünkbe halk zenével. Megtaláljuk itt mindama dalokat, a melyek a fonóban, tengeri hántáskor, kérc-kötéskor, szőlőkapáláskor termettek s mégis becsesebbek, mint a leghíresebb udvari költő megfizetett ódája. És köztük vannak dalos költőinknek mindama költeményei, melyek beleözönlöttek a magyar népköltés aranyáradatjába. A dévaj dalok kedves, játszi humora, olykor vaskosabb tréfája meg-meglepi az olvasót váratlan fordulataival, elmés csattanójával. Sárosi Gyula, Erdélyi János, Lisznyay Kálmán, az ujabbak közül Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Szentirmay Elemér, mindnyája fölött pedig Petőfi neve tarkázza a néphumor szülötteinek sürü sorát. Különös érdeme e könyvnek hazafias dalainak szép bokrétája. A magyar honfibánat, rajongó szeretet, a földhöz való ragaszkodás megható hangjai csendülnek meg e lapokon, a kuruc költés legszebb gyöngyei ékes füzérbe kötve, a föllobbanó reménység, mely a mult század első felében hazánk legnagyobb fiait éltette, sarkalta és tettre buzdította. Rákos, Rákos, hova lettél ? Szép híredből de ki estél! Fáj szívem, fáj, ha ezt látom. S hazám földjét sirva . szántom, — így énekel Kisfaludy Károly Rákosi szántója most száz esztendeje. Hazám földjét sirva szántom, mondhatja a magyar földmives ma is, e szomorú márciusban, mikor a mi földünket fölszántja, beveti, hogy rajta talán más arasson. A magyar história örök körforgása ez : forgó viszontagság járma alatt nyögünk, tündérszerencsénk kénye hány-vet . . . Ez a sirva-vigadás könyez és mosolyog a magyar bordalban, melynek legszebb példáit válogatta össze könyvünk, s melyet oly jellemzően fejez ki a keserves nóta : Húzzad csak, húzzad csak keservesen, hogy a szívem megrepedjen, Repedjen meg örömébe, bujába. Az elbeszélők közt néhány megható románc is van, amelyeknek ismerjük a szavát is; nótáját is, csak a szerzőjét nem. Köztük a hires Megöltek egy legényt és a Bogár Imre szomorú históriája, a Zavaros a Tisza kezdetű. A sort a katonadalok rekesztik be, sajátságos jellemzői annak a katonasornak, amely a magyar legénynek jut osztályrészéül. A világ legvitézebb népének fia hányszor kiált föl dacosan: Még sem leszek császár katonája ! Nem a katonáskodás terhétől fél a legény, aki inkább betyárnak megy, mint huszárnak, az anyja sem a három esztendőtől félti a vérét, hanem attól az ismeretlen, idegen nyelvű, idegen lelkű hatalomtól, amely a gyámolát elves.zi tőle, de cserében érte semmit sem ad: Ferenc Jóska, ha elvittél bakának, Viseld gondját az én édes anyámnak. * Az ilyen gyűjteménynek mindig szükségét érezte különösen az ifjúság, de e szüksége ldelég.'téséről mindez ideig nem gondoskodtak kellő lelkiismeretessiggel. A mi fiatal korunk verseskönyvei teli voltak hősies és szavalni való ódákkal, amelyekben határtalan pátosz tobzódott, még érintetlen örökségül az ötvenes évekből, de a magyar poézis egyszerű ihlettsége nem sugárzott ki belőlük. Ez az uj könyv, a Magyarok daloskönyve ment ettől a hibától, tiszta zene ez, mely nem ad hamis hangot, hatalmas orkeszter, melyben a legkülönfélébb érzelmek olvadnak össze harmóniába. Aki végig olvassa, abban újra föléled Orsino herceg bűbájos érzése : Ha a zene szerelmünk tápja, fel ! Hadd élvezzem túlzón, hogy a betelt vágy Legyen beteggé és úgy haljon el. Ama dalt még ! Az olyan elhaló volt : ü az fülembe édes hang gyanánt ért, Mely az ibolyaágy fölé lehel, És illatot lop s ád ! Minden magyar lánynak tanuló-könyve lesz ez, a melyből a szerelem dalait fogja kiolvasni; minden jókedvre derült térsaságnak nótáskönyve és az idegennek, a ki kapuink közt tartózkodik és bebocsátást kér: útmutatója és kalauz, a ki elvezeti a magyar sziv rejtekébe. Szerencsés a gondolat, mely ezt az uj magyar nótát kivirágoztatta. És mennél sötétebb napokban köszönt be hozzánk, annál világosabb, éltetőbb és sugárzóbb a derű, a mely e bus idők magyarjára a népköltésből s a népköltésnek e könyvbe foglalt gyöngyeiből árad. A könyv ára kemény táblába kötve két korona. Kapható minden hazai könyvesboltban. * Felelős szerkeszl őTlN SZÉDY La"Ü)Í"~ Kiadó tulajdouos. lÓBft ELEK. Nyilt-tér*) Köszönet nyilvánítás* Drága halottunk elhunyta alkalmából tanusitott részvét nyilatkozatokért ez uton mondunk hálás köszönetet Epstein Benő és gyermekei. 281 — 1—1 Menyasszony-selyem S5 krtól 1 1 frt 35 krig méterenkint, minden szirtben, portó és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagy iijteményt küld postafordultával He nneberg selyemgyára Zürich. 13—7—3 „Favorité" Record. Budapest, 1906. április 14. T. cz. Schiller Gyula úrnak Nyíregyházán. Van szerencsénk értesíteni, hogy hosszas utánjárás után sikerült hazánk nagy fiát, Kossuth Ferencz urat megnyerni, hogy hangját megörökítsük és tőle egy beszédet „A magyar nőkhöz" felvehessünk. Ezen lemezt, valanrnl Fedák Sári k. a. által ('nekelt „Tulipándal" és Rasskó Géza utáltai énekelt „Tulipándal" lemezeket hazafias jótékonycélra fogjuk árusítani. Hogy Önnek módot nyujtsunk arra, miszerint ezen lemezeket megkaphassa és nagyobb mennyiségben terjeszthesse, küldünk Önnek külön csomagban reklámcedu

;ákat, melyeket a városában lakó összes beszél3géptu'ajdonosoknak megküldeni szíveskedjék. Egyben kérjük, rendelését minél előbb feladni, mivel előreláthatólag oly nagy tömegben fognak ezek beérkezni, hogy esetleg 2—3 hét is el fog múlni, mig minden vevőnkít kielégíthetünk. Tisztelettel ,,Favorité" Record. Fenti közleményre vonatkozólag tisztelettel kérem a Gramophon beszélőgépek tulajdonosait, hogy fenti felette érdekes, értékes és hazafias célt szolgáló hanglemezeket nálam mielőbb beszerezni méltóztassék. Tisztelettel: Scliiller G-yula, hanglemez egyedüli elárusítója, (2Í)0—1 —I) órás és ékszerész. Rendkívüli nagy választékban érkeztek meg már a legdivatosabb hazai gyártmányú L. M. B. tavaszi czipők EISLER KAROLY, női. férfi, rövid, divatáru és cipő üzletébe 3—52—7 Nyíregyházán. 372/1900. v. szóm. Árverési hirdetmény, Alulírott kiküldött végrehajtó az. 188!. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezénnel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. járásbíróság 19^5. Sp. I. 529/8. számú végzésé által Horváth János kótaji lakos végrehajtató javára Garay János nyíregyházi lakos ellen, 924 korona 20 fillér tőke. ennek 1905. év junius hó 10. napjától számítandó 5% kamatai és eddig összesen 217 korona 96 fillér perköltség követtlés erejeig elrendelt biztosítási vegrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 622 koronára becsült lovak, szarvasmarhák, sertések, szekér és taligából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1905. V. 1542/9. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén vagyis Nyíregyházán, a városháza udvarán leendőeszközlésere 1906. évi április hó 33-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárveiezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1906. évi április hó 7. napján. '.'89 — 1 — 1 Oláh Gyula, kir. bir. végrehajtó. FAVORITÉ RECORD. Tulipán-lemezek! Van szerencsém értesíteni, hogy hazafias jótékonycélra való árusításra következő lemezeket kaptam: Kossuth Ferencz: Beszéd a magyar nőkhöz 9 K. Fedák Sári: Tulipándal 6„ flasskó Géza: Tulipándal 6„ Ezen lemezek mind egyoldalúak. iSzives rendelését kérve, maradok kiváló tisztelettel SCHILLER GY. (291 — 1 — l) órás és ékszerész Nyíregyházán. *) E rovat alatt küzlöttekért nem vállal felelőséget a szerk.