Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-04-08 / 14. szám

1906. április 8. énekhangjuk és a zeneeszköz megjelölésével április 17-ig jelentkezhetnek Göndör Ferencz tanítónál, az „Óbecsei Újság" szerkesztőjénél Óbecsén. A kirándulásban részt vehet minden lanügybarát. — Meghívó. A nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület évi rendes közgyűlését a f. év április hó 2 2-én délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében fogji meglartani a melyre az alapító, pártoló és működő tagok tisztelettel meghívatnak. Nyíregyházán, 1906. év április hó 7-én. Dr. Konthy Gyula, parancsnok. Humenszky Ferenc, titkár. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság kiküldése 3. A parancs­nok tvi jelentése. 4. A számvizsgáló-bizottság jelenlése a swját számvizsgáló bizottságunk s a városi képviselet által már jóváhagyott 1905. évi zárszámadás előterjesz­tése és a felmentvény megadása. 5. Az 1907. évi költségelőirányzat megállapítása. 6. Szolgálati érmek ki­osztása. 7. Előléptetések. 8. A tisztikar lemondása. 9. A tisztikar megválasztása. 10. A közgyűlés bere­kesztese. — A kereskedő ifjak vasárnap tartottak tiszt­újító gyűlést. Elnökké Groák Ödönt, alelnökké Silberstein Miklóst, tiszteletbeli titkárrá dr. Gutlmann Zsigmondot, titkárrá dr. Csongor Gergelyt, pénztárnokká Lenhorn Sándort, ellenőrré GPIŐ Gyulát, főjegyzővé Szántó Ignácot, aljegyzővé Reich Ignácot, főkönyvtárnokká Auspilz Ármint, alkonyvlárnokká Friedmann Lajost, háznaggyá Beregi Sándort választották meg. — Levél rablás Egy Haván ,üdült" s tizenhárom próbás embernek is .becsületére válnék" az a leleményes fortély melylyel Tóth Gyula, borbély tanoncz vette a jobb sorsra érdemes leveleket a .saját kezéhez". A szabadalmazott gyüjtőszekrényekhől a biztonságban levő leveleket egy palezika segélyével az ellenkező nyílásig feltolta s a nyilason át kivette. Első lekintele a b-lyegre esvén, midőn azt a levélről gondosan ellávolitotta. an­nak béltartalmával is megismerkedett. Márczius 27 én d. u. 2 órakor is e czélból rándult le a posta előtt levő levclszekrenyhez, de vesztére, mert két tanoncz társa meglátta s a rendőrségnél b?jelentette az uj módszert s annak feltalálóját, hogy fáradozásaiért méltó jutalmát elnyerje. — Könyvvezető változás. A Nyíregyházi Takarék­pénztar Egyesület Részvénytársaság a múlt héten tartott igazgatósági ülésén Bohnert Józsefnek Békéscsabára főkönyvvezetővé tőrtént megválasztása következteben megüresedett áfásra könyvvezetőnek Zorn Ádámot, a Nyíregyházi Általános Hitelintézet eddigi alkalmazottját választotta meg. — Megszüntetett postaügy nökség. A nagyváradi m. kir. posta-és tavirda igazgatóság a szabolcsvármegyei Piricse községben eddig fennállóit poslaügynökség mű­ködését április hó 10-vel bezárólag ideiglenesen meg­szünteti. — Uj dohánybeváltó hivatal. A m. kir. dohány­jövedéki központi igazgatóság még ez év folyamán ket új dohánybeváltó hivatalt létesít. Az egyiket Szatmárott, a másikat Nagykállóban. Bennünket közelebbről főképen ez ulóbbi érdekel, nme'y nagyméretű lesz, három nagy raktárhelyiséggel. Végre örömmel közölhetjük, hogy Nagykalló, Szabolcsvánnegyének ez ősi szekhelye, is kap már uj közhivatalt, mert bizony 1876. óta eddig egyen­ként szedegették el tóle azokat. Ez uj hivatal felállítása figyelemre méltó fejlődését jelenti úgy társadalmi, mint főlrg gazdasági tekintetben Nagykállónak. — Adófizetési eredmények. Szabolcsvármegye területén a folyó évi január hó 1-től március hó végéig befizettek állami adóban 155175 K 75 f.-t, mig a mult év ha=onló időszakaban befolyt 346418 K 68 f. A folyó évi befizetés teh.it kevesebb 191242 K 93 fillérrel. — lladmenlesiégi díj címen a folyo évben befizettek 3731 K 34 f.-t, míg a múlt évben 5378 K 57 f.-t. A viss?a­esés itt 161-4 K 23 f. A jövedékek egyéb réméinél nagyfokú a visszaesés a jog- és bélyegilletékeknél és pedig mintegy 94905 K 21 f., ellenben emelkedés mutatkozik a mult évihez képest a dohányeladásnal 19532 K 83 f., a fogyasztási es italadónál 84551 K 36 f. és az ártér járulékoknál 96006 K 98 f. —Az időjárás szeszélyének minJen ember kivan téve, ez az oka, hogy oly sok ember szenved csuzban es köszvényben. A legelőkelőbb orvosok elismerik, lio^y csúzos, reumás fájdalmakat nemc-ak csökkenti, h.nem meg is szünteti a hires Zoltán kenőcs. Üvegje 2 kor. Zoltán B, gyógytárában, Bpesl. , V. , Szabadságtér. N Y I R V I D É K 14-ik szám. 5 — Itt vannak a szalonkák, lesik is a puskások estéről-estére az erdőn — de eddig még eredményte'e­nül. Először m?rt igen kevés a szalonka, másodszor pedig, mert ha már az ember jól fel is állott a húzás­hoz — nehéz meglőni. Az idén az első szalonkát — mint halljuk — ifj. Orbán Károly lőtte az erdőben. Az óriási zsákmány miatt nagy az irigység a vadászok közölt. — Eí úton fogadja lghálásabb köszönetünket Si'berstein Simuelné született Zichermann Ziza azért, hogy reánk gondolva, a pesach ünnepre közlünk, hely­beli szegények között 26 zsák kitűnő minőségű burgo nyát kiosztott. Fáradságáért és jószívűségéért fizessen meg neki az Isten, az özvegyek, árvák és szegények istápolója. Több szegény. Enyém és tied. — Rajz. — Méltatlankodva dobta félre a levelet . . . Kezdett unoltá válni előtte a dolog, nem mulattatta már a cs'nos Zoli bohósága, melyekbe ügyesen be tudta szőni a suttogó lombokat, csevegő madarakat s a magára maradt gerle madár bánatos sóhaját, s fb. Ilyen elmúlt idők hagyo­mányát képező szerelmi bánatot s rajongást színlelő szavakat. Az „ostrom" kezdetén némi érdeket kölcsönöz­tek Zoli leplezett vallomásának a mult sikereiből el g ügyesen összetákolt szivszólamok s a szép menyecske eléinie a föbiró elleni daczból .csak azért is" hillgatta, mijd a ta'án soha sem hallott holdsugárból szőtt val­lomások pillanatra-pillanatra megragadták figyelmét s eltekintve a szavak tengerárjától, a fiatalember fekete szemeiből azt az egyszerű, de édes szót is kiolvasta : „szerelem" . Tagadhitlan, hogy 35 éves korában ilyes érzelmek felköltése egy pillanatra, vagy mondhatjuk több pillanatra időlegesen bü zkévé is tette a szép asz­szonyt s ha szivecskéjét megkéidezte, be is kellett val­hnia, hogy Zoli iránt „nem lözönyös". De, hogy meddig terjedt ez a „nem közönyösség", abban kétségünk nem lehet, hisz tudja mindenki hogy Anna nagysám igaz szerelemből ment a főszolgabíró úrhoz s bár sok mende­monda jutott füléhez, még ez ideig nem nyilt alkalma véleményének megváltoztatására, hogy Bela főszolgabíró ur mintaképe a férfiaknak. A szép Anni tehát még csak vergődött, mint a lépre ment madár, a melyről még kétséges, hogy vég­kép a lépen ragad-e, vagy szárnyacskájinak egy olt ragadt tolla árán vidáman odább repül. Zoli barátunk azonban már ott eviczkélt a lépen, fülig szerelmes volt a pompás szép asszonyba, noha sok szép leány igyekezett megnyerni neki. a léha, ok nélkül felkapott gentirnek a kedvét. A szép Anna a fialal ember közeledését eleinte csak azért nem utasította vissza, mert próbára akarta tenni férjét, hogy a régi, oly igazán érzett szerelemből maradt-e még annyi, hogy teltékenysége feltámadjon s ha az fel fog támadni, észre fogja-e venni, hogy a ház lűz oltáráról hűsége mézét elhordogatja más nő számira, ami pedig a feleség tu'ajdoni. Vájjon rszébe fog-e jutni az eskü, ami a nagy rácztemplom boltozatai közt elhan­gzott ajkairól, a melynek minden egyes ércz°s hangon kiejtelt szavát, a legtávolabbi zugban is meghallotta az összegyűlt közönség minden tagja. Ez erős hangon el­mondott eskü, a mi egy egész életre szólott, 15 év alatt emlékeiben elmosódott-e s feltámasztható nem lesz—se itt, se ott ? Ki tudja még mi háborgott abban a női szívben? Szerelem, féltékenység, harag és boszu. Érezte, hogy ez állapot nem maradhat soká, ennek a dologn ik vége legyen; érezte hogy vagy szivesebben fűződnek ujolag össze, vagy mindörökre elválnak és 15 évi házasságuk nem iesz egyeb, mint emlek, a mely hosszú boldogságot, örökké larlo keserűséggel tetőzött be. S ha összehasonlítást telt maga és a tiszttartóné között, minden hiúság nélkül be merte vallani magának, hogy szebb mint amaz, de ezt készséggel erősítette volna a város összes fiatalsága is. Mivel bilincseli le tehát az a másik asszony, mivel fogja kivivni azt, hogy a 15 évi hűség omladozik, bom­ladozik, mivel tudja kivinni azt, hogy a boldogság magaslatáé 1 leszédülni akarnak ? Aztán eszébe jutott a tapasztalt hidegség férje részéről, a kitérő febletek és a tiszttartóné győzelmes, gúnyos mosolya, eszébe jutott, hogy a város minden egyes tagja, a főispántól kezdve a hordárig, mind mily természetesnek találja már azt, ha a főszolgabiró delczeg alakját a lisztlartóné oldalán látják feltűnni. Eh. hit neki csak tűrni kell?! Azért sem! akkor ujolag felvette az eldobolt leve­let s már nern találta olyan sertőnek, nem találta m;­résznek Zo!i bará'unknak azt az ajánlatát, hogy esti 8 órakor a „Csendes"-utcán találkozzanak. Miért n ?! Hisz a négy hónapi epedés megérdemli hogy „ez a kis kívánság" teljesíttessék. És „csak 10 perez" . . . Hisz ez alig el g a sóhajtásra. Hogy fétje most hol jár, ugy sem tudja. Hirtelen felkelt, felöltözött elindult. A Bessenyei­liget mellett haladt el, midőn bizalmas közellétben két alak jóit feleje. Egy fa mellé húzódott és várt. Oh! hogy vert a szive, hallotta dobogását, ugy érezte, hogy a f jébe tóduló vér megőrjíti, szemei elho­mályosodtak, akaraterejét elvesztette, de keze görcsösen szorította esernyőjét. Mily szavakat hallott meg, maga sem tudja, csak arra a pillantra emlékezik, midőn a férje karján jövő nő félre ugrott csapása elől, dí azért a lezuhanó esernyő vállat üté meg, ugy hogy az eser­nyő el is lört. Mi volt ez: A sors állal odadobot idő, a midőn az enyém és tied kérdése felett határozni keli? Szegény Anna szótlanul áll, a dühöngő másik asz­szony szavát nem is érté meg, de tartásából, szemeiből jobban kihalatszott a szónál: még az enyém ! S a nagy rácz templomban elmondott eskü szavai egyszerre csak visszhangzottak a férj lelkében, mintha a megkonduló harang is rra intené, hogy a 15 é\i szerelem még maradványában is nagyobb, mint a mesterségesen felgyújtott érzékiség. A bűnbánó férj állt egy darabig, majd karját nyujta nejenek, haza vezeté, hátra sem n-zett az eldobott, megütött kedvesre. Pataky István. KÖZGAZDASÁG. A Trieszti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni generalij f. é. március hó 17 én tartott 74-ik közgyűlésén terjesz­tettek be az 1905. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1905. december 3i-cn érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 771.879,007 korona es 54 fillért tettek ki és az évfolya­mán bevett díjak 35 489,533 korona és 24 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztily díjtartaléka 18.739,255 korona 97 fillérrel 209.076,662 korona 98 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betörés-lopás elleni és tükörüvegbiztosítást a dijoevétel 14,429.4 13,117 korona biztosítási összeg utan 23.67 1,9 J1 korona 75 fillér volt, miből 8.903,497 korona 38 fillér viszontbiztosításra for­díttatott, ugy, hogy a tiszta díjbevétel 14.768,414 korona 37 fillérre rúgott, mely összegből I().4ü4,0t3 korona 40 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé való dijkö­telezvények összege 91.667,902 korom 96 fillér. A szállitmánybiztosi ágban a díjbevétel kilelt 3.833,502 korona 39 fillért, mely a viszontbiztosítások levon ísa után 1.552,290 korona 37 fill -rre rúgott. Károkért a társaság 1905-ben 30.285,711 korona 02 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óla károk fejében 827.976,227 korona és 40 fillernyi igen tekin­télyes összeget fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, — melyek összesen 26.999,096 korona 73 fillérre rúgnak, külöuös m kieme­lendoit: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyaminga­dozására alakított tartalék, mely a 3.729,624 korona 17 fillér külön tartalékkal együtt 19.206,875 korona 73 fillérre emelkedett, továbbá lelemlitendő a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és a 911,110 korona 50 fiilérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kivül fennáll még egy 1.471,110 korona 50 lillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a ka­matláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytan 247.497,914 korona 42 fillérről 270.052,078 ko­rona 64 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve. 1. Ingatlanok és jelzálog kö­vetelések 43.258,594 korona 47 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök . . 21.221,765 „ 52 „ 3. Letéteinényezett értékpa­p rokra adott kölcsönök 1.354,419 „ — „ 4. Értékpapírok . . . 185.300,903 „ 34 „ 5. Tárca váltók . . . 707,151 „ 55 „ 6. A részvényesek biztosított adóslevelei .... 7.350,000 „ — „ 7. Bankoknál levő rendelke­zésre álló kövelelések, készpénz és az intézet követelesei, a hitelezők követeléseinek levoná­sával . . ^ . 10.859,244 . 76 „ összesen 270.052,078 korona 64 fillér. Ezen értékekből 585 millió korona magyar érté­kekre esik. 252-1 — 1 A trágyakouzerváló szerekről. A trágya konzerválására f;lhasznalt szerek felada­ta a nitrogén felbomlását megakadályozni, illetve lassítani, vagy pedig a már keletkezelt amuioniákot lekötni. Ezen szerek közzül különösen a gips készítmények és a szuper­foszfátgipsz azok, melyek legnagyobb mertekben alkalmaz­tatnak. Kezdetben a gipsz volt az uralkodó szer, miután azonban azt tapasztalták, hogy a gipsz alkalmazása mellett is a szabad nitrogén és illó vegyületei meglehetősen nagy menyiségben veszendőbe mennek, kezdtek i szuperfoszfatot és szuperfoszfátgipszet mindinkább használni. És a kísér­letek azt igazolták hogy ha a szupei foszfátgipszet már az istállóban szórják ki, akkor tetemesen kevesebb a veszteség, mintha a gipszet lusználjuk, mint trágya­konzerváló szert. A szuperfoszfátgip.z ezen hatása mutat­kozik akkor is, ha azt a trágyát lepen alkalmazzuk, csakhogy ez esetben kisebb mértekben. Tekintettel azon­ban arra, hogy egyes esetekben az istállóban alkalmazott szuperfosztátgipsz ártalmára volt az állatoknak, a tehenek tőgyének különösen, ma már inkább a trágyatelepen használják csak. A szuperfoszfátgipsznek meg van az a káros hatása, hogy a trágyát száritja, miért is mindig arra törekedjünk hogy azt a trágyatelepet, a melyet szuperfoszfátgip^zezünk, jól tapostassuk es nyirkosán tartsuk, m>rt ez által a fentebb emiitett káros hatást e lensulyozni tudjuk. Tehát a ti agy akonzerváló szerül használt gipsz és szuperfoszfalgipsz helytelenül alkal­mazva í.emcsak nem hasznai, hanem nagy károkat is idézhet elő, mert a trágya kiszáritasa maga után vonja a víznek a levegővel és azzai karöltve az ammóniáknak is elillanását. A talaj tavaszi porhanyitása. Az okszerű talajmivelés fő elve az ősszel megszán­tott talajon tavaszszal a szántást amenyire lehetséges mellőzni és helyete az extirpálást, grubberolást esetleg csak fogasolast alkalmaznia a korai velés ellőtt. Ezt ajanlanía nem lehet eléggé a gazdák figyelmébe, külö­nösen a mi szárazságra liüjló éghajlatunk alatt. És pedid azért, mert az ilyen tahjmivelessel megőrizhetjük talajunk nedvességét. A tavsszi szántásba vetett növények hama­rább megérzik a szárazságot, mint a grubberolt talajba vetettek. Az ilyen talajokban a műtrágyák kedvezőbb hatást fognak gyakorolni. A nedve ;ség konzerválásán kivül a pnrhanyitás előnye az is, hogy a grubberolást korábban kezdh Ijük meg, nyirkos földet nem hozunk a felszínre, mint a szántásnál. A velést idejében végezhet­jük el. A grubberolt föld vetese kevésbé gyomos, mint a szántott földi vetés. A tavaszi szántást tehát csak

Next

/
Thumbnails
Contents