Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-25 / 12. szám

190G. márczius 25. N Y I R V I D É K 12-ik szám. 5 nem tugja, tehát körülbelül ugy gondolkodik, hogy „miféle csuda dolog az ilyen, melyet 111 lékérzékemmel. a szememmel észreveszek, de az én alapérzékem, az orrom, mely mindenről felvilágosit, semmit sem mond róla ?" A kutya gondolkodásmódjának magaslatára helyezkedve, csakugyan elgondolható, milyen fatális helyzetet teremt e megdöbbentő szemlélet az ő lényében. Keserves vonítása talan panasz vagy éppen zúgolódás a természet rendje ellen, mely az ő szempontjából ez esetben teljesen rosz és érthetetlen. €§mi Ő érte Dél felé járt az idő kevesen voltak a trafikban, de a társalgás élénk volt. Egy pár törzsvendég vetélkedett egymással, hogy kiérdemeljen s kapjon egy bájos mosolyt a trafik tündérétől Ellái ól. S ő nein fukarkodott vele, mosolygott nevetett. Gondolata azonban má?liol járt, hogy nem igen figyelt az urak bókjaira az meglátszott az arczán. Gyakran minden átmenet nélkül egyszerre komoly lett, majd ismét nevetett s bámulói boldogan súgtak össze, aranyos egy teremtés, micsoda temperamentum. 0 hallotta is nem is, nem igen törődött a megjegyzésekkel. — Ah itt van már a nagyságos ur, jegyezte meg, az üzletbe lépő fiatal emberre, egy az udvarlók közül. Az érkezett köszönt a leánynak, vett cigarettát, s aztán leült a sarokban levő gázóra szekrényre 3 rá sem figyelt a jelenlevő ifjak társalgására.— Az már nem folyt oly vigan. A leány csak néhanéha felelt a kérdésekre, titokban folyton a gázóra szekrényen ülő fiatal emberre pillantott. Az úrfiak azután fizettek s különböző hanglejtésü köszönéssel egymás után távozták az üzletből. — Jöjjön már ide nagyságos ur, szólt kacagva Ella mikor magukba maradlak, jaj hogy áll a kalapja, meg a nyakkendője, na mér csinál olyan komor arcot talán újra valami becsületsértés, párbaj... De csak eddig kacagott, a becsületsértés szóra hirtelen megváltozott az arca, leeset a székre, kapkodott egy kis ideig, aztan megeredt a könnye és sirt, mint egy kis gyermek. — Ha -ha kacagot a fiatal ember juj be szépen sir a a Lulu, no ne sirjon inkább rohanok s hozok Kuglert. Mivel azonban a leány még mindig sirt komolyabban szólt hozzá. — No lelkem ne tréfáljon, miért sir, mi baja van ? — Mi bajom, szólt a leány egy kissé összeszedve magát, az hogy az csúnyaság amit tett, rutul megsértett igen megsértett Pali s en ezt nem hagyhatom. — Talán rnég sem oly súlyos az eset, szólt a fiatal ember szeliden. — Nagyon súlyos, rettenetes. És ezzel elmondta az esetet. Biz, az nem volt egyébb egy kissé kétértelmű, de alapjában ártatlan megjegyzésnél mindazonáltal csodálkozott, hogy barátja még ennyit is is megengedett Ellával szemben. — Én pedig ezt nem hagyhatom, nem hagyom magamon tudja ... érti I — Hát mit tegyek |beszéljen mit akar. — Azt akarom szólt a leány kipirult arccal, hogy verekedjék meg a Palival. — De Ellám, hisz tudja, hogy a Pali az egyetlen jó barátom válaszolt Jllek megdöbenve. — Persze, persze én ki vagyok magának, ugy-e senki, semmi de talán mégis s ránézett az ifjúra szenvedélyesen, szerelmesen s az állt előtte, boldogan, nézte ezt a gyönyörű szép leányt szép feher kezét kék szempárt, aztán megfog; a a kezét, az remegett egy kissé, éppen ugy mint az övé s amint így ott állt érezte tisztán, hogy ezt a leányt ő szereti, hogy ettől nem tudna megtagadni semmit. — Béla ezt meg kell tenni szólt Ella kivonva kezét ámazéból, hát eltűrné, hogy engem valaki sértegessen. — Édesem nyugodt lehet, elégtételt veszek Palitól bizhat is bennem s ezzel fogta kalapját, köszönt s elhagyta a helyiséget. Az utcán még hallotta Ella csengő hangját, amint szerencsét kívánt neki. Ment hazafelé lassan gondolkozva. Zúgott a feje. Lassan mormogott. Én megverekszem Palival, hisz ez őrültség, hogy kössek bele abba az ártatlan fiúba . . . Meggyorsította lépteit s felrohant szobájába s levetette magát a kanapéra. Egy ideig még gondolkozott aztán elnyomta az álom. Este volt mikör felébredt. Gondolta lemegy vacsorázni, de mégse, félt hogy találkozik barátjaival s áztán nem áll jót magáért. Hozatott valamit s ott fogyasztotta el szobájaban. Nyolc, kilenc felé járt az idő mikor elment hazulról. Óvatosan lépdelt az utcán, félve mint egy tolvaj, ki nem tudja mikor ösmerik fel s fogja el, remegett, hogy találkozik barátjával. Sorra nézte a kirakatokat, kétszer is megbámulta a kis postás automobilt amint prüszkölve rohant el mellette s egyszer azon vette észre magát, hogy szokott kávéháza előtt áll, hol barátaival összeszokott jönni. Tudta, hogy Pali is ott lesz. Egy darabig tétovázott, mig egyszere egy erős elhatározástól megkapva belépett a kavéházba. Ment a kis elkülönített fülke felé, hol rendesen ülni szokott. Ott élénken fogadták. Az első Pali volt aki feléje jött. — Tudod Béla igazán érdekes. — Nem vagyok rá kíváncsi, felelt a megszólított s egy távoli asztalnál foglalt helyet. — De mi a manó lelt Béluskám, mért ülsz oly meszire ? — Azért válaszolt Jllek - nem tudván magát tovább türtőztetni - mert én olyan asztalhoz, ahol gyáva lovagiatlan siheder ül mint te oda én le nem ülök ! Lett erre nagy riadalom, a többiek akik a két fiu közti jó viszonyt ösmerték bámulva néztek össze. De a sértés az sértés, ezeket a szavakat meg négy szem közt sem lehet nem kt molyan venni, hát még ennyi ember hallatára. Aztán megindultak a tárgyalások Jllek még egyszer kijelentette Töreki megbizottainak, hogy állításait lentartja két jelenlevő ösmerősét nevezte meg segédjeid s aztán mint egy őrült rohant kifelé a kávéházból. Ment keresztül a nagy körúton, nem gondolt azzal hogy egy kocsi elgázolja, szerette volna magát a villamos elé dobni, szeretett volna nem élni. Látta a szép fehér arcú leányt, ki parancsolólag néz reá, látta barátját, ki megdöbbenve vonja kérdőre magaviseletéért, aztán összefolyt szeme előtt minden, az embereket végtelen hosszúaknak látta, az utca összeszűkült előtte, majdnem összeesett a nyomasztó teher alatt. Az a kis szél ami végig sepert az utczán kissé magához téritette. Megnézte óráját, fél tiz volt. Még nyitva van a trafik gondolta, befordult egy mellék utcába s arra irányította lépteit. Egyedül találta a leányt. — Jó estét, hol járt egész délután maga semmiházi szólt az kacagva s kezét odanyújtotta Jileknek, ki magáéba tartotta, ugy vártam magát, képzelje alig hogy elment, ide jött Béla s ugy kért, de oly szépen, hogy bocsásak meg neki Isten mentsen, hogy ő engem sérteni akart volna. — S' maga megbocsátott! ? — Hát hogy ne bocsátottam volna meg a maga legjobb barátjának! I O és akkor az a fiu, aki megdöbbenve állt ott szerette volna összeszorítani kínjában azt a kis hófehér kezet, amit ott tartott saját kezében, de nem tette, eleresztette azt, nekidült a falnak s bután bámult az olajos padlóra. — S igy természetesen most már tárgytalan amire délben kértem s igazán köszönöm, hogy oly önfeláldozóan viselkedett. — Szívesen, szívesen ismételte Jllek. Egy ideig csend volt, azután szép álmokat kívánva egymásnak Jllek eltávozott. Megsemmisülve ment lakása felé, agya ugy égett, mint egy katlan, c-ak támaszkodva tudott tovább menni. A házmester csodálkozva nézett végig rajta, mikor a kapun beengedte, ilyen feldúlt arccal még nem látta hazajönni. Lázas álmából segédei ébresztették fel közölték vele megállapodásuk eredményét. Reggeli kilenc órára volt kitűzve a viadal, hát sietni kellett. Gyorsan felöltözködött ivott egy pohárka connacot, segédeivel 'együtt kocsiba ült s elhajtatott a kitűzött helyre. * * * S aztán, aztán megverekedtek. A rajta szóra, mint két esküdt ellenség rontottak egymásra, elkeseredetten vad szenvedélylyel, szemük tűzben égett s mikor Töreki a második össze csapásnál vérző kebellel bukott a padlóra, ellenfele kétségbeesett kiálltással dobta el a kardot s rohant barátja felé, kinek sebéből pataként ömlött a vér, könnyes szemekkei borult reá, kérte, könyörgött, hogy bocsásson meg neki. Zokogva, sirva, majd mint egy őrült orditva s az lehunyta mindig barátjara meresztett szemét ajkai még egy kettőt vonaglottak, aztán mozdulatlan maradt — megbocsátott. Illés István. KÖZGAZDASÁG. Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. Ezen intézet március hó 17-én tartotta 43. rendes közgyűlését számos szövetkezeti tag részvétele mellett. A közgyűlést az intézet agg elnöke, Schwarz Ármin nyitotta meg, mire dr. Wittmann Mór alelnök vette át a közgyűlés további vezetését. Az előlerjesztett mérleg és évi jelentés, mely az 1905. évi kezelés hű és tiszta képét nyújtja, igazolja azt, hogy ezen üzleti év is az általános pangás dacára kedvező volt, ami a következő számadatokból kitűnik : Biztosított tőkék és egyébb alapszabályszerü esedékességek cimén K. 921.339.64 fizettetett ki. A díjtartalék 1.205.005.57 koronával 11.366.373.50 koronára, a jutalók felemelési alap 36.367.52 koronával 514.317.38 koronára és a külön tartalék a 200.000 kor. biztosítási alappal együtt, szintén 36.367.52 koronával 496.203 kor. 18 fillérre emelkedett. Tetemes leírások és az árfolyam külömbözeti tartaléknak 65.000 koronával való csorbítatlan meghagyása mellett, kezelési feleslegnek 72.735.04 kor. maradt fenn, mely alapszabályszerüleg a fentemiitett két tartalékhoz csatoltatott. U, biztositások szerezménye 14.760.800 kor. volt, ebből elfogadtatott 12 366.500 korona, elutasittatolt azonban 1.3U4.300 korona, a biztosítási állomány az év végével pedig 54.112.280 koronára rúgott. Díjbevétel az előző évvel szemben 266.836.70 koronával több, vagyis 2.758.799.52 kor., kamat és házbérjövedelem 39 070 41 koronával több, vagyis 514.419.17 kor. volt. A hivatalnoki nyugdijalap 29.481.53 korona emelkedést mutat és az év vegével 193.014 81 koronával rendelkezett. Az igazgatóság indítványára a közgyűlés a hivatalnoki kar hű és búzgó szolgálatainak elismeréseid 6000 koronát szavaz meg nyugdij-alap javára. A mérleg végösszege, mely 1,276.516.20 korona emelkedést űntet fel, 12,796.010.4) kor. és fedezetét leli magyar állampapírokban, elsőrendű záloglevelekben, 3 négyemeletes bérpalotában, takarékbetétekben és saját kötvényekre adott kölcsönökben. A merleg és jelentés egyhangúlag és köszönettel tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Az igazgatóság megbízatása lejárván, megejtetnek az új választások. Az igazgatóságba választattak a következő szövetkezeti tagok : Schwarz Ármin, Dr. Wittmann Mór, Dr. Reich József. Kohn Arnold, Herzfe'd Zsigmond, Eisler József, Tsuk Sándor (régi) és Dr. Szivak Imre, Dr. Vazsonyi Vilmos (új). A felügyelőbízottságba újból megválasztattak ; Dr. Alexander Bernát, Dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Seifensieder József, Wertheimer Albert és Dr. Bácskai Albert. A választmányba 36 tag választatott, részben a régi és részben új tagok. A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldettek Havas Mór és Guttnunn Izidor urak. Havas Mór tag úr indítványára az igazgatóságnak, különösen pedig Schwarz Ármin elnökuek, Dr. Wittmann Mór alelnöknek és Kohn Arnold vezérigazgatónak jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavaztak. A közgyűlés berekesztése után az igazgatóság alakuló ülést tartott, melyen elnöknek Schwarz Ármin, alelnöknek pedig Dr. Wittman Mór és Dr. Szivák Imre választattak. (228-1-1) A takarmányrépa trágyázásáról. A takarmányrépa csakúgy megkívánja, hogy alája rendszeresen és helyesen trágyázzunk, mint sok mas egyéb növény. A takarmányrépa a mesterséges trágyaféléket csakúgy meghálálja, mint a cukorrépa, mégis azt tapasztalhaijuk, hogy a takarmányrépa trágyázására jóval kisebb gondot fordítanak, mint a mint megérdemelne. Hogy pedig meghálálja pl. a műtrágyázást is, arra nézve szolgáljon útbaigazitasul Unger által Abaujban elért fenyes eredmény. A kísérlet a következő modon lett 5 egyenkent 800-800 öles parcellán végrehajtva. I. parcella 800 négyszögöl műtrágyázva 7 5 kg. szuperfoszfáttal, mely ősszel lett elszórva, termett 8400 kgot. II. parcella 800 négyszögöl, műtrágyázva 75 kg. szuperfoszfáttal mely ősszel lett elszórva és 40 kg. chilisalétromnul fejlődés közben elszórva, termett 9100 kgot. III. parcella 800 négyszögöl, trágyázatlan termett 6200 kgrammot. IV. parcell 800 négyszögöl, műtrágyázva 75 kg. szuperfoszfattal, mely tavaszszal lelt elszórva, termett 7700 kgot. V. parcella 800 négyszögöl, műtrágyázva 75 kg. szuperfosztattal, mely tavaszszal lett elszórva és 40 kg. chilisalétrommal, termett 8750 kgot. A műtrágyafélék érvényesülése e kísérletnél a következő volt: a 75 kg. szupert'oszfát az őszi elszórással 2200, a tavaszi elszórásaal 1500 kg. termés-többletet eredményezett; a II. parcella 75 kg. szuperfosztattal őszszel elszórva és 40 kg. chilisalétrorumal fejlődés közben elszórva 2900 kg; az V. parcella 75 kg. szuperfosztattal és 40 kg. chilisaletrommal fejlődés közben elszórva 2550 kg. terméstöbbletet eredményezett. E termés-eredmények bizonyítják, hogy úgy a szüperfoszfát, mint a chilisalétrom alkalmazása takarmányrépa alá kifizeti magát, de igazglják egyúttal azt is, hogy takarmányrépa minőségere is gyakorolhat a műtrágyázás kedvező hatást; amennyiben a jelen esetben a trágyázatlannal szenben a műtrágyázott takarmágyrépa szárazanyag tartalma kedvezőbb volt. A gyümölcsfák ápolása. A gyümölcsfák termése évről-évre meglehetős szé • les határok között ingadozik. Ha azt akarjuk, hogy a gyümölcsfák termése állandóan kielégítő legyen, azokat megfelelő ápolásban kell részesíteni. Első sorban pedig gondoskodni kell arról, hogy azoknak megfelelő táplálék álljon rendelkezésükre. A gyümölcsfákat kevés helyen reszesitik megfelelő trágyázásban. Az istallótrágyát nem igen adogatják a gyümölcsfa alá. D; a komposzt, emberi ürülék, trágyáié, vér stb. szintén csak ritkán alkalmaztatnak. A mesterséges trágyafeléknek minél szélesebb körben való alkalmazása szintén kívánatos volna. Ezen trágyafelékkel múdunkbm volna az egyes Jtápanyagokat, olyan mennyiségben alkalmazni, a mily mennyiségben azokra szükség van. A műtrágyák segélyevei a fa gyorsabb növekedését, a gyümölcstermés jelentékeny fokozását lehet elérni. A mesterséges trágyafelék közül a káli az erőteljes növést és dús hozamot mozdítja elő, miért is a kálitrágyázás különösen a termésben levő fáknak igen fontos. A foszfortrágya szintén fontos, mert a gyümőlcsképezésere hatással van és kulival együttesen alkalmazva a gyümölcsök tökéletes fejlődését mozdítja elő. A nitrogén a levél és fa képződést mozdítja elő, a gyümölcsök fejlődését elősegíti és a hozamot is növeli. A gazda tehát, a körülményeknek megfelelő trágyafélét választhalja ki és alkalmazhatja azt, a melyik céljának leginkább megfelel. Ha úgy a faképzés, mint a termés előmozdítására akarunk hatni, akkor együtesen fogjuk alkalmazni a műtrágyaféléket, különben pedig csak a célnak megfelelőt. A műtrágyaféléket a gazda mindig maga szerezzebe külön-külön, ne ped

;? kész keverékben vegye meg, >< Növényeinknek ellenálló képességét a növénybetegségekkel szemben növeljük. Növényeink igen sokféle betegségnek vannak alávetve. Ezen nővénybetegségek különböző eredetűek. A különböző eredetű betegségekkel szemben kultúrnövényeink nem mutatnak egyenlő mérvű fogékonyságot. Egyik növény kisebb, másik növény nagybb mértékben tud ellenállást kifejteni a növény betegsegekkel szemben. Miután a gazdára nézve előnyös, hogy valamely növény minél több növényi betegséggel szemben, minél több növényi betegséggel szemben, minél nagyobb ellentállást tudjon kifejezni, azért kívánatos volna, hogy növényeinket ezen betegségek ellen teljesen megóvjuk. Sajnos azonban ez módunkban nincs. Azonban a [növények ellentálló képességét fokozhatjuk. A növények ellentálló képességének a fokozására azonban mint tőlünk távol álló tenyező első sorban az időjárás gyakorol nagy befolyást. Ézenkivü! azonban a talajnak helyes és okszerű növelése a megfelelő módon végrehajtott istálló és műtrágyázás azok a tényezők, melyek a talaj fizikai és vegyi tulajdonságaira kedvező hatást gyakorolnak. Már pedig a kedvező vegyi és fizikai tulajdonságai a talajnak nagy fontosságúak a növények egészséges fejlődését illetőleg. Fokozhatjuk a növénynek ellenálló képességél a megfelelő vetőmag használatával, a mingen tekintetben való gondos ápolás által. Továbbá mádig iparkodjunk a növényfajta megválasztását is helyesen eszközölni, még pedig ellenálló képességét a különböző fajták ellenálló képessége más és más. A növények ellenállóképességét a külömböző növénybetegségekkel szemben penig különösen figyelembe kell venni és fokozni akkor, ha vetőmag termelésről van szó, Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. PiiiCüi áruk. Nyíregyháza, 190(i. márczius hó 21 én. A nyíregyházi terményoaarnoknál beiogyaect termény árafc Buza 50 kgram 7.40-től 7.45-ig. Rozs 50 . 5-ö0-tól 5.85-ig. Árpa 50 , 7'20-tól 7.30-ig. Zab 50 , 7.50-tői 7.60-ig. Tengeri 50 , 7.20-tól 7.30-ig. Szesz literenkint 38.— fillér adóval 1 kor. 42 fillér.