Nyírvidék, 1906 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-25 / 12. szám

1906. márezius 25. N Y I R V I D É K 12-ik szám 3. zset boritó moha és zuzmó alalt temérdek sok apró ellenség tanyázik, amely mind a gyümölcsfát és annak termését bánija. Gondunk legyen a felesleges kéreg é= zúzmó letakarilására is, távolítsuk el a gyümölcsfák elszáradt ágait és száradozó ághegyeit, takarítsuk ki a gyümölcsfák törzsének lövet s általában a gyümölcsfák alját is. Össze kell gereblyézni s el kell távolítani innen minden lehullott lombot, összeszáradt gyümölcsöt, s ha az megszikkadt, alkalmas helyen égessük el. És ha a hernyófészkeki t, tojásokat s a fák alalt megmaradt lombot, almot, gondosan összeszedlük és feltüzeltük, n • higyjük, hogy ezzel letettük már mind a gondunkat. Hiszen akár hernyófészkek közül, akár a gyapjas vagy gyürüs pille tojásai közül is egyik-másik rajta maradhatott a fán. Ebből a szép tavasz elején csupa életre való hernyó búvik ki. Ezt léhát utólag irtjuk, még pedig akkor, amikor április végén, vagy május elején észrevesszük, hogy a gyümölcsfák egyik­másik ágán a levélzet veszendő félben van és napról­napra kevesbül. Az ilyen hernyós ágrészt legjobb levágni, a hernyókat még mielőtt szél másztak összetiporni. Ugyancsak igen rövidesen bánunk el a pókhálós hernyókkal is. Ez k első esztendőben rendszerint csak ilt-ott egyszer szétszólt pókhálós fészkekben mutatkoz­nak, ha nem irthatjuk harmadévre számuk annyira meg­szaporodhatik, hogy e parányi hernyók hálója bevonhat egész gyümölcsfákat. Az ilyen gyümölcsfa lombját rövid egy-két nap alalt teljesen elvesztheli, mert a hálóban tanyázó sok apró hernyó tisztára felfalja azt. Irtogassuk tehát a hernyókat szorgalmasan ! Mert nem az a gyümölcskertész, ki sok gyümölcsfáján kevés gyümölcsöt termel, hanem az, ki kevés, de jól gondozott és annak rendje és módja szerint ápolt, férgektől meg­óvott fáján sok és szép termést tud fölmutatni. És a jól ápolt néhány szilvafa bizony többet ér a magára és lérgekre hagyott ötven hatvan holdas szilvás erdőnél. ÚJDONSÁGOK. Március. Az utcán naponta fiatal fiukkal, diákokkal talál­kozom. Nemzeti szinü a nyakkendőjük, vagy kokárdának hordják mellükön a piros-fehér-zöld szalagot. Bennem pedig, mintha tavaszi fuvalmak pezsditenék fel a vért. Az érzés melegsége lep meg mindannyiszor erre a látványra. Szeretném megölelni ezeket a büszke fiatalo­kat s megszoritani a kezüket azért a gondolatért, me'y velük a trikolor egy darabját szivük felé tűzette. Tudom, úgy támadt ez a gondolatuk magától, össze­beszélés, kitervezés nélkül. Eljutott hozzájuk is a ne nzet lelkét megmozgató nagy küzdelemnek egy hullámgyürüje s magával sodorla őket is abba a tiltakozó táborba, mely áradó tenger módjára napról-napra növekszik erejében és nagyszerűségében. Itt a bizonyság, hogy e tenger ereje rejtelmes, soha ki nem apadó forrásból gyarapszik: a mmzet szívének mélységeiből. Ennek a nagy szívnek lázasan lüktető vérkeringésébe belekapcso­lódott most a maga friss erejével, üde rithmusával az ifjúság érzésvilága is, uj színeket vegyítve a nemzeti küzdelem el-elszürkülő forgatagába. Megható dolog látni és tudni, hogy a nemzeti társadalom minden idegét megrezgeti, feszültségben tartja ez a harc, s hogy fiatal gyerekek, akiknek e küzdelem óriási fontosságáról legfeljebb homályos sejtésük lehet, az ösztön erejénél fogva szegődnek a nemzet igazai mellé. Nem helyi tüntetés ez. Nipról-napra hallunk, olvasunk az ország minden részéből a tanuló ifjúság hasonló mozgalmairól. Mintha az a nagy érzés, melynek tüzénél ma mindannyian hevülünk, tavaszi mámorként szállta volna meg a fiatal szíveket. Részesei ennek a mozgalomnak a nemzet életfájának rózsaszínű virágai, a kialvófélben volt asztalán s az ablakon beszűrődött a hajnal néhány halvány sugára. A kis szalag most elérkezettnek látta az időt a bosszúállásra s suttogni kezdett az ifjú fülébe. Kisug­dosta a leány titkos álmait, vagyait, epedő sóhajtásait, nagy, olthatatlan szerelmét az ifjú iránt s az ifjú fél­álomban boldogan hallgatta, amit a kis szalag mesélt s álmodott hozzá szépet a boldogságról ... A kis szalag is boldog volt abban a tudatban, hogy bosszút állt úrnőjén, ki oly hűtlenül megvált tőié. Reggel az ifjú vidám jókedvvel ébredt fel s öröm­től repeső szívvel rohant a házba, mely boldogságát rejtette magába. Első dolga volt, hogy a mamánál je­lentkezett s rövid bevezetés után megkérte a kis lány kezét. A mama úgy látszik el volt erre készülve, mert a fiatal embert közvetlen a leányhoz ulasitotta. A szép lány még nem régen kelhetett fel s zavar­tan mentegetődzött az ifjú előtt öltözéke rendetlen volta miatt. Egyedül maradtak s az ifjú megvallván szerelmét, mit oly régóta érzett iránta, megkérte a lányt, ajándé­kozza meg szívével s kezével e^y egész életre. A leány boldog voll. Hirteleneben nem ludla mit feleljen. Szótlanul omlott az ifjú karjaiba s hagyta, hogy az szerelmesen összecsókolja. Ez volt a legszebb s legőszintébb szerelmi vallomás. Később aztán a fiatalember elbeszélte újdonsült kis jegyesének az éjjel lörténtcket: tépelődését s a kis szalag megnyugtató suttogását s csodálatos, a leány nem haragudott kis szalagjára, sőt ellenkezőleg megkérte a fiatalembert, most már jegyesét, hogy hozza vissza neki azt a kis szalagot, mely kettőjük boldogságát oly híven mozdította elő. S a kis szalag újból előkerült s bekerült előbbi mahagóni dobozába ... A fiatal pár gyakran szedte elő az emlékül eltett kedves szalagot. Meghatva néze­gették s közbe-közbe boldogan csókolgatták össze — egymást. A kis szalag pedig sohse tudta megérleni, mint jutóit ő harag helyett ilyen nagy becsbe. serdülő honleányok is, akik Kossuth Lajos sírjához s a honvédszoborhoz zarándokolnak nap nap után. Olyan komolyan, olyan büszkén és annyi lelkesedéssel teszik ezt, hogy nekünk is komolyan kell venni őket s nem szabad a nemzeliszinü nyakkendőkel se megmosolyog­nunk. — Leinteni és megfenyíteni őket, pogányság és rossz­indulat kell hozzá. Pedig megtörtént, de hány helyen. A rend és szerény viselkedés fanatikusai még azért is leszidták őket, mert március 15-én a rendesnél nagyobb kokárdát mertek feltűzni, amivel túllépték az ifjúság ré»zére engedélyezett hazafias viselkedés határait s me­rényletet követtek el a közrend ellen. Ne féltsétek a közrendet ezektől a nemzeti szinü szalagoktól, vigyáznak arra most úgyis elegen. Nézzétek olybá őket, mint lelkes biztatást és bátorító üdvözletet a jövendő Magyarország ifjú hadseregétől. Ezt az iíju hadsereget pedig ne bánt­sátok, ne dorongoljátok le, ha nem lud eléggé óvatos és félénk lenni hazafiságában s túllépi néha azokat a rubrikákat, melyekbe lelkét belepréselni szeretnétek. Ne bántsátok őket, mert lehet, hogy közel az idő, mikor érzéseinket nyilvánítani nekünk se lesz többé szabad se tette 1, se írással, se hangos szóval. Amikor férfiak és öregek mellére egyaránt felkerül majd az a háromszínű rózsa s nem lesz annyi keze a hatalomnak, hogy letépdesse szíveink felől a nemzeti vágyakhoz, a jogokhoz és szabadsághoz való ragaszkodás millió apró szimbólumát. —yi — — Áthei yezés. Pollner János tiszalöki adóhivatali pénztárnokot a m. kir. pénzügyminiszter hasonló minő­ségben Hódmezővásárhelyre áthelyezte és helyére tisza­löki pénztárnokká Szabó Sámuel nagyatádi adóhivatali ellenőrt nevezte ki. — Beszámoló. Mezössy Béla, a nagykállói kerület volt országgyűlési képviselője a napokban tartotta meg beszámolóját Nagykállóban. Mezössy Bélát a választók nevében Berelhőy János takarékpénztári igazgató üdvö­zölte és biztosította őt a választók bizalmáról. Mezössy Béla terjedelmes beszédben ismertette a politikai hely­zetet. A polgárság nevében Görömbey Péter esperes köszönte meg a beszámolót és indítványára a választó­polgárok Mezössy Bélát újra képviselőjüknek jelölték s egyúttal ragaszkodásukról biztosították Kossuth Ferencet és a szövetkezett ellenzéket. — Bessenyei-Kör. A Bessenyei-Körnek április 4-ediki estéje iránt, mely a Körnek eddigelé legnagyobb vállalkozása, szokatlan nagy erdeklődés mutatkozik megye­szerle. Még a budapesti napilapok közül is több leküldi az estére a kritikusát. A nagy este létrejövetelében a Kör elnökén kívül legfőbb része és érdeme van Kerner Istvánnak, a Filharmonikusok elnökének, a legkiválóbb magyar karnagynak, aki nemes önzetlenséggel lemondott minden honoráriumról és a Kör elnökével együtt lelkes szószólója volt a Körnek Mader R'doulnái, az Opera igazgatójánál, az engedély kieszközlését illetőleg. A Kör bérletjegyes tagjainak a rendezőség ez úton szíves tudomására hozza, hogy, amint azt a bérletek váltásakor jelezte, ezen az estén a pódium megnagyob­bítása folytán a helyek berendezése némi változást szenved, és pedig mivel a körszékek és oldalszékek tu­lajdonosai számára a középszékek előtt lesznek ülőhelyek kijelölve, a rendezőség kéri az összes körszékek tulajdo­nosait, hogy az ezen estére külön kiállított jegyeikért folyó hó 30-adikától kezdve bármely napon forduljanak a Ferenczi-jéle könyvkereskedéshez. Az i sle műsora : 1. 1. Erkel F.: Ünnepi nyitány. 2. Dal Rékai N. „Nagyidai cigányok" c. operájá­ból. Énekli: Takáts Mihály, a m kir. Opera művésze. 3. Beethoven L.: Szimfónia (8-adik). II. 1. Liszt F.: Magyar rapszódia (F moll). 2. a) Dal gr. Zichy G.: „Nemo" c. operájából. b) Bordal Erkel F. „Bánk-bán" c. operájából. Énekli: Takáts Mihály. 2. Wagner R.: Tannháuser-nyitány. Az 1. és 3 számú zeneműveket előadják, a 2. számú énekműveket kísérik Kerner István karnagy veze­tésével a Budapesti Filharmonikusok (40-en). A műsor egyes számai alatt a lerem ajtait zárva tartia a rendezőség. Jegyek március 25-ödikétől 30-adikáig válthatók dr. Popini Albert titkárnál (Debreceni-u. 3. sz.) és pedig tagok számára személyenkint 6 kor. 50 f., nem tagok számára személyenkint 8 kor. 50 f. elővételi ár­ban. Jegyek rendes árban válthatók március 30-adikától április 4-edikén este 6 óráig a Ferenci-féle könyvkeres­kedésben, s este 7 órától kezdve a pénztárnál, és pedig tagok számára személyenkint 0 kor.-ért, nem tagok számára személyenkint 9 kor.-ért. Kis páholy ára 25 kor., nagy páholyé 30 kor. Állóhely ára tagoknak 3 kor., nem tagoknak 4 kor. Műsor a pénztárnál 20 f.-ért kapható. Kellemetlenségek kikerülése végett kérjük és figyel­meztetjük úgy a bérlőket, mint az egyes estére szóló jegyek tulajdonosait, hogy ha jegyeiket nem tagokra akarják átruházni, szíveskedjenek az árkülömbseget a titkárnál vagy az esti pénztárnál kiegyenlíteni; továbbá hogy tévedések és félreértések kikerülése végett kiki jegyét az estén a rendezőknek mutassa föl. — A felső szabolcsi ref. egyházmegyei gyűlést az egyházmegye szabályai értelmében nt. Görömbei Péter esperes f. évi április hó 18., 19. es 20-ra (szerda, csü­törtök és péntekre) hivta össze Nyíregyházára, a vár­megyeháza nagytermébe, olyan módon, hogy : 1. Ápril 18-án szerdán d. u. 3 órakor a szokásos előérlekezlet tartatik meg ugyancsak a jelzett nagy­teremben. 2. Ápril 19-én csülörtökön délelőtt 9 órakor e. megyei közgyűlés szinte a nagy teremben. 3. Ápril 20-án pénteken délelőtt 8 és fél órakor e. m. bírósági ügyek tárgyalása a már fentebb jelzeit helyen. A közgyűlés főbb tárgyai: 1. Az esperes időszaki jelentése. 2. Zsinati képviselői jelentések. 3. Közalapi bizottság jelentése. 4. Jelentés a vagyonleltárak és kő t­segvetesekről. 5. Időszaki birasági tagok választása. 6. Küldöttségek, egyházak, egyesek kérvényeinek tárgyalása s a rendes időben beérkezendő ügyek, tárgyak s kérvé­nyek felett való intézkedés. Megjegyezlelik most is, mint minden esperesi gyűlési meghívóban, hogy az e. m. szabályok 20. §-a értelmében tárgyalásra csakis azon ügyek bocsáttatnak, melyek f évi ápril 8-ig az esperesi hivatalba beérkeznek és igy előkészilhelők. Az' ezen határidőn túl érkező ügyek jelen gyűlésen a szabályok értelmében nem tárgyaltatnak. — Á vármegyei nyugdíjazások megsemmisí­tése. Megemlekeztünk már lapunkban a vármegyei vá­lasztott tisztviselők nyugdíjazásáról s arról is, hogy a belügyminiszter az erre vonatkozó közgyűlési határoza­tokat felküldeni rendelte. Egy e hó 24 dikén érkezett belügyminiszteri rendelet az összes nyugdíjazási meg­semmisítette. — Segédlelkész változás. Eger illustris bíboros­érseke Szojlca Gyula nyíregyházi róm. kath. segédlelkészt megrongált egészségének helyreállítása céljából hosszabb időre szabadságolta s helyére segédlelkészi minőségben Lukrits Károlyt, városunk szülöttét, eddig Karcagon műkö­dött róm. kath. hitoktatót helyezte át. — A Kossuth Lajos halála évforduló napjának megünneplésére Budapesten a deák-téri ev. templomban e hó 20-án tartott istenitisz.teleten s az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt által rendezett emlék lakomán vármegyénkből dr. Meskó László, Kállay Leopold és dr. Kállay Tamás volt országgyűlési képviselők vettek részt. E helyütt említjük meg, hogy a gyászos évfordulón városunkban csak a Somogyi Gyula kir. közjegyző házán tűztek ki gyászlobogot. — A biróság köréből. A király dr. Svastits Géza zalaegerszegi jarásbirósági albirót a nyíregyházi kir. tör­vényszékhez biróvá és Perényi Ilezső nyíregyházi törvény ­széki jegyzőt a nagykállói járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminisler Álmos Zoltán nyíregy­házi kir. törvényszéki aljegyzőt jelenlegi állomáshelyén való meghagyás mellett törvényszéki jegyzővé nevezte ki. — Előleges izinházi jelentés. Értesítem Nyír­egyháza t. közönségét, hogy a városi színházban e hónapban szinielőadásokat fogok rendezni. — Színre kerül a következő sorrendben : március 26-án hétfőn: Csöppség. Vígjáték. (A budapesti Magyar színház újdonsága.); március 27-én kedden: Baccarat. Dráma. (A buda­pesti Vígszínház újdonsága.) ; március 28-án szerdán : Lebonnard apó. Szinmü. (A budapesti Nemzeti színház újdonsága.) Jegyek előre válthatók mindhárom előadásra Jalcőbovits Fanni k. a. dohánytőzsdéjében és fenti elő­adások napján este 6 órakor a színházi pénztárnál. Álló­hely, tanuló és karzat jegyek csakis az esti pénztárnál válthatók. Debrecen, 1906. március 20. Tisztelettel Zilahy Gyula, színigazgató. — A f. szabolcsi er. ref. e. m. tauitó-testiilete. f. év márezius 29-én tartja évi rendes közgyűlését Nyír­egyházán a ref. leányiskolában, melyre a tagokat és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az El­nökség. Nagybáka, 1906. márc. 19. Lengyel József fő­jegyző. Vargha János alelnök. László Gyula elnök. Dél­czegh Sándor, pénzt, ellenőr. Szabó Antal jegyző. Szom­balhy Imre pénztáros. A gyűlés tárgyai lesznek: 1, El­nöki megnyitó és jelentések. 2. Kádár Imre nyíregy­házi tanitó ur gyakorlati tanítása. Nyelvtan, az osztott isk. II. osztályában. 3. Vargha János kisvárdai tanitó ur Az „ember" cimmel felolvasást tart. 4. A pénztárak évi számadásairól jelentés. 5. A mult gyűlés jegyzőkönyvé­nek olvasása és hitelesítése. 6. Indítványok tárgyalása, melyek írásban a gyűlés előtt beadatnak. — Március 15 én iskolai ünnepélyt rendeztek a királyteleki tanítók Dessewffy grófok uradrlmi iskolájában, melyen a hazafias és nemeslelkü gróf urak megjelenlek. Dessewffy Dénes gróf lelkes szavakkal buzdította a gyer­mekeket, hogy alkotmányt tartó hű hazafiak legyenek. Isten áldása kisérje a nemeslelkü grófok minden léptét. Király lelek, 1906. március 20. — A nyiregyházi takarékpénztár egyesület. Schack Mór elhalálozása alkalmával koszoiú megváltás címén 40 koronát volt szíves pénztárunkhoz juttatni. Fogadják nemes cselekedetükért hálás köszönetünket. Izr. nőegylet. — A debreceni kereskedelmi és iparkamara ösztöndíj pályázatai. 1. Ösztöndijak törekvő iparosok részére: Néhai Voigtlánder Frigyes „Mária Valéria alapít­vány" címen hagyományozott alapítványának kamataiból két, egyenként 1082 1082 koronás ösztöndíj elnyerésére pályázat hirdettetik. Ez ösztöndijakat képesítéshez kötött ipart üző két szegényebb sorsú kezdő fiatal magyar honos iparos mester, vagy idősebb segéd nyerheti el, kik ha mesterek, legalább egy évet, ha segédek, legalább öt évet töltöltek ezen minőségben. 2 Iparos özvegyek és árvák segélydijai. Néhai Goldberger Erzsébet hagyományának kamataiból, 7, egyenkint 300—300 koronás s egy 226 koronás segélydij elnyerésére pályázat hirdettetik. E se­gélydijakat szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipart űzött magyarhonos iparos mesternek szegénysorsu özvegyei, kik férjük iparát folytatják, vagy szegénysorsu. de 18 évet be nem töltött (fiu, esetleg leány) árváinak, kik atyjuk iparát választották életpályának, adományozza. Pályázatok a keresk. és ipar­kamarához, Debrecen, nyújtandók be, legkésőbb márc. 31 ig. — Uj alapítvány. A nyiregyházi ág. ev. főgim­názium eddig ís tekintélyes alapitványai évről-évre ör­vendetesen gyarapodnak. Az elmull héten tartott tanács­ülésen jelentette be a főgimnázium felügyelője dr. Meskó László, hogy a Leffler Sámuel igazgató kezeihez juttatott alapító-oklevél értelmében özv. Jánószky Andrásnc szül. Hankovszky Zsuzsanna úrnő a főgimnáziumi alapítók díszes sorába lépett. Ugyanis néhai férje és a saját neve alatt kezelendő alapítvány címén ezer-ezer koronát tett le az iskola pénztárába oly rendeltetéssel, hogy ezen

Next

/
Thumbnails
Contents