Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-06 / 32. szám

1905. augusztus 6. N Y I R~V I D É K 32-ik szám. 3 A fiam a tanácsot megfogadta. Sőt kontrázott hozzá a papa is. Hanem a mama . . .! !! No persze, az ő kedves csemetéjének csak muszáj tan művelt emberré cseperednie. Akkor pedig zongorán, hegedűn, orgonán, klarinéton, czimbalmon egyforma tökélylyel kell lerterkliznie Beethoven szonátáit; Munkicsyt is meg k« 11 kissé közelíteni a festészetben; fiók-ilezzofantit is csak keli gyúrni >zegény fejéből, legalább két-három nyelv bepapagályoltatásával. Anyák, anyák ! Gondolják meg. hogy ez a szünidő olyan annak a kis sihedernek, raml a hámból kifogott csikónak a pázsitos legelő. Hát, hiszen, Önök is ugy tekintik a dolgot ugy-e? Csak épp, hogy ki is pányváz­zák a kicsikéket, hogy ne futkározhassanak olyan vígan. Hej, pedig ha meggondolnák Önök, hogy többet ér egy marok jó kedv, mint egy zsák tudomány, kíváltha az szétvetéssel fenyegeti azt a zsákot. Da mindennél szörnyűbb merénylet a ternn-szet ellen, ha egy korlátoltabb felfogású gyeimekből minden áron tudóst akarunk firagni, s hogy ez sikerülhessen, vakacziói tanfolyamot rendezünk be számára. Programmja ez: Korai felkelés, l l/t ig tanulas, re c'gj|i, '/< órai séta, 8—I l-ig magyarázási órak, léi órai séta, fél órai könyv­nélkülözés, ebed s utánna a délelőtti programm meg­repelálása. — Nagyon félek, Uraim és Hölgyeim, hogy e tudóssá való faiagási művelet következtében ege»ztn el talál faragodni annak a serevény csemetének m'g nagyon is zsengés pszecskéje. — Még hozza : a művelet rendesen egy szűk szobuuan folyik le. Most! Nyáron! Hisz, most inkább pőrére kellene vetkőztetni fiainkat. Azt a mil ió ablakú ventillácziót, tnelylyel pórusaink­ban áldott meg bennünket az an, a-természet, való­sagos bűn elzárni a véi képző napsugár, a delej kölcsönző ozon és az anyag-cserét intéző oxidén elől. Komjáthy Sándor. (Folyt, köv.) Kérelem Szabolcsvárinogye érdemes tanerőihez ! Mult hó 27-én 1708—905. tfsz. alatt egy ember­baráti intézmény pártolására, illtlve ezen intézmény szent ügyé ek gyámolitására s czéljánik kivitelére — mint munkatársakat kértük fel a varmegye hazafias es hiva­tasanak migaslatán álló tanítóit, tanító hölgyeit. Islin­nek hála — e kialto szo nem a néma pusztaságban el hangzó szó volt. Visszhangra talalt ez a nemesen gon­dolkozó és nagy nemzeü munkai végző munkjtáisamk szivében és az a pár accord, mely a méltóságteljes Tiszától, illetve partjaitól, a „Hjjdu-Jg" szélétől, a kis Takta folyótol és a „Nyirség" homokos területétől a központba vármegyénk szivébe s igy mi hozzánk is ha­tolt, ezt zúgták nagy örömünkre és közvetve ama sze­rencsetlen embertársaink füleibe, kik a szegenység és nyomorúság mellett egy borzasztó ellenséggel a tüdő­vésszel küzden k. — ,Ne teljetek, mi is soraitokba állunk, tenni es cselekedni fogunk, segitségtekre leszünk, hogy e hatalmas, lűzzel-\assal pusztító ellenséget közös erővel legyőzve, fijunk szaporodásának útjában semmi sem álljon." Igen, tisztelt munkatársak Ti bennetek bízunk nemcsak mi, hanem ama leghatalmasabb faktor, ki e szentügy, a „József Kir. Herczeg Szanatórium Egye­sület" élére állott L)r. Lukacs György emök úr Önagy­meltósága, ki a szegény i.ép jólétet, testben-lélekben való előhaladását szivén viseli. Tisztelt munkatársaink? Ez utón kivántunk ismétlen érdeklődést kelteni azon szent ügy iránt, melyet bizo­nyára minden nemesen gondolkodó ember magaevá tesz. Ez úLon szóluni ismétlen azokhoz, kikhez 1703—905. számú felhívásunk és kérelmünk érkezett, szíveskedjenek buzgclmukkal odahatni, hogy tősgyökeres magyar vár­megyénk első helyen álljon e nemes ügy istápolásában. Mindenesetre a tanitó urak és hölgyek főleg a taggyüjtéssel (ehetnek az egyesületnek nagy szolgalatot. E végből tisztelettel felkérem mindazokat, kik gyűjteni akarnak, gyűjtési szándékukról egy leveli ző lapon köz­vetlenül a Szanatórium elnöket (Nagymélt. Dr. Lukács György vallás- és közokt. m. kir. Miniszter a József És Tibi bácsi olyan módfölötti szivelyességbe ful­lasztót), mintha neki kellene kárpótlást adni összes csa­lódásomért. Épen hazakészülőben volt. Eiőnek-erejével elczi­pelt magával, hogy lásson a jó Mali néni, a hitestársa. Máli néni épen a pádimentumot mosdatta, mikor beléptünk a kis viskóba. Tibi bácsi leültetett a szoba közepén álló rém rozzant kerek asztal mellé. Valahonnan előkeiült egy üveg sárgára festett szesz, a melyet cognac czimen kellett bekebeleznem. A viszontlátás örömére ürítettük poharainkat. Tibi bácsi aztán kifogyhatatlan sokat beszélt a múltról, a melyet összehasonlított a jelennel. Akkor jó módban volt, de ma, ma nincs a háznál egy fillér sem ; holott olyan égető szüksége volna tiz koronára. Az lett a vége a dolognak, hogy összes vagyonom felél, tiz koronát .odakölcsönöztem' Tibi bácsinak. Ennek már innét-oonét nyolez éve. Azóta nem láttam Tibi bácsit; azaz láttam egyszer az utczán, de hirtelen befordult egy utczába. Azt hitte a jámbor, hogy visszakérem a 10 koronát. Sok keserves fáradozás utan ma már tisztességes állásban vagyok, a melyet a saját erőmből szereztem. Igaz, az állásom elég tisztességes, oly annyira, hogy uu már ha a véletlen összehoz azokkal a bizonyos apai barátokkal, rémlik nekik, hogy valaha a térdükön lova­goltattak. No, de én is észben tartom őket, azokat a jó ba­rátokat, akik egyszer ugy megfeledkeztek ama bizonyos baráti kötelékről, de valamennyien, egyet kivéve, ez az egy is öt forintomba került. Kövér Ilma. kir. Htrczeg Szanatórium Egyesület elnöke) Budapest, Királyi Bérház, értesítsék, s a hol szükséges, olt szíves­kedjenek ligába állani és tettre kész lelkesedéssel fárad­hatatlanul harc/olni. Hazafias üdvözlettel Nyíregyháza, 1905. aug. hó 3. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelősége. ÚJDONSÁGOK. Felhívás Szabolcsvártnegye összes polgáraihoz! Nemzetünkre újból reá nehezedik a megpróbáltatás terhf. A magyar országgyűlés követi-ii azt, hogy a mi vérünkön és pénzűnkön fenntartott hadseregben a ma • gyai szellem és nyelv érvényesüljön. Ezen jogos és tör­vényes kívánságnak kivívását c-ak ugy remélhetjük, ha a jelenlegi kormánynyal szembin megtagadjuk az állami adók, illetékek fizetését és fiaink nem állanak a sor alá ! így rendeli ezt a törvény, igy parancsolja az alkotmány! Szabolcsvármegye közönsége 1905 julius hó 12-én hozott határozatával egyhangúlag kimondotta, hogy el­várj i minden egyes hű fiától, hogy nem fog akadni egyett n egy oly mjgárol megfelejtkezett szabolcsvár­megyei polgár sem, aki akár a vér, akár a pénzadó önkéntes kiszolgáltatásával egy alkotmany ellenes kor­mányt támogatni aka.ua és fogna. Ez alapon — Sza­bolcsvármegye intéző bizottságának határozata folytan — azon kérelemmel fordulunk vármegyénk összes polgárai­hoz, hogy allami adóikat ne fizessék be es ne engedjék meg fiaiknak, hogy önként sor alá álljanak ! Mindenki aki ilyet tesz: vétkezik hazája ellen és idegen érdeket támogat! Kötelességünk azonban arra is figyelmeztetni vár­megyénk lakosait, hogy összes községi, vármegyei és egyházi adóikat, ártér tartozásaikat annyival is inkább fizessék be, mert ezek befizetése egyrészt törvényes kö­telességük, másrészt ezen kötelességöket elhanyagolván éppen azon testületek tekintélye szenvedne csorbát, a melyekre ily nehéz időkben elengedhetlen és kétszeres szükség van, vagyis nem tudná magát fenntartani a község, a megye, az egyház. Községi, vármegyei és egyházi adot tehát továbbra is pontosan fizetni kell! Állami adót, illeteket azonban nem! Mindaddig n*-ni szabad fizetni, amig ; z országnak alkotmányos kormánya nem lesz ! Nehogy azonban a felgyülemlet adók később annál súlyosabban terheljék az adózó polgárokat, már most figyel neztetjük Szabolcsvarmegye összes lakosait arra, hogy ezen adó összegeket szövetkezeteknél vagy takarék­pénztáraknál helyezzék el addigra, míg majd törvényes kormánya lesz az országnak, amikor adóinkat megfizetni mindatinyionk hazafias kötelessége lesz. Kelt Nyíregyházán, 1905. julius hó 2s-én. Bory Béla, Gróf üessewffy Aurél, Szabolcsvármegye intéző bizottságának elnökei. Mezössy Béla, Szabolcsvái megye intéző bizottságának jegyzője. — Tartalékos és póttartalékos katonák behí­vása. A vármegye julius 12 iki közgyűlése által meg­alakított 40-es bizottság julius hó 25-én tartott ülésén a többek között azt is elhatározta, hogy az alispán szerezzen megnyugtató felvilágosítást a honvédelmi mi­nisztertől arra nézve, hogy a most, a legnagyobb munka­időben behivótt tartalékos éi póttartalékos katonák, a behívó jegyeken is feltüntetett határidőn tul benntar­latni nem fognak. Szikszay Pál alispán ennek a hatá­rozatnak megfelelően megtette már a felterjesztést a honvédelmi miniszterhez, jelezvén feliratában, hogy ha megnyugtató választ nem kapna, a katonai behívók to­vábbi kézbesítését, a nyert utasításhoz képest függőben fogja tartani s az intéző bizottság elnökéhez, a bizott­ság összehívása iránt előterjesztési teend. Lapunk egyik előző számában megjelentettük már, hogy a vát megye alispanja feliratot intézett a honvédelmi miniszterhez, azt a kérelmet terjesztve elő, hogy az aug. hóra, tehát a ie^nagyobb munka időre szokatlanul nagy számban behívott tartalékos - és póttartalékos katonák fegy vcrgyakorlata a nagy munkaidő utáni időre halasz­tassek el. A honvédelmi miniszter a napokban válaszolt ez előterjesztésre s értesítette Szikszay Pál alispánt, hogy a kérelmet nem teljesítheti. — Jóváhagyott vasúti kölcsönök. A kereske­delemügyi miniszter jóváhagyta, hogy a nyíregyháza — vásárosnamenyi és nyíregyháza—dombrádi vasul czél­jaira a vármegye által megszavazott 360000 korona hozzájárulás, a pesti magyar kereskedelmi banktól köl­csön fölvétessék. — Szabolcsvármegye községi- és körjegyzői egylete augusztus hó 19-en délelőtt 10 órakor Nyír­egyházán, a vármegyeháza kistermeben az alábbi tárgy­sorozattal rendes közgyűlést tart. A közgyűlést megelő­zőleg, délelőtt 9 órakor választmányi gyűlés is fog tar­tatni. Tárgysorozat: 1. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye jegyzői egylete átiratának tárgyalása, az 1902. evi Ili. t.-cz. hatályon kívül leendő helyezése'és az 1886. évi XXII, t. cz. 142. § ának kibővítése tárgyában. 2. Egyleti pénztárnok 1904. evi számadasának felülbirálata. 3. Az 1906. évi költségelőiányzat tárgyalása. 4. A folyó évi központi jegyzői egyleti közgyűlesre képviselők választása. 5. Szabolcsvarmegye közönsegenek 389 — 1905. Bgy. sz. hataro,.alábol kifolyólag egy varmegyei jegyzői értekez­let összehívása, ezen értekezlet előkeszitésére iránsulo indítvány feletti tanacskozas. 6. Törvényes időn belül beadott nelaláni indítványok tárgyalása. 7. A vármegyí jegyzői egylet tisztikarának — alapszabály szerinti — tárgyalása. — Gyászrovat. Görömbei Péter ev. ref. esperest súlyos családi gyász erte: felesége e hó J-dikan, hosszas szenvedes utan elhunyt. Az általános tiszteletnek örvendő úrasszony temetése e hó 3-dikán délután ment végbe, Nagykálló és vidéke közönségem k óriási részvéte mellet! Elhunytáról a gyászolo csalad a következő jelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a felejthetetlen hü feleség, gondos jó anya. szerető testvér Görömbei Petemé szül. Kain anezbey Borbála asszonynak, életének 53-ik évében, tíz havi súlyos betegség utan 1905. aug. •2-án re.'gel 7 órakor csendesen tórt->nt elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei aug 3 án, csütóilökön d. u. 1 it órakor fognak a nagy kallói ev. ref. sírkertben vi.-szaadatni az anyaföldnek. Nagykálló, 1905. aug. 2. Görömbei Peler mint férj. Gyermekei: István, Péter, Erz-ike, Boriska. Te tvérek : Kalmáncihey János nejevei, gyermekeivel: Kálmárczhey Ilona, Sípos Ottóné ferjévei, gyermekeivel s számos rokonok. Béke poraiia ! — Vásártartási szabályrendelet. Szabolcsvár­megye vásá-tartási szabályrendelete a papokban érkezett meg jóváhagy va a kereskedelmi minisztertől. A közérdekű szabályrendeletet közöljük a köv< tk zőkben: 1. Rakamaz, Nyirmada. Tiszadob, Nyirlugos ós Tiszapolgár községek hetivásárjain mindennemű iparké­szitményét, minden nem helyben lakó iparos is, — es pedig minden korlátozás nélkül szabadon árusíthatja el. 2. S- Nyíregyháza r. t. város, Kisvárda, Nyírbátor, Mándok. Nyirbakta és Szentmihály vásártartó községek heti vásárjain élelmiszerek, kerti es mezei termények, továbbá házi iparczikkeken kívül tiltva van minden­nemű iparkészitménynek nem helyben lakó iparos által való el&rusithatása, kivételt ez alul csak a felvideki há­zaló kereskedők képeznek, kiknek az IN-n?. évi XVIII. t.-cz. 2. §-ában az áruihatásra a jog megadva van. 3. Tiszalök, l'jfehértó, Balkány, Nagykálló és Tiszadada vásártartó községek heti vásárjain az élelmi szereket, kerti és mezei terményeket, továbbá a házi iparezikkeket, végül a felvidéki házaló kereskedés czikkeil ide nem értve, — csak oly ipar készítmények árusíthatók el nem helyben lakú iparosok által, melyek helyben lakó iparosok által termelve nemlesznek ; minélfogva heti vá­sárokon iparkészitményeiket árusíthatják: a) Ujfehértón: köteles, kalapos, szűcs, szűrszabó, mézeskalácsos, pereczes, szappanos, szitás, rostás, kádár és bognár; b) Nagykálióban: szűrszabú, gubás, pintér, kosiu­és kaskészitö, mézeskalácsos és ki'ses; c) Tiszalökön: csizmadia, czipész, kalapos, szűr­szabó, szíjgyártó, szűcs és köteles,' d) Balkányban: csizmadia, szürszabó, gubás, szitás és rostás; e) Tiszadadán: asztalos, bádogos, bognár, fésűs, fazekas, kádár, kalapos, kefekötü, késes, kocsigyárló, köteles, lakatos, szíjgyártó, szappanos, szűcs és takács iparosok. 4. A varmegye alispánja feljogosittatik, hogy amennyiben a 3-ik §-ban felsorolt községek egyikében vagy másikában a felsorolt ipar készítményeket előállító iparosok telepednek le, úgy az ezen iparág terményének helyben nem lakó iparosok által való árusithatását az illető ipartársulat vagy iparos kérelmére betilthassa; a tilalmi végzést azonban az alispán kellőképen közhírré tenni tartozik. — A tifusz és a jég . Budapest oázisa a gyönyörű Margit sziget tífusz beteggel van telve. Hiába igyekeznek el­titkolni a borzaszlo körülményt, a tényen sajnos nem lehet változtatni. A sziget fertőzve van. Az illetékes körök mindent elkövetUk, hogy a baj eredetét kinyomozzák és a kutatás eredményre vezetett. A járványt a tisztátlan­ság idézte elő, még pedig az iióviz tisztátalan kezelése, a melyei pis/kos dunajéggel hűtőitek. A víztartály teteje a használat folytán kikopott es a piszkos jég érintkezésbe lepett az ivóvízzel, azt megfertőzte és igy le't egy belát­hatatlan következm njü sajnálatos tífuszjárványnak elő­idézője. Aktuálisnak tartottuk mindezt megjegyezni, akkor a midőn azon örvendetes es óiiási hiányt pótló lény előtt állunk, hogy a városi műjéggyár rövidesen megkezdi működését és ellátja a lakosságot tiszta, ivó vízből készült, olcsó mújéggel, A próba gyártás is megtörtént már — felette jol sikerült. Az üzembe helyezést csak meglévő két kút viz szegénysége gátolja. Most csinálják lázas sietséggel a harmadik kutat — a jövő héten aztán aka­dályta'anul kezdetét veszi a jéggyártás. Szükségesnek tart juk e helyült megjegyezni, hogy a város jégszekré­nyeket szerzett be, a melyeket saját árban részletfize­tésre bocsát a nagyközönség rendelkc.esére. Az érdek­lődők felvilágosításokat Jánószky Endre g. tanácsosnál nyelhetnek, a hol a jégszegrények is nngtekinthelők. — A városi házi pénztári állás betöltése. A Kovács Ferencz elhalalozasa folytán megüresedett házi pénztári állás betöltése czeljából Szikszay Pál alispán Nyiregyhaza város képviselőtestületi közgyűlései e hó 29-én d. e. 10 órára összehívta. A pályazati kervények e hó 26-an d. u. 5 óráig adhatók be a varmegyei köz­igazgatasi igtato hivatalnál. A 29-diki tisztújító köz­gyűlésén a pénzlárnoki választás credinenye szerint esetleg megüresedő állasok is be fognak töltetni. A házi p»nztarnoki állás java 'alinazása a kővetkező : törzsfizetés ez évre 2000 korona,, 1906. évtől kezdve pedig 2200 korona és 400 korona lakpenz. Ugyancsak a 29-diki közgyűlésen fog választás utján betöltetni a Kovács Sándor lemondása folytan megüresedett egy városi Írnoki állás is, melynek java­dalmazása ez évre 1000 korona, a jövő évtől kezdődő­leg pedig 1100 korona törzsfizetés és 250 korona lak­bér. A palyazati kervények ez állásra is e hó 26-án d. u. 5 óráig adandók be a vármegyei közi^azgatasi iglató hivatalnál. — Gulyazárlat feloldás. A kallói pusztán a teliérjgulyára lépfene mialt elrendelt zárlatot a hatóság feloldotta, onnan az öss/es állatok tetszés szerint elhajt­hatok A nagy szárazság miatt a legelő nagyon leromlott, úgy hogy ezen zárlat feloldás épen idejében jött, mert a ki csak teheti nagyon okosan cselekszik, ha jószágát a jobb idő beálltáig hazahajtatja, hol takarmányozásban részesítheti.

Next

/
Thumbnails
Contents