Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905. julius 30. ezen felhívásoknak lehető szeles kórben való közliirré tételét haladéktalanul eszközólj-k. 7. Szikszay Pál alispán jelenli, hogy mindezideig hivalalához a koitnáriy részérói semmiféle lörvényellenes rendelet sem érkezett: A bizottság ezt tudomásul veszi és gróf Dessewffy Aurél indítványára felkéri az aüspánt, hogy mihelycft olyan rendi let érkezik hatóságához, a melynek törvényes volla iránt aggályai lehetnek, azt a bizottság elé terjeszteni szíveskedjék. 8. Több tárgy nem lévén, Bory Bela bizottsági elnök a gyűlést berekeszti és a jegyzőkönyv hitelesítésére id. Okolicsányi Lajos és ifj. Szunyoghy Bertalan b. tagokat kei i fel. A távbeszélő készülék kezelése. 1. Ha az előfizető nem beszél, a nála elheljezett távbeszélő-készülék hallgató kagylói az e czélra rendelt horgon függjenek. Feltétlenül szükséges azonban, hogy az egyik hallgató-kagyló a távbeszélő-szekrényből kinyúló mozgó horogra legyen akasztva, mert különben az előfizető sem imga nem hívhat, sem a hozza intézett felhívást nem hallhatja. 2. Ha valaki távbeszélőn kíván beszélni, mindenekelőtt a távbeszélő központot hivja fol. A felhívás a hallgaló készüléknek függő helyzetükben meghagyása mellett, a távbeszélő-szekrenyen levő forgatónak megforgalá-ával történik, miközben a szekrényen alkalmazott csenget) ű megszólal. Ezen lelhivás után a mozgohorgon levő hallgatókagylót a központ visszacsengetésének bevárása nélkül azonnal a fülhöz kell emelni s ott tartani, mig a központi hivatal .központ" jelző szóval jelentkezik. A központ jelentkezésére a hivó fél az általa kívánt előfizetőnek a névsorba bijegyzett kapcsolási számát kimondja ilyen formán: „kere.u a 46. számot* — mire a központ a léves kapcsolások elkerülése végett a bemondott szamot azonnal megismétli. A hívó fel most már a hallgató-kagylót fülénél tartja s várja a kapcsolá ra a választ. A kapcsolasi számút a hivó fel még a központ felhívása előtt keresse ki a névsorból. A hosszas csengetés hátrányos, meri eltekintve, hogy a kapcioló hivatalban n.m csengő szól, hanem jelzőtábla esik le, a mely m r az első jeladásra működik, a kezelő a forgattyú forgataga közben nem jelentkezhelik. Ha a berendezésen hiba nincs, a csengetésre okvetlenül jelenik :zik a kezeld, mihelyt a korabban hivó fülek által kívánt kapcsolatokat létesítette. 3. Ha a hivolt fél állomása más előfizető állomásával nincsen összekötve, illetve annak vezetéke szabad, akkor a kezelő ,megvan" szóval jelzi a kapcsolás létesítését, — a hivó fél pedig a kagylónak fülénél tartása mellett hallgatódzek, inig a kezelő által felcsengetett fél jelentkezik ; bizonyos idő elteltével, mely I percznél nem hosszabb, a központi kezelő az áramkörbe belep és ha a hívott fel nem jelentkezett volna, a liivó kívánságára újból felcsengeti a hivott előfizetőt, ha azonban a hivott fél ez ujabbi felhívásra sem jelentkezik, jele, hogy vagy nincs otthon, vagy, hogy berendezésén hiba van, vagy végre, lio^y nem ak .r jelentkezni. A jelentkezés elmaradásáért a kezelő, vagy a távbeszélő-hivatal nem okolható. Ha a hivott fél azért neui kapcsolható, mert annak állomása más állomással van összekötve, vagyis ennek vezetéke el van foglalva, tehát .mással beszél" ; senki sem követelheti, hogy i fönnálló összeköttetés szétbontassék, mert az ilyen követelés teljesítése szigorúan tillva van. A helyi hálózatban fönnálló kapcsolás kellő figyelmeztetés után csak az esetben szakitlatik meg, hogy ha a beszélők egyike a helykőzi hálózitból hivatik fel beszélgetésre. Ha a távbeszélő hivatal azt feleli a felhívásra, hogy a kívánt előfizető mással beszél, akkor a hivó f;l 5 perez múlva ujabb felhívást intézhet a távbeszelő hivatalhoz. 4. Ha a hivolt fél a nála elhelyezett távbeszélőkészüléken levő csengetyü csengését hallja a csengelés végeztével a hallgató-készülékeket visszacsengelés nélkül füleihez illeszti és a készülékbe beleszól: .Halló ki beszél ?" Erre a hivó fel megmondja nevét, viszont a hivott is megnevezi magát, szóval mi iden félreértés elkerülése végett a felek előzőleg bemutatkoznak egymásnak s azután kezdik meg közleni valóikat. 5. A beszelgetésnél közvetlen a beszélő készülékhez hajolva, általában ajánlatos a tarsalgás megszokott hangját használni, mert a hang megerőltetése s főleg a kiabálás a beszéd megérthetését nem segíti elő, sőt egyrészt méllékzőrejt idézhet elő, másrészt a hang rendes színezetét annyira módosíthatja, hogy a hallgató felben könnyen ketely támadhat a beszélő félnek személyazonossága iránt. Ha a beszelő felek egymást nem értik meg, ajánlatos a beszélő kagylót gyöngén megkopogtatni, hogy az abban elhelyezett szénrészecskék helyzetüket megváltoztassák, miáltal, — ha a készülékén egyéb hiba nincs — beszéd jobban érthetővé válik. Ajánlatos továbbá, hogy a beszélő telek egymást a beszélgetes befejeztéről .vége* szóval ertesitsék. 6. A felek beszélgetesük befejezte után a hallgatókészülekeket rendes helyükre függesztik s azután a távbeszélő hivatalnak rövid csengetéssel (lecsengetés) mindketten jelt adnak. A leszélgetés tartama alatt csengetni nem szabad, mert a távbeszélő-hivatal az összeköttetést megszakítja. Ha a befejezett beszé'getés után a lecsengetés elmarad, a központi hivatal az összeköttetést nem bontja szét és az összekapcsolt felek egyike sem lesz más által meghívható. Tévedések kikerülése végett a lecsengetés után a központi hivatal uj összeköttetés létesítésére legalább egy perezre hívható csak fel. N Y I R V I D É K TANÜGY. Értesítés 1905 6-ra. Köztudomásra hozom, hogy a nyíregyházi ág. hitv. er. főgimnáziumba a beiratásokat általában augusztus hó 31-én és szeptember hó első három napján eszközöljük. A javitó és pótló vizsgálatokat augusztus 30—31-én tai tjük. A felvételnél minden tanuló 4 korona felvételi dijat fizet; továbbá a gimn. alapra 2, az országos nyugdijalapra 6 és az ifjúsági könyvtárra 1 koronát. E dijakon felül az ev. ref. és az ízr. lanulók 6 korona vallástanitásí dijat is fizetnek. A tandíj 56 korona. Ennek fele a beíráskor, másik fele február 1-én fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. A tápintézetbe felvett tanul i egész évre 120 kor. dijat fizet és pedig két részletben előlegesen; ezért kap tisztességes ebédet és vacsorát. Egy dejüleg felkérem mindazokat, akik teljes ellálá:rj, vagy csupán szállásra vidékről jövő tanulókat akarnak elfogadni, hogy ezt, — a tanári kar részéről eszközlendő ellenőrzés czéljából, — augusztus hó 26-ig nálam jelentsék be. Mindenben készséggel szolgálok felvilágosítással! Nyíregyháza, 1905. julius 27. Tisztelettel: Leffler Sámuel, főgimnáziumi igazgató. ÚJDONSÁGOK Muzeumunk gyarapodása. Az utóbbi hetekben több érdekes lárgy kerüli muzeumunkba' B íjnok Juszlinián — mindenjókért és tudományok körébe vágó ügyekért lelkesülő — honvéd százados sorozások alkalmával gyakran fordult meg varmegyénkben és igy több érdekes régiség kerüli birtokába, melyeket nekem ajándékozott. A tárgyak következők: A nyíregyházi katonai kórház építése alkalmával talált három hamvveder égetett embercsontokkal Ilyenek melié helyezett két ep szilke egy töredékkel. Ételt tartalmazhattak azon czélbol, hogy az elhunylak a túlvilágon meg ne éhezzenek. Ezenkívül ugyan innen négy kis barna paszta gyöngyöt. Mindezen tárgyak a Krisztus előtti évezrednek Il-ik feléből származnak. Több évek során mint a sorozó bizottságink tagja gyakran kiment a Rakamaz és Timár között elvonuló magaslatnak aljához, a Tisza áradása által okozott omlásokban régiségek után keresgélni, a mely különböző korszakokban lakott őstelepről, jobbm mondva ős szemétdombról az Archeológiai Értesítőnek 1892. évi folyamában raegeml -keztem és sok ősrégészeti tárgyakat gyűjtöttem össze Fabry Károly rakamizi földbirtokossal és Szelóczky Géza ottani gy.'gys/.erészs'.el muzeumunknak, a mely gyűjteményhez Bajnok Jusztin barátom igen érdekes tárgyakkal járult. Egy kis — alakra az etruszk ed'nyekkel teljesen egyező — durva barbár díszítésű amphora, a milyen a nemzeti muzeum őreinek állítása szerint hazánkban eddig még nem találtatott. A'.onnal Budapestre vittem leraj'.olás és közlés végett. E,'y égetett agyagból készült tallér mekkoraságu, de vastagabb negatív tessera. Tesserának nevezték azon égetett cserép, — tallér mekkoraságu — korongokat, melyek a régi görögöknél és rómaiaknál a circu.okba és arénákba belépő jegyül szolgáltak. A rakamazi negatívnak egyik oldalán tyúkféle, a másik oldalán pedig egy elefántalak képezi a mélyedést és agyag lemezkéket nyomkodva lapjára és ezeket kiegelve, gyártották a domborművű tesserákat. Catania szicziliai nagy városnak — ahol 33 év előtt pár hónapot töltöttem — edmere elefánt. A Krisztus előlti valamely (elfelejtettem melyik) századában az Etni lávája a czirkuszt sok méter magasságban eltemette és ottlétemkor kezdették a lávából nagy költséggel és fáradlsággal kivésve hozzáférhetővé tenni. Itt vettem egy e efánt domborművei ékesített Usserát. A rakamazi negatív tessera a nemzeti muzeuui őreinek nézete szerint is valószínűleg egy szicziliai szökeveny révén kerülhetelt hozzánk. Egy égetett agyag disznócska. Ilyen kis madár fejű né,ry lábu alakocska Phtrügyről kerüli muzeumunkba, és egy pár ugyan onnan néhai Talár nevű ev. ref. lelkész hagyatékaból, a sárospataki collegium birtokába. Hat darab karvédő spiralisnak töredéke a bronzkornak végső szakából a Kr. e. Ill-ik évezred végéről, vagy a ll-iknak elejéről. Két honfoglaláskori zabola, melyeknek egyike nagy ritkaság. Ugyanezen korból 8 darab vas szijdiszités unicum számba magy, valamint egy vas heved-r csattnak töredéke. Egy árpádhizi királyok idejéből származó kigyó fejes bronz karperecz és egy ló patkó. Két sarkantyú töredék a XIV-ik század végéről, és egy czifra nyelű vastőr, valószínűleg ugyanezen időtájból. Egy rendkívül regi kezdetleges vaslakat-kulcs. Egy ős lónnk cquus antiqius bal felső álkapocsa. Ezenkívül ajándékozott még nekem egy La Téne ízlésű bronz zabolat, a melyet Szikszón találtak, tehát inkább a miskolczi muzeumot illetné meg. Valószínűleg oda is fogom adni, ha Juszli barátom ebbe beleegyezik. Petheő Zsigmond székelyi ev. ref. tanitó ur a község határában talált három kis bronzkorszaki edénynyel és egy XVI—XVII-ik szazadból származó ékes bronz pártával gazdagította muzeumunkat. Vétel utján egy a Bojtoson (Nyíregyháza) Öreg Tót Mihály által egy edényben talált 12 különböző bronz karpereczet és 12 vastag gyűrűt szereztem. Az edényt széttörték, de megmaradt két darabjából azt gondolatban reconstruálni lehel. Sl-ik szám. 3 Kállay András ur pedig halászi birtokáról az u. n.: Tétkehegyről — mely őskori kincsesbánya — egy agyag orsó-gömböt, vagy nagy gyöngyöt ajándékozott. Nyíregyháza, 1905. julius 29. Dr. Jósa András. A főispán üdvözlése. Piricse és Pilis községek képviselőtestülete a héten tartott közgyűlés határozata alapján üdvözlö iratot intezett haro Feüiitteh Berthold íoispan ur óméltóságához abból az alkalomból, hogy az országgyűlési szabadelvű pártból kilépett. — Államsegély a inuzeumtiak. A vallás és közoktatásügyi miniszter a varm-gyei muzeum részére 400 korona segélyt utalványozott az alispán k-zeihez. — Hetivásár Dombrádou. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Dim'irád községben minden hélen kedden heti vásárok lanas anak. — A jéggyár 2 kútja nem birja elegendő vízzel ellátni a gyarat és Igy a tegnap tlőtli kepviseló testület egy harmadik kút létesítését elhalározta. — A nyíregyházi ipartestület kebelében mozgalom indult iueg, a kerületi betegs gelyző pénztártól való elszakadasuk tárgyában, hogy a városban létező mintegy 800 iparos segéd és tanoncz, valamint ezeknek mesterei, a saját kebelében alakítandó belegsegelyző pénztár igazgatósága által intezze egy-z rre, >-gy helyen a segédek ki- és belepése alkalmával a nyilvántartási és a segélyző egyleti tagsági dijak m in'iálatait. Az e targyban Nyiregyhaza város tanácsa uljáo a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztett memorandum és az alapszabályukat leküldte Sz iholcsváriuegye alispánjához véleményadás végett. Az alispán leadta a debreczeni kereskedelmi és iparkauiaranak, a hol a f. évi junius 15 en tartóit rendes közgyü kén foglalkoztak ezen kérdéssel is, a mely alkalommal Stoller Ferencz es Sichermann Mór (Márainaroísziget) felszólamlásuk utan meghozta a közgyűlés 189. szamu h.t.roz3tát, mely szerint a nyíregyházi ipartestület i belegsegelyző pénztár engedélyezése elle.i kifogást nem le-z. Régen óhajtott ügy áll tehát a megvalósulás küszöbén, nagy könnyebsegéie es előnyére fog szolgálni az iparos ostlálynak ezen kebeleben felállítandó hivatal, iu>n azon kivül, hogy egy helyen egyszerre intézheti el dolgát, a tagsági dijak legmersékeltebb alapjára leszállított fizetések mellett nyújthat segelyt az azt igénybevenni kénszerült iparossegtd vagy tanoneznak, mert a hivatalos helyiségért házbért fizetnie nem kell, legfeljebb 2 tisztviselő alkalmazasa melleit a legnagyobb rendben tarthatja ügyeit. S végre nem lesznek az iparossegédek egy kategóriába a hetesekkel és kávés hányukkal, akik eddigelé az iparosok állal befizetett díjtételek legnagyobb részét s legtöbb esetben vetiék igénybe. — A tiszapolgári iparos olvasókör megnyíló ünnepélye emlékezetes napja marad Tiszapolgár közönségének. — Hogy ez a megnyílt kör kedves otlbona lesz az iparosságnak, uiulalja biztatóan, azon díszes közönség, mely a megnyílást s e/vel a kör csinosan beiendezett helyiségeit meglátogatta; este pedig az ez alkalomra rendezett műkedvelői előadáson s az ezt követő rögtönzött tánczmulatságon részt veit. Nem lehet szó és köszönet n ;lkül hagyni Tárnái Andor tanitó ur szíves közreműködései, ki ueháuy nap alall sajat szerzeményű, de irodalmi értékű ket, egy-egy felvonásos — egyik .Vörös ökör vendéglő" másik .Mézei hetek után" czimü bohózatot teljes precisitassal betanítva előadatott. Azért mondhatni precisitással, mert annak szereplő — őt ki művészi niveojával folytonos derültségben tartá a nagy közönséget — pem is említve, személyei szerepöket teljesen átértve és erezve, a nagy közönség tetszéséi, elism-rését kivívták. Iluszák György — már alakjánál fogva is — az utolérhetetlen nagyzoló földbirtokos ur, Répánszki László a kekk is-pán, Fleischer Sándor a fiatal satiricus ferj, Fleischer M lild kisasszony a pattogó és hízelgő menyecske szerepeiket kitűnően Iöltötték be. De nem csak szellemi, de anyagi tekintetben is szép az eredmény, mert mindamellett is, hogy megszabott belépti dij nem volt, belepti díj gyanánt a jólékonyczél érdekében a következő összegeket nyugtázhatjuk : Főtiszt. Frank Károly, Ma'avovszky Gusztáv, Gibás Ferencz 10—10 koronát, Bussa Ádám 0 koronát, N-rnet Pál, Mátray Sándor, D. Dékány L«jos 5—5 koronát, Huszár Miklós, Orbán József, Weitzner Józs' f, Gyémánt Sándor, Istvánffy Géza 4—1 koronát, Dielzel Albert, Ádám Bertalan, K'-ppich Smdor, Porgu J»nő, Scheffer Eni"l, Groszmann Alajos, Pólón József, Léka Gyula. Nesula Ferencz 3—3 koronát. Kintzly István, Szabó Géza, Kokovelli Ferencz, Szabó Zsigmond, Bencze Lajos, Csák Ferencz, Szolcsányi János, Rády Lijos, N. N., N. N., Rácz Soma, Édes Sándor, Racz Jenő, Kovács N., Hegedűs N., Tóth Gergely, Au-terlicz Aladár, Kerpeli B la, Juhász Gáspár, Kis Bdázs, Baán Albert, Herczeg Lajos, Stern Antal, Bjrankovics István, Kinc»es Ferencz, Groszmann Lőrincz, Berlka András, Vámosi János, Rosenthal Vilmos, Klein B-rlalan. SZÜCÍ János Káposzta Antal Becski Lajos, Pallagi Mihály, Tiliczki Mihály, Dely Mátyás, Kovács Józ>el, Gro-zmann Jenő, Mé-zaros Mihály, Varga János, Porté István, Baracza István, Szegedy János 2—2 koronát, Huszák György 2 kor. 40 fillért, T. Vigh József, Borsos J inos, Lindlner N., Harlh N., Pálfi Gergely, Csontos János, Frank Aladár, Grósz Dávid, Szurkos József, Schal Lijos, Rólh Simon, Hollánder Adolf, Munkácsi István, Feli Ignácz, Fekete István, ifj. Káposzta N.

f Kóczián József, Kovács Pál, Vigh József, Zanótz Döme, Mannó Mihály. Szolimán István, Virág Peler, Klein N., K. Subó Lajos, ifj. Kincses Ferencz. Vámosi József 1 — 1 koronát. Továbbá Vigh Sárika 5 koronát, özv. Répánszkiné 80 fillért, N. N., Klein Sámuel, Tóth Bdázs, Ádám János, Barna N., Csiham Gábor, Pausan N., Répánszki László 60-60 fillért, Kőzik János, Síuc-ák József 40—10 fillért, N. N. 50 fillért, N. N. 30 fillért, N. N. 20 fillért fizettek. Hálás köszönet érette! — Nyilvános nyugtázás. Nyirvasvári község képviselő testülete nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a község legnagyobb fiának Vasvári Pálnak, a 48-as idők dicső bajnokának Nyirvasváriban országos gyűjtéssel szobrot emel. E szobor-alap javára a község hazafias inteligencziája f. é. julius hó 16-an zártkörű nyári tánczmulatságot rendezett, mely ugy anyagilag, mint erköl-