Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-26 / 48. szám

P' 1905. november 12. jedő ellátása egy kissé — de nem nagyon kissé — terhére válhatott, a mint vált is. Egy alkalommal"elhívták nagyatyámat Ugocsába, az akkori alispánhoz Dessewííyhe<, akinek az volt a bogara, hogy a lábai üvegből vannak, a mi miatt azokra állani n~m mert, félvén, hogy összetörnek. A pátienst egy nagy karosszékban ülve találta, me'lelte két man'.ó, hála mögött két huszár vagy hajdú. Nagyatyám a két huszárt nagym hezen kiküld tte, nehogy a szót lessék. A beteget alaposan kikérdezte, megvizsgálta és azt ajánlotta, hogy menjenek ki ketlen a kertbe sétá ni. Micsoda vadbeszéd ez ? hiszen a mankókon kivül a két embernek segítsége nélkül fel sem merhetek állani. — Nem kell félni, vagyok én olyan erős, aiint az a két hajdú. Ölbe kaplak. Ugy viszlek ki mint a tollat. Végre valahogy mégis csak rá vette, hogy egy mankóval, inert a mísik nagyatyám volt, kivánszorogtak a kertbe, a családtagoknak nagy csodalko/átára, akiknek meghagyta, hogy csak maradjanak a ház előtt és utána menni ne merészeljenek. Nagyatyám apámnak többször elmondotta, hogy életében olyan nagyot soha sem emelt A kert végén egy magas balom voll, olyan forma, mint Kiskállóban az én kedves komámasszonyomnak, özv. Kállay Ottnnénak kejtjében, melyet ipa Ká'lay B-rtalan, vagy talán ennek édesatyja, az 1817-iki Ínséges évben azért emeltetett, hogy az éhhalalra szántaknak munkát és kenyerei adhasson. Nagyatyám már majdnem összeroskadt, [mire a nagy ha'omnak aljára vonszolta az üveglabut. Ekkor nagyatyám kiránlja Dessewffy alól a mankót és keményen reáfőimedve, az összerogyott pátiensre párszor leá húzott a mankóval. Erre arra az Árgyilussát.' Futtában mars fel a dombra, mert nem csak üveglábaidat, hanem a tökfejedet is összetöröm. Hogy inertéi Te engem semmiért hazulról ilyen messzire farasztani ? A ház előtt a családtagok jajveszékeltek, kiabálván, hogy a doktor megbolondult. A patiens szaladt fel a dombra mint a nyúl, onnan pedig a lakás felé, mert nagyatyám nyomában a mankóval kergette, és nem sajnálta a-1 kezelni. Nagyatyám országhirü, nagy tekintélyű orvos volt, a kit külföldről is többször kerestek fel betegek. Acsalad tehát nem mutatta neheztelesét a futtitásért, annál is inkább, mert hiszen Dessewffyt több hónipi tehetetlenségéből kengyelfutóvá varázsolta. Mindketten lihegve, zihálva értek a szobába. Egy kissé kipihenve magukat, azt mondja nagyatyám az álmélkodó csjlád előtt: „Barátom, ne vedd zokon a kissé lúl drasztikus kúrát, a mire szükség volt, mert most már magad is beláthatod, hogy üveg lábakkal nem juthattal volna vissza ebbe a székbe. Jelentéktelen lábbetegségedet képzeleted fújta fel nagygyá, de azon seg ittlétünk." A sikeres kura után nagyon összebarátkoztak Dessewffy vei, aki azontúl nem mulasztotta el nagyapámat bálából évenkint meglátogatni. Ez az ugocsai néhány napra terjedő utazás nagy fordulatot okozott nagyszülőim háztartásában. Abban az időben a vármegye észarisztokraciájának találkozó h lye a vármegyeháza volt Kálióban, de miután a kurucérzelmü várost legmagasabb politikai érdekből agyon kellett verni, néhány év előtt a nyomasztó viszonyok miatt mindinkább szaporodó eszevesztetteknek országos elmebeteg gyógyiti ézetévé emelkedett. „Diffiest salyram non scribere", magyarul „Nehez dolog gúnyt nem írni", pedig bát a sorsnak nagy gúnyja az, ha az okosak házából bolondok háza válik. Ha ilyen dolog megeshetik vármegyeházával, megeshetik az valamikor u. n. miniszterek házával is. Na hát hogy túlságosan ne fecsegjünk, nagyatyámnak háza épen szembe volt az akkori vármegyeházával. senki sincs talpon. El is aludt egy-kettőre. Almiban nagyon boldog volt. Fényes, piszomántos, aranygalléros délceg huszárfőhadnagyok és suhogó, hófehér selyemruhás menyasszonyok vonultak el szemei előtt, táncot lejtettek, rámosolyogtak, feleje in'egettek, s ő vélük táncolt, dalolt. Már delelőre hágott a fényes nap az égen s a jó Kató néni mégis aludt. Estefele a kastélyból ment érte egy cseléd, a vőlegény üzenetével, hogy ha éhes, ha szomjas Kato néni, jöjjön el s e végből máskor is lásson be a fia'alokhoz. Vitt egy tele kosarat is megrakva lakodalmi sülttel, pogácsával, jó csemegevei; még egy üve^ jó bor is' kikandikált hosszú nyakával a fehér szalvéta alól. Bezörgetett a cselédlány, de nem hallott választ belülről. Benyitott hát, nyitva volt az ajtó, csaJc úgy betéve. Látta, hogy alszik a jó Kató asszony, hát csak egyenest az asztalhoz ment a kosarral, s mint a ki biztosra veszi, hogy inost mindjárt nagy örömet fog szerezni valakinek: hát csak ugy kipakoltaban álltóhelyéből kezdett beszélni, oda sem nézve az ágyra. — Keljen kegyelmed Kató néni! Tisztelteti az iíjúr evvel a csekélységgel, kéreti, jöjjön el M >st búesu/nak a vendegek, tust húznak a cigányok, soha sem hallott olyan szépet! De nem kapott választ. Kató néni csak nemcihelődött. Megfordult hát, s meglógta az alvo egyik kezét, igy akarvan felköltőgelni. De nyomban el is eresztette azt, mert hideg volt a jó Kato néni keze, mint a jég. Neki bizony o'.t tennt mázsikáltak 'romáron az égi zenekarok, ahol anibróziával es nectárral lakmaroznak a lelkek, s ő mindezt sokkal szebbnek és jobbnak találta, mint holmi földi muzsikusokat és töpörtős pogácsát. * Harmadnapra friss sirhalom domborult a temetőben. A keresztet egészen eltakarta egy díszes koszorú. A szél ingatta a hosszú szalagot s a napsugárban fényleltek az aranynyomásu betűk : „Felejthetetlen Kató néninek — Várromy Ferenc." No, hát ilyen bölcsességgel kormányzódik a világ, édes atyámfiai! (Vége.) N Y I R V I D É K Mikor Ugocsából hazatért, a kapuban egy öreg zsidó üdvözölte ezen szavakkal: „Tekintetes uram ! — mert akkor még nem volt minden tarka kutya nagyságos, sőt megtörtént az az 1834-iki diétán (országgyűlésen) hogy egy városi követet, a kiknek hivatalos cime prudens és circumspectus — (okos és körültekintő) — volt, egy pöffeszkedő vármegyei követ, gúnyos hangon és mimicával illetett ezen címzéssel, a mire a városi követ azt válaszolta, hogy: „Nem szégyenlem a cimzést, mert okosság és körültekintés jeles emberi tulajdonságok, mig ha a majtvar nyelvet sarkabál ki nem fordítjuk egy nagy marhat nagyságosnak is jelezhetünk, a legméltóságosabb tekintete pedig köztudomásúlag a ludnak van." Nagyapámat a sajátjának vélt kapuban az én kedves elhunyt hatalomnak dr. Bleuer Miklósnak atyja fogadta, a ki nem uzsorával, hanem dohánykereskedéss< I szerezte vagyonát és a kinek ivadékai ma is a leglisztessegesebb nyomon haladnak és köztiszteletnek tárgyai. A dohány uzsorát csak a monopolium teremtette meg, nem a zsidó. Azt mondja nagyapámnak. „Tekintetes Ur! Szerercsémnek tartom, hogy házamnal üdvözölhetem." „Megbolondult Te!?' „Nem én, Tekintetes uram, de még a tekintetes asszony is a jobbik eszét vette elő, mert tegnapelőtt nekem adta el a házat és az árat ki is fizettem." „Hát hova lett a feleségem ?• „Kiköltözött kialétai birtokukra', amely 400 holdas birtokot későbben megboldogult Gencsy Karoly bátyám vett meg apámlól és kiegé.-zitő része Gencsy Berti barátom mai létai birtokának. Na kocsis, ha igy van, fordulj meg és menjünk Létára. Ott is lakott 40 évig, mig 80 éves korában, szabadulni akarván az ostromló betegektől — inert akkor Szabolcsban csak négy orvos volt — elköltözött Biharba nagyszántói nagyobb birtokára, mely most báró Kőnigswarternak tulajdona. 80 éves eredményes fárasztó munka ulán két év múlva örökre lehunyta a szemét ugy, mint azt minden felebarátomnak kívánom. 1839. tavaszán a kertben munkáltatott. Egyszer csak mondja: „Vigyetek fel, rosszul érzem magamat." A házba több lépcső vezetett fel. Mikor az ajtónál van, mondja: fordítsatok meg, hadd lássam még egyszer a napot, mert többé nem fogok a szemébe nézni. Rögtön küldtek szüléimért a másfél órai távolságra eső Nagyváradra, a kik magukkal hozták Sztaroveczky hghiresebb oltani orvost. Rendel valamit és a receptet nagyatyámnak nyújtja, a ki azt átolvasva azt mondja, hogy „sem nem árt, sem nem használ, mert ma ugy is meghalok, de gyermekeimnek megnyugtatására beveszem." Apám, anyam ágya mellett virrasztottak, de hogy el ne aludjanak kártyáztak. Nagyapám gyakran beleszólott a játékba. „Péter te nem tudsz kártyázni." Ilyen beleszólás ulán egyszer csak felül az ágyban és azt mondja: „Fiam, eleget éltünk, menjünk." Ezzel lehanyatlott, egyet sóhajtott és minden kín nélkül a másvilágon találta magát. Édes atyám is 72 éves korában pipával szájában aludt el, mert a mi családunkban az élettől való megválásnak ezen módját tartjuk leghelyesebbnek. Már én is megyek aludni. Nyíregyháza, 1905. november 24. Ur. Jósa András. (Folyt, köv.) Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Meghívó. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület folyó évi december hó II-én délután 3 órakor a vármegyeház kistermében rendes közgyűléséi tartja, melyre tiszteletbeli-, alapító-, rendes- és évdijas t'gjait tisztelettel meghívom. Nyíregyházán, 1903. évi november hó 22-én. Gróf Vay Tibor, e. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egyesület 1905. évi működéséről. 2. Az 1904. évi pénztári számadások átvizsgálása s erre vonatkozólag a felmentvény megadása. 3. Az 1906. évi költségvetés megállapítása. 1. Tisztikar (elnök, 2 alelnök és ügyész) 3 évre való választása. 5. Igazgató választmány újra alakítása. 6. A számvizsgáló bizottság (3 tag) 3 évre való választása. 7. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányába 3 tag beválasztása. 8. Az egyesület alapító- és rendes tagjai állal a közgyűlés elölt legalább 4 nappal (alapsz. 2i. §. g) pontja) az elnökseghez esetleg beadott indítványok tárgyalása. Kivonat. Alapszabály 23 §. Az évelni felében megtartott közgyűléseken csak azon tagok bírnak szavazati joggal, kik tagsági dijaikat éa alapítványi kamataikat az előző évekre befizették, a második félévi közgyűléseken pedig azok. kik tagsági dijaikat és alapítványi kamataikat már a folyó évre is befizették. ÚJDONSÁGOK — Személyi hirek. Bitó Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága e hó 23-án Budapestre utazott s hétfőn este tér vissza székhelyére. — Szikszay Pál alispán az e hó 26-án Budapesten tartandó országos törvényhatósági értekezletre Budapestre utazott. — Az „l'jpárt" megalakulása. Bíró Bánffy Dezső, az országgyűlési Ujpirt v zére, e hí 19-dikén délután 1 és fel órakor, a párthoz tartozó több országgyűlési képviselő.és tekintélyes párttag kíséretében városunkba erkezett, hogy a szabolcsvármegyei Ujpárt az nap délután 3 órára hirdetett alakuló közgyűlésén részt vegyen. A pártvezér kíséretében voltak Szakács Zoltán, 16

9-ik szám 3. Szabó Karoly és Dániel Gábor orsz. képviselők, akikhez Debrecenben gróf Dégenfeld József vezetése alatt a deb receni és Sterma Dezső vezetése alatt deési küldöttség csatlakozott. A vármegye határszélén gróf Pongrácz Jenő vezetése alatt küldöttség fogadta a vendégeket. A küldöttség tagjai vultak: grof Pongrácz István, gróf Pongrácz Kalman. gróf Degenfeld Pal, Lázár Kálmán, Szomjas Gusztáv, dr. Horváth Géza, dr. Prok Gyula, Liptbay Jenő. Az üdvözlésre baró Bánffy Dezső szívélyes szavakkal válas'olt. A nyiregyházi va<uti állomáson nagv közönség várta az érkezőket, melynek soraiban, Budapestről érkezett szociálista izgatok zajonglak. Bagdy Imre t.-lóki ügyvéd üdvözölte itt szép beszédben az Ujpárt vezéret, ki rövid beszéddel köszön'e meg a szép togadtatást. A vendegek ezután kocsikra ülve, bevonultak a városba, útközben zajos abcugoláísal kisérve a szociálisták altal. Az alakuló közgyűlés d. u. 3 orakor vette kezdetét a Korona szálló nagyternieben, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség s egy csomó szocialista, akik eleinte folytonos zajongassal zavarták a közgyűlés csendes lefolyását, amig csak a legszájasabbakat a rendőrség, a közönség segítségével ki nem akolbolintotta. Gróf Pongrácz Jenő nyitotta meg a gyűlést s indítványára küldöttség hívta meg a megjelenésre báró Bánffy Dezsőt és kiseretet. Báró Bánffy Dezsőt zajos éljenzes fogadta a teremben való megjelenesekor. Jó egy órán át tartott beszédben fejtegette a part programmját s szólt a mai politikai helyzetről; utána pedig Szabó Kálmán Debeczen város egyik orsz. képviselője beszélt. Végül kimondta a közgyűlés a szabolcsvármegyei Ujpárt megalakulását s a tisztikarba a következőket választolta meg : elnök lett gróf Potigrácz Jenő; alelnökök: Martinyi József, Jármy Miklós, Lázár Kálmán, Bagdy Imre, Schlichter Gyula, grof Degenfeld Pál, Szomjas Gusztáv; titkár dr. Prok Gyula; jegyzők dr. Gultmann Zsigmond, Bodnár László, Papp János; pénztárnok Lipthay Jenő. Este 6 órakor a Korora nagytermében közebéd volt. Báró Bánffy Dezső másnap, hétfőn reggel uta ott viasza a fővárosba. — Somogyi Sándor Kossuth szobra. Somogyi Sándor szobrási művész, vármegyenk szülötte a napokban készült el a S-A.-Ujhelyen fölállítandó Kossulhszobor megmintázásával. A szobor minta itt készült Nyíregyházán, Osváth Kossuth-utczai műtermében, s u művész ugyanott mutatta be azt a napokban néhány meghivolt vendeg előtt. A szobor minta Kossuthot, mint szónokot ábrázolja, 1 a 3-hoz való nagyságban s végtelen könnyedségével tűnik ki. Beniekül van megmintázva a szobor ket mellékalakja: a lánczait széttépő paraszt, másik kezével kard ulán nyúlva, s az öreg honvéd, aki koszorút lesz le a Kossuth-szobor tahpzatára. A s.-a.-ujhelyi Kossuth-szoborra hirdetett pályázat határideje e hó 30-dikán jár les mi nagy érdeklődesse I várjuk a jury ítéletét. — Kinevezé*. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága dr. Elek Imre nyiregyházi ügyvédet tb. vármegyei alügyészszé nevezte ki. — Elismerés. A belügyminiszter dr. Szabó litván rakauiazi orvosnak, mert a m. kir. csendőr legényseget saját elhatározásából hosszú éveken át orvusi segelyben részesítette, i iőszakonkint az orvosi vizsgákat pedig díjtalanul teljesítette — teljes elismerését nyilvánilolta. — Mcgyebizottsfigl tag választás. A Nagykállóban e hó I7-én megtartott megyebizotlsági tag választáskor a legtöbb szavazatot Dudinszky Emil tanar nyerte, s igy a Schurina István elhalálozasa folytan megüresedett bizottsági tagsági h dyre ö választatott meg. — Bessenyei-kör. A Bessenyei-Kör második estéje dec. hó 9-edikén (szombat) lesz. Az esten csupa magyar költőktől és zeneszerzőktől tnutatnik be költeményeket, ének-és zeneműveket. Szerepein fognak benne: Dr. Hilász Henrikné (Miskolc). Pauay E zsue a Nemzeti színház művésznője, Dr. Dilnokí Viktor, a m. kir. Opera művésze, Füredi Sándor, a hegedűművész és Lányi Ernő, a miskolci konzervatórium tanára. Bővebbet a jövő számunkban. — A Sóstó—doinbrádl vasút mentén kivágott (a ez év deczember 4-én reggel 9 órakor a helyszínén fog árverés utján eladatni. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter dr. Dékány Lajos t.-polgári orvosnak a debrecen—h.-nánási h. é. vasút Ilajdu-Böszörmény állomásától T.-Polgárig s folytatólag T.-Palkonya, Sajó-Szöged, Nagycsécs, Poga, Ónod. Sajópetri, Sajólád és Alsózsolcza községek halárain at Miskolczig vezetendő, szabványos nyomtávú gőz-, esetleg motoros nzernü h. é. vasul ép tesére az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Kanyaró. A helybeli rk. iskola I. osztályát a növendekek sorában fellépett kanyaró betegülések folytán, további intézkedésig bezárták. — Halálozás. Súlyos csapás érle Dessewffy Aurél grófot: 16 esztendős leánya, Nóra grófnő Abbáziában meghalt. A holttestet Büdszentmihílyra szállították s az ottani családi sírboltban temetlék el nagy részvét mellett. — Hajtó vadászat az erdőn. A h' lybeli valásztarsasag na tartja a sóstói erdőben második hajtó vadaszálát. Találkozás a sóstói uton a szőlők végénél 9 órakor. — Házi estély. A polgári olvasó egylet által sajat helyiségeben, december hó i án tartandó házi estelyre a meghívók a tigok részére szétküldettek; a kik tévedésből meghívót nem kap'ak volna, vagy akik arra igényt formainak, az egylet helyiségeben az udvarnoknál jelentkezni szíveskedjenek. Tájékozásul tudatjuk, hogy a belepő jegy ára személyenként 1 korona 40 fillér. A rendezőség. — A városi inüjésgyárbati a jéggyárt is állandóan folyamatban van. A műjeg kicsinyben és nagyban olcsó áron mindennap a közönség rendelkezésére áll.