Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-15 / 42. szám

1905. október 15. N Y I R V I D É K 42-ik szám. 3 amelynek szigorú betartásához nemcsak az uralkodó tekintélye, hanem egyéni szavahihetősége is hozzá van forrva. Az alattvalóktól jogosítva van a koronás király hűséget és a törvények iránti engedelmességet követelni, de csak addig, mig önmaga törvényes alapon áll. Mély fájdalommal látja tehát Szabolcsvármegye közönsége az utóbbi időkben történt eseményeket. A koronás király közjogi állása, méltósága megköveteli, hogy szt nt és sérthetlen személye pártok felett álljon és soha ne vegyüljön bele egyéni nézeteivel a napi politika eseményeibe. Gonosz és lelketlen tanácsadók azok, akiit Őfelségét, — a koronás királyt — olyan állásponthoz szegzik oda, mely a leghatározottabb ellentétben áll azon törvényekkel, amelyekre a király megesküdött éí amely törvények megtartására magát lekötelezte . Gonosz és lelketlen tanácsadók, akik feldúlni akarják a magyar alkotmányt és nem gondolják meg. hogy ezzel a dinasztia és a dinasztikus érzés legbiztosabb támaszát dönti le romba. Éppen a/.ért Szabolcsvármrgye közönsége újból határozatilag kimondja, hogy a jelenlegi nehéz időkből való kibontakozást pusztán csak akként veli megoldhatónak, ha a nemzet jogos követelései a többségi pártok felirata alapján teljesitletnek és igy mód nyujtalik a parlamentáris kormány megalakítására. A kimondhalalan szenvedés és nyomortól meg nem ijedünk. Históriánk az tanitja, hogy nyomorban és szenvedésben soha sem szűkölködtünk. És a nemzet meg nem tört, sőt megerősödött. Elpusztultak, semmivé leltek, azok, akik a nemzet vesztére törtek. Igy lesz az most is ! Épp azéit Szabolcsvármegye közö.isége a nemzeti jogokért vívott küzdelemben t:\ntorithatlanul kitart és a nemzeti ellenállás minden terh l készséggel fedezi, egyben a többségi pártok politikája és vezérei iránt bizalmát nyilvánítja. De egyszersmind elvárja Szabolcsvármegye közönsége, hogy a történlek után Magyarorszag ügyeinek intézkedésébe idegen befolyások érvényesítését megengedni nem fogják, idegen állampolgárokkal a kibontakozás czéljából tárgyalásokba nem ereszkednek. A nemzeti souverénitás meg is követeli, hogy ily tárgyalásokat magyar földön, magyar állampolgárok vezessek, nem pedig idegenek. Mindezekről pedig Kossu'h Ferencz, mint az országos vezérlőbizottság elnöke tisztelettel értesíteni lialároztalik. * Tárgyalás alá vétetett a 389/1905. Bgy. számú határozattal megalakított alkotmány védő bizottság indítványa az iránt, hogy a meg nem szavazott adóknak az adóhivatalba való beszállittatása tiltassék el. Határosat. Szabolcsvármegye törvényhatósága az indítvány elfogadása mellett kimondja, hogy az orszaggyülésileg meg nem szavazóit adók, még ha önkéntesen be is fizettetnének, a kormány rendelkezésére nem bocsáthatók és ez okból a vármegye alispánja utján utasítja az összes községi elöljárókat, hogy az önkentes befizetés utján befolyt összegeket külön — nein hivatalos jellegű naplóban könyveljek el és a helybeli vagy legközelebbi szövetkezeteknél gyümölcsözőleg helyezzek el. Egyidejűleg arra is utasítja a I örvény hatóság az alispánt, hogy ezen határozat szigorú megtartását a a járási lőszolgabirák utján ellenőrizze. Miről a vármegye alispánját további megfelelő eljárás végett értesíti. • + Tárgyalás alá vétetett a 38í>/l90.">. Bgy. számú határozattal megalakított alkolminyvédő bizottság indítványa az 1905. évi julius 15-iki ülesten hozott határozatok elfogadására s a bizottság tagjainak kiegészítésére vonatkozólag. Határosat. Szabolcsvármegye törvényhalósága a 389/1905. Bgy. számú határozattal megalakított bizottság folyó évi julius 15-iki űléseben hozott határozatokat elfogadja és jóváhagyólag tudomásul veszi. Ez okból határozatilag kimondja, hogy a kiegészítés és a hadsereg béke létszámának biztosítását célzó póttartalékosok behívói mint törvényellenesek nem kézbesíthetők semmi esetre sem és Szabolcsvármegye összes tisztviselőinek ezen behívók kézbesítését ezennel megtiltja és utasítja a vármegye illetékes tisztviselőit, hogy a hadseregbe önként belépni kívánók részére szükséges bizonylatokat semmi körülmények közölt ki ne állítsák. A vármegye közönség.- az 1905. evi julius hó 12 en kiküldött bizottságot alkotmányvédő bizottságnak tekinti, ezen névvel ruházza fel és elvárja a tőrvény hatói ág összes tisztviselőitől, hogy ezen bizottságot feladata teljesítése közben minden rendelkezésökre álló eszközökkel támogatni fogják. A bizottság tagjaiul pótlólag megválasztanak: gróf DessewtTy Miklós, Kállay András, Lázár Kálmán, dr. Jósa András, Tóth József, Klár Gusztáv, Gencsy Samu, Geduly Henrik, Jármy Miklós, Kauzsay Tibor. Miről a vármegye alispánja, a jáiási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, valamint a most megválasztott bizottsági tagok ezen határozaton értesíttetnek. * + * Tárgyalás alá vétetett a 389—905. Bgy. számú határozattal alakított alkotmányvédő bizottság indítványa az iránt, hogy mindaddig, mig az ország ügyeinek vezetését alkotmányos kormány át nem veszi, havonkin

1 tartson a vármegye rendkívüli közgyűléseket. Határosat. Az initvány elfogadása mellett Szabolcsvármegye Tőrvényhatósága kimondja, hogy mindaddig, mig törvényes és alkolmányos kormány nem veszi át a vegrehajtó hatalom vezetését, vagyis mindaddig, mig a parl.imenlális kormány Őfelsége által ki nem nevezteiik. minden hónap 10-ikén, vagy amennyiben ezen határidő ünnep napra esnék, az ezt követő hétköznapon rendkívüli közgyűlést tart, a melyen a vármegyeknek biztositolt a'kotmányos jogánál fogva a fennforgó nehéz viszonyok között politikai nézetét és állásfoglalását kinyilvánítani és a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtenni fogja. Felhívja a törvényhatóság az alispant, hogy az egyes közgyűlések tárgysorozatának egybeállítása és a meghívók kibocsátása iránt a törvényszerű intézkedéseket teirye meg, a vármegye főispánját pedig az 1886. évi XXI. törvényezikk 4G. § ára való hivatkozással a rendkívüli közgyűlések összehívását czélzó intézkedés megtételére felkéri. Azon esetben, ha napirend hiányában némelyik hónapban közgyűlés tartásara szükség nem lesz : meghívók nem fognak szétküldetní, mely körülmény a rendkívüli közgyűlés elmiradását fogja jelenleni. Miről a vármegye főispánját, alispánját és a Vármegyei Hivatalos Lap I. rovata alatt a bizottság tagjait értesíti. * * • Tárgyalás alá vétetett a 3S9—90~>.-Bgy. számú határozatával alakított alkotmányvédő bizottság indítványa a koimányhatalom által netalán megvonandó tisztviselői javad ilmazások fedezetéről való gondoskodásra vonatkozólag. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége 1905. julius hó 12-én tartóit közgyűlés ben 13177—905. szám alatt egyhangúlag elhatározta, hogy amennyiben a törvényhatóság és községek ti-ztviselői a vármegye riájok vonatkozó határozatainak megtariása folytán anyagi helyzetűkben veszélyeztetve lennének : az esetre eddig élvezett fizetősöket egv pótadóval fedezendő kölcsön felvételével biztosítja. Minthogy a vármegye közönségének ezen határozata szabályszerűen meghirdettetett, az ellen senki felebbezéssel nem élt, és a magyar királyi belügyminiszter úr legfelsőbb felügyeleti jogánál fogva ezen hozzá felterjesztett határozatot meg nem semmisítette : igy az 1886 : XXI. t.cz. 65. § ának utolsó bekezdese szerint miután a megnevezett miniszter ur a felterjesztéstől számiMt 40 nap alatt egyáHalán nem nyilatkozott, — ezen határozat helybenhagyotlnak tekintetik, és ndnt jogerős végrehajtható. Ez alapon Szabolcsvármegye közönsége határozatilag kimondja, hogy az alkotmányt tisztelő és a törvényekre megesküdött és azokat valamint Szabolcsvármegye határozatait szigorúan inegtarló törvényhatósági és községi tisztviselőinek anyagi existentiáját a jövő minden viharaival szemben biztosítani kívánván : e czél erdekében 500.000 korona kölcsönt vesz fel. A kölcsön folyó számlán veendő fel azon helybeli vagy budapesti pénzintézettől, amely a legelőnyösebb feltételeket nyujlja. A kölcsön kamatainak fedezésére Szabolcsvármegye közönsége 1906. augu-zlus 1-től kezdődőleg 3°/o os pótaf'ót vet ki. A kölcsön felvétele és a további intézkedések megtételével Szabolcsvái megye alispánját és az alkotmányvédő bizottságot küldi ki. Az eként felveendő és folyó számlán vezetendő kölcsönösszegből a tisztviselők illetményeinek szabályszerű folyósítását Szabolcsvármegye által megválasztott alkotmányvédő bizottság eszközli. Jelen határozat szabályszerűen meghirdetendő és az 1886: XXI. törvénycikk 55. §-ánuk megfelelően jóváhagyás végeit felterjesztendő. Amennyiben ezen határozat a magyar királyi belügyi kormány által megsemmisíttetnék, Szabolcsvármegye közönsége már most kijelenti, hogy ezen határozatát továbbra is fentarlja és a fenti pótadó behajtását feltéllenül elrendeli és Szabolcsvármegye alispánját erre utasilja. Az Újhelyi Tamás szolgabíró lemondása folytán megüresedett elsőoszlályu szolgabiroi állás betöltésére keiült,ezután a sor. A kijelölő bizottságba Bory Béla, Szunyoghy Bertalan és Jármy Márton megválasztatván, a főispán őméltósága részéről pedig gróf Forgách László, dr. Farkas Baláss és Jármy Miklós meghivatvan, a jelöles a következő rendben lörtént meg: llorkovics Sándor, Virányi Sándor, dr. Kubassy Béla. A szavazás eredménye a következő: Virányi Sándor kapott 106, llorkovics Sándor 05, dr. Kubassy Béla 58 szavazatot. Elsőosztályu szolgabiróvá tehát Virányi Sándor választatott meg. Az így megüresedett másodosztályú szolgabírói állásra három pályázó volt: Okolicsányi Zoltán, Nosdroviceky László és gról Pongráce Kálmán A szavazás eredménye az lett, hogy Okolicsányi Zoltán 105 szavazattal, a Nozdroviczky László 104, s a gróf Pongrácz Kálmánra esett 26 szavazat ellenében másod osztályú szolgabiróvá megválasztatott. A közgyű'és folytatását < zzel a főispán őméltósága másnapra halasztotta. A másnapi Magyűlés — teljes i észvétlenség mellett ment végbe. A nyíregyházi „Ev. Templom-Egyesület" megalakítása. A nyíregyházi ág. h. ev. Templom-Egyesület f. évi oktober hó 8 án tartotta alakuló közgyűlését. E közgyűlés a magyar istenitisztelet keretében folyt le, s oly kimagasló példáját adla a müveit protestáns közönség hithűségének, mely manapság valóban ritkaság számba megy. A közgyűlés isteni tisztelettel kezdődött. A gyülekezet lelkületét a .Jövel Szent Lélek* dallama s PauJik János lelkész hathatós beszéde emelte ünnepi hangulatba. A szónok rámutatott az egyház szükségére, mindenkinek a protestáns érzületére és kötelességére hivatkozott, oly nagy erővel rajzolta az egyedüli utat, melyet minden kinek követni kell, hogy nem volt kiiérés, hacsak nem fából volt az ember. Ekkor beszédje bevegezte utau az oltár előtti emelvén] re lepett s az isteniliszteletet közgyűléssé alakította at. Kifejezte a közgyűlés neveben részvetet Majerszkv Beláne út nő gyászán, mely a bizottság elnöknőjét az alakuló közgyűlésen való részvételben gatolta, azután a következő hainrozati javaslatot, nyújtotta be: ,A nyíregyházi ag. h. ev. egyhaznak l9;>5. évi oktober 8 án, a templomban nagyszámmal jelenlevő hiyei a templom belső renoválásának eszmejet a legmelegebben üdvözlik s annak mielőbbi megvalósításához anyagi s erkölcsi támogatásukat felajánljak; valamint hely esi.k l'aulik János lelkészüknek iiu.nt elhangzott beszedjeben kifejezett azon nézetét is, mely szerint az ezen célra megkívántató összeg a hívek önkéntes adományaiból gyűjtessék össze, mivel ezt a módot tartják a prot. hagyományos szelt rnnek megfelelőnek, az evangélikus n vhez legméllóbbiuk s az egyháznak mai anyagi helyzeleben legcélravezetőbbnek. Melegen üdvözlik a Templom-Egyesület eszuiéjet is, s az egyesül, tel azonnal, még a jelen gyűlés folyamai! meg is alakitjak, s annak az alapszabalyokban körvonalozotl céljai megvalósításához az olt megjelölt módon való anyagi és erkölcsi támogatásukat szintén felajánlják.* E hatáiozati javaslatot elnöklő l'auhk János lelkesi azzal toldotta meg, hogy nejevei együtt belepett az egyesületbe, s annak czéljaira 100 koronát ajánlott fel. A határozati javaslat s a l'auhk János példaja altalános helyesled keltett. Felállott ugyan egy öieg gazda — nomina sunt odiosa — s hivatkozott a varos és az egyház részéről a szegény embert terhelő s fölösleges adókra : de szavai hatástalanul hangzottak el még gazdatársaira is. Nem hallatszott ott egy h -lyeslii hing, bármint aposztrofalta is az öreg. Geduly Henrik felvilágosító s Majerszky Bela lelkesítő szavai végkép megérleltek a helyzet magaslatára emelkedni tudó közönség «lhatározását: hogy 15000 hívőnek oly templomot adjanak, mely protestáns egyszerűséggel ugyan, de tisztaságban fogadja a Iá ogatót, az isteni tisztelet alatt az ülést nem teszi gyötrelemmé, a meghűlés veszedelmét elhurilja, slb. Döntő hatással volt a/.onbin dr. Makó László espere-ségi felügyelő és országgyűlési képviselő nemes pi Idája. U szerényen hivatkozván arra, hogy e pillanatban nincs más teendő, mint annak a példának folytatása, melynt l'aulik János elnöklő k lkész határozati javaslatához csatolt, kijelentetle, hogy ö szint' n belép az egyletbe, s annak céljaira 1000 koronát felajánl A lelkesedés egyszerre magával ragadta a közönséget. Többé nem \o t gát. Egymásután állottak fel a gyülekezet tagjai, nem gazdagok vagyonban, de gazdagok a lélek nagyságában, a nem s ügy iiúnli lelkesedésükben, ki mennyit bír', felajánlott az Ur templomara. Özvegy Barzó Jánosné 400 koronái, Májer^zky Béla és neje 2'i0 koronát, özv. Palicz Lajosné 200 koronái. Konthy Gyuláné, Gyuicsány Fercncné, Geduly Henrik és mje, LelTler Sámuel és neje, M száros Ferencz és neje, Porubszky Pál, Szlaboezky Imié, Moiavszky Ferenc, l)r. Vielótisz József és neje, Zimmermann Rezső, Balla Jenő, Lipták Dániel, Kovács András, Hook Pál Jozsel, Simkó József, Epbinder Károly, Liptak Zsuzsanna, özv. Palicz Jánosné, özv. Báslhy Baináné, özv. Lenhardt Györgyné s mások 100—100 koronát, Gazsó Sámuel, Noszák, id. Hibján Danielné, Palicz Pálné s többen 50—5'' koronát ajánlotlak fel. Az ulán az igazán lelkes jelenet után, mely méltóvá telte a nyíregyházi ág.h. ev. egyház híveit elődeihez, — a már kidolgozott alapszabályok értelmében szervezés következeit. Az egye ülel elnöknőjévé választották Májerszky Béli né úrnőt, másodelnökké LelTler Sámuel főgimn. igazgatót, m.isodelnóknővé özv. Báslhy Barnáné úrnőt, pénztárossá Paulik Jánosné úinőt, jegyzővé Zimmermann R zsőt. Az egyesület férfielnöke mindig a nem igazgató-lelkész. Választoltuk még 25 nő és 25 férfi választmányi tagol. Az áldozatkészséget hirdető < mlekezetcs űnn-pet imádság zárta be. A vállalkozás sikere, a példa hatása Isten kezében, s a gyülekezet tagjainak lelkében ! Dr. Jősa András jubileuma. Nagy melegséggel, a szeretetnek és tiszteletnek igaz megvalósulásával ünnepelte Szanolcsvárinegye közönsége e ho lO-diken dr. Jósa András főorvos 40 éves szolgalati jubileumát. Az ünneplés legkien clkedőbb része a varmegye e napra összehívott őszi rendes közgyűlésében folyt le. A nagyterem rég látott annyi bizottmány! tagot eg)üU, mint ez alkalommal. A karzatot díszes hölgyközönség foglalta el. A közgyűlés — mintán letárgyalta az alispáni jelentest, Szikszay Pál indítványára soron kivül tárgyalás alá vette Bory Béla és dr. Mezússy Béla indítványát, melyet lapunk előző számában egész terjedelmében közöltünk. Az indítvány felolvasása után Bory Béla szép beszédben méltatta dr. Jó^a Amtrás nagy érdemeit átnyújtva r.eki a varmegye közönségének gyűjtéséből ve.t diszes emléktárgyat, egy ezüst kazettát, a vármegye