Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-08 / 41. szám

1905. október 8. N Y I R V I D É K 41-ik szám. 5 gének az 1872. VIII. t.-cz. 33. §-ára alapított, 1878. évi julius hó 10-én 169. szám alatt kelt az a határozata, mely szerint többek közt a községnek meg rgedtetett, hogy a husmérés tekintetében bárkivel szerződésre lépjen", az idézett törvény helyébe lipett s az 1881. XVII. t.-cz.-be foglalt ujabb ipartörvény 53. § ának rendelkezéseivel össze nem egyeztethető, s így a régi ipirtörvény hatálya alatt kötött bérleti szerződés hatályának az uj törvény hatályba lépte óta töriént lejárta p llanatától kezdve semmisnek tekintendő. Az 1872. VIII. t.-cz. 33-ik §-a a törvényhatóságo kat a husmérés gyakorlásának korlátozása l'Xin'etében tehető int'Zkedések szempontjából korlátokhoz nem kötő! te, minélfogva a vármegye közönségének fentebb idéz tt határozata a régi törvény hatálya alatt teljes mértekben helyt foghatott. A most idézett törvényt hatályon kivül h.lyező 1884. XVII. t.-cz. 53. § a azonban ezzel szemben a husm-rrés gyakoilásának miként való korlátozása tekintetében bizonyos direktivákat alapit 'mefe, melyeken túlmenői g a korlátozás nein terjedhet. Tekintettel pedig arra, hogy az utóbb idézett törvény az 1872. VII t.-c/.-et hatalyon kivül helyezte, önként következik, hogy a régi lőrvény ha'álya alatt életbí lépett korlátozó intézkedések az uj törvény rendelkezésűvel összeegyeztethetők Miután pedig az idézett tőrvényhatósági határozatban foglalt fentebb rrn'itelt rendelkezés, az !8-s4. XVII. t.-cz. 53 § ában említett kivételes rendelkezések egyike alá sem subsummálható, annak érvényessége az ezidő szerint érvényben álló ipirtörvény hitálya alatt nem ismerhető el. A község területén a-husmérés gyakoilása tekintetében az idézett törvényhatósági határozat alapján fennállott korlátozó int zkedések az 1881. XVII. t.-cz. életbeléptetése alkalmával ekként hatálytalanokká váltak, miért is az illető mészárosnak az ulóbb idézett törvény hatálya alatt s az abban foglalt rendelkezések betartása mellett szabályszerűen elnyert iparűzési jogosultsága elismerendő, a nevezeit község felemiitett kérelmével elutasítandó volt. Amennyiben mindazonáltal a községnek marhahússal való kellő ellátását e husmérés szabad gyakorlása mellett kellőleg biztosítva nem látná, mi sem áll u'jában annak, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 53. §-ának korlátai között a másodfokú iparhatóságlól bizonyos korlátozó intézkedések elrendelését kérelmezze, önként értetődvén azonban, hogy a teendő esetleges külön intézkedések a szerzett jogokat nem érinthetik. — Halálozás. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük a legjobb férj, apa, nagyapa, após, rokon és sógornak: Auslander Zsigmond nyiibátori takarékpénztári titkár urnák Nyírbátor város szimos éven át volt képvis lőteslület tagja f. hó 2-an hajnali 3 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A felejthetet'en megboldogult holtteste f. hó 3-án d. u. 8 órakor fog a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra tétetni. Nyírbátor, 1905. évi október lió 2 án. Özv. Auslander Zsigmondné szül. Mandel Johanna neje. Adorján Gyula, Aiis'iinder Róza, Török Józsefné szül. Auslander Erzsébet Özv. Zeisler Palné szül. Auslander Berta gyermekei. Törők József veje. Adorján Gyuláné szül. Fuchs Leona menye. Fehér lmróné szül. Pollak tí nta unokahuga. Adóiján Bözsike és Margitka, Biuer M irgit, Török A..d rás, Imre, Mihály, Ede, E nil és Barna, Zeisler Ede és Pálma unokái. Ifj. Mandel Pal és neje szül. Hollánder Mariska, dr. Hollánder Gusztáv és neje szül. Mandel L nke, Vadász Pál, Mandel Dezső és neje szül. Kern Gizella, iij. Mandel József sógorai ill. sógornői. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — Debrecenbe utazók figyelmébe ajánljuk, hogy el ne mulass-zák megtekinteni a sokszorosan kitüntetett s országos hirü Lötkovits Arthur órás, ékszerész cég gyönyörű kirakatait, melyek egyrészt szí nigyöny örköd tetők, másrészt az egyes tárgyakra kitelt olcsó árakkal nagy feltűnést keltei.ek. A cégnek saját órás, aranyműves és vésnöki műhelye van, hol allandóan a legmodernebb ékszeiek készülnek. Kimerítő kép s árjegyzékét a cég kívánatra ingjen és bérmentve küldi. — (iu/.dáinlt ültjeimébe ajánjuk a lapun'? hirdetési rovata) n található pucellázott föld eUdasát. Bogárházán, gróf Tisza birtokából. — A Szinhiz 6i Élet, egyetlen színművészeti hetilapunk nyáii szünete ulán október 8-án jelenik meg először, uj, mgyobb alakban, előkelő tartalomrad, díszes képekkel. A lap szervezete a szünet alatt teljesen újáalakult, szerkesztője Vajd i László, az ismert iró lesz, kit irodalmi és művészeti eletünk legkiválóbb munkásai támogatnak törekvéseiben. A Színház és Élet irányzata teljesen modern lesz a színművészet nemes eszméinek szolgalatában, komoly és valtozatos ismertetéseiben és szakközleményeiben elénk, ölletes és vi lam szépirodalmi és szórakoztató részében, bőkezű ás jóizlesü a hp kiállításában, hogy a nag)közönségnek m g foko/.ottabb gyönyörűséget szerezhessen mint edd g. Kiadótulajdonos továbbra is Lenkei Zsigmond marad. E ófisetesi ár negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Budapest, B .rossutca 59. Az elégedetlen cőizmahuzó. Az írnok irószobájának egyik szegleteben, ott morgott elégedetlenül a csizmahúzó: — Mégis csak nyomorúságos élet ez : egész nap a szegletben várni és az úr csizmájára várakozni ! É> milyen piszKOsan jön néha haza és mily gorombán baP'k velem, szegény csizmahú'.óval ! Hi lehúítam az egyiket, hálamra tapod a másikkal. Hja I a csizmáknak arany dolguk van, mert ők láthatják a világol, míg elli nben én kénytelen vagyok a szegletben áll ni. A edzmák sétálni mennek a szép napos időre és I a farad an haza jönnek, akkor ez a ,-zó : — Eő csizmahúzé ! és en kénytelen vagjok ő urasigukat lehúzni. — E/. a beszéd, ez a szemrehányás az írnok csizmáinak szólt, a melyeket epen lehúzott. Ek&or a jobblábra való csizma iyy szólt a ballábihoz: — Testvér! hát urak volnáik mi! Az az ostoba csizmabú.ó nem is tudja, milyen jó doU'a van A S'inmiházi lump, a legkönnyebb szolgálatot teljesiti. De mi! Egész nap taposnak rajtunk. Nyárban majd megfulladunk a portól, télen majd megfagyunk a hóban és aztán ha esik az eső, akkor meg annak a nagy veszedelemnek vagyunk kitéve, hogy a sárba, vagy a vízbe fülünk. Hát meg a városi kövezet, azok a hegyes kövek ! nincs azokban irgalom! Szeretném tudni, hogy csak ma is mennyit koptattak rajtam ; a talpam átlátszó vékonyságúvá lesz. Nyomorúságos az élet, ha szolgálni kell. A csizmahúzó mélyen hallgatolt. — Testvér, ízólt a ballábra való csizma, a taposás még csak hagyján, ahhoz hozzá vagyok már szokva; hanem az az örökös keféles reggel, delben és este, ez mérgesít. Azt szeretném én tudni, hogy a mi nyomomoiult életünk mellett miért kell nekünk fényesnek lennünk? Gazdánknak, az írnok úrnak van jó dolga: kényelmesen ül és ír. Hejh! Ha én is irnok lehetnek ! — Az már én is szere nék lenni ! sohajtá a csizmahúzó. Az irnok kivetette pennájából a tintát, hátradőlt székében cs felsóhajtott: — Hála Istennek, rgy nap ismét elmúlt ! Egy írnoknak van a legkeservesebb élete a világon. Hát mi ő tulajdonképen, mint egy szegény tollszolga ? Olyan ur szerelnék lenni, mint az én főnököm, ki csak akkor dolgo?ik, amikor kedve tartja és napról-napra jobban hizik. Igazán már meguntam ezt a nyomorult életét. Hejh ! ha én hivatalfőnök lehetnék.—Ekkor nagyot sóhajtott, felhúzta a csizmáit. E pillanatban lépett be a hivataifőnök és morogva, mondá: — Elmehetsz. Szabad időd van ! Nem is gondolod milyen jó dolgod van ! — Még csúfolódik, gondolá az irnok; meghajtotta magát főnöke előtt és elment. Csizmái csikorogtak. A hivalalfőnök lakószobájába ment; de mert az ajtót nyitva hagyta, a csizmihúzó hallhatott mindent. A kövér hivatalfőnök elkezdett zúgolódni: — Legjobb dolga van a polgárnak, leül egy pohár bor mellé és nyugodtan szívja pipáját. És nekem ? Holnapra en lek a munkának készen kell lenni. Az áll, a mit a miniszter gondol. Folyton több munka, de soha egy fillér fizetésjavitás. Mano vigye az ilyen hivatalt! Lehetnék csak a magam ura! Könnyű a miniszternek parancsolni! — Különös! gondolá a csizmahúzó, még ez a kövér is panaszkodik. Kopogtatnak. — Tessik ! kialtá a hivalalfőnök. Az orvos lépett be. — Ép< n jó, hogy jön orvos ur, mondá a főnök Rosszul vagyok és mégis egész éjszakán át dolgoznom kell. Oh, ez a hivatal ! Az orvos megtapogatta az üteret, megvizsgálta a nyelvet és aztán monda : — Feküdjék le, kedves barátom, Önnek csak nyugalomra van szüksége. — Doktorkám, csak magának van jó dolga ; Ön a maga ura! — Az orvos a hasát f~gta nevettében és felkiáltott : — Én, a magam ura! Hisz az e^ész világ szolgája vngyok. Se éjjelem, se nappalom. H gyje el kedves barátom, hogy az orvos egy elkínzott teremtés. Hja ! ha én a magam ura lehttnek ! De a mennyi bet>g van a városban: annyi parancsolóm van'; különösen pedig a női betegek, ezek értenek az orvoskin/.ásához. A? orvos elment és a csizmahúzó gondo'á magában: egy szolgával ismét több. Tarsaim szaporodnak. Ismét kopogtatnak és belép a miniszter. Udvariasan bocsánatot kér, hogy későn jött. — Végre egy ur! goi.dolta a csizmahúzó. A miniszter folytatá : — Kedves főnök ur! Teremtse nekem elő reggelig azon iratokat, m lyek ezen az ív papiroson föl vanmk jegyezve; okvetlenül szükségem van azokra. Épen a fejedelemtől jövök, igen rosz kedvű s ma valóban igen kellemetlen helyzetben voltam, legjobban szerettem vo'na begyújtani lemondásomat, mert lagalább a magam ura leltem volna. — A csizmahúzó melységesen hallgatott. — De sehogy sem megy, folytatá a miniszter, nem akarom fejedelmimet, az én legkegyelmesebb uram tt ilyen szorongatott helyzetben elhagyni. — Vájjon mi történt ? Kérdé ijedten a hivatalfőnők. — Ali! sóhajtott a miniszter, pénzre, sok pénzre v n szükségünk, és e'.t elő kell teremteni. Hag\ja elő nincs olyan keserű élete senkinek sem, mint a miniszternek. De hát mire kell a pénz? kérdé a hivatalfőnök talán fizetesjavitásia ? — Fizetésjavitás ! kiáltá a miniszter, nem, erre > pen nem. Küszöbön a háború, a hads regnek pénz kell. Szegény felséges uramnak nincs egy nyu^olt órája, az ország gondjaitól nem tud aludni; egyik miniszter a másiknak adja a kilincset. Rossz idők járnak. A miniszter sóha,tolt,a hivatalfőnök is. A csizmahuzó nem sóhajtott. Mindent hdlott, elnevetle inagat: — Szolgák, csupa szolgák! még a fejedelem sem a miga ura ! Ezen órától a csizmahuzó megvolt elégedve szerény sorsával és a csizma urakat béketűréssel szolgálta. A gyermekek és a munka. No mir azt akarják, hogy még a gyermek is mun kalkodjek, dolgozz k. Igy fogtok felkiáltani szülők, mikor ennek a czikknek a citnét elolvastátok. Hát nem csudálkozom! A gyermek a játszásra való ugy-e bár és n< m — a munkára! Az ő munkája a játék és éppen azért ebben a korban a legboldogabb az ember. A'.ért mégis amondó vagyok, ho;y bizony a szülőknek nagyon, de nagyon korán ü^yet kell arra vetniök, hogy a gyermekeket a niunkássagra előkészítsék. Persze, hogy ez a munkásság sem kapál is, sem szántás, se fa vágásból nem fog ám allani. Játéka leszen ez a gyermeknek és mégis munkaszámba mrgy. Például felszédetik a gyermekekkel az elszórt bab szemeket. Fát hozatnak be vele, hi mindjárt darabonként is. 11a valami leesik, felvétetik vele. Egyáltalán ne akadályozzuk meg a gyermeket abban, ha ilyenfele .munkát' akarnak teljesíteni. Mert | ezzel dologra szoknak, utalni fogjak a tétlenséget nagyobb | korukban is. Vannak szülők, akik még az idősebb gyermekeket , is igy uta-iljak rendre : — Ertdj játszani, nem neked való a munka. Ez nincs renden. Mert a gyermekekben a munka | után vágyódás hamar kifejlődik. És igy benne — az | ily eljárá-ísal — csak ezt a nemes vágyat öijük ki. A gyermek aztan még kamasz koraban is a jatékra gondol és későub minden komoly foglalkozástól fázni fog. Regi kőzszolas, hogy a .példa vonz." A szülök tehát különösen jó példával járjanak elő a munkaban is. A gyerm> k korán lássa, hogy apja mennyi faradsággal keresi a mindennapi kenyeret. Annkor csak teheti, vonja azt a gyermeket munkaja körebe. A föld.nivesember »igye ki a mezőre a fiút és engedje, hogy ott neki aprólékos dologban segitségere legyen. Az anya is foglalkoztassa a kis leányt a tűzhelyen. Legyen példa előtte már korán, mmnyi gondja, baja van a jó házi asszonynak. Mert amilyen az apa, olyan a tia, amilyen az anya, olyan a leánya. Nem messze esik az alma a fájától. Megható példákat lehet olvasni arról, hogy különben kiskorú, gyenge gyermekek mily munkásságot tudnak kifejteni. Ki nem olvasott arról a szép történetről, mikor a kis fiu beteg édes anyját egész tehn — az erdőből hátán hazacepelt galyakkal látta el. Mikor akis leány anyjának már főzölt és szobaját takarította. Igen, mert az élet korán rászoktatta a munkásságra. Azért szoktassuk rá mi is, ha mindjárt nem is az élet, a szegénység és a nyomor visz a munkára. Mert hej, nem lesz annak a gyermeknek nagyobb kincse, nagyobb tőkéje a munkaszeretetnél. A vagyon, ha még olyan nagy is, könnyen elpusztulhat. De ha valakinek nemcsak munkabíró két keze van, de munkakedve is, az ne féljen az élettől és annak terheitől. Midőn azonban arra figyelmeztetjük a szülőket, hogy gyermeküket korán szoktassák munkásságra, világért sem akarjuk, hogy a gyermeket időnek előtte nehéz munkával öljék meg! . . . Mindennek megvan a maga módja és ideje. Azért itt is okos mérsékletet kell tartani. Ne engedjük, hogy a gyermekek olyan tárgyakat emeljenek, melyek erejüket meghaladják. Vigyázzunk, nehogy hátgerincük a nehéz munkaközben meggörbüljön. Egyszóval kövessük a gyermekeknek a munkára való szoktatásban fent elmondott tanácsaikat! M—r. IRODALOM. Paulik János nyíregyházi ág. ev. Iclkésztö egy füzet jelent meg a Lnther társaság kiadványában .Vallásos nevelés a családban" cim alatt keresztény szülők figyelmébe ajánlva. A legfontosabb s megolthatatlannak látszó problémával foglalkozik benne a szerző fejtegetéseivel s a való ellen hatalmas folyamából merített igaz példákkal és a nagy emberek idézésével szól a szülők szívéhez oly meggyőzően, hogy kitérésről szó sem lehet. Minden legkisebb sofirmától ment következtetéseiből sarkigazságokat épit, melyeket bőven hint cl könyvében, melyek mind termékenyítő képesek. Ajánljuk e könyvet a szülőknek a gyermekeik érdekében. Kapható a szerzőnél 20 fillérért. Herceg Ferenc legújabb regénye. Ezen n héten kezdte meg Herceg Ferenc legujabh regényének közlését a Uj Idők. Jó ideje, hogy Herceg nkm irt regényt, a magyar közönség most ismét gzönyörüséget lelhet egy oly műben, amely az első közleményből itélve, ujabb díszt szerez mai regényírásunk mesterének. Az Uj Idők október 1-i számáben egy másik kitűnő regény is kezdődik, Neerának, a világhírű olasz írónőnek egyik legszebb alkotása. Ebben a számban találjuk azonkívül Szomaházy Istvánnak cgy kedves, mindenkit érdeklő uj ciklusát: aféle férjképző-akadémiai előadásokat, amelyekben humor párosul életbölcseséggel. Ambrus Zoltán, Tömörkény István, Szabolcska Mihály, Spaits Sándor, Lyka Károly, Bodnár István s mások cikkei, elbeszélései, versei gazdagítják ezt a füzetet, amelyhez azonkívül nagy műmellékletct csatolt: Neogrády Antalnak egy idillikus képét. A heti eseményekről sok fénykép számol be : a koalíció vezérei Bécsben, a herkulesfürdői erdőégés, a két Kossuth-szobor leleplezése, azonkívül közli a lap a Photo-Club művészi fényképeinek legszebb darabjait. A kiadóhivatal az érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot. Előfizetési ár negyedévre 4 korona. Magyar Lányok. Az iskolák tanítják, a Magyar Lányok. Tutsek Anna képes lapja neveli fiatal lányainkat. Minden száma gazdag tárháza a változatos, szórakoztató és mulattató olvasmányok mellett a tanulságos komoly közleményeknek, a háztartás, nevelés, Kertészet, konyka női foglalkozások, illemtani cikkeknek. Minden megvan benne, ami a leányvilágot érdekli, szórakoztatja. Ezt a lapot bátran adhatja a szülő és tanitó a fiatal leányok kezébe, mert a szerkesztőség Tutsek Anna vezetése mellett a legnagyobb gnnddal válogatja meg a közlaményeket. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-ut 10. sz. Telefontarifa. Az utóbbi évtizedek közgazdasági és kulturális föllendülése a telefon fejlődésére is kedvező befolyást gyakorolt. A telefonigazgatás a helyi viszonyokhoz és a közönség igényeihez alkalmazkodva, évről-évre uj. meg uj területeket von be az országos telefon-hálózatba s ezzel uj utakat nyit meg és új összekötetéseket teremt ott is, ahol a közvetlen forgalmat eddig sajnosan nélkülözték. A távbeszélők mostani beosztása és egymástól annyira elütő díjszabása mellett, a telefon használatára utalt közönség égető szükségét érezte olyan megbízható kézikönyvnek, amelyben az általános tudnivalókon és az egyes viszonylatokra megállapított díjtételeken kivül megvan minden, a mire a különféle elnevezésű és más-más rendeltetésű (városi, környékbeli, törvényhatósági, táviratközvetitő és interurbán) telefon-összeköttetések használata közben lépten-nyomban szüksége van mindenkinek, a ki telefont bérel, vagy egyáltalában telefonálni akar. Errre való tekintettel ajánljuk Salamon Istvánnak, a kereskedelemügyi minisztériumba beosztott posta- és táviró-főtisztnek, a "közhasználatra szánt állami telefonokról Telefonkönyv címmel közrebocsátott tartalmas művét. A nagy gonddal