Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)
1905-09-24 / 39. szám
4. 1905. szeptember 24. N Y I R V I D É K 39-ik szám. összegét 60 koronában, vagyis a teljes nyugdíj 5°/o ában állapíttatott meg. Élihez viszonyítva az áltálunk fe em litett két varmegye által megállapitoit szabályrendeleteket azokból megállapithltjuk, hogy azon várin 'gyei községi és körjegyzőknek évi nyugdíjjárulékuk 2400 korona összegig lett biztosítva s ezen varmegyék községi- és körjegyzői sem járullak nyugdijalapjukhoz 5' 0 nál többel, mig a többi alapot a vármegye községi feleztek, addig mi ezúttal is magunk tí*/„-kal számított hozzájárulással megterhelni kívánjuk. Tekintetes törvényhatósági közgyűlés ! Hogy nyugdíjügyünk kellő rendezésének elmulasztása ha indokolható is némileg a múltban, a mikor a jegyzői fizete-ek rendetlenek voltak s a vármegyei tisztviselők tizelésének egy része is pótadóval volt fedezhető, mi-mir tovább az elnem odázható, mert a jegyzői fizetések álta'ános rendezést nyertek s igy azon altalános elvnek, hogy minden tisztviselő bizonyos szolgál.ili évek után az általa elvezeit fizetéshez mért nyugdíjban részesüljön, a községi- és körjegyzők, valamint az újabb törvény által rendszeresítendő segédjegyzői állásoknál is kell hogy érvényesüljenek s ezeknél is az méltányos rendezéssel életbe léptettessek ; anélkül, hogy ezúttal ujabban a vármegye közönsége újabb megterheltetését kívánnánk. Mert 1. A szabolcsvármegyei községi- és körjegyzők ez idő szerinti alap vagyona kitesz . 143683 korona összget, mely után kamatjövedelem címen befolyó évi összeg 6000 kor. 2. A legközelebb megállapilo't Szabolcsváriregye községi- és körjegyzők, valamint eddig rendszeresített segédjegyzők összes illetményei korpótléknal egyült 116198 kor. 45 fillérben állapíttatván meg, hogy minden községi és körjegyző, valamint rendszeresített segedj gyző az általa élvezett más tisztviselőkhöz viszonyított nyugdíjigényét megszerezhesse, a nyugdijalaphoz való hozzájárulásukat 6*/»-kal kívánják felvetetni s ez altal nyugdijalap jövedelme évenként kitesz a 6971 kor.-t. 3. Bírságokból és más e czélra befolyó jövedelmekből remélhető bevétel 1000 kor. 4. A községek eddig '/ i"/ I J-os hozzájárulása . 8700 kor. Igy az összes bevétel tesz . . . 22671 kor.-l. Az eddig évi átlagban felveit kiadások vottak • 177 00 kor. Mit levonva marad fedezetül . . 4971 kor. azon nyugdíj igény jogosultság kieiégitésére, a mi az áltálunk óhajtott szabályrendelet módosítása után előállhatna. Ugyanezért Szabolcsvártnegye községi és körjegyzők egylete megbízásából eredő kérelmünk a következők: 1. A alatt csatolt javaslat szerint a szabolcs • vármegyei-községi és körjegyzők, valamint rendszer sitett segédjegyzők nyugdíj szabályrendelete törvényhatósági határozattal módosittassék és jóváhagyás végett illetekes helyére felterjesztessék. 2. Ezen jóváhagyó határozattal kimondassék, hogy Szabolcsvarmegye községi- és körjegyzői az 1904. évi XI. t.-c. alapjan megállapított összes élvezett fizetésük és korpótlékuk alapján 2000 korona összeggel, mig a segédjegyzők 1000 korona összeggel szabályrendeletileg megállapított módon nyugdíjazásban részesiti essenek, de egyszersmind köteleztessenek, hogy minden igényjogosult élvezett fizetésének megfelelő O'/u-os összeggel e nyugdíj alaphoz hozzájáruljon. Minthogy a tett felszámítások szerint számításba nem vétetett az ezután rendszeresítendő segédjegyzők nyugdij járuléka, valamint az időközi alapvagyonhoz csatolt maradványok tőkésítéséből előálló összegek utan növekedő kamat-jövedelem, biztosan remélhető, hogy az alaptőke rövid idő múlva eléri am t összeget, a mikor már a befizetési járulék alább szallitasa meegengedhető lesz — miért is ez irányban az a kérésünk, hogy a községi- és segédje^,yzők hozzájárulási aránya oly módon szállíttassák le, mint az vármegyei tisztviselőknél megállapítva van, ezt annyival is inkább méltányosnak találjuk, mert mig Békésmegye községi- és körjegyzői 2400 koronáig fokozott nyugdíjban részosittetneí, ezek azért kezdettől fogva a nyugdijalaphoz 3" u-nál többel hozzá nem járullak. Azon reményben, hogy tekintetes S^abolesvárnugye közönsége méltányolva községi tisztviselőinek méltányos kérelmét, a kert módosításhoz minden pontjában hozzájárulni fog, annyival is inkább, mivel mi — mint inar előbb is kifejtettük — az adófizető polgárok úja ib raegterheltetesét nem kívánjuk. A Szabolcsvármegyei községi- és körjegyzők, valamint segédjegyzők egylete nevében alazatos szolgái : TÓTH JÓZSEF, NAGY SÁNDOR, egy). elnök. egyl. alelnök. ANDÓ SÁMUEL, SIMÁK ISTVÁN, kiküldött bizottsági tagok. TANÜGY. Tanítók s iskolai hatóságok figyelmébe! Az .Egészség Naptái" szerkesztősége 5 év óta évenkinl a .Budapesti Hírlap" kiadásában „Egészség Naptár' cimü népszerű egészségügyi kézi könyvet ad ki. Az ezen naptárban megjelent cikkeket az ország leghirnevesebb orvosai irlák gazdag tapasztalataik utján. Utasítások vannak benne különféle betegsegek legyőzésére, egészségügyi cikkek stb. Hogy mennyire hasznosak e'.en évről-évre megjelenő naptárak, mutatja azon körülmény, hogy a vallasés közoktatásügyi m. kir. min :szter ur minden évben több ezer példányt rendelt meg s melegen ajanlotta a megvételre. Különösen említést érdemelnek azon cikkei, melyek arról szólanak, mikép védekezzünk a tüdővész terjedése és az alkoholizmus ellen. Az 1901. és 19J5. évi naptárak 40 fill, rnyi leszállított aron kaphatók az „Egész ég Naptar" szerkesztőségiben (Budaptst VI. kerület, András=y ut 72. sz.j Az 1906-ik évi naptárak most készülnek. Nyíregyháza, 1905. szeptember 18. Szabolcsvármryye kir. tanfeliigyelűsége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. 1. A m kir. állami lótenyészetekből kiporolt számfeletti kanca és herélt lovak Budapesten f. évi október hó 6 án és esetleg folytatólag 7 én, a „Tattersalí* K repesi u'i helyiségeiben árverésen ellognak adatni. Az árverési fel'ételek, valamint az eladandó lovak jegyzéke egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. 2. A bábolnai m. kir. állami ménes birtok központi majorjában /. évi október hó 10 én a babolnai simmenthali lenyészetből 20 drb. 1—2 éves, tuberkulinra nem reagált simmenthali tenyészbika és a kisbéri simmenthalborijhádi tenyészetből 20 drb. előhasi üsző árveresen i Ifog adatni. Az eladásra kerülő szarva-mirhák jegyzéke, valamint az árverési feltételek egyesületünk titkári hivatalában megt< kinthelők. A Bessenyey-Kör képei. A Bessenyei-Kör vezetősége ez uton értesíti tagjait, hogy kisorsolás céljából két képet vásárolt és pe dig: Déry Bélának, a Nemzeti Szalon titkárának, .Az augsburgi Scmiedlech* c. hangulatos tájképét, továbbá Rubovics Márknak, a Nemzeti Szalon műtárosának, e kiváló festőművésznek, „Érdekes olvasmány' c. bájos genre-képét. A Kör vezetősége kéri tagjait, hogy jegyeiket a mai naptól f. hó 30-adikáig az illető nevének bejelenlésével küldjék be dr. Popini A bért titkárhoz (D'breceni-u. 3. szám), aki a megfel. lő számokat kinekkinek kiadja. ÚJDONSÁGOK — Hivatal-vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán e hó 2l-én a bogdanyi járás főszolgabírói hivatalát; Szikszay Bál alispán pedig e hó 22-dikén a kisvaidai járás főszolgabírói hivatalit és a kisvárdai közkórház ügy- és pénzkezeléset megvizsgálta. — A küzs. jegyzők a vármegyei pénztár és számvevőség államosítása ellen. A vármegyei községi jegyzők egyesülete a vármegye törvényhalóságához kérvényt ad:ak be a vármegyei pénztár és számvevőség visszaallilása érdekében. Áz őszi közgyűlésen tárgyalás alá kerülő kérelem megokulása a következő: Pest Pilis-Solt Kiskunvármegye, vármegjei Jegyzői Egylelének kezdeményezés re, az ország ös?zes községiés kórjegyzői egyletek tagjai, tehát a gyakorlati közigazgatás ezen ágával szakszerűen foglalkozó tisztviselői kar fgyhangu véleményé szerint az 19 2. III. t.-c. intézkedései célszerűtleneknek, tarthatatlanoknak bizonyultak, mert: A törvényhatósági p nztárak allami kezelés alá vetele rést ütött a törvén\hatóságok tekintélyén; ketélelüvé tette az azt ellenőrző számvevőséget; megfosztotta a vármegyéket és járásokat gazdasági ügyeik intézésének szakszerveitől; az állami teendők köze beolvasztotta és másodrendűvé tette a közigazgatás erdekeit; megnehezítette az ellenőrzést; nehézkessé lette az ügyvi'e t; az utalványozást és kifizetést; idegen, megszégyenítő gyámkodásnak nyitott tért, anélkül, hogy a nagyközönség érdekeit egy vonalnyival előbbre vitte volna, vagy az önkormányzati jog megcsonkításáért tetemes anyagi megtakarításokat adott volna kárpótlásul. Az 1886: XXII. l.-c. 142. §-ának fentjeizeit kibővítése pedig szükségesnek bizonyult, mivel mig egyfelől a járási sz m evő személyes jelenlé'ével, az rlőljárósági tanácsülésekben készített, m groslált előirányzatok és számadásokkal a képviselőtestületeknek mír kevesebb aggályaik és munkáik lesznek; másfelől viszont a járási számvevők a saját, közvetlenül nyert tapasztalataikkal kibővítve fogják azokat If od fokú felülbirálat ala terjeszteni s igy a n.'hézmé.iyezésekkel járó időrab'ás és munka^zaporitás megkíméltetik s a látszólagos ellentétekkel járó bizalmatlanság eloszlaltulik. — A iuátészalka—nagykároly—csapi vasút közigazgatási bejárása folyó hó 15-én volt. Az új vasútvonalon a megnyitás napjától kezdve, zónadíjszabássd ár.ik lcpn jk éleibe s a vonatok az aiabbi menelrend szerint fognak közlekedni: A mátészalka—csapi irányban az első vonat Nagykárolyból, csallako/.ólag Budapest és Szatmár-Németi lelől, reggel 4 óra 51 perckor indul és Csapra d^Mőtt 9 óra 23 perckor érkezik, Lawocne, Budapest Ungvár-felé talál csatlakozást. A második v^nat Nagykárolyból csatlakozással a Budapest és Máramarossziget felől délután 4 óra 20 perckor indul és Csapra esle 9 óra 4j perckor érkezik, hol Lawocne és Ungvár felé talál csatlakozást — Az ellenirányban az első vonat Csapról éjjel 3 óra 92 perckor indul és Nagykárolyba déli-lőtt 8 óra 31 perckor érkezik, hol Budapest felé talál csatlakozást. A más< dik vonat Csapról, csatlakozóig Budjpes, Lawocne és Nyíregyháza felől délután 3 óra 45 perckor indul és Nagykarolyba este 8 óra 02 perckor érkezik, hol Budapest és •Szatmár Némeli felé talál csatlakozást. — Uj vágóhídi szabályrendelet. A városi képviselőtestület a városi közvágó hídi szabályrendeletet megalkotta és azt ez év szeptember 25-ik napjától kezdődőleg életbe leptette. Ezen szabályrendelet szerint a következő vágatási dijak fizetendők : a) Egy db. szarvasmarha levágásaért 4 kor. b) Egy db. borjú levágásáért 6 honapos koráig s illetve mig nyolc metsző foga ki nem nőtt 4 kor. c) Egy db. juh, kecske, bárány levágásáét 40 fillér, d) Egy db. sertés levagásart 2 kor. Hymrn. Márczy Béla hmvrd főhadnagy el jegyezte Béjányi Ilonkát, n lui Bé,;an)i Feiencz varmegyei árvaszéki el.iök leányát Nyirbogdányban. — Magyar név. Feuermann Ferenc buji illetö-égü nyíregyházi lakos „Fidjr'-ra, Teliéi Dávid bököuyi illetüse^ü t.-i .-zlari lakos es Jolán ne>ü leánya ,T 1 ki'-re, ki.-k. Fraenkel Sándor nyíregyházi lakos „Zoltán" ra magyarosította nevel, belügyminiszteri engedélylytl. — Képvá-árlás. Lapunk más helyén kö/öljük a Szalon kiallnásán megvásárolt íep k es a vevők nev sorát. Kiegészítéséül e jegyzékn k közöljük itt, hogy Haas Ignácz megvelte Katona Nándor „Fenyő erdő' képét, Burger Pál pedig Nyilassy Sándo;' képét: „Vasárnap délután", továbbá Sütő József, Wolff Károly .Áhítat* c. képét, a Bessenyei-Kör Rubovics Márk. „Érdekes olvasmány', L. Molnár Gusztáv Br. Splényi Ernesztin „Patakrészlel", Szabó László trvszk. biró Kézdi Kovács László „Torontáli hangulat" és Pörge Gergely „ószi táj" c. képéi. — Tanítói kinevezések. Tóth István Nyirmadárra, Dömötör Mihály Veresmari ra. id iglenes minőségű gör. kath. tanítókká neveztettek ki. — Az új vasúti menetrend. Az ok'ober hó 1-én életbe lepő vasúti teli men trend beimü iket közvetlenül érdeklő változásokat tartalmazza: A debrecen—szerencsi vonalon a Debrecenből jelenleg dél lő t 8 óra 13 perckor Szerencs-felé induló személyvonat Debiecenből későbben, azaz délelőtt 8 óra 51 perckor fog indulni, miáltal csatlak zást nyer a Nagykaroly felől odaerkezi gyorsvonathoz. A nyíregyháza—tiszapolgári vonalon a Tiszapolgárról jelenleg délután 1 óra í>0 perckor és az új ra 'étrend szerint delutáu I óra 27 perckor induló vegyesvonat Görögszállás állomáson közvetlen csi laiozást nyer Szerencs, illetve Budapest felé. Az októb t hó 1-től érvényes menetre idei kü önben lapunk e számán ik ti-ik oldalán közöljük. — Kovács Lau'a szavaló művésznő a lapunkban már j Izeit irodalmi víg eslélyt október hó l-en tartja a városi szinhizban a következő műsorral: I 1. Opera, hangverseny és Operette énekesnő. 2. Reménydu- fiatalember 3. Nyolcvan éves aggastyán. 4. 18 éves leány. 5. Földmivelő család: Apa, Anya, fiuk Pistike. 6. A modern házasiársak. II. 1. Az Angyal es a házi sárkány. 2. Népdal énekesnő. 3. A Komikáné. 4 Tragikus művésznő. 5. A komikus. 6. Fiatal, középkorú es öreg volapuk prédikálor. 7. A recitator. III. 1. A műszavaló. 2. A laikus, a gimnazista és az o\odás kis leány. 3. Egy hű ferj. Záradékul: Mi a szerelem? Tréfás definitio. A fiatal leányoknál, a fiatal embereknél, a raenyecakésnel, az özvegyeknél, az idős nóknel, az aggleányoknál, az öreg emuereknél, a nős embereknél, az agglegényeknél és az anyósnál. Az énekszámokat Bency Gyula zenekara kiséri Sáray EKmer vezetésevei. Hely árak: Páholy 10 korona. Támlásszék 2 kor. 40 lillér. Körszék 2 korona. Erkély I. sor 2 korona, többi sor l koron i 20 fillér. Állóhely 80 fillér. 11-od emeleli zártszék 60 fillér. Tanú ó- és kwtona-jegy az állóhelyre 60 fillér. Karzat 40 fillér. Jegyek elóre válthatók Jakobovits Fannyka k. a. dohánytőzsdéjében. Ktzdele este 8 órakor. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházi iparos ifjúság önképző egylete folyo hó 17-en — mint lapunk mult szamában jeleztük — mű-cedvelői rlőadast tartott a városi színházban. Szinre kei ült: .Az utosó ken H" cimü erede' • népszínmű. A lelkes szereplők szerepeiket nagy sikerrel kreálták, a közönség m nden jobb jelenetnel oriasi tapsviharban tört ki, ezzel adva kifejezést tetszésének, ami a szeieplők játékát illeti: egytől egyig megállotta helyet, különösen azonb .n kitűntek a következők: (Fűzi Eszler) Sehőnbrum G -né urnő. (Éva felesége) Pivnyik Erzsike k. a. (Vica szolgáló) Karikó Ilonka k. a. A draraai jelenetben pjdig kiváló bátorsággal és ru'innal adta (Kolompár Zsófit) Zsig i Boriska k. a. (B ncsi József számadó juhász) szerepében ifj. Huinenszki Fer. nc. (Tudó Gáspár, módos gazda) Trendi Károly. (Pogány Lojzi csendbizto ) ifj. Lyachovits Sándor. (Szima fiát) Propper Ele. (Seifendutt Áron bérlő) Murányi Géza. (Miko Pali) Dudás Mihíly. (Peti szolga) pedig Kizirair Károly, még a cigány szerepeket is ügyesen alakították. Szóval a siker teljes volt, az estelyről kedves emlékkel tért haza a szép számban megjelent közönség. (iábel Gyula irva-olvasási módszere. Jelige: Ne gyorsan, hanem könnyen. A megnyilatkozott érdeklődésre es felhívásra bemutatom tiábel .Vezérfonal"-ának ,Az első jaték"-át. A gyermekek játszottai.-merik egymás nevét. A tanitó és növendek párbeszéde : — Hogy hívnak fiam ? (leányom ?) — Rezső ! (Roza I) — Mond I a neved így ni: rrrezső I (rrróza!) — rrrezső ! (rrróza !) (Rövidség okáért kerülni fogom az eshetőségek említését, az e őfordulható figyelmeztetésekre való fölhívást.; — No fiuk, mondjátok ennek a gyereknek a nevét, ti is, úgy, ahogy ő mondta. — rrrezső I — Latod fiam, én téged ezentúl mindig csak ilyen röviden foglak szólítani : ,rrr !" Hogy foglak szólítani? — „nr!" — Mondjátok ti is ! Ezzel végeztünk a r betűvel, jön az i. A hangoztatás vege/.tevel az élö betűkön történik az olvasás nehéz része, a hangok összefoglalása. — .rrr" és „iii" jöjjenek ide ! — Most vigyázzátok! A mutató ujjam hegyét „rrr* fejére teszem, és amig az ujjam it ott latjatok, addig mindig a rrr nevet mmdjátok Az ni nevet csak akkor, ha az ujjam hegyével az ő fejét erintem. Itty haladunk ívulakban a rrr-röl m-re s vissza. E,'y-ket helyreigazítással, néhány gyakorlattal megszűnik az összefoglalás nehézségé. Érdekes ra g a betükerék. Az első beiükerék középpontj iban r van irvi, inig a küllők vé rén t, í belük. A másodikban s, a küllők vé,én i. í, e, e, a, á. Összes,n . 1 betükerék van. Nem folytatom tovább. Ha me,' van az érdeklődés, úgy hiszem, h igy egyesülelünk vezerferfiai teljesitik kivansagui.kats megragadva a kedvezőalka mit,körünkbe hívjak Gábel Gyula székesf. tanitot, ki is — mint irta — öröm nél jön a jövő ho bármely napján, nem kiván semmi mást, csak érdeklődést. S. E.
