Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-09 / 28. szám

1905. julius 9. N Y I R V I D É K 28-ik szám. sebbnel-szellemesebb dicliók hangzottak el. Elnök: Nyíregyháza város közönségére s a vátos képviseletében megjelent Bogár Lajos h. polgármesterre; Bacskay István : dr. Jósa András a vármegye tudós főorvosára, Szabó Antal és Stofían Lijos a vármegye köztisztelstben álló kir. tanfelügyelőjére drWilt Györgyre, Porubszky Pál főgimn. tanár a magyar cullura szolgálatában álló lanférfiakra s azok egyel éi tésére, Bogár L^jos a szép számban megjelent tanító hölgyekre, stb. stb. A közebéd a legvidámabb hangulatban folyt le, végén Benczy Gyula kitűnő zenéje mellett a fiatalság daczára a tikkasztó hőségnek, a tanitó hölgyeket megtánczoltatta. N\ireg) háza, 1905. évi julius hó 8-án. TolHoreató. Félévi jelentés a szabolcsvár megyei kisvárdai közkórház 190'J év első félévi forgalmáról. Visszamaradt az 1904. év második feléről 44 fi, 27 nő. összesen 71 beteg. Felvétetett f. év. január 1-től junius hó 30-ig 503 fi, 44 1 nő. Összesen 944 bele,;. Ápoltatott a félév alatt 547 fi, 46- nő. Összesen 1010 beteg. Ezek közül elbocsáttatott: a) gyógyultan 280 fi, v32 nő. Összesen 512 beteg. b) javullan 1 22 íi, 114 nő. Összesen 2

J,6 beteg. c) gyógyulatlan 84 fi, 86 nő. Összesen 170 beteg. d) meghalt 18 fi, 9 nő. Összesen 27 beteg, összes fogyaték 504 fi, 441 nő 945 beteg. Vissza mararadt 4i fi, 27 nő = 70 b

eieg. Egyenleg 517 fi, 468 nő =• 10i 5 beteg. A félév alatt felmerült ápolási napok száina 15095. Ápolási nap egy betegre átlag esik 15 nap s egy napra átlag esik 65 beteg Egyes hónapok szerint beteg forgalom a következő : Január : Visszamaradt 44 fi, 27 nő. Felvetetett 102 íi, 50 nő. Ápoltatott 146 fi, 77 nő. Ápolási nap 2618. Február: Visszamaradt 53 li, 34 na. Felvétetett 86 fi, 74 nő. Ápoltatott 139 fi, 108 nő. Ápolási nap 2li33. Márcz.: Visszamaradt 50 fi, 39 nő. Felvétetet 90 fi, 102 nő. Ápoltatott 14 > fi, 141 nő. Ápo

;ási nap 2826. Április: Visszamaradt 51 fi, 46 nő Felvétetett 78 fi, 62 nő. Ápoltatolt 129 fi, 108 nő. Ápolási nap 2314. Május: Visszamaradt 43 fi, 28 nő. FelveteMt 74 li, 91 nő. Ápoltatott 117 fi 119 nn. Ápolási nap 2503. Junius: Visszamaradt 35 fi, 24 nő. Felvétetett 73 fi, 62 nő. Ápoltatott 108 fi, 86 nő. Ápolási nap 2202. Legkisebb volt a forgalom junius havaban 2202, legnagyobb volt márczius havában 282t> ápolási nappal, halálozás volt januárban ü, februárban 3, márcziusban 4, áprilisban 7, májusban 6, juniusban 1. Összesen 27. Haldokolva hozatott be 5. Halálozási százalék 2.7°/o, megjegyzendő, hogy a százalöki kimutatásban a haldokolva behozott 5 egyén is be van veve. A félév alatt felmerült 15095 ápolási nap után 1 kor. 36 fillérrel számítva 20529 kor. 20 fillér bevetelnek kellett lenni, ebez hozzáadva a mull félévi hátralékot, 11074 kor. 00 fillért. Pénzbeli követelése volt a kórháznak 31603 K 20 f. Ezzel szemben befolyt: a) régi hátralékból 9254 K 58 f. b) f. évre . . 9216 K 28 f. Összesen befolyt 18470 K 84 f. Marad a régi hátralékból . . 1819 K 42 f. A folyó évről tnirad . . . 11312 K 94 f

. Összesen : 13132 K 36 f. A régi hátralék a következőleg oszlik meg : 1902. évről . . 143 K 24 f. 1903. évről . . 90 K 72 f 1904. évról . . 1580 K 46 f. 1905. évről . . 1UH2 K^^f. Összesen: 13132" K 36 f. Kötelezettség szerint: Külföld 66 K 04 t. Ilelegsegélyző pénztár ... 231 K 20 f. Államkincstárnál 12835 K 12 f. Ö-szesen: 13122 K 30 f. A tullapon kiirt hátralékok behajtasára nézve a kellő intézkedések megtétel lek s azoknak időnkénti sürgetése folytán elévüles nem állott be. Kisvárda, 1905. julius 4-én Dr. Mosánszky Jenő, igazgató főorvos. kély mértékben fogjuk elérhetni. Ezt nagyon is természetesnek tartottuk, mert kellő varázserőnek képzeltük azon szinte mesének és előttünk elkép?elhetlennek látszó hireket, melyeket a kecskemétiek gyümölcstermelesre, illetőleg kereskedelméről elég sürüen olvashatunk — arra, hogy bárki is személyesen igyekezzék azokról a helyszínén is meggyőződni. Mégis beleszámítva ezen kirándu asnak gazdaközönségünkre, nem éppen alkalmas időpontját — szinle hí hetetlen és megmagyarázhatlan, hogy az elinduláskor mindössze 9-en gyúltunk egybe. Eltekintve attól, hogy a szépei indult előzmények után tei mészetesen jóval nagyobb számú csoportunkat kellett kecskeméti társegyesületünknek jelezni, s igy azok ennek megfelelőleg intézkedtek es vártak, ezaltal nekik sok feleslegec alkalmatlanságot okoztunk, különösen ma már a latottak után haiározottan állítom, hogy úgy gazdáink, mint kereskedőink ezen szakhoz tartozó tagjai első sorban önnön maguk, — masodsorban pedig közős érdekünk ellen vétkeitek és vetkeznek, hogy hasonló czélból Kecskemétet mar régen fel nem kerestek, vagy ha még sokáig fölkeresni nem fogják. Talaj és éghajlati viszonyaink meglehetősen azo nosak, sőt szőlő és gyümölcs termésünk is nagyon sok tekintetben egyenlő, népességünknek különösen u. n. kis gazdak osztályánál több hason vonás lelhető föl, de hiányzik nálunk az, a mi az ő boldogulásuk velejet képezi s ez az ideálisán solid kereskedelmi érzék Az a semmi faradtságot nem ismerő tevékenység, reális életmód, pontosan kiszámito t munka és időbeosztás, föltéllen szolidságra állapított kölcsönös bizalom, lépten-nyomon tapasztalható kétsegtelen jelei szinte megdönteni látszanak a maradiságukról ugyancsak elterjedt híreket. Vájjon elképzelhető-e annál ideálisabb állapot — éppen a mai időben, — minthogy a földmivelő gazda és a kereskedő üzleti érdekei — egy helyen és időben mindkét fél kivansága szerint — nyernek kielégítést. Ezeket látva, önkényt kérdezzük, hogp miért van ez igy Kecskemeten és miért nincs ez igy Nyíregyházán ? Talán nem nagyot tévedek, ha e kérdést avval képzelem megfelelni, hogy hiányzik belőlünk az akarat, a közös érdek ismerete, valamint a kölcsönös bizalom. Ezekel nem volna bolondság a kecskemétiektől elsajátítani, e közben talán önhittségünkből is engedni, mert nézetem szerint egyes dolgokban kedvezőbb körülmenyekkel rendelkezve, rövidesen utóiérhetnénk, sőt talán még el is hagyhatnánk Kecskemétet. Kirándulásunk részleteiről a következőkben számolok be: Egyesületünk elnökségének képviseletében Bogálhy József ur volt tzive-s kis csoportunk vezetését átvenni. Tagjai voltak: ilj. Bogáthy József, Liptay Jenő, Janóssky Endre, Hofí'mann Mihály, Mácsánszky Lajos, Bleuer István, Prok Pál s csekélységem. Mult hó 28-án Nyíregyházáról a délelőtti vonattal indulva s a debreczeni mintegy 30 tagból álló társasághoz csatlakozva, aznap este V28-kor érkeztünk Kecskemétre, hol a vasútállomásnál úgy a kecskeméti társegyesület, mint Kecskemét városa részéről egész ünnepélyes fogadtatásban részesültünk. Ket napi ott tartózkodásunk alatt igaz magyar vendégszeretettel halmoztak el. Mindjárt megérkezesünk estéjén rendezett ismerkedési estély után kövelő hajnalban megtekintettük a híres gyümölcspiaezot; reggel 6-tól 9-ig Mathiász János nagyhirü szőlőtelepét; innen a kecskeméti pincze szövetkezetet; még ugyancsak délelőtt a mintaszerűen szervezeti gazdasági egyesületet és a város néhány nevezetességét mint: városháza, nagy templom és színházat. Ebéd után Kecskemét városának mintegy 260 k it. holdat tevő szikra-alpári remek szőlőtelepében és pinczéjébcn volt bő alkalmunk gyönyörködni. Kövelő nap vagyis julius 1-eje a Kecskemét város tulajdonát képező és attól mintegy 23 kilometerre fekvő és kis Hortobagynak nevezhető Bugacz pusztai kirándulásra volt szánva. Itt tartotta ugyanez alkalommal a a kecskeméti gazdasági egyesület I. kisgazdák szarvasmarha kiállilásál és díjazását is. Szinte természetes és magától értetendő, hogy minden helyen igazi lakoma volt előkészítve. Ily módon szem és száj, de léleknek is egyaránt kellemes szorakozás és élvezetek után kerültünk azzal a vággyal telten haza: vajha e latottakat itthon is mielőbb megvalósíthatnánk. S/.ikszay Sándor, gazd. egyl. titkár. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A debreczeni m. kir. állami méntelep parancsnoksága az eperjesi, debreczeni, turjaremetei, rimaszombaii, szatmárnémeti és jászberényi teleposztályaihoz tartozó legénység és nienló-állomány részére 1905. évi október 30-tól 1906. évi november l-ig szükséges élelmi czikkek, takarmány es tüzelő anyagok szállítására nézve 1905. évi augusztus hó 3-án délelőtt 10 órakor Írásbeli ariejtést fog tartani. Az árlejtésre vonatkozó részletes feltételek egyesületünk titkári hivatalában megtekinihetők. A kecskeméti tanulmány kirándulásról. A kecskeméti gazdák egy kis, de számottévő csoportja a mult 1904-ik évben meglátogatta Debreczen városát, tanulmányozva annak gazdasági viszonyait, hasonló kirándulásra ez évre viszont m.ghivtak a debreczenieket. Gazdasági egyesületünk örömmel ragadta meg egy már régebben tervezett gyümőlcstermelési és értékesítési tanulmányútra kínálkozó ezen alkalmat s ennek szervezésére azonnal meg is tett minden intézkedést. Felhívásaink oly nagy számú jelentkezéseket eredmenyeztek, hogy szinte attól tartoltunk, miszerint a részt evők nagy száma következtében a tulajdonképeni czélt — hogy lehetőleg minden résztvevő egyaránt mindent látva, hallva, tapasztalva, látkörét bővítse, — csak igen cseTANÜGY. Tudatom az érdekelt szülőkkel, hogy a nyíregyházi ág. hitv. evang. főgimnázium I-ső osztályába az 1905'6-ik tanévre több tanulót fel nem veszek, mert a létszám megtelt. A második osztályban is már csak azok számára van hely, akik az első osztályt itt végezték. Magántauuló miudkét osztályba még felvehető. Nyíregyháza, 1905. évi julius hó 8-án. Leffler Sámuel, főgimn. igazgató. ÚJDONSÁGOK. Rendkívüli közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósága e hó 12-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlési tárgysorozat nevezetesebb pontjai a kővetkezők József-Ágost kir. herczeg köszönő irata a József kir. főberczeg elhunyta alkalmából a törvényhatóság 1 nevében kifejezett részvétért. Báró Fejérváry Géza leirata, melyben m. kir 1 miniszterelnökké történi kineveztelésél és a kormány megj alakulását tudatja. Kristóffy József leirata, melyben m. kir. belügyminiszterré lörtént kineveztetését tudatja. Vörös László leirata, melyben kereskedelemügyi ni. kir. miniszterré történt kineveztetését tudatja. Dr. Lukács György leirata, melyben vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterré tőrtént kineveztetését tudatja. m. k György Endre leirata, melyben földmivelésügyi ir miniszterré történt kineveztetését tudatja. Tallián Béla volt földmivelésügyi m. kir. miniszter leirata, melyben állásától tőrtént felmentéséi tudatja. Dr. Berzeviczy Albert volt valiás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata, melyben állásától lörtént felmentését tudatja. Zemplen, Arad, Vas, Szí ágy. Borsod, Pesl-PilisSolt Kiskun vármegyek törvényhatóságainak átír lai, melyekben a jelenlegi politikai helyzetből kifolyolag szükségesnek mutatkozó, törvenyes alapon állo nemzeti ellenállás kif-j'.ése érdekeben hozolt határozataikat megküldik. Bory Bela biz. tag inditvanya a Fejérváry kormány iránt bizalmatlanság nyilvánitásara es a kormányhatalom netaláni törvénytelen intézkedéseivel szemben a törvényhatóság részerői kifejtendő ellenállasra fonatkozólag. Alispáni jAlentes a törvényhatósági vámjs közúti alap állásáról és ezen alap hianyanak megszüntetése érdekeben 200 ezer korona kölcsön felveiele érdekében szükséges intezkedés megtétele iránt. Alispáni jelentés 18160 koronának a vámos ül alap javára a tvh úladó alapból való kölcsönveteleről. Alispáni jelentés a Somlyódy János tb. főszolgabírónak helyettesítése folytán a háziartasi alapban felmerült hiány fedezése iránt. Alispáni jelentés a vármegyeház építési alapból 5000 koronának kamatmentes kölcsönként a járási székház-alapba lörtént atutalását czelzo intézkedés jóváhagyása iránt. Alispáni jejentés a tura—berkeszi útépítésről. Alispáni jelentés a kemecsei járási székház elcserélésének jóváhagyására és az átalakitasi költségekre szükséges 18000 korona kölcsön vételére vonatkozólag. Alispáni jelentés a községi és körjegyzők 1905. évi állami pótjavadalmazásának megállapítása tárgyáttan Tiszliügyészi javaslat, Nyiregybaza város által a nyíregyháza—dombrádi vasút résztenyeire megszavazott 200,000 koronának kölcsön vétele tárgyában hozolt hatá rozat és a bemutatott kölcsön kötvény jóváhagyasa iránt. Tisztiügyészi javaslat Kótaj község képviselőtestülete által a nyíregyháza—dombrádi vasút részvényeire megszavazott ősszeg kifizetése czéljából felveendő 18300 koronás kölcsön kötvényének jóváhagyása tárgyában. Tisztiügyészi javaslat Bui község képviselete által a nyíregyháza—dombrádi h. é. vasút részvényeiremegszavazott ősszeg kifizetése czéljából felveendő 37GO > koronás kölcsön kötvényének jóváhagyása tárgyaban. Tisztiügyészi javaslat Dombrád község képviselő testülete által a nyíregyháza—dombrádi h. e. vasút részvényeire megszavazott ősszeg kifizetése czéljából felveendő 128800 koronás kölcsön kötvényének jóváhagyása tárgyában. Tisztiügyészi javaslat Nagyhalász község képviselete által a nyíregyháza—dombrádi h. é. vasút részvényeire megszavazott 40000 kor. kifizetése czéljából szükséges kölcsön kötvényének jóváhagyása tárgyaban. Tisztiügyészi javaslat Ibrány község képviselőtestülete által a nyíregyháza—dombrádi h. é. vamt részvényeire megszavazott 96000 korona kifizetése czéljából szükséges kölcsön kötvényének jóváhagyást tárgyában. ^ ^ » A közgyűlést megelőzőleg 12-én reggel 8 órakor a Korona éttermében ertekezlet lesz, melyre a kővetkező meghívók bocsáttattak ki: Meghívó. Folyó hó 12-én tartandó rendkívüli törvényhatósági közgyűlés egyik tárgya Fehérváry báró és minister társainak leirata leend. Hogy Szabolcsvármegye közönsége erre a méltó feleletet megadja, az erre vonatkoz > indítvány meghallgatása és pártolása czéljából van szerencsénk t. czimel mint Szabolcsvármegye lőrv. hat. bizottsági tagját, a nevezett közgyűlést megelőzőié.; julius 12-én reggel 8 órakor Nyíregyházán a .Korona" éttermében tartandó értekezletre tisztelettel meghívni. Kelt Nyíregyházán, 1905. julius 4-én. Mezössy Béla. Bory Béla. — A vármegye állandó választmánya, a 12-iki rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából e hó 11-dikén d. e. 9 órakor, a vármegyeháza kistermében ülést tart. — Anyakönyvvezető! kinevezések. A belügyminiszter a tiszabűdi anyakönyvi kerületbe Leczkovics Imre segédjegvzőt, a bujiba Fuhrmann Oéza helyetles jegyzőt, az orosiba pedig Kállay László segédjexyzőt anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. — A tennls Terseny nagy trdeklődés mellett kezdődött meg Péter-Pal napján, és szép sikertel nyert befejezést f. hó 2-án. A versenyekben győztesek leltek : Halasy Margit, Molnár Olga, Oencsy Olga, Hobek ltoza, Dr. Bodnár István, Terestényi Béla, Perts Aladár es Trajtler Dezső, a kik mindannyian ízléses dijakat nyertek A verseny első napján a rossz idő daczára kedélyes társaság maradt együtt az egyesület helyisegében, mely az ez alkalomra felállított ívlámpák alatt víg zeneszó mellett élvezte az erdő felfrissült levegőjét, s a fiatalsag táuczra is perdült. A tennis társaság remek helyisege annyira me/nyerte a közönség tetszését, hogy azonnal számos uj tag jelentkezett belépésre, mi a társaság kedvező anyagi körülmenyei folytán ez idő szerint jóval kevesebb áldozatot kíván, mint a kezdet nehézsege. ideiében A verseny résztvevői s nézőközönség közt jelen voltak : br. Feilitzsch Berthold és neje, bencsy Samu családjával, Gencsy Albert, Kahler János ézredes özv Nozdroviczky Jenóné leányával és László Ilonával, őzv Miklós Lászlóné leányával, özv. Molnár Paine es Juhász Eteléné leányaikkal, Halas* Mór csaladjava . Jármy János, Sealánczy Ferenci, Qroak Ödön Dr Ekk Imre Dr Bodnár István, Koczogh József, Reok István, Perts Aladár, Medveczky Aladár, Br. Buttler Sándor, Dr Murányi László, Dr. Kovách Elek és Virányi Sándor nejeikkel, továbbá a tisztikar — és a fiatalsag — számos tagja.