Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-12 / 7. szám

2 N Y I R V 1 D E K Mintegy 500 évvel Kriszlus elölt germán törzs, k hatoltak ulannuk és részint elűzték a keltákat, részint pedig és főképpen a Rajna középfolyásánál összevegyültek es a Kr. előtti 3-ik, vagy 2-ik, században kelta-german cultúrát fejlesztettek. Német tudós állítja azt is, hogy a cultúrát nyújtó fél minden valószínűség szerint nem a germán hanem a kelta volt. A Rajna partjain számos helynév kelta eredetre vall, a mely helyneveket a Kriszlus előtt 38—20 évben betolakodó hóditó rómaiak egy kis nyakatekeréssel megtartottak. Ilyenek Novíomagus (Nimweggen). Rigomagus (Reroagen), Antunacum (Andernacb), Borbetoma^us (Worms), Mogontiacun (Maim). Mágus keltául mezőt jelent, Mogó pedig a napislent vagy Apollót. A Balaton deli vége mellett Keszthely közelében ott a hol jelenleg Fenék község gróf Fesztetich Tasziló ménesével kényeskedik, állott hajdan egy római telep erős castrummal (várral), melyet Csák Árpád keszthelyi szolgabíró és n gész bóratom ásolt fel és ösmertetett. A romaiak Pannóniát Augusztus császár alatt a Krisztus sz. uláni tizedik évben foglalták el és Mogentiana, névre keresztelték, A Rajna melletti Mogontiacum és a Balaton melletti Mogentiana egy eredetre, a kelta eredetre vall. A német tudósok kutatásának azon eredménye, hogy a kelták a Rajna vidékére a Kr. e. évezred I-ső felében a Duna közép folyásának tájékáról, a későbbi Pannóniából kerültek, a Mogontiana kelta eredetű helynév is nyomatékosan támogatja, de meg azt is hogy 1000 évig is lakhalta hazánkat egy fejlettebb kulturáju nép, a mely a Kr. előtti évezred elején rajt bocsátolt ki az akkor még barbár délnyugoti Német országba, különösen a Rajna vidékpre. Még egy másik bizonyítékra is akadtam a mainzi múzeumban, a mely a kulturának keletről származó behatolására vall. ösmerünk egy egészen különleges fajta gyöngyöt melyet sokan phöníciai gyártmánynak tartanak. Ezen mogyorányí, gyakran diónyi nagyságú gyöngyök narancs sárga nem átlátszó üve^szerü pasztából készültek. Felületükön váltakozó fehér és kobaltkék kőrkfrökkel díszítve, a mely körkörök azonban nem felfelrajzolva vannak, mert ha a gyöngyöt kéifelé törjük azt látjuk, hogy azok egymásra rakott kék és fehér lemezkéknek a felületen mula'kozó szélei. Ilyeneket találtak Kobanban a Kaukázusban, Erdélyben Gyalun (a kolozsvári muzeumban), a hallstadti sirmezőn mely a Kr. e. évezred I-ső feléből szármtzik (bécsi ndvari muzeum), nálunk a Nyírben több helyen, különösen a nyíregyházi közvágóhíd tájékán levő urnatemető edényeiben. Ilyet láttam a mainzi muzeumban is, mely oda a nem igen nagy távolságra eső Starnbergi tónak Rózsaszigetjéről került és 6088 szám alatt van kiállítva. Ezen gyöngyök többnyire szabályos gömbalakua'k tömör es felületén fénylő anyagból készültek. A nyíri ilyen fajta gyöngyök, valamint a mainzi is azonban szabálytalan alakúak és homályos szivacsos küllemüek, a miből azt lehet következtetni, hogy ezek a phöniciaiknak ittnn készült durvább utánzatai. Tudtommal ezen keletről nyugot felé teijedő vonaltól észak vagy dél felé hasonló gyöngyök nem találtattak. Nyíregyháza, 1905. február 10-én. l)r. Jósa András. A bodrogközi á8 ő-fehértói nagy vadaszatokról. - jan. 27. Gróf Maildth József uardalmaiban a nagyobb arányú (stráf) vadászatok f. hó 12 — 15-ig és 19—20 áig tartattak meg, az előbbeni Ó-Feh-rtón, az utóbbi két napos pedig perbenyiki és karádi urdalmikban. Az említett öt napos vadászaton kívül volt még egy nagyobb vadászat, leginkább fáczánokra a láczai és leányvári pagonyokban, valamint a karádi uradalom ligeteiben s újonnan erdősitelt részein a mult év deczember havában s egy kissebb — a kedvező len időjárás miatt — csekély zsákmányt nyújtó hajtóvadászat a leány vári erdőben. Azt hisszük : nem lesz érdektelen a vadászsport, kedvelőire nézve, ha ezen vadászatok lefolyását ősmertetjük. A nyul vadászatnak azt a módját (stráfban) amelyről itt említést teszünk, gróf Mailátli Józzef alkalmazta vidékünkön legelőször. Röviden ösmertetve abban áll, hogy körülbelől egy kilométer széles (gyakran s élesebb) és több kilometer hosszú terület j | foimában hajtókkal vétetik körül s az ábrán jelzett összekötő rövidebb vonalba helyezkednek el a vaeász k minfegy száz méternyi távolságban egymástol. — Küitjeire a hajtók és vadászok megindulnak az^ábra nyílott irányában. A nyulak eleinte előre törnek *s ha eszük is olyan gyors volna aminő a lábuk, egytől-egyig ki is menekülhetnének a stráf be nem zárt elején. Csakhogy a nyúl esze rövid. Látja, hogy a két emertal az oldrlukon arrafelé tart, amerre ő rmgindu.t, olyanformán gondolkozik, hogy jobb lesz visszafordulni. És cselekednek azonképen, rohannak a vadászvonal felé, ahol aztán az angol cső, a Kimer, a Brauning ; a Winscbester ontják a sörétet, vet bukfenczet a fültövön talált tapsitules, nyúlik el a derekon lőtt, veti panyókára lábát a hibásan talált és hajh! a nyúlvértől pirosult gyásztért sóhajtva köszöntik sok-sok százan. A vadászvonal ket végén, az úgynevezett sarkokon, ahová a legbiztosabb kezú vadászokat szokták állítani legnagyobb az öldöklés, mert a nyulak jobbára arraf lé tartanak. Egy sarkon menő vadász 100—200 nyulat is elejt egy stráfban. Gróf. M dláUi József pMdául az idei bélyi vadászaton 240 nyulat lőtt egy npon. Liptay Béla a két n;,pi stráfban majdnem 300 nyulat ejtett el. A meglőtt nyulakat össefűzött hátsó lábuknál fogva rúdra függesztve viszik a vadász után, amig csak a nyulhordó szekerekre nem rakják, de ugyancsak szépen felfűggeszlve, hogy össze ne vereződ jenek. Ez az oka, bog/ a rendes uradalmi vadászatokon zsákmányul .jlett nyulak még a vadkereskedésekLen is felösmerhi'lők. Az ó-fehértói vadászat nemcsak a vadászembert gyönyörköd'eti, hanem a túrislát is. Az a homoki fenyveserdő. melynek nyílegyenes útjait b jártuk, egy kis csoda. Ha nyári verőfényben látná az idegen, délibáb játékának hinné. Mert, hogy olyan szép fenyvesi találjon az ember a Nyírség saharájában, arra igazán nincsen elkészülve. „Sűrű erdő, sóiét berek", ahogy a belyárnóta szel, váltakoznnk a komor szálerdővel, melyben tuczatszámra nyargalásznak a ka'csu őzek, százával sétálgatnak a fényestollu fáczánok Igazi vadász eldorádó. Egy óriási parkhoz hasonlít az eg>sz urad >lom melynek minden befásitotl utji szebbnél-szebb tájrészletek felé kanyarodik, melyben folyton változó gruppírozásba í lűnik föl erdő, mező, liget, csalit, tanya. Od bb hosszan njúlik el egy jókora magas domblánczolat. Tüskés hátával a téli párazat optikajiban óriási sündiszn'Mioz hasonlít. Közelbe érve azlan, kitűnő karban t irtott szőlőültetvény bontakozik ki a hópárázatból. Es tövében a vasúti állomás, a „Mailáth-telep". Az a vasul, amelyről itt említést leszünk, egy évvel ezelőtt még csak a tervező mérnők kéregpapirosan volt meg, ez idén már azon utaltunk Ó-fehértóra. Szabolcsm. g\ e halad, törekszik, majd úgy is látja hasznat. Mi Ujhelyben egy nyomorúságos járdáért évek óta hiába óbégatunk. Ófehértón a változatos vadászterület a közönséges stráfostól eltérő módszert követel. Hol áthatol a vadászvonal a sürü csaliton, a sötét fenyvesen, hol kissebb hajtások váltakoznak egymás után. Az erdő úthálózata a vadászat czéljainak megfelelő tervezel szerint kombinalva készült. A vadászt egyébbként meglehetősen kipróbálják a keskeny utak, amelyeken átvillanó nyulakat csak kapásra lőheli. Innét van, hogy a vaduőség daczára a hirom napi vadászat eredménye mögötte marad a perbenyikinek, pláne pedig a karádinak, jóllehet a zsákmány itt is — mint a grófi hád gazda többi uradalmaiban — évről évre fokozódik. Ez iden 500 drb nyul és 130 fáczány-kakas kerül téritekre, d iczára annak, hogy a három napos vadászat fontos okokból m 'grövidittetett, amennyiben ket nap csak délutáni egy óráig tartott a vádászit. Legsikerültebb része fáczány hajtás volt egy fiatal tölgy erdőben, ahol igazán „ö.nlötl" a nemes madár, ropogott a puska, akárcsak valamelyik mandzsúriai előőrsi csatában. Egy erdei uton — a hajtás kezdetét j Izö kürtszó után — vártuk a nyulakat es ímhol jöttek a — fináncok. Kivancsiak voltak arra : vajon a vadászjegyeink rendben \annak-e. Muszáj lévén megmutatni ; hat megmutattuk, miközben — mar csak bevallom — oda kívántam őket, ahol a jóf jta bors terem M rt a puskát letenni es bugyelláris után nyujkálni épen akkor a midőn a csalit szélén czikkáznak a nyulak: keserves próbaj i a lürelemnek. — Szívesen fogadtuk udvarias köszöntésüket, uraikor távoztak. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Hogyan tisztogatják Kecskeméten a gyümölcsfákat ? A gyümölcsfákat nálunk Magyarországon, — sajnos, — á talában sem'lyen gondozásba i nem részesitik és a hol rés:esilii£ is, ez a gondozás mindössze abból áll, hogy a fákat télen vagy kora tavasszal kap\ró, kefe vagy valam :ly más e czélra alkalmas eszköz segélyével megtisztog itjak. De bármily gondosan hajtsák is végre a tisztogatásnak ezt a módját, az a legjobü esetben is csak fel munka marad, részint mert ily módon a fát igazán alaposan megtisztogatni nem is lehet, részint mert a fákról levakart penészgombák, to/arok stb. a fa tövébe hullanak, ahol a kedvező idő beálltával életre kelnek s a gyümölcsfák gyenge bimbóit, virágait és lombozatát jóformán csak úgy megtámadják, mintha nem is tisztogatták volna a lat. A híres gyümölcstermő városban, Kecskeméten nem ezt a módszert követik. Ott olyan fatisztogatasi eljárás honosodott meg, amely szerint a fákról a moszatokat mohát, penészgombákat és a különböző rovarokat nemcsak feléből-harmad iból puszti'jak el, hanem ezeket a gyümölcstermést veszélyeztető ellenségeket, még mielőtt kártékony működésüket megkezdették volna, alaposan kiirtják, megsemmisítik. A kaparással, kefeiéssel nem elégszenek meg, Síinte azt lehet mind mi, hogy megmosdatják a gyümölcsfákat,-de szappan helyett egy külön e czélra készült igen hatásos szeri a „kénmijil" használnak. A kénmáj azért alkalmas szer a gyümölcsfák tiszlogatasára. mert nemcsak az a tulajdonsága van, hogy a különböző penészgombákat (még a mezgafolyást okozó gombákat is), továbbá a rovarokat és azok petéit és álezáit, nemkülönben a moszatokat és mohákat megöli, kiirtja, hanem ezenkívül még azzal a nevezetes sajátsággal is bir a kenmáj, hogy a gyümölcsfák kérgét megpuhítja, miné,fogva a fatavasszil, mikor vastagodni kezd, régi kérgét könnyen lehányhatja, simává lesz, tehát a rovaroknak búvóhelyet nem szolgáltát. Ha tehát a gyümölcsfák téli ápolásával nem fé munkát akarunk végezni, akkor kövessük a Kecskeméten szokásos eljárást, vagyis ne elégedjünk meg a g) ümölcsfák kapargalásával, hanem enyhe téli napokon, vagy kora tavasszal, de mindenesetre- még rügylakadas előtt, amikor az erős pertmetező folyadék a fanak nem árt, erős Va—2%-os kénmáj-oldattal, melyhez egy kevés meszet is keverjünk, alaposan permetezzük be a gyümölcsfák összes ágait, a fatörzseket és vastag ágakat pedig meszelő seg lyevel ugyancsak mésszel kevert kénmáj-oldattal mázoljuk be. Tapasztalni fogjuk, hogy a kénniájjal való kezelés folytan rn

;ly szépen megsimulnak, mennyire m'giljodnak gyümölcsfáink és mily bőséges, ép és egészséges terméssel hálálják m !g fáradoz isainkat. A gyümölcsfák okszerű ápolásának kérdésével részi lesen a Kecskeméti Gazdasági Egyesület hivatalos lapja a „Homok* czimü szakfolyóirat foglalkozik. Aki tehát ez iranyban bővebb tájékozódást óhajt szerezni, annak ajánljuk, hogy a „Homok" czimü szaklap (árá egé.-z évre 2 korona) kiadóhivatalától egy levelezőlapon mutitó számot kérjen. A „Homok" kiadóhivatala Mayerfi Zotlán permetező anyaggyáros Kecskemíten, a hol a gyümölcsfák megtisztításához s/ü'tséges Kénmáj is, tudomásunk s/erinl kilónként 61 tillérert, használati utásitással együtt megrendelhető. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. Báró Feilitzsch Borthold főispán úr ő méltósága dr. Hajnal József budapesti gyakorló orvost az E'zsébet közkor ház alorvosává kinevezte. A pénzügyminiszter Kardos Elek p. ü. számellenőrt a a helybeli kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőseghez számvizsgálóvá nevezte ki. — Bankett a kitüntettek tiszteletére. Városunk társadalmából a közelmúltban öt érdemes férfiút tüntetett ki Őfelsége a Király: Petrovits Gyulát apáttá, Kúllay Rudolfot és Somogyi Gyulát királyi tanácsosokká nevezte ki, Martinyi Józsefnek a Ferencz József rend lovag keresztjet, s Lefler Sámuelnek a koronás aruny érdemkeresztet adomanyozta. — A kitüntettek tiszteletére a Korona szálló nagytermében ma este 8 órakor közvacsorát rendeznek. — I Pazár István I n)

ug

al

mazott ág. h. la^HBBul evang. Igazgató-tanító Nyilrán, a hova nyugalomba vonulasa után Zoltán fiához költözött, febr. hó 9 én 67 éves korában elhalt. Holtteste Nyíregyházira szállíttatván — ahol 3t éven át tanítóskodott — temetése febr. 11 én d. u. 3 órakor a közponli iskola ud 'arán nagy részvét mellett ment végbe. Tisztelői, barátai, kartársai, tanítványai nagy számban jelentek meg. Az elhunyt érdemeit m Ható nagyszabású gyászbeszédet Geduly Henrik ág. ev. lelkész mondta; sírjánál Paulik János ág. ev. lelkész remik, megható imában bucsuztatla el az elhunytat, a nyíregyházi tanítói járáskor nevében annak elnöke Kubacska István, mint az elhunytnak tanítványa és kartársa mondott búcsúbeszédet. Koszorút helyeztek ravatalára: A nyíregyházi ág. ev. egyhá?, a nyíregyházi ág. ev, tani'ókar, a nyíregyházi tanítói járáskör, az elhunytnak fiai, rokonai, barátai. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház és tanítói kar a következő gyászje'e ilést adta ki : A nyíregyházi ág h. ev. egyház és enn°k tanítótestülete őszinte fajdalommal tudatja, volt kiváló elemi iskolai igazgatójanak, t-k. Pazár István úrnak folyó hó 9 én Nyitrán történt elhunytát. A boldogult hült tetemei Nyíregyházára szállíttatván, a közponli elemi népiskolába! f. hó 11-én d dután 3 órakor fognak a vasúti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A hazai közművelődés és az egyházi élet hü munkásának emlékezete legyen áldott. Életrajzi adatai: Pazár István született Gömőrmegye Osgyán kö/.ségeben 1837. évben. Tanult 0 gyánban, Rima-Szombaton < s Kez^mirkon. Tanitóképezdét végzatt Felső-Lövőn és ott 1857. evben oklevelet nyeit. Tíz évig Jolsván mű.ödötl. 1869. évben a nyiregyhizi ne nes egyhá'. hivta meg az ú/ynevezett polgári fiúosztályba, mely a népiskolai törvény értelmében 1872-évben V-VI-ik fiuosztálylyá alakult és ezen fiúosztályban működött 19 )3 tanév végéig, a mikor nyugalomba vonult. Volta szabolcsmegyei tanítótestület alelnö ;e, n->p- és iparostanoncz iskolai igazga'ó, városi képviseleti és megyebizoltsági tag. — Érdemrend átadás. Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgatónak a nőegylet régi, munkás titkárának 0 felsége a ki+ály a közjótékonysag terén szerzett érdemei elismer.'s ül a koronás arany érdemkeresztet adományozta, a melyet ma délelőtt ll órakor fog neki baró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága átnyújtani. Az ünnepélyes átadás a jótékony nőegylet díszközgyűlésén fog megtörténni és a gyű'ésen részt fog venni testületileg az Ipariskola, a tanári kar, a főgimnáziumi ifjúság, az áivaház és bizonyosán-tnég számo-an az érdeklődő; közül. A nőegylet eluökSege a kövelkező meghívó ivet bocsátotta közre : í ' MEGHÍVÓ. * :•: Leffler Sámuel főgimn. igazgatót, a jótékony nőegylet immár 30 éves titkárát U felségé a Király, a közjótékonyság terén szerzett érdemei legfelsőbb elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel tűntette ki. Az érdemrendet báró Feilitzsch Berthold főispán úr fogja a kitüntetettnek átnyújtani folyo hó t2-én va-árnap d. e. 11 órakor az ipariskola nagytermében. Az ünnepélyen részt vesz az árvaház és az ipariskola is, valamint mindazo'r, a kik az érdemes kitüntetett férfiúnak jóbarátai, ismerősei és tisztelői. Eiből az alkalomból, a jótékony nőegylet díszközgyűlést tart, a melyre a m. tisztelt tagok minél számosabb megjelenését kéri az Elnökség. Nyíregyháza, 1905. február 9. IFJ. JÓBA ELEK, n. e. jegyző. — A Kisvárda-vidéki gazdakör ez évi tenyészapa-állat kiállítását márczius hu 12-én és 13-án rendezi Kisvárdán. A vásár 12-én d. e. 9 órakor kezdődik s 13-án délután 1 óráig tart, az első nap megvásárolt apaállatok aznap délután kiadatnak s elhajthatók, vasúton szállítva a kedvezményes szállításban része ülnek. Községi elöljárók és megbízottak a hív. pecsétet hozzák magukkal. Komoró, 190"). jan. 31. A bizottság nevében Szalánczy Bertalan a kiállítás elnöke. — Uj helyettes tanár. A Martinyi József nyugalomba vonulásával megüresedett rendes tanári állásra megválasztott Z'mmerman Rezső helyetles tanár helyét tegnap délután töltötte be a főgimnázium kormányzó tanácsj. H lye'tes tanárul egyhangúlag Kameniczky Andrást választottak meg. — A besenyődi ev ref. egyház január hó 22-én az újonnan épült iskola nagytermében, saját pénztára javara zártkörű támzvigalmit rendezett Nt. Kris'on Sándor lelkész, Katona Elek tanító és Dékmár Károly gondnok elnöklete alatt, s daczára a már abban az időben kiőrt erős valasztási izgalmaknak; ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben igen lényesen sikerült, amennyiben a besenyődi választó polgárok félretéve minden párloskodást, m gmutatták, hogy igenis a besenyődi nép nem olyan verekedő, mint a milyennek hiresztelik, hanem a megjeleni számos idegenekre hivatkozva - m^gmondh ttják, hogy még egy káromkodás sem volt hallható, nemhogy czivódás, verekedés lett volna, a mi a hivatalosan kirendelt két szál csendőrnek