Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-22 / 4. szám

2 Neukomot — a mint talán már el is mondottam — néhány hét előtt egy ideges betegemhez hivattam. Elhozta azon vaskos kötetet is, mely szószerinti jegyzőkönyvéül tekinthető Sálamon Ella azon távollátásainak, melyeket gróf Forgách Lászlónál többek jelenlétében a gróf ur akkori titkárja Szikszay Sándor által azon melegében leírattak. Szikszay Sándor barátom megigérle, hogy egy pár esetet le fog részemre írni, a melyeket a jelenvoltak által hitelesítve közzé is tehetek, ha kiszimatolhatom azt, hogy ezzel unalmassá nem válok. Meg nem állom, hogy kóstolóul egy esetei röviden el ne mondjak. Botka Béla kételkedve a távol és múltba látásban, jó barátját gróf Forgách Lászlót Mándokon meglátogatta es távozása előtt megmondotta, hogy valamely értéktelenebb tárgyat el fog tőlle lopni és csak akkor fog a távollátásban hinni, ha Salamon Ella meg fogja tudni mondani azt, hogy mit lopott el és hova rejtette el azt, Nábrádon, a hol Ella életeben sohasem járt. Senki sem tudta, hogy Béla mit vilt el. Pár nap múlva Neukom hypnozissa alatt Ella nagy fejtöréssel le ir egy sárgarézből készült kúpalakú, belől aczélkéssel ellátott kis eszközt, a minőt Ella nem ösmert és csak a környezet jött rea, hogy az nem lehet más mint egy plajbász hegyező készülék, a mi jó formán hasznalatban sem volt. Megmondotta, hogy ezen tárgyat Botka Béla nadrágjának jobb oldali zsebébe dugta. Azon kérdésre, hogy hova lett a tárgy Nábrádon elrejtve, mosolyogva mondotta, hogy „Sehova, mett most is ugyanazon zsebben van", ami utóbb valónak bizonyult. Menjünk tovább. Neukon egy izben Aradon volt kútfúrással el foglalva, a mely alkalommal egy nagyobb társaságban szó esett a Salamon Ella féle távol és múltba látásról is. A társaságban jelen volt az aradi kincstári jószágigazgatójának Csernovics Diodor miniszteri tanácsosnak neje és Ypsilanti herczegnek Szutter nevü gazdatisztje is, a, ki daczára annak, hogy jól megtermett ember, igen jó médiumnak, távol és múltba látónak bizonyult. Mellékesen megjegyzem, hogy Neukom az általa hypnotisált — mintegy 6500 — egyén között csak két távollátóra, Salamon Ellára és Szutterre akadt, de rosszul emlékezik, mert dr. Sziklássy Lajos tb. megyei főorvos és Szikszay Sándor szerint ezeken kivül Mándokon meg két távollátó médium került. Csernovicsné elbeszélte, hogy pár hónap előtt egy drága köves igen értékes gyűrűje veszett el és minden utánjárás mellett sem került meg. Vájjon nem tudná-e megmondani a hypnotisált Szutter, hogy hova lett ? A hypnosisba esett Szutter lényegeben a következőket mondotta szaggatottan. — A méltóságos asszony mosdott. A tá^an járó és a szappantól sikossá vált gyűrű ujjáról észrevétlenül lecsúszva, a fal és az ágylába közé gurult, a hol a finom por és a pihe által bekéregezve egy későbbi nagyobb takarítás alkalmával a sepregelő szoba leány által észre nem vétetve a szemét ládába és ebből az utcza felőli léczes kerítés mellé került, olyan helyre, a hol két-három lécz ki volt törve és a mely résen egy béresnek fiacskája szokta a kacsatojás lopásának nemes sportját űzni. A fényes ragyogó gyürü szúrván a fiúnak szarkaszemét, felkapva azt hazavitte anyjának, ki a kovácsműhelytől harmadik béresházban lauik és most is ott van egy ilyen és ilyen szekrényben, egy ilyen és ilyen ládácskának fenekén mindenféle lomok alatt. Megjegyzendő, hogy Szutter ott soha sem járt. Mikor Csernovicsné haza ment, elővették a bér s asszonyt a ki mindent tagadott, de nehogy elsikkaszthassa, reá mentek lakására és megtalálták az értékes gyűrűt ott, a hol azt Szutter jelezte. Természet feletti dolgokban soha sem hittem, Neukomnak ezen elbeszélése után is csak Tamás maradtam, de a következő esetnek documentumait saját szememmel olvastam, a minek végre is csak hinnem kell akár fér az eszemhez akár nem. rebbcnés nélkül nézhetek fel reá s magam sem tudom okát adni miért: a szent Grál jut eszembe ... a kehely alakú Szentség, melyért Arthur kerek asztalának lovagjai életüket s ifjúságiikat áldozták, melyet a legtisztább életűek láttak is, magasan, elérhetetlen magasan lebegni fejük felett, a ragyogó hófehér felhők között. . Ún nem fogtam egy halat sem. A hosszúra nyúlt Lussin sziget déli oldalán van a Grandénál sokkal ismertebb s híresebb Lussinpiccoló, a híres Val D'tugasto-nak nevezett gyönyörű öböl s kikötő mentében, napos hegyoldalon. Különösen festői látvány az öböl felöl nézni a várost bájos halványszínű falaival, mig az öböl indigókék hullámain számtalan bárka ringatódzik, tekintélyes három-négy árboezos halászbárkák mellett, melyek a világot is körülevezik, egy-egy gőzhajó is megakad ; piczi csolnakok, melyekben 8—ÍU évesgyerekek eveznek vígan, söt még kissebbek is, s mellettük egy büszke pánczélos óriás: az osztrák-magyar armadia egyegy fregatteja, néha egész hajóhada is. E gyönyörű kikötőben Augusztus császár flottája egy egész télen át horgonyozott, az óriási viharok, a Bóra miatt, innen neve: Val D'Augusto. A part, a ríva: Francesko Ferdinando nevét viseli. A főherczeg évekkel ezelőtt itt talált gyógyulást. Pic-coló klímája pár fokkal enyhébb még mint Grandeé, de hiába, bennem már is kifejlődött a „Localpatriotizmus," szívesen átrándulok ugyan Piccolóba rövid időre — de lakni hasonlíthatatlanul szivesebben lakom Grandéban. A ríván forrón süt a nap s szörnyű halszag van, élénk az élet, nyüzsög a nép a Biván, de ott tolnak egy-egy tolószéket is, itt sütkéreznek a napon azok a szánalomraméltó betegek is, kiknek ez enyhe klíma, az éltető sós levegő csak • nyhülést adhat még, de gyógyulást soha ! Nincs vigasztalanabb látvány, mint e kék ég, e kék tenger mellett e halovány, tol reménykedő, hol elborult arezokat látni, a nap oíy derülten süt, oly könyörtelenül; éppen igy fo" sütni ha sugarai e halovány arezokat nem világítják is meg göbbé, igy süt számos évezred óta s nézi hasztalan veihödésünket : „az emberek falevelekhez hasonló nemzeN Y I R V I D É K Kálmán Gusztáv kereskedelemügyi miniszteri tanácsosnak neje megtudván azt, hogy barátnőjének Csernovics Diodor min. tanácsosnénak elveszett gyűrűje milyen módon került meg, egy levelet írt Csernovicsnénak, a melyet saját szemeimmel olvastam és a melyben arra kéri barátnőjét, hogy járjon közbe Neukomnál egy opálkővel díszített értékes arany mellűjének (broche) megkeritése végett, mely szivéhez nőtt legkedvesebb emléktárgya, mert ez volt férjének első ajándéka, m ?lyet még menyasszony korában kapott töle. Neukomnak ismét dolga akadván Aradon, Csernovicsné kérésére hypnotizálta Szuttert, a ki Gödöllőt — a hol a melltű elveszett, — csak hirböl ösmerte. Sok aprólékos és mellékes részleteket elfelejthettem, de annak velejét a mit Szutter Neukom álítása szerint álmában mondott, híven feljegyeztem emlékezetembe. Ezeket mondotta. „A méltóságos asszony a harmadik villában nyaralt a gödöllői állomás indóházától számítva. A ketten ment át beteg szomszédnéj ít meglátogatni. Hazatérve észre veszi, hogy meltüj-j elveszett. Tudakozódni visszament a beteghez, a ki azt állította, hogy mellűje még felvolt tűzve, mikor onnan eltávozott." A betegnek ezen állítását Szutter is megerőssiti és azt mondja tovább. „Mikor a méltóságos asszony első útjából hazatért, a saját kertjében jobb kezével a fejéhez kapva a melltűnek peczke karp>reczébe akidván, kikapcsolódott és egy kis gödröcskébe hullott. Kisvártatva a kis uaxli kutyájuk is oda ment olyan dolgot elvégezni, a mit találjanak ki a rébusz fejtők. Miért miért nem, mert hisz ez örök rejtély marad, a kis kutya hátulsó lábaival néhányat rug és a mellű pár lépésnyi távolságra repül azon helytől, a hova leesett egy kis gyepbarázdába." Csernovicsné Szutlernek ezen látományát Kálmánnénak megirta, a kinek a kertet gondosan ápoló házmesterné azt mondotta, hogy a melltű elveszésének idejében pár hónap előtt körülbelül ezen és ezen helyen takarított el valami kutyaemléket, de a helyet egészen pontosan megjelölni nem képes. Egy délutánt sikertelenül töltöttek el a nulllünek megkeresésével. Másnap délelőtt azonban csakhamar megtalálták a becses emléktárgyat egy kis gyepbarázdában. Hidje, a ki akarja. Nekem hinnem kell, mert szintén saját szememmel olvastam azon hála-kifejezésekkel telt levelet, melyet Kálmánné Neukomnak irt. Neukom, a kit én talpig becsületes igazmondó embernek ösmerek, nem veheti tossz nevén, ha én ezen soiokat Csernovics Diodorné és Kálmán Gusztávné 0 M Itóságaikkal is közölni fogom, kérve, hogy igazolják vagy czáfolják meg. A részletek talán hézagosak, de a lenjegest el nem hallgattam. Nem kell nevetni! Vannak csodák ! A Salamon Ella távolba és múltba látásáról tanú ságot tehetnek azok, a kik a birtokomban levő fényképnek hátlapján levő idemásolt okminyt áláirták és akik magas értelmiségük mellett felre vezethetők nem voltak, és saját észleletük alapján a claivoyance-ról is meg vannak győződve. Másolat: Alólirottak ezennel bizonyítják, hogy Neukom Ferencz társaságunknah egyik tagját, névszerint alapi Salamon Ella urleányt jelenlétünkben hypnotizálta és balkezén suggestió utján egy — a kisasszony által neki átadott közönséges és hideg hajtűvel egy valódi égési sebet — mint azt a túloldali fénykép mutatja — ejtett. A seb egészen azonos küllemű egy izzó hajtűvel égetett sebbel, Ezen felvétel körülbelül tizennyolez órával a kísérlet után lett gróf Forgách István és Szikszay Sándor titkár urak által eszközölve. Kelt Mándokon, 1894. február 22-én. Salamon Forgách Margit. Forgách Eleonora. Gr. Forgách Lászlóné. Alapi Salamon Ella. Dr. Sziklássy Béla tb. m. főorvos. Béressy Árpád orvos. Gr. Forgách László. Bodiczky Ágoston. Gr. Lóuyai Pálma (herczeg Odescalchi Zuárdné). Szikszay Sándor. dékeit." Az utczák itt is oly keskeny sikátorok, mint Grandéban, két kocsi egymás mellett nem mehet el — különben az egész kocsiközlekedés igen rövid dátumu Lussin szigetén. Vasrácsos kosárablakok mindenfelé, melyek mögül ki ki hallszik egy olasz dal melodikus, d; végtelenül monoton rytmusa. Olyan vontatott e rytmus, mint Lussin lakóinak járása : kénytelen-kelletlen vánszorognak Piccoló meredek utain, számtalan lépcsőin, az asszonyok többnyire teherrel fejükön, mint megannyi keleti alak, csak a jóltevö fátyol hiányzik arczukról s igy hordozzák e kénytelen élet terhét, mig a férjek, az apák. künn járnak a tengeren, megküzdendő vésszelviharral. S ha dühöng a vihar, az asszonyok összegyűlnek a sziklapart egy különösen magas csúcsán, honnan órákig bámulnak ki az éjszakába: ez a „Monté dei Sospiri" : a Sóhajok hegye. Picoló nevezetességeit nem sorolom el: ismeretesek azok — van azonban itt egy hely; melyről én legalább nem halottam eddig beszélni soha —' pedig ez a hely a legszebb, egész Lussin szigetén Cisgale. Piccoló mellett délre úgy tíz perez alatt gyalog, de az öblön keresztül bárkán sokkal rövidebb idő alatt is odaér az ember. Mi ezúttal kocsin jöttünk egészen eddig Alig száltunk le s indultunk el gyalog piniák s olajfák között, s csodálattal vettük észre — mennyivel enyhébb s balzsamosabb itt a levegő . . . . Mintha egy más világrészben jártunk volna egyszerre; a nyüzsgést mozgást mi a picolóí Bíván uralkodik — itt mély, szinte ünnepélyes csend váltotta fel — csak egy pár munkás gyors, pergő olasz szavainak hangzatossága törte meg azt s a zaj, mit ásóik okoztak, midőn a barnás humus helyeit sziklákba ütődtek ..... Itt épül egy igen rokonszenves fiatal magyar orvos : Dr. Hajós nagyjövőjü szanatóriuma. Most egyszerre, a gazdag vegetácziú közepette elénk bukkan a cigalei öböl . , Mint egy szelíd, bájos kék tó s szélein tovahaladva szemeink néhány gyönyörű villán pihennek meg, melyeknek stílusa szerencsésen egyesíti az antikot a modernnel. Buja gazdagságii kertek a villák körül — kopár sziklát nem látunk itt sehol s tovább haladva most csodaszép, Ifj. Salamon Géza, Alniássy Elvin. Lucie Prunot. Paula Ott. Ez okmány eredetijét nálam a muzeumban bárki megtekintheti. Kár, hogy a súlyos, de nem szervi alapon fejlett idegbajok gyógyításának hypnoticus kezelése eddig még lábra kapni nem» tudott. Nyíregyháza, 1905. január 20. Dr. Jósa András. Nyíregyházi épitővállalkozők egyesülése. A helybeli képesített épitő és kőműves mesterek, mint lapunkat e helyen értesitik, tömörültek. Igen helyesen. Kívánjuk, hogy egyetértőleg, vallvetve ápolják az összetartóság érzését ; a békés együttlét, s a közös baj ellen való közös védekezés magára az épitő iparra is jó hatassul lesz. Az egyesülésre vonatkozólag ifj. Szuchy József építőmestertől, mint az eyyesület titkárától kapjuk a következő sorokat: „Az évenként fel-fel ujuló munkássztrájk, az épitő anyagok árának fel — sőt negyed -- évenkénti folytonos emelkedése, s különösen a tapasztalatlan epittetők előtt magukat vállalkozóknak kiadó, s képesitessel nem biró egyenek — az u n. kontárok — egészségtelen konkurrenciája arra bírta a nyíregyházi épitő iparosság szakképzett, értelmes részét, hogy érdekeik megvédése czéljából egyesüljenek. Hosszú ideig tartó buzgóikodasuknak eredménye is lett. Egyesülésünk célja nem az építtető közönség kizsákmányolása, hanem egymásnak és a gyengebb tagtársaknak közös támogatása. Az építési ipar terén az utolsó időben oly elemek is vettek részt, s oly modorban, hogy azok a reális és tisztességes vállalkozót nemcsak hogy háttérbe szorították ; hanem ezen üzérkedes már annyira ment, hogy a jóravaló iparosainkat a tönkremenéssel fenyegette. A mostan megalakult egyesületnek lesz feladata,hogy ezen b:>jt orvosolja, a tisztességes munkát és válalkozót mindeneivel szemben megvedje, egyesek túlkapásait megtorolja, és az, épitő közönséget szolid, Ízléses és jó munkával lássa el. E czelt egyesek, bármilyen erősek legyenek is, egymagukban elnem érhetik. Ezt csakis az együttartás, az együlműködés által, egymás támogatásával közös erőnkből érhetjük el. A tagok működését, a nem képesített, s csakis javiló munkálatok végzésére jogosult egyéneket, a sztrájkra bujtogató, izgató munkás elemeket, egy, az alakuló közgyűlés alkalmávd megválasztoLt 7 lagu zsüii fogj i ellenőrizni. A zsűrinek hivatása lesz különösen: megvédeni tapasztalatlan épitletőinket a lelkiismeretlen vállalkozók becsapásai ellen. A zsűri helenként egyszer — szükséghez képest gyakrabban is — összeül, a tagok által felvállalt és felvállalandó építmények tervei és költségvetése felülbírálása és álvizs^áá^a végett, miáltal czélunk elérni azt, hogy épittetőink ne csak jól rosszul megtervezett házat kapjanak; hanem ugyanazon árért az az épület külsőleg is rendeltetésének megfelelő, ízléses, stílszerű lpgyen. Tekintsünk csak végig középületeinken s magán házainkon ; legnagyobb resze összekever, zagyván összefoldoz innen is onnan is részleteket. Tarka egyvelegben egyesit ó- közép- és újkort, mindenből van része, csak stílszerűség ninc-re.i benne. Csekély nézetem az, hogy jól megválasztott zsűrink hivatását lelkiismeretesen betöltve, Nyíregyháza kulturális fejlődése érdekében szép eredményeket fog elprni. Tagjaink egymást vállalkozásaikban nem befolyásolják csak támogatják ; ki-ki önállóan működik, igyekezvén a konkurenciát egészséges alapokra vissza állítani. Épitő közönségünk a jövőben is a neki leisző és igényeinek legjobban megfelelő vállalkozóval terveztethet és építtethet. Ifj. Szuchy József, építőmester, egyesűleli titkár, széles sétaút nyílik meg előttünk, kétoldalt píniáktól szegélyezve: belépünk s jobbra e bájos fenyők filigrám tülevelén keresztül csillog felénk a tenger kéksége — mig balról egész píniaerdő tárja felénk hívogató árnyát. Nem is próbáljuk meg ellenállani neki . . . nesztelen lépésünk szinte hallhatóvá teszi a csendet, végtelen puhaságu vastag szőnyegen járunk a milyen a perzsa sah termeiben sincs : a lehullott tülevelek barnás süppedő szőnyegén. Fejünk felett aranycsillogásu szálak: a napsugarak, emberujjaknak lehetetlen finomságú szövésű csipkéje az, átszűrődve a zöld lenyőlombokon, vagy talán az ezeregyéjszaka egyik mesés mórpalotájának tündöklő arabeszkjei azok ? S ez a langyos levegő, melybe a tenger sós párája — s a fenyők balzsam illata vegyül, ideális valóban, azt hinné az ember, hogy itt e szent és áhítatos csendességben lehetetlen meg nem gyógyulnia minden szenvedőnek, legyen az testi vagy lelki gyötrelem. Útitársaim azt vélik most, hogy a pompás levegőben egy kis villásreggeli kitűnően fog izleni. Letelepednek tehát az egyik villa terrasse-án, én azonban búcsút intek nekik s tovább sétálok magam, messze, túl a pinia-erdőkön, a csodaszép, ápolt tengerparti sétányon, melyet szintén fenyők, a tenger felől pedig, majdnem embermagasságú, bájos, halványkék virágokkal borított rozinarinbokrok szegélyeznek . . . Nagyon magas a sziklapart, a sc-oglie szeszélyes változatai innen még impozánsabbaknak tűnnek fel s messziről piczi görögstilusu kápolna int felém. Halovány, azúrkék a tenger csodás fehér színfoltokkal, amoda egy hosszú, fénylő fehér csík : a barázda, mit az elébb elhaladt „Liburnia" vont a tengeren. Ideig-óráig látszik még, aztán a természet törvényei szerint, mégis csak összesimulnak a hullámok s a barázdának nyoma sincs többé . . Igy jelenik meg gyakran egy emberéletben is, nem tenger-e ez váltakozó derű s borúval, napsugár s viharral, egy másik ember mint tovatűnő hajó: fényes ragyogó barázdát hagy hátra maga után, de idő multával — bármilyen mély is a barázda, a hullámok mégis csak összecsapnak felette.