Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-14 / 20. szám
14 17-ík szám. N Y I R V I D É K 1905. á p ri l is 2 3. Segítsünk a siketnémákon ! Hiszem, hogy segítünk. Hiszem, mert a siketnémák tanításának eszméjét a művelt külfö'dön is a szeretet tette nagygyá az eszmét, e honunkban is ma még gyönge fácskát a szeretet fogja hatalmas, terebélyes fává növesz leni. És fogja! A magyarnak is van olyan jó szíve, mint akármelyik nátiónak a világon és van olyan józaa esze, amelylyel a jó eszmek helyességét hamar megerti, ha lehet, meg is valósítja. A siketnémák tanítását pedig a szív is, az ész is kivánja. Ki ne hallotta vol a e r.emes városban, hogy: jönnek a siketnémák! Jönnek, itt vannak, eljöttünk ! Debreczenből jöttünk, ahol mintegy másfél évvel ezelőtt nyílt meg a siketnémák hailéka. Eljöttünk, hogy felolvasást, szabad előadást tartsunk, hogy Nyíregyháza művelt polgárainak nyilvánvalóvá tegyük, miként a siketnémák tanítására fordított anyagi aldozat nem az út szélére vetett mag, amely elpusztul, hanem mag, amely a termő főidbe hull és — terem. A viszontlátásra! Scholtz Lajos, siketnéma-intézeti tanár. Az iskola hatása a gyermekek testi fejlődésére. A sorozó-bizottságok jogos panasza és előterjesztései folytán, már évek óta csak a 21 -ik életév betöltése után jön a mai fiatalság katonasor alá, mert a 20 évesek túlnyomó nagy többsége nem ütötte meg a mértéket, mely feltétele annak, hogy a tiatal ember a katonaélet gyakori erőfeszítéseit kibírja. Ujabban pedig gyakrabban halljuk, miszerint ma már a 21 évesek sem i lég erőteljesek ahhoz, hogy a szükséges létszámot minden tekintetben alkalmas egyénekkel lehessen betölteni, mjly b íjon úgy segítenek, hogy a fizikai cenzust sokkal lejebb szállították, mert a korábbi követelmények alapjan már nem volna lehetséges a törvényes létszámnak akár csak a felét is elérni. Szomorú jele ez az ujabb nemzedék elsatnyulásának; minek okait keresni kötelessége mindazoknak, kiknek az iljú-ág nevelésére befolyásuk van; mert az általános enerválást csak akkor akadályozhatjuk meg, ha ennek forrásait ismerjük. E helyen a számtalan okok mindegyikével nincs elegendő terünk behatóan foglalkozni, miért is csupán arra kívánunk rámulatni, vájjon a mai iskolázás szinlén hozzájárul-e ezen vészes elerőtlenitéshez. Ha belekintünk falusi iskoláinkba, a legtöbb helyen azt látjuk, hogy 60—70 tanuló számira epiteLt tantér mekbe 120 — 140 gyermek van összezsúfolva, úgy, hogy a szegény gyermekek hering módjára vannak összepreselve s a szó szoros értelmében veve egymás hátán ülnek ; s nem is férnének máskép el, ha csak minden második előre nem görnyedne, a közbeesők pedig mere • ven a pad hátdeszkájának nem támaszkodnának. Es ebben a helyzetben kell a 6-tól 12 éves gyermekn k 6 éven át, naponkint 5—6 órát eltőltenie. Most gondoíjuk hozzá azt az atmoszférát is, mely az ilyen helyiségekben uralkodik, azután megkaptuk mindjárt a feleletet is arra, vájjon ily körülmények közt fejlődhetik-e normálisan a tanulósereg ? Arról nem is beszélek, hogy nagyon sok helyen valami omlófélben levő nedves, dohos lyuk szolgál iskolául, melyet jóravaló gazda istállóul sem használna, de gyermekét elküldi oda, hogy olt míveljék s/.ívét, eszét. Azt mondják, hogy e bajokon nem lehet segíteni, inert az általános iskolakötelezettség folytán minden gyermeknek kell ma már iskolába járnia és olyan iskolába kell mennie, a milyen van: mert az adóterhekkel agyonnyomorílolt község új, czélszeiű iskolaházat szegénysége miatt nem építhet, az államnak pedig nincs arra való pénze, mert ez kell puskákra, no meg opera- s más eféle nemzeti missiót teljesítő intézményekre. Azt mondhatná valaki, hogy nagyitok, hogy lúlsötéten festem a helyzetet. Nem! Tapasztalásból beszélek, mert én magam is tanítottam 180 növendoket egy tan eremben s e mellett vagy 180 gyermek nem járt iskolába, mert nem volt hova. Egyik szomszéd közsegben pedig a szegény — a katonaságnál káplárságig emelkedett kovácslegényből lelt — tanító, valahányszor télen az iskolába lépett, előbb Istenhez fohászkodott, hogy a tanteremnek csúfolt s sokszorosan megtámasztott bűzös odú a tanilás ideje alatt maga alá ne temessen tanilót tanulót egyaránt. Ősszel és a mint kitavaszodott, már az elég szűk udvarban tartotta az iskolát. Ez még nem is olyan nagyon régen volt. Hogy mióta elkerültem azon vidékről, javult-e a helyzet, nem tudom. Milyen egészen máskép tárul elenk, ha a városi viszonyokat vizsgáljuk — ámbár itt sem inindenü t —. Kaszárnya nagysagú fényes palotak tanúskodnak a városok közönségének az iskolaügy iránti áldozatkészsége felől. Ezen áldozatkészség nagyon elismerésre méltó, csakhogy e fényes isk lapalotáknak is meg vannak a maguk árnyoldalai. E kaszárnyaszerű épületek 10—20 tantermébe a legtöbb esetben 800 — 1500 gyermek jar iskolába, s bíz ezekben is meg van az az anomalia, hogy a 60 lanulóra számított térfogatú helyiségekbe 85—100 gyermek lesz összezsúfolva s így a szabad mozgás ezekben is a minimumra apad, s az iskola levegője sem felel meg az egészségügyi követelményeknek, m.rt az a 90—100 tanuló '/j-ával kevesebb levegőt kap, mint a mennyi az orvosok állítása szerint az egészség fentartására s a növendekek fejlődésere szükséges és 1 3-dal több kipárolgás és kilégzés rontja meg a tanterem levegőjét, mint a mennyi megengedhető volna. Télen s más évszakokban is, kedvezőtlen időjárás alkalmával a 7—8 száz vagy ezernél több gyermek hurczolja az épületbe a nedvességet és sarat, melyeknek kipárolgásait ismét csak a gyermek tüdeje szívja be, mivel felső ruháikat s kalapjaikat a tanterem falain levő ruhafogasokra kell egymásra halmozva elhelyezniük, mi által a legtöbb ecetben az iskolábol hurczoltatnak szét a különböző ragályos betegségek. A behurczolt sártól azután oly sok por gyülemlik össze, hogy még a leglelkiismeretesebb tisztogatás utan is folytonosan finom porfelhőkkel van az iskola levegője telítve, mely a gyenge gyermeki tüdő fejlődeset nagyon is akadályozza. A por felverését pedig n m 1 h t megakadályozni, mert ez már megtörténik a tanulok b jövetelekor; de meg csak nem kívánhatjuk, hogy az a kis gyermek, ki izgékony természeténél fogva szükségszerüleg mozogni kénytelen, 2—3, sőt 4 órát is a legcsekélyebb mozgás nélkül üljön egyhuzamban. Az ily nagy épületeknek egyik legnagyobb hátránya az is, hogy a legtöbb esetben aránylag igen kicsi udvaruk van, tehát az egyes órák közti szünetekben ide se vezethetjük növendékeinket valamennyi tanteremből, mert ott nem férnének el, de meg az egy vagy több emeletes épületekből ez nem is lehetséges a sok gyermek összetorlódása miatt. Télen és mádkor is kedvezőtlen időben az órák közti szellőztetés lehetetlen, mert a gyermekeket a tanteremből nincs hova kivezetni, bennlétükben pedig nem tanácsos ablakokat nyi'ní, mert a hirtelen léghuzam csak ártalmas lehet a tanterem páratelt levegőjétől fölhevült gyermekek egészségére. Ehez járul még az is, hogy az egyebekben talán tűrhető tantermekbe nagyon czélszerütlen padokat helyeznek el, melyekben a gyeimek iskolai munkássága, különösen irás közben, természetellenes testtartásra kényszeríttetik, mely körülmény a gyermek normális, ép fejlődését nemcsak hogy hátrányosan befolyásolja, hanem azt egyenesen megakadályozza. Nem egy példát sorolhatnánk fel, a hol a padok 2 gyermek számira készül tek, de hárman ülnek benne, mert csak igy férnek el a tanteremben. Csak az a legszomorúbb a dologban, hogy ilyen tűrhetetlen állapotokat még tekintélyes népes állami iskolákban is tapasztalunk. Ugy hiszem az elmondottakból eléggé kiviláglik, mily mértékben járul hozzá az iskola az uj nem'.edék elsatnyulásához. Az az érdemes iskolaszék, mely a lelkész kivételével egyhangúlag elhatározla, hogy a tanítót, ki trachomás volt, agyon kell lőn :, nehogy a betegséget a gyermekek közt, s ezek révén a faluban elterjessze: a fentiek meghallgatása után bizonyára ugyancsak egyhangúlag mondaná ki az iskola, mint a testi épségre káros intézménynek bezáratását. EJ ha nem lehetne a bajon segi teni, igaza is volna. Lehel segíteni, csak az a baj, hogy ennek orvoslása megint csak pénzbe, és pedig meglehetős sok pénzbe kerülne; ez pedig nincs, mert kell puskára és számtalan más . . . . ra. Pedig mind hiába, mikor az emberinem egészséges fejlődéséről, mi több: fönm iradásáról van szó, mégis csak a zsebbe kell nyúlni, hogy az egészségi és fejlődési fellételeknek megfelelő s alkalmas iskolaépületeket állítsunk és rendezzünk be. Azok a szűk falusi és palotaszerü városi iskolák, egyaránt nem felelnek m^g a czélnak, hanem tartsa kötelességének minden iskolafenlartó, első sorban alkalmas helyen elegendő nagy telket kihasítani és ezen azután építse fel a tantermeket pavillonszerüen, úgy, hogy egyegy pavillon sohase fogliljun m igában többet egy vagy két tanteremnél, teljesen elkülönített nagy udvarral, mely be legyen fásitva. A pavillonok ne legyenek egymáshoz közel s minden tanteremnek legyen elegendő nagy előcsarnoka a gyermekek felső ruháinak elhelyezésére, hogy ezeket ne kelljen a tanterembe vinniök. Ez előcsarnokban legyen elegendő számú m jsdókészülek és sártisztilo, hogy a növend >k szükség eselén kezeit megmoshassa és sáros időben lábáról a sarat letisztogathassa s ne kelljen azt a tanterembe hurczolnia. Minden pavillonhoz legyen építve egy, a gyermekek létszámának megfelelő nagy csarnok tornaszerekkel, hova telen és máskor is kedvezőtlen időben a gyeimekeket az egy negyed óráig tarló óraközökben mozgás és üdülés végeit vezetni lehessen, mely idő alatt a tantermeket alaposan ki lehet szellőztetni. A tantermek leim ;szetesen jó távol építtessen, k az utezától, hogy a szellőztetéskor ne az utcza poros levegőjét bocsássuk be. Szép időben a tanulók térni iszetesen a befasitolt és szinlén megfelelő tornaszerekkel ellátott udvarra vezetendők. Az egész telepnek legyen egy vagy két elegendő nagy közös játszó tere, hol a nagyobb óraközökben az egesz intézet összes növendékei öss ejöhetnek. Minden ilyen iskolatelep egyik elengedhetlen kelléke legyen egy, vagy a szükséghez képest két teljesen felszerelt tornacsarnok, melyben a gyermekek a szükséges lestedzésben részesülhessenek. A hol sok tanterem van egy telepen, legyen egy iskolaorvos, ki naponként legalább egy órát az intézetben töltsön, ki a gyermekeket időközönkint megvizsgálja, a gyermekek testi fejlődéséről a tantestületi értekezleteken véleményt adjon, és kihez szükség esetén fordulni lehessen. Testedző gyakorlatokról és üdítő játékokról gondoskodni aztán már a tantestület dolga. E sorok írásánál tisztán csak az ifjúság testi ne velése lebegett szemeim előtt. A berendezésnél figyelembe veendő didaktikai szempontokat egyelőre mellőztem, de a t. szerkesztő úr engedelmével máskor erről is in íjd elmondom nézeteimet A pénzkérdés persze nagyon megnehezíti ily iskolaleiepek létesítését és nem is ábrándozom arról, hogy a leirt terv egyhamar megvalósuljon, de ha figyelembe vesszük, hogy némely város százezreket áldoz fényes palotaszerü iskolaépületekre, akkor nagyon időszerű volna minden eszközzel odahatni, hogy a gazdagabb községek ujabb építkezéseknél a fenti brv szerint létesítsék iskoláika'. Ha a katonai laktanyák építésénél ujabb időkben be tudlak hozni a p ívillon-rendszert, akkor az iskoláknál sem tartozik ez a lehete'l nségek köze. Ha a családapa és anya a legtöbb esetben le tudnak mondani az élet kényelméről és a legsúlyosabb áldozatokat szívesen hozzák meg, csakhogy gyermekeiknek tisztességes exiszlenciát biztosítsanak, akkor ugyanezt elvárhatjuk az államtól és társadalomtól is, in>rt hisz az ifjúság fogja a jövő államat és társadalmat alkotni. Ha iskoláink igy lesznek épitve és berendezve, akkor nemcsak azt érjük el, hogy az iskola nem járul hozzá az ifjú nemzedék elsatnyulásához, sőt ellenkezőleg éppen az is'<olai testi nevelés az élet más körülményei által okozott elerőtlenedest is nagy m rtékben ellensúlyozni fogja. Előttem nem a katonai szempontok lebegnek, hanem azon körülmény teszi leginkább szükségessé a helyes testi nevelést, hogy a mii fokozott kü'deletn a létért, nagyon is megköveteli az erőteljes testszervezetet s a szellemi nevelés is csak egészséges ép teslü ifjúságnál lehetséges, mert, csak: ^egészséges tedben lakik ép lélek." Kisvarda, 1905. május hó 9. Rédl Ferencz. Tanitók és tanitőnőkffigyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter úr f. évi május hó 4-én kelt rendelete értelmében felhívom mindazon tanítókat, kik az idei tanítói avagy tanítónői továbbképző tanfolyamon részi akarnak venni, ez iránti bélyegtelen kérvényüket a nmélt. vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz czimezve a'antirt hivatalnál legkésőbb május hó 22-ig nyújtsák be. Ilyen tanfolyam ezen évben csakis a székes fővárosban fog megtartatni, még p >dig tanitók számára a Paedagogiumban kettő; tanítónők részére a II. ker. áll. tanítónőképző intézetben egy. A tanfolyam három hétre fog terjedni és junius hó 26-án fog megnyílni. Mindi gyík tanfolyamra hatvan hallgató vétetik fel, kik közül 40—40 ingyen ellátás (lakás és élelmezés) kedve?ményében és harmincz korona pénzsegélyben részesül, a többi pedig ingyen lakás mellett a tanfo'yam egész idejére 25 korona díjért nyerhet élelmezést. Felvitelért pályázhatik minden alkalmazásban levő okleveles tanító és tanítónő, bármilyen jellegű iskolánál működik is. Nyíregyháza, 1905. május hó 10. Szabolcsvármegye kir. tanfelttgyelösége. ÚJDONSÁGOK. — > z ág. ev. egyház küldöttsége a kultusz miniszternél. A nyíregyházi ág. hitv. ev. egyház elhatározta, hogy elemi iskolainak fenntarlhatása és elkerülhetetlen fejlesztése érdekében államsegélyért folyamodik. Az államsegély iránti kérvényt küldöttség vitte fel a minisztériumhoz, melynek tagjai Májerszky Béla polgármester egyházi felügyelő, Geduly Henrik és Paulik János lelkészek, dr. Meskó László egyházi ügyész, orsz. képviselő, dr. Prok Gyxda iskolaszéki elnök, Ruhmann Andor ig. taniló és Balla Jenő egyházi tanácsos voltak. A küldöttséghez csatlakozott dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, ki a maga részéről is támogatta az egyház kérelmét, A küldöttséget dr. Meskó László orsz. képviselő kalauzolta és mutatla be. A küldöttség első sorban Berzeviczy Albert vallás- és közokt. miniszternél tisztelgett, a hol Májerszky Béla egyházi felügyelő tolmácsolta előszóval is az egyház kérelmét és nyújtotta át a folyamodványt. Zsilinszky Mihály államtitkárnál Geduly Henrik lelkész, Molnár Viktor államtitkári teendőkkel megbízott miniszteri tanácsosnál Paulik János lelkész, Halász Ferencz miniszteri tanácsosnál dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök volt a küldöttség szónoka. A küldöttség mindenütt igen kedvező fogadtatásra talált s mindenütt elismertek azokat a nigy érdé neket, a melyeket a nyíregyházi ág. hilv. ev. egyház a népoktatás és a magyarosítás terén elemi népiskolával elért. Kilátásba belyezték, hogy a kérelmét beható érdeklődéssel veszik tárgyalás ala és rajta lesznek, hogy a törvény keretén belől lehetőleg teljesítsék. Tisztelgett azután a küldöttség Morlin Imre miniszteri osztálytanácsosnál is, a hol Májerszky Béla, mint polgármester fejtette ki, hogy a községi polgári leányiskola fejlesztésével a város foglalkozik és előre is kérte az ügyosztály jóakaratát a polgári leányiskola részere felemelendő állami segély czeljaból benyújtandó kérvény irányában. — Megsemmisített megyebizottsági tag választás. Nagy Tamás inegyebizottsági tagságát — kit a l.-petrii kerületben választoltak meg — az állandó birálo választmány, e hó 8-án lartoll űlesén inegsein nisitelte. — Közgyűlési ebéd. Az első napi vármegyei közgyűlés után közebéd voll a Koronaban, amelyen mintegy 150 vettek részt, ült voltak a többek között báró Feilitzsch Berthold főispán, Szikszay Pál alispán, Megyery Géza kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, Kállay András, Pelrovich Gyula apátplébános, gr. Pongrácz Jenő, gr. Vay Ádám, Kállay Ubul és Kállay Tamás orsz. képviselők, Kovács István kir. táblai biró stbbi. Az ebéd — fűszerezve szellemes tósztokkal, d. u. 3V« óráig tartott. — Esküdtek kisorsolása. A folyó évi második évnegyedébe esküdtekül a kövejkezők sorsoltattak ki : Rendes tagok: Adler Géza bérlő Ujfehártó, Andrejkovics Károly földmives Nyíregyháza, Balázs István földmives Nyíregyháza, Basthy László földbirtokos Ujfehértó, id. Gzirják György földmives Nyíregyháza, Droppa András földmives Nyíregyháza, Farkas Gábor kisbirtokos Vasmegyer, Franczel Mihály földmives Nyíregyháza, Fülöp Gábor uradalmi intéző Gyuiaj, Gálfrik Mihály földmives Nyíregyháza, Gencsy Albert földbirtokos Kisléta, id. Gerliczki János földmives Nyíregyháza, Grausz Samu bérlő Oros, Gromon Géza tiszttarló Nyíregyháza, Hajdú Károly földmives Buj, Henzsely Mihály földmives Nyíregyháza, Lentvorszki Mihály földmives Nyíregyháza, Márfóldi Mihály földmives Nyíregyháza, Morauszki András földmives Nyíregyháza, Nyarády Ferencz földmives Pazony, Pallay Endre gazditiszt Kisvárda, Palicz Mihály földmives Nyíregyháza, Petris György földmives Nyíregyháza, Répászky István erdész Mándok, Simák Ferencz földbirtokos Nagyhalász, Sioboszlay Albert földbirtokos Ujfehtrtó, id. 'furcsán András földmives Nyíregyháza, Uray Miklós földbirtokos Kércs, P. Vattamány András kisbirtokos Timár, Veres Ferencz földmives Balsa. Póttagok: Blum Vilmos kereskedő Nyíregyháza, Debrószki József földmives Nyíregyháza, Demeter Pal csizmadia Nyíregyháza, Fekete Gyula kőműves Nyíregyháza, Gállik György lóldmives Nyíregyháza, Kerekes György magánzó Nyíregyháza, Királyfalvy Elek czipesz Nyíregyháza, Mayer Ferencz órás Nyíregyháza, Somogyi Gyula kir. közjegyző Nyíregyháza, Tahy Miksa kereskedő Nyíregyháza. — Alapszabályok jóváhagyása. A nyíregyházi kereskedő alkalmazottak betegsegélyző pénz'árának módosított alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. — A helybeli főgimnázium kiépítésére hirdetett pályázatot a mult héten bontotta fel a bizottság. Az építéssel Király Sándor és fia vállalkozó czég bízatott meg, a kik a munkálatokhoz rövidesen hozzáfognak. A vállalati ár 99,098 kor. 67 fillér. — Jegyzőválasztás. E hó 8-án ment végbe Leveleken a jegyzőválasztás. Levelek és Magy községek
