Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-16 / 16. szám

4 17-ik szám. N Y I R V I D É K 1905. április 23. sorban a női kézimunka oktatás nemzeti irányú reformja ; a leány nemzetnek meg kell alaposan ismernie a magyar eredeti házi ipar s annak különféle alkotásait. — Szükséges továbbá a régi magyar hímzések rendszeres összegyűjtése s kö7kincscsé tételei — Száműzni kell a külföldi — lőleg német mintákat, de tanúsunk magyar mintát, izlést. szellemet és magyar felfogást. A magyar nő a kézimunka teren is egyike a legelsőknek ezen a világon, módot és alkalmat kell tehát nyújtani nekik, hogy ezen dicséretes foglalkozással minél többen biztos keresetre tehessenek szert. Hosszú évek nehéz, kitartó munkájára van itt szükség, s a Vizcsőpp-Tarsaság vállalkozott, hogy a mozgalmat megindítja, szervezi, s az egész országra kiható szervezetet létesít. Szmik Antal ezek után felkérte az értekezletet, hogy vegyen részt ezen üdvös mozgalomban s alakítsa meg a helyi bizottságot, mely a budapesti központtal állandó összeköttetést tart fenn. Az értekezlet osztatlan helyeslessel tette magáévá a telt javaitokat, s elhatározta, hogy teljes mertékben csatlakozvan ezen hazafias mozgalomhoz, azt mindenképen támogatni fogja. Kégly Serene igazgatónőt pedig felkérte, hogy a Vízcsöpp Társasággal allandó összeköttetést tartván fenn, azzal közös szellemben működjék. Kozák István főgimnáziumi tanár, kinek művészi és magyar jellegű lervezelei ismeretesek, készseggel vállalkozott minták és torvek elkészítésére,, melyek l a nőipariskolában s annak felügyelete alatt fognak kidolgozni. Az értekezlet ezek után véget ért. N.'gyón óhajtandó volna, hogy a felszínre jutott eszme és mozgalom minél szélesebb körben nyerjen rokonszenves fogadtatást és hathatós pártfogást. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesüle f. é. április 30-tól május hó 3 áig Sopronban lll-ik országos borvásárját rendezi. Részletes felvilágosítások egyesületünk tilkári hivatalában nyerhetők. ÚJDONSÁGOK. — Vármegyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósaga tavaszi rendes közgyűlését május hó 9-én és kővetkező napjain fogja megtartani. A közgyűlési tárgyak előkészítése czeljából az állandó \ álasztmány május hó 4-en és következő napjain ülést tart. — Uj egyházi főjegyző. Dobreczenből irjik: A második izben elrendelt egyházkerületi egyházi főjegyzőválasztás alkalmából beadott szavazatok Dégenteld József gr. főgondnok, Kiss Áron püspök, Simonlfy Imre, Kiss Albert, K. Tuth Kálmán, Dóczi Imre, Szele György bizottsági tagok által tegnap délelőtt bontattak fel a püspöki hivatalban. Az összeszámlálás után kitűnt, hogy Sass Bela 347 szavazatával szemben 415 szavazattal s így 68 szótöbbséggel Dicsőfi József válasz atott meg. — A telephon forgalma Nyíregyháza és Kisvárda között olyan nagy, hogy az egyetlen vonalon azt simán lebonyolítani már alig-alig lehetséges. A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 13-dikán, báró Feilitesch tíerthold lőispán ur őméltósága elnöklete alatt tartott ülésen, Szikszay Pál alispán előterjesztésére ebben a kérdésben a iövetkező határozatot hozta: Miután tényként megállapitta

:ott, hogy a vármegyei központ és Kemecse, Kisvárda, valamint Mándok községek között a hivatalos beszélgetések továbbítása a legnagyobb akadályokba ütközik, a mely körülménynek indokát főleg a Kisvárda, mint egyik lényeges kereskedelmi központ és Budapest között gyakorta előforduló u. n. inter úrban beszélgetések képezik, s igy a hivatalos beszélgetések a magán érdekek által hálterbe szoríttat nak ; — s miután továbbá egyáltalában nem egyeztethető össze az igazság és méltányosság elvével, hogy a hivatalos érintkezések, akkor midőn Szabolcsvármegye a távbeszélő hálózat érdekében 40,000 korona áldozatot hozott, — akkor, midőn a kereskedelemügyi kormány a egész falu, nem tudódott ki, hogy ki volt a gyilkos, engem is gyanúsítottak vele, pedig itt az Isten szabad ege alatt esküszöm, hogy ártatlanul gyanúsítottak. Igaz, hogy szivemből örvendtem akkor ennek, mert gyűlöltem minden c-epp Bernát vért. Isten megbüntetett engem ezért; húgod, az az áldott jó lélek, bánatában neki ment a Tiszának. Az én bűnös lelkemet terheli a húgod halála, mert elleneztem a házasságát Bernát Imrével. Most öreg napjaimra, amikor te benned találnám föl minden gyönyörűségemet, mikor benned találnék kárpóslást szenvedéseiinért, te is elakarsz hagyni engem, el a világot minden boldogságával, gyönyörével? Nem, azt nem szabad megengednem. Ez a par óra, amit most önmagammal küzdve eltöltöttem amíg feltaláltalak, elegendő^volt nekem arra, hogy minden gőg, minden büszkeség megtörjön benne m. Bocsáss meg gyermekem a te bűnös apádnak, aki kis híjjá, hogy téged is csaknem a balálba kergetett. — Megbocsátok édes jó apám! — mondá a fiu zokogva s atyja nyakába borúit. Apa és fiu kiengesztelődve tértek haza. Másnap reggel nagy tisztesség érle a Bernát uram házát. Kádár Mihály, Duzma falu törvénybirája ünneplőbe öltözve, két esküdt ember kíséretében kopogtatott be a Csókás-tanyai szegény házikóba. Először engedelmet kért, hogy bátorkodott ide minden megkérdezés nélkül benyitni, aztán bocsánatot kért mindazon sok kellemetlenségért, amit eddig okozott Bernát uraméknak ; végül egész ünnepelyességgel megkérte a Bernát András és hűséges hitvestársa Rébék asszony tisztes hajadon leányát, Juliskát, a fia, Kádár István számára. Bernát uramék fátyolt borítva a múltra, örömmel nyújtottak békejobbot Kádár Mihály uramnak és szivesen adták beleegyezésüket abba, hogy az ő Juliskájukat Kádár István feleségül vegye. Hjnem azért a Bernát András keserűsége nem múlt el, inert nem tudodott ki soha, hogy ki volt az ő fiának a gyilkosa. vármegye kiadásának — ígérete daczára, a mai napig semmi részét sem téritette meg, — s akkor, midőn a vármegye noha a telephon hálózatot ugy szólván saját erejéből létesítette s mégis a fenti befektetés teljes törlesztési részletét fizeti még külön az állam részére előfizetési díj czimen, magán érdekek által háttérbe szoríttassák ; — s miután a vármegye közigazgatási bizottsága teljesen méltánytalannak tartja azt, hogy egy vármegyei áldozattal létesített hálózató', állandóan tisztán az állam részére jövedelmet hozó magán beszélgetések feglalják le: a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést intéz az iránt, hogv az inter úrban beszélgetések lebonyolítására állam költségen, Nyíregyháza és Kisvárda kőzött egy másik távbeszélő vonalat létesíteni méltóztassék. — Orvos választás. A Nyíregyháza városánál megüresed tt városi orvosi állást e ho 14 edikén tartott közgyűlésében töltötte be választás utján a képviselő testület. A közgyűlésen Szikszay Pál alispán elnökölt, kit küldöttség hivott meg a tisztújító szek vezetésére. Hármin pályáztak a megüresedett orvosi állásra s a kandidáló bizottság mind a három pályázót jelölte, a következő sorrendben: dr. Dolin íl József, di Mikecz Miklós, dr. Hoffmann Emil. Névszerinti szavazas kéretvén, az elnöklő alispán azt elrendelte. Az eredineny a következő : dr. Hoffmann Emil 88, dr. Dohnál József 51, dr. Mikecz Miklós 23 szavazatot kapott. E s'.érint dr. Hoffmann Emil absolut többséggel városi orvossá megválasztatott. A választas eredményét a kepviselő testület túlnyomó többsége nagy lelkesedéssel fogadta. — Kinevezés. A magyar kir. pénzügyminiszter S z t r e s k a Miklós számvevőségi számellenőrt, a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség kötelékében való meghagyása mellett, számvizsgálóvá nevezte ki. — Muzeumunk gyarapodása. Kállay András most is épen olyan pártolója muzeumunknak mint fóispánságának idejében. — Halászi birtokán a „Tétke" dombon, mely a mult század közepe táján egyik legkimagaslóbb szigetét képezte a rengeteg „Rétköz" nádas, mocsár sikviznek — most szőllőt ültetvén, a talaj mélyilés alkalmával egy kőeszköz került a felszínre, meljot muzeumunknak ajándékozott. Nem emlékszem, bogy valahol hasonló szép és finom anyagból áttetsző sárga fehér kovarczból készült kalapácsot láttam volna. Hossza 10 ctmr. szélessege a megkezdett nyéllyuk fúrásnál 52 mm. súlya 310 grm. A kalapácsnak felülete érdes. Látszik, hogy ezen alakját már a patakban vagy folyoban nyerte, a nyéllyuk körül azonban csiszolás és alakítás világosan felösmerhető nyomai vannak. — Rendkívül ritka darab. Ugyancsak ezen leihelyről ajandékozo'.t egy 3 ctm. átmérőjű égetett agyag gyöngyöt. Muzeumunk érdekében azokat, a kik földmunkát végeztetnek, legyenek szívesek a talált tárgyakról engemet éitesiteni, vagy azokat a lelet körülményék közlésével, muzeumunkba juttatni. Nyingyháza, 1905. april. 14. l)r. Jóssá András. — Lakás mizériák Nyírbátorban. Nyírbátori levelezőnk írja: Nyírbátorban Balogh Forencz, népbanki vezérigazgató, ki a közügyeknek mindig lelkes partolója és előharezosa, a közelebbi napokban egy üdvös eszme magvalósítására hivta össze a nyírbátori hivatalnoki kart s az intelligencia erdeklődő tagjait a népbank helyiségében. A gondolat életrevalóságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a meghívottak majdnem mindnyájan megjelentek s nagy érdeklődés közt hallgatták es vitatták meg: „Hogy és miként lehetne a nyírbátori lakás mizériákon segíteni ?" Azt hiszem, felesleges fejtegetnem és példákkal illusztrálnom, hogy a kisebb, sőt nagyobb városhelyeken is mily méregdrága, sokszor távoleső és építés tekintetében a lehető legrosszabb berendezésű, néha tűzveszélyes fészekben kell a kisebb hivatalnoki családnak meghúzódni és leelni egy anyagiakkal a nélkül is meg nem áldott életet. Másokkal kell megosztani sokszor még azt a szűkös portát is, hogy élő szemtanúi legyenek naprólnapra az alsóbb hivatalnoki osztály szegényes anyagi viszonyainak, s ha néha örül, legyen a ki megítélje, ha anyagi gondok költöznek szobácskája falai közzé, legyen, a ki lesajnálja! A tanácskozás során Mandel Dezső — kit mindenütt ott látunk, hol a közjót kézzel, szívvel és ésszel egyaránt munkálják — kifejtette, hogy egy szövetkezetnek, illetve részvénytársaságnak kellene alakulni, az eszme megvalósítására, mely szövetkezet pl. egyelőre — 600 drb — ötven koronás részvényt bocsátana ki. A szükséges telkeket beszerezné, azon az igényeknek m.'gfelelő (lehetőleg egyöntetű) épületeket felallitaná s a mennyiben bizonyos százalék erejeig a már kész épületekre olcsó ainortisátiós kölcsön vehető fel, az egyesek által lakott házak lehető rendes lakbér fizetés mellett is a kölcsön lelörlesztése idején az illetők tulajdonává válnának. S a in nnyiben a közszükséglet követelné, az emlietett módozatok szerint ujabb és ujabb építkezések történnének. A meggyőző előadás után nyomban 160-nal több részvény jegyeztetett s az aláírád ivek az érdeklődők közt körözve lesznek, (ssy.) — A vadászokat érdeklő elvi határozat. Lapunk legutóbbi számában e czím alatt megjelent újdonság kiegészítéséül, az esetleges félreértések kikerülése végett, közöljük itt az „elvi határozat" alapjat képező esetet s magá' a határozatot a kővetkezőkben : A m. kir. minis'erium a L. Ferenc és K. Gáspár cs-i lakosok ellen idegen területen tilos időben sebzett őztehénnek kezzel való megfogási és birtokba vétele miatt folyamatba tett ügyben a k-i kir. törvényszék és P. vármegye alispánja között fölmerült halásköri összeütközesi esetet megvizsgálván, következőleg határozott : Ebben az ügyben az eljaiás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: L. Ferenc és K. Gispár cs-i Ukosok azzal terheitelnek, hogy 1903 evi április hó 17-én a h-i vadászterületen egy törött lábú őztehenet puszta kézzel elfogtak. Ezt az őztelunet L Ferenc hazaszállította és a kimarájaban elzáita s amikor az esetről értesült a csendőrség az őztehén kiadását és a községházára szállítását követelte, azt a kamara ajtaja elé állva, megtagadta. A csendőrök kénytelenek voltak őt a kamara ajtaja elől erőszakkal eltávolítani, mire nevezett a csendőrök eljárását szemtelen gorombaságnak nevezte, az őztehénnek elvitele ellen azonban erőszakot nem alkalmazott. A k-i kir. járásbíróság a feljelentést a k-i kir. törvényszékhez tette át az esetleg fenforgó és a btkv. 105. § aba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének és a vadászati kihagásnak elbírálása végett. A k-i kir. ügyész nyomozás teljesítése után a nyomozást bef.-jettnek nyilvánítottá s az iratokat a fenforgó jogialan elsajátítás vétségének elbírálása végett a k-i kir. járásbírósághoz tette át. A nevezett kir. járásbíróság a büntető eljárás megindítását megtagadta és az iratokat az esetleg fenforgó s az 1883: XX. t.-c. 15., 27. és 29. §-aiban meghatározott vadászati kihágás elbiralása végett a k-i jar. főszolgabirájához tette át. Kifejtette a kir. járásbíróság hivatkozott végzésében, hogy a panaszlott cselekményben sern a btkv. 365. §-ába ütköző, sem a 367. szerinti jogtalui elsajátítás vétségenek ismérvei nem forognak fenn. A kir. járásbíróság végzése ellen az ügyészségi megbízott által bejelentett felfolyamodást a k-i kir. törvényszék elutasította. Ez ügyben azután a k-i járás l'őszolgabirája járt el s itéletevel L. Ferencet és K. Gáspárt az 1883: XX. t.-c. 26. és 9. § aiba ütköző kiliágés miatt egyenként 20 •+• 40 korona pénzbüntetésre ítélte. Ezt az Íteletet P. vármegye alispanja hatályon kivül helyezte, kijelentven, hogy az ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörebe tartozik. Az alispani végzés indokai szerint a már előzőleg megsebbzett vadnak tisztán elfogasa ha bár az idegen vadászterületen s tiltott időben történt is, — semminemű vadaszati ténykedést nem képez, s igy az 1883: XX. t.-c. rendelkezészi alapj in el nem bírálható. A megsebzett vad a vadászterület ingó tartozékát képezi, s mint i yen csak a vadászati a jogosított tulajdonát kepező, iugojószágnak tekinthető, amelynek jogtalan birtokba vetele az egyeb tulajdonuk ellen büntetendő cselekmények körébe tartozik, ezek elbírálására pedig a kir. bíróságok bírnak hatáskörrel. Ezen tényállás alapján az eljárásra a közigazgatási hatóság hataskőrét kelleti inegallapitani a következő okokból A szabadon élő vad uratlan jószág, d; az általános magánjogi szabalytol eltérőleg nem akárkinek, hanem csak a vadászatra jogosítottnak van joga arra, hogy a vad tulajdonát foglalás (occupatio) uijan megszerezze. Amíg a vad uratlan jószág, a dolog termeszete ' szerint senkinek tulajdonáben vagy birtokában nincs, forgdlmilag ki van zarva tehát, hogy lopás, jogtalan elsajátítás, vagy más a vagyonjog ellen irányuló vétség tárgyát kepezli sse. Ezek szerint nincs jogalap arra, hogy az ügy elbírálása a kir. birósag hatáskörébe utaltassák. Ellenben tekintettel arra, hogy az 1883 : XX. t.-cz. 16. §-ának az a kijelentése, hogy „a vadászat csak lőfegyverrel, vagy lobálon bármenemü vadászebek használataval gyakorolható" nem meriti ki a vadászat fogalmát, ami abból is kitűnik, hogy a törvény más módon gyakoiolt vadászatot is ismer (v. ő. az 1883: XX. t.-c. 15. és 27, § át) és ennélfogva a vadászatra jogosítottnak jogát sértő vadászat más oly cselekinénynyel is történhetik, amelylyel a még uratlan joszágot kepező vad bútokba vetetik: a feljelentett cselekmény alkalmas lehet az 1883: XX. t.-c. rendelkezéseibe ütköző valamely vadászati kihágás tényálladékának megállapítására. A hatáskör kérdésben tehát — figyelemmel a hivatkozott törvénycikk 47. ij-ának rendelkezésére — a fenti értelemben kellett dönteni. Minthogy a csendőrök közigazgatási közegek az 1897: XXXIV. t.-c. 19. §-ának 2. pontja alapján a közigazgatasi hatóság lesz hivatva a kih. btk. 46. §-ában meghatározott hatóság elleni kihágás elbirálására is, amely L. Ferenc eden azért látszik megállapíthatónak, mert a csendőrök eljárását szemtelen goronibaságnak nevezte. (6,234/1904. B. M. kih. szám.) — A főgimnázium ifjúsága 3 hét múlva, (május 6-án) tartja meg szokásos hangversenyét, a melyen néhány concert számon kivül a pesti vígszínházban nagy sikert aratolt Diák-élet egy felvonását is előadják. — Számonkérőszéki iilés. A vármegyei tisztviselők tevékenységének megvizsgálására hivatott számonkérőszék május hó*8-án a főispán hivatalos helyiségében ülést tart. — A uagykállói ölik. tűzoltóság főparancsnokául Palánszky Bertalan, pénztárnokául pedig Szabó Antal választatott meg. — Az Időjárás szeszélyének minden ember ki van téve, ez az oka, hogy oly sok ember szenved csuzban és köszvényben. A legelőkelőbb orvosok elismerik, hogy csúzos, reumás fájdalmakat nemcsak csökkenti, hanem mégis szünteti a híres Zoltán kenőcs. Üvegje 2 korona Zoltán B. gyógytárában, Budapest, V., Szabadságtér. — Községház épités. Az Ujfehértó községben építendő egy emeletes községházára — a nyíregyházi kir. államépitészeti hivatal által felülvizsgált s 47.740 korona 91 fillér költséggel kivitelre alkalmasnak talált terv alapján — árlejés van hirdatve. A vonatkozó terv, költségvetés és árlejtési feltételek Ujfehértó község jegyzői hivatalánál megtekinthetők. Felhivatnak azért a vállalkozni szándékozók, hogy írásbeli ajánlataikat a községi elöljárósághoz legkesőbb folyó evi április ho 19-ik napjáig adják be, inert a folyó hó 20-ik napján d. e. 10 órakor megtartandó képviselőtestületi gyűlés az ajánlatok felett már határozni fog. — Gyászrovat. Mélyen szomorddott szívvel tudatják, a feledhetetlen gyermek, testvér, sógorné, nagynéni és a legjobb rokon Bistey Ilona, rakamazi róm. kath. tanítónő folyó év április hó 11-én éjjel 11 órakor hoszszas fájdalmas szenvedés utan és a halotti szentségek felvetele utan életének 37-ik éveben elhunyt. Temetése f. hó 13-án d. e. 10 órákor a rom. kath. anyaszentegyház szertartása szerint fog megtartatni. Rakamaz. 1905. ápr. hó 13-án. Áldás és béke poraira! özv. Bistey Ferenezne édes anyja, Bodnár Mihályné, szül. Bistey Margit, Bistey Ferencz, Bistey Juliska, vőlegénye Lányi Jenő testvérei, Bodnár Mihály sógora, Gebauer Mariska sógornéja, Bodnár Margitka, Bodnár Mariska és Bistey Mariska unoka húgai.