Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

1905. április 9. N Y I R V I D É K 15-ik szám. — Vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter, hogy Rakamaz községben a folyó évi ápril hó 25 re eső országos vásár ez évben kivételesen április ho 17-én, az augusztus hó 7-ére eső országoá vásár pedig augusztus hó l-én tartassefc meg. — Húsvéti ajándékot a legnagyobb és legmegbízhatóbb órás és ékszer üzletben vásároljunk, meiy már 23 éve all lent debreczenben s töbszörösen ki is lett tüntetve. Ez a Löfkovits Arthúr dtbreczen főtéren IPVŐ ékszer újdonságokban bővelkedő r agy raktára. Óriá-i választékkal bír a 13 próbás ezüst nemüekben, valamint a legfinomabb zsebórákban is. E czég saját, nagy műhelyeket tart fenn: vésnöki ékszer és órás szakban. Keszséggel küld nagy képes árjegyzékeiből díjtalanul. — Születés, házasság, halálozás. Nyíregyházán az elmúlt márczius hóban született 103. gyermek, házasságot kötőit 16 pár és meghalt J02. egyen. — A lakosság minden rétegében ismeretes, hogy az orvosi kitűnőségek egyhangú elismerő nyilatkozata telte a Zoltan-féle kenőcsöt híressé, mert kiderült a Londonban, Berlinben megejtett vizsgálatok alapján is, hogy a csúz és köszvényes belegek az eredmény biztos leményében használják e kenőcsöt, mely üvegenként 2 koronáért kapható, Zoltán B. gyógytárában Budap-st V, Szabadságlér.. — Felhívás. A városi hatóság felhívja az érdekelt lakosságot, hogy azon helyeken, hol az élőfák a távirda es távbeszélő vezatékeknel érintkeznek, a fák legalyaztatása iránt intézkedjenek, mert ennek megtörténte felül fog vizsgáltatni és a mulasztók ellen a hivatalos eljárás meginditlalni. — Köszönet nyilvánítás Néhai Fedor Agostonné Koieny Zsuzsánna 50 koronát hagyományozott végrendele ileg a helybeli jótékony nőegylet által fenntartott Erzsébet árvaház javára, mely összeget a mai napon A.földi József és felesége Gaál Mária kezeimhez lefizettek. Fogadják érte hálás köszönetemet. Nyíregyháza, 1905 április 8. özv. Básthy Barnán >, nőegyleli elnök. — Megszökött örültek. A nagykalloi m. kir. á l. elmegyógyinté élből Sambornyák Mihály 36 éves rkath. nőtlen asztalos seged, kisszebeni születésű és illetőségű és Leiekács János 24 éves gőr. kalh. nő.len napszámos, szeiedméflyi születésű és illetőségű közveszélyes elmebetegek április l-én éjjel megszöktek, Sambornyák intézeti ruhát visel, Lelekacs János sötét sz nü magán ruhát. Mind a kettő gyógyithatlan közveszélyes őrült. — llhcuuia, CMÍZ és köszvényes fájdalmak enyhítésére, sőt gyógyítására használja az egész continensen már évtizedek óta kitűnően bevált Kriegner-fele Heparator-t. A Kriegner-féle Reparator kitűnő hatásá ról 1000-nél több spontán nyilatkozat, köszönő levél érkezeit be a készítőhöz, melyek mind tanúságot tesznek ezen készítmény reel voltáról. A szl. Rókus-korházban 135 betegen tétetett kísérlet a Kriegner-fele Reparatorral, kik közül 120-an gyógyultan távoztak. — Nagy üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. — Kapható Budapesten a Magyar Korona gyógyszertárban VIII, Calvinlér ós minden nagyobb vidéki gyógy-zertárban. — Meglopott kereskedő. Jánószky Gyula nagykállói-utczai kereskedő boltját, csütörtökről pénlekre virradó éjjel, idáig még ismeretlen tettes álkulcscsal felnyitotta, s feltörve a pénzes fiókot, abból 35 koronái ellopott. A mérsékelt igényű tolvaj nem nyúlt az apró pénzhez s egyéb bolti czikkekhez sem. — A dcmecseri olvasókör saját pénztára javára f. 1905. évi április hó 24-én a ref. iskola tantermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti díj : családjegy 3 koiona, szemelyjegy 1 korona. Kezdete este 6 órakor. — Hozzájárulás a mátészalkai vasúthoz. Mátészalka nagyközség legutóbbi képviselő tistületi gyűlésen elhatározta, hogy a tervbevett mátészalka—szatmiri h é. vasút kőlts-'geihez 5000 koronával járult, megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében. — Az oltványtelepek és az idol szárazság. Az elmúlt nyár abnoimis szárazsága következtében az ország legtöbb oltványtelepei nagymértékben szenvedtek, miért is az idei szölőoltványok legnagyobb része gyengén fejlődtek s így szőlőkertek telepítésére alkalmatlanok. Annál fontosabb a szőlőbirtokosok részére egy oly oltványlelepet ismerni, amely a beoskolázott oltványok öntözésére négy nagy vízművet állított föl, mely vízművek a száraz időszakban 24 órán belül (éjjel és nap pal) három millió liter vizet szállítottak, miáltal az oltványok ideálisan fejlődtek. Ez a küküllőmenti első szőlőoltványtelep Medgyesen (tulajdonosa Caspari Frigyes) A „Borászati Lapok" Magyarország ezen ismert szaklapjának 47. száuia egy „Oltványtelepek 1904" czímü czikben fölötte elismerőleg foglalkozik az említett teleppel és több fénykép fölvételi mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolják. A Ülepet, melynek ilusztrált árjegyzéke előttünk fekszik és amely ezen árjegyzékét kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve megküldi, legjobb meggyőződéssel a legmelegebben ajánlhatjuk. — Városi tisztviselők kvalifikációja. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú városnak még igy mult évben hozott képviselő testületi határozalavJ, a polgármester indilvanyara elhatározták, hogy ezenlul a városi lisztviselőktől a tőrvényben előirt minősítéstől magasabb kvalifikációi fognik megkövetelni. — Ezen a jelenlegi városi tisztviselők egy részere nézve sérelmes határozatot városi képviselő testületi tagok megfclebbeztek. A határozatot a vármegye közgyűlése egyhangúlag elvetette, illetőleg a községi törvény 26. g-a alapján megsemmisítette. — A homoktalajok megjavítása. A könnyű homoktalajok Igen kevés nővényü tapanyag.it tartalmaznak és így gyakoii trágyázásban kell, hogy részesüljenek, hogy kieégilő terméseket szolgáltassanak. A laza talajok trágyázásának gyorsabb időközökben kell történnie, mint a kötöttebb talajoké s minden egyes trágyázás alkalmával klsehb mennyiségű trágya alkalmaztassék mig a kölölt talajnemek Len éppen fordítva kell a trágyázást végiehajíani; hosszabb időkőzökben, de egyszerre nagyobb mennyiségben alkalmazva. Ennek magyarázata az, hogy könnyebb homoktalajokon az islállótrágya sokkal gyonabb bomlásnak van kitéve s igy hatása is sokkal rövidebb időre terjed; mig a kötöttebb talajnemeken az istállótrágya lassan bomlik, s igy hatása is hosszabb ' időre terjed ki. A kötött talajokon nagyobb mennyiségű I trágya alkalmazható, mivel a talaj tápanyaglekötő ke- | pessége nagy s a különben is lassan bomló trágyitáp- i anyagait teljes mértékben leköti ugy, hogy azok veszen- i dőbe nem mehetnek. Ha ellenben laza talajon egyszerre ' nagyobb mennyiségű istállótrágyát alkalmaznánk, ugy a 1 trágya gyors bomlása a talaj csekély absorbtió képes- I sége azt eredményt zhetnék, hogy a k. pződó tápanyagok | jelentékeny tésze veszendőbe menne, lemosatván a talaj I melyebb rétegébe, honnan a növények fölvenni már nem képesek. Daczára ennek, az istállótrágya a homok- ' talajokon nagyobb mérvben alkalmazandó, mert ilyen 1 talajokat csakis gyakori és bő istállótrágyázással lehet | megjavítani. Az istállótrág yázás által különösen a humuszlartalmat fokozzuk s igy kötöttebbé tesszük a talajt s alkalmasabbá a termelésre. Fönt elmondottak azonban kizárják azt, hogy az istállótrágyát nagyobb mennyiségben alkalmazzuk a homok talajokon, mert igy igen sok tápanyag mehet veszendőbe. Meg kell találni léhát a középutat s lehetőleg oda törekedni, hogy mentül szalmásabb trágyával lássuk el a talajt, mert mint már láttunk itt egyik főczél a talaj humusztartalmának fokozása. A szalmásabb s igy kevésbé gyorsan bomló tápanyagot s egyáltalán kevés tulajdonképpeni trágyát tartalmazó istállótrágya jó hatása nem fog elmiradni, mert a trágyában levő nagyobb szalmamennyiseg a taLj humusztartalmát jelentékenyen fokozni fogja s mégsem lordul elő azon eset, hogy a tápanyagok nagy része a gyors bomlás következtében veszendőbe menne, mivel nem adtunk több tulajdonképpeni istállótrágyát s igy több növényi tápanyagot a talajnak, mint a menynyi homoktalajokon megfelelőnek bizonyult. A hiányt, a mely a Irágya kisebb és nehezebben bomló tápanyagtaralma következtében beállt, más trágyafélékkel kell pótolnunk s igy a homoktalajok igen hamar megjavíthatok. Ezen eljárást sok helyen követik s eddig még mindenütt sikerre vezetett. — Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XXIlI-i; nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) május hó második hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 7 én délután és május hó 8. fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 drb különféle használatra való ló adatott el. Lakasok és istállók az érsekújvári polgármesteri hivatalnál rendelhetők. — Vadászokat érdeklő elvi határozat. A minisztertanács legutóbb kimondotta, hogy a szabadon élő vad n>m magántulajdon, hanem uratlan jószág és igy a lopás vagy jogtalan elsajátítás tárgya nem lehet. Vadnak kézzel való elfogása a vadászati törvénybe ütköző kihágás, amelynek elbíiálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. — Figyelmeztetés. A gazdasági tanácsos figyelmezteti az érdekelt lakosságot arra, hogy a gulyába és ménesbe jószágaikat e-hó 15-ig a gazdasági tanácsosi hivatalban annál is inkább igye.ezzenek beíratni, mert azontúl a beiratás nem fog figyelembe vétetni. Csóvány összetört alakja egyszerre kiegyenesedett es szilárd léptekkel ment kifelé a gépházból. — Hová m^gy ? kiáltotta utánna Tar András. — A rendőrségre. Szombatos Elemér. (2.) Dráma a gyárban. A két ember egy perczig farkasszemet nézett, aztán megszólalt Gsóvány: — Mit akarsz ? — Én tudom mért mosod ezt a vért. Csend. Aztán Tar folytatta. — Én lállam mindent. De nem szóltam semmit, mert te mindig jó czimborám voltál. Gondolom, nagy okod lehetett rá, hogy ezt tetted. Azért se szóltam. Csóvány csak bámult maga elé. , — Most már hiába, mor.dta aztán csendesen. Hiába bánom, amit tettem. Te láttad, hát nem is tagadom. — Én nem beszélek. — Mindegy, azért mégis ki fog sülni. És ha nem is sül ki, nekem az már mindegy. Megvan rontva az életem. — Hát mért tetted ? Csóvány válat vont. — Mért tettem ! Megszáll az ördög ... A feleségem a szeretője volt annak az embernek azelőtt és nem tudott hozzám húzni most sem. Öl éve mult pedig hogy feleségül vettem, még sincs szíve hozzám most sem. Nem is lesz soha. Ez az ember utamban volt. A mu t vasárnap éjjel ott volt a feleségemnél. Mikor hajnalban hazajöttem, ott találtam a nyomát. A sapkáját ott felejtette. Éppen olyan mint az enyém, hát kicserélte. Szóljak neki? Megverjem? Kinevet a világ, Ptdig sok jót tettem azzal az emberrel. Én hoztam be a gyárbs akkor, amikor meg nem tud itt semmit. Főldim volt, jó pajtasom is. Az lett a hála, hogy a szeretőmet elcsalta tőlem, aztán faképnél hagy la Mikor aztán mégis elvettem azt a nőt, megint elcsalta tőlem. Csak ugy mulatságból. Az a bolond asszony még most is ugy huz hoz á, mint az Istenéhez. Pedig én a tenyeremen hordozom. Soha nem volt szerencsém a nőkkel. Neki volt. Mikor ott ma délelőit a hata mögé kerültem, valami rettentő keserűség fogott el. Nem tudtam, mi töiténik velem, az ördög szállt meg és én mind a ket kezemmel neki löktem a keréknek. Csóvány Boldizsár szeméből kicsordult a köny. Egy asszony jött fúlva a gépházba, fiatal, csinos nő. Az arcza halvány volt, a szeme lobogott. Gsóványné volt. — — Igaz ? kérdezte lelkendezve az urától. Igaz ? — Igen felelt a ferj és lesütötte a szemét. Perez, kig álltak igy hallgatagon mind a hárman. Az asszony aztán leborult a földre és sirt. Őt siratod ugye ? kérdezte tompán Csóvány. Az asszony csak zokogott és fejét beleverte a padlóban. Szervezkedés. (A színpad szerzők egyesületének megalakulása után ket titkos drámaíró találkozik.) I. titkos: Belepett ön a színpadi szerzők egyesületébe ? II. titkos: Én? úgy látom ön nem ismer engem. I. tilkos: Talán mégis, ön drámaíró. II titkos: Eszkilloszra, igen, az vagyok. Drámaíró. De nem hivatalos, nem czéhbeli. Homlokom nem bélyegezte meg a szégyen paragrafus. Független vagyok, mint a martalócz, aki zsákmányt lopva bandukol a hűs lombok alatt. I. titkos: De ugy tudom, többször pályázott a Teleky-dijra. II. titkos: Ugy van uram, pályáztam s pályázni fogok, mig egy pályadíj lesz e hon lutarain Elégelhetik jeligés leveleim, de a vágyat nem, mely itt zakatol. Különben vannak terveim. I. titkos: Tervei? Ez érdekel. II. titkos: Igen terveim. Forradalmiak. I. titkos: Ah, forradalmi darabot ir ? II. titkos: Ki beszél darabról. A darab mellékes. Mutasson egy embert, a ki nem ir darabot, ha kell s főleg, ha nem kell. Másról van szó. I. titkos: Másról? S mi az ? II. titkos. Az adminisztráczió. A boldogulásnak titka, a sine que non condito az adminisztráczió. I. titkos: Nem értem. II. titkos: Nem érti? Ah, ön a régi iskola naiv epigonja. Fogadni mernék, hogy ön még felül az ócska dajkamesének, amely szól a bölcsőről, s a muzsacsókról. Ön talán még géniuszt is emleget s beszél az ihletről, mint valami pozitívumról. I. titkos: S miért ne ha szabad kérdenem ? II. titkos: Mert az lári-fári, ócska lom, vagy mondjuk egyszerűen lssajnált szánalom. Sikerhez, főleg drámai sikerhez, más kell, jó uram ! I. titkos: S mi az a más? II. litkos: Az adminisztráczió. Épp ebben fő fejem s ha sikerül, ugy megfejem. I. titkos : Mit ? II. titkos: A nagyérdemű publikumot, amelynél nincsen nagyobb tehén a hitvány földlekén. Hallgasson jól ide. Megalkotom a künnrekedt magyar szerzők kölcsön-segélyző egyletét. Ez lesz a legnagyobb részvényes társaság a magyar glóbuson. A Kárpátoktól le az Adriáig, beleértve Fiumét, a korpusz szeperátumot, mindenki, aki tud, s nem tud ortográfiát, részvényes lesz. Ez lesz a bank, a nagy vabank ! A jelzálog-osztály korlátlan hitelt nyújt mindenkinek, aki drámát ir. Ez kell nekünk, nem tantiém. Nincs veszve az, ki kap előleget. I. titkos: Előleg, ah ! Hatalmas gondolat. Ah,annyi gondolat terem dallamos szó nyomdokán. II. titkos: Nemde, uram ? Nos érti már az odaszárnyalást? Nem egylet kell a drámaíróknak, de bank. Bank, bank, s harmadszor is bank. A bank vehet szin • házakat, vásárolhat művészeket,fizethet mint köles s ha kell akár mindennap újabb irányt teremt. A bank, mert van rá eszköze a legsilányabb férezmüvet, mit a tudós Akadémia valaha jutalomra éidemesnek ilélt, oly mitieuben állitja be, hogy dűlve-dűl a vadtömeg s egymást gázolva kér jegyet a pénztári korlát előtt. I. tilkos : Igen, igen. Meg kell alapítani a drámaírói bankot, óh, ha bejuthatnék a választmányba én. II. titkos: (leereszkedően) Majd protezsálom egy kicsit. A kiszemelt igazgató derék, providenciális férfiú. I. titkos : Nevét, uram, mondja nevét. II. titkos : Neve ? Még nincs. De lesz. (Meghajtja magát) A kiszemelt igazgató magam vagyok. I. titkos: Gratulálok. Különbet keresve sem találhatott. (Kezet szorítanak s kölcsönös megvetéssel távoznak.) Lnclán. IRODALOM. Fölfelé zUllok. Regény két kötetben. Irta : S z i k r a. Szikra ebben a regényében is hű marad ahhoz az irányhoz, amelyet úgyszólván egyedül 5 képvisel a magyar irodalomban. Most is a nemesi családok ferdeségeit, nem jól alkalmazott gőgiüket éa fölfelé való meghunyászkodásukat ostorozza. Maró szarkazmussal gúnyolja ki továbbá az alacsony származású, de nexusai revén jobb milieube jutott bugrist, aki ezreket áldoz egy grófi mosolyért. Egyáltalában az ilyen alakokkal kitűnően tudja jellemezni azt a társaságot, ahová emberei „fölfelé züllenek". Szikrában meg van minden jó tulajdonság, hogy feljusson arra a magaslatra, ahonnan a természet, az ember megkapó látványa mellett nevetségessé törpül az a társaság, amely regényeiben főherczegi kegyekért, czimekért, befolyásos atyafiságért töri magát. A „Fölfelé züllők" az Egyetemes Hegenytar legújabb sorozatában jelent meg. A két kötet ára szép piros vászonkötésben 2 korona. Singer és Wolfner kiadása, Budapest, VI., Andrássy-űt 10 szám. Gorkij Maxim három elbeszélése. Fordította Ambrozovics Dezső. Alig pár éve, hogy Gorkij neve feltűnt az irodalomban, ' de már is olyan ismeretes, mintha nem Oroszország szülte volna, hanem Parisban élte a modern élet legintenzívebb forrásának közvetlen közelében. S ha témáiban nem is modern, de azok kidolgozásában, az életnek realisztikus rajzában nincs mit tanulnia a realizmus mestereitől. Különösen az elnyomottak, a társadalom üldözöttéi, a szegények és nyomorultak azok akiknek megrajzolásában remekel a Gorkij Maxim tolla. Nálunk rövid ideje csak, hogy ismerni kezdik s azok közül, akik ezt az ismeretséget közvetítik, elsó helyen áll Ambrozovics Dezső. Meglátszik a fordításán, hogy eredeti után készült, nem pedig, mint sok esetben szokás, másodforrásból : francziából, vagy németből. A három elbeszélés, mely most jelent meg, nem egyenlő hosszúságú, de értékre nézve egyenlő. Meg lehet be-