Nyírvidék, 1905 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

%XVl. évfolyam. 15. szám. Nyíregyháza 1905. április 9. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi résiétképezö katdemények, 7 ín -íj • i • -i. i i- si • u szerkesztő czime alatt kéretnen beküldeni. „. , rostén vagy helyben hézhoz hordva: lap szétküldésé targyaban leendő felszo- Minden négyszer basábzott petit «or egvs»«r. Egész évre 8 korona lamlások Jóba Elet: kiadó-tulajdonos WadUt^wí 1 közlése 1 I fillér; tBbbs.Bri kStlés eseteben 8 61). ™ * vr e • • könyvnyomdájához _ iskola-utcza 8. szám A kéíIratok csak TÍla(f0S wlTanatr a . M Negyed évre 2 , (JanOSZky hazj intezunaok. illető költségére küldetnek vissza. 4 61. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát. Altalános Tudósító és GrUnman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, és Budapestsn, valamint Németország és Svcicz fővárosaiban. Kendertermelés, Cirka 2 éve annak, hogy e lapok hasáb­jain is egyik-másik, közgazdaságunk és népünk jóléte iránt érdeklődő, külömböző szempontból fejtegette és hangsúlyozta a kendertermelés fontosságát. Hogy ennek nemzetgazdasági szempontból is minó értéke van, talan fölös­leges is ismételgetni s elég bizonyítékként hivatkozhatunk azon állami támogatásra, mely e czélra több millió koronát bocsátott rendel­kezésre. Ebből segélyezi a kormány ugy a tisztán kendertermelésre vállalkozó gazdaközön­séget a mesterséges kenderáztatók költségei­hez, mint a kendertermelés és egyszersmind ennek fél kész anyaggá való kikészítésére szervezkedett gazdákat, nagyobb beruházást igénylő gyártelepük költségeihez engedélye­zendő tekintélyes kamatmentes államkölcsönnel. Ez államsegélyek a gazdák vállalkozásaihoz és helyi viszonyokhoz mérten természetesen külömbözó méretű s 500 kat. hold termelő területtel s fél nyers anyaggá feldolgozó telep­pel szövetkezeti alapon szervezkedtek részére 76.000 koronáig terjedhető kamatmentes állam­kölcsön van kilátásba helyezve. Ezen állam­kölcsön is azonban csak addig szerepel kölcsön­kóppen, mig az állam a segelyezett szervezet biztos prosperálásáról pár év alatt meg nem győződik, mely esetbeu a segélyösszeg rész­letenkint segélyképpen leíratik, vagy ellenkező esetben életképesség hiányában az állam­segélyt részben vagy egészben megvonja, illetve visszatéritteti. Vármegyei gazdasági egyesületünk első percztól — hivatottságának teljes tudatában — mindent elkövetett, hogy ezen régen ismert és teljesen elhanyagolt műveleti ágat gazda­közönségünk újból megkedvelje és meghonosítsa. 1 „Nfíraitk" tárnája. Yége. Rokokó Idill. Irta: Nyirl Zoltán. Clarisse, a kis marquise, alig várta hogy egyedül lehessen. Kiosont hátul a kastélyból, lesietett a verandán, le a parkba, s selyem topáno> piczi lábaival léleksza­kadva futott a kerti lugasig. Ott benn leült egy karos székre s csak egyre ezt susogta: vége ! . . Azt érezte, hogy reá szakadt a nagy csalódás, mely megrepeszti szívét. Olyan boldogtalannak érezte magát. Hogyne ! Az első csalódás! Mily szörnyű csalódás! . ? O azt hitte eddig, hogy a szép Victor marquis csak őt szereti, s alig néhány percze csak, hogy a marquis menuette közben egy pálma alatt lopva, megcsókolta a gyönyörű Susanne grófné vállát. Milyet nyilallott szívébe egyszerre, midőn ezt látta ! S milyen kétségbeesetten menekült ki a nagy rokokó táisaságból és futott, hogy egyedül lehessen nagy bol­dogtalanságával. Nem tudta elviselni, hogy az a férfi, ki már szerelmet vallott neki, ilyen hütelen legyen hozzá. Nem tudott semmit megérteni, csak arra gondolt, hogy nagyon boldogtalan s egyre ezt susogta: vége! . . — Vége, vége! Mindennek vége! . . Szerelmes nyári éjszaka volt. A szelid holdsugár, a virágillat, a tó reszkető tükre, az összehajló sűrű lombok, mind csak arról regéltek, hogy mily boldogság szeretni! . . Clarisse hátradőlve a katosszeken, fejét kezeibe rejtve űlt, mintha csak meg akarna ittasodni az illatos üde éji szellőtől s hallgatta a kastélyból tom­pán ide hallatszó menuette akkordokat. Szíve még min­dig lázasan dobogott, mert csak annál boldogtalanabb­nak érezte magát, s egyre ezt susogta: vége! . . is az Az e czélból tartott felolvasások és buz­dítások gazdaközönségünk nagyobbrészt ó-kon­servativ volta, sót gyakran megmagyarázhatat­lan indoleutiája, de még a tobb oldalról igen eclatánsan megnyilatkozott ellenérdekek leple­zetlen befolyása daczára is — csudálatosképpen mégis annyira- meggyőzték gazdáinkat, hogy ina már nemcsak a kendertermelés, de az ezen és a feldolgozó telep létesítése ezé íjából leendő szövetkezeti szervezkedés iránti hajlam határozottan megállapítható. Egyesületünk buzgólkodása, valamiut Országos Magyar Gazdasági Egyesület fáralt­s;'got és költséget nem ismeró szives készsége folytán tartotta meg Zórád István az 0. M. G. E ipari szakosztályának nagytehetségű titkára mult vasárnap e hó 2-án a délelőtti órákban a keudertermelés és keudertermelő szövetkezet alakításáról szóló előadását Az előadás igen hiányos közhírré tételéne i tudható be bizonyára az a körülmény, ho^y az előadáson különösen közép és nagy gazda közönség alig néhány taggal volt csak képviselve, valamint hogy a vidékiek teljesen hiányoztak A helybeli kis­gazdák közül mintegy 80-an hallgatták meg a legnagyobb érdeklődéssel az előadást. Nagy szakértelemmel és meggyőzően is­mertette előadó a kendertermelés és ezzel kapcsolatos szövőipar nemzetgazdasági fontos­ságát, a kendertermelés talaj és éghajlati elő­feltételeit, részletes müvelését ennek szinte hihetetlen jövedelmezőségét, az e czélból szük­séges vidéki országos szervezkedést és a kormány támogatását Állandó feszült figyelemmel hall­gatta a közönség az igen tanulságos előadást, melynek végével a szervezkedés további teen­dőivel megbízott szervező bizottságot nyomban meg is alakította. Ezen szervező bizottság van tehát hivatva a szövetkezet felállításához szükségelt 500 kat. A temetést lelkében az emlékek felidézésével kezdte meg . . . Óh, azok az emlékek! . . Azok az éd:s emlé­kek! . . Előtte van az első találkozás, midőn megismerte a daliás szép niarquist s még most is dobog a szíve, mint akkor, mert rögtön szerelmet érzett iránta ! Maga előtt látja a marquis megigező tekintetét s még most is érzi bódító illatát annak a ,1a francé" rózsának, me­lyet a marquis-tól kapott egy szerelmes vers kiseretében. Visszaemlékszik az eiső légyottra, mely az ő kékselyem tapétás leányszobájában volt . . . Újra hallja a szép marquis lágy rezgésü szerelmes szavait, mint az első vallomáskor, midőn azok a mámorító szavak örökké tartó szerelmet ígértek! . . És Istenein! . . Csak alig néhány napja ennek s a marquis már is hűlelen hozzá. Eszébe jut. hogy milyen féltékenység fogta el szívét mindig, valahányszor csak együtt látta a gyönyörű grófnét a marquis-sal. És ma már egyszerre megtudott mindent! . . Már azt szereti, s nem őt . . . Milyen csalódás érte ifjú szívét már is, midőn először érezte a szerelmet!? De hiába. Vége! . . E pillanatban közeledő léptek nesze hallatszott kívülről. C'arisse felütötte fejet. Egyszerre eszébe jutott, hogy tegnap a marquis könyörgésére ide igért neki mostanra légyottot . . . Istenem, ha ő jönne?! Nem. Nem! . . Ezek után látni sem akarja. Fel akart ugrani helyéről, hogy távozzon, de nem volt ereje. Ekkor lepett be a lugasba a marquis. Clarisse eltakarta arczát. Az izgatottság majd megfojtotta. A marquis lagy rezgésü hangon kezdte: — Ah, csakhogy itt talállak, szívem királynője ! . Már majd elepesztett a vágy, hogy közeledben lehessek ! Clarisse-ot egyszerre iszonyat fogta el s rémülten kiáltott fel : — Hagyjon el! . . Hagyjon el! . . De én vágyik! Hát nem ismersz? . . — Hagyjon el azonnal! hold termelési területet összehozni, valamint előjegyzés es9tén lehetőleg még e tavasz folya­mán a megalakulást is általábau kellőleg elő­készíteni. Kétségtelen — mert hiszen erre szimos példáink vannak, — hogy a kendertermelést szakszerű kezelés mellett más úton egyáltaláu el nem érhető nagy jövedelemhez juttatja gaz­dáinkat, másrészt szövetkezeti alapou feldolgo­zásra és szervezkedve nem megvetendő a ki­készítésnél elérhető roppaut haszou. eltekintve attól, hogy ily szervezetnél nagymennyiségben kézi munkaerő nyerhet alkalmaz ist; végül pe­dig midőn ezen műveleti á^gal gazdaközönsé­günk önnön magának közvetlenül és közvetve is nagy hasznot biztosit, egyben kétségbeejtően silány nemzeti iparuuknak egyik legnevezetesebb és legokszerűbb előfeltételét is biztosítja. Ez pedig a mai vámpolitikai kérdések alkalmával talán szintén és mindenoldalról megfontolandó. Igazán magunktól függ boldogulásunk vagy pusztulásunk -s csak az alkalmat kell kihasz­nálni. Segits magadon, az Isten is megsegít Sz. F. Ugyan e fontos kérdésben kaptuk és közöljük a következő sorokat : Mivel nagyon is érdekelt én is elmentem mult vasárnap a városházán Zórád Utván által tartott kendertermelési felolvasásra, de sajnálattal kell kijelen­tenem. hogy az minden volt csak nem oktatás a ken­dertermelésre, mert ugy tudom ez volt a főczélja Zórád István úr idejövetelének. Hogy nagyon hézagos volt előadása tanúsítja az, hogy annak bevégzése után több földtrives gazda fel­szólalt, kérdést intézve, mily földben kell a kendert ter­melni ? Mikor kell vetni? És mivel a/, egészet nem er­tetlük meg, adják ki nekik tanulmányozás vegeit az el­mondottakat Írásban. Az előadó inkább arra terjeszkedett ki, hogy mi­lyen jövedelmező a kender termelés, és itt olyan tulzá­— Én vagyok szerelmes rabszolgád ! — Gyűlölöm . . . Távozzék! — De Clarisse, édes Clarisse-om mi jutott hoz­zád? Nem ismersz meg? — mondá a marquis — s a Clarisse keze után nyúlt, ez azonban elkapta kezét. Felugrott s a nagy izgalomtól égő szemmel mondta: — Nem ! . . Nem akarom többé ismerni. Hitszegő, hűtlen báb ! . . E szavakra lehanyatlott a karosszékre. A marquis pedig egészen zavarba jött s igazán nem értette a leány viselkedését. Ez a szelid, szerelmes szívű galamb egyszerre félelmetes sas lelt. Bizonyára a leány végső kü'delme ez a csábitó szerelmi hang ellen. Erre gondolt s más nem is jutott eszébe. A régi hangon kezdte : — Nem hiszek a szemeimnek Clarisse, hogy te, aki tudod . . . — Nem tudok semmit! — És érzed . . . — Nem igaz! — De elég, ha én érzem, hogy rabod vagyok, mert őrülten szeretlek. Hit már nem hinnéd ? — Nem hiszek seamit! . . Ne is beszéljen . . . Mindent tudok. — Mindent ? Ugyan mondd legalább meg, hogy én is tudjam, különben viseleted eszemet veszi .... Mondd hát, édes Clarisse! — Maga azt épp olyan jól tudja! — Esküszöm, hogy e pillanatban semmit se tudok. Megállt az eszem. — Az meg lehel, marquis úr, hogy ön feledékeny, de én nem vagyok az. Én nagyon jól tudom, mert én nagyon jol láttam, egy fél órája sincs, azt a — csókot. — Melyik csókot ? — kérdé a marquis öntudat­lanul, mert valóban nem emlékezett, hogy : melyiket érti ez a kis baba. Majd kiigazította a kérdést: Mérnöki iroda. ISIAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. sz dr, Prok Gyula úr házában, május 1-től qagykállai-utcza 27. sz. saját'ház. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és épület tervezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents