Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1904-08-21 / 34. szám
69 N Y I R V I D E K TANÜGY. Nyilvános jogú polg. és el. leányiskolámba bennlakó növendékek korlátolt számban felvitetnek. Intézetem jó hírneve kellő bitosítékot nyújt az érdekelt szülőknek, hogy gyermekeik vallás erkölcs nevelésben, szülői gondozásban, szakszerű tanításban részesülnek. A kötelező tantárgyakon kivül nagy gondot fordítok a nemet és franczia nyelvekre, valamint a zongora tanítására. A beiratá ok szep'e nber 1-én, az előadások 5-én kezdődnek. Felvilagosi'áss ii szívesen szolgál Werner Gyula polg. isk. igazgató úr és Kovács Samu, az intézet feptartója. Kísvárdán, 1904. augusztus hó. 473—3—2. — Tanitók, tanítónők figyelmébe. Széke!y Árpád nagybányai (Szatmár rn.) tanitó .Beszéd és ertelerílgyakorlat leczkekben" az első osztály számára cz. a'att vászon kötésben, nem egeszen 10 ivnyi terjedelemben igr;n eiő-, vastag papíron, tiszta és könnyen olvasható nyomással könyvet adott ki. A mű Morvay <s Undy könyvnyomtató műintézeléből (1904.) Kovács Gyula könyvkereskedő (Nagybánya) kiadásában jelent meg. Az egész mű 56 leczkéra v;,n felosztva, mindegyik leczke 2 felórán tárgyalható. Tehát használhatjak úgy az osztott, rnint az osztatlan elemi iskolák lanitóí. Meséi, imádságai jól össze vannak válogatva, vannak benne sikerült eredetiek is. Kérdései, kifejezései tiszták, világosak, a kezdő gyeimekek értelméhez mérlek. E téren valóban sikerült művet úgy a tanitók, mint a tanítónők figyelmébe jó lélekkel ajánljuk. Nyíregyháza, 1904 augusztus hó 16. Szabolesvármegye kir. tanfelilgyelösége. HIRDETÉS. A kisvárdai áll. segély, közs. polgári fiu iskolában az 1904.—1905. isk. évre a beiralások szept. 1,, 2. és 3. napján d. e. 8—12-ig fognak tartani. A beiratás alkalmával minden tanuló tartozik bemulalni keresztlevelét, az előző osztályról szóló bizonyítványát s ha 12 évét betöltötte, ujraoltási bizonyítványt. 1. Az I. o.-ba oly lanulót veszünk fel: a) aki életémk 9. évét betöltölte; b) akinek az elemi iskola IV. osztálya sz ím ira kiszabott tantárgyakban elegendő jartas-ága van s ebbeli ismereteit e vegrj elrendelt fölvé eii vizsgálat utján igvzolja. Az elemi iskola IV. o. t. legalább jo eredménynyel végzett lanulók vizsgálat nélkül is fölvehetők. 2. A II, III és IV. o.-ba csak oly tanulók vetetnek föl: a) akik valamely hazai polgári vagy középiskolának (gimnázium vagy reáliskola I., 11. és 111. o. t. legalább elégség s eredménynyel végezlek és erről iskolai bizonyítványt tudnak felmutatni; b) a polgári fiu iskola bármely osztályába fölvehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántató előkészültségről vizsgálat ulján bizonyságot tesz. 3. A középiskolából (gimnázium v. reáliskolából) a polgáii iskolába átlépni kivánó lanulót fel lehet venni : a) első rendű bizonyítványa alapján, b) másodrendű bizonyítványa alapj in, ha az illető tanuló gim naziumban latin-, reáliskolában franczia nyelvből kapóit elégtelen osztályzatát, és a többi tantárgyból legalabb elégséges értékű jegye van Oly tanuló, ki a középiskolában a most említett tárgyakat leszámítva egy vagy két tárgyból kapóit elégtelen osztályzatot, szintén tölvehető a polgári iskola magasabb osztályába, ha azon tárgyakból, melyekből elégleien osztalyzata van, a polgári iskolaban sikeres fölvételi, illetőleg tanterv különbözeti vizsgálatot tesz. Ez. esetben a fölvételi vizsgálatra bocsátáshoz az illetékes kir. tanfaiügyelő engedélye szükséges. 4. Az iskolai évet istentisztelettel és törvényolvasással szept. 5-én nyitjuk meg ; a rendes tanitas 6 án reggel 8 órakor kezdődik. Gerzson pálinkát vett elő és rendülellenül diktálta belém Bennem erősen dolgozott az ital, oly lázfélét érez lem. A kunyhó szűk \oll, barat.-ágtalan es szinte ösztönszerűleg kiléptem az előtte elterülő tisztásra. L nl néhány ölnyire a Gura drakuluj tántorgott előttem. Az ördög árok. Sok félelmetest hallottam már róla, rémes históriákat. A kíváncsiság közelebb vitt hozzá. S'.inte öntudatlanul mentem a parija mentén. Egyszerre megriadva álltam meg. Lent, a Gura drakuluj völgyében egy csapat vaddisznó vonult el. Ösztönszerűleg Gerzsonra gondoltam. Ha most ilt volna, milyen pusziitást csinálna ő egy pillanat alatt A következő pillanatban a fegyver kihullott a kezemből. Erős ütes röpítette ki és előttem hirtelen fenyegető aiczczal, morogva egyenesedett l'öl egy ször nyeleg kis alak. — Ki az? A támadó reszelős, mély torok hangot adott és rámvicsorilotta a fogát. Megismertem. Prikuiics ! Sok, hosszú év ulán ugyanaz az alak állott előttem, a kitől gyerekkoromban az egy ivasu pajtásaimmal egyetemben ugy feltem, mint a gyilkos rorsz szel lemtől. Megriadva kérdeztem : — Mit akarsz Trifán ! Talán a körülmény, hogy a becsületesebbik nevén szólilollain meg, enyhilette a különös alak feliniultsá gát, mert rekedi, de szelíd hangon felelte : — Uram, ne bántsd azokat az állatokat! Nem engedhetem. — Miért? Ez furcsa. — Először czélja se volna. A többi vadász sem bántja azt a vadat, amelyik a Gura drakuluj völgyében jar. Részben, mert az szerencsétlenséget hoz, részben, 2-1. Egyebekben készséggel nyújt felvilágosítást az iskola igazgatója. Kisvárdán, 1904. aug. 10 én. Werner Gyula igazgató. 68/1904. szam. Értesítés. A nyíregyházi izr. elemi iskolában az 1904 5. tanévre szóló beiratási idő augusztus hó ?8, 29, 30es3l. l apjaira tüzelik ki. A beírást minden osztályban az osztálytanító eszközli. A tanítás szeptember hó 1. napjan veszi kezdetét T.ndij kedvezmény vagy tandijelengedes iránti kérelm-k augusztus hó 25 ig nyújtandók be. AJ iskolaszék. KÖZGAZDASAG. Hogy szerezzünk szarvasmarháinknak aránylag olcsó és jó takarmányt ? 1. Miután julius derekán fi lszántattam búzatarlóimat és részint muharral, részint kölessel vetettem el azokat, várva-vártain az áldásos esőt, mely őszre sőt talán meg télére is jó taka inánjnyal latta volnae! igás állataimat, de bizony mind e mai napig hiab* vártain, mert egy szem es J s m hullott kiszáradt, kiaszott földjeimre, es muharom, kölesem ma is kelellenül fekszik a főidben E közben felétetve ökreimmel azt a keves csalamadét, mely daczára az óriási/hosszas szárazságnak egyes mélyebben fekvő földjeimen mégis csak valahogy megnőtt, lovábba luezernáim és lóheréim sovány második kasíálásat, kényleien voltam már augusz.lus elejen luezerna és lóhere ke.zletemhez nyúlni, de iriózva gondoltam arra, hogy mit etetek majd a télen, hal meg tavasszal ha a szánlá.s-vetes megindul, ha már most fogyasztatom a szénát, azt a keveset, a mi mégis csak termett, mert hogy széna kímélés szempontjából most etessek mar zab árpa vagy búzaszalmát, mikor a legnagyobb hőség és legnagyobb munkaidőben vagyok, arra nem is gondolhattam. Ekkor támadt az a menlőeszmém melyet gazdatársaimmal ím sietek közleni, hogy ők is lehetőleg példámat követve, egy nagy gondtoi menekülhessenek. Támadt pedig ez az eszmém úgy, hogy látva gulyabeli marhamat mily szívesen és mily előszereteti el eszik birtokom egyes tábláit körülvevő akacosaim'levelzetét, úgy gondolkoztam, miért nem adhatnám én ezt a leveleket jármos ökreimnek is ? De hogyan ? csakis ugy ha leszedetem a leveleket, mert hisz szabadon csak nein bocsáthalok 100 ökröt fiatal akácülteteseimre, vagy egy két éves gyökérhajtásaira, pedig csak azokon lakna jól az ökröm. A gondolatot követte a tett. Fogadtam hát 25 napszamos gyereket, melléjük rendeltem egy hajdút, hogy szedessen velők ákácleveieket, biztosan számítva reá, hogy legalább egy m/m-at csak szednek fejenkent, de bizony nagyon csalatkoztam, mert a 25 gyerek, kiknek napszáuija 50 - 60 fillérjével 12 koronát tett ki, csak 8 m/m-át szedelt, úgy, hogy egy m/m zöld akaczlevél 1'50 fillerbe került. De hisz ennyit még sem ér, bármily mohon meg is eltek az ökreim, hanem ha a napszámos igy eltöltötte, eljátszotta az időt, majd többel szed és olcsobban a szakmányos, kihirdettem nekik ennélfogva, hogy napszámban nem szedetek velők többet, de igenis fizetek m/m-kén 80 fillért, mert meggyőződésem hogyha ma^uk érdekeben dolgoznak, meg kell szedniök fejenkent a 100 kilót, mi után pedig a gazdaságban ezentúl már keves napszámos leanyra és fiúra lett szükség, kereket tehát egyaltalaban nem lett, fogjanak hozzá és ekkor biztosítva van szamukra a napi 80 fillér kereset akár hideg őszig. Eiső napokban csak kevés leány próbálkozott, de csakhamar rájöltek ők is, hogy nem is oly nehéz azt a m/mát megszedni es most vigan folyik a munka, egy pár .-zeker egész nap hordja a jó takarmányt, 30 — 50 leány is dolgozik naponla es igy több is gyűl össze a szükséglelnél, pedig nekem 30 kiló zöld levelet számítva egy darab marhara. 3 havi etetésre 33 m/mra van szűk ségein naponta, mart fejős teheneknek is azt adalok. Sót már összes lovaimnak is adatok próbául, de a jo es biztos kereset felbuzdilolta a falu nagyját-aprajat, és most ott állok, hogy télére is szándékozom takarmert hiaba volna ugy is. Ha le is lövi tán, onnan fel nem hozhatja soha. Nem volt még ember, aki éve lejuthatott volna a Guta drakulujbi. Persze te ezt nem ludod uram, mert a városból jöttei. — Honnan tudod, hogy onnan jöttem ? — Ismerlek: Emlékszem rád, mint gyermekre. Nagyon halvány, vézna fiu voltál. Most megférfiasodtál. Hanem azért ma is halvány vagy. Ugy-e uram, nagyon rossz a városban élni? — Miért kérded ? Jártál te már a városban ? A kis szörnyeteg alak megborzongott. A szőrös nagy durva kezével dühösen csapott a levegőbe és felindultan mondta : — Jártam. Es mindenütt jártam. — É-. most? — Most? Kigyúlt szemmel nézett maga köré. Az apró egyik szeme mintha kitágult volna s az alakja is megnagyobbodott. — Most itt élek. Lent a Gura drakulujban, uram Olt élő ember még nem járt énkivülem. — Furcsa ember vagy! — mondta önfeledten Mért nem élsz az emberek között? A kis szörnyeleg dühbe jött. — Utálom az embereket, utálom ! Hiszen járok én mo=t is közéjük, de csak nappal. Emlékezhetsz rá. Napszámba dolgozom nekik és hallgatom a beszédüket Nem volna muszáj, mert meg tudnék én élni n-Hküiök is. A Gura Drakulujban sok növény es gyümölcs van amit jó enni. És telen gyökeret ehetném, de eljárok közéjük, hogy gyűlölni tudjam őket. Oi Prikulicsnak neveznek engem. Azt mondják, rossz szellem vagyok Kutyává változom és éjjel veszekszem a kuvaszokkal Ostobák. Reszelős, mély torokhangon beszélt újra és nehezen lelegzelt. A beszéd, amelytől elszokott, farasztotta ki lalán. manyt kesziteni belőle oly formán," hogy lörekkel fogom azt összerakatni, pgy reteg törekre egy réteg ákaczlevelet és igy kazlakat fogok belőle rakatni. Reménylem jo takarmany lesz. Igaz, hogv ez is elég penzbe kerül, de hat a mai viszonyok között mégis csak sokkalta olcsóbb a szénánál a melyet a szószoros ertelmeben aranyért sein lehet kapni, inert egy 10 koronás aranyert nem adnak egy m/m. szénát azon egyszerű okból, mert nincs eladó széna. Szolgalatot véltem teljesíteni a gazd.uözöns gnek a midőn ezen eszmemröl es tapasztalataimról értesítem, és igen örvendenék, ha ezá'tal hozzájárultam volna az' előre látható takarmányinseg enyhítéséhez. Hogy nem kell e majd a huzamosabb ákáalevél etetes közben esetleg szaraz takannányszalmát vagy egy kevés szénát is etetni, vagy mindjárt lőrékkel vegyesen adagolni, azl majd a tapasztalat fogja megmutatni. Nyírbogát, 1904. augusz us 17. bogáti Bogáthy József. II. A jelen évnek tele, tavassza és mulló félben lévő nyara feljegyzésre meitó nyomokat hagy maga uian. elannyira, hogy az őszünk bármilyen kedvező lefolyású lesz is, az eddig elmúlt időnek meddőseg. i, aszaly karat helyre ütni képtelen, nem szándékom a koz megélhetés esélyeit — az azzal össze függ ) aggodaumas és a mindenki előtt elég világos színben allo tényekel ismertetni, mert ahoz hivatottsagom terel sem enged. De egy a közérdeket közelebbről érintő dologgal talan mégis nem lesz felesleges ha foglalkozunk, nem ugy jövök a nyilvánosság elé ezen szereny felhívásommal, mintha újai akarnék mondani, de a mennyiben ineg eddig megemlítve nem talaltain, határoztam el, hogy ez uton hívom fel az igen tisztelt érdeklődő közönség nagybecsű figyelmét arra, hogy miként velem én t hiányzó takarmányt pótolhatni és ez altal a jószág állomány reszben megmentesét illetve megtarthalasat a gazda reszére: u. is ha ismerjük Szabolcsvármegye területén keresztül-kasul vezető ákacz sorait es ha ismerjük annak nagy mennyiséget. Evvel szentben ismerjük és tudjuk, hogy a szarvasmarha m lyen szívesen nyul utána, lehetetlen be nem látni azt, hogy ha annak lombját kellő időben fonnyadas ala megszedjük és azt a benne levő tápértek figyelembe vételével szárítjuk, kévékbe kötve kazalozzuk, ugy hiszem nem mondok nagyol ha így a takarmány szükséglelet 20 5 százalékkal gongolnam pólolhatm. De meg iepa i-misünk sem ígér valami fényes hasznot, már pedig telen némi lé dúsabb takarmányról is kell gondoskodni, arra p;dig gyakorlati ismeretből mondhatom, hogy a szőlő szüreti törkólykészletét, ha azt azonnal, ugy a hogj a sajtóból kivettük széjjel morzsolva tiszta polyvaval va^y szecskával füllesztjük ; illetve megfelelő gödrökbt be tapossuk, ugy ha ilyen póltakaruianyuiik van, a leleltetes nem fog igen nagy gondot okozni, teriues/.eteae i a s olo törkölyt nem szabad a sajtóból kivélel utan léire lökve több ideig az átmelegedés lehetőségének kitenni, mert külömben illó reszei felszabadulasaval azoklol az anyagoktól fosztatnék meg, a melyekte a füllesztesnel v.in legnagyobb értékük. De meg ht ilyen cz Ira szándékoltátik annak felhasználása ugy annak egeszen z.irazra sajtolását sem szabad megengedni, mivel a hozzá adott szecskának hogy rostjai megpuhuljanak nedve-ségie van szüksége, egy méterinazsa törköly 120 —150 kila •/. =iv t elfogadasára elegendő. Igy az a gazda, aki a fent említeti anyagokkal rendelkezik, azl lisztáu es a lülleszie.hez szükséges körültekintéssel raktározza, könnyen kiszámíthatja hány darab jószágot fog tudni ki es attcleltetni, ha hOí.zá nem felejti ki számadasaból, hogy ehhez valamennyi korpafeleség is szükség 's, meri külömben ugy magában üres tápértéke keves, de meg az emésztest is elősegíti. A jelen időt ismerjük, következményeit tőbb kevésbbé látni is véljük. De ki tudja nem lesz e lolytatása a jövő évben is, annál is inkább szükség-s, hogy a gazda minden kínálkozó alkalom felhasználásával gazdaságának jószágállomanyát megtartani igyekezzek, mert könnyebb azt atkényszerileni az egeszséges nélkülözés n, mint majd az üresen maiadt istállót meguepesiteiii. K. S. — Nézd, — kezdtem óvatosan — a te életedben sok a titokzatosság, ne csodáld hal, ba az emberek idegenkednek tőled. Senki sem tud rólad * nmit. Nincs hajlékod. Egyszer építetté 1 magadnak egy kunyhót, de nem laktál benne. A szavadat soha sem hallj ik. A t-kinteted haragos és gyűlölködő. És nelia olyan iW elépett, véres ábrázattal kerülsz elő, hogy I hetetlen furcsát nein gondolni rólad. — Ugyan uram! Hiszen az embe ek lellek ily nné. Valamikor en is szerettem odaleri élni. Velük gondolkodtam és éltem én is. Hanem . . . ej, az. emberi k nagyon rosszak Most már csak a Gura drakuluj maradt nekem. O t jó élni, a rengeteg erdő, a sziklak, a vadak még ludnak szerelni. A szikla megvéd a vihartól, az erdő elbeszélget velem, a vadallatok ismernek. Itt senki sem bánt. A föld, a kemény föld, amelyre lefekszem, puhább mint az édes anya karja. Mikor aludni térek, mikor fölkelek, m ;ndig megcsókolom, raliaj'om a eje» met és hallgatom, figyelem a lélegzését. Olyan tiszta, meleg és egészséges. Nincs egy talpalatnyi hely, amit itt ne ismernek. Néha ugy húz a föld magához, hogy nem is tudok keményen rá lepni, inkább i.iborulok e 3 ugy kúsiok rajta végig. Hogyan léphetnek én, a gyönge fereg a nagy hitalmas föld homlokára. A szolgája, a szerelmese vagyok és latod ezért szántották végig az arezomat néha vörös vonalak. A bokrok, az ágak simogatlak meg, amint megittasulva a föld erejétől, végigcsúsztam a sziklákon, a bozótok közi . . . Elhallgatott. Az idő mar késő alkonyatra jait és a hegyi pásztor kunyhójából kihallalszott a Gerzson h ingja. A kis szörnyeteg az idegen hangra megrezzent és sietve ereszkedett le a Gura drakuluj bozolos, sziklás meredekén. — Az Isten áldjon meg uram ! — kiáltotta vissza rekedt hangon — légy óvatos aboan a hazug, rossz világban ! És eltűnt az ördögárok mélységeben. Pakots József.