Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-31 / 31. szám
XXV. évfolyam. 31. «zátn. m i >\virepr> háza, 1004. julius 31. DÉK A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasánnapon. KlöHzetéhl feltételek: ^catén vagy helyben házhiz hordva Egész évre 8 korona. Fél évre 4 Negyed évre 2 , Az. előfizetési pénzeli, megrendelések s a lap szétküldése tárgyiban leendő felszólamlások Jóba Ele kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskora-uteza 8 szám (Jánószky ház) mtézendők. A lap szellemi remét képező küldemények, a «zerkeiztö czime alatt kéretne* beküldeni. liérmentetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. i. Kivirulok csak viláíos kívánatra s az illető költ-egére küldetnek vissz i. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábEOtt petit, soregvsznr kBzlése t I fillér ; többsijri kftilé. ,>*el.«l»en"s fill A nyílt-téri kítz amiarakdtia - iroakial • I fin,-. Apró hirdetések 10 szói)j4 > fii .minden további *«•> 4 fii. Va»tag belüíet neJotl srU-oresuu számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szam); továbbá: Goldberger A. V.. Eckstein Bernát es Általanos Tudósító i • u Budi pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország us Sveicz fővárosaiban. A kisiparosok, Egy doiogra nem akarnak vagy nem mernek gondolni kormányok, pártok: a veszedelmesen terjedő s mai szervezetében államrend felforgató szocializmusra. Törvényekkel biztosítják a kereskedelmet, a riagytermeiést de a kisiparosokkal nem érnek rá törődni. Ami csekély intézkedés történt is ez irányban, ez korántsem elegendő arra, hogy a ki-iparost a gyáriparral szemben megvédje. Kiváltságokban csak emez részesül s a kisiparos, mint gyári alkalmazott a kenyérkéuysz.er miatt a legtöbbször ki vau téve anyagilag s nem ritkán erkölcsileg is a gyáros önkényének. A/ önállóan működő kisiparos pedig a kartellek miatt nem tud versenyezni a legtöl bsz.ör sil.ny terméket produkáló, de olcsó gyáriparral szemben. Szocialista, legalább a mai értelemben épen nem vagyok Sajnálom azt az értelmetlen, rosszakaratú emberek által féirevezetett népet; — de sajnálom azokat is. akik ennek az egész országban tért hóditó veszedelmes áramlatnak semmi fontosságot nem tulajdonitanak. A kisiparos és kisgazda intelligenciájának hiánya miatt ez a mozgalom mindkét osztályra igen könnyen s talán igen gyor.-an végzetes lehet. A munkás osztály nem látván biztosítva helyzetét, mert törvényes mód nem áll reudelkezésére. a tömeg hatalmával akar érdekeinek érvényesülést szerezni, hz államhatalom p 'dig, mint törvénysértőkkel szemben szokás, nem az ész, hanem a k;;r hatalmával fog küzdeni. S ez uem fog békés megoldásra vezetni. A „Hjipfidléfc" tárolaja. Amit a holnap hoz. Lenn az utczán hideg szél süvil, itt fenn a szobámban nyáj.is, maras/.tó meleg árad szét. Ülök a tüz előtt s ahogy szítom, azon tűnődöm, mennyire tökéletlen szerszám a kályha. Hogy nem alapult még meg a Vulkáni II 'kiaknázó Részvénytársaság, mely a löld méhének izzó tüzeit enyhe meleggé lohasítva, csőrendszeren vezetné lakásunkba, mint a vizel s a gázt. A Gellérthegynek vulkáni magjával, artézi kútfejeik kőjével fűteni lehetne az egész ország varosait, falvait es tanváit s tavazi virulásra setkenleni a fagy alalt megridegült löldet ; sőt narancserdőt fakasztani, mirtuscserjét támasztani ott, ahol a szívós ákacz küzd a sivó homokkal és I r>cs:U le e^yegy fanyar gyökérszálat az amerikai jövi vény, a bog ralló venyige! Csak a maga silány valójában mu .ilko/ik ez a hivalkodó csodái-korszak, midőn nem ott s nem akkor bir kedvére ereszteni esőt s szelet, hűvöst, ahol s amikor arra szükség van. Bizony tökéletlen szerszám ez a kályha s megérdemelné, hogy a rég elfelejtett koppantó sorsára jusson. Pedig mennyi szép ének zengett a kanda lóról! (Me lynek minálunk kályha a neve.) Ujabban építenek is kandallót az uj ebédlőbe, hogy slilszerű legyen. Aztán beleállilják a gáz-kemenczet. vagy kinevezik kandallóvá a r. generátort s ezzel a talmisággal ismét csulfa lettek egy kedves régi eredetit. Van amolyar. légfűtés is. D.> ez minden meleg \olla mellett hideg. Nem is annyira az egyenletes tűtés sv.oliiotta éleire, mint inkább a szűkre szabott lakásunk szorított ra : kalyha ne fogja el a helyet a kondignácziós Ihen-asztal, vagy ama bálvány elől, n elynek neve buffel. (M.igyarul kredencz.) Ebben a pillanatban valami megrezzenli az elméméi. Az a kicsi démon, amely önmagunkkal veszejt | Prófétáuak rossz is, tapa-ztalatlan is vagyok, de más népek történetéből velem együtt levonlii tja mindenki azt a szomorú következtetést. hogy a íolizgatott tömeg hatalmával szemben a joggal és törvényekkel uem sokra megyünk; az előtt nincs semmi szent Az államhatalomnak tehát a saját jólete érdekében is mindent el kell követnie, hogy ez a tömeges egyesülés létre ne jöhessen. Biztosítani és javítani kell a kisiparosok helyzetét, mert a félrevezetett szocziálisták 90 százaléka a kisiparosok közül kerül ki. Üdvös ipartörvényekkel ola kellene hatni, hogy a kisiparos vagyonihig jobb helyzetbe kerül ve 1, a középosztályt szaporítsa. Azok az államok vokak mindig a legboldogabbak, amelyekben a mér ékelt középosztály túlsúlyban volt Lehet hogy a kormány intézkedései is ezt akarják, de a fősúlyt, ma még inkább az, értelmi kinevelésre fordítják s az, alsóbb osztály anyagi helyzetinek javítását csak majd azután szándékoznak keresztül vinni. Pedig e kettőnek lépést kell tartania. De vájjon segittictünk-e ma már a kis iparo-on? Nagyon sokan hangoztatják, hogy ma már a kéziipar, ideje bjárt, a gyáripar a munkaerő kevesbitésével a terméket olcsóbban tudja forgalomba hozni s a nagymennyiségű terméknek külföldön is piacz.ot,' tud teremteni. E kétségtelen, de korántsem elegendő ok arra hogy a kisiparossal ne törődjünk Az is po'gára az államnak, az ó érdekeit is meg kell védeni és anyagi érvényesülését lehetővé kell tenni Ha az állam nem tu l annyi különössze bennünket : az ellenmondás. Hogy mit is kívánom én mindezeket a dolgokat? Megváltotta e a küzdő rmberl a gőz, a gaz, a villáin? A tudomány magasára emelkedett hygiene nem győzi számon tarlani az ezerfele baczillust, mely azóta ficzánkol csak igazában s mételyezi meg milliók vérét, amióta fölfedezték. Mert hogy ,-oha azelőtt nem volt annyi nyavalya a világon, mint a mióta felismertük a gerjesztőit. Sivatag oroszlá'ia, dzsung. 1 tigrise, a B azilia ősrengetegeines foiro zsombékjaiból kínyilaló vip ra nem irtott ki annyi embert, inirit az a paranyiság, amelyből százezer tér el akkora helyen, mint a mekkoia az én bajuszom szálanak az ál metszete. Góz-daiu «s kimarjult vád. Villamos vasút s a fáradtság miatt sajgó láb. S még egy csomó ilyen ellentet. S valamennyi meghazudtolja annak ,i bizonyos haladásnak u. n. áldásait. Sem Edison, sem Cuorie meg nem váltották az emberiséget. Mért is hal m»g éhen ugyan egv pillanatban epp annyi ember, unni amennyi megzabál ? Mért hogy ma még sűrűbben, mint azelőtt: akkor ül asztalhoz a tiszta erkölcs, midőn a bűn már jóllakott. S mindezt a fonákságot beletőzi a nekiszabaduil asszony, aki abban keresi az igazságát, hogy elrúgja magától női voi'ut s beáll a férfiember vetélytársának, holott őt az alkotó természet a férfi segítőjének rendelé. S közben egymás heg in hátán rohannak előre a legcsodálatosabb taálmányok és fölfedezések: a kőfalat átvilágító Röntgen-sugár, a villamos taviátás. a szurokérczből kicsiholt rádium az ő kifogyhatatlan világító és mtlegitő eneigiajával, az örök mozgony és a — hallhatatlanság, az Andrenin, amely uj életie költi a merev holtat. Már most még csak a Marsbeliekkel értsük meg egymást — azután se biblia, se miatyánk, a magunk itlése szerint rendezzük be órökeletünket, ami nem lesz egyéb, mint a végtelenbe nyúló folytatása a j. 'ennek minden edes megszokásaival. De még itt sincsen vége a csodáknak. Mr. Lumineux — amen et nomen — a carnera obseura f e| ie r féle gyárat üzembe hozni, hogy azokban minden kis iparos alkalmazást és ig\ a megélhetéshez kenyeret is tudjon szerezni: ipartörvényekkel kell mielőbb odahatni, hogy a különféle gyáripar mellett,, a kisip ar, illetve a kéziipar is tudjon érvényesülni. Határok közzé kell szorítania az államnak a inai korlátlan iparszabadságot mely a tőke birtokosainak lehetővé teszi, hogy minden előkészültség nélkül elvegyék a kenyeret azok elöl. akik fáradságos munka árán tudták megszerezni iparlevelüket. Csak az űzhesse önállóan mesterségét, aki azt tanulta és aki képesaégéj ről bizonyságot tett az. által, hogy szakemberekből álló bizottság előtt vizsgát tett. E rendszabályo/ás által a kontárok a k zi ipartól eltávolíttatnak, a verseny meggvöl gül és a kisiparos helyzete tűrhetőbbé, a te jes ipari átalakulás természetesebbé válik. A megszűnt régi czéli-rendszert modernebb alakban újra fel kellene eleveníteni, mert a szövetséges gyáriparral szemben c ak egyesülés utján tudhatnának versenyképessé leuui a kisiparosok". S az állam ilyen rt ndszabályozásra fel van jogosítva, sót kötelessége is, és az, államügyek zűrzavaros rengetegében ezt sem volna szabad figyelmen kivül hagynia. A kellő időben tett orvoslással sok aiszámitliatlau következményű, szociális jellegű társadalmi bajnak vehetnék elejét, s ! a más téren az újítások egész halmazát zúdítják a társadalom kedveltjeire, a nép zöméről, az alsó osztályról sem szabad megfeledkezniük. A lapjára velődött utczát minden mozgó i inb reslül s állalostul, a vidéket, az eget az ő csill igáival a maga színeiben s ragyogásában akarja oda rögzíteni. Rögzitelt is más belőle egy darabol. A niiga valóságában láttam azt a szép creol leányi, aki elomolva a zsölyében, szinle pihegni látszott s kebelén a rózsa megrezdült és illatozott És int már a psychographus is, aki lönlgeni alapon neki szögezi az ő kérlelhetetlen csövei az en becses fejemnek s lefenyképirja belőle az én sanyarú pár gondolatomat. L Ikemnek minden gerjrdé i'. leitelt gyöngyszemeit kiszedi belőlem, mint kuglófból a mazsolyas/emet. Mi lesz a világból? Mikor mo»i lyo^ro s áradó örömszóval köszöntőm az, en látogatómat : o a psychograhionjával azt olvassa ki az. agyamból, hogy: .Vitt volna el az ördög!' Mit alkalma'lankodik ez a majom akkor, mikor épp méiegelek magamban valamely vilas jogesetet? Bankot, vígjátékot, kölcsönt? Edward Lyllon Bulwer (,ki a Gép. k köztársasága czimen irt >gy igen elmés elbeszél sl.) Jules Verne és dr. Jókai Mór ni m tudnak kitalálni olyan jövő század csodáját, hogy azt valamely nyughatatlan iiju technikus elme valóra váltani ne igyekezni 1. Probléma nem lehet oly hóbortos, vakmerő, istcDkiséitő, lio^-y az újkor tudósa, fölényesen mosolyogva, ne készülne megoldani. Hol van mar a nyolezvan nap alalt megkerülhető föld, mikor Tho, Cook és Ta hatvan nap alall keiilik meg azt velem. A villammal s a napsugarr.il való irás és a légi repülés utáir: tréfa már a viz alatt .ikar a tengír fenekere furakodnunk; színházi t, hangiersmyt a pamlagon elnyulvj, szivar melleit élveznünk; sajat szavunkat hengerre göngyölítenünk, hogy a dédunoka is megertse belőle: iitenben boldogult, érdemes emlékezetű dédapja milyen kulcs szerint káromkodott ? Bassusban-e vagy tenorban? És mindez b itlri-siinuni ahhoz képest, hogy én nem sokára leleopto onon fogok az en Ganyó Laczi pajtásommal találkozni >z nről-szinre, hangrol-bangra — pedig vagy 10,000 kilouieterre esünk egymástól. Hallani és látni fogom az én Laczimat. A 2tfACr$T HSIalSIÍ okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizszabályozó társulat mellett dr, Prok Gyuh ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munkáu. m. földm réseket, tagosítást, út, l»íd, vasúti, ví/épitesi munkálatokat és épü'ot tervezésekéi.
