Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

NY IRVIDEK 3 el, és a mely csak azért igaz mert számtalanul tudják az esetet és nvgv dhctmk a valullanság állításának vádja alól. A sok tréfás In pnotizálásaím közül, c-ak egynek phazisát mondom el, a hol mig a nevet is megemlíthetem a nélkül, hogy ind ser- tiót követnek cl. A Nyíregyházán mintegy ti/, év flőtt is ilt állomásozó li. huszárezrednek — a dolog lerm

;sz<ete szerint — legtőbbny-ire magyarul nem tudó tiszti karának sok la^'ja mindég s/ívesen látóit vendégem volt. Egjet meg is csípett V lrna leányom D.\ Dohnál József — rn i törvényszéki elsőd orvos — személyében. Szívese.) latolt vendégem volt gróf Normann Hyppolit hadnagy is, a kinél jobb médiumot elképzelni sem lehel. Egy alkí lommal többen vacsoráltunk nálam együtt. Közöliúk ukkoii fői-páriunknak kedves felesége Vilma, Járrny Gynláné bj/á'nőm, Paula és Tóni leányaival. A két leány közölt Normann Hyppolit, — vulgo Hipi — adta a negédest, a kit vac ora elölt hypno'izáltam, és véznaságárak daczára olyan meredté tet em, hogy a taikója egyik, sarka pedig < py másik széken nyugodott, ht ugyan nyugvásnak lehel nevezni azl. ha ilyen helyzetben hanyat fekvő emberm k Insára ülnek, a nélkül, hogy igy rmbernek súlya alalt leslének átellenes részire nem esik. Vacsora alalt Hipi, Tóni es Paula közölt élénken beszélgetvén reám egyáltalában nem ligyelt. Vele átellenben Anna leányommal egymás melleit ültünk. Egy pohár savanyu vizes borra ráfogtam, hogy az tinta, egy fogpiszkálóra pedig, hogy az ii ótoll. Nemcsak hogy hűségesen elhitte, de \aloban tintának látta a hogy mindjárt ki fog sülni. A fogpis/.kálól kissé bemáitollam a boros vizbe, és a lehér abros-zl gyengédtn érinlve, nevem't oda irtain de ugy, hogy «z abroszon sem karczolásnak sem nedvességnek még csak nyomi sem látszott. Normann nem is ligyelt aria, hogy mit csinálok, de ha figyeli volna sem Iáthat'a volna Írásomat, meri tenyeremet állítottam uz írás elé sövényül. Hipi jer ide és olvasd el mit iilam ide. Hipi oda jön es habozás nélkül olvassa „Jósa". Menj vissza, parancsolám. Vagy liz pénz múlva ismét oda hívtam. ll,a ezt nem tudom elolvasni, olyan foimán sejt- m, hogy Panna lehet oda irva. — Miért nem ludod elolvasni ? Azért, mert. ez a szo az elébbi fö.é levén irva a vonások össze vannak kuszálva. Én Paula nevel írtam, tehát még nem is sokat hibázott. Későbl en vigyázva, hogy ne ugyanazon he'yre irjak, mindnyájunk előli láthatatlan belükkel „Normann" szót vetettem egy kissé távolabb helyre. Én az ebédlő aszlalkent használt biliárdnak ellenkező oldaláról Normannt előhívtam, hogy o vassa el. Én a harmadiknak ültem az as/.lal szögi lététől. Hipi nem is jött egészen hozzám, csak messziről odatekintve mondja, hiszen ez az én nevem. Anna lányom lálla csak, hogy milyen szavakat írtam az abroszra. Egyéb mutatványokat is végeztettem vele, amelyeknek i Ibe-zélesevcl nem akarom magamra zúdítani olvasoimnak haragját. Normannal végeztet lem el egy más alkalommal olyan dolgot a mely bebizonyítja azi, hogy rossz lelkű embernek kezében a hypnolizáás szeif lett veszed Imes lehet, de erről majd a „Nyirvidék" jövő számaban. Nyíregyháza, 1901. deczember 8-án. Dr. Jó.-a András. református közérzés, A tanítók a Zsinathoz. A magyar ev. ref. tanítók országos egyesülete Zsinat elé a következő meimrándumot terjesztette : Folytatás. I''ötisztcletü és Méltóságos Zsinat! zés helyesebb irányba terelese : a hagyományos buzgóság ápolasa. Ha akarjuk a céit, akarnunk kell az eszközöket is. Egy szel eini harezba, — hol a fenmaradás, a fejlődés feltétel'ihez van kötve, csak ugy mehetünk bele teljes jó remenyseggel, ha kulturális haztartasunkban nemcsak hivatalos, de lelkes szo'galatra kötelezzük ol a a működő tényezőkel, betudjuk abb i illeszteni a modernebb élet követelte eszközölt is. A szükséges ismeretek nvuj a-a, a reális ludas a földi embernek szól; de ez az ember csak akkor egészakkor valódi, ha ethikai erkölcsi képz se, ha val.aso

s érzelmeinek igaz ulon fejlesztelt őszinte melegsége meg" adja neki azt a kapcsot, mely Is ennel összeköti, nemesebb kivanságait, vagyait kielégíti. A református iskoláknik külső berendezése mellett tehát, belső erkö.csi re formálás i, vagyis a nevelési elveknek karakterisztikus kidombori'as i szerintünk egyik legfontosabb teendője a zsinatnak. Református iskolái ikban az értelmi és érzelmi képzésnek egy színvonalon kell állani. Midőn értelmes, felvilágosult, egészséges gondolkozású embereket adunk a lár-sdiumnik; egyúttal főgondunknak tarUuk, hogy a lelvi ágo.-ult ember meleg szívvel, vallásos kedélylyel, reformálus érzületének teljes tudalával és trőssegével kerüljünk be az életküzd lem nigy forgatagaba. Inkább legyen bizonyos fokig fanatikus, mint vallása iránt közönyös. És mindezt vallásoktaíá.-.unk helyes iranyu bensőségteljesebb kezelése altal érhetjük el. E tekintetben a mostani rendszertől el kell tekintenünk. az anyagnak sok reszben való vállozta'ásál, vagy pótlását nem s abad többé elhalasztani. A vallás'ani anyagnik tartalmaznia kell: az általános keresztyen és a konfessionális hitigazságokai, az erkölcsi törvényekét, az istentisztelet inódjat s ennek külső megnyilatkozását az imádságok it; de ezek me'lclt eleitől végig ott kell lenni es m nden kínálkozó alkalom mai kifejezesre jutni, hogy reformátusok vagyunk, miért vagyunk azok és mi ennek a lenyege ? Mert magas szárnyalású keresztyén hitigazsagok szemléletében elmélyedni az áltaianos emberi és keresztyén erkölcsi kötelességeket meg talan bö.cselési alapon tárgyalgatni s e mellett lizedrendü, vagy kicsinyes dolognak tartani a hozzánk és gondolkozasmódunkhoz közeleső lényegnek minden gyakoribb felemlegetését, hogy t. i. mik vagyunk és miért vagyunk azok ? Bizony nem az egyháziasság es református erős közérzés megépítésére, naneru inkább annak elaltatasára szolgalhat eszközül. Sok szó esett már cgyszer-másszor arról, ha vájjon vallástani anyag egyes csoportokban osztva folyó beszédben, bizonyos tantételes izu ös^efüggő pontokban, vagy pedig kathekélikai alapon szerkesztes-ék-e meg a kézikönyvekben ? Azt hisszük azonban, hogy ma már a gondolkozó és gyakorlati tanítással foglalkozó emberek nagy része az utóbbi mód m llett foglalna állást. Szükségünk van azért a vallaslanilas módszerének megváltoztatására, vagyis szerkesszük m g kathekétikai móddal vallastani kézi könyveinket. Összes egyházi intézményeinknek s ezek közt első sorban iskoláinknak oda kell törekedni, hogy ne a száraz hiteivi ismeretekre, ne is csak a vallasos szertarlasok külső gyakorlásara kep>sitse a rábízott lelkeket, hanem az élő, munkás hit viruló fajait ültesse s apolja azokban, mely a Krisztus vallása legfenségesebb eszméjének, a szeretelnek áldásos gyümölcseit teremje a közjó s embertársunk javára. E czél elérésére az iskolanak is fekvő és legalkalmasabb eszközöket kell Javaslatunk erre nézve a következő (Folyt, köv.) Mindezek nagy kérdések és a jövő nagy arczulatját rajzolják meg előliünk úgy, a mint azokat a Főtiszleletü és Méltóságos Zsinat bölcsessége eldönti, vagy megoldásra segili. A református tanítóság ma már egy képességben, kötelességérzelben s egyérfi önérzetben is teljes ki:ejlett es mindi n tekintetben számottevő testület, mely a közművelődés szol^alatuban, az egyház külső és belső eletének megerősitesében az alapvető munkát végzi. Ez a testület és általában a lanitassal és közművelődéssel foglalkozók testülete neiuc-ak a jog és igazság, de a szerelet és összelartozandóság mértékével értékelve is, méltó helyet érdemel az egyházkormányzat minden megnyilatkozásában. Ez a testület teljes, n kifejlődött s megértett arra, hogy mint harmadik rend. a maga h lyzetének és érd mének tejes arányában bevitessék az alkotmány lánczai közé. És már ezeknek előrebocsátása utan a legmély. bb tisztelettel, de teljes fiúi bizodalommal bátrak vagyunk megjelölni az ev. ref. tanítók kívánalmait, esedezvén azoknak figyelembe vételéére s a — lehetőseg hatarai közt — teljesiteséért. Kívánalmainkat négy főpontban terjesztjük elő és pedig: I. Népiskoláinkban a vallástanítás, az erkölcsi k p, zés helyesebb irányba terelese; a reformjlus kö.ér.es, hagyományos buzgóság ápolása. II. A tanitók jogi helyzete az egyházi önkormányzatban. III. Felekezeli népoktalásügyünk külső, kormányzati vezetése, a belső iskolai élet irinyilásának öná.lobbá tétele, pedagógiai tekintetben a tanilók szakismereteinek érvényesülése minden — erre illetékes egyházi testületben vagy bizottságban. IV. A tanilók anyagi ellátása s ezzel kapcsolatban a kántortanitói fizetések rendezése. Ezen pontok alá sorakoztatjuk rövid indokolás kíséretében kívánalmainkat. I. Népiskoláinkban a vallástanítás, az erkölcs képa legközelebb felhasználni. ÚJDONSÁGOK. k — A miniszterelnök köszönete. A szabolcsvármegyei szabadelvű pártnak mult vasárnap Nyíregyházán tartott közgyűlése tudvalevőleg táviratilag üdvözölte gróf Tisza István miniszterelnököt. Ez üdvözl 'st a minisztereinek dr. Kállay Rudolf páltelnökhöz intézett következő levélben köszönte meg: Budapest, 1904. évi deczember ho 2-án. Nagyságos Partelnök Úr ! Azon nehéz küzdelem ulán, a melyet az országgyűlési szabadelvüpárt önfeláldozo támogatásával, hosszú harezok árán megszerzett parlamenti alkotmányunk érde kében megvívtam és a melybe egész lelkemet, minden erőimet beléhelyezlem, nagy őrömmel töltött el a Szabolcsvármegyei sz .badelvüpárlnak oly meleghangú üdvözlete, a melyet ez alkalommal intézett hozzam. Hazafias aggodalmaim közepette, a melyek ezen küzdelemre késztettek, nagy megnyugvásomra szolg hogv a mint az ország minden részéből hozzám érkező hasonló üdvözlelekből látom, a nemzet döntő nagy töbsége kellően méltányolja azon vitális nagy nemzeti ^érdekeket, a melyek minket ezen liarc/.ra inditoilak, es ezért teljes mértekben helyesli vállalkozásunkat, helyes az utat-módot, a melyet kénytelenek voltunk választani hogy állandó veszélvlyel fenyegetett alko'mán.os gépezetünket megmentsük, a melyet ez alkalomból, valamint a kéléves tényleges katonai szolgálati időre es a hon védségre vonatkozó parlamenti nyilatkozataim rt intézett hozzám ujjabb ösztönzésül szolgai a kormánynak, hogy a megkezdett uton teljes erélvlyel és a czél nagyságának megfelelő kitarlással tovább luladva, hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre bizlodtsa Hazafias tisztelettel: Tisza. — A szabolfSTáriucgye függetlenségi és 48-as párt e hó 10-én d •lelőtt 10 órakor, a Korona-szálló nagytermében, a vármegye minden részéből egybesereglett választó polgárok impozáns részvétele mellett tartotta meg közgyűlését, Bory Bela pártelnök vezetése alatt. A közgyűlésen fbggetlenségi párli tagokon kivül resztvettek a többek kőzött F o r g ác h László gróf, Vay Tibor, V a y Gábor és V a y Idám grófok, H u szár Ferencz báró, Halasi János, Kállay Ubul, Jármy Udón, Petrovay János s a Nyiregyházán nem reg megalakult ú. n uj-pirt tagjai nagy számmal. A közgyűlést kevéssel 10 óra után Bory Béla elnök megnyitván, indítványára a közgyűlés társelnökükül gróf F o r g á c h Lászlót, grof V a y Ádámot, dr. M e s k ó Lizzlol, Bencs Lászlót es dr. Mezőssy Bélát megválasztván, Szunyoghy Bertalau lntarozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a szabolcsvárm»gyei függetlenségi és 48-as pírt a nov. 18-diki alkotmánysértéssel szemben a kormányelnök és a képviselőház elnöke irányában bizalmatlanságát kijelenti. Grof Vay Ádám beszelt ezután lelkes hangon s utána dr. M e s k ó Liszló, azt a módosítást ajanUa a hatarozati javaslathoz, hogy a .bizalmatlanság" kifejezes helyett .megbotránykozas* es „felháborodás" kifejezések" vetessek be a határozali javaslatba. Dr. Mezőssy Bela, G a á 1 Etek és Szathináry t.-polgári tanító beszéltek ezután, mire Bory Bela kijelentvén a határozati javaslatnak, dr. M e s k o Liszló modosilásával történt egyhangú elfogadását, a közgyűlést berekesztette. Délben közebed volt a Koronában. Az elfogadott határozati javaslat a következő : Szabolcsvármegye függ. és 48-as parljanak közgyűlése, úgyszintén az ezen közgyűlésre párlkülOnbsegre való tekintet nélkül meghívott e» megjelent >zibolcsvarmegyei valasztópolgarok egyérlelmüleg és egyhaugulag a kővetkező határozatot hozták : Gróf Tisza István miniszterelnök úr és Perczel Dezső a képviselőház elnösenek azon alkotmány és törvényellenes eljárását, hogy a magyar képviselőház szabályainak sértetlenségét semmibe sem vették ós valoságos államcsínyt rögtönöztek, közgyűlésünk elítéli és megnevezettekkel szemben megbotránkozásának és felháborodásának ad kifejezést, és már most határozatilag mondja ki, hogy a megjelentek minden egyes tagja állampolgári becsületbeli kötelességének fogja tekinteni, politikai jog.ik gyakorlásának litbi vetesével, a kormány ezen erőszakos és jogtalan ^tényét megtorolni. Az a kormány s az a párt, a mely ily szerepre velemedett, eljatszotta minden hazáját szerető és alkotmányosán gondolkozó állampolgarnak rokonszenvét és annak a kormánynak törekvéseit meggátolni mindannyiunknak egyforma kötelességünk. Bizalmát nyilvánítja azonban a közgyűlés az egyesült ellenzék egészének, valamint azok vzető végrehajtó bizottságának és ezen bizalmának tolmácsolása kapcsán azon halározott kívánságát nyilvánítja ki, hogy a nemzeti alkotuiany sérthetleuségét biztosító harezban rendithetlenül tartsanak ki és ezen küzdelmükben őket Stabolcsvarinegye minden hű fia elszántan támogatni fogja. Nemzet, a mely jogait önmaga adja fel: megérett pusztulasra ; de az a nemzet, a mely jogainak megvédéséért száll sikra : nem bukhat el; az ily küzdelem eted.nénye csak egy lehet: a biztos siker! Ettől a tudattól áthatva, közgyűlésünk nyugodtan nez a jövő viharai elé és bizalmának teljességével keresi fel úgy az összes ellenzéki, valamint a szabadelvű pártból kivált minda/on férfiakat, akik a kormanynak alkolm ínye b nes merenyletevel szemben férfias nyíltsággal a nemzet jogainak védői sorába sorakoztak. Ezen határo/at egyérlelmüleg és egyhangú lelkesedéssel hozatott meg. — Bessenyei-Kör. A Bessenyei-Kör érdekesnek Ígérkező estejel, a mint múlt szamunkban jeleztük, holnap hétfőn, f. hó 12-diken tartja. Az este nevezetessége Lindh Marczellán kivül, aki közönségünknek régi ismerőse és kedvelije, Jászai Mari lesz, a Nemzeti Színház nagy nevü művésznője, a ki a napokban vendégszerepelt Aradon Zilahi Gyulánál, városunk jövendő színigazgatójánál, és Arad városának lelkes és hálás közönségé pompás mívű ezüstkoszorúval lepte meg a nagy tragikat. Az estére jegyek kaphatók a Ferencziféle könyvkere kedésben. A dí-zesen kiállított műsor, a meiy Lindh Marczella dalainak szövegét is magában foglalja, esle a pénztárnál lesz kapható 30 fillérért. — IlaUlozás. Vármegyénk egyik nagybirtokos főúri családját nagy csapás sújtotta : Dessewffy Alajos grof, a „királytelki grófok* nesztora e hó 9-diken, f>4 éves korában meghalt. A nemes gróf a politikai és társadalmi közélettől visszavonultan éli, ideálisan szép egyetértesben testvéreivel, ősi birtokán, de nagyon sok szegény, megszorult ember s uradalmainak százakra menő alkalmazottai és cseledsége siratja rnost, hogy meghalt s fog örök hálával emlékezni reá! Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki : Cserneki es tárkeői gról Dessewffy Dénes, Marianna és B 'la saját és az összes rokonság nevében szomorodott szívvel tudatjak, forron szeretett lestvérüknek cserneki és tárkeői gróf Dessewffy Alajos, a magyar főrendiház örökös jogon tagjinak, élele 54-ik éveben, hosszas szí nvedés és a haldoklók szentségén k ájtatos felvétele után, deczember hó 9-én reggel 6 órakor, súlyos szívbajban történt gyá-zos elhunytat. A boldogult hűlt tetemei f. hó 11-én Királytelken fognak beszenteltetni és Fintan a családi sírboltban őrök nyugalomra helyeitetni. Az engesztelő szentmise áldozatok a rá következő nanon fognak a kegyúri templomokban az Urnák bemutattatni. Királytelek, 1904 deczember 9. Be e hamvaira. — Kinevezés. A dr. Szikszay György kir. ügyészszé történt kinevezleté»e folytán, a nyíregyházi kir. ügyészségnél megürestdett kir. aiúgyészi állásra dr. Hangéi Karoly kir. törvényszéki albiró neveztetett ki. — Mérnök v&Lsztás. A vármegye alispánja a városi főmérnöki állás betöltésére a tisztujitó széket e hó 30-dikán d. e. 10 órára hívta össze. — Templombontás. A regi kathólikus templom lebontását a héten kedden kezdtek meg. A torony gombjának levevésére szerdán került a sor. A meresz munka minden baj nélkül sikerült. A torony gombban rnegtalallak, — de olvashatatlan állapotban, az oda annak idején elhelyezett okmányt, s az akkor forgalomban volt pénznemek néhány darabját.