Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

N Y I R V I D E K 5 — Keinek kiállítású, szépen illustrált két kötetben bocsájtja ki ez idén Löfkovits Artbur debreczeni ékszerész árjegyzékét, mely egysz rsmina a czég szolidságának s nagyságának bizonyítéka, kívánatra abból díjtalanul küld a czég. C64—4 —1 — Az anyák büszkesége a szép és egészséges gyermek, hogy ez elérhető legyen, igyék a gvermek a hidegebb évszakban állandóan Zoltán-fele csukamájolajat. Tápereje nagy, sza,'a, ize nincs és könnyen emészthető. Üvegje 2 kor., a készítő Zoltán B. gyógyszertárában Budapest és kapható a helybeli gyógyszertáradban is. — Osztálysorsjegy vevőknek fontos, hogy sorsjegyeiket ott rendeljék m :g, a hol a megrendel ist legpontosabbin, gyorsan és főként 1-gdiskrétebben inté/.ik el. Sok ezer vevő igazolhatná a szerencséjéről hires Királyfi ésTarsa bankháztnak iB idapest. Andrássy-ut G"> mindezen előnyeit. Nem inulasztlntjuk el tehát t. olvasóinknak njánlani, hogy a most kővetkező sorsjátékra Királyfi és Tirsi binkházíníl rendelj k sorsjegyeiket. IRODALOM. Almanach 1905-re * Könyvnek a magyar irodalomban még aligha volt hasonló népszerűsége, mint az Egyetemes Regénytár Almanachjának. November hónak közepe felé, amikor megjelen, lesi és várja az egész, irodalomért lelkesedő magyar közönség és kiki keresi, aztán megtalálja benne az ő kedvelt iróit. S találgatják, hogy mi lesz az előszónak, a mit Mikszáth, a szerkesztő ir, a tanulsága ? Mert hogy abban leszűrve, édes humor mezébe öltöztetve, meglesz az elmúlt esztendő irodalmának etikai méltatása, némely bölcs tanáccsal fűszerezve, ami a jövő esztendő irodalmának szól : az bizonyos. Igy aztán az Egyetemes Regénytár Almanach-ja szívesen látott, örömteljesen üdvözölt vendég, aki azzal is különb a többinél, hogy nem fogyaszt, de igenis gyarapítja a magyar háznak szellemi kincseit. S elvisz magával vendégségbe egy egész sor magyar irót : a régiebbeket, akik a háziak szeretetében már bennlaknak és újakat, akik most jelentik be igényüket erre a szeretetre. Az idén a következők érkeznek : Mikszáth Kálmán, Szabóné Nogáll Janka, Andor József, Lőrinczy György, Zöldi Márton, Ambrus Zoltán, Jakab Ödön, Sas Ede, Pékár Gyula, Szomaházy István, Gárdonyi Géza, Abonyi Árpád, Nagy Endre, Erdős Renée, Szemere György, Herczeg Ferencz ds Bársony István. . . . Lesz tehát öröm a vendéget cs az irodalmat szerető magyar! házakban. Mint minden esztendőben, ugy az idén Singcr és Wolfner adják ki az Almanach ot, amelynek ára díszes kötésben 2 korona. ELŐSZÓ. Ugy jártam az idei előszó-thémával, mint az, akinek csak egy tósztja van s felemelvén poharát, ijedten veszi észre, hogy épen az az egy ember hiányzik, akire a dolog vonatkozik. Ilyen forma hiányt veszek én most észre az Almanach olvasóiban. — Hogyan ? — kiálthat közbe Singer és Wolfner. — Mit tudhatja ön előre, ki mindenki fogja olvasni az Almanachot ? Hogy lehet ilyesmit állítani ? No-no. Ugy értem, hogy az Almanach Íróiból hiányzik valaki, mcp pedig olyanokból, hogy nem lesz ott az olvasói közt se. Az öreg Jókai hiányzik. Pedig éppen ő hozzá volna most egy kis szavam, de ő azt már nem hallja. Hát baj biz ez, de már ha belekezdtem, mégis csak elmondom. Egy nagy Iondoni kiadó, mr. Jarrold, aki a Jókai és az én könyveimből lefordíttatott az angoloknak egyet-kettőt, igy szólt az idén néhány hét előtt a Jókaival közös magyar kiadónkhoz : — Én sehogy se értem ezt az önök viszonyát Ausztriahoz. Csodálatos komplikált dolog. Senki se tudja azt bizonyosan. Csak sejteni lehet, hogy nem egészen tiszta dolog. Se az egységes birodalom, se a külön királyság. — Dehogy nem, — erősködött a magyar kiadó — nekünk becsületes alkotmányunk van. — Érti a macska. Ha van, mért titkolják ? Valami olyan lehet ez a becsületes alkotmány, mint a papucs, hogy csak otthoni használatra való, kivinni nem lehet, — a láb végre is kényelmesen érzi magát benne, de ha nagyot rug vagy ugrik, leesik róla a papucs. No hát nem olyan — tiltakozott a magyar kiadó. — Évenkint sokan fordulnak meg az üzletünkben, — folytatta mr. Jarrold — akik tudakozódnak, hogy nincsen-e valami olyan könyv, ahonnan ki lehetne ezeket érteni. Hát vnn-e ilyenforma elbeszélő mű az irodalmukban, mert azt én, föltéve hogy elmés és érdekes munka, lefordíttatnám és elterjeszteném a világban ? A magyar kiadó homlokára ütött. — Bizony meg nincs ilyen regényünk. Ha azonban ki akarja adni a mi közjogi alapunk ismertetését, egy-két hónap alatt megíratom az ön számára a kiegyezés történetét valamely publicistával vagy historikussal. Mr. Jarrold elmosolyodott gúnyosan. — Köszönöm sir, de nem kérek belőle. Mit gondol ön, ki olvasná el ? Ön az egerekről akar gondoskodni sir. és nem a magyarokról. Én ellenben az angolokról akarok gondoskodni és nem az egerekről. Az ördög vigye a száraz dohányt és a száraz könyveket, sir. Regény kell nekem erről és abban se szabad csak ugy a mese közé ékelni be a közjogi alap configuratióit, mert a mellékes leírásokat átugorja az Olvasó, hanem úgy kell fölépülnie az egész regénymesének, ahogy a régi mesebeli kastélyok épültek. — Hát hogy épültek ? — Kacsalábon forogtak. — Nem értem. — Azt akarom ezzel mondani, hogy a kaesaláb a közjogi alap. Minden ő rajta forogjon. A szereplő személyek sorsa, a bonyodalom, a megoldás, mind ugy. legyen megkomponálva. hogy az Ausztriával való viszonyukat plasztikussá tegye és ne látszassék tanítani, hanem csak mulattatni. — Értem sir, — mormogta a magyar kiadó és gondolkozóba esett. A gondolkozóba esés azóta átragadt én rám is, hogy bizony az ángol ész mégis csak jó ész. Nagy pecsenyét lehetne itt megsütni kis tűznél. Furcsa, hogy eddig nem jutott eszünkbe, holott valóságosan a legjobb és talán az egyetlen mód közjogi helyzetünk tiszta képét kivetni a világba, ahol * Almanach az 1995. évre: Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár. XXI. évfolyam 4—5 kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. még a sajtó sincs arról tájékozva. Panaszkodó országgyűlési beszédek, a delegácziókban elpattogott gravamenek mind nem használtak, pedig már annyival is megelégednénk, hogy a követségeknél, konzulátusoknál valamely néma jelek, zászlók, czimerek sejtessék, hogy nem vagyunk osztrákok. De ez se megv- Ezt se akarják. A hagyományos udvari politika szándékosan arra dolgozik, hogy a birodalom kifele egységesnek látszassék, mint ahogy az ördög is ott. ahol mutatkozik, szereti észre nem vétetni, hogy a patajá szét van hasítva. Addig-addig gondolkoztam erről, hogy végre is egy indítványnak szántam az Almanach elé, ahol az elbeszélő írók évről-évre összegyűlnek, hogy talán hozzá kellene látni a közjogi alaphoz és belőle meríteni thímákat regényekre, novellákra és esetleg apró rajzokra. Hiszen az igaz, hogy addig kellett volna szólnom, mig az öreg élt. Az öreg tndta volna azt megcsinálni s az ő neve vitte volna szét legjobban a világ minden tájéka felé. O tudta, mit tesz az. mikor ebben az országban azt mondják : „a császár nevébenhogy dörög az ég s villámlik, hadi sátrak fehérednek a halmokon s nehéz ágyús szekerek dübörögnek az utakon, mig ha azt mondják a „király neveben", megváltozik a kép, mosolyog az ég, süt a nap, arató lányok dalától hangos az ut s fehér bárányok legelésznek a halmokon De hiszen gazdag bánya ez. Nem egyet, nem tízet, de ezer elbeszélni való sujet-t lehel innen hasítani nekünk, Jókai nál kisebbeknek is. Magamnak is van egy történetem. Alapjában bohóság, de egyenesen idevág. Egy szép amerikai özvegyasszonynak, aki fiskális is egyben, valami Vukovics Mirkó nevü ifjú udvarol, házasságot igér, pénzt csal ki tőle s azzal egyszer csak se bű, se bá, eltűnik az uj világból. A szerelmes asszonyka búsul, haragszik s rábízza a szökevény nyomozását egy magándetektívre, afféle Serloch Holmesra, aki a maga módja szerint csodálatos nyomokon vagy két év alatt kiszimatolja és jelenti, hogy az illető hazament Horvátországba és most ott képviselő. Nosza felkerekedik hősnőnk a nagy útra, viszi szenvedélye, meg a hajó, meg a vasút Zágrábig, hol egyenest a tartománygyűlés elnökét keresi, hogy mindenekelőtt ő lépjen közbe a kinos ügy békés elintézésére nézve, magához hivatván Vukovics Mirkót, mire feleli az elnök : — Valóban van itt egy Vukovics Mirkó nevü képviselő, madame, de ő most Magyarországon, Budapesten végzi a törvényhozási teendőket. Az asszony gyanakszik, hogy félre akarják vezetni, fütfát kikérdez, s csak miután megerősítik mások is, hogy Vukovics most csakugyan horvát delegátus Budapesten, ül ismét vasútra és Budapesten toppan a képviselőházi elnökhöz ugyanolyan kéréssel. — Hát igen, madame, — mondja az elnök — van itt egy Vukovics Mirkó nevü képviselő, de az most Ausztriában, Bécsben végzi a törvényhozási teendőket. Mrs. Brockley (mert igy hívhatják) hitetlenül rázza szép fejét. Ami lehetetlen, az lehetetlen, de mert mások is megerősítik, hogy való ami való, Vukovics most magyar delegátus Bécsben, lászánja magát az odautazásra, felkeresni Bécsben a delegáczió elnökét. Keresi, keresi, de azt mondják, már cppen tegnap végezte be dolgait a delegátus, tehát szét oszlott, következésképp elnöke sincs. Mrs. B'ockley türelme ezzel kimerül, abbahagyja Vukovics üldözését, tudja Isten melyik városban és melyik országban hoz azóta törvényeket, madame megelégszik most már a tapasztalatai megírásával, melyeket a „Newyork Herald "-ban tesz közzé, hogy Európában voltaképp csak egy törvényhozás van, mely mint a cséplőgép, vándorol egyik helyről a másikra és egy ilyen különös körúton megreparalja a törvényeket a continens államaiban. Eddig az én thémáni, de persze nem ily gunyoros módon szövődnek Mrs. Brockley dolgai. Olyanformán kellene beállítani, hogy kíváncsi és utánna jár, mignem világosan áll előtte a komplikált közjogi alap. Sőt azt is megengedem, hogy ez még nem is a legszerencsésebb théma. Csak ugy hevenyében vetettem papírra. Másoknak esetleg jobb jut eszébe. Azért tehát újból ajánlom indítványomat, hogy ismertessük munkáinkban egyszer-másszor országunk közjogi helyzetét. Hiszen igaz, hogy az iró előtt első a művészi czél s azt nem szabad alárendelni semmi másnak. A pegazus nem arra való, hogy idegen terheket vonszoljon. Még a tudományt se illik szolgálnia. Mert az iró vénája szuverén. Tehát nem lehet szolga. Jules Verne, aki a természettudományokat, Ebers, aki az Egyptologiát szolgálja vénájával, bizonyára filiszter számba mennek az Olympuson. Bolondság az, olyan, mintha valaki champagnei borral öntözgetné kertjében a sárgarépa palántákat, hogy ki ne száradjanak, mikor arra a kútvíz is jó. De nekünk magyaroknak dicsőségünk az effajta eltévelyedés. Szolgáltuk már a nemzeti politikát, vontattuk a kátyúból. Nem volt irántunk hálás ezért. A kormányok soha se tettek semmit a szép literaturáért. De mindegy. Most, mikor azt látjuk, kogy a közjogi alap ismertetésének dolgában mozdulatlan az ország szekere, elő azokkal a kis szárnyas lovacskákkal ! Fogjuk őket mégegvszer hámba, a szekér elé. Mikszáth Kálmán. Radó _Firdúszi" ja. a világirodalom egyik legnagyobb költőjének e mesteri tolmácsolás, mely eddig csak drágább kiadásban volt kapható, most — legalább részben — bejutott a „Magyar Könyvtár" 15 krajezáros füzetei köze is, s ezzel bizonnyal el fogja érni azt a népszerűséget, amelyet minden tekintetben megérdemel. A „Feridún és fiai" czímu epizód — ezt tartalmazza a füzet — egyik legfelségesebb része a hatalmas keleti éposznak és ez olcso kiadásban az iskola olvasmányai között is csakhamar elfoglalja majd az ót megillető helyet. Radó Antal alapos bevezetéssel is ellátta gyönyörű verseit. Tágkörü érdeklődésre tarthat számot a most megjelent „Magyar Könyvtár"-sorozat 393 száma is, mely a hun törtenet legbecsesebb forrásmű véből, az Attilánál követségbe járt Priskos rhetornak elbeszéléséből adja a legfontosabb rés eket. Szilágyi Sándor jeles uj fordításában és magyarázataival. A sorozat kiegészíti az ujabb franczia irodalom egyik legbájosabb regénye. Jeanne Mariét „Áldozata"-a, mely érdekes mesével tiszta, nemes irányt egyesit és főkép családi körben fog tetszést találni. Fái Béla gondos fordításában jelent meg és a 393—494. számokat képezi. A Magyar Könyvtár összes számairól teljes jegyzéket bárkinek ingyen küld Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaság vagy bármely könyvkereskedés. Az Egyetemes Regénytárban. Singer cs Wolfner könyvkiadók eme kitűnő vállalatában most jelent meg Ohnet György egyik legkitűnőbb regénye, A dicsőség utja. Ohnet regényeit felesleges az olvasó figyelmébe ajánlani; mindenki tudja, hogy az ő regényei legérdekesebbek, legvonzóbb, legérdekfeszitőbb olvasmányok, s aki igazan szórakozni, mulatni akar az mindiszívesen fordul Ohnet regényeihez A dicsőség utja. is azok közül való. s miután az Egyetemes Regénytárban jelent meg. tehát nagyon is olcsó ; a három kötet ára három korona. Az Egyetemes Regénytár valóban páratlan sikerét azonban nemcsak annak köszönheti, hogy szerfölött olcsó, hanem hogy mindenekfölön jó is. A piros táblaju kötetekből több mint másfélmilüó példány forog közkézen, ami mindenesetre szép eredmény! Eddig 360 kötet jolent meg, a legjelesebb magyar és külföldi irók műveiből; most indul meg a huszonegyedik évfolyam. Napról-napra népszerűbb lesz ai -Egyetemes Regénytár" cs vasúton, szalonokban, könyvtárakban, mindenütt látható az olvasók kezében. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 26141 904. sz. Pályázati hirdetmény. (Különféle anyagok szállítása iránt.) A magyar királyi államvasutak kolozsvári üzlelvezetősége részére az 190-5. évben esetleg 1906. és 1907. években a következő csoportokba sorozott anyagok szükségeltetni k, melyek szállításának biztosítására ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. 1 csoport mozdony és épitési liomok, II. „ kőneraüek, III. „ hasábos alátét fák, talicska és kutkerekek, IV- > keritési és távirdai oszlopok, V. „ vesszőseprü és VI „ magvak. A szállítandó anyagok részletes j gyzékei, melyek egyszersmind ajánlati üilap gyanánt is szolgainak és melyeken az ajánlatok teendők az összes kereskedelmi és iparkamaráknál megtekinthetők és a m kir. államvasutak kolozsvári üdét vezetőségének anyag és leltár beszerzési osztályánál a hivatalos órak alatt egy-egy példányban díjtalanul kaphatók, vagy pedig posta utján írásban kérhetők. A szal itások a 12229196. sz. alatti általanos, továbbá a pályázati felhívásban foglalt és a különleges szállítási fellélelek alapján, amennyiben ilyen k fefinállanak és végre az ajánlati tárgyalás alkalmával elfogadott minták szerint telj -sitendők. O.y a yagok, melyekre nézve sem különleges feltételek, sem minták nem kívántattak, a kereskedelemben előforduló legjobb minőségben szállitandók. Mely anyagok szállitandók a különleges feltetelek szerint, az ajánlati mintából kivehető abban az is ki van tüi.ti tve, hogy mely anyagokból küldendők minták. Az általános es különleges szállítási feltélelek a initryar kir. álauivasuiak ö

5szes üzletvezeiőségeinel a hivatalos órak alalt naponként m<gtekinthetők, vagy a in. kir. államvasutak budapesti nyomlatványtáránal a megállapított 50, illetőleg 30 fillér egységár előzetes lefizetése mellett meg is szerezhetők. Ha a szállítási fellételek n nyomtatványtártól posta u'jan keretnek, u>;y a kívánt leteleltk ügyszáma is tárgya pontosan megjelölendő, m ly esetben a fent említett el.idási áion felül azok bérmentes elküldéséhez szükséges 20 lillér postadíj is bi küldendő a nyomlatványtárnak és pedig va^ry készpénzben. vagy pedig magyar postai értékjegyekben. Ajánlattevő ajanlataval az annak benyújtására kitűzött határnaptól számítandó négy hétig kötelezettségben marad és azt nem vonhatja vissza. A kitöltött ajánlati minták ivenként egy koronás magyar bélyeggel látandók el, kellezendők és a lakás pontos megjelölése melli tt aláírva a pályázati felhívással < gyütt, meiy szintén aláírandó és ivenkent 30 filléres belyeggel is ellátandó — lepecsételve ezen czim alatt „Ajanlat 26141 904. számhoz" folyó évi november hó 24 en déli 12 óráig az üzletvezetőség I osztályához beküldendők. A ftntebbi fellétele • lő! eltérő ajanlatok, továbbá olyanok, melyek nem a kitűzött halandóig étkeznek vagy laviralilag tételnek, figyelembe vételt igyáltalában nem igényelhetnek. Továbbá pótajánlal, vagyis olyan, mely a benyújtásra kitűzött idő után érkezett be semmi szín alatt s még az esetben sem vehető figyelembe, ha az ajan'at élőbbről volna is keltezve. Minden ajánlóról fel tételezletik, hogy az illető szállítási leltételeket ismeri és azoknak hatarozmányait magára nézve kötelezőkűl elfogadja. A bánatpénzképen az ajánlott anyag összraennyiség értékenek 5°/o-át keszpérizben »agy allami letétekre alkalmas értékpapírokban 1904. evi november ho 23-án déli 12 óráig teendő le az úzletvezetőség gyüjtőpénitáranál. Kolozsvár, 1904 évi október hóban. A magyar kir. államvasutak kolozsvári üzletvezelősége. 25841 — 1901. szám Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak debreceni üzlelvezetőségének 190'. illetőleg 1906. és 1907. években az alábbi csoportokban felsorolt anyagokra lesz szüksége, melyeknek biztosítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet, u. m. L 1500. kilogram fagyu. 200 kilogrim s'earin gyertya. 4<>0. kilogr m fehér szappan. II. 1200. darab somfa kalapács nyél. III. 1000. darab bőrtok jelző zászlóhoz. IV. 100. darab isiráng. •Ji 0. kilogram kender kötél 13 m m. vastagságig. 1200. kilogr. m vágatlan ólomzárzsineg. 300. kilogram kötő zsineg. Az ajánlati felhívás, illetőleg részletes szállítási fellételek, valamint az ajánlati minták alulírott üzlet-