Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

NYIRVIDÉK 3 előre infórmálva van arról a dátumról, amelyen műhelyében szünetelni kezd a munka. Ez a felmondási kóteksség tehát csak erkölcsi szempontból mondható üdvös újításnak, a dolog lényegén azonban változtatni nem fog. E rendelet daczára éppen ugy kezdeményeztethetnek és végrehajtathatnak joglalan, mind a két felre karos, haszonleső izgatók felbujtása lolytán keletkezett sztrájkok, mint azelőtt; a felmondási kötelezettség ezen mit változtat. Nem ilyen rendelet és egyáltalában ntm is rendelet kell ahhoz, hogy ezek az aldatlan viszonyok megszűnjenek. De kell egy külön, önálló, czéltudatos törvény, amely a viszonyok ösmeretével s humanizmussal legyen megcsinálva. Kell egy törvény, amely abból a szempontból induljon ki, hogy a sztrájk egy kivételes állapot, melyki vett les intézkedéseket von maga utan. Kell egy törvény, amely egy e czelra kreált sztrájk-jaryt, vagy ha tetszik, az ipari hatóságot bizza meg azzal, hogy: 1. megbiralja a sztrájk okait s ezekből megállapítsa, hogy a munkások önszántukból tettek-e le a szerszámot, vagy pedig izgatók szitásara; 2. van-e a sztiájknál valamely szakszervezet vagy egyéb munkástestület anyagilag érdekelve; 3. jogos-e a munkasok követelése; 4 jogos-e a munkaadok tagadó alláspotja ; 5 békélietés ; ü. ha a munkaszüntetők alláspontja jogtalan vagy ha izgatás műve, haszonleső elemek erdekeit szolgálja a munkaszüntetés, azok ellen hatalmi eszközök alkalmazasa ; 7. ha a munkaadó állasponija jogtalan, a munkasok érdekeinek mindenek felett való vedeime; 8. a kormány tagjainak közbenjárása. 9. Aratasi sztrájkokra külön intézkedések. Ilyennek képzeljük a reformot, mely a sztrájk mizérián alaposan segíteni tudna. S mindadd g, mig ezt a kérdést ilyen irányban és erős kezzel meg nein áldják, az áldatlan s értelmetlen harcz munkás és munkaadó között nem fog megszűnni s a magyar ipar a proletárszervezetek s izgatok kezeben jítékszer marad. A bécsi utazók ellen. Megfeleleló prezentiv intézkedésekkel végre ulját kell állni azoknak a Lajthan túlról hozzánk beözönlő idegeneknek, a kik derüre-borura jelennek meg a szinen, hogy itt adófizető, üggyel-bajjal magukat nagy nehezen fenntartani tudó iparosoknak es kereskedőknek versenyt támasztva, egyenként és összesen szedjék ki a falatot a szájukból. A szállodák telvék Bécsből ide sereglő szabók, divalárusok, kalaposnék és isten a megmondhatója micsodakkal, a kik fittyet hányva a lennailo rendelkezéseknek, egyszerűen le arolják azt, amit e szegény hazában egyaltalán le lehet tarolni es nekünk magyar iparosoknak megmarad az, a mit Bécsnek már nem méltóztatott előlünk elvinni. Az igaz, hogy a fennálló törvényeken egyszerűen ki lehet fogni, csak egy kis levelket ir a bécsi czeg iiteni — sajnos — nagyszamu vevőközönségének azzal, hogy csak úgy jöhet, ha előzetesen a vevő meghívja őt, mi sem egyszerűbb, a mi szép magyar asszonyaink megírjak e kis levelkét, és Figaró itt, Figaró ott, a bécsi szabonő itt terem, és bájos mosolylyal az ajkan, kínálja selejtes termékeit, a melyet a mi jo asszonyaink oly szívesen fogadnak a kegyesen hozzájuk leereszkedő bécsi asszonyságtól. Sokat irtak, tán még többet beszéltek már erről a tárgyról, tudjuk es hogy nem bennünket illet meg a páluta azért, hogy e tárgyra rátereljük ismét az olvaso figyelmét, konczedáljuk, de i.em is pálmáról van itt szó, nekünk magyar iparosoknak kenyér kell, értsd meg olvasd: kenyér, hogy meg tudjunk élni, hogy életre Ugyanaznap érkezett meg Menyhért Péter, a 111. Ferdinánd levelével, mely szerint gálosházi Réchei keresete elutasítandó, mert a zsidók a főurak joghatósága és védelme ala nem tartoznak, pártfogás ala n m vehetők és ha bárhova be nem bocsátják a miatt pör nem indítható. No hát ezt a p^rt megnyerte Menyhért uram, nein is gyanítva, hogy a per kimenetele egyáltalán nem aggasztja Récheit. Nagy bámulatára hallotta otthon, hogy Erzsébetet reggel óta nem látták s az egész városban nem találják. Gyanakodni kezdett, lio^y Pichler távolléte alatt ívni kellően vigyázott. Ue Pichler azt felelte, hogy csakis a főispán zsidai voltak a belvárosba. — Akkor azok közt volt a megbízott, gondolta Menyhért. Ue aztán elgondolva, hogy milyen fényes elégtételt kapott a királytól, a Réchei elleni elkeseredése alábbhagyott s nagyobbnak látta a Réchei megaláztatását, midőn hozzá közeledni akart. — Nagyon szeretheti Erzsébetet — gondolá. Azért egész éjjel nem aludt. Délelőtt egy négyes fogat állt meg a Menyhért ház előtt s az ablakon kinéző Menyhért bámulattal ismerte meg a szádról leszállókban Recheit és Erzsébetet. — Most már nem lehet segíteni — mormogá — jó arczot kell vágni. Azzal vendegei elé sietett és mintha minden az ő beleegyezésével történt volna, barátságosan arczon csókolta Récheit is. — Nagy hunczut vagy Gyuri — szólt — de nem kellett volna szöktetni, két hó múlva én is neked adtam volna Erzsit. — Higyje aki akarja — válaszolt nevetve Gyuri — az a fő, hogy a feleség mellett visszanyertem az oly nehezen nélkülözött jó barátot is. És ismét össztölelkeztek. Az aztán természetes, hogy egy hétig tartott a lakodalom. Jákob, Mordehai fiának pedig maga Menyhért adott menlevelet, hogy akármikor bejöhessen Sopron kül vagy belvárosába. Azt azonban ő sem engedhette meg, hogy benn is alhasson, meit hát akkor még Sopron városába éjjelre nem volt szabad zsidónak bentmaradni. Ugy tudom, hogy most már nem is kérdik. támasszuk iparunkat, kereskedelmür.ket, hogy igy megerősödve, ne fantomok után futkossunk üres jelszavakkal dobál idzván, hanem hogy igy módunkban legyen kivívnunk függellenségünket, ugy gazdasagilag mint ciinden tekintetben. Mert minden törekvésünk meddő munka, faradság minden sikerre való kilátás nélkül, a mig magyar asszonyaink — bocsanatot kérünk e kifakadásen — vétkes indolencziájával is megkell küzdenünk, a melylyel a magyar ipartermékek iránt viseltetnek a helyett, hogy éppen bennük talalnónk meg azt a pardont nem ismerő fegyvertársai, a ki talpra áll, a midőn az osztrák szomszéd rank akarja tukmálni termekeit. E helyett azonban nekünk sokat sanyargatott iparosaknak kell tanakodnunk és kutatnunk az Iránt hogy megtalaljuk a modjat, mely szerint e kellemetlen idegenek betolakodása elé megfelelő akadályokat gördítsünk, vidám működésük megnehezítésere, s a helyett, hogy nyugodtan fodlalkozhainánk iparunk fejlesztesével dolgozhatnánk megélhetésünk lehelőve tetelen, egyremasra megakasztanak azok az arczulcsapasok, a melyekben bőven van részünk a mi magyar asszonyaink jóvoltából. Nem tudjuk, megtaláltuk-e a módját annak, hogy ez anomálián gyökeresen segíthetünk, de egy bizonyos és e tekintetben velünk egyet fog érteni mindenki, hogy ha már osztrák barátaink ide rándulnák hozzánk es elveszik előlünk a kenyeret, fizessék is meg epoly aranyban vagy aránytalansa^ban adójukat, járuljanak ep oly módon a közterhek viseléséhez rn.nt mi, a kik tehetetlenül kénytelenek vagyunk nézni a becsiek garázdálkodását. Ue mert tuojuk, hogy ugy altalánossagban oda vetett, inczidentaliter megemlített tanacsokkul vajmi keveset érhetünk el, konkrét javaslatunk oda irányul, hogy valamint az ide ránduló becsi utazók esszabonők tartoznak meghívó levelüket — vagy legalabb taitoznának —• a hatóságuk előtt lattamoztaini, akként egyben listát lehetne, vagy kellene a iattamozás alkalmából készíteni, ugy a meghívott, mint a meghívó neveitől es a meghívóit kötelessége volna a tényleg megkötött üzleteit bejelenteni, a melyet a rendelő is ulairni tartoznék és ezt a megkötött üzleteket azután megfelelőleg meg ke'lene adóztatni, olykepen, ho

r-y kihágást követne el ép ugy a rendelést felvevő, mim az, aüi ellenőrzés czéljábol, mint rendelő alairta e bevallast es akkor, ha ily en nehézségeket gördrtenerik ez idegenek ele, (természetesen megfelelő összeget: 500—1000 koronát kellene letenniük a kivetendő ado biztositasara), talan elmenne a becsiek egy reszenek a kedve is ide latogatni oly gyakran hozzánk és talán e zaklataíokkal, mert konczedáljuk, hogy ezek volnának, tan a mi magyar hölgyeink ís észre térnének és kénytelenségből is meg győződest szereznenek maguknak arról az örvendetes tényről, hogy ma már igazan nem kell semmiert sem Becsbe menni, mert kaphatunk édes hazánkban legalább is oly ipari termekeket, mint a minőket a nyakunkba varr a nemet sógor. Itt az ideje most, hogy az őszi idény kezdetével megjelennek saska modjara e kellemetlen idegenek is es ellepik a szállodákat selejtes árukkal és hölgyeinket ajánlataikkal, hogy e terv, mely termeszetesen kivitelében még megvitatásra szorul, leslet öltsön, mentsük meg a hazai iparnak, a mit m 'g meg lehet menteni . .. ez vonlna a legradikálisabb iparfejlesztés, minden frázis nélküli valóság. UJDONÖÜGOK — Szolgabirák uj beosztása. Báró Feilitzsch Berthold főispán Szunyoghy Ferencz szolgabírót Nagykailobol Kem. cséré, Péchy Gábor tb. szolgabirot Kemecséről T.-Lökre es Újhelyi Tamás tb. löszolgabirot T.-Lökről Nagykalloba helyezte át. — Megfelebbezett megyebizottsági tag választások. Az e ho 4-dikén végbement választások körül a napkori, t.-pulczai és eszenyi megyebizottsági tag vála-ztások ellen felebbezések adattak be, amelyek fölött az igazoló valasztmany fog legközelebb dönteni. — Stefánia — szabolcsi földbirtokos. Stefánia belga királyi herczegnő, férjezett grof Lonyay Eiemérné, a Boni, es Ftankel örökösöktől Visson 500 hold birtokot vásárol!. A két adásveteii szerződés a napokban került a nyíregyházi kir. törvenyszekhez, a telekkönyvi atiras toganaiositása végett s mind a két szerződesen a volt trónörokösne következő alairasa olvasható : .Stefánia belga királyi herczegnő, gróf Lonyay Eleinérné. — Dohány-beváltási határidők. Az ez évi dohánytermes bevaltasa a következő határidőkben tog megtörtenni: a nyíregyházi dohánybeváltó állomáson deczember 19-től lebruár 28-ig, Kisvárdán január 2-től tebruar 21-ig, Nyírbátorban januar 2-tol február 21-ig, V. -Naményban januar 2-tol február 2a-ig, U o rog o n deczember 14-től február 16-ig. — A nyíregyháza—v.-naményi h é. vasút megnyitása, mint eitesüiüns, közbejött akadalyok miatt deczember 10-en log megtör lenni. — Esküdtek kisorsolás*. A legközelebbi esküdt széki bíráskodási cziklu?ra kisorsoltattuk rendes esküdteknek: Farkas Laszló csizmadia Nyiregyhaza, Paulusz Jozsel töldmives Nyíregyháza, Nadasi György töldmives Nyiregytiaza, Zajacz János földmives Nyiregyhaza, Glück I'eter ügyvéd Kisvarda, Gerbar Pal kovács Nyiregyhaza, Gergely fy Uezsó földbirtokos M íriaPocs, Uebroszki Mihály lólumives Nyíregyháza, Levay Sándor ügyvéd Nagykallo, Komoroczy Sanlor földbirtokos Eor, Liptay Jenő földbirtokos Ttszaeszlar, ifj. Elek Laszló töldbirtokos Uemecser, Krausz Vilmos kereskedő Polgár, Kalenda Antal gazdatiszt Szentiuihály, Katz Mihály földbirtokos Piricse, Suiied Jai.os löldmives Nyíregyháza, Hetey Bertalan gazdaiiszt Eperjeske, Erdős Bertaian ügyved Nyiregyhaza, Nanasi Oláh József földbirtokos Tiszabűd, ilj. Oíolicsanyi L IJOS földbirtokos Beiczel, Vass Imre földbirtokos Vasmegyer, Szolár János töldmives Nyiregyhaza, Somossy Ferencz bérlő Nyírbogai, dr. Varga Lijos ügyved Kisvarda, Ebrey Győző gazdatiszt Hugyaj, Racz Miklós földbirtokos Nyírbogát, Mikecz Miklós földbirtokos Kemecse, Klár Sámuel bérlő Kótaj, Gutyán József földmives Nyíregyháza, Szmolár András földmives Nyíregyháza. Pótesküdleknek: Kálnay Zoltán mérnök Nyíregyháza, Kalnay Endre asztalos Nyíregyháza, ilj Király Sándor építész Nyíregyháza. Kelner Lajos bérlő Nyíregyháza. Bodnár Pál borbély Nyiregyhaza, Korponii Sándor kímives Nyiregyhaza. Böszörményi László c ipész Nyíregyháza, Kodak József Kerekgyártó Nyíregyháza, Drenoszki Karoly hentes Nyiregyhaza, Karner Vilmos henhs Nyíregyháza. — A törvényhatósági ipartanács rendes tagjaiul, a vármegye közigazga asi bizot <ága részéről, egy évi időtartamra S u ra ny i István és S i n< k ó József, póttagokul Rmsonyi Pál és S e s z t a y Pa' választattak meg. Bessenyei-Kör. A Bessenyei-Kör nagy érdeklődéssel vart estejet folyó hó 21-én. héttőn tartja meg. Az elhalaszlasntk oka az, hogy in ere eredetileg a Verdi Rquiem-jet lütték ki az Operiban; de Aranyi az Operának vendége, túllerhelt>ege miatt neui tudla megtanulni szerepet és igy Fideliol tű ték ki, amelyben a főszerepei, Flozertant, Anihesnek, körűnk híres vendégművészének, kell enekelnie. No de t mi késik, nem múlik, és így hétfőn lesz alkalma városunk közönségének gyönyörködni ennek a nagy ének-művésznek a hangjában, a kit a legnagyobb lenoristak közt em egetnek, és a kit számos európai udvar kitüntetésekkel halmozott el. Méltó tarsai les/n.'k az estéi a két Mosshammer-te tv r, a kik kö/zül Román a híres b<yr--nihi Wagner-előadásnak is első h u fása, és a kik dr. Popini Albert kívánságára, közönségünk szamán készségnél megtanulták a Rákóczi-indulót is érdekes hangs/.ertuön. •legyek váltható 21-edikén esle 6 oraig a Ferencz i-féle könyvkere-kedesb' n, azontúl pedig a pénztárnál; állóhelyek csak este a pénztárná'. A jegyek árai: ülőhely t^giiük 3 kor., nem tagnak 5 kor.; mlo hely tagnak 2 kor., nem ágnak 3 kor ; kis páholy ti kor., nagy páholy i* kor — Felfüggesztett körjegyző. Ö bei Bei . dögin körjegyző — szabalyiaian hivatal vedlés miatt m.-wfjtett vizsgálat alapja i — áfásától felIűg.cs/.teteti A körjeg\zői hivaial ideiglenes vzetés-vel Kaia'hy M i.ily patrohai segédj.-gyző biz.itott meg. Anyakönyvvezetöl helyettesekiil kineveztet tek B o r c s i k Arp id a p In há'i, B v j t h Bene le.; a ny.-bélteki, P o g a c s á s György a be/dedi, S z e p e »y Sámuel az ófehértoi es Rúzsa Bela a u..gyn..lá»zi anyakönyvi kerületbe. — A város térképezéséi, háromszögelés-1, belterüleiének és utczahalózatának szintezéséi elrendelő képviselőtestületi határozatot a Törvényhatóság i^jóváhagyta. A munkát Szesztay L iszló dr. v.íro-u<u szülötte, budapesti ismert mérnök vállalta fel 35000 koronáért. — Eskiivö. Ur. Berend Miklós egyetemi magántanár, az oly nagy kőztiszteleiben elt, neliai dr. Bleuer Miklós fia, holnap 21-én vezeti oltárhoz Budapesten Kilényi Juliskát, Kilényi llugó miniszteri tanácsys kedves leányát. — Jóváhagyott szabályrendelet. A Nyíregyháza város által, az országos és heti állatvasárok rendtartásáról alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta. — Korányi Frigyes üdvözlése. Abból az alkalomból, hogy a budapesti tüdővész szanatórium egyesületben ünnepiesen lelepleztek e szanatórium inegalapilojanak, dr. Korányi Frigyesnek arcznép-t, Nagykálló város közgyűlése taviratilag üdvözölte nagynevű szülöttét. Az üdvózlesre Korányi Frigyes a következőleg valaszolt : „Nagykálló város közönségének szíves emlékezése, melylyel életem fontos pillanalaib.in mindig találkoztam mélyen meghatott." Fogadja kérem Seres Jegyző úrral együtt hálás tiszteletem kifej zéset és szíveskedjék átadni szülő városom közönségének. Korányi Frigyes. — Fredftl lieinlngton — írógépek. Ezen hazánkban közkedveltségnek örvendő írógép k legújabb modellje ép most jelent meg és azl a Glogovvski és Társa budapesti czég (VI. Andrássy-ut 12.) levélbeli megkeresésre az érdeklődőknek az otszág bármely részében vételköt;lezettség nélkül sajat költségén kész működésben bemutatni, úgyszintén kiván ttra árjegyzéket bérmentve és ingyen küldeni. -- Polgári olvaso-egylet családi tánezvlgalma. A polgári olvasó-egylet ide-stuva csaknem egy fél s.ázad óla nemes kulturmissiót teljesít varosunkban, hogy ezen feladatának a múltban derekasan megfelelt, azt az egyesület története fenyesen igazolja s hogy a jövőben iiiég inkább odatörekszik, hogy nemes feladalanak eleget tegyen, erre az egyesületnek ulolsó é«i működése teljes biztosítékot nyújt. Köztudomásu ugyanis, hogy a polgári olvasó-egylet, amióta helyiséget a Tesler-féle házba tette át, uj életre ébredt. A jól megválasztott, a czélnak megfelelő és újonnan berendezett helyiség a tagoknak nap-nap mellett kedves lalálkoto helye. Hogy azonban ne csupán a lagok, de ezeknek családtagjai és vendégei is e helyütt szora'tozha-s inak, az egyesület választmánya elhatarozta. hogy az egylet helyiségeiben folyó ho 26-án csaladias jellegű, olcsó es kedelyes tánczvigalmat rendez, és ho^y lehetővé tegye azl, hogy az egyesület minden egyes tagja, azoknik családja és vendegei e mulatsagban részt vehessenek, a tánezvigalom belépő jegyet szenv lyenként csupán 1 kor. 40 fill., családonkent 4 koronában állapította meg s gondoskodott arról is, hogy más szokásos mell. kkiidásoktól — tanyérozás, ruhalar stb. — a vendegek megkíméltessenek. Ilyen előkészületek után előre is megjósolhatjuk, hogy a polgári olvasó egylet ezen tanczvigalma feledbetlen kedves estében részesiti azokat, akik abban bizonyára nigy számban részt fognak venni — Az árokba falt. Budi János nagydobosi illetőségű töldmives esle mámoros fővel ült fel szekerére Kisvárdán, hogy meg éjszaki otthon lehessen Nagydoboson Az anarcsi úlon a szőlők közelében azonban oly szerencsetlenül fordult be szekerestől lo^astol az űt mentén le\ő mély árokba, hogy a szekér reá esjtt s mire bajnaltájon észrevették a szerencsétlen emb-r nír halott volt.