Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

G N Y I R V I D E K 158 Az emeletről éppen az erdőre lehet látni, ahogy összeborul suttogó titokzatosságg.d a két hegyhát, az egyik sötétebb, a másik zöldebb lombú és közöttük vonul egy gyönyöiü hangulatos völgy. Csak ki kell hajolnia Emmának az ablakon és szempillantása ragyogva akad meg az erdőn. A melle emelkedik, mintha érezné és sziná az onnan áradó ozont — es '.alán hallja is, mit dalol a rigó, hányat huhokol a kakuk, hogy csörög a kis patak, — meri ábrándozó, elm Iázó kis leány Emma, és abba a zöld árnyékos völgybe különben is édes, bájos emlékek tar­toznak. Ott mondta meg neki Jenő, amit ő már különben is tudott . . . régen tudott . , . Mert okos kis leány am Emma, — nng Jenő a vőlegénye — kissé elfogult, c =upa szív, csupa lélek . . . Ugy el tud csodálkozni a leány apro kezein, vagy — ő maga mondia, — csöpp fü'eit is el tudná nézni naphosszat. Most a nyakát csodálja. A tekintete csupa áhítat, amint azokat az apró pilléket, elszabadult puha hajsza­lakat nézi, amelyek kisiklottak a kontyot tartó c=onthaj­tük közül, atulán megakad kulalo pillantása azon a fehér göiiibólyüségen, ami kilátszik a világos bluz me resz vágásából cs erzi, mint reszegül ra g eg)re jobban az ő kis Emmája közelségétől, aki az ablakparkányra hajolva néz el a távolba merengve. — Nézze Jenő, az erdőt . . . ó, be szép is az eidő! . . az örökké suLlogó árnyékos fák zö.d hazája. Jenő is kihajol az ablakon, de alig temek, kell, hogy egymáshoz simuljanak, pedig nagyon, mert E urna semmi helyet sem ad a tiunak. A fejeik összeérnek, az Emma barna haja összevegyül a Jenő szőke hajaval, kedves ellentétként, szerelmes bizalommal. — Látja Emma . . . ott, a völgyben .... ott fogtam meg a kezet ... és maga oly jó volt .... engedte .... Én? ! — No, ne tagadja, Emmikém ! . . . Csak nem gondolja, hogy én mereszkedtem volna . . . — Maga, igenis, maga ! . . . — Én ? . . . no jo . . . hat én ! . . . Talán én is simultam a keblére, ugy-e ? Emma elpirult. — Hiszen majd is adiam volna, tudom . . maga megölelt. — Jól van jól. Nem szóltam semmit. — Persze azt hiszi, mert a vőlegényem, már sza ­bad minden . . . — De Emmus ? ! — Csönd ! szot se. Jtnő duzzogva húzódik vissza az ablakból, a leány pedig hízelkedve kúszik utána. — Haragszik ? . . haragudni méltóztatik, Fekete úr? . . . Közel jön hozzá. Forró lehelete szinte pörzsöli szőke bajuszát, lehajol ugy, hogy belelát kek szemébe, és mosolyog. A legény gyönge, nem tud komolyan ellen­állni, ó is mosolyog, mire a leány győzelmesen simítja meg az arczát. — Ugy e, vasárnap kimegyünk az erdőbe ? . . . tudja, oda . . . II. Sül a nap. A fény kévék ráesnek a fehér falra, rá az egész míndensegre, rá a messze-messze zöld erdőre, amit trgészen bevilágítanak. Megcsillan a sugár a lusta Ipoly rest hullamain is, és melegít, süt mindenfelé, amerre csak lát a szem. Euima az ablaknal ül és boszorkányos gyorsaság­gal forgatja a vairógepet, ami alól finom öltésü ruha i<erül ki : vánkosok, dunnák cs egyebek, amit E inna juiaga varr es pedig sietve, mert nem sokára a maga asszonya lesz. Fekete Jenöné őnagysaga. Milyen komoly, tekintélyes czirn ! . . éppen, mint jövendőbeli térje, aki bar nagyon kimondhatatlanul sze­reti, még megcsckolni sem merte soha. Nagyon jó íiu. Ha a kezét gyöngén megszorítja, lanymodra elpirul, és ő, a pajkos, rossz Emma igen gyakran hozza öt zavarba. Öt óra van, már jönnek a hivatalból. Jenő is mindjait itt lesz. A kis gép rettenetesen forog, a ga/.daja kettőzött figyelemmel hajol a vászonra és észre sem veszi, meg sem hallja, hegy valaki bejölt. Az aicza biztosan nem azért borult pírba, az öltést sem a miatt tevesztutte el. . . . üda jön hozzá és érdeklődve kérdi: — Mi lesz ez, Emmácska ? — Sicc! . . . Semmi köze hozzá. — Nem mondja meg ? — Nem. — Akkor nem szabad varnia. Ugy-e des mama, már eleget vart? — Beszelhet, is annak. Szdid erőszakkal, gyöngéden elhúzza a géptől és a leány hol ellenkezik, hol meg hozzásimul. Elteszi a varrást, és kiülnek az ablak elé. Alig beszélnek ; nem is tudnanak miről, ha csak nem ismé lik — tudj' Isten hanyadszor — amit tegnap, vagy azelőtt mondtak egymásnak. Egyszerre merész ívben repül el előttük egy aczélkék és fehér tollas fecske; fürge kíváncsi kis jószág, amely nagy beszéddel, csevegve, csicseregve települ le előttük a rácsra. — Csuvik . . csuvik . . . A leány a fiatal ember karjára tes'á a kezét és gyönyörködve figyelme'.teti : — Nézze! . . . A fecske fölrepül a falra és eles karmaival ügye­sen oda o n'ódzik, od .lapul, mintha rálenne festve. Nagyon kedves volt. Elrepüli, azután hoz valamit a isiiében; meg-metr csak elrepül és másodszor sem ter vissza üresben. E<;y kis sarat, szalmaszálat, tollat, pih:t szerez össze szorgalmasan serényen. Az meg igazan csókolni való, amikor párja is ak ud és • zentul ketten szor-oskudnak vidám csicsergéssel, mintha csak biztatnák egymást : — Csuvik . . . csuvik . . . A fiatalok mohó szemmel nézik. — Fészket raknak, mondja Jenő. — Látja ... ők is . . . szolt örömrepesve a leány . . . III. Emmát ezentúl minden reggel a fic^kepar keltette fel. Amint kibujt ágyából, első pilianlá>a mindig a fészekre esett és vidáman köszöntötte a szorgalmas kis madarakat — Ti is ... mi is . . . Csak iparkodj .tok. — Es a fészek lassan már annyira megnőtt, hogy a nőcske elrejtőzhetett benne és csak okos feje, lármás kis csőre látszott ki belőle. — 0 szinte a beszédüket is megértette már. — Most pörölnek . . . most békülnek . . . ter­vezik a jövendőt . . Jó kedvében, mikor ő is csinálta a kellékeit a maga fészkéhez, a habos, csipkés fehér vásznak..t, — álsz 1 a madarakhoz: — Ugy-e, már nem sokara készen 1 *ztek ? . . . Mi is! . . . Erre vidáman f, leltek azok feeskenyelven : — Csuvik . . . csuvik ! Csak rolunc vegyetek­példát . . . Forgott a gépkerék, fogyott a c.érna és átell nbeu épült, készült a feszek. Ide at is egyre közelebb jött az esküvő napja. Ididi boldogságban telt a máikasá* és míg Em macska edes. ti'okzatos dolgokat szabott össze a putyo­latból : gyönyörű betetü ingeket, rejtelmes-sejtelm s nt drágokat, suhogó csipk-jü alsószoknyakat, Jenő szőtte az ábrándokat e dolgok hivatásáról és az álmok elhozták neki képzeletben mindazt a türelmetlenül kívánt edes dolgot, ami mar úgyis csak netiany kurta, izgalmas nap kérdése volt. Euima olykor-olykor a kezére ütött, mikor nagyon elmerengett. — Mit bóbiskol, maga költő ? ! . Halgassa inkább a fec kéket. — Valóban . . . már csaknem kész a fészek . . . — Ugy-e, szorgalmas ik ? . . — Magatói tanulnak . . . — De inaga nem tanul tőlük, Jenő . . . — En . . . Mit? — Nem mondom rnej. Le nem vette pillantásai a fészekről, amelybe hol a him, hol a nőfec=ke hozott valamit és a találkozókor mindig megcsókolták egymást, — amire felragyogott az Emmus vágyakozó, hamisan kacsintó szem'. — Nem figyel eléggé, Jenő! . — Mire kedves ? — Istenem . . . hát a fecskékre . . . Mikor aztán latta, hogy nem érli meg, odahajolt hozza, hogy arcza szinte arczához simult es elmagya­rázta : — Lálja azok epitenek, szorgalmasak . . hol a hím, hol a nő hoz egy szalmiszálnyit a fészekhez. — De hisz mi is úgy teszünk . , . — Nem ez . . . nem enől van szó . . . Hat azt nem veszi észre, hogy azok ha ta'alko/.nak, mindig meg­csókoljak egymást ? ! És daezos kis fejét, pirulva rejti odi a fé.fi szé es mellére, akinek ajka égőn tapid össze kis menyas-zonya ajkaval az első édes csókban. A fecskék is csókolóznak é ; átedeseregnei vigan : — Csuvik . . . csuvik . . . — A leány szem;rmetese;i su.'j.i : Mi is te.'yűu'c ugy .. mi is ... A legény iné/ ölelve tir.ja E mnát és a szemeik összeragyognrk ; — L tja igy sokkal szeb­ben, gyorsabban készül a feszek. Honti Henrik. I'iarzf . Xyim-yliázn, 1904. október hó 24 én. A nyíregyházi term nyesarnoknát bnjoerv»...r,t termény árr. Buza 50 kgrarntól 9.30-1 ól 9.40-ig. Rozs 50 , 6.70-től 6.80-ig. Árpa 5" . 6.90-tól 7.00-ig. Zab 50 . 6 50 tői 6.60-ig. Tengeri 50 . 8.—tói 8 10-ig. Szesz literenkínl 53.— fillér adóval 1 kor. 56 tillér. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) Telefon 114. szám. Calodont 1 drb. 24 kr., % 3 „ 70 kr. Eisler Károly női, férfi-, divat, czipö és rövidáru-üzletében 54y 52—3 NYÍREGYHÁZÁN. Felelet Eperjessy Barna urnák. A „Nyírvidék" legutóbbi számában közzétett nyilatkozatára: Első sorban is vegye tudomásul .Eperjessy úr", hogy Én alulirolt nem vagyok Nyirbaktán vendéglős, hanem családtagja. Misodszor ha valaki vendéglőssel is szemben az utc?án, illetőleg a korcsma njto előtt minden kősíönés nélkül azzal ál elő: „Adjon valamit enni!" — ezl is ú.-y hangsu'yozva, hogy az embert megbotránykozla'ja, arról egy vendéglős is föltételezheti, hogy nem intelligens emberrel lesz dolga! Midőn kijelentettem, hogy a leg­nagyobb sajnálatomra, — mivel ebéd után voltunk regen -- nem szolgálbatok semmivel, erre Eperjessy úr? azt felelte: „Teremtsen az Ég alul is!" En egész higgadtan a/t az egyszMŰ fel I tet mondtam, ho^y: „Teremtenék, ha Teremtő . onék!" ami magái ól értetődik, hogy egy olyan embert, aki egy poinpts szüretről jött haza felé, nem bagyn k éhen veszni! Tekintve azonban a helyzetet, az „éhség bacilusai­nak" munkáját egy üveg sörrel meggátoltam. Midőn aztán az által un adott sörrel, Eperjessy úr által hozott szalámival és a kocsis állal beszerzett keny rrel eleget le t „belső szervi ze'ének" durva szavakkal illetett, melyek utan méltán magára veheti azokat a jelzőket „Eperjessy oreság" melyeket nekem szánt nyilatkozatá­nak alulról olvasott; 23-ik sorába. „Hát kedvs olvasó, ht valamikor Bikta felé viszen ulad, arra az uii levő — ú s'y Bakiáriak, mint környé­kének lelje=en megfelelő — vendeglőie egészen bátran számithatsz, m ;rt oLt Intelligens utas ember nem csak kenyere', hanem lovai takarnianyt is kap!" Kelt Nyirbaktán, 1904. évi október hó 17-én. 632—1 — 1 Frieduiann Lajos. •) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felel ősséget szerk. 1162/1904. v. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrelnjtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék 7384/1903. P. számú vég­zése állal Rybicska Károly skuzi lakos végrehajtató ja­vára Lakatos Luj >s nyíregyházi lakos ellen 222 korona 60 fillér tőke, ennek 1903. év augusztus hó 25. napjá­tól számítandó 6°/o kamatai és e hird. 5 kor. 20 fillér dijaval eddig összesen 40 korona 86 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkal­mával bíróilag feiülfoglalt és 2684 koronára becsült bolt berendezé-, varró gépek, suszter árukból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1904. V. 1198. számú kiküldési rendelő végzése folytán a helyszín, n, vagyis Nyíregyházán alperes üzletében leendő eszközlésere 1904. évi október hó 27-ik nap­jának délután 3 órája határidőül kilüzetik és ahhoz a venrií szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hiválnak meg. hogy az é' :ntett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsaron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-lan megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő s a fizetett 50 korona betudandó. Kelt Nyíregyházán, 1904. évi október hó 13. 635-1 — 1 Oláh Gyula, kir. bir. végrehajtó. Apró Hirdetésük felvétetnek kiadó-hivatalunkban iskola­ntcza 8-dik szám, továbbá lakobovits Faun)- lus sszoüy dohát) tőzsdéjében. Kii hirdetés után ingyen lapot nem adnnk. RDETESEK Apró Hirdetések felvétetu kiadé-hi vitaiunkban Iskola ntcza 8-dik szám, további JakobovitB Fanny kisasszony dohány tó suéj'óben. ötven sző a íelül a lapot fél &rnn adjuk. Apró Hirdetések egyszeri köziéle 10 szó g 40 fi'l r, mird n további szó 4 fii ér. Az esó és vastag betűvel szedeti, Bzavak kétszeresen számíttatnak. Hirdetések post utján is beküldhetők, . köziéei dij készr; ., v gy Icv- bólyegekbeu melléklendő. Minden hirdetésről a kiadóhivatal ingy.n ad Íeivilíijosiíist. Levélbeli felvilágosít s cs. a hir-v-fs s válaszbélyeg beküldése mellett adatik. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 fill. Az elsé és vastag betűvel szedett szavak kétannyi. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 80 fillér, minden további szó 8 fillér. Az első és vastag betűkkel szedett szavak kétszere^n számíttatnak. -t Be van bizonyítva, Czimbalmozók figyelmébe! A himes kertben eladó hogy a legjobb és legolcsóbb kör Tisztelettel tudatom a czimbal eő5' ho! d szőllö esetleg két részben vetitő az apró hirdetés marid mozó és czimhalmozni tanuló nagy- A város felőli oldalban lévén, A ki társat, pénzkölcsönt stb. keres, érdemű közönséggel, hogy én kótta báz helynek is nagyon alkalmas. 1 biztosan és leggyorsabban el-| nélkül czigánvosan, leánvom Jolánl Bővebbet szívességből a kiadó-j Tisztelettel éri czélját, ha igénybe veszi a pedig szigorúan a czimbalom isko- hivatal. ,,N YIK VIÖE *^ Iákhoz alkalmazkodva, előnyös dija­A p - * h i r d : •«s e k Ea y rovatát. Lakásom Sárkány-utcza Iti. szám alatt van. 100—10—3 110—G—1 mosó, tisztitó intézetet nyitottam Szarvas-utcza 25. szám alatt, hol „ . felelősség terhe mellett elvállalok fényezett vasalást, kelengye mosást minden e szakba vágó . meg­Nagy Teréz, Nyíregy háza. 100—'3—2 I Szűcs üzletemet 'áthelyeztem éves l. m vizsla kutya jó Bessenyei-tér Menczel Dávid ur " 1 1 nájlmlé, mindenre, eladó. RU- ü z] ef e „,ellé. Tekintettel hosszuitt Legjobb minőségű kóser Eladó. Az erilőre néző ó-szőllö­virsli, szalámi és hideg felvágott ben elidó egy 10Ű0 uégyszög öles kapható Friss Lajos lőszer és ve- szőlő. Bővebb felvilágosítással szol­gyes üzletében Nyíregyháza. Iskola- gál e lapok kiadóhivatala, utcza. 107—3—1 109—6—1 "-•"••"'• " ; tf r iTiflri rí iTin»i. r ^ an- - —sssmsm i Z80NYI PÁLNÁL Nyíregyházán. 117—3-1 Nagyválaszték mii virág sir koszorúkban Ruzsonyi Pál mű­ipar és divat eizletélien Nviregyhá­zán. 11 tí.—1--1 működésemre, Bizalommal rendel­heti meg szükségleteit nállam a n. é. közönség. Tisztelettel Pa 1 aticz len ő 11.5—1—? PERGETETT MEZ kilónként 60 krajczárjával Csillag utcza 21. szám alatt ELADÓ. 78—5—5

Next

/
Thumbnails
Contents