Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

ÜYIRVIDEK magunk előtt. Temperamentumos és átérzeti d"klama czióját, sok gyakorlatot mutató zongorajátékát, - csuk az általa bemulatott ballet részlelek multák felül. Valóban párját litkitó művészetet produkált s minden bizonnyal már is egyike ő a legjobb lánczművésznőinkr.ek. Bizonyosak vagyunk róla, hogy az estéD npki átnyújtó't szép virágcsokor csak egy picziny levélkéje ama hatalmas koszorúnak, mit művészetével önmagának szerezni fog. Nagyrészt foglalt le maga számára az est sikeréből Krály Ernő nagy és méltó feltűnést k.Ite't szép üde, ágy bariton hangjával Ízléses és kifejezés teljes előadásaval; majd Miklósi Margit úrhölgy nyírté meg a közönség t tszését iskolázott csengő soprán énekével Meg kell még emlékeznünk az előadott két bohózatról, Erdélyi Zoltán „Megjött a pipi" és Gárdonyi Géza a „Megi-metelt idyll" czimü tgy-egy felvonásos bohózatait adták elő. Igen kedves jelenség vo.t és sok igyekezetet áiult el játékával Krasznay Aranka a fiatal as-; onyka szerepében. Forgács Antal a papa alakításaiban mint kész színész lépett elénk. Király Ernő a már említett énekművész a szinp idi alakítás tekintetében is megállja helyét. Egyáltalán hisszük, hogy a jelenvolt közönség megel gedéssel távozott ez ifjú gárda első sikereinek színhelyéről. — Az uj r. kath. templom átadása folyó hó 31 -én fog végbemenni. A felszentelés előreláthatól g már aug. 15-én meglesz. A templomszentelés ünnep ly rendezésére 18 tagú bizottság alakult, dr. Kállay Rudolffal az élén. Egyelőre további adatokkal nem szolgálhatunk. Az ünneps gen maga az érsek Samissa is j.-len lesz, két püspök kíséretében. Legközelebb majd bővebben referálunk. — Utoállitás. A folyó évi fősorozásról elmaradt ullitáskölelesek részére az utóállitás Munkácson e hó 12., 20. és 2ö-ik napjain íog megtartatni. — Prlmitia. Vas Miklós premontrei rendű szerzetes vásárnap d. e. 10 órakor mutatja be első szent miséjét a helybeli r. k. templomban Petrovics Gyula esperes plébános inanuductorsága mellett. — A nyíregyházi általános hitelintézet igazgatósága az alapszabályaiban fölvett kézi zálogkölcsön intézet engedélyez se iránt kérvényt nyújtott be a vármegye alispenja uijan a kereskedelemügyi miniszterhez. — Tiszába fúlt postatiszt, Hegedűs László kisvárdai m. kir. posta és lávirdatiszt e hó 3-dikán délután fürödni ment Pusztarozsálynál a Tiszába, s fürdés közben olt lüllt. Holttestét, másnap fogták ki. A szerencsétlen fiatal ember vőlegény volt. — A legöregebb vármegyei hajdú Toka János hó 8-án meghalt. Temetese lO-én délután lesz. A vármegyei tisztikar koszorút tett a koporsóra s nagy számban lőg megjelenni a hűséges szolga végtisztességtételén. — Születés, házasság, halálozás. Az elmúlt junius hóban Nyíregyházán született 117 gyermek, elhalt 83 egyén és házasságot kötött 17 pár. — Pályázati hirdetmény. Az érdekellek figyelmét a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a nyíregyházai m. kir. dohánybeváltó felügyelőség állal közzélett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: a nyíregyházai, nyírbátori, ki-várdai és nagyt.irkányi m. kir. dohánybevalló hivatali telepeken szükséges tatarozási és uj építési munkák. Az ajánlatok 1904. év julius hó 20 nap délelőtti 10 órájára benyújtandók fentirl felügyelőségnél. A bánatpénz összege : 5°/

0. Elhelyezendő: Valamelyik kir. adóhivatalnál, leletjegy csatolandó Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a kam.ránál vagy az árlejtést kiiró hatóságnál nyerhelnek. A gyümölcs és szőlőtermelőkhöz. A vármegyei gazd. egyesület a következő felhívást intézte vármegyénk gyümölcs és szőlő termelőihez: Islueretés tény az, hogy a f. évben — daczára a tartós szárazságnak — nemcsak megyénkben, hanem az ország legtöbb vidékén is, de sőt biztos tudomásunk szerint külföldön is elég jó, sőt nagy gyümölcstermésre van kilátás. Nem kis gondot fog tehát ez évber. okozni gyümölcstermésünk kellő értékesítése. A termelő közönségnek ez iránybani segítés • czéllábél a m. kir. földmivelésűgyi Miniszter úr Őnagyméltosága intézkedett az iránt, hogy a kisgazdáknak a nyers állapotban el nem adható gyümölcs feleslegeik feldolgo 'á-ara állan i szeszfőző, kazanok, aszalók, malmok és sajtók bocsaltassanak ingyenes használat végett rendel ki/é-nkre, hogy igy a hosszabb ideig nem tartható csontmagu gyümölcsnek egy része, — főleg pedig a selejtese — feldolgozás után legyen érlékesithető, igy annak nagy tömege a piacztól elvonatván, a finomabb és jobb minőségű gyümölcs árára a piaezon nyomást ne gyakoroljon. Intézkedett továbbá a Miniszter, hogy az országos győmölcsészeti miniszteri biztos ez évben is nyilvántartást vezessen ugy az ország nagyobb gyümölcstermelői, valamint azok gyümölcskészleteiről, valamint a magyar gyümölcsöt kereső külföldi vevőkről is. Ezek előie bocsátásává!, miként múlt éveken, ez alkalommal is felhívjuk váimegyénk összes szőlő és gyümölcslerni leit, miszerint számottevő és remelhető leim seiket lehetőleg fajták sz rint külön feltüntetve, kisebb termelők — hegy- és kéltségenként egvesülelüok titkári hivatalához mielőbb •> lentsek be. Ugyszint n felhivatnak azon hegy- és kerlségek, melyek kis termelői az előbb jelzeit gyümölcs feldolgozó gép és eszköiöket ingyenes h isználalra igénybe venni óhajtjuk, hogy erre vonatkozó kérelmöket a feldolgo. ndó anyag, annak mennyisége, a kérendő gep minősége, a f ldolgozás kezdetének es időtartamának megjelölésével, szintén egyesülelünk tükári hivatalán il jo előre jelentsék be. Nem hangsúlyozhatjuk és ajánlhatjuk eléggé, hogy főleg a/, ulina es körtével faj és nagyság szerinti osztályozását es annak kifogástalan csomagolását, mert különböző fajtájú és nagyságú gyümölcs csak igen alacsony áron és m-g j-y j

s nehezen érlékesithető Úgyszintén igen ajánlhatjuk — főleg közép és nagyobb termelőinknek — hogy főleg téli gyümölcs íijokra nézve Lhetőleg a telére való eltartásra is berendezkedjenek, minthogy az e czélra szükségelt befektetésnek kamata, uiintaz eltartással vele-j író gondozási költség is bőven megt IÜI a gyümölcs értek nek különbözetében. Ugy a gyümölcs elta <> helyiségek min müségére, valamint különböző gyüniö'c-'ajok elt irtási módjára és kezeVsére egye-ültlüik szívesen ád f~Ml.i?o>i..>»!. Mind n ily irányú bejlentésnél szüksegea lermésze lesen a tulajdonos esetle,' meghatalmazott kez lő, hegység, kertség pontos c< mét, postáját, állomásai, valamint az utóbbinak a szól3 va»y syümölcskerttőli távolságéi és végül az eladandó gyümölcs, szőlő, bor vagy must utolso eladási árat is feltüntetni. Kelt Nyíregyházán, 1194. évi julius hó 6-ái. A S/abo'csvárm gyi i gazdasági egyesüle nevében: Szikszay Sándor, Gróf Vay Tibor, e. titkár. e. elnök. — Erzsi néni most a nök legkedvesebb tanácsadója. A friss gyümölcsöt és zöld főzt lék féléket most kezdik berakni télire, mikor a cseresznye éiik és a bab gyenge, végződik pedig a berakás késő ősszel, a duránci barack és a teli ugorka eltevésével. A kik jó befőttet és lé i zöld főzeléket akarnak úgy eltenni, hogy ne romolják, azok mind a már IV kiadásban magjelent „Erzsi néni, Hogy kell befőzni?" cimü könyv tanácsa után indulnak, a melynek ára diszkötésben 2 korona és meg eudelhető Lévai Mór kiadóhivatal ib in Un.'várl utánvéttel. A kik az össz"get utalványon előre beküld k, bármentve kapják meg. Sok utanzása van már Erzsi néni befőttes könyvének, de az eredetinek nyomabasem lephet egyik sem. Csak Erz-i néni könyvét tess'k kérni és mást ne fogadjon el. — CNendórségi bünügyi mii minink. Eddig még csak a budapesti allamrendőrségnek vo.'t olyan múzeuma, a melyben a különféle bűnjeleket összegyűjtötték; ezentúl a cs ndőrkerületi parancsnokságok székhelyein, Szeg. den, Kolozsvárt, Brassóban, Kassán és Pozsonyban is allitanak fel ily múzeumokat, hogy a csendőrallíszteket s a próbacsendőröket szemléltető oktatásban nevethessék. Most a miniszter felhívta az összes vármegyéket, a városokat hogy bi tokukban levó bűnjeleket: fegyvereket, pénzutánzatokat, lőfegyvereket, kasszabelörő eszközöket helyszínén felveit fenykepeket, a régi időkből való kalodákal es dereseket a bünügyi muzeumoknak küldjék meg. Ezeket a muzeumokat berendezésük után a közönség is megtekintheti. — Képeslevelczőlapok ái usitása. A kereskedelmi miniszter határozda szerint képeslevelezőlapoknak, mint ma már közhasználati c/.ikkeknek árusitasával, szatócsok és vegyeskereskedők külön iparigazolvány nélkül foglalkozhatnak. — Miért méreg a dohány { Általában véve azt hiszik, hogy a dohány mérgező hatasu eleme a nikotin. A The Lincet czimü lap helyreigazítja ezt a tévedést és kimulatja, hogy amiben a dohány veszélye rejlik az a szénoxid. Mindkét esetben az ártalmasság a tökéletlen elégésből sz. rmazik. A nikotin kétségtelenül méreg -s előfordul a dohány-levelben, de nincs kimulatva, hogy a dohányzó szájába akkora m

jnnyiség juthatna, a mely mérgezést idézhetne elő és 1 het állit ini, trogy abban, a mit erre vonalko?ólag mondanak, túlzás foglaltatik. A dohány tökéletesen elégése olajokat, gázokat, savakat hoz létre, a melyek közül néhány méreg és melyek sokkal nagyobb mennyiségben keletkeznek, mint a nikotin és ennelfogva sokkal kártékonyabbak is. Jol tudtá* eddig is, hogy a füst siénoxidot tartalmaz, de taltn nem tulajdonítottak kellő fontosságot ennek azelemn k, a mely a legmérgezőbb hatású vaLmennyi közül. Az spber igen gyorsan szívja magába és a mérgezés jel ns gei nagyon világosan mutatkoznak annál, a ki túlságos sokat dohányzik. A nikotin és a szénoxid fiziológiai hatása körülbelül egyforma. Mindkél esetben a szédülés, a reszketés, az idegközpontok és avéik. ringes zivarai, az érverés gyengülése a mérgezés jelein -k tekinthetők. — Kávéivás és egészség. A kávéivás ártalmasságának sokat vitatott kérdésé, a legtöbb családnál abban találta megoldását, hogy a', idegizgató bubkávet csak Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé hozzáadásával isszák. A Kathreiner-fé e Kneipp-maláta káva maga is bibkáve ízt larlulmaz, s ezen tulajdonsága altal a kávéitalt enyhébbé és kellemesebbé teszi; a milata Fmeit jótékony hatása pedig az egészség javára szolgai. Bebizonyult az is, hogy esakis ez pótolja megfelelőleg a babkávét, ha azt orvodla.' eltiltják, inert kell-mes ízű, könnyen emészthető; tápdús és vérkép ő. A Kathreinerfele Kneipp-maláta kave tisztán való ivásra gyermekeknek, betegeknek és gyönge egyéneknek különösen ajánlható. Az orvos. Tilda könnyezve nyújtotta oda közét Sándornak. — Isten vele! — Ne búcsúzzunk még, Tilda kisasszony, szólt elszántan a fiatal ember, ön szeret engem, en szeretem önt, és ha akarjuk, nincs az a hatalom, amely arra kényszerithessen, hogy lemondjunk egymisról. Akarni kell. édes Tilda és győzni fogunk minden poklokon keresztül. Ha igazán szeret, akarni is tud. Ne kinozzon Sándor. Úgyis elég sok a bajom. Ha maga is lul fesziti a hurt, talán a Inialba kerget. — Ha igazán szeretne, nem beszélne igy Ti.da. A szülei halalomnak is van halára. — De hat mit csináljak az Istenéri ? — Hát ha magától nem jön ra, hogy mit kell cselekednie, megmondom én. Ha eljö i az az ember és megkéri a kezét, nyissa ki az ajtót éshivji be a pipáját, meg a mamáját. Amikor bejönnek és együ t lesznek mindnyájan, szedje ő sze a bátorságát es beszéljen ekképen: Uram én nem Steretein önt. En Dömsödy Sándori szeretem és vagy a' övé l.szek, vagya halálé. Ne próbálja meg, hogy a szüleim lévén kenyszeritstn bele egy olyan házas életbe, amelytől undorodom. Ha van egy kis s/.h. és ha vau önben ferfiassag, akkor ezek után le fof, mondani rolarn. De ha nem mon lana le rólam és mindez.-knek daczára is a férjem óhajt lenni, tudja meg, hogy soha nem leszek önnek jóravaló hű f'lesége. -Meg fogom csalni es gyűlölni fogom. Ezt n ondja Tilda, ann; k az unbeni-k és bi/.losilom óla. ugy elmegy, hogy soha töt b • nem fog visszatérni. Tilda lesülölte szöszke szép L-jét s p.rczekig tartó töprengés után igye n szólt: — Szörnyű buszú p éhkiezió ez, kívülről k'II betanulno n, hogy elmondhassam. -— Tilda, edes T.ld i s olt a fiatal enuer elragadtatva. Uj reményt érzett a szivében, mikor lá'la, hogy a leány nem utasítja el a tanácsai. Megragadta a keskeny, fehér, linóin kezet és csókjaival borította be. — De mit szól majd a mama, ha én annak a bácsinak igy kiadom az útját ? A mama talan sírni fog, araiért igy megszégyenite! 1'in a kedvenczét. De a mama nigyon szeret engem és hamarosan be fog nyugo Ini. A legnagyobb baj itt a p ip i. A nit ő a fejébe v sz, annak meg kell történnie, hi törik ha szakad. A papa dühöngen i log. Talán m gver. Azt nem bánom. Magaert Sándor elszenve lem azt is. Sándor térdre borult Tilda előli s a lelki gyönyörűségtől könnyezve csó volta a kezét, a ruh íja fodrát. — Talán elkerget, folytatta mosolyodva Tilda és akkor? . . aekor elmegyek oda, ahol szivesebben látnak, elmegyek magához Sándor. A lé. fi elragadtatással ölelte magához a leányt s forró csókoikal lnlmjzla el arczat, ajakát, szemét. Tilda önfeled ;tt boldogsággal tűrle perczekig a szerelni's kitörést, aztán szelíden kibontakozott Sándor karjai kö.ül. — Elég volt, édes Sándor. Míg megláthilnák ? — Tehát bizhatok Tilda ? — Bzhat. — Hihetek ? — Higyjen. Bátor leszek és a legnagyobb viharban magira fogok gondolni. Csókkal, öleléssel, esküvel búcsúzott il egymástól a két szerelmes. — Győzti m, ujjongott a boldog Sándor, amint lesietett a lépcsőkön. — Az öve leszek mondta önmagának szilárd elhatározással Tilda. Az övé leszek, vagy a lulál'

1. Misnap déli 12 órakor kopoglattik a fehér leanyszoba ajtajan. — Szabad, mondta s.orongó szívvel Tilda. Bel'pett ő, a várt és rettegett vendég. Selestyey Balazs, a n gyven éves orvos, ket budapesti haz s egy csinos vidéki földbirtok tulajdonosa. Magas, erős térti volt, Urnule mar a bizás leié hajlott. A sasorr lölöti apró, biceg, barna szemek villoglak, nagy húsos szája föiölt kél uőieljes ráncz arulta el az elet küzdelmeit ismerő, erős elhatározásu embert. Tilda lelke előtt feltűnt a 26 esztendős Sándor sudár, elegáns alakja, a piros ajka fölött kunkorodó fekete bajusz, s a beszélő nagy fekete szemek, melyekben ragyogott a szerelem. — Milyen más ő, gondolta magában, mialatt zavartan kínálta meg a székkel a vendéget. Az, nem üli le, ádva maradt, és odalépett Tilda elé. — Kegyedet bizonyára éri esitették szülei, hogy mi járalban vagyok. Bocsásson meg, hogy rum szóltam előbb kegyednek erről az én nagy elhatározásomról, a mely első sorban is Önt érinti. Nem vagyok már a szeles es csinos fiatal ember, aki a külsőjevei is megtudna hóbituni egy olyan szép és naiv leányt, mint a milyen kegyed Tilda. Szeietem már négy év óta, amikor olyan beteg volt, s engem mint orvost hivtak előszörházukhoz. Most is látom meg kegyedet a láztol tűzpiros atczczal hanykolodni a fehér vánkosok között. Mily szép volt akkor. Mint egy szerelem lángjától megperzselt angyal. B .ja veszedelmes tüdőgyulladás volt s én abjl il öleléséből szabadítottam ki kegyedet. Mondha'aianui boldog voltain, amikor meggyőződtem róla, hogy ludrso nmal es igyeke etemm I sikerült az ö í életit megmenten m. Éjeken át virrasztottam a beteg ágyánál s mialatt ö i üiitő álmait aulta, mint lábbadOíU beteg, benn ;m édes, kinos lnrczok dúltak, mert az elsn latásra megszerettem önt. Soha nő n mi férkőzött a szivemhez, tanulmányaira és dolgaim ell-reltéí a/, élei mi -t az érzéktől. Most ke ültem csak abba a helyzetbe, hogy végre lelKiismeret furdalás néUül törődhettem a magam dolgaival is. Es talalkozlam egy beteg leánynyal, aki egy nip alatt drágább lett nekem, mint az eletein, a tudominyom, a pályám sikerei. Soha sem örültem ugy egy orvosi sikernek, mint amikor önt sikerült visszaadnom az elélnek. Kegyed ládából feleszme,ve alig vetette még rám szemeit, alig ismert, en már az öné voltam, testestől lelkestől. Ahogy éjszakákat virrasztottam ágyánil — a szülei el voltak ragaitatva puratlan lelkiismeretességem miatt — arra gondoltam, hogy nek m immáron elvitázhdatlan jogom van önhöz, mert neke.n köszönheti az eletét. Szólni akirlain. Valahányszor kegyed felébredt álmából s nyáj isan és hálásan szorongatta kezeimet, sürgető, pirancsoló vágyat éreztem, hogy megnyilatkozzam s bevalljam, hogy őrülten szeretem. Az arezom elváltozol I a hangom elakadt e lelki küz.delemben s kegyed ilyenkor csodaUoz.a nézett reám. Nem tudott érteni a szememből, a zavaromból. Tilda sirt. Az orvos folytatta: — Arra gondoltam, Ingy kegyed még csak nem is sejti, in csodi harc/, folyik benne u. Eboől arra következteti .'in, hogy lii ui glepnn a vallomással, kinos helyzetbe hozom, ugy tűnnék fel a dolog, mintha a hála révén olyasmire ak írnám kényszeríteni, arai még az eszébe sem jutóit eddig. Hallgattam tehát s elhatároztam, hogy hozzám szoktatom, ínegszeretlelem magamat. Joggal remélhettem ezt, mert kegyed jó és nyájas volt hozzám s nekem elvégre jogom volt a boldogsághoz. Mar mar azl hiltem, hogy közel férkózlem a sziuh 'z, mikor közibénk állott, egy fiatal férfi. A nevél nem említem. Hiszen úgyis lu Íja Észrevettem, hogv szereti önt s ön is szerelmes vonzódással van hozzá. Észrevettem, még mielőtt kegyed észevette volna. Olyan orvos vagyok, aki a lelkek tériuuiaihoz is ért egy keveset. <°>n ; n' • '-.n'