Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

N Y I R V I D E K 3 Beregvármegye közönségének átiratára, hogy II. Rákóczy Ferecz hamvai -a munkácsi várban helyeztessenek el, fölszólalt K á 1 I a y András, aki nem logadja el az állandó választmány határozati javastatát, mert az a nvniszterelnök intezkedése alapj in a kérdést mar el intézettnek tekinti, — hanem indilváiyoz a, hogy irjon fel a közgyűlés az országyűlés mind k.t hazához, hogy a II. Rákóczy Ferencz és tarsai hamvainak hazahozatala tárgyában a miniszterelnökhöz intézett királyi szózat törvénybe igtatlas-ék, s mindenben, ami a kiiálynak ide taitozo elhatározására vonatkozik, az országgyűlés törvényhozás utján intézkedjék. A közgyűlés iiatározatat ebben az értelemben hozta meg. Dobos Imre és Zoltán István főszolgabirákat — akiknek háta megélt több mint 20 évi érdem s szolgálalt áll — a VII. fizetési osztalyba választotta meg a közgy ű'és. A vármegyei muz um ál vétele és további gondozásárol az alispán jelentést tévén a közgyűlésnek, az állandó nrjzeumi bizottságba megválasztatlak: Szikszay l'al alispán elnök, dr. Jósa András a muzeum igazgatója, Kallay András, gióf Vay Gábor, Somegyi Gyula, ProppLr Sámuel, Görömbey Peter, Leffler íárnuel, dr. Dohnál József, Májerszky Béla. Báró Feilitzsch Berthold főispánnak és gróf Dégi nl'eld Pálnak, akik a varmcgyei könyvtárt ériékes művekkel gyarapilollak, köszönetét fejezte ki a közgyűlés. A vármegyei válás;toll bizottsági tagok sorában elhalálozás es az év vécével bekövetkező kilépés folytán megüresedett helyek betöltésére a közgyűlés a v á I a s ztast november hó 4-dikére tűzte ki. Belőllendő lesz : az eszenyi választó kerületben M.kay Miklós, Badó József, Porzsolt Ádám helye ; a dombrádiban Plávenszky Imre, Vas Mihály helye; a lövő-pelriben Somlycdy János, Lás/.ló Gyula, Vulovich Antal helye; a mandokiban Ilácz Béla, Nagy Tamás, Jászay Berlalan helye; a gyüreiben Tóth József, Vidovich László helye; a kisvárdaiban Kaslal Ferencz, Somogyi József, V.iy Péler helye ; a i.-litkeiben Nozdroviczky György, N'ozdroviczky Ka mér, Révész M nyhért helye ; a t.-pálezaiban Gulhy József, Lázár Kálmán helye; a gyulaháziban Kovács István, dr. Herczog Ármin, dr. Lukács Vilmos helye; a napkoriban Petroviis Gyula, Gönczy István, Liszkay Karoly lu lye ; a Ihassiban Márky Elek, Vass Mihály helye; a bogdányiban Jeney István, Bón s tiyőrgy, Nemes Imre li-lye ; a kemecseiben Mikecz Islván, Krasznay Péler, Kállay Tamás helye ; a bujiban Pataky Fen ncz, Darvas István, Uray B la. Bistey Bela, Pelhő Antal helye; a szabolcsiban Várallyay Ferencz, Veres Ferencz, Schmied Károly, Riszdorfer József helye; a I. dobiban Bodnár László, B.igily Imre helye ; a 1. polgáriban Grosszmann Jenő, ilj. Fischer Ferencz, B.ulok János helye; a bájiban Kubassy Béla, báró Feililzscb Beithold helye ; a nyirbáloiiban Szikszay József, Balaton István, Bakonyi István, dr. lióth Izsó helye ; a rakamaziban Tóth M. György, Csernyák János, id. Kék Liszló, Gúnya Sándor helye; a szentinihályiban Almásy Sándor, P. Szabó Balázs, Sz. Nagy Imre, Suhajda Béla, Kis M. Sándor helye; a tisza-lökiben Dobos Imre, Béni József, Kádár Mihály helye; a m.-pócsiban Leövey Miklós, Lupis Szilveszter, S/aplonczay György helye ; a p.-petriiben Nagy Sándor, Füzesséry József helye ; a nyirbéltekiben ifj. Várady Islván, Borcsik Gyula, Vay István helye; a ny. rnadaiban Péchy Pál, Ujlaky Gyu'a, Komoróczy Lajos, Jármy Elek helye és egy elhalálozás foly tan megüresedett hely : a nyirbaktaiban Csiba E idre, Sereghy János, Kádár Imre helye ; a balkányiban Gaál Elek, Somossy György, Hetey Siivtor helye; a ny.-adonyiban báró Vécsey Miklós, Márton Gyula, Péchy Gábor helye és egy lemondás lolytán megüresedett hely; az ujfehértóiban Nánássy András, Nánássy János helye : a nagykálióiban Görömbey Peter, Lévay Sándor, Pelhő Zsigmond helye ; a nyíregyházi I. keiületben lluray Sámuel, O tványi Ödön helye ; a nyíregyházi II. kerületben Májrszky Bela, B niczky Miksa, Flegmán Lipót helye ; a nyíregyházi 111. kerületben dr. Meskó Liszló, dr. Iferlicska Kálmán, Balla Jenő helye ; a nyíregyházi IV. kerületben Kovách Győző, Leffler Sámuel, Sütő József helye. A népszanatóriumokról. Irta: Lukács György főispán. Hazánkban 70—75 ezer ember pusziul el évente lüdővészben. Tehát az összes halálozások egy nyolczadrészét teszi ki a tüdővész pusztítása. A tüdővész egymaga kétszerannyi életet ragad el évente, mint a lobbi fertőző betegség (tífusz, vörheny, difteritisz, himlő stb. egy üttveve. Ezek az áldozatok átlag hat-nyolez éven keresztül sínylődnek, amíg megváltja őket szenvedésüktől a halai Állandóan félmillió tehát a tüdővész betegek száma szegény hazánkban! Ennek a félmillió embernek egyharmada teljesen munkaképtelen, kétharmada nagyon korlátolt munkabírással rendelkezik. Tessék kiszámítani, mennyi keresmény, mennyi munkabér megy veszendőbe. És tessék hozzászámítani ehhez azt is, hogy eme pusztuló áldozatok ápolása, gondozása mennyi munkaerőt köt le, mely különben produktív munkai végezne. Sok-tok millió megy veszer dőbe, sok-sok érték kallódik e>. De ez az ér.mnek csak egyik oldala. Az ellenoldalon otl van a sok szenvedés, sok köny es sóhaj, amit a kór okoz, m

jg az a szivettépő keserü-ég, mely az elhagyottak, a gondozásra szoiu'ók lelkében halmozódik föl, akik mellől döelőtt kihal al eltartó, a kenyérkereső a támasz. Szülők keserve, hilvesek zokogása, gyermekek kétségbeesése: ób semmi sem oly változatos, semmi sem oly káprázatosan sokoldalú, melyeket a tüdővész idéz fc.j. Szabad-e közönnnyel tűrnünk, hogy ezt a kevés magyart ily kétségbeejtően tizedelje egy kór, amelylyel pedig megtudunk küzdeni 'i A tudomány reg kimulalia, hogy a tüdővészt biztosan lehet gyogyilan>, csak idejekorán kell hozzáfogni. — A szanatóriumokban nemcsak sikerrel gyógyítják az idejében fölvett tüdővészes betegeket, hanem — ami a közvetlen gyógyításnál még nagyobb jelentőséggel bir, — mindenki, a ki onn.n kikerül, fölesküdött katonája és buzgó aposlola azoknak az okos élelrendi szabályuknak, melyek megtartásával egészségünket megőrizhetjük es a tovább ragalyozást meggátolhatjuk. A szanatóriumok ulján léhát az egészség megbecsülesének, az e végből való okosan élésnek szellemét igazán gyakorlati eredménnyel ültethetjük at a társadalomba. A tüdőveszes betegek szanatóriumi kezelésének ügyére először a kiváló tudós és emberbarát: Korányi Frigyes hívta föl nyomatékosan a magyar társadalom ligyeluiet és áldozatkészséget. Lelkes agilácziójánnk eredménye gyanánt áll és mtiködik az Erzsébet szanatórium, ez a mintaszerűen berendezelt intézet. De mi ez az egy intézet azzal az általános nagy veszedelemmel, azzal az állandó nagy emberadóval szemben, melynek arányaihoz kepest a háború pusztításait majdnem kicsinyeseknek nevezhetnők ? A magyar hazának pedig szüksége van minden fiára, kiváltképen azokra, akik javamunkabiró koi ukban produktív tagjai a nemzetleslnek. Már pedig a tüdő vés? legsűrűbben éppen ezeknek a sorából Lszedi áldozalait. Némcsak emberiességi, hanem hazafiúi kötelességünk lehal, hogy erélyesen fölvegyük a harezot minden vonalon azzal a nemzeti veszedelemmel. Legégclőbb a baj a magyar Alföldön, ahol legirgalmitlanabbul pusztít a tüdővész. Szervezkedtünk tehát a mi jó magyar népünk megmentésére és 190 . évi deczeniber hónapban, népszeiü magyar kíiályi herczeg József őfensége védősége alatt egyesületet alakitoltunk, amelyn'k czélja az, hogy szegénysorsu lüdővész betegek részére nepsz a n a t ó r i u m o ' t létesítsen szerte az országban Van már kés tervünk is, a népszanatoriumok normál-lipusa, melyet kiváló megalkotója Gzigler yőzö műegyetemi tanár az ügy iránt érzett nemes 1. Ikesedésből ajándékba készilett nekünk. Ám még mindig nincs annyi tőkénk, hogy épitkezhelnénk. De hisszük, hogy az első népszanat jrium felépítéséhez szükségelt összeget mihamarább megszer. zzük, ha megsgit a magyar, hazafias tarsadalom és sorsjátékunkat, melynek nyerési esélyei is ilyen kedvezőek, felkarolja. Nehéz napokat él a magyar közönség. D; a lüdőbelegek megmentésére bízvást lesz egy koronája. És minden egyes lillér egy nagy nemzeli czélra fordittatik ; e mellett az áldozatkész közönség, Fortuna istenasszony kedvezése folytán, ériékes nyereményhez juthat. Mentsük meg a tüdőbeb geket ! Szarvasmarha kiállitás Kemecsén. A szabolcsvármegyei gazdasági gyesület a vármegye közgazdasági előadójával s a földmive ési minisztérium anyagi támogatásával évenkint rende'.ni szokott szarvasmarha kiállítását ez éven október 9-én a bogdányi járás székhelyén, Kemecsén rendezte. Bár az or.-zágszerte uralkodott aszály és ennek következtében beállott takarmányhiány folytán a kissebb tenyésztőknél inkább nélkülözhető növendékmarha ez alkalommal — sajnos — csekély számmál hajtatolt fel, mégis úgy a vármegye közgazdasági előadójának, mint a nyirbogdányi járás első es összes közigazgatási hivatalainak ügybuzgalma s végül e járás nagyobb lenyeszlőinek részvéte igazán sikerültté emelte e kiállítást. Resztvetti k: Kemecse, Sz- kely, Túra, Gégény, Kotaj, Demccser, Beszlerecz és Vasmegyer községek mintegy 50 kis gazdája 84 darab szarvasmarhával, továbbá Gégeny község kistenyésztói, valamint a járás 10 nagyobb tenyésztője mintegy 120 darabol számláló csoportjaikkal. Díjazások eredménye: Pénzdijak. I. Cs pori. Tehenek. 1. díj G' kor., Lipták András székelyi lakos .Nyalka* tehene. 2. díj 40 kor., Enyedi János keinecsei lakos .Bunbó* tehene. 3. díj 30 kor.. Pásztor András kemecsei lakos .Virág* tehene. 4. dij 20 kor., Hajdú János demecseri lakos .Bandi" tehene. 5. dij 20 kor., Vas Imre gégény; lakos ,Bojté" tehene. 6. dij 15 kor., Adorján István turai lakos .Bogár" tehene. 7. dij 15 kor., Szilágyi Fer. gégényi lakos .Nyalka" tehene. 8. dij 10 kor, Kovafa I. demecseri lakos „Nyalka" | tehene. . 9. dij 6 kor., Lipták D jnes székelyi lakos .Szajkó" tehene. II. 2 éves üszők. 1. dij 50 kor., Takács János Kótaj „Fáni". 2. dij 30 kor., Pásztor Tamás Kernele „Manczi". 3. dij 20 kor., Kantor Péter Kemecse .Gyöngyös." 4. dij 15 kor., B. Pásztor András Ki mecse „Bimbó". III. Egy éves üszők. 1. díj 40 kor., Balog József Kemecse névtelen. 2. dij 15 kor., Pásztor Tamás Kemecse névleien. 3. dij 8 kor., ifj. Teremi István D mecser névtelen. 4. dij G kor., Adorján István Túra névtelen. IV. Gonditio és pásztordijak: a) Gonditió dij: 1. Kemecsei kisbirtokosok bikapá-ztora 10 kor. 2. Kemecsei nemesek bikapásztora 6 kor. 3. Pethö Elek Kemecse „Piros" tehene 4 kor. 4. Lipták András Székely „Nyalk;." tehene 4 kor. b) Pásztordijak: I. Jármy Márton, Tóth Miklós, Haas Ignácz és Burger Pál nagytenyesztők pásztorai egyenkint á 4 korona. B. ü k I e v e l|ek , I. Díszoklevelek : Jármy Márton, Tóth Miklós, H.ias Ignácz, Burger Pál csoportjaik és Okolicsányi Dezsőné .Viula" nevü tehene. II. Dicsérő oklevelek: Kallav András és ifj. S/alánczy Ferencz csoportjai. III. Elis merő oklevelek : Mikecz Pal, Vass Endre es Gégény község kistenyésztőinek csoporljai. Nyiregyháza egészségügye szeptemberben Egészségügyi jelentés. A folyó év szeptember havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halultjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mull év megfelelő havában. Az elmúlt év szeptember havában elhalt 72, addig ez év augusztus havában a halálozás (>-' ől mutat, kevesebb tehát 10-el. Nem szerint elhalt Ii 30, nő 32. Családi hovatarlozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 34, löldműves gazda 10, iparos és kereskedő 16, értelmiségi 2. Ezeken kivül halva született 7, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lelt Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 1. Élve született 114, és pedig 57 Ii és 57 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 7, és pedig 4 Ii, 3 nő. Az elhaltaknál több léhát az élve szülöttek száma 52-el. Házasságot kötött 10 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kalli. Ii 13, nő 5 Irt, ág. ev. fi 8, nő 14 .22, lielv. Iiitv. Ii 'I, nő 3 G, gör. kath. Ii 4, nő G 10, izraelita fi 2, nő 4 G. Éleikor szerint 0—1 évig 25, 1—5 évig 10, 5—7 évig I, 7—20 évig 5, 20—30 évig 3, 30—40 évig 4, 40—60 évig 6, liO—80 évig 6, 30 éven felül 2; összesen 62. A város belterületén elhalt 18 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 25, kik közül mind lett gyógykezelve 7 éven felüli volt 13 ezek közül nem lett gyógykezelve 2. A város belterületén elhalt 38 egyén közül lehat nem lett orvosolva 2 egyén. A város külterületén elhalt 24 egyén, kik közül 7 éven alóli volt II, ezekből mind lett gyógykezelve. 7 éven felüli volt 13, ezek közül nem volt orvosolva 2, a külterületen elhalt 24 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 2. Az összes 62 elhalt közül tehát 4 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle 4 esetben lett foganatosítva, és pedig három öngyilkos, egy hirtelen kimúlt egyén hullája felelt. Orvosrendőri bonczolás nem volt.. Törvényszéki bonczolás egy a szeretője által agyonlőlt leány hulláján eszközöltetett. Orvosi latleletet 3 könnyű és I sulyos sérülésről adtam ki. Piacz és élelmiszerek rendben találtattak. Nyiregyháza, 1901. oklober !». l)r. Trajtler Soma, városi tiszti orvos főnök. ÚJDONSÁGOK. — Közgyűlési ebéd. A vármegye bizottmány! tagjainak közgyűlések alkalmával a f. bér asztalnál való összehivalalára megindított mozgalom első eredményeként e hó 11-én, t. i. az őszi közgyűlés első napján Sözebéd volt a Korona nagytermében, amelyen mintegy í-0-an vetlek részt. A ked-lyes hangulatban lefolyt ebéden f elköszöntöket mondtak: Kallay András, d r. Horváth József, M e z ő s s y Gusztáv, d r. Jósa András, Májerszky Béla, P e trovics Gyula, Görömbei Péter és báró Feilitzsch Berthold főispán. — l'ótTálasztás. A tiszántúli i gyliá/kerüleli világi lanácsbirói tisztségre szavazás alkalmával egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, s igy a ket legtöbb szavazatot nyert között uj szavazás rendeltetett el legtöbb szavazatot M e z ő s s y [B la országgyűlési képviselő (337) es Padrali Sándor szoboszloi kir. közjgyző (32 i) kapotl. A szavazatok beadási ideje november ho I. — Uj király ügyész. 6 fels.-ge a király Szikszay György Nyíregyházi kir. ügyészségi alügyészt ugyanez ügyészséghez, kir. ügyésze nevezte ki. — Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Hajdú Sándor mérnököt a helybeli kir. államépitészeti hivatal léi számában kir. s mérnökké nevezte ki. Az igazságügyminiszt r Marlinyi László szegedi kir. bírósági joggyakurnokot ugyanoda aljegyzővé nevezte ki.