Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

XXV. évfolyam. ft-p j, te r, 4(). száin. Nyiresryhiiza, 1904. o Licit] í>. IDÉK A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. —— Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a poetén vagy helyben házhoz hordva : lap szétküldése tárgyában leendő fclszó­Egész évre 8 korona, lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos Féi évre 4 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám Negyed évre 2 (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretneu beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivanatra » az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer has&biott petit aor egyszeii közlése 10 fillér; Ubbsiörí közlés eseteuen S flll. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 sióig 4J fii., minden további sió 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát, Altalános Tudósító és GrUnman­del Henrik és Társa által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodajában Eécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A főiskolai ifjúság. A struczczpolitika, amely amilyen nevetséges, olyan káros, ma sem multa divatját. Hivatalos köreink, különösen azok, melyek vezetésre van nak hivatva ma ia elzárkózni igyekeznek az új áramlatok elől, s bármennyire bizonyítják is az élet eseményei, hogy felfogásuk, állásfoglalásuk nem felel meg a modern kor igényeinek, hogy ósdi tendencziájukkal már senki nem törődik, senki nem veszi őket komolyan, a mi hivatalos köreink ezzel nem törődnek, hanem csak előre a maguk utján, nem látva és nem hallgatva sem jobbra, sem balra. Ugy halljuk, valamelyes, szigorú, konserva­tiv rektorátus vette kezébe az iskolai év elején az egyetem ügyeit Egymást érték a legszigorúbb hangon tartott rendeletek, amelyek főbenjáró bűnként álliták oda az egyetemi ifjúságnak a társadalmi és politikai életben való szereplést, a szabad véleménynyilvánítást. Azt az ifjúságot a mely immár küszöbén áll a férfikornak, nagyjában megállapodott, életnézetével, Ízlésével, felfogásával tisztába kezd jönni, meg akarják akadályozni abban, hogy férfiúi, hazafiúi * 2s intelligens voltát érvényesítse nemcsak az aulán kivül, de még azon belül is Hát ez lehetetlen és helytelen dolog. Igaz az, hogy az elmúlt esztendőben áldat­lan villongások színhelye volt az egyetem. A politikai nézetek, a társadalmi rangok s a fele­kezeti különbségek szerint oszlott meg a magyar főiskolai ifjúság nagy része, nemcsak az ország fővárosában, hanem a vidéken is. Sajnálni való, veszedelmes helyzet támadt, mely nem egyszer országra szóló botrányok révén jutott a közvé­lemény tudomására. Ez valóban nem is volt megengedhető és ezen hamarosan segíteni kel­lett. De ugyanabba a túlzásba, melybe^az ifjúság U Kis lányom ravatalánál. Szivünk szerelme kedves gyermekünk, Kiterítve vagy e ravatalon. Szemed fénye megtört, fel nem ragyog, Gyügyögésed sincs a bölcső dalon. Látva kinos gyötrő szenvedésed. Szívünk szakadt, könnyeztek a szemek, Nem volt gyógy ír, orvosság arra nem ! . Zord kézzel a halál szüntette meg. Te már a túlvilág üdvébe vagy Istenbe az ős erőbe térve . . . Ki osztatlan s mindenütt jelen van. A milliárd világokba . . . térbe. Az üdv örök boldogságában ott Ott élsz tc már, hol nincsen fájdalom ! . Feledj mindent . . . csak szüléidét ne Kik szeretnek, kis lányom, angyalom. Megadással hajtjuk meg fejünket Ravatalodnál az Isten előtt, Határtalan jóságában a ki Magához vesz bűnöst és szenvedőt. Ki született, meghalás a sorsa Várj . . . várj ! mi is követünk tégedet. Sajgó szívünkben őrizzük addig . . . Soha el nem múló emlékedet. esett, most a rektorátus is bele látszik esni. Egyik szélsőséget követi a másik. Az iíjuság hevétől s talán külső izgatások által elragadtatva, túlságosan, sőt botrányos mó­don vette ki részét azon minden szabad polgár­nak biztosított jogból, hogy részt vegyen a tár­sadalmi és politikai életben. S a rektorátus most ezen a helytelen állapoton ugy akar segíteni, hogy a társadalmi és politikai élet jogát is meg­vonja a főiskolai ifjúságtól. Ez a másik túlzás, amely éppen olyan lehetetlen állapotot készül teremteni, mint az első, amely az egyetemi ifjú­ság rovására irandó. Nem szabad az egyetemi ifjúságból akarat és vélemény nélkül való férfiakat nevelni. Lehe­tetlen állapot lenne az, ha a 25—35 éves férfi, aki kenyeret és társadalmi állást adó diplomával kerül ki a főiskolából az életbe, ugy állana itt mint valami szemérmes, naiv naturáns, aki csak a könyveiből ismeri az életet. Az ilyen diplomás ember csak most kezdene újra az iskolába járni és pedig az élet iskolájába, amely nem könnyebb, mint az egyetemé. Ez pedig káros, de nevetséges helyzetet is teremtene f.z illetőkre nézve s rová­sára esnék még az inl^.'igencziájuknak is. Szabad országban élünk, ahol véleményét, meggyőződését szabadon hirdetheti mindenki. Ezt a jogot akarják megvonni az ország legközelebbi reményétől, az egyetemi ifjúságtól? Abban a korban, melyben az ifjúság van, nem gyermek . . ., nem diák, hanem férfi az ember. A ma­gyar egyetemi ifjúságnak fényes históriai múltja van, traditiói vannak, hazafiasak és társadalmiak, amelyek a mi hazánk életében sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint a rektorátusok és egye­temi tanácsok, pedagógiai nézetei! Korlátozni, szabályozni lehet az egyetemi ifjúság politikai és társadalmi szereplését — de ezt beszüntetni akarni: elfogultság és lehetetlenség. Egy különös házaspár. Párisi életkép. M. S. után szabadon átírta BUDA Y SÁNDOBNÉ. Majdnem négy éve, hogy Monsieur és Madame Malgape férj és feleség egy fedél alatt é nek, soha nem pörölnek, egymás iránt nngy tisztelettel és gyöngédséggel viseltetnek, hanem életmódjukat úgy rendezték be, hojiy c-ak igen ritkán talalkozhalnak. A férj reggel öt orakor ke! és esti kilenczkor fekszik le, az asszony pedig dél­után öt rrakor ébred és reggeli négykor megy feküdni. It>y mikor a f> rj fölebred az asszony már elszunnyadt, s csak kevéssel azelőtt kelt föl, amikor ferje aludni megy. Mind a ketten igen pontosak, s igy a rövid idő­köz, a melyben találkozhatnak, nem sokkal enged többet, minthogy egymásnak, barátságos „jó reggelt" vagy „jó estél" kivanjanak. üsszekelésük történele is furcsa. Malgape és Lelorel két szomszéd uradalom. Malgape gróf, m ;nt szenvedélyes vadász, harminc­ezer frankot fizetett evenként Levorel márkinak, hogy erdein és rétjein szabadon vadászhassák, fizette ezt a nagy vadakért, m.'lyeket elpusztított, és a sok karért, melyet tetl. Ót év előtt a marquis maga készítette el a számlát, mely hetvenezer frankról szólt. A gróf meg­ütődvén az összegen, a marquishoz sietett. — Uram, — szólt — a számla hetvenezer frank, s ez igen sok Én harminczezerhez voltam szokva ! — Nem tehetek róla — viszonzá a marquis, — Ön egészen tönkre tet te haszonbérlőimét. Huszonkészer vadászott, pusztítva hajtócsapatjaival — Igaz, de helveuezer frank ! Nem akarná ön el­adni Levorelt l — Nem lehelem, — feleié a marquis, — ez leá­nyom hozománya lesz — Mit sem tesz — szólt a gróf — ön készpénz ben adja ki hozományát. — Azt nem lehetem, miután nem vagyok bankár, sem üzletember. Ki sem állhatom a készpénzhozomá­A vármegye őszi közgyűlése. Szabolcs vármegye tőrvéaylntósá^a e hó 11-én tartja meg őszi rendes közgyűlését. A tárgysorozat nevezetesebb pontjait itt közöljük : Alispáni időszaki jelentes. A varmegyei hazi pénztár 1905. evi költségvetése. A vm. közúti pénztar 1905—900. evi költségvetése. A vm. gyampenztár l'JOd. evi szanndasa. tíelúgyminiszteri leirat a varmegyei szervezkedési szabályrendeletre vonatkozolag. Belügyminiszteri leirat a tanyak és puszták egeszsegügyi viszonyainat szabalyozása targyában a'ko­!olt szabályrendelet modositása iránt. Belügyminiszteri leirat a bor- sör és pálinkaméré­sekröl alkotott szabályrendelet modositasa tárgyaban. Belügyminiszteri leirat a vármegye közönségé által a nyilvános helyiségekben verekedesre alkalmas eszközök­kel való megjelenés tilaliuazása tárgyaban alkotott szabalyiendelitie. Belügyminiszteri leirat a községi és kórjegyzők által végezhető magamuuiikálalok díjazásáról alkotott szabályrendelet tárgyaban. Belügyminiszteri leirat a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők ílletmeuyeinek megállapítása targyaban. Belügyminiszteri leirat a községi és körjegyzők nyugdíjszabalyzatanak módosilasa targyában. Belügyminiszteri leirat a varmegyei tűzoltó szövtlseg reszére megszavazott segély tárgyában hozott közgyűlési határozatra. Kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leirat a nagy­kalló—balkány—debreczeni h. é. vasútra lett niegajanlas tárgyában. Kereskedelemügyi m kir. miniszter leirata vasár­rendtartási szabályrendelet alkotasa tárgyában. Kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leirat a szent­mihaly—tiszalök—toKaji és a t.-dob —rakamazi viczinális közutak egyreszen.k, valamint a szentmihály— t.-lóki tvh. közulnak állami utta leendő nyilvamtasa targyában. Debreczen sz. kir. város es Sarosvarniegye törvény ­hatosaganak kerelme a magyar nyelv és jelvényeknek külképviseletnél leendő ervenyesitesét targyazó lelirala­nak tamogatasa iranl. Hevesvannegye közönsége a tisztviselők szolgalali pragmatikajanak megalkotasa targyaban kell feliratát pariolas vegeit álteszi. nyokat. Ezenkívül meleg kívánságom, hogy Levorel egy­kor kis unokáimra jusson, ha leányom ferjhez megy. — S hány éves Levorel kisasszony ? — Tizenhét. — Már? Nem hittem volna! Jól van, este elkül­döm a helven:zer frankot. Úgyis történt. Az összeghez levél volt mellékelve e tartalommal: „Kedves Marquis! Van szerencsém a hetvenezer frankot megküldeni és Levorel kisasszony kezét megkérni. A marquis igy felelt: „Kedves gróf! Van szerencsém nyugtámat küldeni a hetvenezer frank­ról, azzal a megjegyzéssel, hogy leányom nem mehet önhöz férjhez anélkül, k gy előbb meg ne ismerjAkar ön szerencséltetni holnap ebédre ? S másnap Malgape gróf együtt ebédelt Mariéval. Ebéd után ót perczig társalogtak, a mi mindkettőjükre nézve kedvezően végződött. — Hogy jutott eszébe engemet nőül kérni ? kérdé Maric comtesse. — Ah ennek igen egyszerű oka az a bonyodalmas számla, melyet az ön atyja évenként lesz elém a pusz­tításokért, — felelte a gróf. — Es ha Malgape és Levorel uradalmak egy kézre jutnak ? — kérdezte Marié. — Akkor megszűnik ez a nehézkez unalmas his­tória, — mondá a gróf. — Tudja Marié kisasszony én valóságos különcz vagyok. Nekem különös szenvedélyeim vannak. — Hat még nekem, — viszonozta Marié. — Bizonyára nem olyanok, mint az enyémek ! — De én bizonyos vagyok, hogy különösebbek, — mosolygott Marié. — Jól van tehát, — szólt a gróf — keljünk össze, majd meglátjuk. És azután a tréfát Tégig játszották. Hat hét múlva megtörtént a házasság, s hogy milyen bizárrul elnek, mindjáit elbeszélem. Mérnöki iroda. okleveles mérnök Nyíregyházán, iskola-utcza 13. szám a Nyirvizsza­bályozó társulat mellett dr, Prok Gyula ügyvéd úr házában. Elvállal mindenféle mérnöki munkát u. m. földméréseket, tagosítást, út, híd, vasúti, vízépítési munkálatokat és épület tervezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents