Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

N Y I R V I D É K 3 Kétségbe voltam esve, midőn útitársaimnak kárörö­mére mondja, hogy .Tessék három forint büntetést fizetni és ezen felül a jegyet megvaltam." Hiába mond­tam, hogy hiszen Debreczenen túl mar egyszer meg­vizsgálták a jegyemet. Nem használt semmit. Mit volt mit lennem. Lehúztam a czipőmet, a melyből jeg.em végre-valahára mégis csak előkerült. Azóta már gyakran mosolyogtunk ismét egymásra. íía már egyszer benae vagyunk a vasúti tréfák­ban, elmondok még egy párt, a mi n.m illik ugyan egy németországi út ö.-m rtetésé.iek keretébe, de vala­hogy még is csak utazással függ össze. Tessék e közlemény-sorozatnak czimét kitörölni és helyébe „Quodlibet"-et tenni. Nem nagy fáradtságba kerül és igy rendben is leszünk. Réges-régen egyszer Szametz Márk kereskedővel az esti vonattal Miskolcz felé Bécsbe utaztam. Az ő zsebé­ben 1JOOO, az enyémben 6000 forint volt, a mi nekem nagy pénz. Szereltünk volna tehát külön rekeszbi utazni, a mi Miskolczig sikerült is. Akkor még nem voltak folyosós kocsik, csak olyan oldalmászók a milyenek némely viczinális vonatokon rnost is használatban vannak. Miskolczon sokáig várván az indulandó vonatra, ki mentem a konduktort praeparálni, a kik jó oldalam­ról ösmertek, de hiába Ígértem akármennyit, nem sike­rült külön rekeszre szert tenni, mert pár nap előtt kaplak rendeletet, mely szerint minden ajtónak nyitva kell lenni az utasoknak tetszés szerinti felszállhitasa végett. Ha a rendelet ellenére cselekszik, állásával játszik. Beláttam, hogy igaza van. Szametzel együtl lehangoltan vacsoráztunk, kilá­tással igy álmatlan éjszakára. Ö duplán búsult, mert épen még egyszer annyi bankóját féltette mint én. L hangoltságunk feltűnhetett, mert egyszer csak titokzatosan oda jön hozzam Zollán Géza kir. táblai biró. Újjával megbök és kérdi : ,Te ! ki az a kivel olyan titokzatosan beszélgetsz?" Tenyerem élét kilerpesztett ujjaimmal legyezőként baloldali szájzugomhoz illesztve, szerepüket nem tudó vándor színeszek súgójához illő hangon, — amit nem csak Géza, hanem Szimetz és mások is meghallhaitak, -r- azt válaszoltam, ho r-y ezt a szerencsétlen őrültet visZem a Lipólniezőre, a ki egyik pillanatban kaczag, a másik pillanatban pedig kést ragadva, mind nkinek neki rohan. Géza elugrott mellőlem, a pillanat előtt még szo­morú Szamelz pedig lelökve kést, villát, — az asztalt ökleivel verve, — mind a hirminczkét fogát mutatva, szűnni nem akaró, falrengető kaczigásban tört ki. A legalább három lépésnyire hálra ugró közönség pedig szemeit rémülten kettőnkre szegezte, tajékozva lévén már Zoltán Géza állal arról, hogy a szabolcsmegyei kórház lőorvosa dühös őrültet visz a Lipótrnezőre. Mikor kettőt csengettek, hívom S/.ametzet, hogy szálljunk be, meri különben itt hagynak. Kiczagásaval nem ludott felhagyni. Homlokát, arczát simogatva mon dom neki: Kedves Szametz úr, maga okos ember, ezek a töb­biek bolondok, a kik boiju módra migát új kapunak nézik. Karját hónom alá fűzve vonszoltam ki a vonat elé, a melynek minden ajtaja nyilva volt. Felkellett taszigál­nom a coupéba, mert a szakadatlan kaczagas miatt erre igazán képtelen volt. Mindenki került bennünket. Hiába kiaballam rimánkodó hangon, hogy 'enne valaki kegyes hozzánk betzállani, mert egymagamban ezen szerencséi­len embert az ejjelen át megfekezni képtelennek etzem magamat. Nem akadt vállalkozó szamaritánus, Nagy hang­gal esdekeltem a konduktor elölt is, de ennek,sem lett egyeb végét beleekaszloita a felhúzó köíél horgába, a lovak felbúzták az egész szekér tartalmát a gerinczig, otl végig futott uz a segédmunkásig, ki a kiaktszló készülék zsi negét fogta és megrantva, az öv kioldódó.t, tartalma — becslésem szerint vagy 5 > géppel kötö.l kéve, telut talán 2 kereszt a mi vagy 18 kévés keresztjeinkből — oda hullott, hova a segédmunkás akarta. Ő aztán villá­val elegyengette nagyjából. Már most meg csak a trágyahordasról valamit. Ezl is lattam ket helyen. A ti ágyahordó szeker feneken végig megy egy olyan vegtelen kétláuczu etető rácsforma, minó a nagyobb szecskavágó gepeknel használatos. Ezen: ívül a szekér melső vege hozzá van erősítve ezen lánczhoz. A szeker hátsó vége szabad s itt a szekér szélessegében, hosszú vaspálcza ujakkal ellátott forgó hengerek vannak. A szekér megrakatik trágyával, terme ­szetesen melső vége egészen előre van húzva. Akkor kimegy a trágyázandó földre, ott a kocsis egy euieltyü vei beállítja a mozgató készülékét, — az egyik szekér­kerektől vegtelen lánczszal meghajtva — a hengerek forgásba jöncek s a hátrafelé szállított Iragyat kikapar­ják s kiszórják a szekér möge. A hengerek forgási gyorsasága változtatható, minél gyorsabban forognak, annál többet szórnak. Mikor én lattam a gépeket, mindkét esetben felig nedves, rövid sral.máju trágyát szórtak. Kerdeztem, vájjon hosszú szalmáju es úgyneve­zett szalonnás, összeállított vizes trágyát is tud-e szórni a szekér ? Mindkét helyen azt mondtak, hogy azt még jobban szórja mint a szárazat, mert jobban megfoghatja. Ráfér a szekerre annyi körü'belül, nnnt a mi szekerünkre. Munkája igen szép es egyenletes volt, sokkal többet érő a kézzel való teregetesnel. Ezt majd reszletesen fogom szerkezetében ismertetni. íme, igy tud az amerikai farmer kifogni a drága kézi napszámon. És mindenütt azt tapasztaltam, hogy értelmesen kezelik gépeiket, azért tudnak eredményt el­érni velük. De azt is meg kell va lanom, hogy abszolúte nem kímélik őket. Lállam akárhány kévekötő aralógépet csendes enyészetnek indulva valamelyik tábla sarkában. Sebaj, vesz a farmer ujat, fődolog, hogy kifizesse magát. S ezt meg is teszi. Ifj. Sporzon Pál. sikere, mint az, hogy Bugopestíg kettecskén úgy aludtunk mint a bunda, azon külömbséggel, hogy a bunda nem hortyog, mi pedig azt n igyon is meglettük. Dr. Jósa András. Épitsünk a vakok számára otthont! Hazánk 20,<i00 vakja közül mintegy 180 mint ki­képzett vak iparos keresi mindennapi kenyerét. Szen­nyek nap nap után reggel 7-től este 7-ig a műhelyben szorgoskodnak, hogy megkeressék az életfentartás első és legszükségesebb kellékét: a pénzt Olyiknak felesége és családja is van s bizony bizony roppant nagy küz­delmet kell kifejtenie, hogy betevő falaljáért ne szoruljon másra. Náp nep után van alkalmam látni őket, min'*! inkább barnulom szorgalmukat és ügyességüket, annál mélyebben érzem szivemben, mi lesz ezekkel a szegény­halandókkal, ha munkaképtelenekké válnak. Vájjon, hol fogja lehajtani fejét annyi küzdelmes munkában telt év ulan, ha testi ereje felmondja a szolgálatot. Istenem, beh szomorú jövő elé nezhet, egy íly,n sors sulytotla egyén. Mert annyit nem képes keresni, hogy későbbi eveiben esetleg megtakarítóit garasaiból megtudjon élni Jegyezd meg szerelett embertarsam, a vaknak tesli ellentálló képessege a szakadatlan munka iránt nem olyan SZÍVÓS mint a mienk. Neki szegénynek mar alapjában mig van támadva egész constructiója epen fogyatékosságánál fogva. S mig a mi gyermeke nk látnak, futnak, hol ide, hol oda ticzánkolnak, tornásznak, korcsolyáznik, tán­czolnak, vívnak s többféleképen erősitik vagy mondjuk előkészítik testüket az élet ezernyi bajával — jajjával szemben, addig a szerencsétlen vak, ki a mi ember­társunk és felebarátunk, mindettől ki van zarva, vagy ha alkalma is volna: vaksága oly akadályt képez, hogy mindezekből egyet is alig valósithat meg. Érthető tehát a vak testi erejének és ellentáló képességének aránytalanul csekélyebb volla az épérzekü emberével szemben. Európa nyugati culturális államaiban ezt már néhány évtized előtt a t.emeslelkü emberbarátok át­érlelték s anyagi áldozalokat nem kiméivé gondoskod­tak végnapjaik tisztességes lefolyásáról. Nem légből kapott állitások ezek, meggyőződhetik a szíves olvasó, mikénti ápolásukról, ha felkeresi egye­bek között a prágai Franciskó Josefinumot, Parisban az elaggott vakokházát és Bécsben a ferti és nő ottho­nokat. Nálunk ilyen otthon, hol a munkából kidőlt vak, kit nagy nehezen felneveltünk s nnnt önérzetes egyént kibocsátoltunk az eletbe nyugalmat és pihenést talalna öreg napjaira ezideig még nincs. Midőn ezen ügyben felemelem hozzátok esdő szavamat, kiknek az anyaiak­ból az elegendőnél több julott, ne gondoljátok, hogy pénzeiteket haszontalan czélra fordítjátok, mert a czel, melyet elérni 20000 vak érdekében legszebb kötelesse­günk: nemes és magasztos. El kell ismernünk, hogy hazánk közönsége a fogyatékosok, különösen pedig a vakok iránt meleg rokonszenvvel viseltetik s őket úton útfélen részesiti némi alamizsnában, olykor nevelés, tanítási czélokra ezreket áldoz, a mire még mindig szükség van, de ne feledjék, hogy ez által csak fél­munkát végeztek, mert a vaknak öreg napjaiban nincs hová hajlani fejét s kénytelen lesz magái, emberi mivoltunkat annyira lealázó koldulásra adni. Bízzunk kedves vak munkásaink a jó Isten segedelmében, ki minden nemes, szép és hasznos czélérl küzdőket meghallgatja s reméljük, hogy jó magyar hazánk polgárai meghallgatják kérve esdő szavunkat s áldozat készségükkel lehetővé le^zik egy Budapesten felállítandó vakok otthonának létesitéset. E czelra szánt nemes adományok a Kisbirlokosok Földhitel-intézete igazgatóságának küldendők be, (Buda­pest, V. Géza u. 2. sz.) mely intézet szíves volt más czimen is begyült adományokat teljesen díjmentesen kezelni. Herodek Károly, a vakok budapesti Kir. Orsz. nevelő és tanitóintézetenek igazgató tanára. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1904. évi augusztus 56 án 74075 szám alatt kelt és valamennyi m. kir. pénzügy-igazgatósághoz intézett körrendeletének másolata. Minthogy az idei lakarmányhiány mellett felmerül­het az az eset, hogy egyes mezőgazdasági szeszfőzdék a szesz termelésnél nyert moslék feleslegüket más gazdák­nak elárusítani fogják, figyelmeztetem a penzügyigazgató ságot, hogy az az arany, melyben a szesztermelésnél nyert meslék a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaság­nak mint takarmany átadandó, illetőleg az az arány­melyben a moslékon saját vagy más számláján oly rendeltetéssel tartóndók marhák, Hogy az e marháktól származó trágya a szeszfőzdével lapcsolatos mezőgaz­daságnak atadassék; a szeszadó törvény végrehajtása iránti utasítás 2 § a IV. 3. i. pontjában foglalt hataroz­mányban jut kifejezé-re és értesítem az igazgatóságot, hogy ennélfogva nem kifogásolható az, ha egyes mazó­gazdasagi szeszfőzde vállalkozók az ezen aranynak megfelelő felhasznállás mellett mutatkozó moslék feles­legüket más gazdaknak elárusítják. Továbbá figyelmez­tetem az igazgatóságot, hogy a fentebb emiitett arányba beszámítandó felhasználásnak tekintendő az is, ha a szeszfőzde vallalkozó más gazdáknak ugyan, de azzal a kötelezettséggel ad el moslékot, hogy ezek a gazdák az e moslékon tartott marháiktól származó trágyát a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságnak atadni köte­lesek. A mennviben egyes mezőgazdasagi szeszfőzdék moslékuknak egy részéi, — tehát nem a mosléknak csupán felesleges mennyiségét — ezen utóbb emiitett módon szándékoznának ertekesiteni, kötelesek lesznek ezt a szándékot az igazgatóságnál bejelenteni s egyi­dejűleg az erre vonatkozó, a névaláírásokra nézve hitelesített szerződéseknek eredeti példányait, vagy azoknak hitelesített másolatát benyújtani. Jelen körrendeletem úgy a kerületében lévő mező­gazdasagi szeszfözdek vállalkozóival, valamint ezen szeszfőzdék felügyeletével megbízott pénzügyőri közegek­kel is haladéktalanul közlendő. A miniszter helyett: Popovlcs s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi Minisztériumhoz úgy a bel mint külföldről bejelenteti eladó szalas, szemes és és gumó — valamin: evő takarmányok jegyzéke beszer­zesi források, mennyiseg es arak feltűntetésevei az egyesület titkári hivatalaban a hivatalos órak alatt minden érdeklődőnek rendelkezesére boc.-átialik. A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok központi majorjában 1904. okt. 7-én d. u. 1 orakor 15 darab 1—2 éves tuberkuliara nem reagalt simuientháli tenyész­bika fog árverésen eladatni. Úgy az árverési feltetelek mint az egyes bikák leszármazása egyesületünk titkári hivatalaban megtudhatók. A másolat hiteléül: Hegedűs s. h. igazgató h. A 3zalmafélék előkészítése takarmányozásra Az idei mostoha ev arra kényszerit bennünket, hogy állatállományunkat jórészt szalman teleljük ki. meri sarjutermésünk teljesen elmaradt s szenatermésünk is a szárazság miatt jóval kisebb a rendesnél. Tetézi ezt a bajt meg az is, hogy a szakadatlanul tartó szá­razság miatt a legelők teljesen kisültek s Lágyon sok helyt az országban máris téli takarmányozásra kelletett fogni az állatokat, mialtal a rendesen b hónapig tartó teleiteles 8 hónapra nyújtatott ki. Répatermesünk is alig van s legtöbb gazdaság negyedannyi répaval sem fog rendelkezni, mint amennyivel rendelkezni szokott. Csupán az a szerencsenk, hogy a szalma ez idén meg nem ázoLt, rozsda s egyéb kártékony hatány nem han­tolta & igy sokkalta jobb lakarmanyt ad mint mas években. A szalmaféléket azonban, ha nagjobb mennyiség­ben kívánjuk feletetni, bizonyos előkeszítéseknek kell alávetni, nevezetesen megszecskázni, fülleszteni vagy ineg­gőzölni kell. A megszecskázás és füllesztés keresztülvitele, ugy nemkülönben ezen eljárások előnyei altalánosan ösmer­tek, azért is ez alkalommal csak a gőzöléssel, annak keresztülvitelével s ez eljárás előnyeivel kívánok fog­lalkozni. A párláshoz, illetve gőzöléshez szükseges kellékek s maga a kivilel is sokkalta egyszerűbb, mint ahogy az felületes elbírálásnál látszik. Vannak e czélra már be­rendezett készülékek, aminő a Kűhne czeg állal forgal­mazott Wenlzky-lele szabadalmazott gőzöló. Ezek a gőzölök azonban inkább csak kissebb állomány, avagy leginkább seitesek részére alkalmasok ; nagyobb szarvas­niarliaállomany s szalmagőzölés részere ezek kicsinyek s több volna belőlük felállítandó, ami egyreszt nagyon kö.tseges, másrészt körülményes és sok munkaerőt vesz igénybe. Nagyobb szarvasmarhaállomány reszére kétsé­gén kivül legczélszerübb a minden nagyobb gazdaságban kéznél lévő gőzkazánt igénybe venni, amelynek segélye­vei rendszerint annyil gőzölünk egyszerre, amennyi 2—3 napra elegendő s igy hetenkent csak 2 —3-szor kell bele fűtenünk, amely alkalommal az összes szecska ­szükségletet is el lehel segélyével készítenünk, sőt fát vágni, darálni s egyéb munkagépet is lehel vele haj­tatni. Az alábbiakban egy ilyen nagyobb szarvasmarha­állomány reszére berendezett füllesztőt irok le, ügy, a mint a mult tél folyamán egy felvidéki bergazdasagban működni láttam. Az illelő gazdasag tehene^zete szénát abszolúte nem kapott egész télen egy szálat sem, csupán takaimányhulladék keveréket, mely a füllesztőböl kiké­rült és korpát. Maga a füllesztő hely egy czementezett, téglából épült veremből áll. A téglából és czementből készült fal vastagsaga mindenütt 30 czentiméter, mélysége 190 czentiméter, melyből 90 czentimeter a föld alalt, 100 czentimeter a föld felett van. Szélessege a feneken 200 czentimeter, felfele azonban szélesedik 30 czentirnetert Ugy, hogy felső szelessége 230 czentimeter. Hossza 4 méter 50 czentiméter alul; a két keskeny fal ugyan­olyan arányban hajlik kifelé, mint a két hosszabb fal. Azt hiszem, e leírás után bármely hazi kömives elké­szítheti e vermet, melyre vonaikozolag csupán annyi jegyzendő még meg, hogy az egyik keskenyebb falának legalsó részen közvetlenül a fenék felelt ket kis nyilás hagyandó két gőzcső reszére, melyek közül az egyik csak közepéig megy a veremnek, a másik ellenben végig húzódik közvetlenül a fenéken az ellenkező oldalon f kvő keskenyebb falig ; mindkét gőzcső sürüen at van lyuggatva a gőz kieresztesére. A szomsvéd helyisegben áll a kazán s mellette egy norton-kut van elhelyezve, mely a kizán táplálásá­hoz szükséges vizet szolgáltatja. A faradt gőzerőre van már most ráerősítve az a gőzvezetó cső, mely csakhamar ket agra oszolván, összeköttetésben van azon gőzc,övek­kel, melyek a füllesztő verem fenekén húzódnak végig. Ezen gőzvezető csőnek ugy kell irányítva lennie, hogy lefolyása legyen, illetve hogy a lecsapódó víz benne sehol meg ne állapodhasson. A füllesztő helyiség lehetőleg ne legyen padlásos, mert a kiömlő gőz hamar tönkreteszi a padlás fa­anyagál. A leirt nagysagu füllesztőből annyi takarmány kerül ki, amennyi elegendő 3 napra, naponta tétszer etetve 65—70 darab számos uiarhi részére. A takar­mány berakasa következőleg történik. Az illető bérlő mindennemű hulladéktakarmányt,szalmaszecskát, polyvát, kukoriczaszarat szinten szecskázva, bab, lencse, borsó­szalmát, polyvát stb. füllesztve, jobban mondva gőzölve

Next

/
Thumbnails
Contents