Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

N Y I R V I D É K 3 Kétségbe voltam esve, midőn útitársaimnak kárörömére mondja, hogy .Tessék három forint büntetést fizetni és ezen felül a jegyet megvaltam." Hiába mondtam, hogy hiszen Debreczenen túl mar egyszer megvizsgálták a jegyemet. Nem használt semmit. Mit volt mit lennem. Lehúztam a czipőmet, a melyből jeg.em végre-valahára mégis csak előkerült. Azóta már gyakran mosolyogtunk ismét egymásra. íía már egyszer benae vagyunk a vasúti tréfákban, elmondok még egy párt, a mi n.m illik ugyan egy németországi út ö.-m rtetésé.iek keretébe, de valahogy még is csak utazással függ össze. Tessék e közlemény-sorozatnak czimét kitörölni és helyébe „Quodlibet"-et tenni. Nem nagy fáradtságba kerül és igy rendben is leszünk. Réges-régen egyszer Szametz Márk kereskedővel az esti vonattal Miskolcz felé Bécsbe utaztam. Az ő zsebében 1JOOO, az enyémben 6000 forint volt, a mi nekem nagy pénz. Szereltünk volna tehát külön rekeszbi utazni, a mi Miskolczig sikerült is. Akkor még nem voltak folyosós kocsik, csak olyan oldalmászók a milyenek némely viczinális vonatokon rnost is használatban vannak. Miskolczon sokáig várván az indulandó vonatra, ki mentem a konduktort praeparálni, a kik jó oldalamról ösmertek, de hiába Ígértem akármennyit, nem sikerült külön rekeszre szert tenni, mert pár nap előtt kaplak rendeletet, mely szerint minden ajtónak nyitva kell lenni az utasoknak tetszés szerinti felszállhitasa végett. Ha a rendelet ellenére cselekszik, állásával játszik. Beláttam, hogy igaza van. Szametzel együtl lehangoltan vacsoráztunk, kilátással igy álmatlan éjszakára. Ö duplán búsult, mert épen még egyszer annyi bankóját féltette mint én. L hangoltságunk feltűnhetett, mert egyszer csak titokzatosan oda jön hozzam Zollán Géza kir. táblai biró. Újjával megbök és kérdi : ,Te ! ki az a kivel olyan titokzatosan beszélgetsz?" Tenyerem élét kilerpesztett ujjaimmal legyezőként baloldali szájzugomhoz illesztve, szerepüket nem tudó vándor színeszek súgójához illő hangon, — amit nem csak Géza, hanem Szimetz és mások is meghallhaitak, -r- azt válaszoltam, ho

r-y ezt a szerencsétlen őrültet visZem a Lipólniezőre, a ki egyik pillanatban kaczag, a másik pillanatban pedig kést ragadva, mind nkinek neki rohan. Géza elugrott mellőlem, a pillanat előtt még szomorú Szamelz pedig lelökve kést, villát, — az asztalt ökleivel verve, — mind a hirminczkét fogát mutatva, szűnni nem akaró, falrengető kaczigásban tört ki. A legalább három lépésnyire hálra ugró közönség pedig szemeit rémülten kettőnkre szegezte, tajékozva lévén már Zoltán Géza állal arról, hogy a szabolcsmegyei kórház lőorvosa dühös őrültet visz a Lipótrnezőre. Mikor kettőt csengettek, hívom S/.ametzet, hogy szálljunk be, meri különben itt hagynak. Kiczagásaval nem ludott felhagyni. Homlokát, arczát simogatva mon dom neki: Kedves Szametz úr, maga okos ember, ezek a többiek bolondok, a kik boiju módra migát új kapunak nézik. Karját hónom alá fűzve vonszoltam ki a vonat elé, a melynek minden ajtaja nyilva volt. Felkellett taszigálnom a coupéba, mert a szakadatlan kaczagas miatt erre igazán képtelen volt. Mindenki került bennünket. Hiába kiaballam rimánkodó hangon, hogy 'enne valaki kegyes hozzánk betzállani, mert egymagamban ezen szerencséilen embert az ejjelen át megfekezni képtelennek etzem magamat. Nem akadt vállalkozó szamaritánus, Nagy hanggal esdekeltem a konduktor elölt is, de ennek,sem lett egyeb végét beleekaszloita a felhúzó köíél horgába, a lovak felbúzták az egész szekér tartalmát a gerinczig, otl végig futott uz a segédmunkásig, ki a kiaktszló készülék zsi negét fogta és megrantva, az öv kioldódó.t, tartalma — becslésem szerint vagy 5 > géppel kötö.l kéve, telut talán 2 kereszt a mi vagy 18 kévés keresztjeinkből — oda hullott, hova a segédmunkás akarta. Ő aztán villával elegyengette nagyjából. Már most meg csak a trágyahordasról valamit. Ezl is lattam ket helyen. A ti ágyahordó szeker feneken végig megy egy olyan vegtelen kétláuczu etető rácsforma, minó a nagyobb szecskavágó gepeknel használatos. Ezen: ívül a szekér melső vege hozzá van erősítve ezen lánczhoz. A szeker hátsó vége szabad s itt a szekér szélessegében, hosszú vaspálcza ujakkal ellátott forgó hengerek vannak. A szekér megrakatik trágyával, terme szetesen melső vége egészen előre van húzva. Akkor kimegy a trágyázandó földre, ott a kocsis egy euieltyü vei beállítja a mozgató készülékét, — az egyik szekérkerektől vegtelen lánczszal meghajtva — a hengerek forgásba jöncek s a hátrafelé szállított Iragyat kikaparják s kiszórják a szekér möge. A hengerek forgási gyorsasága változtatható, minél gyorsabban forognak, annál többet szórnak. Mikor én lattam a gépeket, mindkét esetben felig nedves, rövid sral.máju trágyát szórtak. Kerdeztem, vájjon hosszú szalmáju es úgynevezett szalonnás, összeállított vizes trágyát is tud-e szórni a szekér ? Mindkét helyen azt mondtak, hogy azt még jobban szórja mint a szárazat, mert jobban megfoghatja. Ráfér a szekerre annyi körü'belül, nnnt a mi szekerünkre. Munkája igen szép es egyenletes volt, sokkal többet érő a kézzel való teregetesnel. Ezt majd reszletesen fogom szerkezetében ismertetni. íme, igy tud az amerikai farmer kifogni a drága kézi napszámon. És mindenütt azt tapasztaltam, hogy értelmesen kezelik gépeiket, azért tudnak eredményt elérni velük. De azt is meg kell va lanom, hogy abszolúte nem kímélik őket. Lállam akárhány kévekötő aralógépet csendes enyészetnek indulva valamelyik tábla sarkában. Sebaj, vesz a farmer ujat, fődolog, hogy kifizesse magát. S ezt meg is teszi. Ifj. Sporzon Pál. sikere, mint az, hogy Bugopestíg kettecskén úgy aludtunk mint a bunda, azon külömbséggel, hogy a bunda nem hortyog, mi pedig azt n igyon is meglettük. Dr. Jósa András. Épitsünk a vakok számára otthont! Hazánk 20,<i00 vakja közül mintegy 180 mint kiképzett vak iparos keresi mindennapi kenyerét. Szennyek nap nap után reggel 7-től este 7-ig a műhelyben szorgoskodnak, hogy megkeressék az életfentartás első és legszükségesebb kellékét: a pénzt Olyiknak felesége és családja is van s bizony bizony roppant nagy küzdelmet kell kifejtenie, hogy betevő falaljáért ne szoruljon másra. Náp nep után van alkalmam látni őket, min'*! inkább barnulom szorgalmukat és ügyességüket, annál mélyebben érzem szivemben, mi lesz ezekkel a szegényhalandókkal, ha munkaképtelenekké válnak. Vájjon, hol fogja lehajtani fejét annyi küzdelmes munkában telt év ulan, ha testi ereje felmondja a szolgálatot. Istenem, beh szomorú jövő elé nezhet, egy íly,n sors sulytotla egyén. Mert annyit nem képes keresni, hogy későbbi eveiben esetleg megtakarítóit garasaiból megtudjon élni Jegyezd meg szerelett embertarsam, a vaknak tesli ellentálló képessege a szakadatlan munka iránt nem olyan SZÍVÓS mint a mienk. Neki szegénynek mar alapjában mig van támadva egész constructiója epen fogyatékosságánál fogva. S mig a mi gyermeke nk látnak, futnak, hol ide, hol oda ticzánkolnak, tornásznak, korcsolyáznik, tánczolnak, vívnak s többféleképen erősitik vagy mondjuk előkészítik testüket az élet ezernyi bajával — jajjával szemben, addig a szerencsétlen vak, ki a mi embertársunk és felebarátunk, mindettől ki van zarva, vagy ha alkalma is volna: vaksága oly akadályt képez, hogy mindezekből egyet is alig valósithat meg. Érthető tehát a vak testi erejének és ellentáló képességének aránytalanul csekélyebb volla az épérzekü emberével szemben. Európa nyugati culturális államaiban ezt már néhány évtized előtt a t.emeslelkü emberbarátok átérlelték s anyagi áldozalokat nem kiméivé gondoskodtak végnapjaik tisztességes lefolyásáról. Nem légből kapott állitások ezek, meggyőződhetik a szíves olvasó, mikénti ápolásukról, ha felkeresi egyebek között a prágai Franciskó Josefinumot, Parisban az elaggott vakokházát és Bécsben a ferti és nő otthonokat. Nálunk ilyen otthon, hol a munkából kidőlt vak, kit nagy nehezen felneveltünk s nnnt önérzetes egyént kibocsátoltunk az eletbe nyugalmat és pihenést talalna öreg napjaira ezideig még nincs. Midőn ezen ügyben felemelem hozzátok esdő szavamat, kiknek az anyaiakból az elegendőnél több julott, ne gondoljátok, hogy pénzeiteket haszontalan czélra fordítjátok, mert a czel, melyet elérni 20000 vak érdekében legszebb kötelessegünk: nemes és magasztos. El kell ismernünk, hogy hazánk közönsége a fogyatékosok, különösen pedig a vakok iránt meleg rokonszenvvel viseltetik s őket úton útfélen részesiti némi alamizsnában, olykor nevelés, tanítási czélokra ezreket áldoz, a mire még mindig szükség van, de ne feledjék, hogy ez által csak félmunkát végeztek, mert a vaknak öreg napjaiban nincs hová hajlani fejét s kénytelen lesz magái, emberi mivoltunkat annyira lealázó koldulásra adni. Bízzunk kedves vak munkásaink a jó Isten segedelmében, ki minden nemes, szép és hasznos czélérl küzdőket meghallgatja s reméljük, hogy jó magyar hazánk polgárai meghallgatják kérve esdő szavunkat s áldozat készségükkel lehetővé le^zik egy Budapesten felállítandó vakok otthonának létesitéset. E czelra szánt nemes adományok a Kisbirlokosok Földhitel-intézete igazgatóságának küldendők be, (Budapest, V. Géza u. 2. sz.) mely intézet szíves volt más czimen is begyült adományokat teljesen díjmentesen kezelni. Herodek Károly, a vakok budapesti Kir. Orsz. nevelő és tanitóintézetenek igazgató tanára. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1904. évi augusztus 56 án 74075 szám alatt kelt és valamennyi m. kir. pénzügy-igazgatósághoz intézett körrendeletének másolata. Minthogy az idei lakarmányhiány mellett felmerülhet az az eset, hogy egyes mezőgazdasági szeszfőzdék a szesz termelésnél nyert moslék feleslegüket más gazdáknak elárusítani fogják, figyelmeztetem a penzügyigazgató ságot, hogy az az arany, melyben a szesztermelésnél nyert meslék a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságnak mint takarmany átadandó, illetőleg az az aránymelyben a moslékon saját vagy más számláján oly rendeltetéssel tartóndók marhák, Hogy az e marháktól származó trágya a szeszfőzdével lapcsolatos mezőgazdaságnak atadassék; a szeszadó törvény végrehajtása iránti utasítás 2 § a IV. 3. i. pontjában foglalt hatarozmányban jut kifejezé-re és értesítem az igazgatóságot, hogy ennélfogva nem kifogásolható az, ha egyes mazógazdasagi szeszfőzde vállalkozók az ezen aranynak megfelelő felhasznállás mellett mutatkozó moslék feleslegüket más gazdaknak elárusítják. Továbbá figyelmeztetem az igazgatóságot, hogy a fentebb emiitett arányba beszámítandó felhasználásnak tekintendő az is, ha a szeszfőzde vallalkozó más gazdáknak ugyan, de azzal a kötelezettséggel ad el moslékot, hogy ezek a gazdák az e moslékon tartott marháiktól származó trágyát a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságnak atadni kötelesek. A mennviben egyes mezőgazdasagi szeszfőzdék moslékuknak egy részéi, — tehát nem a mosléknak csupán felesleges mennyiségét — ezen utóbb emiitett módon szándékoznának ertekesiteni, kötelesek lesznek ezt a szándékot az igazgatóságnál bejelenteni s egyidejűleg az erre vonatkozó, a névaláírásokra nézve hitelesített szerződéseknek eredeti példányait, vagy azoknak hitelesített másolatát benyújtani. Jelen körrendeletem úgy a kerületében lévő mezőgazdasagi szeszfözdek vállalkozóival, valamint ezen szeszfőzdék felügyeletével megbízott pénzügyőri közegekkel is haladéktalanul közlendő. A miniszter helyett: Popovlcs s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi Minisztériumhoz úgy a bel mint külföldről bejelenteti eladó szalas, szemes és és gumó — valamin: evő takarmányok jegyzéke beszerzesi források, mennyiseg es arak feltűntetésevei az egyesület titkári hivatalaban a hivatalos órak alatt minden érdeklődőnek rendelkezesére boc.-átialik. A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok központi majorjában 1904. okt. 7-én d. u. 1 orakor 15 darab 1—2 éves tuberkuliara nem reagalt simuientháli tenyészbika fog árverésen eladatni. Úgy az árverési feltetelek mint az egyes bikák leszármazása egyesületünk titkári hivatalaban megtudhatók. A másolat hiteléül: Hegedűs s. h. igazgató h. A 3zalmafélék előkészítése takarmányozásra Az idei mostoha ev arra kényszerit bennünket, hogy állatállományunkat jórészt szalman teleljük ki. meri sarjutermésünk teljesen elmaradt s szenatermésünk is a szárazság miatt jóval kisebb a rendesnél. Tetézi ezt a bajt meg az is, hogy a szakadatlanul tartó szárazság miatt a legelők teljesen kisültek s Lágyon sok helyt az országban máris téli takarmányozásra kelletett fogni az állatokat, mialtal a rendesen b hónapig tartó teleiteles 8 hónapra nyújtatott ki. Répatermesünk is alig van s legtöbb gazdaság negyedannyi répaval sem fog rendelkezni, mint amennyivel rendelkezni szokott. Csupán az a szerencsenk, hogy a szalma ez idén meg nem ázoLt, rozsda s egyéb kártékony hatány nem hantolta & igy sokkalta jobb lakarmanyt ad mint mas években. A szalmaféléket azonban, ha nagjobb mennyiségben kívánjuk feletetni, bizonyos előkeszítéseknek kell alávetni, nevezetesen megszecskázni, fülleszteni vagy ineggőzölni kell. A megszecskázás és füllesztés keresztülvitele, ugy nemkülönben ezen eljárások előnyei altalánosan ösmertek, azért is ez alkalommal csak a gőzöléssel, annak keresztülvitelével s ez eljárás előnyeivel kívánok foglalkozni. A párláshoz, illetve gőzöléshez szükseges kellékek s maga a kivilel is sokkalta egyszerűbb, mint ahogy az felületes elbírálásnál látszik. Vannak e czélra már berendezett készülékek, aminő a Kűhne czeg állal forgalmazott Wenlzky-lele szabadalmazott gőzöló. Ezek a gőzölök azonban inkább csak kissebb állomány, avagy leginkább seitesek részére alkalmasok ; nagyobb szarvasniarliaállomany s szalmagőzölés részere ezek kicsinyek s több volna belőlük felállítandó, ami egyreszt nagyon kö.tseges, másrészt körülményes és sok munkaerőt vesz igénybe. Nagyobb szarvasmarhaállomány reszére kétségén kivül legczélszerübb a minden nagyobb gazdaságban kéznél lévő gőzkazánt igénybe venni, amelynek segélyevei rendszerint annyil gőzölünk egyszerre, amennyi 2—3 napra elegendő s igy hetenkent csak 2 —3-szor kell bele fűtenünk, amely alkalommal az összes szecska szükségletet is el lehel segélyével készítenünk, sőt fát vágni, darálni s egyéb munkagépet is lehel vele hajtatni. Az alábbiakban egy ilyen nagyobb szarvasmarhaállomány reszére berendezett füllesztőt irok le, ügy, a mint a mult tél folyamán egy felvidéki bergazdasagban működni láttam. Az illelő gazdasag tehene^zete szénát abszolúte nem kapott egész télen egy szálat sem, csupán takaimányhulladék keveréket, mely a füllesztőböl kikérült és korpát. Maga a füllesztő hely egy czementezett, téglából épült veremből áll. A téglából és czementből készült fal vastagsaga mindenütt 30 czentiméter, mélysége 190 czentiméter, melyből 90 czentimeter a föld alalt, 100 czentimeter a föld felett van. Szélessege a feneken 200 czentimeter, felfele azonban szélesedik 30 czentirnetert Ugy, hogy felső szelessége 230 czentimeter. Hossza 4 méter 50 czentiméter alul; a két keskeny fal ugyanolyan arányban hajlik kifelé, mint a két hosszabb fal. Azt hiszem, e leírás után bármely hazi kömives elkészítheti e vermet, melyre vonaikozolag csupán annyi jegyzendő még meg, hogy az egyik keskenyebb falának legalsó részen közvetlenül a fenék felelt ket kis nyilás hagyandó két gőzcső reszére, melyek közül az egyik csak közepéig megy a veremnek, a másik ellenben végig húzódik közvetlenül a fenéken az ellenkező oldalon f kvő keskenyebb falig ; mindkét gőzcső sürüen at van lyuggatva a gőz kieresztesére. A szomsvéd helyisegben áll a kazán s mellette egy norton-kut van elhelyezve, mely a kizán táplálásához szükséges vizet szolgáltatja. A faradt gőzerőre van már most ráerősítve az a gőzvezetó cső, mely csakhamar ket agra oszolván, összeköttetésben van azon gőzc,övekkel, melyek a füllesztő verem fenekén húzódnak végig. Ezen gőzvezető csőnek ugy kell irányítva lennie, hogy lefolyása legyen, illetve hogy a lecsapódó víz benne sehol meg ne állapodhasson. A füllesztő helyiség lehetőleg ne legyen padlásos, mert a kiömlő gőz hamar tönkreteszi a padlás faanyagál. A leirt nagysagu füllesztőből annyi takarmány kerül ki, amennyi elegendő 3 napra, naponta tétszer etetve 65—70 darab számos uiarhi részére. A takarmány berakasa következőleg történik. Az illető bérlő mindennemű hulladéktakarmányt,szalmaszecskát, polyvát, kukoriczaszarat szinten szecskázva, bab, lencse, borsószalmát, polyvát stb. füllesztve, jobban mondva gőzölve