Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-20 / 12. szám

5 N Y I R V I D E K engedik. „Svajczer" tehenek után nem lehet magyar fajta ökröt nevelni! Ez a punctum saliens! Nem is emlitve a nyugoti fajták tuber kulótikus veszedelmeit. Ezért bir nagy jelentőséggel a kisvárdai állatkiállitásnak az a jellegzetessége, hogy ott még mindig a magyar fajta dominál. Domináljon is! Illik a legmagyarabb vármegyéhez. És illik a legmagyarabb vármegye legmagyarabb marhatenyésztőihez ! A Dessewffy, Forgácb, Majláth grófok, a Jármyak, Haas, Klár, Kubinyi, Nozdroviczky, Szalánczy, Tóth, meg a jászói prépostság tenyészetei méltóképen képviselhetik az igazi magyar fajtát é3 dicsőséget hoznak a vármegyére, ahol ilyen tenyészetek találhatók. Böszke lehet a Kisrárda-vidéki gazdakör tenyészállat kiállításaira Büs/.ke lehet nemcsak azért, mert a „magyar* jelzőt védi az idegen ellen, hanem azért, mert ezzel egyúttal megmutatja, hogy nem a külsőségek, nem a pillanatnyi, kézzel fogható haszon után vágyik, de bölcs előrelátással a jövőnek is dolgozik, mikor nem engedi kipusztulni a magyar marhát. És büszke lehet arra, hogy a földmivelésügyi kormány jelenlegi vezetője épen a kis várdai kiállítást szemelte ki annak kijelentésére, hogy ó is elismeri a magyar marha nagy mezőgazdasági jelentó'ségét! Sajnos ugyan, hogy ezt még külön ki is kellett jelenteni; — de ha márkellett: nagyon helyes, hogy megtörtént! Országos Magyar Kereskideluii E^yesiilé?. Márczius 13-án vasárnap a kereskedők országos szervezkedése városunkban végezte a kereskedelem terén szebb és jobb időket hirdető derék munkáját. A fővárosból pattant ki az eszme. Onnan nyúlnak széjjel az országban a mozgalom szálai, nvlyek a migyar kereskedelem dirib-darabban tengődő részeit egy hatalmas, organikus egészszé hivatvák egyisiteni. Örömmel üdvözöljük a mozgalom első jeleit és óhajljul:, hogy a mi sok szép fogadkozás, Ígéretben, tei vezgotésben a mozgalom élesztőinek ajkáról ezen a n; pon elhangzott; a magyar kereskedelem és a haza javára hamarosan meg is valósuljon. A kereskedelmi és iparkamarák őrködése nem volt elég a kereskedelem kis és nagy dolgainak megvédésére. A vidék minden jelentős kereskedelmi pontján fennálló „Kereskedő Társulat"-ok — kevés kivétellel — üres játékszerei voltak a társulatosdi játék kedvelőinek. O.-szágos szövetkezés kellett ide. Erős, öntudatos lábra állás, hogy magyar hazánk vérkeringését, a kereskedelmet felfrissítse, megtisztilsa. Óriási feladat előtt áll az 0. M. K. E. Ezt a szegény, másnak dolgozó országot kell a folytonos erő és anyagvesztéslől megóvnia, Kimenteni az osztrák pióca szívó hatalma alól. A külföld előtt diszkreditált magyar ki reskedelmet kell az erkölcsi magasság tiszta légkörebe emelnie. Szét kell bontania a rozoga kufár butikot, a melyben a magyar kereskedelem honol és szilárd erkölcsi alapokon, világos, levegős, egészséges házat kell építenie Az uj ház homlokzatára pedig kitűznie a háromszínű Reggeli 5 —6 órakor csatarendben elindultunk az ellenség által elfoglalt városka felé. 10 óra tájban elérkeztünk mintegy 3—4 kilométernyire a városhoz. Az ellenség a város azon végén, a melyhez a magyar sereg közeledett, egy ágyú üteget körülsánczoll, hogy a bevonulást a városba megakadályozza. Lőtávolságra érkezvén, megállítottak bennünket. Vártuk az el lenség támadását, de az hallgatott. Akkor 12 fonlos ágyúink a besánczolt ütegre szórták golyóikat. Az ellenséges ágyuk ugyan feleltek, de nem tettek kárt. A mi 5 — G-ik golyónk demantirozolt egy besánczolt ágyút. Erre felpraeolták a többit és bevonultak a városba egy szük utczán keresztül, felgyújtva kétfelől a náddal, szalmával fedett házakat, valószínűleg azért, hogy a puskaporos kocsik be ne mehessenek. — A félmérföldnyire terjedt csatavonalnak a 10-ik zászlóalj a czenirum első sorában volt felállítva és ennek a zászlóaljnak volt a feladata, hogy a városba hatoljon. • A város első házainál Nyeregjárló őrnagyunk felszólította a legényseget: a kinek bátorsága van a varosba menni, az ellenség állását kipuhatolni, lépjen ki I •lelentlezelt Sontágh Gusztáv hadnagy, Szenlpéleri PéUr káplár, il2 közlegény s én, aki akkor még mint őrmester szolgáltam a zászlóaljban. Az égő házak közt bevonultunk. Nem háborított bennünket senki. Elszéledtünk, kiki hogy tudta fedezte magát, mig a templom előtti tágas téren észre nem vettük, hogy 2 zászlóalj osztrák van felállítva. Ket legény lett visszaküldve, hogy jelentést tegyen. A 19 ik zászlóalj csak négyes ragban jöhetett a szük utczán kérésziül, még a templom előtti nagy térre ért. Itt hosszú csala vonalba fejlődtünk és a vezénylet: „Szu rony szegezz!" Lehajtott fővel neki vágtunk az ellenségnek. Kétszer lőhetett, mig hozzájuk értünk és lelt is s>ámos sebesültünk. Mikor javában s/úrtuk, verlűk egymást, az ellenség hosszabb vonalának egyik vége nieglobogót. Ne legyen a magyar keresked lem nyelve idebenn más csak magyar. Ne legyen az erkölcse más mint magyar. A görbe méterrel mérő, ferde vállú mérlegg I ügyeskedő boltos neve ne legyen ezután élelmes, ügyes kereskedő hanem más. A szervezkedés könnyű, bankeltes munkáját kövesse az erős célratörő komoly munka. Megnyugvással olvassuk az alapszabályok 2 §-ában, hogy pártjellegü politikai törekvéseket az egyesülés követni nem fog. Ne is kövessen. Nem tul kiabálás kell ide és nem is gátak emelése bizonyos áramlatok ellen, hanem egyszerűen nemzeti munka. Ha a magyar ipari és nyers termékek, mert magyarok szivesebben vitelnek a- termelőtől a a fogyasztóig kereskedőink által egyszerre nagyobb lesz a becsülete a kereskedelemnek idebenn. A kis iparos, a földturó kis gazda, a nagy iparos, meg még az a merkantilisták által olyan igen ellenségnek nézett agrárius is meg fogják érezni, hogy itt munkába fordilott erőt élvezünk. Az erőt értünk fejti ki, a mu ikát ériünk is végzi az a kereskedő. Nem a nyereség a fő előtte — tőlünk és rajtunk idegenből ide hurcolt portékával — hanem az, hogy a ma^a kenyjre millett a miénk megkeresését is segítse. A harmónia helyre áll, ha az irányzat nemzetivé válik. Bizalommal fordulunk a mozgalom felé és hisszük, hogy fénye nem lesz villám lobbanás, melege nem lesz szalmaláng, hanem hasznára válik ugy a kereskedőknek, mint ennek a mi anyagi és erkölcsi b.ijok közt sinlődő, passzív kereskedelmü szegény magyar hazánknak is. Szabó Lajos. Részletek a szervezkedő gyűlésről. A városháza közgyűlési termében gyülekeztek a a kerületbeli kereskedők és a társadalom minden osztályából igen sokan. Ott voltak báró F e í 1 i t z s c h Berthold lőispán, Májerszky Béla polgármester, Bogár Lajos városi főjegyző, Kertész Beríalan főkapitány, Klár Lajos a Nyíregyházi Kereskedelmi Társulat társelnöke, Sándor Pál, Bencs László, dr. Mandel Pál, dr. Molnár Ákos, és Révai Mór országgyűlési képviselők, F ü r s t Bertalan, B r á zay Zoltán Gom p erz Emil, Strasser Alfréd, Klein Berthold. Török Kornjl, Franki Mór, valamint az 0. M. K. E. központi bizottságának tagjai és több fővárosi újságíró, továbbá a nyíregyházi kereskedők teljes számmal, a kisvárdai és nyírbátori kereskedőség küldöttsége és számos előkelő debreczeni kereskedő. Schlichter Gyula a szervező bizottság elnöke, nyitotta meg a közgyűlést, szívélyesen üdvözölve a vendégeket. Sándor Pál országgyűlési képviselő visszapillantást velve a kereskedők mozgalmainak történetére az első kongresszusoktól a legutóbbi időkig, őrömmel látja, hogy a kereskedők indolenciája lassanként engedett annak a meggyőződésnek, hogy a kereskedelemnek is rá kell lépnie az önvédelem terére, amelyben más foglalkozási ágak már jelentékeny sikereket értek el. A kereskedelemnek az önvédelemre való szervezkedése nemcsak indokolt és szükséges, hanem hazafias is, mert végeredményében a különböző gazdasági ágak összhangjára vezet. A magyarok viszályának leginkább az osztrákok örülnek és hogy odaát mennyire igyekeznek kihasznalni 3 mi belső egyenetlenségünkből származó gyengeségünket, arra legújabb példa a lisz:háboru. A kereskedelmi rontó ferde irányzatok ellen eddig nem volt a kereskedelemnek elég hatékony védő szervezete. Ilyen organizmusa lesz az Országos M rgyar Kereskedelmi Egyerülés, amelynek már eddigi szervezkedése is meglepő sikerrel járt, mert már is több, mint 25.000 kereskedő csatlakozott a mozgalomhoz. Az 0. M. K. E. további czélja a kereskedelem tisztességének védelme ugy befelé, mint kifelé. Ki fogja kerülte jobb szárnyunkat, hogy hátulról támadhasson. Mi kezdtünk relirálni, rendben és harczolva. Szerencsére a 3-ik, híres zászlóalj jött segítségünkre. Az ellenség bal s'árnyát és hátát támadta meg. Ez átvette a mi szerepünket, megretirált és szaladt kifelé a városból, oly utczán át, mely szabad volt. Az egész csapatunk nem üldözte, mert a bevonult csapatunkat egy üteg ágyú is követte, ezt pedig erős fedezet őrizte. Hanem a legbátrabb honvédek nem várták a vezényletet, a retiráló ellenség után iramodtak és lövöldözték, mig kiértek a városból. A vetések körül voltak árkolva é6 behúzódva az árokba, onnan puskázlak. Az ellenség a vetéseken gyülekezett és egy pár ágyúval is ellátták őket, hogy védelmezhesse magát. Az árokban vagy 200-an voltunk. Egy fiatal hadnagy felugrott az árok fölhányt szelére és lelkesítette a honvédeket, hogy támadjuk meg az ellenséget, hogy ne legyen ideje csatarendbe állania. Egy ágyúgolyó leterítette. Meg is halt. Ez a kötelességét teljesítette. E sorok írója is ugyan azt tette és a felhányt földről buzdította bajtársait: Támadjuk meg a retirálásban levő rémeteket. Csak pár szót szólhattam egy kariács golyó a bal vállamba ütötl; leborultam az árokba. Ez kötelesség teljesítése volt! Már most a kötelesség teljesítésének két á:dozata volt: egy halott és egy sebesült. Ez nem riasztotta vissza a harmadikat, ki szintén fellépett a földhányásra és beszelt, de hogy mi történt ezután, nem tudom, mert engem a sebesültek állomására vittek. Csak este ludtam meg a beteg ágyban, hogy az egész vonalon fényes győzelmet aratott a mi vitéz seregünk. Igy teljesítette a magyar honvéd a kötelességét. Nem volt olyan honvéd, kire rá illet volna: Sehonnai bitang ember, Ki a hazáért halni nem mer! dobni magából azokat a tisztességtelen elemekel, amelyek az egész kereskedői osztályt kompromittálják, misrészt oda fog hatni, hogy mindenkivel elismertesse azt, hogy a kereskedelem nem kissebbrendü és nem kevésbbé tisztességes, mint más foglalkozás. Fel fogja világosítani a közvéleményt, hogy a kereskedelem nem fölösleges, hanem produktív tényezője a közgazdaságnak és hogy mm igaz az, hogy a kereskedelem illetéktelenül megrövidíti a mezőgazdaság hasznát. Utal a nagy nyugati államokra, amelye'mek jóléte főként a kereskedelemre van alapítva, amiből a kereskedelemnek megbecsülése következik. El'enben nálunk ínég mindig megkülönböztetést tesznek úri és nem úri foglalkozás közölt s bizony a kereskedést nem sorolják az úri foglalkozások közé. A migyar kereskedők eldig semmit sem tetlek, hogy ebből az inferioritásból kiemelkedjenek. Az 0. M. K. E. nek egyik fontos felata'a lesz a kereskedői önérzet fokozása és ezzel tarsadalmi helyzetének emelése. A magyar kereskedelem edd g hallgatva tűrte mellőzését és üldöztetését, márpedig Magyarországon annak van igaza, aki nagyobbat tud kiáltani Ha mi kereskedők azt akarjuk, hogy a közvélem;nv észrevegye igazunkat, igyekeznünk kell, hogy túlkiáltsuk ellenségeinket. Az egyesülésnek nincsen agresszív jellege, csak a védelemben akar erős lenni. Végül erősen hangsúlyozza a kereskedők hazafiságát, amely nem kis bb, mint a gazdáké és iparosoké és zajos éljenzés között azzal végzi nagyhatású beszédét, hogy a hazafias magyar kereskedelem mindig teljesíteni fogja a magyar haza iránt való kötelességét. Brázay Zoltán büszke örömmel látja, hogy az ország egyik legmagyarabb vármegyéjében a kere kidőség oly lelkes igyekezettel tömörült az 0. M. K. E. eszmeje köré. Államfentartó tehetségünk egyik fenyes bizonyítékát látja abban, hogy gazdáink, kereskedőink és iparosaink idejekorán észrevették, hogy akkor, ; mikor körülöltük úgyszólván az egész világ átalakult a közgazdasági kérdések előtérbe nyomulásával, mi sem lehetünk tétlenek és a közgazdasági élet regenerációjával igyekezünk segíteni közgazdaságunk elm radotlságán. A kereskedők voltak — sajnos — az ulolsók ebben a mozgalomban, de annál vigasztalóbb az a ludat, hogy ezt az új egyesülést nemcsak a parancs-oló szükség kényszere, hanem kereskedőinknek az az öntudatos elhatározása hozza össze, lugy erélyesen megvéd/e a kereskedelem érdekeit, szigorúan ügyelve a kereskedői osztály tisztességére és határozottan visszautasítva minden gyűlölködő támadást, első sorban a többi gazdasági tényezőkkel való harmonikus együttműködésre törekedjen'k. Hiszi, hogy az 0. M. K. E. elég erős lesz hivatásának telj sitésére és pótolni, teljesíteni fogja azt a munkás.-ágol is, amit hivatalos intézmények eddig nem Uljesitettek kielégítő mertékben. Igaz bajlársi szeretettel üdvözli az 0. M. K. E. harezosainak sorában Szabolcsvármegye kereskedőit, kiknek lelkes igyekezete a közös ezét dolg iban nagy hasznára lesz az 0. M. K. E. törekvéseinek. Révai Mór országgyűlési képviselő köszönetet mond a főispánnak, a pol> ármesternek és az egész hallgatóságnak nemcsak megjelenésükért, hanem azért is, hogy az itt hangoztatott eszméket oly lelkesen fogádták. Ez a lelkes fogadtatás biztotitéka annak, hogy azok az eszmék amelyeknek hivatása a magyar közgazdaság érdekeinek megvédése és egy erős polgári középosztály megteremtése, itt erős visszhangrs találtak és egyik biztositéka a szövetség országos jeli 'gének Ezért kéri a jelenlevőket, hogy tovább is lelkesedéssel sorakozzanak az 0. M. K. E. zászlaja alá. Kálmán Sándor a kisvárdai kereskedők nevében üdvözli az 0. M. K. E-t, amelynek szervezetében megnyugvással látja, hogy a vidéki kereskedelemnek olyan túlsúly jutott, hogy ezzel szemben el kell némúlniok azoknak a kicsinyes vádaknak, amelyek azt hangoztatják, hogy az 0. M. K. E. csak a fővárosi kereskedelem érdekeit fogja szolgálni. Bizalommal és készséggel támogatják a vidéki kereskedők épen ezért az 0. M. K. E. szervezkedő munkáját. Dr. Mandel Pal, mint a nyírbátori kerület országgyűlési képviselője és az ottani kereskedelmi kör tiszteletbeli elnöke, a nyírbátori kereskedők nevében üdvözli az 0. M. K. E megalakúlását. Szabolcsvármegye túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, de kereskedelme szépen fejlődik és hogy nevezetesen Nyíregyházának van jelentősége az ország kereskedelmében, azt bizonyítja az is, hogy a mai alkalommal a hudap sli gabonakereskedelem több oszlopos képviselője jött Nyíregyházára és hogy egy tulnyomólag mezőgazdaságot űző vármegyének egyik városa ilyen kereskedelmi jelentőségre tudott szert tenni, ez igazolja azt, hogy a közgazdaság két tényezője, a mezőgazdaság és kereskedelem egymás mellé van utalva. Abban a reményben, hogy az 0. M. K. E. e gazdasági tényezők összetartozandóságának és egyenlőségének érdekében fog működni, üdvözli az cgyesű'ést és szerencsét kíván munkájához. Fürst Bertalan örömmel látja, hogy a szabolcsmegyei kereskedők is tuditára ébredtek annak, hogy a maguk baján csak vállvetett, összetartó munkával, a szervezkedésben rejlő hatalmas erővel segíthetnek. A vidéki kereskedel' mnek egyesü ese a fővárosi kereskedelemmel egy közös eszményi czél érdekében, igy igaz eredményt fog biztosítani és ettől a tudattól áthatva üdvözli a közgyűlés résztvevőit, újólag is kérve, hogy mindenki teljesítse kötelességét az 0. M. K E. munkája körűi. Dr. Gultmann Zsigmond, a nyíregyházai kereskedők társulatának titkára, fe olvasta ez után a határozati javaslalot, amely az O. M. K. E. szabolcsmegyei kerületének megalakulását mondja ki és felolvasta egyben a tisztikar és választmány névsorát, amelyet a közgyű'és eg)hangúlag elfogadott. Schlichter Gyula elnök ezután szívélyes szavakban mondott ismételten köszönetet a megjelent vendégeknek és mindazoknak, akik a szabolcsmegyei 0. M. K. E kerület megalakulását lelkes közreműködéssel lehetővé 'élték és a megjelenlek vihiros éljenzése közben zárta be a mindvégig lelkes hangulatu közgyűl', st. E-te a Korona dísztermében bankéit s közben a vendégek tiszteletére fáklyás menet volt.