Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-06 / 10. szám

1*4 2 NYIRVIDEK alkalma volt mindezekről megnyugtató tapasztalatokat szerezni. Nos hát! Próbálják meg urak! Tartsák állandóan, kitartóan a magok jóindulatú szellemi befolyásolásuk alatt a mi tanyáink népét. Önök legyenek e nép benső jóindulattól vezetett világi papjai mindig és mindenütt, a hol és a mikor a 15000 hivő gondjait viselő két lelkész azt természetszerűleg nem teljesítheti — vezessék, buzdítsák, lelkesítsék szellemi és hazafias czélok szolgálatára — és saját tapasztalásomból mondhatom, nem fog kelleni hozzá semmi töprengés, semmi kerülgetés, semmi vezérczikk: mert a gyümölcs készen, éretten hull ölünkbe, jóindulatú tanyai népünk szellemi és nyelvi tekintetben is méltó lesz e nagy magyar vármegye székvárosához, illó szép nevére. . . . Hogy e sorokat irom, bizony-bizony aok böjti gondolat czikázik végig agyamon. A vármegye hivatalnokait, a tőrvényhatóság közönségét, a nagyszámú városi hivatalokat, a társadalmat egy-egy kérdőjellé görbülve látom tovaszáguldani a népélet fejlesztésének gondjait feltüntető téreken. Szeretném e kérdőjeleket harsány böjti predikáczióval legalább is gondolatjelekké kiegyenesíteni. De érzem, hogy ez melléje vágna! . . . Maradjunk csak Nyíregyházán! De aztán Nyíregyháza legyen igazán Nyíregyházáé — akkor lesz igazán Szabolcsvármegyéé s az egész drága magyar hazáé. — ... Cl. Q. Alagcsövezés és kendertermelés. ín. Az egykor annyira elterjedt kendertermelésnek újból való fellendítését a mezőgazdasági téren megoldandó sürgős feladatok egyikének tartom. Hogy mit várok én a kendertermeléstől? —Sokkal többet, mint amennyit ez a termelési ág pénzben kiszámithatólag jövedelmezhet: a mezőgazdasági munkásnép életviszonyainak rendezéséhez való hozzájárulást, e nép erkölcseinek javulását, a kivándorlás apadását és mindazon előnyöket, amelyek e háromból a mezőgazdaságra háromolni fognak. Régi panaszunk már nekünk, hogy rosszak, hogy szinte elviselhetlenül rosszak a gazdasági viszonyok. Ha van valami tekintetben egyetértés úr és paraszt, kis-, közép- és nagybirtokos osztály között, hát ez az egyetértés elsősorban a kedvezőtlen gazdasági viszonyok egyhangű felpanaszolásában nyilvánul. Nagyon messzire kellene elkalandoznom, ha e rossz viszonyok összes okait kutatnám és feltárnám: e sok közül most csak egyet ragadok ki, mondhatom nem lényegtelent: a mezőgazdasági házi iparnak úgyszólván teljes hiányát. Nehogy félre értessem, sietek kijelenteni, hogy nem lehet célom a közép- és nagybirtokosokat arra buzdítani, hogy gazdaságaikban házi ipart üzemszerűen honosítsanak meg. Ezeknek a birtokosoknak mezőgazdasági gyári iparral kell foglalkozniok, a házi ipar kisbirtokosoknak, a mezőgazdasági munkások mindenféle kategóriáinak és gazdasági cselédek családtagjainak mellék foglalkozásképen való. A közép és nagybirtokosra legfeljebb az a kötelezettség hárul, hogy ezen a téren szellemi vezető legyen. Bessenyei. Hát ez elég nyárspolgárias foglalkozás. öregem. Már az én estéim fűszere csak Budapestről kerül ki. Remélem, olvastad a január 33-iki programmunkat ? Kölcsey. Hogyne ? De már a líceummal csak fórban vagyok? Ugy megnépszerüsítem a legnehezebb tudományt is, hogy a csecsemők csak úgy játszanak vele. Bessenyei. Hallottam hírét. Mi is elkezdjük jövőre. Nagyszerű eszme, kivált ha publikuma is volna. Kölcsey. No az nincs. Bessenyei. Van egy eszmém, Feri barátom. Neked van líceumod, nekem meg van publikumom. Tegyük össze a kettőt s rendezzünk Nyíregyházán egy líceummal egybekötött koncertet. Kölcsey. Nem bánom. Itt botanizál épen a talpam körül egy líceumi kertészem. Küíönben is jó szomszédom. Naponkint négy neveletlen fia játszik alattam, a feje pedig körül olyan, mint az enyém. Mint kedélyes apa sokat foglalkozik az antropologiával, szereti az embert analizálni. Bessenyei. Akkor meg épen apropóra jön. Egy kis embertani tanítás felfér nálunk is. Úgyis sokszor megesik, hogy egyik-másik tag, kivált egy-egy koncertrendező, nem tudja, hol a feje. Van, aki nem jól áll a lábán, vagy nem tud mit csinálni a kezével, vagy nincs helyén a szíve, vagy ok nélkül orrol, satöbbi. Kölcsey. Diktum-faktum. Kész a paktum. B essen y e i. No jó éjszakát, öreg. A holnapi viszontlátásra; most megyek Popinival tárgyalni a Koronába. Ezzel megszűnt a párbeszéd. Az ég kiderült, a holdvilág is előkerült a timár-Vigadó mellől, Kölcsey nyugodt bölcs félszemével biztatóan mosolygott reám, s elszunnyadt. En pedig itt vagyok egy tudomány-népszerüsitő liceumelőadással, melynek címe: A test és részei. Módszer tekintetében, előre bocsátom, Gabányi Árpád geoés etnográfiái szakmunkáinak methodusát követi. Kivándorlás, munkáshiány, magas napszámárak és még sok egyéb bajnak a kútforrása alig egyéb mint az, hogy a mezőgazdasági munkásnak nincsen állandó foglalkozása, vagyis nem kap mindég munkát, amikor a keresetre rá volna szorulva. Nehezebbé teszi a helyzetet még az, hogy a családnak nötagjai mindenült egészben vagy részben eltartottak, mert ha egyes vidékeken végeznek is gazdasági munkát, a csekélyebb díjazás; de nagyobb igények mellett a maguk keresményéből megélni nem tudnak. Ezen az állapoton csakis a háziiparnak fellendítése segíthet. A felállított tétel bizonyítása végett lássuk közelebbről mezőgazdasági munkásaink megélhetési viszonyait. Eltekintve ez éves cselédektől, akik nap-rap mellett el vannak foglalva, a mezőgazdasági napszámosok és szakmányosok nagy tömegét szolgáltató falusi köznép férfitagjai az évnek 298 munkanapjából csak mintegy 200 napot dolgoznak, ezeknek és az éves cselédeknek családtagjai pedig még ennnél is kevesebbet. Miért ? — Mert a mezőgazdaságnak természetéből folyik, hogy néha a gazdaság nagymérvű külső segítségre is rászorúl, míg néha a munka elvégezhető, kizárólag az éves cselédekkel is. Ez tehát nem állandóan egyforma üzemmel bíró vállalat, hanem olyan, amelyik munkásainak számát a munka mennyiségéhez képest hol növelni, hol meg apaszlani kénytelen. A munkaidő átlag márczius hó első felében kezdődik igen alacsony napszám mellett, azután mindég keresettebb a munkás és magasabb a bér nyár derekáig amikor a munkás szükséglet és a napszám ára rövid culminátió után ismét hanyatlani kezd, és hamar eléri a minimumot. Hol találhatna a mezőgazdasági üzemből kimaradt vagy elbocsájtott sok ezernyi munkás kéz foglalkozást ? hiszen folytonos és egyforma üzemmel bíró gyárak Dem változtathatják a mezőgazdasági munkák sürgősségétől függővé téve automatikusan az alkalmazott munkások számát, hogy a mezőgazdaságnál feleslegessé vált munkásokat, amint jelentkeznek azonnal felvegyék. Mezőgazdasági termékeinket feldolgozó gyárak egynémelyike, mint a szesz és czukorgyárak a termés betakarítása után, tehát télen át működnek ugyan, de sokkal kevesebb munkást alkalmaznak, mint amennyi a mezőgazdaságokból felszabadúlva téli ellátási a rászorúl. A mezőgazdasági munkásnak tehát néhány hónap alatt kell megkeresnie a maga és családja egész évi élelmét. Hogy mit jelent ez, azt mindenki tudhatja, aki a magyar nép természetét és jellemét ismeri. Köztudomású dolog, hogy — tisztelet a ritka kivételeknek — a magyar nép nagyon is rászorúl a gyámságra, mert nagy igényei mellett könnyelmű, préda és szereti a szeszes italokat. Nagyon kevés az a szabolcsmegyei község, amelyiknek népét nem a birtokosok vagy bérlők tartanák búza, gabona stb. előlegekkel. Mindenki fogalmat alkothat magának e feladat nagyságáról különösen akkor, ha még figyelembe vesszük, hogy a munkásnak az évi keresete, dacára a néha igen magas napszámnak, szerfelett kevés. Ha a minimális napszám 80 fillér, a maximális pedig két korona 40 fillér, akkor a mezőgazdasági munkás a 200 munkanap alatt mintegy 300 -350 koronát keres meg. Ebből az összegből kell magát és családját fenntartania, nemcsak a munkaidő alajtt, hanem a téli munkaszünet alatt is. Liceum-slőadás. Az emberi test részei a következők : a fej, törzs, végtagok és tyúkszemek, melyeket sorban fogunk tárgyalni, előre bocsátván a főt, mint a testnek főrészét. Fej sokféle van; úgymint: kaukázusi, mongol, szerecsen, maláji és tirpákfej. A kaukázusi fejek — mint nevük is muta'ja — a Kaukázus hegyen teremnek, ahonnét nagy mennyiségben szállíttatnak Európába ; ámbár a magyar faj Vámbéry ügynöksége mellett kivonta niagat az általános import alól s kivételesen a mongol-tatár fejeket is hasznalja, minek folytán par excellence fejes népnek tartatik. Sokszor azonban fejetlen. Megjegyzendő, hogy Szinnyei és Popini a finn fejeket favorizáljak. A fej tetejét az úgynevezett koponya boiítja, mely az agyat rejti magában. Innen van, ho^y a? agy nem látszák nyilvánosan, még akkor sem, ha a koponyát fedű hajzatot elveti az ember, mint azt a tanárok teszik hiúságból. A koponyával különben a koponya'an foglalkozik, mely egyike a legszebb tudományoknak, mert tökéletesen haszontalan. A fejen sok minden van. Legingyra^prőbb része orrnak neveztetik, mely azért foglal el ily előkelő helyet sokaknál, főkép a születési és pmzarisztokratáknál nagyon is előkelőt, — mert az (mberek az orruk után szoktak uienni. Az orron két lik van, minek feltűntetésére az orr szót két r-iel szokás írni. Az orrot nemcsak öröklés utján lehet kapni, hanem filebbvalók is szokták díjmentesen osztogatni, mely a £ öröklött részhez illesztve, „hosszú orá-' név alatt ismeretes. A magasabb tisztviselők rendesen tovább szokták adni alantasaiknak, ők csak az or-dol tarlják meg. 4

Z orr

al lehet orrontani, orrolni és (b) orkplni, (az utolsó rossz szójáték, de iga/). Az orr mel'esleg aszag'ásés tüsszentés szervéül is szolgál, mely utóbbi szerepében a tubákipar föllenditése állai tesz jelentékeny szolgálatot az államháztartásnak. Az orr nem megvetendő nemzetA két korona 40 fillér napszámra felhangzik a gazdák panasza, hogy az túlmagas; a 300—350 korona évi keresetre pedig azt mondják a statisztikusok, hogy az túlalacsony, mert ez nem magasabb az úgynevezett „megélhetési minimum"-nál, vagyis azon összegnél, amelyet még a koldusnak is meg kell keresnie, hogy Magyarországon családostól megélhessen. Szerencsétlen ország, amelyiknek gazdái tönkre mennek, mert olcsó a búza és drága a napszám. amelynek népe kivándorol, mert kevés a kereset és drága a kenyér! Hol van itt az igazság? Mindakettőnek igaza van, vagy más szóval ez a a vita teljesen meddő. Nemis a napszám mesterséges emelésében vagy leszállításában kell vagy lehet itt az orvoslást keresni, mert hiszen ezt a kereslet és kínálat viszonya szabályozza, hanem azokban az okokban, amelyek ezt a roppant ellentmondást létre hozzák, Hogy egy hasonlattal éljek: miért nem képesek a mi tátrai fürdőink oly nagy befektetéseket tenni, amelyek alapján világfürdökké válhatnának ? — mert rövid a saison miért drágák a mi tátrai fürdőink ? — ugyancsak mert rövid a saison. Hosszabbitsuk meg a mezőgazdasági munkások saisonját; hassunk oda minden tehetségünkkel, hogy a mezőgazdasági munkás és családja dolgozhasson és dolgozzék akkor is, amikor a mezőgazdaságnak ő reá szüksége nincsen! Ne adjunk a mezőgazdasági munkásnak ma sokat, holnap meg semmit sem, hanem biztosítsuk az ő megélhetését napról-napra — de minden napra ! Adjunk a mezőgazdasági munkásnak téli foglalkozást, hogy többet kereshessen, mint a megélhetési minimum, hát nem fog oly nagy mértékben kivándorolni: ha nem vándorol ki, ha löbb lesz a munkás kéz, akkor olcsóbb lesz a napszám 1 Különösen pedig oda hassunk, hogy ne csak a családfő dolgozzék az egész családért, hanem a család a családfőnek az élelem megkeresésében segítő társa legyen. Ez utóbbit azért is hangsúlyozom, mert van ennek az elvnek nemcsak anyagi szempontból támogató indokolása, hanem erkölcsi alapja is. Mit mivel a mi népünk a munkának — gyakran hetekre, sőt hónapokra kinyűló — szünete alatt? Mit tegyen ha otthon ülni nem tud vagy nem akar? A korcsmába megy és ott elfogyasztja keserves keresményét, azután l ölcsönből, meg előlegből tengődik tavaszig. Így szokja meg a munkátlan tunyaságot oly mértékig, hogy a munkára már csak az éhség kényszeríti; igy lazúlnak meg erkölcsei annyira, hogy megfelejtkezik családfenntartó kötelességeiről is; igy szánja rá magát a világ legconservativebb népe — a paraszt— arra, hogy szülőfaluját elhagyva, más világrészben könnyebb és jobb boldogútást keressen. Ezt napról-napra látva és tudva nő fel a gyermek, ő is teljes tétlenségben, dologtalanságban és laza erkölcsökben, természeteseknek tartva olyan dolgokat, amelyek visszásságától el kell keserednie — minden ^ hazát és népét szerető — gondolkozó elmének. A dologtól már elszokott népet ismít dologra szoktatni és vele különösen a téli munkára legalkalmasabb házi ipart megkedveltetni, nehezen megy. De vannak már ezen a téren is igen jól bevált példáink, úgy hogy a birtokos osztálynak és a hatósagoknak vállvegazdasági faktorrá emelkedett a borvirág termelés,e folytán, amelynek az a roppant előnye van, hogy filokr széramentes. Említést érdemel végül az orr, mint a faji s felekezeti jelleg zászlóvivője s az emberismeret tudományának legbiitosabb támpontja. A fejen látható a már egyszer emiitett haj is, ha ugyan látható. Erre érdemes még egyszer visszatérni, bár ő az egyszer elhagyott területre rendszerint nem szokott visszatérni. Innen vette eredetét a bölcsészek ama híres nyilatkozata : „Minek a szőke énnekemvagy más változatban: „Minek a barni énnekem!" A matematikusok a haj és az ész között a köveik JZŐ sajátságos aránylatot állították fel: „Hosszú haj, rövid ész." Ám a Wlassics kultuszminiszter állal létesített leánygimnáziumok e matematikai tételt kivetették a tantervből. Egyike a legszebb haj fajoknak a paróka, mely rendszerint nem születik az emberrel. Legszebb haja van a világon egy magyar leánynak : Gsülag Annának, akinek haj hosszúsága valóban mefés, sőt határozottabban szólva . . . mese. Legszebb dísze az emberi főnek kétségtelenül a bajusz. Mégis csodálatos, hogy az emberiség tele és pedig — a papokat nem is számítva — a nagyobbik fele, t. i. a nővilág saját körében tiltakozik a bajuszviselés ellen. Különben a bajusz hévmérője az emberi hogylétnek, mit egy találó magyar köszöntésforma bizonyít: „Hogy vág a bajusz ?" A bajusznak közeli rokona a szakái, mely szintén igen fontos része az emberi főnek, kivált h

a adnak rá valamit a Takarékpénztárban. A bajusz és szakái közt van a száj, melyet belül csinosan boltozott padlás választ el az emeleti részektől, kívül pedig bibarszegély vesz körül; ezek az ajkak. Az ajkak a költők szerint eperhői vannak és mézédesek. Érdekes, hogy pici ajkakkal is lehet valaki nigyszáji}. A száj foglalkozásai közül említést érdemel a Gsók nevezetű kedélyes szórakozás, melynek egyik válfaja a töitenelmi nevezetességű Júdáscsók. Vannak azonkívül kancsók és bibircsók, A szájat a képviselők obstrukcióra