Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-31 / 5. szám

XXV. évfolyam. 5. szám, A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. —Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ^^ ^.vi' cg^háza, 1004. január 31. Előfizetési feltételek: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP sielleml ívszít képeiö kttldemónj-ek, postán vagy helyben házhoz hordva : lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a «»»• alatt kéretne* beküldeni. Egész évre Fél évre 4 Negyed évre Hirdetési dijak: . TkoVon"*: Mok'jóHa Eleíe kiadó-túlaj'dönős f o J^ZtT" M i,nMrt k e' ektí l ktal^rfra^^f^X'.rt'r.^^aV. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám ° . . , , .'. . „, ... A nyilt-térl k3i etnények dija norunkint 6J fillér (Jánószky ház) intézendök. i.leto f Auí$? wLl^J^™ 1'* ' " ^^^i0..6i g4 !fl,.. mi nd 9»u,T4bbi„ J 4 fii. Vastag betűvel sxedett Kétsieresen síimit Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát ós Általános Tudósító altal Buda­pesten, Haasenstein és Vogler irodajában Bécsben, és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban. A dombrádi motoros vasút, A nyíregyháza—sóstó—dombrádi motoros vasút előkészítő bizottságának elnöke Májerszky Bé.a polgármester, továbbá helyettes elnöke dr. Kovách Klek ós a bizottaig előadója B illa Jenő városi tanácsos juiu'ir 21-én leutaztak Aradra, hogy ott az Alföldi ehj gazd isági vasú', igaz­gatójától, y.innezey Endre arad—csauádi vasúti főmérnöktől, a va:ut ügyének előbbre vitele czéljából szükséges teendőkre tájéko/á^t szerez­zenek. Hazajövetelük után valóságos elragadtatás­sal beszélnek a Csaba — Mezökovácsháza és most már Csaba—Békés közt is közlekedő kis motoros vasút sikereiről. Utjokban inegsze ulelték a vasút forgalmi központját Csabán, ov.i Aradtól Kétegybázá'g motoros kocsin mentek. Ugyancsak megtettén az utat motoros kocsin Csabától B 'késig és \ iísza Hogy botra fejlődött az Alföldi első gaído.­sági vasút, mióta azon motoros kocsik járnak, arról igen érdekes tapasztalatokat hallottak. A személyforgalom soha nem remélt magas­ságra emelkedett. Míg a kis vasúton mozdonyos vonatok jár­tak és a viteldijjak drágábbak voltak, az uta­sok száma 24— 26000 volt egy év alatt. Mikor 1902. május 1-én a motorkocsikat vették haszná­latba és a viteldijjakat leszállították, az utasok száma 67000-re emelkedett. A mult esztendő­ben pedig már havouként 25 — 28000 utasa volt a kis vasútnak! Napouként majdnem 1000 utas! Sót volt olyau nap, a csabai őszi vásár napján, amikor egy nap alatt 4000 (uégyezerhatszáz) utast szállított a kis va^ut! Szinta hihetetlen számok, kivált ha tudjuk, hogy milyen lakatlan vidéken megy keresztül a vasút! Ezt az óriási forgalmat azonban Csak azzal a mindenben nyilvánuló praktikus felfogással n a Beethoven ifjúsága. Irta és felolvasta a Bes*en>ei kiír január 23-iki estélyén. dr. Tüdó3 Kálmán. Mélyen tisztelt közönség! A mai est a zenének van szentelve. A műsor m ndenis szinti a legmagasabb igényeket támasztja ugy az előadó művészekkel, minta hallgató közönséggel szemben. A legtisztább müzene ünnepélyén vagyunk. És nekem, a kot Iái olt képességű dilettánsnak julott az a feladat, hogy a fényes mű-or elótt bevezető elő­adást taitsak. Érzem vállalkozásom merészségét, de men­tsen ki a mű.észet iránti szeretetem. Es m ntsin ki hódoló szretetem azon rendkívüli ember emieke iránt, a kinek szel emét óhajtom fel idézni a mai estén. Azon imberét, a ki az addig határozatlan haugulatokban mozgo műzenenek először adott köliői tartalmat. A kinek hatása alatt keletkeztek a XIX-ik század legremekebb z-nei alkotásai, melyek azonban az ő szerzemenyeit fölülmúlni nem birjik, sőt legtöbbször megközelíteni sem. Bee hoven volt az az eg sz, minden­séget felölelő szellem, mely egyetemlegessege fo ytán közkincse lett az egész emberiségnek, mini az angol Shakespeare, a német Goethe, az orosz Tolsztoj es a magyar Madách. Ennek a nagy szellemnek az életéből ragadtam ki annak legérdekesebb részét, az ő ifjúságát. Szándékom őt fejlődésében bemutatni, Ha ez sikerül, ebből megértjük az ö egyéniségén-k lényégét s megtaláljuk magyarázatát hasonlithatlan nagyságának is. * * • Beethoven mindin időknek, a múltnak, jelennek és Jövőnek legnagyobb zenekőltöje. Hozzá hasonló lehet az és eljárással lehetett elérni, amit ott tapasztalni lehtt Csak egy példát. A motoros kocsik reades menetrendje úgy van megállapítva, hogy Csabán a személyvonatokhoz van csatlakozásuk. A vo­nal mentén lakó Wenkheim Frigyes gróf azon­ban Ciak gyorsvonaton utazik. Mit tesz a kis vasút? Egyszerű telefon értesítésre „külön vonat"-ot indit melynek dijja 10, azaz Tíz korona! Vagy egy másik példa Január 22-én temet­ték Simándou néhai dr. Mittler Pál volt béc>í orvost. S mind Aradtól 35 kilométernyire vau az arad—ujszentanna— kétegyházi vonvlou. A temetés délután 1 órakor volt, olyan időben, mikor arra nem megy vonat. Simánd pedig sokkal kisebb helység, hogysem ott a temetésen részt venni sziudékozók elszállásolást kaphat­tak volna. 11 ndeltek hit egy motorkocsiból és egy mellek kocs.ból álló „külöuvonaf-ot,amely a mintegy 60 tagból álló társasigot a 3"' ki.'o­tnéteivs útra elvitte és a temetés után vissza szállította 40, azaz negyven koronáért! Egy ismert nyíregyházi ügyvéd vagy tíz évvel ezelőtt 300 koronánál többet fizetett egy külön vonatért, amely Deb«\'C-snfcól Nyíregy­házára elszállította, hogy egy tárgyalásról le ne késsen. Ilyen és m g száz meg száz előnye van a fürge és olcsó motorosnak a nehézkes és drága nagy vonatok felett. Ugyanígy van a teherszállításnál. Akkor megy, mikor van mit szállítania, mikor meg­rendelik. Csabán épen egy nagyobb birtokos dohányá­nak beszállítását, látták a bizottság elnökei. Es ugyanez a kis Vasút szállítja el a Wenkheim gróf 11000 holdas birtokáuak ös-szes terményeit míu-'en fennakadás és késedelem nélkül, és ami fő: olcsón. A kis gazdák meg arra a tapasztalatra jöttek rá, mióta motoros szaladgál a kis idők folyamán másik is, de őt felül nem niulhalj i soha senki, mert ő maga a tökéletesség. Ez a művészi tökéletesség nem lehet más, minlha a művész az ő egyéni­ségét alkotásaiban teljesen visszaidja. Beethoven azért tökéletes, mert nála minden gondolat vagy érzés zenei formát ólt, abban jut kifejezésre. Fogékony szivvel bir minden iránt, a mi az ember lelkét fölemeli. A mi nagyról és dicsőről költők valaha irtak, a mi örömöt és fájdalmat ember valaha érzelt, a mi hatalmasat gondolt vagy végbevitt, a mi szépet vagy fei s'geset a természet elébe Iáit, ő zenéjével midazt ujta alko'ja. Az ő élete a zene, a hangokban való alkotás. Ezért nincs müvei kőzött egy sem, melynek egy fölösleges hangj> gye volna. Nála 1. bet egyik hang, vagy tetei, vagy zenei mondat lényegesebb mint a másik, de fölősi- ges nincs egy sem. Müveiben minden egyes hangjegynek, minden egyes hangszernek ni^g van a maga érielme. Birmi csekély változtatás hiányosokká leszi azo­kat, mint hiányos a beszéd, ha rgy betűi, vagy szól elhagyunk belőle, vagy ba egy kifejezés helyett másat alkalmazunk. Nem is lehet ez máskép olyan művésznél, a ki a zene hangjaival gondolatait mondja el ugy mint ahogy mi azt szavainkkal tesszük. De nem csak azt. Hanem azt is, a mit a szo ki nem fejezhet. „A zene magasabb megnyilatkozás, mint a világ minden bölcsessége', mondjaő maga. És a legmagasz­tosabb eszmék kifejezésére, amire az emberi szó gyenge, megtalálja ő az eszközt a hangokban, a zenében. Az ő zenéje nem mulattató. Mélységes az, mint a tenger, mint az ő lelke. Szent áhítattal, a földi port magokról lerázva kell azzal foglalkoznunk, hogy rejtett kincseit meg ismeihessük. Igaz, hogy vannak olyan művei is, melyeknek nincs egyéb czeljok. mint a szórakoztatás, a hangokkal való csillogó játék. Táncz zenét is irt el g sokat. De nem ezek azok, melyek őt minden idők leg­vasutjukon, hogy egy fogattal kevesebbre van szükségük, illetve azt a fogatot, amelylyel eddig birtokukról a városba közlekedtek, egészeu gazdálkodásuknak szentelhetik. Oiyan olcsóu viszi őket a motoros, hogy nem csak lovai­kat kár volua befogni és a munkától elvonui, de a szekérkopással is többet veszítenének. Hogy a motoros a falukon, nádfedeles hizak közt is teljesen veszélytelen, arra Csaba meg Békés példája szolgálhat teljes megnyug­tatással. Ott is szűk utczákon — sok helyütt jóval szűkebbeken mint a Kossuth utcza eleje Nyíregyházán, uádfedeles házak közt jár. Békésen egy a szabályozási vonalon kívül álló régi n.id­fedelű ház eresze meg épeu csak egy méter­nyire van a motorostól. Nem kevésbbé érdekes azonban az is, hogy az Alföldi Első gazdasági vasútnak messze föl­dön terjedt el a híre. A nyíregyházi vendégek­kel együtt egy ludwigshaleui vasúti igazgató utazta be a motoros közlekedési vonalakat tanulmányozás czéljából. Pár hét elótt két angol vasutas járt Aradon ugyauily czélból. A mult évben Amerikából is voltak hasonló okokból. Ezt a jó hírnevet a vasút uemcsak a motoros üzemnek, hanem annak a praktikum berendezésnek és kezelésnek köszönheti, amely­lyel úgyszólván teljesen szakit minden eddigi rendszerrel, Sehol semmi luxus; semmi felesleges dolog! Minden lehető egyszerű és olcsó, de jó. Es hogy Magyarországon miért áll egyedül a maga nemében mind e mai napig, annak igen érdekes a magyarázati. Az a hiedelem, hogy az a kis vasút azért létesülhetett és az­ért mutathat fel olyan fényes eredményeket, mert a háta megett áll és mindenben támo­gatja a tekintélyes és gazdag arad—csanádí vasút! Pedig ebb3l csak annyi a valósig, hogy ani ak a kisvasutnak igazgatója, lelke, egyszer­nagyobb zenei szellemévé teszik. Hanem azok, a melyekben melységes kedelyvilága, gyermekiesen tiszta szive, nagy do'gokért rajongó, a legmagasabbat, az emberi szóval meg nem közelíthető fenséges eszméket ál érző lelke megnyilatkozik. Hogy ezamegnyilatkozás még tökéletesebb leh'ssem, a kegyetlen sors arro! is gondoskodott. Elete második szakában megfosztotta a zenészt hallásától. Ai egész elő világtol elzárva, az örök csend mélységes rnaga­nyában, egyedül és kizárólag a saját belső éleiére utalva alkotja U magasztosabb műveit, melyeket csak most, egy századév elülte után kezdünk igazán megérteni. Megérteni igen, de t.ljesen átérteni és átérezni talán soba ! Alioz az a szomoiu, magányos és elzárt élet kellene, a milyen az övé volt, midőn a világ, a mindennapi elet zajiból m>t sem hallva, az embereitől távol, csupán gondoltainak maga zlos társaságában éli. Ezek az úgynevezett harmadik idősziknak a művei olyanok, melyek B.-elhovcnt minden idők z. nekóllőinek fölébe helyezik. A ig néhány rövid év izedd I ezelőtt msg érthetetleneknek iaitolta ezeket a legelső műériők nagy része is. Ugy látszik, hogy a sors Beethovennek csak az rt adta meg egy időre a hallás kep sségét, hogy a zene eszközeit megismerhesse M kor mar ezeknek b.rtokaban volt, csak zavarta volna lelke mélyén fakadt gondolatait a tényleges elei. Et kellett őt ettől zárni teljesen, hogy ezek a gondolatok korlátlan szabadsag.al fejiődh ssenek s ily módon megtalálhassák a kifejezes formáját. Hogy is érthették volna meg a mindennapi élet bajaival küszködő emberek őt es azon műveit, melyekhez hasonlók sein az elölt sem azóta nem születtek, ? Az ilyen rendkívüli nagy szellemeket nem egy ember, nem is egy korszak, hanem csak a korszakok sorozata k-»pes lassanként megismerni. És ez a szomorú, zárkózott, komor, csupa belső éle'.el élő embjr, akit szánakozó szeretettel néztek Bacs lakói az utczán bolyongani de a kivel érintkezni senki

Next

/
Thumbnails
Contents