Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-24 / 4. szám

2 állami gymnásium mellett oly áldástárasztóan működő "internátus létesitésére; mivel tudták, érezték, hogy a vármegye kulturális érdekeinek hoznak ezzel is egy áldozatott. És ha Trefort Ágost váll közokt. min. szerint: a „kultura vagyon, erő, egyéniség, erkölcsiség, értelmiség együtt," akkor e szerény n.-kállói internátus Szabolcsvármegye vagyoni, erkölcsi, értelmi gyarapodását is munkálja s elómozditja. l'gy légyen. (jöröuibeí Péter. Egy kis gazdasági elmélkedés. II. A kendertermelés kéidese azonban már sokkal szélesebb érdeklődést van Un alva felkölteni _ Köztudomásu tény az, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének nagy hálrányára szolgál, hogy eg yoldalon, mert főképpen a gabonanemüek termelésére szorítkozik. Most már, ha egy kicsit jobb a termés akkor rossz az ár; ha pedig jó a gabonanemüek ára, nincs mit eladni. Hogy mennyire egyoldalú a magyar mezőgazdaság, eléggé megvilágítják, ugyancsak a már emiitett Politikai és közgazdasági évkönyvből merített adalok. E szerint van Magyarországnak 13,129.805 hektár szántóföldje. Ebből kenyérmagvakkal (buza, kétszeres, rozs) s egyébb gabonanemüekkel (törköly, árpa, zab, köles, tatárka) volt bevetve, 7T millió hektár. Ellenben k ereskedelmi növényekkel (repcze, dohány, len, kender,) csak 0 2 millió hektár. A dohánytermelés is folyvást szűkebb körre szorul. Mert mig a hetvenes években 55000 hektáron termett dohány, addig 1898-ban már csak 35.000 heklárra' apadt az. S amig régebben nagy kivitelünk volt nyers dohánytól s némely év 6—8, sőt 10 millió forintot is hozott az országnak, az utóbbi években már teljesen felülkerekedett a behozatali többlet, ugy a nyers dohánynál, mint a dohánygyártmányoknál. Véleményem szerint a kereskedelmi és ipari növények nagyobb mérvű felkarolása, a gazdasági létérdek követelménye. Mert minél több oldalú a gazdálkodás, annál jobban megoszlik a íizikó. Ha egyik termeivény kevésbbé sikerül, pótolja a másik. S e miatt én, nemcsupán a2, előttem is oly igen fontos szövő házi ipar fentartása, sőt emelése czéljából, hanem köz gazdaságunk emeléseczéljábólisüdvösnektart o m, a kender ter m elé s feI kar olásá t, annyival is inkább mert len, és kender termékekért "igen nagy összegekkel adózunk a külföldnek, holott a n i talajviszonyaink, azok termelésére ném kevésbbé alkalmasak, mint bármely más államé. Sőt, a mi rétközünk,, ahol,, oly nagymértékben uralkodik a gyom, egyenesen hivatva is van a kendertermelésre, mivel a kender közöli minden gyom elpusztul. Kétségtelen azonban, hogy megyénkben, a házi ipar czéljára termelt kender is' folyvást' kevesbedik. A guzsaly, a rokka, már még a kisgazdák házaiból is kiszorul ; hajdan pedig még előkelőbb házakban sem volt az ritkaság. El kell ugyan ismerni, hogy a kender termelés hanyatlására igen nagy befolyással van az is, hogy a vizek lecsapolása folytán, a természetes kenderáztalók megszűntek, a mesterséges kenderáztatóknuk peclig, ami népünk hirét is alig halja. Az arra hivatott tényezők pedig, nem érzik annak szükségét. Most hát csak válogatni tessék Kezdődjék számos ismeretség S uztán hivassuk a .. . . papot I A mancsetta fodrai közt az üres alapon erre egy szerre megjelentek a virágok. Szebbnél szebb virágok. A Margit-szigeli üvegház, vagy a schönbrunni pálmaház megsemmisült volna az irigységtő', ha azt a virág szépségversenyt meglátta volna. A virágok egymásután bemutatkoztak egy-egy költeménynyel, elsőnek a Chrysanthemum Kertész Janka szólalt meg. A verset legbensőbb barátom és lenagyobb ellenségem irta, hát azt nem méltatom, de a bájos szavalóról megírhatom, hogy nem csak legbensőbb barátom és legnagyobb ellenségem hajolt meg előtte hódolattal, hanem a kö/.önség is megtapsolta meleg elismeréssel. Az ő bájos egyénisége harmonizált legjobban az általa megszemélyesített virággal az egész társaságban. A Rózsa, Haas Marcsa, a ki a progianinion kukta kisasszony jelmezben van megörökítve (valószinüleg rózsa lekvárt kavar) líiuseppe-től szavalt el egy pattogó, Pósával kezdődő, Endrődyvel végződő takaros költeményt. A csokor közepéről elfogulatlanul, a virágok királynőjéhez méltó kedvességgel szavalta el a verset. Mikor a vers végén reniényli, hogy legboldogabb ő lesz ezen a világon — jó leiekkel szóllak a hallgatok közül, hogy ugy legyen, hallgassa meg a rózsák Ltene. A Piros Szegi üt Kubassy B e r l a személyesítette meg. A bájos kis lány a bájos kis történetet — melyben a lány a legénynek arra a kérdésére, hogy szerelsz-e? piros szegfűt ad — állalános letszés közt regélte el. Pa vl ovi ts Sándor irta — természet után — a verset. Kár, hogy ez a szeszélyes csalogány mostanában ritkán dalol. A Százszorszép Sclnvarcz Mar g i l kisasszony volt. Boszankodnom kell, hogy nem dicsérhetem szabadjára a kedves kis százszorsaépet. mert az ő verse is az N NYÍR VIDÉK Pedig nem csekély indok vezethelte a földmivelésügyi kormányt arra, hogy a kenderlermés lelenditése érdekében, messze menő segélyt nyújtson. A földművelésügyi miniszter által kiadóit Magyarország földmű velésügye 1897—1903 sz. könyv 9--10 lapjan olvasom ugyanis a következőket: 1., Szövetkezetek, vállalkozók és részvénytársaságok, amelyek a technika követeim nyeinek megfelelő, a főldmivelésügyi miniszter által megállapítod "üzemképességü kender, vagy Un kikészítő telepet létesítenek és kötelezik magukat, hogy a telep üzemképességének megfelelő mennyiségű kórót, minimális összegében előre megállapított, minőség szerint emelkedő áron beváltják, az ezen telep építkezési és berendezési költségei összegének 50" 0-ig, legfeljebb azonban 75000 koronáig terjedhető, kamatmenles állami kölcsönt nyerhetnek.stb.2.,Szövetkezetek, melyek főleg kisebb telepeket létesítenek, a telep építkezési és berendezési költségei összegével 4 O^o-ig, legfeljebb azonban 35000koronáig terjedhető vissza nem fizetendő államsegélyben részesülhetnek, ha a szövetkezeli üzletrészeknek legalább fele kisgazdák kezében van. Az államsegély, av építkezési és berendezési költségek öszszegének 60%,-ig. legfeljebb azonban 50000 koronáig terjedhet, ha az üzletrészek része kisgazdák kezében van. 3., „Községek, községi szövetkezelek, gazdakörök, anulyek egy vagy több község kisgazdái által termeszlett kóró kiáztatásálioz, mesterséges kender vagy lenáztalót létesítenek, az áztatok építkezési kőltségősszegének 80°/

o-ig legfeljebb azonban, 5000 koronáig terjedő államsegélyben részesülhetnek, ha az ázlatóhoz szükséges rgyéb befékletésekről, u. m. területről, pajtáról, a vízszerzéshez szükséges erőről, az áztató fentartásáról és üzemben taitásához szükséges egyéb kellékekről gondoskodnak s erre a megfelelő fedezetet kimutatják, s az áztatást, megállapított díj mellett, a község minden gazdájának megengedik." 1900-ban, én is sokat foglalkozlam a kendertermelés ügyével. Vezetelt az a gondolat, hogy ennek mint egy uj termelési ágnak bevezetése, vidékünk gazdaközönsegünkre nézve kedvező lenne. De ez csakis egy beváltó és kikészítő telep létesítése mellett volna elerhető. Evégből a Salamann és láisa czég szegedi kendergyárával levelezéseket is folytattam. A gyár hajlandó is lett volna itt telepet létesíteni, ha előzetes biztosítást nyert volna arra nézve, hogy legalább ÍOUO holdon 10 évre, a kendertermelés biztosíttatik s az illeni érdekeltség, lu jól emlekszem, 60.000 koronával hozzá járul a telep létesítéséhez. Miután ebez a munkához magamat gyengének 'éreztem 1900 oklóber 3-án összes leveleimet levékeny főispártur/k őméllóságához küldöttem.kérve hogy vegye kezébe ezt az ügyet. Ekkor éltesültem, hogy dr. Vádász Lipót, mint Odescalchy hetezeg jogtanácio.a is tanulmányozza a kendertermelés kérdését s fáradozik azon, hogy a rétközi birlokban kenderbeválto és kikészítő telep létesíttessék. S tudomással bírok arról is, hogy a létesítéshez, bizonyos állami támogatás diegnyerése czéljából, a főldmivelésügyi minisztériumho'., a kérvény be is ' adatott. A továbbiakról már nincs tudomásom. Ha végre is sikerülne a kikészítő lelep felállítása, azon hitben vagyok, hogy felvirágzanék az s igen üdvöi hatással lenne, mezőgazdaságunk fejlődésére is. De ha a beváltó és kikészítő telep nem volni is letesithelő, a mesterséges áztatok felkarolása a kender termelés érdekében már szinte elodázhatlan, ami a fentebb jelzett állami támogatás mellett, nagyobb nehézségekbe alig ütközik. Köveleli ezt nem csak a terméén irodalmi műhelyemből került ki. Azt azért megírhatom, hogy szebben mondta el, mint a hogy én kigondoltam, meg azt is, hogy a százszorszépből a kis lany és az előadása kilencvenkilencszer volt szép nrg a vers egyszer. Az Orgona virág Bleucr Lili volt. Itt a vers irót és az előadót együtt dicsérhetem, mert az orgona virág leányosan bájos versét maga érezte meg es maga öntötte formába Bleuer Lilike. Az orgona virágot kétszeresen megillette a tap-. Meg is kapta. A Fehér ákacot Bleuer E t e 1 k a mutatla be. Poétikus kis költeményéi Bleuer Böske irta. Az ut széléről eljön az egyszerű akác virág a Flóra hívására, hogy a csokorban elfoglalja helyet. Mikor vissza kell lérnie, sajnalja a bódító új világot — melyben az édes lágy zene mintha pacsirta szóval vón tele. — De ah ! a szép álomnak vége I Vissza kell térni az ut szélére S a hó fehér leple alatt, Megálmodni igy uj tavaszt. Álmodni dalról, ifjúságról Egy bűvös szép feltámadásról. Így végzi az akác virág a mondókáját. Tetszett mindenkinek u vers is a linóm előadás is. Mint Margerit J u h ász A dé 1 szólalt meg. Szavalásra alkalmas komoly h mgja, melyen átvillant a leányos lelkesedés, teljesen érvenyre juttattak a lűzér legszebb költeményét. Dr. Szabó László iita ezt a kis remeket. Tessék elolvasni. Szivemben ah I édes kíváncsiság. Vajh jön-e tőled ra margerit virág ! Jön e felelet? . . . . , Oh I adj reá egy titkos választ, Mely reám poklot, vagy üdvöt áraszt: Mond: .Szeret" — „Nem szeret* } Oh ! légy kegyes : híved szorongva kér : — Kis szerencsekerék e sziromtányér, Min sorsom eldől: szetes áztalók hiánya, hanem azon körülmény, hogy a mesterséges áztatókban kiázott kender rostja sokkal több és jobb minőségű is. Őrömmel hallottam, hogy Nyíregyháza levékeny polgármesterének buzgólkodása foljlán, Nyíregyháza halárában, ilyen mesterséges áztató már létesült is. S azt hiszem, ez az első vármegyénkben. Jól esik azonban hinnem, hogy nem fog sokáig egyedül állani. Ha a mezőgazdaság emeléséről, jövedelmezőbbé tételéről tárgyalunk, lehetetlen figyelmen kívül hagynunk, az ezzel szoros kapcsolatban álló állattenyésztést. Virágzó mezőgazdaság, virágzó állattenyésztés nélkül lehetetlen. S a legjelentékenyebb tényező ebben, a szarvasmarhatenyésztés. A természetes legelők és kaszalók feltörögetésével azonban, éppen a szarvasmarha tenyésztés nagymértékben visszaszoriltatik, mert átlót még távol állanak gazdáink, hogy mesterséges legelőket és kaszálókat létesítsenek, s beho zák a vetesforgokba, a mesterséges takarmányok termelését. Különösen all ez kisgazdainkra, a kiknél a marha állomány csekély volta a földek termőkép asségének csökkenését s a megélhetési alap apadását vonja maga után. Minden bizonynyal igen érdekes és tanulságos volna, megyénk állattenyésztésének statisztikai adatait ismerni. E fölött azonban, sajnos, nem rendelkezem. Az orszog állaltenyésztésére vonatkozolag azonban, a már emiitett 1900 évi Politikai és közgazdasági évkönyv nyújt némi felvilágosítást. E szerint szarvasmarha állományunk 5'l, millió darab s lóáliományunk 2 millió darab. Szarvasmarha állományunk, az Európai országok közöli, a területhez viszonyítva, számra nézve 10-ik helyen áll, lóállományunk ellenben ac 5-ik helyen. Ugy a szarvasmarha, — minta lóállományt illetőleg, Oroszoiszág vezelt, amabból 25, ebből 20 millió darabot. Nem vagyunk tehát az utolsók a inarhalenyeszléa terén, azonban az is kétségtelen, hogy messze vagyunk, még attól a polczlól, ahova emelkednünk lehet és kell. Talán legjobban bevilágítja ezt a kérdést, ha tejgazdaságunkat p. o. a kis Dániával összehasonlíthatjuk. (Fo'y tatása követki zik). á bérkii'i/.etis Lapja.* Ujabban a Magyar gyáriparosok szövetsége, a vasés gcpgyaro=ok ejyesüle e éj számos más előkelő teslü et foglalkozott azzal a kérdessel, hogy iparvallalatoknál nem volna-e czélirányos a mostani szombatesti bérkifizetések helyeit a munkasok heti keresményét valamelyik hétköznapon kiadni. A bérkifizetés napjának a megváltoztatását czélzó mozgalmat a kereskedők indították meg azzal a panaszukkal, hogy a kötelező általános vasárnapi munkaszünetről szóló miniszteri rendelet életbeléptetése óta a munkások nem vásárolhatják be vasárnap délelőttönként a szükségleti targyaiüat és béreiket n*g nagyobb mértékben fecsérlik el a korcsmákban, pálinkamérésekben és egyébb mulató helyeken, mint a rendelet kibocsátása előtt, ennek daczára azonban merész állítás vo'na az, hogy ezt a kérdést Láng, volt kereskedelemügyi miniszternek a rendelete csinálta meg ; ez a rendelet csak fokozottabb mértekben hivta föl rá a ügyeimet, csupán aktuállissá telte, mert azok a bajok, a melyeket a bérfizetés napjának a inegvállozlatásaval orvosolni lehelne, nagyon régi keletűek már és kezdettől fogva szorosan összefügglek azzal, hogy a munkásoknak heti keresetüket a pihenő nap elölt való esle adták a kezükbe. Ezek a bajok az általános vasárnapi munkaszünet nélkül is megérdemelték volna, hogy illetékes tényezők foglalkozzanak velük és keressék a szanálás módját. Amikor a munkás többé-kevésbe nehéz, hat napi munkálkodás ulán kezébe kap egy csomó pénzl, az első * E czikkre felhívjuk a munkaadók figyelmét. Szerk. Ah, mily gyönyör, mily boldogság lenne, Ha utolsó szirmod ekként felelne ; „Szeret szívből." A férfi szívről száll ezernyi szó i „Változó" „hideg" „csalfa" „számító", — De „O* nem lehet. — Ugy-e, nem mondasz te se rá ilyet, Könyörtelen szót, csúf Ítéletet: Hogy csak „szinből" szeret I . . . Úgy . . úgy . . . emelj, biztass, kedves Margerit, Szavadból szívem, lásd, erőt merit, S milyen jól esik, Milyen jól esik a csüggedt szívünek, Ha elmondod „Őt" igaznak hűnek, S hogy „szeret egy kicsit" De ne csak kicsit, ... Óh mond hogy forrón, Mond hogy szertelen I . nagyon I lángolón ! Mondd, hogy „igazán" . . . Ugy vagy te kedves, bájos, szép virág, ..... Ha válaszod, mit szirmod titkon ád, Édes igazán! . . . Mikor elcsitult a frenetikus tapsvihar megszólalt Flóra virágjaihoz fordulva. A lelkeim, hogy kandikálnak Mily izgatottak, ah nagyon .... Engem is hittak Klónkának, De szóltak is ám a ... . mamának A végső szót hát nem hagyom. Vidám nevelés fejezte be a maradandó emlékű szép jelenetet, mely után a függöny legördült. A programm szerint most Gansl Józsefné úrnő kuplékat énekelt volna, ha ez a hamis téli idő hűljsekel osztogató rosz szeszélyével általános sajnálkozásra meg nem akadályozta volna. Igy hátra a Tere fe re következett egy szúrkáló csipkedő irodalmi kobold. Ez a kis pajzánság elő vett