Nyírvidék, 1904 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-15 / 20. szám

2 N T I R V I D E K Elgyötörve a tengeri betegségtől, a rossz, ehetetlen étel miatt az elgyengült utas nem tud uj erőre kapni. Ezért a piszkos helyért, durva bánásmódért, állatnak való táplálékért fizet a kivándorló 150 -200 koronát, esetleg többet is, holott a II. osztály alig pár koronával drágább, gyorshajón 240 korona s ott 2—3 utasnak külön cabinja s a fedélközhöz képest fejedelmi ellátása van. A hajóstársaságok az I. és II. osztályú utasoknak adolt kényelmet és kitűnő "ellátást a szegény kivándorlók keserves filléreivel fizettetik meg. A rossz táplálkozás, a piszkos helyen való tartózkodás következtében a partra szálláskor a kivándorlók serege oly szánalmasan néz ki, hogy nem csudálkozhatunk, hogy az Egyesült Államok kormánya mindenféle nehézségeket gördit a bevándorlás megakadályozására. A mult év folyamán tárgyalta az Egyesült Államok kongressusa a bevándorlás megszigorításáról szóló törvényt, mely erősen hozzá fog járulni ahhoz, mivel sokkal szigorúbb az előbbi törvénynél, hogy már az amerikaiak előtt is túlságosnak talált bevándorlást leszállítsa. Ezen törvény 38 szakaszának czélja az, hogy minden olyan elemet kizárjon, mely az amerikai népnek vagy kormánynak terhére lehetne. A műveltségi vizsga „Educational test", mit a kongressus egy jó része kötelezővé akart tenni, a törvény tárgyalásakor elejtetett, de a bevándorlási biztosnak ezen törvény ugy is teljesen szabad kezet enged arra nézve, hogy kit tartanak a bevándorlásra alkalmasnak. Azt hiszem, nem végzek felesleges munkát, ha az uj bevándorlási törvény főbb szakaszait e rövid sorok keretében ismertetem. Megtiltja a bevándorlást ezen törvény a különböző betegségben szenvedőknek, őrülteknek, gyenge elméjüeknek, teljesen szegényeknek, a valamikor bűntény miatt elzártaknak, anarchistáknak, kiknek hajójegyét más váltotta meg, az erkölcsi gonosztevőknek stb. stb. A ki másokat behoz az Egyesült-Államokba, hogy ott bárminemű munkát végezzenek vagy külföldinek munkát igér s ezáltal bevándorlásra birja, szigorúan lesz büntetve s a ki ily hirdetés következtében az országba jón, szerződött munkásnak tekiutik s visszatolouczoltatik. Fontos e törvéuynek 12-ik §a me'ynek értelmében a kivándorlónak, illetve a hajóstársaságnak szavatosság terhe mellett felelni kell a következő kérdésekre; A bevándorló teljes neve, kora, neme, családi állapota, híva' tása vagy foglalkozása, tud-e irui vagy olvasni, nemzetisége, faja utolsó lakóhelye, az Egyesült-Államok mely kikötőjében akar partra szállani, utazásának végczélja, van-e jegye odáig, maga fizette-e a jegyet vagy mások, (egyesek, testületek, társaság, község vagy kormány és ki, vau-e 50 dollárja és ha kevesebb mennyi) rokonaihoz vagy barátaihoz igyekszik-e, annak pontos czíme, volt-e valamikor előbb az Egyesült-Államokban s ha igen, hol ós mikor, volt-e valamikor börtönben, vagy szegényházban, vagy őrültek házában, sok nejü-e, anarchista-e, ajánlat, Ígéret vagy egyezmény alapján jón-e, bogy az Eg)es-üit-Áilamokhau dolgozzon, milyen az észbeli és testi Brémában, a hol vettem, azt állították, hogy egy ottani öreg kisasszonynak epp negyven évig volt biilokában. Úrnője elhalálozott s igy került a puczra. Bakfisnak nem volt mondható s nem is képzeltem, hogy még hódításokat lehesten. Pedig hat Achilles mégis csak ugy belebolondult, hogy csak érte élt, halt. De korántsem csupán ösztönből; tisztán platonikus érzelem fűzte hozzá s valóban megható volt nézni, mily gyöngéd gondoskodással környezi, mily finom óvatossággal tisztogatja, minő áldozatkészséggel nyújtja ál neki jobb falaljait s hogyan védelmezi őt, ha valamitől fenyegetve képzeli. Kezdetben Lea nem sokat törődött Achilles udvarlásával, sőt unta, legalább párszor nagyon békétlenül rásipogoü. De Achilles kitartó előzékenysége győzött s egy szép napon arra ébredlem, hogy a két kakadu szorosan egymáshoz simul. Achilles jobb szárnyával egészen befödte Leát, ugy, hogy annak csak koron íalaku fehér bóbitája, hamvas fekete csőre és két nagy Okos szeme látszott ki. Több éven át a legboldogabb életet folytatták. Ha Lea rosszul cselekedett félt, hogy kikap, rögtön Achilles mögé hátrált s csőrével lopva döfködte, liogy védelmezze. És valóban csodálni lehetelt, hogy ez a szárnyas mentor, milyen gavallér módon végezte föladatát. Azt jól tudta, hogy hetvenkedéssel, gorombasággal, nálam semmire sem megy, de annál többre hízelgéssel, melylyel vállamra fölrepü

1. Ilyenkor egyik szárnyával a fejemet, másikkal a mellemet födte be, miközben kérő szavát hangozlatta, melyhez specziális kifejezéssel bírt. Igy meniette meg ő Leát gyakran sokszor megérdemelt büntetésektől. Gyűjteményem időközben megapadt s Hamburgból hozattam egy vörös sisakos molukki kakadut, mely uj egészsége, van-e deformációja, nyomorék-e, s ha igen, mióta és mi okból. A törvény 18-ik §-a kimondja, hogy azon hajótulajdouos, ki ezen törvény ellenére bevándorlót hoz be, mind ju ngyes behozott után 300 dollár (1500 korou.) büntetést fizet s mig ezt le nem fizeti, a kikötőből ki nem bocsájtatik, az igy behozott kivándorló pedig vissza tolonczoltati k Sót még ezen törvénynek visszaható ereje is van, meit a 19-ik szakasz szerint, a ki ezen törvény ellenére az Egy esült-Államokb i jött, ide jótte utáu két évre is vissza szállítandó. A törvény ezen szigorú iutézkedéseibó

1 lithaljuk, hogy az amerikai korm .ny rideg n elhatározta a tömeges bevándorlásnak vég^t vetni. Ha a bevándorló megfelel mindenftle tekiutetuen a kívánalmaknak, mehet szabadon, különben, ha nincs meg az előirt pénzinenynyisége, de rokonai, ismerősei vannak, ugy a „Barge oíí'ice" bau, bevándor.asi hivatal féle, ott tartják továbbra is felügyelet mellett, mig a bemondott ismerő-, rokon érte nem jöj s a bevándorlóért szavatosságot nem vállal. A ki nem felel meg az előirt kivánalmakn ik, Ellis szigttre szállítják s ounan az őt hozott hajóstársaság költségén vissza tolouczolják Európiba hol partra teszik. Az előbbi bevándorlási törvényt a kivándorló a tíreenvich-strteti osztrák és magyarnak nevezett ház segítségével könnyen kijátszotta, most azonban ez az uj torvény intézkedése kóvetkezteben teljeseu ki vau zárva. A bevándorlási főbiztosnak (Commissiouer Gdneral of Immigration) egy teljhatalmú embere az orvossal már a kikötés előtt jóval megjelenik a hajófedélzetén s határoz a kivándorló sorsa felett. Regebbeu a kiváudorlok New-Yorkban a Hudson folyó Jersei oldalán partra szállva, felügyelet mellett, több csoportba osztva korminyhajon a „Barge office'-ba vitettcik, hol korulmenyeiket illetőleg alapos vtzsgálatuak lettek aiavctve, most azonban Arneúka földjét még nem is taposta s már is el vau visszatolouczoltatása uatározva. Az Egyesült-Államokba kezdettől fogva az Ó világ legvállalkozóbb szellemű, eszes, ügyes, élelmes, elszánt, sok esetben legszivtelenebb lakói vándoroltak ki, a yankee ezeknek az ivadéka. Elgondolhatjuk, hogy mi vár Amerikában szegény magyarjainkra, kiknek egyenes nyiltszivüsége és tapasztalatlansága a yankeek között, hol még izraelita polgártársaink élelmessége sem érvényesülhet, a gyámoltalanság komikumával hat reánk. Ki is használja az Amerikai a szegény „hun"nak és „polák"-nak ezen rá nézve igen jó tulajdonságát. E két név az, miként a magyar munkást odakünn hívják, különben ezen elnevezés egyenlő értelmű az indus „paria" szóval. Egy nemzet fia sem vállalkozik Amerikában oly rettenetes munkákra, mint a magyar. Honfitársainkból kerülnek ki a pensylvániaijszén és kőbányák, úgyszintén vasművek munkásai s a szegény hunt mindig ott találjuk meg, hol az élet veszedelem munka közben leginkább fenyegeti. Ha oly községeket tekintünk meg, melyekből a kivándorlás már évek óta tart, csakhamar szembe fog tűnni a sok, Amerikában nyomorékká lett ember, mivel a különböző iparvállalatoknál a^ltatósági jövevény aztán megbolygatta az egész szép házi csendéletünket. Ámint megérkezett, nevet adtam neki; házsártos kül=eje, lángvörös sürü tollturbánja s merész fellépése után elkereszteltem Heródesnek, mert ez sem nezhetett ki követelőbbnek. Első dolga volt szemügyre venni nagy figyelemmel a helyiseget, s azután az őt hatalmába kenteit emberi lényeket. Sokáig szemlélgetett engemet, hol oldalvást, hol szemben, hol félrehajlitott fejjel, mint a műértők szokták a képeket vizsgálni. Ugy latszik, nem voltam ellenszenves neki, mert kezemre kérődzkődött. Azután egész nap barangolt keresztül kasul a szobában s fecsegett szüntelenül. Ha csendre intettem fölborzolta tollát, s merész fejhajlitások mellett körben szaladgalt s úk-kal és ók kal fejezte ki a leghangosabban m.-ltatlankodásat. Megvizsgált mindent, a hozzáférhető fiokokat kihúzogatta s belejük kandikált. Ha nem ügyeltem, egy pillanat alatt összes tartalmuk a földön bevert. Egyik kalitkáról a másikra röpködött, s mindenik madárral ingerkedett. Csak Achillest ígnoralta felismerhetetlen szándékosságával. Annál nagyobb érdeklődéssel forgolodott Lea közelében s olyan szerelmesen nézett reá, akár Don Jüan. Egy raffinirozott vén coquette nem viselhette volna magat különben, mint Lea. Egyfelől ügyelt, nehogy Achilles észrevegye, hogy a Heródes közeledese nem kelülle ki figyelni ;t. Mintha nem is tudná, hogy kalitkája körül miért czepperlizik kenyeskedő mozdulatokkal, miért forgatja ide-oda fejét, csasnogy mind a ket szemével gyönyörködhtssék Achiíles háremének gyöngyében. Hát még mikor elkezdett ugrándozása közben nékem síphangon trombitálni, Leának kinos őnmegtagadisába került elrejteni érdeklődését. Engemet is meglepett az indulószerü dallam, melyet Heródes úrfi szabatosan végigsípolt, kétségkívül, valamelyik ezred trombitásától lanulta el, midőn ablaka előtt a katonaság gyakorlatra vonult ki. Achilles az egész ellenőrzés személybiztonság tekintetében egyáltalán nincs meg, örökösen az életével játszik a munkás Nap-nap után olvashatjuk az óriási bánya-szerencsétlenségeket, hol ismét ennyi és ennyi szegény magyar pusztult el, kikkel bizony senki sem törődik, mig az élelmesebb más nemzetbeli munkások hatalmas egyesületei védik tagjaikat a különböző vállalatok által való teljes kizsákmányolás és romlás ellen s merész szavakkal vétót kiáltanak, ha a szívtelen tőke gyarapítóinak zsarnokává akar lenni. Ha odakünn tekintjük meg a magyar munkást, nem fogunk egyhamar ráismerni, az itthon követelő, elég nagy igényű emberből az amerikai levegő rögtön kiöli a magyar betegség, a lustaság bacillusait s igénytelenségével és vasszorgalmával a benszülött munkásnak félelmetes versenytársává lesz. Ez utóbbi két tulajdonsága következtében érdemelte ki a fent emiitett lealázó elnevezést, mert nálánál csupán a kinai munkás igénytelenebb és dolgosabb. Az itthon maradt ismerősök csak azt tudják, hogy az Amerikában kint levő már megint ennyi és ennyi pénzt küldött haza, de azt el sem tudják gondolni, hogy a szegénynek miként kellett ezért dolgoznia ! Munka közben ott beszélgetni, dohányozni, avagy egy pillanatig is pihenni nem szabad, déli étkezés ideje 10—15 perez s csak örökösen a munkafelügyelőnek, a ki a munkással versenyt dolgozik, biztató szavát hallani s ha ez a legkisebb mértékben vesz észre egy kis lassúságot, a munkást óránkint kifizeti és elbocsájtja, mivel van helyette ezer és ezer. New-Yorkban 1900. évben 90 ezer ember hűsölt munka nélkül a nyilvános kertek padjain egész nyáron át, s a munkakeresők ezreit az emberi nyomorúság iránt teljesen érzéketlen Yankee hidegen csak ezzel fogadja: „Nothing foryo^i Master" nincs önre szükségem Uram ! Két dolognak van az amerikai előtt becse, a pénznek és a munkának, e kettővel ott mindent el lehet érni; a munkát fizeti is, de hogy e fizetésért mennyit és hogyan kell a munkásnak dolgoznia s mily körülmények között, azt, csupán az itthoni munkás viszonyok ismerete mellett el sem tudjuk gondolni. Az a munka mit itthon kívánnak, semmi az ottanihoz képest. Ha honfitársaink idehaza kevésbé annyit dolgoznának oly igények mellett, mint odakint Amerikában, nem kellene kivándorolniok, hanem itthon is jólétet teremtenének maguknak s mig ott szorgalmukkal és igénytelenségükkel megvetést, addig itt mindenki tiszteletét és becsülését érdemelnék ki. Ui-cKOr János, m. kir. állatorvos. „Jó Pásztor Egyesület.' A nyíregyházi „Jó Pászlor-Egyesület" a következő kér^énynyel járult Nyíregyháza város képviselőtestületéhez : Tekintetes Képviselőtestület! Korunk műveltségi haladásával, ugylátszik lépést tart az embeiiség nyomora. A világ minden tájékán mi liók és milliók jajkiáltása hangzik s a n^pek e j»j— kiáltása messze túlharsogja a műveltség diadal szaval. Szerencsére, a hol ez a nyomor felüti fejét, ott terem a keresztény szeret, t, a Gharitas. Felséges, a maga nemében páratlan látvány ez a Charitas. Irgalmas kezét mindenüvé kinyújtja. A szükségben szenvedők nyomorát idő alatt mozdulatlanul állt, csak tekintetéből látszó t, hogy figyel azért Leinak minden cselekedetére. Heródest boszszantolta Achilles közönye s kezdett incselkedni vele. Egyszerre a kalitkának röpült Lea közelében, s édeskés hízelgő hangon először szólalt meg : kakadu ! A szerencsétlen Lea nem állhatott ellen a csábító szónak s megfeledkezve a kényes helyze'.ről, barátságosan Heródes felé hajolt. Erre kábitó sikoltás követke'.ett, s Lea a kalitka közepén a homokban hevert. Achilles hatalmas csőre leütötte. Leírhatatlan dühvel vetette magát a megremüll állatra. Csőrénél fogva megragadta a kisasszonyt, párszor a feje felett megfargatta s a kalitka ami szögletébe dobta, hol Heródes állt, nagy meglepetéssel szemlélve e borzasztó esemény fejlődését. Achilles reszketve a fölindulástól a ket méter hosszú kalitka másik végéhez vánszorgott. Szomorúan rám tekintett s elkezdett tipegni, a mi azt jelentette, hogy hozzám akar jönni. Kivettem a kalitkából. Azonnal a nyakamba csimpajkózott, fejét arezomhoz tette s remegő teste elárulta lázas állapotát, mit a nagy felindulás okozott. Ez alatt Heródes a kalitka sodronyhálózatán keresztül Leát vigasztalgatta, a ki még mindig mozdulatlanul feküdt a szögletben. Achillest a Heródes kihivó magaviselete anynyira fölbőszitette, hogy nyakamról egyenesen ráugrott és szenvedélyes kiáltozás közt kezdte annak szárnyát tépdjlni, testét harapdálni s csőrével borzasztó csapásokat mért fejére. Heródes ilyen dühös támadásra nem volt elkészülve, nagyon megijedt s igyekezett segélykiáltásaíval f gemet a közbelépésre bírni.