Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
6 Se«zták Mihály nevű kocsisának 1'/. éves gyermeke megbetegedett. — A kocsis megkérte Feldmannt, eressze őt be a városba az orvoshoz gyermeket megvizsgáltatni — es adjon neki erre az útra igát — Az „úr" hallani sem akart a dologrol. De ki is hallott olyat, dolog időben egy kocsis beteg gyermeke részére kocsit küldeni be a városba ? Vasárnap ujbol kert kocsit Seszták — de most sem kapott. Vasárnap éjjel azután a gyermek meg is halt — gyogykezeles nélkül ! És most azután hallatlan dolog történt ! Feldmann ur még most sem adott igat, hogy a holttestet a városba szállíttassák. A kis holttestet a hátán hozta be szegény asszony Nyíregyházára. Elvárjuk, hogy az illetékes körök, ebben a dologban a lehető legszigorúbban fognak eljárni. — Műkedvelői előadás. A nyíregyházi asztalosiparos iparos ifjúság, az alakítandó önképző kör és a Kákoczy szobor javára, ma vasárnap, e hó 30-án, dr. Ferlicska Kálmán védnökségé alatt, lánczczal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Színre kerül Géczy István népszínműve: .Amit az erdő me^él,* Resztvesznek az előadásban. Beregi Dezső, Hoffmann Katicza, k. a. ifj. Lyacbovits Sándor, Klein Mór, Csizák Ilonka k. a., Kovács Ferencz, Propper Ede, Nagy István, Sarok Ida k. a., Korcsolay Antal, Balogh Kálmán, Dulebak Andor, Soltész Juliska k. a., Lukácsnó Mariska k. a.. Propper Flóra k. a., Leviczky Annuskak. a., Korponai Annuska Danczinger Andor, Ormós Pal, Propper N., Egei J inos, Hoffmann Jenő, Piskáter Béla. Az előadas a városi színházban lesz, a tánczmulatság pedig az ipartestület helyiségében Helyárak: Páholy 8 korona, Tamlásszek 2 korona, Körszek 1 korona 60 fillér, Erkély I-sö sor i kor. 60 fillér, a többi sor 1 kor. 20 fillér, Il-od emeleti zártszék 60 fillér, Karzat 30 fillér. A szini-előadasra váltott 1 kor. 20 filléres jegyek jogot adnak a tanczmulatságon való részvételre. A tánczmulatság színhelyen váltott jegy ára 1 korona. Jegyek előre válthatók Paal Ferencz úr trafikos üzletében városház palota. Fe.ülfizetesek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Selyemtenyésztők figyelmébe. A szegszárdi országos selyemtenyesztő felügyelőség — a selyemtenyésztés előmozditasa érdekeben — városunk reszere ló ezer darab eperfa csemetét küld teljesen díjtalanul. — Hivatalos órák a pénzügyigazgatóságnál. Mint értesülünk a kir. pénzügyigazgatoságnál a hivatalos órákra nézve az az intézkedés történt, hogy azok reggel 7 órától délután 1 óráig fognak tartatni. — Bakay Balkányban. A Balkányban a mult vasárnap rendezett Rákóczy ünnepélyen, melyről lapunk más helyén közlünk részletes tudósítást, mint szereplő közreműködött Bakay László, a mi híres taiogatósunk is, s talán mondanunk sem kell, hogy óriási sikert aratott remekül előadott Rákóczy nótáival. — (xyászrovat. Alólirottak mdy fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, szerető apa, nagyapa Mráz János ág. hitv. ev. tanítónak folyó 1903. évi augusztus hó 27-én, este 9 órakor életének 58-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi augusztus hó 29-én délután 4 órakor fognak az ujszőllő-utcza 4 ik számú halottas házból a pazonyi-utczai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1903. evi augusztus hó 28-án. Áldás és beke poraira! Özv. Mraz Jánosné sz. Bartha Katalin neje. Mráz János, Mráz András, Mraz Etel, gyermekei. Mraz Janosné Udvarhelyi Zsuzsánna, Mráz Andrásné Tóth Lina, menyei. Kolhamer Béla veje. — Sorsjáték az idegenforgalom emelésére. Az indegenforgalmi vállalat, mely rövid fenuallása óta már is számtalan bizonyságát adta közhasznú szakavatott működésének, legújabban a kormány engedelmevel és ellenőrzése mellett utazási sorsjátékot reifdez. A sorsjáték 100000 drb. két koronás sorsjegyből alt es annak tiszta jövedelme kulturális czélokra fordittatik, névszerint oly intézmények javára, a melyek hazank egyes vidékeinek fellendítésén munkálkodnak és idegenforgalmunk fejlesztését elősegítik. Az egyes nyeremények tárgyát vasúti körutazási jegyek, bel- és külföldi szalloda szelvények, magyarországi fürdőhelyeken nyaralásra jogosító lakás igazolványok, fürdő-idény jegyek stb, kepezik. Nem kételkedünk, hogy közönségünk eme eletre való eszmét felkarolja s az utazási sorsjegyeknek óriási kelendősegük lesz. Az idegenforgalmi vállalat gondoskodott arról, hogy sorsjegyei úgyszólván mindenütt kaphatok legyenek — Dr. Schlesinger Miksa vizgyőgyintézete a pozsonyi hegyiligetben nemcsak az ily nemű hazai intézetek között all első helyen, hanem még a külföldi vizgyógyintézetektől sem marad vissza. Nekünk magyaroknak valóban nem szükséges külföldi vizgyógyintezetet felkeresnünk, mikor Pozsonyban egy ily kiváló és előkelő intézetünk van, mint a dr. Schlesinger-fele, melyet már kitűnő fekvésénei es mersekelt árainal fogva is előnyben kell részesítenünk. — Felhivjuk a t. háziasszonyok b. figyelmét Wassermann Sámuel, orosházi kenyér raktárának hirdetésére, mely ugy olcsósága, mint izletessegénel fogva valódi nyereség városunkra s nagyban megkönnyíti a háztartás gondjait a mai áldatlan cseléd viszonyok kőzött. — A uiagy. kir. államvasutak igazgatóságának ertesitése szerint kereskedelmügyi magy. kir. miniszter ur 0 Nagyméltósága rendeletéből a bud íp »st-hatvani vonalon Rákoskeresztúr és Rákoscsaba megalló-rakodohelyek közötti 10 sz. őrháznál levő „.Munkás-Otthon* megállóhely neve, f. évi augusztus hó 1-tól kezdődőleg ,Rakosliget'-re változtattatott. Budapest, 1903 aug 19 -én. Az igazgatóság. V&mmk. Könnyelmű, vadászok. Irta: Eár3ony István. Itt van a vadászévad teljessége, amikor felszabadul az erdő s a mező, s kevés kivétellel, amit a törvény még most is véd : általában mindent szabad lőniök a vadászoknak. Pulfog is a puska, s van „ne mulass* a szegény ~ • I U V I 1) E H proletár-állatvilágnak, amely még ki sem fejlődik egészen, már sőrét-, vagy golyóhalált hal az ember által. Az embernek volt esze, hogy ugy akarja látni a világot, mint amelynek ő a leglökeletesi-bh lenne, akiért ininden van, aki tehát megalkolh ltja a maga számára azokat a szabályokat, nHyek szerint a mindenség földi részeit birtokaba vennie legkönnyebb. A tíz parancsolat „ne ölj* paragrafusát is magához alkalmazza, amikor ugy értelmezi, hogy : „embert ne ölj*. Egyebet tehát ölhet, s öl is ; nem sokat k'rdezi aközben, hogy vájjon van-e isteni kijelentés, mely minden más lény életet az ő önzésének rendeli alá. Ezen biz' semmiféle bölcselkedéssel s: lehet változtatni ; de ha van is érzékeny lélek, akiben a könyörület fel lud támadni, a halaira szánt allatok iránt: ne a vadászok közt keressük őket. Mert habár az igazi nobilis vadász esztelenül nem gyilkol is rakásra : ölni, vadat lőni, mindegyik hajlandó; enélkül nem lehetne vadász. Hadd mulassanak hát a puskával, akiket megillet. Férfiasabb idő'öltés, mely annyira edzene s ugy növelné a bátor öntudatot: ugy sincs, mint a vadászat nemes sportja. De aki puskát vesz kezébe, az szedje össze migát es legyen mindenképpen kifogástalan; legyen méltó a „vadász" névre, ami nemcsak -annyit jelent, mint „vadölő*, hanem az is benre foglaltatik, hogy ez az ember tiszteli a törvényt ; a fegyver veszdyes voltát teljestn ösmeri: amily megbízható a puska kezelésében, ha vadra lő, olyan ovatos mindig, pillanatra se feledkezve meg magáról, nehogy egy meggondolatlan pi rcz örökre helyrehozhatatlan szerencs tlens-gnek váljék okává. Nem árt ez a kis figyelmeztetés, különösen most, amikor a nagy szezon elején talán legtöbb eshetősége van a veszedelemnek a vadászatokon, mert egyré-zt most legnagyobb a türelmetlen mohóság, ami lassankint csillapul, ha az evad előie halad; dj meg a L-gtöbb puskás ember hosszú pihenes utan most kezd újra lövöldözni, tehát jóformán újra bele kell tanulnia a helyes gyakorlatba, nem is szólva arról, hogy a kezdő puskások, akik még egészen ujonezszámba mennek, mennyire szemmel tartandók az tís > vadászatok izgalmai között. Hisz' ők azok, akik a lapokban annyit szerepelnek mint vadaszaton történt szörnyűségek okozói : de ha belőlük kerül is ki a nagyobb perc/.ent : a „ven* vadászok közt is akad in 'ggondolatl .n elég. A figyelm'Ztetés tehát mindenkinek egeképpen kell, hogy szóljon. Mert a jó Isten a megmondhatója, hányféleképpen kerülgeti a gyanutl .nokát a biisors végzete, olyankor is, mikor kizáitnak látszik, hogy szerencsétlenség fenyegette őket. Valaki például a sz..kértőt udja könnyedén s mutogaija egy uj puskának a szerkezetét, de nem győződik meg ; vájjon nincs-e töltve a fegyver. Más esetben éretlen es \egzebs tréfát enged meg magának a meggondolatlan puskás, amikor ráczéloz valakire, mert hisz' „a puska kakasa le van eresztve" vagy mert nincs „mag" a puskában. Mily határtalan könnyelműség és lelketlenség kell az ilyen ostoba tréfához! Hányszor történt inár katasztrófa egyetlen tévesztett mozdulat állal ! Hisz a töltetlennek mondott puska többször sül el, mintsem sejtenók. Kivált most, a kakasnélküli puskák korszakában, amikor a kakas leeresztett állapotáról v.idászatközben szó sincs, csak a puska elzárása történik, nagyon is megbízhatatlanul. Meg kell gondolni, hogy a puska még a legkorrektebb kezelés mellett is elsülhet magától, ha tudniillik a szerkezeteben valami észre nem vehető, külsőleg meg nem állapitható módon hiba esik. Egy véletlen zökkenés, elcsúszás, fához ütődés oka lehet annak, hogy a meggyöngült, elkopott szerkezet felmondja a rendes szolgálatot s a puska elsül, pedig a ravaszhoz senki se nyúlt. Mily könnyen támad ilyenkor borzasztó szerencsétlenség, ugy-e ? Mi legyen eszerint a helyes védekezés ? ! . . . Én ott kezdeném, hogy semmiesetre se engedném meg akárkinek, hogy töltött puskát vegyen a kezébe. Valóságos vizsgálatot kívánnék mindenkitől, aki vadászni akar, hogy vájjon teljesen jól tud e bánni a lőfegyver rel. Aki vadászjogot vált, annak előbb bizonyítani kellene megfelelő fórum előtt a kdlő jartasságát a fegyverkezelesben. Tanulja meg azt kiki a barátaitól tőlietlen puskával, otthon, vadászaton kivü', mert a vadászat néha megbolondítja az embereket s könnyen csinál nagy hibát a vadászó-kezdő, holott talán a vadászaton kivüli gyakorlatot félig-meddig visszasajátitotta. Akinek egyszer mar vadászjegyet adtak ezen az alapon, az egyszerűen a regit cserélné ki ujjal; a regi jegy igazolná, hogy már tul van azon, hogy a puskával való bánni tudását külön is igazolja. Természetes, hogy ilyenféle reformot csak piuem desideiiumképpen említek. De ha már vadászati vizsgászati vizsgálat nincs és nem lesz is : annyit meg lehet követelni mindenkitől, kezdőtől ugy, mint régi vadásztól, hogy a puskája csővét se töltött, se töltetlen állapotban ember felé soha ne tartsa. Aki ez ellen tudatosan, léhán, felületesen vét, az nem megbízható ember puskával a kezeben s uiegerdemli a szigorú rendreutasitast, esetleg azl, hogy a vadászok magok közül számkivessék, vele egy társaságban ne vadászszanak. j Az a kifogás, hogy iszen nincs megtöltve a puska nem lehet elég. mert azt mások nem tudhatják s igy a feléjük tartott puskacső fogyást rettegteti őket, ami egyáltalában nem bátorság kérdése. Aki egy oroszlánnal is nyugodtan "szembeszáll, minden szégyenkezés nélkül szorongást érezhet annak tipasztalatara, hogy ügyetjen, szeles vadászjk közt van, akik könnyen nyomorékká lőhetik. A valamire való vadászember számol is ezzel s mindenképp azon van, hogy titkos aggodalmat ne okozzon. Legjobb a puskát mindig ugy hordani, hogy a csöve elöl és fölfelé viszonyítva legyen. Igy az ember folyvást ellenőrizheti, mindig vigyazhat rá. A másik fontos szabály pedig, hogy mihelyt löbbedmagával van az ember, vadaszat végeztével, vagy csak szüneteléskor is, rögtön vegye ki a patronl a , csőből. Ezzel elsősorban önmagát nyugtatja meg, de biztosítja egyszersmind a vele levőket, hogy nem kell I ő miatta nyugtalankodtok. Puskásembernek lenni könnyű ; ahhoz nem kell | más, mint egy ember, meg egy puska. De vadászember| nek lenni, olyannak, aki érti a maga dolgát s ebben | kifogást >lan : ez. némely emberre nézve elérhetetlen. Pedig tulajdonképpen csak az igazi vadászokat illeti meg a puska. I * Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 126046. sz. F. IV. Hirdetmény. A teheráru forgalom korlátozása és szállítási póthatáridő alkalmazasa a kaionai hadgyakorlatok alkalmabői f. évi szeptemb r hó 6., 7. és 8-án. Ezennel közhírré tesszük, hogy a katonai hadgyakorlatok alkalmából a leheraiuk felvételét (élőállatokat es gyorsan romló árukat kivéve f évi szeptemb r hó 7-én Arad, Uj-Arad, Vinga, Gyorok, Paulis, MánaR dna, Lippa és Allios állomásainkon beszüntetjük. Tekint ttel továbbá arra, hogy egyes vonalaink a katona-szállítmányok altal rendkívül igénybe vétetnek a vasúti üzletszabályzat 63. §. (3.) bekezdésének 2. pontja,' valam nt a nemzetközi egyezmény 14-ik czilkébez tartozó végrehajtani hatarozmányok 6. §. 3-ik pontja értelmében, kereskedelemügyi magyar knályi miniszter ur ő n igymélfóságan k f évi augusztus' hó 10 en 5i'591 — V —A. szám alatt kelt magas rendektevel adott engedély alapján, a mar érvényben levő üzletszabályzats/erü szállítási és póthatári,lökön kivül, még további 3 nai i időleges szállítási póthataridő fog félsz; mittatni azon le eraruknál (élő állatokat es gyorsan romló áru ka' kivéve,) melyek f. évi szeptember hó 6, 7. és 8-an az arad —lövisi, arad —temesvári, arad—bekéi-csaba— n gyváradi és a mária-radna — temesvári vonalak álloina ain feladatnak, ezen vonalak állomásaim rendelvék, avagy ezen vonalakat átmenetileg érintik. Budapest, 1903. évi augusztus hó 18-án. Az igazgatóság. 121747 903. Palyázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága a jövő 1904. evi január hó 1-től számítandó öt évre vagyis 1908. év végéig a hasznalataban levő kezelési nyomtatványok kezeleséi, készleiben tartását, s-z'tküldéset és elszámolását biztosítani kívánván, ezi nnel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező kezelésre vonatkozó részletes feltételek és módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magyar királyi államvasutak igazgatósága anyag és It bár beszerzési szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy ut 73. sz. II. em. 54. ajtó szám) kaphatók. A szabályszerűen kiállított ivenkint 1 koronás magy. kir. okmány bélyeggel ellato't ajánlatok lepecsételve legkesőbb f. é. szeptember 18-án deli 12 óráig a magyar királyi államvasutak igazgatósága anya,; és leltár beszerzési szakosztályánál btnvujandók vagy postán beküldendők, a borilék pedig következő külczinimel látandó el: „A|ánlat 121747 -903. számhoz.* Bánatpénz gyanánt 5000, szóval ötezer korona' legkésőbb' f. é, szeptember 17-én deli ,12 oiáig a magyar királyi államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Budapest, 1903. évi augusztus hóban. Az igazgatóság. 24779. szám. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparli üzletvezetősége a budapest-keleti pályaudvari villámtelepen létesítendő tartalék főgó? vezetéke s Worthington-fele szivattyú szállítására s nelyszinén eszközlendő felszerelésére ezennel nyilvános pályazatot hirdet. Az ajánlat alapjául szolgá.o tervek, ajánlati Miételek, valamint közelebbi felvil )'»ositások alulirt ü/.letvezetőség III. (vontatási) osztályában (VIII- k. külsőkerepesi-ut 35. sz. JI. em. 72. si. a.) szerezhetők meg. Az ajánlat 1 koronás, mdlékletei pedig ivenként 30 filléres okmány bélyeggel ell itva, lepecsHelve és a boriiékon: „Ajánlat a 24779—1903. számhoz* felirattal megjelölve legkésőbb 19 '3. évi szeptember hó 21-én deli 12 óráig, alulirt üzletvezetőség titkári hivatalahoz) (VIII. külső-kerepesi ut 3-5. sz.. I. em.) beterjesztendő. Bánatpénz fejében legkésőbb 1903. évi szeptember hó 19 én déli 12 óráig gyüjtőpenztárunknál (Budapest, VIII. k. külső-kerepesi ut 3-5 sz. földszint) a gőzvezetékekre tett ajánlatnál 100 korona, azaz egyszáz korona, a szivattyúra tett ajánlatnál 50 kor. azaz ötven korona, együttes ajánlat e-eten pedig 150 korona, azaz egyszázötven korona készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék legutóbbi, 14 napnál nem régibb árfolyam szerint, de a névértéket meg nem luladó érté>ben fogadtatnak el. > Készpénz letét után kamatot nem fiz .'tünk, ez értékpapírok esedékes szelvényei azonban kívánatra kiadatnak. . - . A b-inatp nzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem melléklendő. A posta utján beküldő t bánatpénzek és ajánlatok térli vevenynyel adandók fel. Az'ajanlatok közölt a szabadválasztasi jogot m gunknik t irtjuk fenn. Budapest, 1903. augusztus 22. Az üzletoezetősry 21529-903. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak kolozsvári ijzletvezet^sége 1904. evi j inuár l tői ke/.dőd^leg hiron egymásután következő évre palyázat uiján kiváryia b' zlü sí t ali hivatalnokai és hivalalnok-gyakornokífi számára azpn egyenruhákat és egyenruházati pzikkckel, a mdy eM szolgálat közben az illetők viselni tartoznak.
