Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-30 / 35. szám

rw t i-t Értesítés. A nyíregyházi államilag segelyezett községi iparos tanoncz iskolában az 1903-904. tanévre a bejratasok szeptember 6-án és 13-án d. e. 9 órától 12-ig. es d. u. <•>—4-ig a róm. kath iskola helyiségében fognak eszközöltetni. Ugyanekkor fognak a fölvételi vizsgálatok és osztálycsoportositások is megtörténni. A rendes lanitas pedig szept. 14-én kezdődik. Az ipariskolák részére kiadott szervezet értelmében : a mészáros, hentes, szappanos, borbély, betűszedő, (nyomdász), bélf.JLŐ, tímár, kéményseprő, molnár, suto, kőtélverő, ruhatisztító, kávés és korcsmáros tanonczok, kiknek az általuk tanult iparágban a rajzolásra nincsen feltétlenül szükségük a rajzórak alól fe.menthelők. A hitoktatás a rendes tanórákon kivül minden tanulóra kötelező. A tanoncz mindaddig mig tanoncz ideje tart, köteles az iskolába járni, mely kötelezettség a kikötött próba időre is szól. Felhivatnak tehát a t. mester urak, hogy t»nonczaikat a jelzett határidő alatt múlhatatlanul beiifssák, a tanórákra pontosan járassák, mert ellenkező esetben mint mulasztók az 1884. évi XVII. törvényczikk 157. pontja értelmében kiszabott pénzbirsággal l< sznek büntetendők. Es hogy kívánalmaik az esti iskolalátogatás idejének megállapításánál lehetőiig figyelen.be vihetők legyenek, óhajtandó, ha a tanonczok mesterökkel jönnek a beiratásboz, mert a tanulók ulólaü egyik osztály-csoportból a másikba nem lesznek átírhatok. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus 25. Orsovszky Gyula, iparisk. igazgató. Az iskolaszék határozatéból tisztelettel közlöm, hogy a nyíregyházi izraelita elemi népiskolában az 1903—904. iskolaévre szóló behatásokat folyó hó 30-tól szeptember hó 2-áig mindig d. e. 8— 12-ig az illető osztály tanítója saját osztályában eszközli. A felvételi javitó- és magán vizsgálatokat pedig szeptember hó l-én d. e. 8—10 óráig tartjuk. A beirási határidőn túl jelentkező tanulók felvételét az iskolaszék elnöke csakis kellően megokolt, figyelemre méltó esetekben fogja engedélyezni. Nyíregyházán, 1903. augu-ztus hó 27-én. Dr. Kelemen Adolf, igazgató. Értesítés. A nyíregyházi kereskedő tanoncziskolában a behatások az 1903—1904. tanévre szeptember hó 6-án es és 13-án délután 2 -3-ig a központi ág h. ev. népiskolában eszközöltetnek (a IV. fiúosztály tantermében.) Az igazgató választminynak az 1897. évben hozott határozata értelmében; a társulati tagok tanulói egesz évre 10 koronát, a többiek pedig 16 kor. tandijat fizet nek. Ez ősszegnek fele része február l-én fizetendő. Ezen kivül minden tanuló beiratási dij fejében 2 koronát, a könyvtárra pépig 40 fillért fizet. Behatáskor minden tanuló tanonezszerződését s ezen kivül lehetőleg a születési és ujraoltási bizonyítványát is tartozik bemutatni. A javitó vizsgálatok szeptember hó 13-án délután 2 órától fognak megtartatni. Javitó vizsgálatot ti hetnek azon tanulók, a kik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által az 1897. évi május hó 24-én 253 4 sz. a. kiadott .Szervezet' értelmeben: Mihelyt valamely növendékifju kereskedő tanonczczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncziskolába, ilyennek hiányában az á'lalános iparos tinoncziskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanuló köteles a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni. (1884. évi XVII t. cz. 62. § c) ponjta.) Az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely büntetés alá esik. A kereskedő tanoncziskola első osztályába a népiskolai mindennapi tanfolyamot, vagy ennek megfelelő polgári, illetve középiskolai második osztályt sikeresen végzett, 12-ik életévöket betöltött kereskedő tanonczok vehetők fel. A tanoncz mindaddig, mig tanítási ideje a főnöknél tart, köleles a tanoncziskolába járni (1884. évi XVII t. cz. 82. §.) Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól. Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanita?i ideje még le nein járt, a tanoncziskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő által felmenthető. A tanoncziskolaba, a rendelkezéshez álló helyhez képest, segédek is fölvétetnek. E-ek a segédek rendtartás és fegyelem tekinteteben ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a tanonczok. Felhivatnak a t. főnökök, hogy tanköteles tanulóikat a fent jelzet időben múlhat itlanul iiassák be, mert a későbben jelentkezők a „Szervezet* értelmeben mulasztóknak tekintetnek s mint ilyenek az illetékes hatóságnál feljelentetnek. Nyíregyháza, 1903. évi augusztus 29. Ruhuianii Andor, ker. tanoncziskolai igazgató. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Szóló', bor és gyümölcs kiállításunk. Az elmúlt évi első szőlő és bor kiállításunk elvitázhatlan némi erkölcsi sikere ösztönözte egyesületünket arra, hogy ez éven újra rendez ily czélu kiállítást, és pedig ez úttal tekintve az ez évi- jó gyümölcs-termést, ezen gyümölcs-osztálylyal kibővítetten. A midőn az e czélból kiadott, alább is közöli hirdetményünkre — az összes termelőnk szives figyel mét felhívjuk, előre is reméljük, hogy mindenki athalva ezen kiállítás szép, hasznos és közérdekű voltatói igyekezni fog tenyleges részvételével annik sikerét tőle tel hetőleg előmozdítani. A rendelkezésünkre álló adatok folytán közvetlenül termelőinkhez czimezetten is intéziü ik e czelból felhívást — megküldvén ugyanez alkalommal a szükséges bejelentési iveket is; — de biztos tudomásával annak, hogy ezen adataink hiányosak, ez uton kérjük az akaratlanul kihagyott szives érdeklődőket, miszerint forduljanak minden ezen kiállítást érdeklő kérdésben egyesületünk titkári hivatalához. Egyben ez uton is és hangsúlyozva kérjük a T. termelő közönséget, szíveskedjék bejelentéseit lehetőleg mielébb bekü'deni, hogy a szükséges előintézkedések mtglételénel az előkészítő bizottság akadályozva ne legyen. * * * Az előkészi'ő bizottság a kövelkező hirdetményt bocsátotta ki: Hirdetmény. Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesülete ez éven Nyíregyházán a vármegyeház nagy és kistermében október 3, 4 és 5 napjain vásarral egybekötött szőlő, bor és gyümölcs kiállítását rendezi. A kiállításon csakis termelők és kizárólag szabolcsmegyei saját termesükkel vehetnek részt. Szőlő és gyümölcs : rendes 5 kgrmos szállító kosarakban vagy tálcákon fajtánként legalább 3 fürt, vagy 5 drb gyümölcs. Bor: palaczkokban és pedig vörös és asztali fehér bor 0'7 literes-, erőiebb pecsenye bor 0 5 literes palaczkokban — fajtánként 3 palaczk a kiállítás és esetleg külön 2 palaczk a bírálat czéljaira, — állítandó ki. Részvételi dij 2 korona. Terdij minden szőlő- vagy gyümölcsfaj után egy kosárban 50 fillér, egy tálczán 30 fillér, mind.;n borfaj után 3 üvegnél 1 korona, 5 üvegnél 1 korona 50 fillér. Az egyesület ugy a szőlőknél és a gyümölcsöknél felhasználandó kosarak és tálczákat, mint a boroknál — Az én boldogságomból ? — kérdi reszkető hangon, — hát azt hiszi, hogy én boldog vagyok ! — — Boldog lehetne! — Igen! boldog lehelnék ha — — — Nem tudta tovább mondani; hjn,'ja elcsuklott, mintha könnyek fojtották volna el. Margit megdöbbenve nézte a vergődő embert, aztán kissé közelebb hajolt hozzá s csöndesiteni igyekezett. — Ne zaklassa föl lelkét barátom! beszélgessünk nyugodtan; lássa, szegény Róza is sokat szenved; a köny ki nem fog:y szeméből, ő nagyon szerencsetlen ! — Hát még én! 0, en százszorta szerencsétlenebb vagyok, mert én elvesztettem lelkem nyugalmát! — — Miért? Nincs-e önnek kedves, szép, szerető neje, ki csak önért él! — — Igaz! ő szeret engem, de én arra nem vagyok érdemes s nem is leszek soha, soha! — Szemei vad lángban égtek, keble erősen zihált, karjai reszkettek. Margit felve tekintett a szenvedélyes emberre. Szerette \olna félbeszakítani az izgalmas társalgást s Ákost valami módon házából eltávolítani. Felni kezdett tőle. Csöndes, behízelgő hangon forduli hozzá: — Meglátja, jóra fordul minden! Önnek most idegei vannak megtamadva, egy kis szórakozás ti-ljesen helyre hozná; talan ha elutaznanak Rózával? Az utazás, uj emberek, más vidékek látása, enyhíteni fogja fájdalmait. Fogadjon szót nekem, én kérem őnt, utaz zék el azonnal. — Nem megyek el innen asszonyom! Én nem mehetek, mert lelkemet vad szerelmi szenvedély vette birtokába! Én végtelenül szeretek! s meghalok, ha n m lesz az enyem szerelmem drága, édes tárgya! — — Az Istenéri! — kiáltott föl Ba'ogné, — mit beszél ? — Mit beszélek ? Ó tudom mit beszél, k! Ne higyje, hogy őrült vagyok, de azzá lehelek rövid idő alatt! Szeretem önt Margit! — kiáltott szenvedélyesen, — szeretem, szeretem, szeretem. Oda rogyott a szép asszony lábai elé s mámorosan csókolta kezét, lábát, ruháját . . . — Uram! ön megőrült! — szólt lihegve Balogné, — az égre kérem távozzék, ne tegyen engem szerencsétlenné ! Fölállani erőlködött, de Korponay vaskarjai erősen szorították. — Ne ! ne űzzön el! hallgassa meg lorró esdeklésemet! — Nem hallgatom meg ! önnek neje van, nekem pedig szerető férjem, ki önnek legjobb barátja ! 0, kérve-kérem önt, ne döntsön mindnyájunkat a boldogtalanságba ! — — Margit ! itt lábai előtt ontom ki szivem vérét, ha meg nem hallgat ! Kihulló verem az égre fog kiáltani ! Még szorosabban ölelte át a vergődő asszonyt s lihegve kereste a nő bibor ajakát. Margit érezte, hogy ereje elhagyja ; alig volt képes már ellentállani e felzaklatott férfiúnak ; gyönge elhaló hangon szólt hozzá : — Ez becstelenség, amit ön elkövet! Ó, bár sohase kerültem volná útjába! Hangos zokogásra fakadt; nagy sötét szemeit lehunyta, a köny végig folyt rózsás arczán. Korponay gyöngéden karjaiba vette a zokogó as-zonyt s fuldokolva csokolta ajakat, szemét, arczát, zilált fürtjeit — — — — — — — — — — — — — Csodálátos az emberi természet! — mondta Róza a legközelebbi találkozás alkalmaval barátnőjenek. Akos lelkében helyre allt az egyensúly; gyöngéd, figyelmes irányomban; ugy szeret megint, mint egykor, hazasságunk első napjaiban. 0, áldom az Istent, mert férjem tökéletesen meggyógyult! Balog Dénesne lehijtolt fejjel hallgatta barálnője szerelmi áradozásait: k

jt könycsepp szivárgóit alá szemeiből s lepergett a földre. Korponay Akos meggyógyult, Balog Dénesné halálosan megbetegedett. fel használandó palaczkokat — az egyöntetűség kedvéért — a bejelentőknek, bejelentéseik alapján kívánt mennyiés minőségben vagy fuvardíjjal terhelten megküldi ; vagy a titkári hivalalnál helyben kiutalja, melyek árai' már a térdijakban benfoglaltalnak. Feliratokkal — kívánság szerint önköltségen számítva — szívesen ellátja az egyesület ugy a borokat, szőlőket, valamint a gyümölcsöket, — mely kívánság a bejelentés alkalmival szintén kifejezendő. Azon kiállítók, kik a fentieklől eltérően más esetleg nagyobb terülelet elfoglaló, akar kosarak, edények, szekrenyek, akár álványokkal kivannak a kiállításon résztvenni — az egyesületi titkárral előzetesen megállapított térdijat tarloznak fi etni. A részvételi és térdijak a bejelenlés alkalmival az egyesület titkári hivatalánál befizetendők B'jelentési ivek ugyanitt dijmen'esen kaphalók. Bejelentési határidő szeptember 15., ezentúl kétszeres részvételi és térdij lefizetése mellett szeptember 25-éig fogadtainak el bej-lenté-i k. A ko-arak, lálczák, palac/.kok és feliratok megrendelesére nézve kívánatos lévén, a részvételt lehetőleg mielébb és pontosan ismerni, — kéretnek a termelők b' jelentéseiket az egyesület titkári hivatalánál mielébb beadni. Esetleges további felvilágosításokkal szívesen szolgál az egyesület titkári hivatala. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus hó 28-án. Az előkészítő bizottság. A t niesvári országos dalverseny. Az országos daláregyesület ez évi dalversenyét Temesvár város közönségén k szívélyes meghívása folytán T. mesvárott tarto'.ta meg. Talán éppen ez a körülmény adja meg az idei dalversenynek különös jelentőségét, hogy a különböző nemzetiségű délmagyarorszag domináló varosaban hallatta a magyar cultura egy tekintélyes ágazatának hatalmas szavát. S valóban Temesvár németsége napokon át teljesen hátiérbe vonult, és a magyar dalárok valósággal nemzeti küldetése előtt készséggel, sőt megható szeretettel hódolt meg. Kizárólag magyar szó hangzott, magyar dal zengett Temesvárod három napon át ! Annak a három napnak kiváló politikai jelentősége van. A magyarosodás na<y nemzeti ügye hatalmas lökést kapott, amely ellenállhatatlanul ragadja magával Temesvár és a vonzókörébe tanozó egész délvidék idegen ajkú lakosságát a nagy ne nzeti ideál; a szóban és színben egységes inagya-ság gondolatának megvalósítása felé. És mintha Temesvár Várcs közöns -ge érezte volna az országos dalverseny, mindkét részről felejthetetlen napjainak horderejét, elismerésre méltó áldozatkészségével, tüntető vendégszeretelével, s szinte példáilanul álló figyelmességével lehetővé tette, hogy a dalárok ezrei által oda vitt magyar szellem, sziv es érzés a legteljesebb mértekben érvényesíthesse hatását, megtermékenyítvén az idegen ajkúak , ondolut világát a magyar géniusz kizárólagos uralmának befogadására. Köszönet és hála illeti Temesvár közönséget az ország részéről azért, hogy a magyar dalárok hódításához a dél vidéken segitő kezet nyújtott. Azonban a temesvári országos dalversenynek néni csupán az a hatása van meg, hogy a magyar dalárok a magyarság zászlaját diadalmasan lobogtatták idegen ajkú nép között. Temesvár is érvényesítette jótékony hatását mi reánk. Megtanultuk ott, hogy ernyedetlen szorgalommal, czéltudatos törekvéssel, viszonyokat mérlegelő okossággal miként lehet európai jelentőségű ipari tevékenységet kifejteni, f lette kedvezőtlen topográfiái helyzet nehézségeit miként lehet leküzdeni és — ez Temesvár város kiváló erélyű hazafias érzelmű vezetőinek szól — miként lehet izzó hazafiságot aránylag nagyon rövid idő alatt kifejleszteni ott is, ahol két év század traditiói mindenhez inkább kötötték a népet, csak éppen a magyar nemzeti géniuszhoz nem ! Mert szokatlanul hangzik ugyan, de valóra váll Temesvárott, hogy a 20 évnél fiatalabb generatió még a szülő és gyermek viszonyában is érzelemben, gondolkodásban és nemzeti törekvésben idegen egymáshoz, illetve a 20 éven felüliekhez. Ez sovén magyar már, amaz legalább nyelvében még, teljesen idegen. A délvidék gyönyörű metropolisa büszke lehet jelenére ; jövőjére pedig az egész ország. A délvidék metropolisa ezért büszke lehet Molnár Viktor főispánra, dr. Telbisz Károly polgármesterére, s ez utóbbi hűséges munkatársaira: Jeml József főjegyzőre, Bandi Rezső főkapitányra, Bánovics Sándor t. főjegyzőre és dr. Beé t. főkapitányra. Áttérve az országos dalverseny általános jellemzésére, mindenekelőtt ki kell emelnem Temesvár város közönségének nagy arányú áldozatkészségét, melylyel a dalároknak felette kellemes otthont teremtettek, s a versenyek sikerét példátlan szépségben biztositotlák. Az országos dalverseny alkalmából és czéljaira egy nagy dalcsarnokot építtetett, melynek pódiumán 160Ó dalos hallatta fenséges énekét s a melynek partere 10.000 hallgatót fogadott be. A vendegek elszállásolása a legnagyobb körültekintéssel és kényelemmel történt, s a mig egyrészről a város polgársága a leggyöngédebb figyelemmel engedte át lakását a dalosoknaknak és azok családtagjainak, addig a város minden áldozatra kész volt, hogy a legkővetelőbb igényeket is kielégítse. Dalegyletünk 19-én este indult el, s hozzánk csatlakozván a szoboszlói, hajdúnánási, miskolczi és kassai elalegyletek, valamint a debreczeni munkás dalegylet, a magy. kir. államvasutak igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott külön vonattal vasárnap reggel 8 ora 15 perczkor érkeztünk a fellobogózott, s ünnepi szint öltött Temesvárra. A dalegylet elnökségén kivül elkísértek bennünket Bencs László országgyűlési képviselő, L-ffler Sámuel főgimnáziumi tanár és Nóvák Gyula vm. árvaszéki ülnök urak. Dalegylelünk szeretett védnöke Kálliy András úr