Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-30 / 35. szám

rw t i-t Értesítés. A nyíregyházi államilag segelyezett községi iparos tanoncz iskolában az 1903-904. tanévre a bejratasok szeptember 6-án és 13-án d. e. 9 órától 12-ig. es d. u. <•>—4-ig a róm. kath iskola helyiségében fognak eszkö­zöltetni. Ugyanekkor fognak a fölvételi vizsgálatok és osztálycsoportositások is megtörténni. A rendes lanitas pedig szept. 14-én kezdődik. Az ipariskolák részére kiadott szervezet értelmében : a mészáros, hentes, szappanos, borbély, betűszedő, (nyomdász), bélf.JLŐ, tímár, kéményseprő, molnár, suto, kőtélverő, ruhatisztító, kávés és korcsmáros tanonczok, kiknek az általuk tanult iparágban a rajzolásra nincsen feltétlenül szükségük a rajzórak alól fe.menthelők. A hitoktatás a rendes tanórákon kivül minden tanulóra kötelező. A tanoncz mindaddig mig tanoncz ideje tart, kö­teles az iskolába járni, mely kötelezettség a kikötött próba időre is szól. Felhivatnak tehát a t. mester urak, hogy t»non­czaikat a jelzett határidő alatt múlhatatlanul beiifssák, a tanórákra pontosan járassák, mert ellenkező esetben mint mulasztók az 1884. évi XVII. törvényczikk 157. pontja értelmében kiszabott pénzbirsággal l< sznek bün­tetendők. Es hogy kívánalmaik az esti iskolalátogatás idejének megállapításánál lehetőiig figyelen.be vihetők legyenek, óhajtandó, ha a tanonczok mesterökkel jönnek a beiratásboz, mert a tanulók ulólaü egyik osztály-cso­portból a másikba nem lesznek átírhatok. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus 25. Orsovszky Gyula, iparisk. igazgató. Az iskolaszék határozatéból tisztelettel közlöm, hogy a nyíregyházi izraelita elemi népiskolában az 1903—904. iskolaévre szóló behatásokat folyó hó 30-tól szeptember hó 2-áig mindig d. e. 8— 12-ig az illető osztály tanítója saját osztályában eszközli. A felvételi javitó- és magán vizsgálatokat pedig szeptember hó l-én d. e. 8—10 óráig tartjuk. A beirási határidőn túl jelentkező tanulók felvéte­lét az iskolaszék elnöke csakis kellően megokolt, figye­lemre méltó esetekben fogja engedélyezni. Nyíregyházán, 1903. augu-ztus hó 27-én. Dr. Kelemen Adolf, igazgató. Értesítés. A nyíregyházi kereskedő tanoncziskolában a beha­tások az 1903—1904. tanévre szeptember hó 6-án es és 13-án délután 2 -3-ig a központi ág h. ev. népis­kolában eszközöltetnek (a IV. fiúosztály tantermében.) Az igazgató választminynak az 1897. évben hozott határozata értelmében; a társulati tagok tanulói egesz évre 10 koronát, a többiek pedig 16 kor. tandijat fizet nek. Ez ősszegnek fele része február l-én fizetendő. Ezen kivül minden tanuló beiratási dij fejében 2 koro­nát, a könyvtárra pépig 40 fillért fizet. Behatáskor minden tanuló tanonezszerződését s ezen kivül lehetőleg a születési és ujraoltási bizonyítvá­nyát is tartozik bemutatni. A javitó vizsgálatok szeptember hó 13-án délután 2 órától fognak megtartatni. Javitó vizsgálatot ti hetnek azon tanulók, a kik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által az 1897. évi május hó 24-én 253 4 sz. a. kiadott .Szervezet' értelmeben: Mihelyt valamely növendékifju kereskedő tanonczczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncz­iskolába, ilyennek hiányában az á'lalános iparos tinoncz­iskolába beíratni. Ily iskola hiányában a tanuló köteles a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni. (1884. évi XVII t. cz. 62. § c) ponjta.) Az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekin­tetik, mely büntetés alá esik. A kereskedő tanoncziskola első osztályába a nép­iskolai mindennapi tanfolyamot, vagy ennek megfelelő polgári, illetve középiskolai második osztályt sikeresen végzett, 12-ik életévöket betöltött kereskedő tanonczok vehetők fel. A tanoncz mindaddig, mig tanítási ideje a főnök­nél tart, köleles a tanoncziskolába járni (1884. évi XVII t. cz. 82. §.) Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól. Azonban a III. osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanita?i ideje még le nein járt, a tanoncziskola láto­gatása alól a kir. tanfelügyelő által felmenthető. A tanoncziskolaba, a rendelkezéshez álló helyhez képest, segédek is fölvétetnek. E-ek a segédek rendtar­tás és fegyelem tekinteteben ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a tanonczok. Felhivatnak a t. főnökök, hogy tanköteles tanulói­kat a fent jelzet időben múlhat itlanul iiassák be, mert a későbben jelentkezők a „Szervezet* értelmeben mulasz­tóknak tekintetnek s mint ilyenek az illetékes hatóság­nál feljelentetnek. Nyíregyháza, 1903. évi augusztus 29. Ruhuianii Andor, ker. tanoncziskolai igazgató. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Szóló', bor és gyümölcs kiállításunk. Az elmúlt évi első szőlő és bor kiállításunk elvitáz­hatlan némi erkölcsi sikere ösztönözte egyesületünket arra, hogy ez éven újra rendez ily czélu kiállítást, és pedig ez úttal tekintve az ez évi- jó gyümölcs-termést, ezen gyümölcs-osztálylyal kibővítetten. A midőn az e czélból kiadott, alább is közöli hirdetményünkre — az összes termelőnk szives figyel mét felhívjuk, előre is reméljük, hogy mindenki athalva ezen kiállítás szép, hasznos és közérdekű voltatói igye­kezni fog tenyleges részvételével annik sikerét tőle tel hetőleg előmozdítani. A rendelkezésünkre álló adatok folytán közvetlenül termelőinkhez czimezetten is intéziü ik e czelból felhívást — megküldvén ugyanez alkalommal a szükséges bejelen­tési iveket is; — de biztos tudomásával annak, hogy ezen adataink hiányosak, ez uton kérjük az akaratlanul kihagyott szives érdeklődőket, miszerint forduljanak min­den ezen kiállítást érdeklő kérdésben egyesületünk titkári hivatalához. Egyben ez uton is és hangsúlyozva kérjük a T. termelő közönséget, szíveskedjék bejelentéseit lehetőleg mielébb bekü'deni, hogy a szükséges előintézkedések mtglételénel az előkészítő bizottság akadályozva ne legyen. * * * Az előkészi'ő bizottság a kövelkező hirdetményt bocsátotta ki: Hirdetmény. Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesülete ez éven Nyíregyházán a vármegyeház nagy és kistermében októ­ber 3, 4 és 5 napjain vásarral egybekötött szőlő, bor és gyümölcs kiállítását rendezi. A kiállításon csakis termelők és kizárólag szabolcs­megyei saját termesükkel vehetnek részt. Szőlő és gyümölcs : rendes 5 kgrmos szállító kosa­rakban vagy tálcákon fajtánként legalább 3 fürt, vagy 5 drb gyümölcs. Bor: palaczkokban és pedig vörös és asztali fehér bor 0'7 literes-, erőiebb pecsenye bor 0 5 literes palacz­kokban — fajtánként 3 palaczk a kiállítás és esetleg külön 2 palaczk a bírálat czéljaira, — állítandó ki. Részvételi dij 2 korona. Terdij minden szőlő- vagy gyümölcsfaj után egy kosárban 50 fillér, egy tálczán 30 fillér, mind.;n borfaj után 3 üvegnél 1 korona, 5 üveg­nél 1 korona 50 fillér. Az egyesület ugy a szőlőknél és a gyümölcsöknél felhasználandó kosarak és tálczákat, mint a boroknál — Az én boldogságomból ? — kérdi reszkető hangon, — hát azt hiszi, hogy én boldog vagyok ! — — Boldog lehetne! — Igen! boldog lehelnék ha — — — Nem tudta tovább mondani; hjn,'ja elcsuklott, mintha könnyek fojtották volna el. Margit megdöbbenve nézte a vergődő embert, aztán kissé közelebb hajolt hozzá s csöndesiteni igyekezett. — Ne zaklassa föl lelkét barátom! beszélgessünk nyugodtan; lássa, szegény Róza is sokat szenved; a köny ki nem fog:y szeméből, ő nagyon szerencsetlen ! — Hát még én! 0, en százszorta szerencsétlenebb vagyok, mert én elvesztettem lelkem nyugalmát! — — Miért? Nincs-e önnek kedves, szép, szerető neje, ki csak önért él! — — Igaz! ő szeret engem, de én arra nem vagyok érdemes s nem is leszek soha, soha! — Szemei vad lángban égtek, keble erősen zihált, karjai reszkettek. Margit felve tekintett a szenvedélyes emberre. Szerette \olna félbeszakítani az izgalmas tár­salgást s Ákost valami módon házából eltávolítani. Felni kezdett tőle. Csöndes, behízelgő hangon forduli hozzá: — Meglátja, jóra fordul minden! Önnek most idegei vannak megtamadva, egy kis szórakozás ti-ljesen helyre hozná; talan ha elutaznanak Rózával? Az uta­zás, uj emberek, más vidékek látása, enyhíteni fogja fájdalmait. Fogadjon szót nekem, én kérem őnt, utaz zék el azonnal. — Nem megyek el innen asszonyom! Én nem mehetek, mert lelkemet vad szerelmi szenvedély vette birtokába! Én végtelenül szeretek! s meghalok, ha n m lesz az enyem szerelmem drága, édes tárgya! — — Az Istenéri! — kiáltott föl Ba'ogné, — mit beszél ? — Mit beszélek ? Ó tudom mit beszél, k! Ne higyje, hogy őrült vagyok, de azzá lehelek rövid idő alatt! Szeretem önt Margit! — kiáltott szenvedélyesen, — szeretem, szeretem, szeretem. Oda rogyott a szép asszony lábai elé s mámoro­san csókolta kezét, lábát, ruháját . . . — Uram! ön megőrült! — szólt lihegve Balogné, — az égre kérem távozzék, ne tegyen engem szerencsét­lenné ! Fölállani erőlködött, de Korponay vaskarjai erősen szorították. — Ne ! ne űzzön el! hallgassa meg lorró esdek­lésemet! — Nem hallgatom meg ! önnek neje van, nekem pedig szerető férjem, ki önnek legjobb barátja ! 0, kérve-kérem önt, ne döntsön mindnyájunkat a boldog­talanságba ! — — Margit ! itt lábai előtt ontom ki szivem vérét, ha meg nem hallgat ! Kihulló verem az égre fog ki­áltani ! Még szorosabban ölelte át a vergődő asszonyt s lihegve kereste a nő bibor ajakát. Margit érezte, hogy ereje elhagyja ; alig volt képes már ellentállani e felzaklatott férfiúnak ; gyönge elhaló hangon szólt hozzá : — Ez becstelenség, amit ön elkövet! Ó, bár sohase kerültem volná útjába! Hangos zokogásra fakadt; nagy sötét szemeit le­hunyta, a köny végig folyt rózsás arczán. Korponay gyöngéden karjaiba vette a zokogó as-zonyt s fuldokolva csokolta ajakat, szemét, arczát, zilált fürtjeit — — — — — — — — — — — — — Csodálátos az emberi természet! — mondta Róza a legközelebbi találkozás alkalmaval barátnőjenek. Akos lelkében helyre allt az egyensúly; gyöngéd, figyel­mes irányomban; ugy szeret megint, mint egykor, ha­zasságunk első napjaiban. 0, áldom az Istent, mert férjem tökéletesen meggyógyult! Balog Dénesne lehijtolt fejjel hallgatta barálnője szerelmi áradozásait: k jt könycsepp szivárgóit alá sze­meiből s lepergett a földre. Korponay Akos meggyógyult, Balog Dénesné halá­losan megbetegedett. fel használandó palaczkokat — az egyöntetűség kedvéért — a bejelentőknek, bejelentéseik alapján kívánt mennyi­és minőségben vagy fuvardíjjal terhelten megküldi ; vagy a titkári hivalalnál helyben kiutalja, melyek árai' már a térdijakban benfoglaltalnak. Feliratokkal — kívánság szerint önköltségen szá­mítva — szívesen ellátja az egyesület ugy a borokat, szőlőket, valamint a gyümölcsöket, — mely kívánság a bejelentés alkalmival szintén kifejezendő. Azon kiállítók, kik a fentieklől eltérően más eset­leg nagyobb terülelet elfoglaló, akar kosarak, edények, szekrenyek, akár álványokkal kivannak a kiállításon részt­venni — az egyesületi titkárral előzetesen megállapított térdijat tarloznak fi etni. A részvételi és térdijak a bejelenlés alkalmival az egyesület titkári hivatalánál befizetendők B'jelentési ivek ugyanitt dijmen'esen kaphalók. Bejelentési határidő szeptember 15., ezentúl két­szeres részvételi és térdij lefizetése mellett szeptember 25-éig fogadtainak el bej-lenté-i k. A ko-arak, lálczák, palac/.kok és feliratok meg­rendelesére nézve kívánatos lévén, a részvételt lehetőleg mielébb és pontosan ismerni, — kéretnek a termelők b' jelentéseiket az egyesület titkári hivatalánál mielébb beadni. Esetleges további felvilágosításokkal szívesen szol­gál az egyesület titkári hivatala. Kelt Nyíregyházán, 1903. augusztus hó 28-án. Az előkészítő bizottság. A t niesvári országos dalverseny. Az országos daláregyesület ez évi dalversenyét Temesvár város közönségén k szívélyes meghívása foly­tán T. mesvárott tarto'.ta meg. Talán éppen ez a körül­mény adja meg az idei dalversenynek különös jelen­tőségét, hogy a különböző nemzetiségű délmagyarorszag domináló varosaban hallatta a magyar cultura egy tekin­télyes ágazatának hatalmas szavát. S valóban Temesvár németsége napokon át teljesen hátiérbe vonult, és a magyar dalárok valósággal nemzeti küldetése előtt kész­séggel, sőt megható szeretettel hódolt meg. Kizárólag magyar szó hangzott, magyar dal zen­gett Temesvárod három napon át ! Annak a három napnak kiváló politikai jelentő­sége van. A magyarosodás na<y nemzeti ügye hatalmas lökést kapott, amely ellenállhatatlanul ragadja magával Temesvár és a vonzókörébe tanozó egész délvidék ide­gen ajkú lakosságát a nagy ne nzeti ideál; a szóban és színben egységes inagya-ság gondolatának megvalósí­tása felé. És mintha Temesvár Várcs közöns -ge érezte volna az országos dalverseny, mindkét részről felejthetetlen napjainak horderejét, elismerésre méltó áldozatkészségé­vel, tüntető vendégszeretelével, s szinte példáilanul álló figyelmességével lehetővé tette, hogy a dalárok ezrei által oda vitt magyar szellem, sziv es érzés a legtelje­sebb mértekben érvényesíthesse hatását, megterméke­nyítvén az idegen ajkúak , ondolut világát a magyar géniusz kizárólagos uralmának befogadására. Köszönet és hála illeti Temesvár közönséget az ország részéről azért, hogy a magyar dalárok hódításá­hoz a dél vidéken segitő kezet nyújtott. Azonban a temesvári országos dalversenynek néni csupán az a hatása van meg, hogy a magyar dalárok a magyarság zászlaját diadalmasan lobogtatták idegen ajkú nép között. Temesvár is érvényesítette jótékony hatását mi reánk. Megtanultuk ott, hogy ernyedetlen szorgalommal, czéltudatos törekvéssel, viszonyokat mér­legelő okossággal miként lehet európai jelentőségű ipari tevékenységet kifejteni, f lette kedvezőtlen topográfiái helyzet nehézségeit miként lehet leküzdeni és — ez Temesvár város kiváló erélyű hazafias érzelmű vezetői­nek szól — miként lehet izzó hazafiságot aránylag na­gyon rövid idő alatt kifejleszteni ott is, ahol két év század traditiói mindenhez inkább kötötték a népet, csak éppen a magyar nemzeti géniuszhoz nem ! Mert szokatlanul hangzik ugyan, de valóra váll Temesvárott, hogy a 20 évnél fiatalabb generatió még a szülő és gyermek viszonyában is érzelemben, gondol­kodásban és nemzeti törekvésben idegen egymáshoz, illetve a 20 éven felüliekhez. Ez sovén magyar már, amaz legalább nyelvében még, teljesen idegen. A délvidék gyönyörű metropolisa büszke lehet jelenére ; jövőjére pedig az egész ország. A délvidék metropolisa ezért büszke lehet Molnár Viktor főispánra, dr. Telbisz Károly polgármesterére, s ez utóbbi hűséges munkatársaira: Jeml József főjegy­zőre, Bandi Rezső főkapitányra, Bánovics Sándor t. fő­jegyzőre és dr. Beé t. főkapitányra. Áttérve az országos dalverseny általános jellem­zésére, mindenekelőtt ki kell emelnem Temesvár város közönségének nagy arányú áldozatkészségét, melylyel a dalároknak felette kellemes otthont teremtettek, s a ver­senyek sikerét példátlan szépségben biztositotlák. Az országos dalverseny alkalmából és czéljaira egy nagy dalcsarnokot építtetett, melynek pódiumán 160Ó dalos hallatta fenséges énekét s a melynek partere 10.000 hallgatót fogadott be. A vendegek elszállásolása a legnagyobb körültekin­téssel és kényelemmel történt, s a mig egyrészről a város polgársága a leggyöngédebb figyelemmel engedte át lakását a dalosoknaknak és azok családtagjainak, addig a város minden áldozatra kész volt, hogy a leg­kővetelőbb igényeket is kielégítse. Dalegyletünk 19-én este indult el, s hozzánk csat­lakozván a szoboszlói, hajdúnánási, miskolczi és kassai elalegyletek, valamint a debreczeni munkás dalegylet, a magy. kir. államvasutak igazgatósága által rendelkezé­sünkre bocsátott külön vonattal vasárnap reggel 8 ora 15 perczkor érkeztünk a fellobogózott, s ünnepi szint öltött Temesvárra. A dalegylet elnökségén kivül elkísértek bennünket Bencs László országgyűlési képviselő, L-ffler Sámuel fő­gimnáziumi tanár és Nóvák Gyula vm. árvaszéki ülnök urak. Dalegylelünk szeretett védnöke Kálliy András úr

Next

/
Thumbnails
Contents