Nyírvidék, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

IN V I R V I D É H vétség miatt büntetve voltak; több nejüek; anarchisták vagy" olyanok, kik az Északamerikai Egyesült-Államok kormánya, vagy bármely kormánytonna vagy bármely törvényes forma felforgatását, vagy kőztisztvise ök meggyilkolását hirdetik vagy védelmezik; kéjnők vagy keniőnők kik nőket kéjelgcs czéljából akarnak btcs-mpeszm ; továbbá oly személyek, kik szerződölt munkára fogadtattak fel, és akikért a szállítási költségét inasok fizették meg, vagy e czelból mások által segelyeztettek, valamint'azok, kik az Északameiikai Egyesült-Államokba való bebocsátás iránti kérelem keltétől számit va , gy even belül visszautasittattak, mint szerződött munkasok, úgyszintén mindazok, kiknek kivándorlását nem tartjak kívánatosnak. Kivétetnek azok, akiket az Éizakamerikai EgyesültÁllamokban élő személyek, oly rokon vaf;y barát hozat át is aki nem tartozik a fent kizárt osztályokba, továbbá a politikai bűntett miatt vádollak. Szerződéses munka ala nem tartozóknak tekintetnik a színészek, művészek, énekesek, lelkészek, tanárok és tudósok, végül azon személyek, kik személyes és házi szolgálatra alku mazlatnak. Törvényellenes cselekedelet követ el azon személy, társulat vagy egyesület, mely előre bárkinek m glizeti az útiköltséget vagy behozatalát az állal mozdítja elő, hogy munkát ígér, esetleg oly személyekel, kiknek előzetes írott vagy szóbeli szerződés, felhívás vagy ígéret alapján bármily munka helyeztetett kilátásba az Egyesült-Államokban, bevándorlásra biztat vagy ezt bármely módon elősegíti. Törvényellenes és az előző | ont áthágá-át képezi az is, ha valaki idegenek bevándorlását es b ho zatalot ügynökök által vagy nyomtatott hiidelm nyeknek külallamokban való terjesztése által, avagy rabe-zélessel elősegíti; ennek folytán úgy ezek, mint minden idegen, aki ezek következtében az Egyesült-Államokba jön, szerződött munkásnak tekintetik és mi ghatározott bünletés alá esnek. Tilos szállítási társulatoknak vagy hnjótulajdonosoknak, vagy másoknak, kik idegeneket az Egy.-sültÁllamokba szállítanak, ezeket az Egyesült-Államokba való bevándorlásra buzdítani, és ezt sím közvetlenül, sem ügynökök által, irott nyomtatott, vagy szóbeli felhívásokkal nem tehetik, csakis oly közönséges kereskedői levelek, körlevelek, értesítések es hirdetések küldhetők szét, melyek mást nem tartalmaznak, mint a hajók indulási idejét és a szállítási feltételeket. Ezen tőrvény határozmányai ellen vétők 1 — 5000 dollár pénzbüntetéssel, illetőleg 1—5 évig tartó szabadságvesztéssel sújtatnak. Mindenki, beleértve a hajók tulajdonosait, kapitányait, ügynökeit is, aki hajon vagy más m don idegeneket az Egyesült-Államokba ezen törvény határozmányai ellenére és kijátszásával parira szállítani megkísérel, minden egyes esetben és minden egyes idegenért kü.ön-külön 1000 dollárig terjedhető pénzbüntetéssel és 3 hónaptol 2 évig terjedhető elzárással büntettetik. Tilos közlekedési vállalatoknak, vagy báikinek, az Egyesült-Államok területére oly idegeneket behozni, akik undorító, veszélyes vagy ragályos betegségben szenvednek, es ha bebizonyítható, hogy ezen betegségben már elutazásuk előtt szenvedttk, minden egyes esetért külön 100 dollár pénzbüntetéssel sújtatnak; az ily hajoknak pedig a kikötőben való tartózkodas is megtiltatik mindaddig, mig a fenti pénzbüntetés lefizetve nincsen. Az előző szakaszok határoznianyainak meg nem felelő oly idegeneket, akik testileg és szelh mileg nem teljesen egészségesek és akiknek partraszállása az Egyesült-Államok tengerészeti orvosanak bizonylata alapján megtagadtatott, kötelesek a hajók tulajdonosai, kapitányai, vagy megbízottjai ugyanazon a hajón visszaszállítani. A gőz-, vitorlás- és egycbb hajók kapitányai, kik idegeneket az Egyesült Államokba szállítanak, a kikötőbe való megérkezéskor a bevándorlási lisztviselőnek a hajón szállított idegenekről egy névjegyzéket kötelesek bemulatni, mely a következőket tartalmazza: Az idegen teljes nevét, korát, nemét, nős-e vagy nőtlen, foglalkozását, tud-e olvasni vagy írni, szarmazását, — Hát azlán mit kerne Domine Bittó ? — Amit méltóságod adni óhajt, csak egyet kötök ki, hogy szolgai bánásmódban ne részesítsen, mert ezt nem veszi be a természetein. Ez a felelet ; nnyira megtetszett a nagylelkű grófnak, hogy Miklós unt azon mód összepakolva, vitte m igával Bid-S'.t Mihályra. Ennél több kontraktust aztán se szóvnl, se írásban nem is csinált Bittóval sem József gróf, sem ennek a fia, de még az unokája sem, akit éppen olyan hiven szolgált, mint a nagyapát. Bittó nemcsak mint a javak directora, de mint joviális, vidám kedvű, ötletes maitre de plaisir is nagy Kedvességben állt a Dessiwifyek előtt. Ha már senki, ő mindig tudott valami uj mulatságot kitalálni. Pedig vidám élet folyt ám Büd-Szent-Mihályon az Emil gróf idejében. Országos hirü férfiak, Jósika Sámuel, Vay Miklós, Mikó Imre jöttek ott össze, meg a környék főrangú hölgyei. Tiz pár ló állt rendesen a vendégek rendelkezésére, kikocsikázhattak, lovagolhattak a merre akartak. A park árnyas fai alatt mindenféle naiv játékokat játszottak. Szerűbekötősdit, reiflit, meg haragszom rád-ot. Látni kellett volna csak milyen ügyesen intézték, hogy melyik urnák, melyik hölgy legyen a partnere Abrárdos, holdvilágos szerelmek voltak azok, egészen a la Weriher. Igy például egy érdél)i főúr évek hosszáig eljárt nyaranta Büd-Szent-Mihályra csak azért, hogy ott igv osz rak herczegasszonynyal találkozhassék. Soha lovain nem mentek, mint, hogy ideálját asztalhoz vezette é.- b, d után kezét lovagiasan megcsókolta. De azért boldogok voltak azok a régi modi gavallérok, régi módi asszonyságok, mert élt lelkükben az eszmény es minden szépnek és nemesnek a szeretete. Mikor már minden mulatságból kifogytak, Bittó egyszer kukoricza sütést proponált. Ez a tanyai mulatság szerfelett tetszett a társaságnak, óriási maglyakat is I faját, utolsó tartózkodási helyét, a tengeri kikötőt, hol p írtra száll, van e menetjegye az ulazás végezi Íjáig, maga fizette-e a meneljiT.yél, vagy m is terület, társulat | vagy kormány ? v. n e 50 dollai pénze, ha kevesebb, mennyi? rokonhoz vapy baráthoz megy-e ? ha igen, ugy annak nevét és teljes czira l, veit e már a> EgyesültÁllamokban ? ha igen, hol és mikor, volt e börtönbümetése? volt-e szegényházban, k< rházban. t'bolydában? több nejü-e? nem e anarchista? felszólítás, ígéret vagy szerződés következtében jött-e az Egyesült-Államokba? egészséges-e vagy nyomoré':, tz utóbbi esel, ben, hogy lelt azza ? Minden küllöldi, aU ezen bevándorlási törvény ' rendelkezeseinek ellenére jön az Egyesült-Államokba. azonral és lehetőleg azon a lujun azon országba külI detik vissza, amelyen és a honnét jött. A visszaszállítási költségeket azon szállító vállalat viseli, amely az illetőt kiszállította. Vétséget követ el, aki másutt, mint a bevándorlási tisztviselők által megjelölt helyin szállít partra idegeneket és tettenérés eselén 100—1000 dollaiig terjedő és 1 évig tartó elzarassal büntettetik. Azon külföld', aki ezen törvény haiározmányainak ellenére jött az Egyesült-Államokba, vagy ott a köznek terhere v álik, a pm Irasza lás elöl ti ukok következtében megérkezte utan ket éven belül az Egyesült Államok területéi ől kiutasítható és a felmerülő köllseg felét az viseli, a ki őt hozta, esetleg a bevándor ási alap terhére lesz a visszaszállítás -eszközlendő. Azon esetre, ha a kincstári ti'kár (S. cretaryof the Treasury) meggyőződött airol, hogy az Egyesült-Allamokban oly külföldi tarlózkodik, aki ezen törvény kijátszásával szállott partra, intezkedik, hogy a', ily idigen letartózta.-sék és hazajáb i visszaszallitlass k a hajózási vállalat őrizete es annak illetőleg a bevándorlási alap költségére, akkor, ha megérkezésétől számítva három ev nem lelt el. Sem szóbeli, sem iiásbili bizlosittk egyest kiil. \agy társaságtól, avagy jotekony egyesülettől el nem fogadható, — csak a kincstári titkár eselenkenti elözeti s jováhagyasával — ho^y a bevándorlás a köznek tettébe nem lesz. A béke és rend fei.tartás s a bűntettesek lela'tóztatása czéljából az Egyesült-Ádámok terű éten, olt hol bevándorlási állomások vannak, ezi k tisztviselői, a helyi rendőrségi karhatalmat vehelik igéi ybe. Azon külföldiek visszaszállítása, kik. ezen törvény rendelkezései ellenére érkeztekéi tartózkodtak a' Egye sült-Államok területén, azon kikilőkön át történik, melyen át érkeztek. Ha egy külföldi letelepedik az Egyesült-Államok területen cs az amerikai honpolgársági kötilkbe való felveteléit folyamodott cs nejet vagy gyermeket magához hozatja, de azok a hajón ragályos betegségbe estek, ezek mindaddig visszatarthatok, nng kigyógyultak, vagy mig a vtszely, hogy a ragály terjesztői lehelnek, elmúlt. Senki, aki a fennálló kormányzatot ellenzi, vagy aki tagja egy oly szei vizitnek, mely kormányellenes tanokat hirdet vagy terjeszt, vagy ezt maga is véli és terjeszti, avagy azt a tévhitét valja, hogy kötelessége ellenezni minden kormányzatot, vagy azt a nézetet védi, hirdeti és magáévá teszi, hogy tisztviselőit, törvényellenesen megtámadhatja, vagy meggyilkolhatja: az Egyesült-Államok területére be i.em bocsáttatik. Oly személy, ki ludva segédkezik, hogy ily egyén az Egyesült-Államokba bejöhessen, vagy ily ígyen bejöveteléhez hozzájárul, 5000 dollárt meg nem haladó pénzbüntetésre vagy 1—5 évi börtönre vagy mindkét büntetésre itelhető. Az ily személyek az Egyesült-Államokban honosítást vagy állani[ olgarságot nem nyerhetnek, aki pedig ily egyének honosítása vagy ezeknek állampolgárság elnyerésében segtlyére van, vagy arra buzdu, avagy hamis bizonyítványok és hamis esküvel azt eiőmozdilja, 5oOO dolláiig terjedhető pénzbüntetésre, vagy 1—5 évig terjedhető börtönre, esetleg mindkettőre Ítélhető. rakattak csutkákból és a fi .talság vígan ugrálta keresztül a lobogo tüzet. De nemcsak a mulatságban, a munkánál is ember volt a talpán és még inkább talán Bit ó Midós. Gazdajának jövedelmét megsokszorozta s ha kellett fukarkodni, eppen ugy tudott, mint urat mutatni, ha a Dessewffyek ősi családjának kellett fényeskedni. Mikor 1849-ben egyedül maradt Büd-S/.ent-Mihályon Bittó, inkor mindent fölegettek, fölprédaltak a szomszédokban s Vay Ábrahámnak Bu készről összes gulyáit, méneseit elhajtották a muszkák, a bonorum direclor ugy tudta vinni a dolgát, hogy Szent-Mihályon minden épsegben maradt. A/, ötvenes évek elej. n is ugy gazdálkodott, hogy a visszatérő urak egészen elbámultak — Hát nekünk még nyájaink vannik? . , hil itt nem dúltak föl semmit ? Hat maga még jövedelmei is lud fölmutatni Domí ie Bitió! mondogattak csodálkozva. Soha ellenőrt sem állítottak föl a régi urak bonorum directoraik melle, de mikor Dessewfíy Aurél gróf árván maradt s nagykő usagát meg mm erte el. Bittó maga kerte, víz galua at Wenckheim Bela baró, az ifjú gróf nagybátyj t, a színia lasokai. A híres gavallér ur ezt meg is teite, de aztan igy szólt: — Igy gazdalkodni ugy se tudna senki, inint maga kedves Bi

1 tó. Magán tk maga a legjobb ellenőre. És nem állítottak föi ell n >ri aliast Bűd-Szent Mih ilyon se. A poros alkonyat leszállt a rónára. Az asztagokat most is a Dessewifyikn k rakják Bül Szent-Mihalyon, jeles elődö^ jdes utódaina;. Es vidám társaságban meg most is föl föl említődnek a Bittó Mi dós tréfái, nagy hűsége, kiváló szaktudása es beszélgetnek azokról a régi urakról, meg a regi bonoiun directorokrol, akiknek mar kiveszett a fajtája, mint annyi inas specziálitásnak, abból a régi diakos-sziltya világból. Vay Sándor gról". Felhivás a földbirtokosokhoz és a gazdaközöuségbez. Az aiatási és cséplési munkálatok befejezése után kezdetet veszi a gabonanemüeknek a migtárakban és a kamarákban való elhelyezése. Időszerűnek tartom ez okból a gazdálkodók figyelmét felhívni a gabonazsizsik elleni védekezésre, amely ugy a földbirtokosok magtáraiban, mint a kis gazdák kamaráiban nagy károkat szokott tenni. Megkeresésemre a magy. kir. rovartani állomás megküldötte hozzám a védekezési utmutatót, amelyet amidőn egész terjedelmében közlök, magam részéről is hangoztatom a magtárak és kamarák tisztán tartását, mert csak igy biztosithatjuk terményeik zsizsik-mentességét és adás vétel által — n^m veszélyeztetjük gazdatársaink gabonanemüit. Nyíregyházán, 1903. augusztus 12. Májerszky Béla, polgármest r. A gabonazsizslk elleni védekezés. A gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsok, árpazsuzsok, magtari zsuzsok is) kis és karcsú termetű ormányos bogár, melynek hosszasága 3—4 miliméter, S'élessége pedig 0 7 — 1 miliméter. Testszine sötelbirna.' E bogár c-ak a magtárakban él. Lassú járasu es repülni nem tud, mert a szárnyfedő alul a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén álhalottat színlel, de azután egy-ket p rcz múlva ismét megmozdul. A gabona zsizsik az egyes gabonaszemekben fejlődik, meg pedig légink bb a buza-, árpa-, rozs- és kukoriczában, zabban már ritkábban. Azonban csakis magtárban elhelyezett magvakban, lábon alló gabonában nem. A nőslény tojását akként rakja a szemekbe, hogv azokon hosszura nyuloít fejavel, u. n. ormányával elébb egy kis lyukat fur, azután megfordul és tojását a furott lyukba t"jj». A gabonazsizsik álezája fehér színű és csak a rágó szerve barnás színű; teste formátlan és igen ránezos; lába nincs. Egész kifejlődöttségét a szem belsejében éri el s lisztes belsejével táplálkozik, ugyanabban baházódik és a gabonaszemet csak akkor hagyja el, mikor már teljesen kifejlődött, azaz mikor bogárrá vált. A kártétele abban áll, hogy valamint a kifejlődött bogár, ugy a lárvája is a gabonaszem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak épen a korpája, héja marad meg. Minthogy pedig a zsizsik teljes kifejlődéséhez körülbelül 45—50 nap szükséges, s egy nőstény 36—60 tojást tojhat és továbbá minthogy a bogár fejlődése egyes melegebb fekvésű magi árban egész éven át majdnem fönakadás nélkül folyik, vagy télen legfeljebb két-három hónapig szünetel, azért könnyen érthetővé válik, hogy e bogár rövid idő alatt miért szaporodik el néha oly tömegesen és miért tesz oly nagy kárt a gabonában. Figyelmet érdemel az is, hogy a zsizsik tömegesen csak a zugokban felhalmozott szemetes gabonában szokott szaporodni és abból húzódik át a magtárban lévő tiszta gabona garmadákba, melyekben tovább szaporodik. — Egyáltalan szereti a nyugalmat és sötétséget. A gabonazsizsik ellen való védekezéskor figyelembe veendő mozzanatok a következők: a) Hogy a gabonazsizsik a magtárban el ne szaporodhassek, szükséges, hogy a magtár mindig tisztán tarlassék. Ez oknál fogva fel kell lusználni minden alkalmat, hogy valahányszor a magtár kiürül, annak összes zugai (lépcsőalja, faburkolat belseje, vakablak, támasztó oszlop alja, a padló és faburkolat repedései, a mestergerendák) kisöpörtessenek, minden maghulladék szemetestől onnan kitokaritassék. Általában vigyázni kell, hogy a maglár e helyein semmiféle maghul'adek vagy piszok hosszabb ideig rneg ne hagyassék. b) Magtárban tehát szemhulladékot (rostaalját, söpredéket, ocsút) fél napig sem szabad meghagyni, hanem a felgyülemlő hulladékot onnan rögtön el kell távolítani s vagy erősen égő tűzben elégetni, vagy trágyalebe fojtani, hogy a zsizsik abból ki ne mászhassék. A hol az efféle mag baromfi ete'ésére szolgál, azt olyan helyen kell tarlani, hogy az abban esetleg élő zsizsik a magtárba vissza ne juthasson. c) Hol az alapos takarításnak egyszerre való végrehajtása nem volna lehetséges, mert pl. a magtár (nagy gazdaságban vagy gabonakereskedőknel) egészen sohasem üres, ott a takarítást ugy kell beosztani, hogy a magtár egyes helyei akkor takaríttassanak ki, a mikor lehetséges, de ugy, hogy ilyen módon az egész magtár havonként legalább egyszer alapos takarítás alá kerüljön. d) A takarítás (kisöprés) megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, faburkolatának minden egyes hézaga olyan anyaggal belapaszlassék, mely fele (vagy nagyobb) részben marha- (tehén vagy ökör) trágyából és fele (vagy kisebb) részben jól gyúrható (ragadós) agyagból készült. — Hogy ez az anyag annál jobban oda ragadjon, szükséges, hogy a tapaszlás munkája előtt is betapasztandó r szék megnedvesítessenek. e) Hogy a tiszta (pl. uj) gabona meg ne zsizsikesedjék, okvetlenül szükseges, hogy az gyakran (hetenként legalább egyszer) kevertessék (lapátoltassék), mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad meg s abba bele sem húzódik. /) Zsizsikes gabona a gabonazsizsiktől akként tisztítandó meg, hogy azt előbb olyan szemű rostán rostáljuk meg, a melynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonaba vissza ne huzódhassék. Minthogy pedig a megrostált gabonaban a rostálás ellenére egy két zsizsik még bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gaboni felszíne, de leginkább a fallal erintkező res/.e, rongyokkal, vagy — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len vagy kendt-r-kóczczal betakartassék, melyekbe a garmadaból menekvő zsizsik bele húzódik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket 7—8 óra, de legkésőbben egy nap múlva zsákoslul-rongyostól együtt a magtárból kl kell vinni és olyan helyen kirázni, a hol az összeseperhető és tűzben vagy forró vizben megsemmisíthető. Ez az utóbbi eljár s (hp.tolás és zsákkal való betakarás) megisméllendő 5—6 szor, mig a gabona